Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
NAPLÓ 3 »M. MÄJUS 15. Pécsett a vasasi élüzem, Komlón a Kossuth-bánya vezet Szabolcs-kerület a harmadik helyre került Minden állatorvos neveljen egy állattenyésztői-! A Pécsi Szénbányászati Tröszt vándorzászlajáért folyó verseny győztese, a szabolcsi kerület, áprilisban is megtartotta vezető helyét, múlt havi tervének 107,1 százalékos teljesítésével, illetve 241,6 pontjával, amit a hat gazdasági mutatószám alapján kapott. A szabolcsi kerületben volt a legnagyobb a termelékenység, a balesetek száma azonban több volt a sokévi átlagnál. A második helyre az élüzem Vasas került tervének 106,4 százalékos teljesítésével és 185,1 pontjával, a harmadik Pécs VI. 104,7 százalékkal, illetve 151,2 ponttal. A pécsbá- nyaiak különösen a szén minőségét illetően mutatnak jó példát. A Pécsi Szénbányászati Tröszt áprilisi végeredménye: 106,2 százalékra teljesítette havi tervét és több mint 216 pontot ért el. A szabolcsi kerület fejtési csapatai közül Zilahi János csapata bizonyult a múlt hónapban a legjobbnak, 105,6 százalékkal. Az elővájási csapatok között Schanker József szocialista brigád címért harcoló csapata vezet 125 százalékkal >A pécsbányai fejtési csapatok között Sipös Csényi Ervin csapatáé — 107,6 százalék —, az elővájásiak között Bulla József csapatáé volt az elsőség, 111,1 százalékkal. A vasasi élüzemben Kopa Lajos fejtési csapata lett az első 107,7 százalékkal. Az elővájási csapatok között Wawra János szocialista brigádja 145,8 százalékos kimagasló eredményt ért el; A szabolcsi kerület májusban már nem tudta megismételni korábbi jó teljesítményét. 13-ig bezáróan csak 98,6 százalékra tudta teljesíteni esedékes havi tervét, míg az élüzem Vasas 101,6, Pécs VI. pedig 101,4 százalékot árt el. A szabolcsi bányászok tehát ha megakarják tartani négyhónapon át kivívott elsőségüket, be kell hozniok a lemaradásukat. A Pécsi Szénbányászati Tröszt esedékes havi tervét valamivel több, mint száz százalékra teljesítette, a terven felül termelt szén mennyisége azonban nem számottevő; A komlói üzemek között Kossutlv-bányáé az elsőség, amely 106,4 százalékra teljesítette esedékes havi tervét. A második III-as akna 105,9 százalékkal. Máza és Szászvár holtversenyben foglalja el a harmadik és negyedik helyet 105,2 százalékkal. Anna-akna 102,6, Béta-akna 102,2 százalékot ért el. A nagymányoki bánya — a váraljai részleg leépítése miatt — csak 89,5 százalékra tudta teljesíteni havi tervét. A Komlói Szénbányászati Tröszt — a többi komlói üzem jó munkája révén — 103,7 százalékra áll a havi terv teljesítésével, 2022 tonnával több szenet adott a népgazdaságnak, mint amennyit a terv előírj Megkezdték a Benczúr televízió készülék sorozatgyártását A Székesfehérvári Villamossági, Televízió és Rádió- készülékek Gyárában nagy sikerrel mutatták be az újti- pusú, Benczur-televízió készüléket az ország különböző vidékeiről meghívott szak embereknek. A Benczúr televízió újvonalú kávában, úgynevezett csupakép kivitelben készüL nisztórlum, valamint a Vasas Szakszervezet felhívására — egyhónapos időtartammal munkavédelmi hónapot tartanak. A munkavédelmi hónap beindítása előtt aktívaértekezletet tartottak a gyárban, melyen részt vettek a párt és szak- szervezeti, a KISZ és a munkavédelmi aktívák. A gyárban A Dunántúli Naplóban május 12-én megjelent: „Minden állatorvos neveljen egy állattenyésztőt" cikkel kapcsolatban az alábbiakat kívánom megjegyezni: Remélem, hogy a Napló fenti felhívására, noha azt az állatorvosainknak címezték, mégis elsősorban azok a termelőszövetkezeti dolgozók figyelnek fel, akik az áHat- tenyésztésben dolgoznak. Igen nagy szükség van arra, hogy a fejlettebb nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett volt egyéni gazda, aki igen szerette állatait, most mint tsz-tag magabiztosan megtanulja a helyes, jövedelmező nagyüzemi állattartás és állattenyésztés alapvető higiénés feltételeit. Nagyon sok aprónak látszó, mégis a gazdaságosságra igen lényegesen kiható alapfogalom, fogás: az állatok takarmányának helyes biológiai összetétele, az istállók helyes szellőztetése, állatok szabad tartása, nevelése, a mesterséges borjúnevelés, a csibéik és malacok helyes nevelése A Mohácsi Gépgyár öntödéjét körülbelül 4—5 millió forint költséggel korszerűsí- Ják, illetve bővítik. Uj épületrész létesítése van folyaismertették a munkavédelem jelentőségét. Az aktívák ebben a hónapban végigjárják figyelő szemmel a telepeket, üzemrészeket és feljegyzik a munkavédelmi hiányosságokat. Minden három napban erről jelentést terjesztenek az üzemi bizottság elé. Az utolsó hétben munkavédelmi újítás« hetet tartanak; — elsajátításáról van szó. És hogy mindezt a termelőszövetkezetek állattenyésztési szakgondozói megtanulják igen-igen sokat tud segíteni a körzeti állatorvos. Az állatorvos szinte mindennap ott van a termelőszövetkezetekben. Az ő munkája is sokkal könnyebb és eredményesebb, ha az állatgondozók értik a nagyüzemi állatnevelési, szaporítási, hizlalási alapvető fogásokat. Ebben az esetben nincs annyi megbetegedés, nincs járvány, nincs elhullás. A szövetkezeti tagoknak viszont így van munkájuk után jó jövedelmük. Valamennyi állatorvosunk jól felkészült és alkalmas arra, hogy alaposan megismertesse az állatgondozókkal ezeket a feladatokat. Remélem, hogy a Napló egészséges felhívása alapján az eddigi szórványos, egyéni kezdeményezés egységes, általános, széles mozgalommá fejlődik. LÁNG MIKLÓS megyei vezető főállatorvos. matban, mely 1961-re készül el. A bővítés mellett számos korszerűsítő eljárást vezettek be. Ilyen például a kézi döngölést helyettesítő lég- döngölés, mely amellett, hogy a nehéz fizikai munkát küszöböli ki, nagy mértékben emeli a termelékenységet: A Mohácsi Gépgyár öntödéjében a korszerűsítés következményei már az első ne gyedévben mutatkoztak. A betervezett 180 tonna öntvény helyett 245 tonnát teljesítettek. A korszerűs í tésdk következtében válik majd lehetővé, hogy nagy mértékben rááll janak a népgazdasági szempontból fontos MARABU-kazánok öntésére, melyeket az építkezések központi fűtésénél használnak fei, Munkavédelmi hónap kezdődött a Sopiana Gépgyárban A pécsi Sopiana Gépgyár I ez időszak alatt röpgyűlésefcen dolgozói május elsejei kezdet- ' tel — a Kohó- és Gépipari MiKorszerűsítik a Mohácsi Gépgyár öntödéjét Ötszáz méterre a föld alatt Nagy Miklós váltóharmada leszállás előtt. Jólesik a cigaretta és a friss levegő az akna udvarán. Pontosabban ötszázötven, de hát félezer méteren túl'ez az ötven méter már nem sokat számít. Kicsit melegebb talán. Kálmán Béla, a Széchenyi- akna régi bányásza megy előttem. Hangosan cuppog a gumicsizmánk, lámpánk fénye a vágat falán ugrál. Van mit nézni, öt éve jártam utoljára bányában. Akkor még trapéz alakú faácsolatok birkóztak a föld óriási terhével. Még a fővágatokban is. Meg-megrop- pant, baljóslatúan fenyegetve, íélszemmel mindig felfelé kellett pislantani, nehogy beverje az ember fejét egy-egy megtörött süvegfa. Penész és gomba nehéz, fojtogató szaga terjengett a levegőben. Most nincs gomba. Olyan a vágat, hogy öröm rajta végignézni. Ezeknek a TH-knak nevezett acélsíneknek meg sem kottyan a fedőréteg irtózatos terhe. Büszkén állják, emelt fővel járthatunk a mélyben. Légajtó következik. Odaát óriási szélvihar. Mintha tornádó lenne a túloldalon. Dühösen vágja utánunk az ajtót, azután néma csend borul ránk. Semmi sincs a „szélviharból’1. Azaz: megint felzúg, de az ajtón túl, ahonnan jöttünk, ahol előbb csend volt; Már a pécsszabolcsi Hősök tere alatt járhatunk idáig nyúlik a vágat, — amikor Kálmán Béla meglassítja lépteit Gyenge lámpafények tűnnek elő a végben. Úgy pislognak, mint a szentjánosbogárkák. Aztán megerősödnek, már a gépmonstrum zúgása is hal- ük. Feltűnnek az emberek, Nagy Miklós brigádja; Innen már nincs tovább, mert itt a vágat vége. Hatalmas, szürke sziklafal zárja el a vágatot, szűz terület, ahol még sohasem járt ember. Felzúg a gép, S a fúrószár ellenállhatatlanul hatol a makacs szikiéba. Másfél perc alatt megvan a 240 centiméter. Nagy Miklós rámkacsint, s a gépre mutat: — Ugye nagyszerű masina? Az öreg bányászok fél óráig fúrtak egy lyukat. És milyen kínlódva! Még a lelkűket is kirázta a régi gép! — És a por? — toldja meg a szót Kálmán Béla. — Akkora volt, aüg látott tőlle az ember. Most szinte semmi sincs. A vizes öblítés .; i Valóban, alig van por. Már új lyukat fúrnak. A két bányász tovább dicséri a Hauser-fúrógépet, azután a szovjet rakodógépről mondanak elismerő szavakat. Csillébe rakja a meddőt, megszabadítja őket a nehéz lapátolástól. Az utóbbit sajnos nem láthatom működés közben. A délelőttös harmadnak ugyanis csak fúrásra és robbantásra jut ideje. (28—35 lyukat fúrnak a sziklafalba!) Az „abléz”, vagyis a délutánosok eltakarítják a sok vagon törmeléket (ekkor működik a rakodógép), az éjjelesek pedig ácsolnak, vagyis beépít* a THrgrurat, A tizenhárom embernek — mert ennyit számlál a három harmad — havi harmincöt métert kellene „leharapnia“ a sziklafalból; — Mi negyven métert akartunk— mondja a brigádvezető, — de talán az ötven is meglesz. Meg, mert még a hónap felénél sem tartunk és közel járunk a huszonöt méterhez. Havi ötven méter ebben az irdatlan sziklafalban, — nagy szó. Pécsibányán még senki sem ért el többet havi negyvennégy méternél. Szocialista brigádhoz méltó teljesítmény lesz ez, a fiuk ugyanis szeretnék elnyerni ezt a címet; Fiúkat mondok, mert nem is lehet közöttük öreget látni. Húszegynéhány év az átlagos életkor. A legifjabb. Kondi Ferenc csak húszesztendős. Mint minden olyan brigádban, amely a szocialista címért küzd, ebben a gárdában is mindenki tanul. A nyolc általánosa valamennyinek megvan. Nagy Miklós bányaipari technikumba jár, Velez Lázár a marxizmus-leninizmus esti egyetemre. A „kis“ Kondi — így hívják a brigádban — a szépirodalom barátja. A fiatal brigádvezető a kollektív szellemet dicséri (lógás, részegeskedés, veszekedés soha sincs náluk), amikor szóinak neki, hogy készen vannak a fúrással. Hátratolják a gépet, robbanóanyaggal töltik meg a lyukakat. Mire felérünk, robbanás reszketteti meg a levegőt, megremeg a föld, s több vagon sziklatömeg várja a váltást Sok a közúti baleset A megyei ügyészségen egész kis albumra való kép gyűlt már össze a közlekedési balesetek hiteles dokumentumaiként. Sok a közúti baleset megyénkben. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy míg 1958-ban 168, addig 1959-ben 309 közúti baleset történt megyénkben. Ez év első negyedévében is emelkedett a balesetek száma, azonban örvendetes, hogy a rendőri szervek erélyes intézkedése nyomán áprilisban már csökkenő tendenciát mutatott. Melyek a balesetek legfőbb okai? Egyes gépkocsivezetők a leg* alapvetőbb közlekedési szabi* lyokat sem tartják be. Jelen* leg a legtöbb szerencsétlenség a gyorshajtás következtében* valamint a szeszes ital ható.* sára történik. A közlekedést ellenőrző szervek a jövőben a legszigorúbban járnak el a KRESZ szabályait megsértők* kel szemben. A legerélyesebb intézkedés szükséges. Csak egy elgondolkoztató adat számos gépjárművezető felelőtlenségé* re: ez év áprilisában megyénk* ben előfordult 21 közúti bal* esetből 11-nek oka ittasság volt. De adódnak más dkok isA sorompókezelő elfelejtette lezárni a vasúti átjáró sorompóját. De hibás volt a gépkocsivezető is, nem vezetett kellő gondossággal. Következmény: 3 utas meghalt, 3 súlyosan megsebesült. Pécs külvárosában történt nemrég. A 21-es AKÖV tehergépkocsija szabálytalanul előzött egy autóbuszt s így a vele szemben szabályosan jövő tehergépkocsival összeütközött. Emberéletbe szerencsére nem került a szabálytalanság, de a társadalmi tulajdonban jelentős kár keletkezett. íme a gyorshajtás következménye. A 26-os AKÖV taxivezetője Nagykozár közelében gyorshajtás következtében az árokba fordult. Inkább öt perccel később elérni a célt, mint túl korán a temetőit * apatatpáráfcnq if vonatkozik e*l
