Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

(KLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. MÄJTJS 13. PÉNTEK ízá* v&lawjkoét napónia Reggeltől estig járja a vá­ros utcáit • Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat lét­ráé autója. Vincze József és Lukács Mihály szerelők na­ponta 100 villanykörtét és több fénycsövet cserélnek ki, ezenkívül 50—60 hibás lám­patestet is kijavítanak. Foto: Erb H Szovjetunió a Biztonsági Tanács elé terjeszti az amerikai repülőgép ügyét Hruscsov elvtárs beszélgetése szovjet és külföldi új ságirákkal Moszkva (TASZSZ). Gromiko külügyminiszter szerdai sajtóértekezlete után meg­hívták a szovjet és külföldi újságírókat, tekintsék meg a le lőtt amerikai repülőgép ma­radványaiból rendezett kiállítást. A tudósítók a kiállítás megtekintésekor találkoztak N. Sz. Hruscsovval, aki szintén megtekintette a repülőgép roncsait. Az újságírók körülvették Hruscsovot és beszélgetés kez­dődött a szovjet kormányfő, valamint az újságírók között. Az újságírók elmondották: elégedettek, hogy megtekint­hették e különleges felszere­léssel ellátott repülőgép ma­radványait. — Úgy látom elégedettek a eaj tóértekezlettel — jelentette ki Hruscsov —, valószínűleg választ kaptak minden önöket érdeklő kérdésre. Már mond­tam, hogy a Biztonsági Tanács elé akarjuk terjeszteni az ame­rikai repülőgép agresszív be­hatolásának ügyét; Ha pedig a Biztonsági Ta­nács — amelyre az Egyesült Államok láthatólag nyomást akar kifejteni — nem hoz helyes döntést, akkor az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének közgyűlésén vetjük fel a kérdést. Az Amerikád Egyesült Álla­mok ilyenfajta agresszív cse­lekedeted felettébb veszélyesek A veszélyt növeli, hogy Her- ter amerikai külügyminiszter május 10-i nyilatkozatában nemcsak, hogy igazolni akarta az elkövetett agressziót, hanem azt is mondta, hogy az Egye­sült Államok kormányának szándéka a jövőben is ilyen repüléseket végeztetni. Ez közvetlenül fenyegeti a békét. Mii a jövőben is lelő­jük ezeket a repülőgépeket és lecsapunk azokra a támaszpon­tokra, ahonnan hazánkba kül­dik ezeket a gépeket. Önök megértik, ha folytatódnak az ilyen agresszív cselekedetek az háborúhoz vezethet Rakétáink jól működnek am Intézhetünk kérdést ön­höz — fordult az egyik tudó­sító Hruscsovhoz. HRUSCSOV: Akár kettőt is. (Élénkség.) KÉRDÉS: Valószínűleg ön látta a repülőgép maradvá­nyai között azt a plakátot, amely arra hív fel, hogy nyújtsanak segítséget a pi­lótának. Véleménye szerint mit akartak mondani e fel­irat szerzői? HRUSCSOV: Mi segítséget nyújtottunk a pilótának, ami­kor berepült területünk fölé és megfelelő fogadtatásban ré­szesítettük. Ha máskor ilyen hívatlan vendégek látogatnak el hozzánk, azokat is ugyan­ilyen „vendégszeretően fogad­juk“. Bíróság elé állítjuk őket, szigorúan megbüntetjük, mint ahogyan a kémeknek kijár. KÉRDÉS: És milyen hatás­sal lesz mindez a csúcstalál­kozóra? HRUSCSOV: Töprengjenek ezen azok, akik a kémrepülő­gépet küldték. Bár nekik ko­rábban gondolniok kellett vol­na a következményekre, hi­szen országunk ellen agresz- sziót követtek el. A jövőben is el fogunk pusz­títani minden agresszort, aki kezet emel ránk. Láthatják, milyen óvatosan tette ártalmatlanná a repülő­gépet rakétáink kezelő sze­mélyzete. Lelőtték, de nem gyújtották fel! A pilóta él, a felszerelés ép. Egyszóval: a tár gyi bizonyítékok birtokunk­ban vannak. Ez azt mutatja, hogy rakétáink jól működnek. A kezelőket külön köszönet il­leti ezért. (Élénkség, taps.) Her tér nyilatkozata arcátlanság KÉRDÉS: Hatással lesz-e ez az incidens a szovjet közvé­leményre, amikor Eisenho­wer úr Moszkvába látogat? HRUSCSOV: Nem szedetnék abban a helyzetben amelybe Eisenhower úr került. Nem szeretném, ha nekem kellene válaszolnom azokra a kérdésekre, amelyekeit felte­hetnek majd néki, amikor a Szovjetunióba érkezik! Egyet biztosan mondhatok: a szov­jet nép nagyon udvarias, ép­pen ezért semmiféle kilengés nem fog előfordulni. Kérdése­ket azonban feltesznek majd neki. (Élénkség, derültség). Úgy vélem, hogy e tekintet­ben az elnöknek kiváltképpen segítségére volt egy valaki: Herter úr. „Herter sajtóértekezletén ha­ramia-nyilatkozatot” tett köz­zé. Nemcsak nem érzi magát bűnösnek és nem érez szégyent az agresszív cselekedet mi­att, hanem még igazolni pró­bálja ezt a lépésit és arról be­szél, hogy a jövőben is előfor­dulnak ilyen esetek. Ilyesmire csak hadiállapotban levő or­szágok szánhatják el magukat. Mi nem viselünk háborút Amerikával. Ez tehát agresz- szív cselekmény s így Herter nyilatkozata arcátlanság. — csakis arcátlanság! Herter nyilatkozata kétke­dést keltett bennünk az iránt, vajon helyesek-e korábbi kö­vetkeztetéseink, amelyek sze­rint a berepülésekről nem tu­dott az elnök, nem tudott az amerikai kormány. Az a nyilat kozat, amelyet Herter tett. ép­pen azt bizonyítja, hogy a kém kedés tervét a kormány jóvá-j haeyta. Az amerikaiak szem- melláthatóan kénytelenek vol­tak ilyen nyilatkozatot tenni, mert ellenkező esetben Allan Dullest felelősségre kellett vol­na vonniuk. Dulles pedig le­leplezte volna a kormányt. El­mondta volna, hogy a kor­mány következésképpen a kor­mányfő által jóváhagyott terv megvalósításán dolgozott. Mindezt Herter nyilatkozaté ra alapozom. Hajdanában — ifjúkoromból jól emlékszem erre, — a vilá­gon sok bűnöző csavargó és egyéb gyanús fickó kószált. Ez a banda gyakran alkalmaz­ta a következő fogást: Vala­milyen ösvényen feléjük tart egy tisztességes ember, majd rátér a hídra, a híd alatt ott ül a bandita, mellette egy gye­rek. A bandita a közeledőhöz küldi a fiút, aki így szól: „Uram, adja ide az óráját“. A férfi így válaszol: „Hát te meg mit akarsz? Takarodj innen!1’ Erre a fiú: Már hogy men­nék? Hiszen ez az én órám. Hogy, hogy nem adja ide az órámat? A zajra és a szó­váltásra előjön a fegyveres bandita és így szól a járókelő­höz: „Hát te meg miért bán­tod ezt a szegény fiút? Add vissza neki az óráját és add ide a kabátodat!” (Derültség). Az Egyesült Államok ilyen törvény szerint akar élni. Mi azonban nem vagyunk védte­len járókelők. Országunk erős, tekintélyes állam és nyugod­(Folytatás a 4. oldalon) ^wwywwyw.yyY>^ A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és jóváhagyólag tudomásul vette a külkereskedelmi minisz tér tájékoztató jelentését a Szovjetunió és Magyarország között 1961—1965. évekre szó­ló hosszúlejáratú áruforgalmi megállapodás május 6-án, Moszkvában történt aláírásán róL A kormány a földműve­lésügyi miniszter előterjeszté­sére határozatot hozott a bal- esetelháritás szabályainak a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekre való kiterjesztéséről, majd folyó ügyeket tárgyalt* Több mozi épül, a meglévőket korszerűsítik Nagyszabású tervek a megyei mozihálózat fejlesztésére , A mozi látogatás múlt évi megyei statisztikai adatai is kellőképpen alátámasztják azt az igényit, amely a moziháló­zat általános fejlesztése iránt megnyilvánul. A múlt eszten­dőiben az egy lakosra eső mo­zilátogatás országos átlaga 14 volt — minden lakosra szá­mítva — ezzel szemben a ba­ranyai átlag 15 százalék. Az elmúlt tizenöt esztendő alatt rendkívül sokat fejlődött a Baranya megyei moziháló­zat. Ha mást nem tekintünk, csupán az is ékes bizonyíték, hogy míg a felszabadulás előt­Küldöttértekezletet tartott a Hazafias Népfront Pécs városi bizottsága 147 küldöttet, 86 bizottsági tagot választottak Tegnap délelőtt a KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sán­dor művelődési házában tartót ta küldöttválasztó értekezletét a Hazafias Népfront Pécs vá­rosi bizottsága. Már jóval a kezdés előtt szinte nem volt üres hely a hatalmas terem­ben. Fiatalok, idősek, férfiak, nők jöttek el, hogy résztve- gyenek a Hazafias Népfront mozgalom jelentős állomásá­nak a II. kongresszusnak elő­készítő munkájában. Az elnökség tagjai között foglalt helyett Ambrus Jenő elvtárs a városi pártbizottság első titkára, Papp Imre elvtárs a városi tanács mb elnöke, df. Fábián László elvtárs a Haza­fias Népfront Országos Titkár­ságának képviselője, Bódis István elvtárs a Hazafias Nép­front városi bizottságának tit­kára, Kiss Istvánná elvtánsnő a városi Nőtanács titkára, ak­tivisták, a mozgalom jól dol­gozó tagjai. A Himnusz elhangzása után beszámolót Bódis István elv- iára mondott, Beszédének be­vezető részében foglalkozott a nemzetközi helyzettel, majd a második ötéves terv jó előké­szítésének feladatairól szólt. Elmondotta, hogy a párt kellő időben hozott határozata meg­erősítette munkájában a moz­galmat. A határozat nyomán Pécsett is aktívabban indult meg a tevékenység. A város­ban három kerületi bizottság s 21 körzeti bizottság működik. A kerületi bizottságok munká­jukban kérték a pártbizottsá­gok támogatását, amit meg is kaptak. Jó kapcsolatot terem­tettek a Nőtanácsok területi szerveivel is. Bódis elvtárs né­hány kiemelkedő munkát vég­ző bizottságot említve elmon­dotta, hogy a kertvárosiak, a budai I., a vasasiak, a gyár- városiak^ a szabolcsiak s még számosán a lakosság érdeké­ben áldozatos tevékenységet fejtettek ki karöltve a terület lakosságával. A társadalmi munka is igen jelentős volt, különösen a kertvárosiak a szép park létrehozásával érde­melnek elismerést; Ezután azok ról a feladatokról szólott, ame­lyek az elkövetkező időkben állnak majd a Hazafias Nép­front tagjai előtt. A beszámolók után került sor a hozzászólásokra. Szót kért Ambrus Jenő elvtárs is, aki a Hazafias Népfrontmoz­galom tartalmi részével foglal­kozott. Kiemelte, hogy nem le­het ma jó hazafi az, aki nem segíti a termelést, a mezőgaz­daság szocialista átszervezését, aki akadályozza a szocializmus gyorsütemű fejlődését. Néhány példával hívta fel a figyelmet arra, hogy párttag és párton- kívüli kéz a kézben egymás­sal vállvetve dolgozhat, hiszen egy célért, hazánk még szebbé tételén munkálkodunk. A Ha­zafias Népfront Ország^ Tit­kársága nevében dr. Fábián László elvtára üdvözölte a kül­döttértekezletet; A hozzászólások elhangzása után került sor a 147 küldött és 86 bizottsági tag megvá­lasztására. ti; közvetlen esztendőben a megyében csupán 34 mozi mű­ködött, ma a normál és kes­keny mozik száma köztel há­romszáz, s a Mozi üzemi Vál­lalat csaknem négyszáz hely­ségben vetít filmeket. A nagyarányú fejlődés, az igények alakulása természete­sen nagyobb ütemű volt, a mozihálózat fejlesztése, kultu­ráltsága ezzel nem mindig tu­dott lépést tartani. A Baranya megyei mozihálózat ötéves fejlesztési terve e tekintetben — úgy Pécsett, mint a megyé­ben — jelentős beruházásokat igén A második ötéves terv alatt elkészül az új-mecsokaljai filmszínház is, mint a terület kulturális központjának része. Az eredeti elképzelések sze­rint a jövő év elején a főté­ren megkezdik az új mozi épí­tését és 1962. őszén átadják rendeltetésének; A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy a mozilátogató közönség megszerette a híradó mozit, de Pécsett nincs meg­felelő híradómozi helyiség. Erre a célra mintegy három és félszáz befogadóképességű híradómozit építenek a máso­dik ötéves terv folyamán, amely egyben a dókument és ismeretterjesztő filmek film­színháza is lesz. A Tervező Intézet már el­kezdte egy modem, széles­vásznú, 800 személy befogadó- képességű filmszínház tervei­nek készítését, amelyet a táv­lati elképzelések alapján a Jókai és a Majláth ultca sar­kánál építenék fel. A második ötéves terv utol­só éveiben a Petőfi mozi ud­varán modem, szélesvásznú kertmozit létesítenek, mintegy ezerhatszáz férőhellyel. Nagy­árpádon a városi tanács, a Moziüzemi Vállalát és a lakos­ság társadalmi hozzájárulásá­val, kétszázezer forintos költ­séggel átalakítják az egyik iskolatenmet mozivá. Magyar- ürögön, ahol nemrégen műve­lődési otthont építettek, a mo­zihelyiség szűknek bizonyul, Ezen segít a Moziüzemi Vál­lalat olyan értelemben, hogy külön gépházat építtet és ezzel bővül a nézőtér. A megye mozihálózaltában is jelentős fejlesztést terveznek. Hosszú évek óta probléma a szigetvári mozi. A régi világ­tól örökölt helyiséget már tata­rozással se tudják használha­tóvá tenni. 1962—63. évre ter­vezik* hogy 400 személyes új, korszerű mozit létesítenek, amit különösképpen megérde­melnék a szigetváriak, hiszen a megyében Pécs után náluk volt a legmagasabb az elmúlt évben az egy főre eső mozi­látogatás. A máriafcéméndi mozit a megyei tanács, a községi ta­nács és a Moziüzemd Vállalat teljesen újjáépítteti, csaknem félmillió forint költséggel. Hosszúhetényben a Termény- forgalmi Vállalat által átadott raktárból — előreláthatólag még ebben az esztendőben — egymillió forint költséggel nor­mál mozit alakítanak. A péosváradi mozi valami­kor a huszárlaktanya istállója volt, ma természetesen a „régi nyomokat” nem lehet felfedez­ni a moziban, hiszen az elmúlt két év alatt több esetben tata­rozták, javítgatták, korszerű­sítették. Ez évben kétgépes mozivá alakítják. Még egy je­lentős fejlesztés lesz a megyé­ben, a sellyei egvgépes mozit kétgépes mozivá fejlesztik, to­vábbá az épületet, a berende­zést is korszerűsítik. Jubileumi ünnepi közgyűlés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Fennállásának 325. évfor­dulója alkalmából csütörtökön ünnepi közgyűlést rendeztek az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem aulájában. Az ünnepi közgyűlésen dr. Ortutay Gyula rektor mondott beszédet, majd kitüntetéseket adtak át»

Next

/
Oldalképek
Tartalom