Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

1980. MÁJUS i.

NAPLÓ

Alá a családfát tóf%ia

Jöwnek panaszkodni az asszonyok a rendőrségre;

Jönnek, mert tolvaj van a házban. De ezt a tolvajt vagyon nehéz elfogni, mert nem a másét, hanem a sajátjáét lopja. A családja elől „lopja el" a havi fizetést, azt a pénzt, amelyet a feleségének kellen'! naponta beosztani, hogy jusson egész hónapra. De nincs mit beosztani, mert a „tolvaj úr” egyszerűen nem ad haza keresetéből semmit, vagy csak nagyon keveset. Megissza! Issza, vedeli a bort, tántorogva járkál vendéglőből vendéglőbe, amíg tart a pénzből. Hogy mi lesz a családdal? Kisebb gondja is nagyobb annál. S ha valaki szólni mer? Nos, akkor aztán megmutatja, hogy ki a legény a háznál Persze ennek a fene nagy erőmutogatásnak mindig valaki a rövidebb végét húzza. Legtöbbször sajnos a feleség, vagy a gyerek.

Ezért panaszkodnak az asszonyok.

Panaszkodnak és kérik a rendőrök segítségét.

J. Dezsőné (Pécs, Ujmeszes, Corvin u. 4. sz.) is levelet írt és kérte, tegyen valamit a rendőrség, mert

Mert férje havonta több mint 3000 forintot keres, ehhez még hozzájön a családi pótlék is, de képtelen megélni belőle. Azaz, hogy szépen, gond nélkül lehetne ennyi pénzből egy családot eltartani, ha;fí ha m férj tisztességes módon hazaadná a keresetét.

„A nagyobbik gyereknek már szívnagyobbodása van az ijedtségtől...” — írja levelében. Rettegnek tőle, fél az egész család, a féleség, a gyerekek. Ha J. Dezső berúg — már pedig elég gyakran néz a pohár fenekére — nem állhat meg előtte se feleség, se gyerek. Üti, veri őket. Feleségét konyhakéssel zavarta ki az egyik éjjel. Három kiskorú gyereke van. Mit tanulnak ezek a gyerekek otthon? Mit tanulnak az apjuktól? Könnyelműséget, léha életmódot, felelőtlenséget.

G. László (Pécs, Majláth utca 19.) is ehhez a kampániáJuxt tartozik. Keresete 2000 forint körül van, de csak 200—300 forintot ad feleségének fizetéskor. Néha még ennyit sem. Csak a maradékot löki az asztalra, azt a néhány gyűrött tízest és húszast, amit már nem tudtak, meginni. Húsvétkor olyan részeg volt, hogy lakásának kapujában esett össze, a mentők szállították eh

Lehetne még sorolni a neveket — sajnos. Felnőtt, meglett emberek, akik nem tudnak parancsnolni maguknak. Szenvedélyük az ital, tönkreteszik magukat. De nemcsak magukat, hanem családjukat is.

Józan pillanatukban ha arról kérdik őket, hogy miért isznak, legtöbben a társaságot okolják. ,JSlem lettem volna én ilyen, ha nem csöppenek rossz társaságba” — hangzik szinte az egyöntetű kifogás. Sajnos — elfogadhatatlan. Mert mindenkinek saját akaratától függ, hogy milyen barátokat keres. De persze könnyű Katát táncba vinni, ha maga is akarja —■ mondja a közmondás. S ezek az emberek egymást viszik a ■„táncba”. Ha valaki nem lép ki idejében ebből a „körmagyarból”, nagyon beleszédülheti

Mit lehet tenni?

A feleség kérése, kömyörgése, szép szava sokaiknál már nem használ. De valamit cselekedni kell. a

Ekkor jönnek az asszonyok a rendőrségre^

És a rendőrség segít rajtuk!

Először csak figyelmezteti a családjukról megfeledkezette- ket arra, hogy hagyjanak fel a „piahaverekkel”. A szó elrepül, az írás megmarad — mondás alapján aztán erről a figyelmeztetésről hivatalos írást is „kézbesítenek’. Ott, mindjárt helyben nyújtják át. Számos példa van arra, hogy az ilyen figyelmeztetés használ.

De arra is van példa, hogy nem!

Akkor már súlyosabb a dolog. Következik a rendőri felügyelet alá helyezés, ami ebben az esetben a nyilvános szórakozási helyekről való eltiltással egyenlő. De még ezeken kívül is számos módja van a huligánkodók rendszabályozására.

Tény, hogy sok asszony már az utolsó kétségbeesésében megy családi ügyeivel a rendőrségre, Pedig lenne módja, hogy megelőzzük az ilyen panaszokat.

Üzemek, vállalatok, intézmények vezetői, felelős dolgozói nem ártana, ha gyakrabban foglalkoznának a kapun belüli problémák mellett az ilyen „családi ügyek”-kel is. Az italozó, rossz társaságba tévedt dolgozójukkal elbeszélgethetnének, megmagyarázhatnák, hova torkoll az az út, amelyikre lépett. Számos, később talán súlyosabbá váló családi tragédiát akadályozhatnának meg ezek a beszélgetések,

GARAY FERENC

A sellyei járás

termelőszövetkezeteinek versenye

A kétújfalusi Béke Termeló- szövetkezet hazánk felszabadulásának 15. évfordulójának tiszteletére munkaversenyre hívta ki a sellyei járás valamennyi termelőszövetkezetét. A verseny április 4-ével kezdődött és december 31-ig tart Az állattenyésztési, növénytermelési és áruértékesitési vállalásokat 22 pontba foglalták. A Béke tsz tagjai

többek között vállalták, hogy szövetkezetükben az év végére minden 100 hold területre S darab anyakoca Jót

és minden anyakoca a választásig legalább 6 darab malacot felnevel. Vállalták, hogy 100 holdanként 31 darab hizott- sertést, és 8000 liter tejet értékesítenek. A növénytermelésben a többi közt vállalták,

Erdei Ferenc csütörtökön Pécsett tart előadást

Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára május ötödikén, „A termelőszövetkezeti üzemszervezés” címmel tart előadást Pécsett a baranyai ünnepi hetek programja keretében;

Oj ku'túrház és orvosi rendelő épül étán

Áta községben új kultúrház és orvosi rendelő épül. A létesítmények tervdokumentációjának elkészítését a községben lakó Cs. Nagy András építésztechnikus, az 506-os szá mű Iparitanuló Intézet tanára vállalta társadalmi munkában. Az építkezéshez a lakosság 90 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá.

hogy még ebben az évben szántóterületüknek legalább 24 százalékán végeznek — holdanként legalább 150 mázsás adaggal — istállótrágyázást. E mellett naponta kihordják az istállótrágyát a tábla szélére, illetve a majorhelyeken a nagyüzemi követelményeknek megfelelően, szakaszosain kezelik. Holdanként 20 mázsa májusi mozsoltkukorica és 250 mázsa silókukorica-termés elérését vállaltak. Az aratás gyors elvégzése és

a szemveszteség minimálisra való csökkentése érdekében vállalták, hogy a gabonafélék aratását a megkezdéstől számított 14 napon belül befejezik.

Továbbá elhatározták, hogy az őszi vetéseket október 31-ig, az őszi mélyszántást pedig legalább december 31-ig befejezik.

Ezek a kiragadott számok is mutatják, hogy a Béke tsz komoly célokat tűzött maga és egyben a járás többi termelő- szövetkezete elé is. A verseny csak most kezdődött meg. A járási tanács mezőgazdasági osztálya az év végén értékeli az eredményeket, de az első helyet végső fokon nem ez, hanem a termelőszövetkezetek évközi jó munkája dönti el.

Megkezdte a munkát a mezőgazdasági műszer- kiállítás nemzetközi rendező bizottsága

A május 10-én megnyíló nemzetközi mezőgazdasági mű szerkiállításra kerülő 1200 műszer megérkezett már az országos mezőgazdasági kiállítás területére, s kedden a nemzetközi rendező bizottság tagjainak irányításával hozzáláttak a Szovjetunióból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, a Német Demokratikus Köztársaságból és a magyar műszer- gyárakból érkezett kiállítási anyag kicsomagolásához, rendezéséhez. E kiállítás érdekessége, hogy a részvevő országok nem külön-külön mutatják be gyártmányaikat, hanem a két üvegpavilonban egymás mellett állítják ki a hasonló rendeltetésű műszereket.

A dolgostó nők örömére

A dolgozó nők örömére meg nyílott hétfőn a Kossuth Lajos utca 51-ben a Pécsi Vegyes ipari Vállalat munkafelvevőhelye.

— Milyen munkákra vesznek itt fel megrendeléseket?

Wirth Józsefné, az üzlet vezetője adja meg a választ.

— Megrendeléseket veszünk fel különböző munkákra. Fehérnemű-javítás, haris nya- szemfelszedés, gombáthúzás, könyv- és folyóiratbekötés és elsősorban mérték utáni kötött áru rendelhető itt De felvilágosítást adunk a vállalatnál megrendelhető más, például asztalos, kárpitos munkára is. Hozott anpagból és az általunk adott anyagból vállaljuk a női, férfi pulóverek, kardigánok megkötését mérték után. Mindenki az ízlésének megfelelő fazont választhatja ki a divatlapokból, de akár saját elképzelés szerint is meg kötjük a pulóvert.

Nagy sikere van ennek az új

Az első „vendégek” a kötöttáru mintadarabokat nézik,

ja jobban, mint az, hogy már az első nyitvatartási napon sokan fordultak meg benne. Valószínű, hogy a pécsiek megkedvelik ezt a kis boltot és ha

a Vegyesipari Vállalat még tovább bővíti a lakosság részére a szolgáltatásait (amint tervezik is), akkor mék szűknek is bizonyul a helyiség.

boltnak. Ezt mi sem bizonyít®®®®®®®OCX3000000GOOOOOOOGOGOO©OOOGOOOOOOOOOOOOOO3©O©©QO©0©©0O©O000000000©©0©0000Q00G

A gyár legöregebb munkása

Vietnami vendég Baranyában

A GYOSZ mindenbe beleszólt

Nguyen Can, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének sajtó- és kul túrattasé ja aí Baranya megyei ünnepi hetek keretében május elsején' megyénkbe látogatott. Vendégünket Csendes Lajos elvtárs;, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályánák vezetője, Dgnyenovics Milán élvtárs,, a Magyarországi Délszlávok demokratikus Szövetségének főtitkára és Takács József eiv_ társ, a TIT megyei titkára kísérte Sellyére.

Nguyen Can élvtársat a faju határában Csokona József ejv társ, a sellyei járási tanács slnöke és a járás vezetői fogad ták. Vendégünk résztvett ; a Jélelőtti nagygyűlésen és felszólalt a mintegy 1800 főnyi hallgatóság előtt. Ezután meg tekintette a járási művelődési házban tartott kulturális seregszemlét, amelyen a helyi kul túrcsoportokon kívül a felső szentmártoni délszláv együttes és a sumonyi kultúrcsoport es fellépett.

Vendégünk délután az\ ormánsági tájmúzeumot és a2 Ormánság Tsz kertészetét tekintette meg és élismeréssel nyilatkozott a látottakról. Este hat órakor baráti találkozóra terült sor Sellye dolgozóival Is vezetőivel a helyi moziban h zsúfolásig megtelt helyiség >en Nguyen Can elvtárs rövid beszédet mondott. Ismertette a felszabadult vietaia„JA*-miak életét, munkáját és tér-© veit Ezután Csapó György, az© Ország Világ című lap munka- 0a társa tartott vietnami élmény-ga beszámolót, majd Vietnamró’gj szóló kisfilmet vetítettek. Az OF egyik Hanoiról, a másik a ma-S? gyár párt- és kormányküMött-© ség vietnami útjáról, a harma-Qa dik pedig a felszabadító har-gt cok történetéből merítette té-ga máját. A filmek nagy sikert 0\ arattak a sellyeiek körében.

Nguyen Can elvtárs hétfőn Xt a Püspökbólyi Állami Gazda-Óságba, a Beremendi Cement- & gyárba és a beremendi pózsa©! Tsz-be látogatott éh ©i

— A NYUGATI VAROS-© RÉSZBEN a jövő évben fel-g építik Pécs város másodikö legnagyobb postahivatalát. 0

i. A közeljövőben már megicez-X dik a postaépület alapozási© i munkálatait. A terv szerint5 5 az új postaépület 1961. au-X gusztusban nyílik meg és aG t hivatalnak valószínűleg sa-5 jót kézbesítői lesznek. g

— a VÁROSI NÖTA-G z NÁCS baromiinevelési ver->

senyt kezdeményezett. Ezzel? ;1 kapcsolatban a nagyárpádiQ e termelőszövetkezet asszonyai? a vállalták, hogy a közösben (

ü. és a háztájiban nagyobb ará-s i. nyű baromfineveléssel fog-j

<- foglalkoznék majd, és ver-<

)- senyre hívták az összes pécsi*

r- termelőszövetkezetek paraszt <

»- amropjffláli I

í gy

2 Dőth Sándor vezérigazgató rú s ■'úr nagyon haragudott ny 5az inasokra. De most mégsem itl Gazokkal kiabált, hanem a sa- m 5iát, tulajdon édes öccsével, 19 ÍRoboz Miksával. Paprikavörö- ly <sen ordította a telefonba. g< 5 — Édes öcsém, ez a te dől- J< 5god. Te vagy ott az igazgató, G § terád bíztam a gépgyárat, vagy ss 3a kezedben tartod a vezetést^ ni Svagy inkább menj haza és fe- « rküdj le. Olvass ponyvaregé- Xnyeket, vagy írj szerelmes ver- k Oseket, úgy látom néhány ron- t< 9?yos inaslegénnyel se bírsz, n X Engem ne bosszants kérlek a ©ilyen felháborító semmiségek- e Skel! e

X Lecsapta a kagylót. k

g * 6

x Lakatosinasok, esztergályo- ©sok, pékek, borbélyok, aszta- fc ©losok. kazánkovácsok, rézmú- £ igvesek és még sokféle „inasnép- s [Őség” gyülekezett a vasárnapi t .giskola előtti t

i© — Nem megyünk be az. is- i ökolába, amig meg nem Ígérik 1 ©nekünk, hogy fizetést is ad- i -Ónak. Többet robotolunk mint 1 -Sakárki, s a végén még mi fi- 5 Jgzetünk az uraknak, azt is ki- < li ©találják! — szónokolta egy véz- 1 liXna, olajos gyerek a lépcsőről. ' n© Mindenki helyeselt. Az inas- ' ©gyerekek kikiáltották a sztráj- !-©kot. Se dolgozni, se tanulni >Onem fognak, amig nem rende- sixzik a helyzetüket. Ingyen, bér ti ©nélkül dolgozni mégse igaz- fiságoa! Háraia» rtmeaitefc •

szakszervezeti bizalmihoz, hogy támogassa kérésüket. A szak- szervezet hivatalosan is az inasok sztrájkja mellé állt. Megkapták az inasfizetést. Fokozatokat is megállapítottak az : első, a második és harmadik í éves inasoknak.

— Ma már el se hiszik ezek : a mai ipari tanulók, hogy ez i igaz volt valamikor, pedig így l volt ez 1921-ben a Pécsi Bőr- :: gyár leányvállalatánál, a gépgyárnál. S aztán is elég sanya> rú volt egy inas, (kulturáltabb t nyelven tanoncnak is hívták i itt-ott akkoriban), ami mai ■ nyelven ipari tanuló élete. Én , 1920-ban kezdtem az esztergá- lyos szakmát tanulni ebben a gépgyárban — mondja Deák- József élvtárs, a Pécsi Sopiana i, Gépgyár Nagy Jenő utcai II.

I számú telepén, — de akkor ^ még nem volt meg ez az üzem- rész.

» .;; Deák József élvtárs ak■- kor még inasgyerek volt, fize- i- tés nélküli inas, akinek örül- s. nie kellett, hogy egyáltalán k szakmát tanulhat S ahogyaí L- emlékezik az akkori időkre ! emlékezéseiben eljut napjainkig, kibontakozik előttük égés élete.

hJegyven éve szolgálja i y- magyar gépgyártást eg;

i- huzamban. egy gyárban. A i- Sopiana Gépgyár ma már nem

> a régi Sopiana. Már nem a pi bőrgyár leányvállalata, hanem

modem, jó gépekkel felszerelt, s- kiváló szakemberekkel rendelik kező önálló gépgyár, amely- d- nek országos híre van, sőt jó nt híre van a világban. Még S- Spanyolországba is szállítanak ti- csapágyakat, sok külföldi ál- iz- lám részére pedig haromfifel- ől. dolgozó gépeket és más eszkö- is- zöket.

áj- 1920. Túltermelési válság; A Ini raktárak teli vannak kész gélé- pékkel, de senki meg nem ve- sér szi azokat. Leáll a gyár. Min- az- denkit szélnek eresztenek.

• 1921, Jön a bor&yEtá uralom

K vasas szakszervezet gyári vezetői közül sokan Jugoszláviába menekültek. A másod- íves inasokat segédvizsgára /iszik, hogy „felszabadulásuk” itán felmondhassanak nekik. Május elsején munkára köte- .ezik őket. Nem dolgoznak. Deák József és társai a Mecsekbe mennek, az erdő fái között vitáznak a munkások nyomaráról s arról, hogy miképpen lehetne változtatni rajta. Aztán jönnek a harmincas évek. Nagy munkanélküliség újra A jó szakmunkások másféle munkára mennek, hogy élni tudjanak. Igaz, 1935 —1936-ban javult valamit. De 1937-ben megint fellendült a mozgalom. Bérkövetelések, apró sikerek, majd pedig az esztergályosok külön sztrájkja Ekkor kénytelen volt otthagyni a munkahelyét. Deák József Kaposvárra ment társaival. A Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) azonban itt is megkeserítette az életét „Sztrájkotokat nem veszünk fel!” — kiáltotta a kaposvári gépgyár igazgatója dühösen. Nagynehezen mégis felvették. Két hét múlva jött a pécsi nagyúr, Roboz Miksa, mert meghallotta, hogy az ő szakmunkásait itt alkalmaztál! A tőkés gőg és konkurrencia- érdek végülis visszavitte DeáV Józsefet és néhány társát Pécs re. Csak amikor újra felvette őket Miksa úr, akkor mon< ták meg nekik, hogy kevesebl bért kapnak mint Kaposvárot kaptak, de ugyanazt a munká kell végezni. Miksa úr tudta hogy most már úgysem hagy ják ott a gyárat, mert Pécset • van a családjuk.

. Most művezető Deák Józsi a Sopiana Gépgyár II. szám l telepén. Tizenegy esztergályc- tanulót oktat szaktársaivi- együtt. Az egyéves művezet«- tanfolyamot Molnár Gézává Németh Gyulával és Exn<

ti Miklóssal végezte • 1958-ba

levezték ki művezetőnek. Aki cor álltak át kétműszakos ter- nelésre is. Előbb az I. számú elepen volt művezető, onnan terült át a kettesre, amely a MEZŐGÉP javítóműhelyéből ilakult át a gépgyár teledévé.

Család? Hát az is van. Lánya már férjnél van. Veje az Drion gyárban mérnök Budapesten. Deák Józsefnél laknak a fiatalok is, a kis unokával együtt, pedig szívesebben mennének már Budapestre, mert így elég nehéz dolog, hetenként egyszer járni haza a családhoz. Dehát egyszer ez is megoldódik, majdcsak meglesz már a lakás.

Az 1944-es emlékek is lassan elmosódnak, már egyre jobban eltávolodnak, elfelejteni azonban nem lehet azokat sem. Deák Józsefnek akkoriban még arról is vallania kellett a két sötét detektív előtt, hogy miért olvassa a Népszavát, miért választották bizalminak, mit akarnak a munkások tulajdonképpen. Mintha nem tudták volna a régi rendszer urai, hogy mit akarnak a munkások!

Deák József most 54 éves. Tulajdonképpen nem is id«5s ember. Mégis ő a gyár legöregebb munkása, mert negyven éve dolgozik itt az esztergályos szakmában«

*

n óth vezérigazgató úr meg a testvéröccse, a gépgyári vezér már régen nincs sehol. Egész rendszerükkel együtt eltűntek a történelem ’ süllyesztőjében. A proletárok ' azonban, öreg gyári munkások , és fiatal esztergályosok, régi ' generációk emlékeit felidéző 1 Deák Józsefek és most nevelő- ! dő ifjú munkások kezében : tartják jelenüket és jövőjüket, 1 A munkások megvannak, em- ’ lékeznek és nem felejtenek.

I Gyevi Karolj

" lrf* ■ ■