Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

»«#. MAJCS 10. NAPLÓ 5 Jót dolgozik 0 körönkor es?t Magyarszéken hosszabb pangás után a Vöröskereszt munkája iámét megélénkült. A vezetőség felújítása után programot dolgozott ki és azt eddig valóra is váltotta- A véradást rendszeresen ellen­őrzi, ügyel az üzletek tisztán­tartására. Szép eredményeket értek el az egészségügyi na­pon is. A szórakozásról is gondoskodott, bált rendezett és a bevételből 900 forintot egészségügyi célokra fordított. Vöröskereszt szervezetünk­ben kitűntek jó munkájukkal Simon Sándomé, Újhelyi Mi- hélyné, dr. Erdész Béla és Szelmeczi András. Gyenes Jane« vb ..titkár, Magyarszék Tízezer forintos megtakarítás társadalmi munkával A Mohácsi Gépgyár az -áprilisi tisztasági hónap keretében | az üzem udvarát rendezte, hogy az öntödei formázó részleget bővíteni lehessen, A gyár KlSZ-fiataljai, a műszaki és ad­minisztratív dolgozók társadalmi munkában három nap alatt 30 tonna formaszekrényt 300 méter távolságra elszállítottak olyan helyre, ahová a vállalat vezetősége a szekrények végle­ges tárolási helyét kijelölte. Ez társadalmi munka volt és ke­reken tízezer forint megtakarítást jelentett a vállalatnak és két héttel meggyorsította az öntöde bővítésének kezdetét. Ez­zel elérték azt is, hogy az új formázó részlegben a termelés a határidő előtt megindulhasson. A társadalmi munkában se­gítséget nyújtott még a Kisfaludy Károly Gimnázium K1SZ- brigádja is. VADON ANTAL Szereljenek hangszórót a Borostyán Étterembe! Köszönj ük a segít séítell A Bárány» megyei Honvédelmi 1 Sportszüvewég patronálja a bér- ; lisidi Kossuth MG Termelősaö vetkezetet, nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is. A sportszövet-*' ség a szövetkezet részére a kö ^elmúltban egy M HP erőgépet adott. A berkesdl Kossuth Tsz, tagsága ezúton mond köszönetét a Honvédelmi Sportszövetségnek és Katona Lajos elvtársnak, az önzetlen, kedves ajándékért. KONTÁR ZOJ.TAN tsz-elnök Egyre inkább lehetővé vi­lik, hogy a dolgozók kulturál­tan szórakozzanak, így a Bo­Sár, rossz út a Lenin téren A pécsi vasúti főpályaudvar; folytatása. Utasok, kocsik szá üzemeinek és környékének el­hanyagoltságáról volt szó a minap e lap hasábjain. Ebben a cikkben nem említették a főpályaudvarból kimenet bal­ra vezető útszakaszt Ez a Rét utcát öszekötő kis útszakasz mindössze talár 100 méter hosszú éa három-négy ház van az út mellett (volt Ráth ipar­telepnél van.) Ez az utca tu­lajdonképp«» a vasút utca Köblény ie jó kenyeret kér Az ember nem színesen pa­naszkodik, de községünkbe sq- rozatosan ross* minőségű kenye­ret szállítanak. Tudjuk, hogy a komlót kenyérgyárban naponta több ezer kenyeret sütnek, azt azonban nehezen értjük meg, hogy a selejtes, tapos és defor­mált kenyereket mindig a mi holtágunkba küldik. Arra kér­jük az iUetékeeeket. hagy vizs­gálják meg ezt a körülményt, hogy mt U rarutes, élvezhető, szép kenyeret kapjunk. AMBRUS LÁSZLÓ Köblény, Kossuth «. t zával közlekednek rajta napon­ta. A macskaköves járda mel­lett sár, fél méteres árkok éktelenkednek. Ezeken ke­resztül bukdácsolnak az uta­sok és a kocsik. A sár és por- tenger bepiszkítja a házakat és arramenőket. Mindössze száz méterről van szó, olyan 6záz méterről, amely elcsúfítja a főpályaudvar környékét, nem méltó városunkhoz. Jó lenne, ha erre a 100 méterre is gon­dolnának és minél előbb meg is javítanák. Lenin téri lakók rostyán Étterem is egyik ked­velt, kulturált szórakozóhelye a pécsieknek. Sokan leginkább nem is az italért, de a jó ma­gyar nótáért is elmennek. A baj ott van, hogy az L-alakú étteremben nem jut érvényre az énekes hangja, elnyeli a zsivaj a lárma. Hangszórót kel­lene felállítani, hogy az éne­ket tisztán, nyugodtan hall­gathassuk. Horváth János Kié a lift? Az SZTK Központi Rendelőin­tézetében nemrég liften akartam feljutni a ni. emeletre, de a lift­kezelő erélyesen visszatolt, az^al a kijelentéssel, hogy „a főorvos még úgysem jött be, maga pedig szépen felsétálhat gyalog Is.” Kérdezem a liftkezelőt hogy tu­lajdonképpen kié e lift? A tiszt­viselőké —. válaszolta. Most Is­mét kérdem: kié a lift? A bete­geké is vagy csak a tisztviselő­ké? BORZOL» GYULANE Pécs, Anna u. t. sz. I máflocsi vas- műszaki boltról van szá... Február 13-án vettem egy 1300 forintos Orion 520 A tí­pusú rádiót a mágocsi vas- műszaki üzletben. Azóta va­lóságos kálváriát jártam mór a vétel után egy hétig működő rádiómmal. Az irodalom ifjú művelői és terjesztői Az utóbbi időben az a meg- tiszteltetée ért, hogy résztve- hettem a mohácsi gimnázium irodalmi önképzőkörének nyil­vános ülésen. Mint vendég, nagy érdeklődéssel mentem ezekre az irodalmi ülésekre. Évtizedekkel ezelőtt magam is irodalmárkodtam az önkép­zőkör! üléseken, amit azonban Lopják a sétatéri virágokat A közelmúltban neki, de azután be kerül varosunk feleségemmel a sé- amikor a közelembe parkosítása, mégis tatéren sétáltunk és megkérdeztem akadnak, akik tönk .,.. . ._ h#uf_ Wie, h°sy mit szól- reteszik, letapos- latjuk am, hogy egy ha megbüntet- sák, ellopják. Jó len néni bomegy a ró- nék lopásért. Ekkor -ne, ha mindenki zsabokrok közé és bocsánatot kért és kötelességének érez kihúz egyet. Majd azt mondta, hogy né a virágok firzé- futasnak eredve a- többet nem teszi, sét és éber szemmel sétatér egyik pad- csak három tövet megakadályozná a ján csomagolja a visz el, Az eset nem parkok rongálását, lopott holmit. Elő- egyedülálló. A ta- ször nem szóltam nácsnak százezrek- Szomor Árpád a mohácsi fiataloktól láttam, az szinte hihetetlen. Ezek a gyerekek művészei a versnek, az előadásnak, az irodalomnak. Vigyék el ezek a tehetséges gimnazisták a szépirodalmat, a kultúra szeretetét az iskola fa­lain túlra ie! Vigyék el a mun­kásokhoz a gyárakba, az ál­lami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek dolgozó parasztjai közé. írjanak minél többet mai életünkről. verseljenek, beszél­jenek! Vasvári Dezső Mohács, Eötvös U. 8. Először visszavittem a bolt ba. Azt mondták, hogy felkül dik Pestre. Egy bizonyos idő után, mikor érdeklődtem, azt a választ kaptam, hogy az üz­let helyben megjavíttatja és a gyártól behajtják a javítási díjat. Újbóli érdeklődés után azt mondták, hogy beküldenék Pécsre a rádiómat, de nincs hozzá dobozuk. Dobozom ter­mészetesen nekem sem volt. Azóta eltelt Ismét egy hónap. Amikor utoljára bent jártam a boltban, a rádióm még ott porosodott a polcon.>. Furcsának tartom ezt az el­járást. Férjem 1300—1400 fo­rintot keres. Azért vettük a rádiót, hogy lépést tudjunk tartani az eseményekkel. Azt hiszem nem vagyunk szerény­telenek, amikor hosszú idő után végre szeretnénk hozzá­jutni saját készülékünkhöz! Az illetékesek találjanak módot arra, hogy a miénkhez hason­ló ügyek gyorsan intéződjenek. Vagy Jánosné Mágocs, Ady u. 34. Sajtóankét Szabadszentkirályon Lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala pénteken este sajtóankétot tartott Szabad- szentkirályom Több mint hat- vanan jelentek meg, a község vezetői és tsz-tagsága egy­A vidéki szakemberek érdekében Ankét a saakkönyv- és szakfolyóirat-ellátásról Kt általános szakmai — fő­ként műszaki és mezőgazdáié­ig! — fejlesztés egyre maga­sabb követelményeket állít társadalmunk valamennyi szakembere elé és szükségessé teszi az önképzés alapvető fel­tételeinek szervezett biztosítá­sát, A nagy országos szak- könyvtárak (Országos Műszaki Könyvtár, Országos Mezőgaz­dasági Könyvtár, atb,) szol­gáltatásaikkal nemcsak a bu­dapesti, hanem a vidéken élő szakembereknek Is rendelke­zésére állnak. Az érdekeltek közül sokan azonban nem tud­nak erről, valamint az egy­azon városban lévő egyik Üzem mérnöke, technikusa, szakmunkása sem tudja, hogy milyen — esetleg őt is érdeklő — szakkönyv, folyóirat talál­ható a másik üzem műszaki könyvel között. Országosan napirendre ke- r(llt a vidéki szakemberek szakkönyv-allátásának kérdé­se. Néhány megyében — köz­tük Baranya megyében is — megkezdődött a szakkönyvtári tájékoztató-szolgálat megszer­vezése. A tájékoztató-szolgálat a Megyei Könyvtár keretében, a Megyei Könyvtár és a Pécsi Egyetemi Könyvtár kooperatív irányítása mellett működik majd, Feladata: egyrészt, hogy elkészítse a megye terü­letén lévő szakkönyvtári anya gok központi címjegyzékét, s ezáltal lehetővé tegye, hogy ■ legkülönfélébb területeken működő szakemberek a szolga lat közvetítésével a lehető leg­egyszerűbben áttekinthessék a megyében lévő, az őket érintő szakterülethez tartozó könyv­es folyólratanyagot, másrészt, hogy az országos könyvtárak szolgáltatásait közvetítse az olvasókhoz. Látható, hogy a jövőben igen jelentős támogatást kap­nak a megye szakemberei a könyvtáraktól, A lehetőségek kiaknázásának, a szolgáltatások igénybevételének módját mi­nél szélesebb körben ismertté kell tenni: ennek érdekében a Megyei Könyvtár, a Pécsi Egyetemi Könyvtár és a MTESZ pécsi Intézőbizottsága május U-ón délután 4 órakor ankétot tart a megyei tanács nagytermében (Pécs, Széche­nyi tér 11.). Az ankét a megye és Pécs város dolgozóinak szakkönyv-ellátását tárgyalja. Részt vesznek rajta a minisz­tériumok és az országos könyv tárak vezető szakemberei, va­lamint az ország különböző vidékeinek könyvtárai és mű­szaki szakemberei. Az elnöki megnyitót az ügy jelentőségéhez képest Palkó Sándor elvtárs, a Baranya me­gyei Tanács vb-elnöke mond­ja. Ezután kerül sor a könyv­tári szolgáltatásokat, a vidék szakkönyv- és folyóirat-ellátá­sát ismertető előadásokra. Az eladásokat vita követi, majd a szakkönyv-ellátással kapcso­latos határozati javaslat elő­terjesztésével záródik az an­két, A szakmai képzés, a leg­újabb tudományos kutatások eredményeinek ismerete lé­nyeges kérdés a szocializmus építése során. Fontos, hogy a szakemberek Pécsről és a me­gyéből minél nagyobb szám­ban vegyenek részt az anké­ten és ismerjék meg a könyv­tárak által nyújtott, munkájuk jobb ellátása szempontjából felbecsülhetetlen segítséget. Ssente Ferenc aránt. Különösen a nők kép­viseltették magukat szép szám­mal. Az egybegyűltek hasznos jó­tanácsokkal és bírálatokkal se­gítették a lap munkáját. Ja­vasolták, írjon a belvárdgyulai tsz újszerű munkaszervezésé­ről, a vöröskereszt munkájá­ról, illetve véradókról, foglal­kozzon részletesebben az el­szaporodó közúti balesetek okaival. Felhívták a lap figyel­mét a sajtóhibákra, s a hír­anyagok valódiságának foko­zottabb ellenőrzésére is, A sajtóankét kisebb falu­gyűlés is volt egyben, amslyen a község égető gondjait meg- j tárgyalták. Ilyen a régóta va­júdó napközi kérdése. Az asz- szonyok bátran bírálták a ta­nács jelenlévő vezetőit az itteni mulasztások miatt és a szer­kesztőség közbenjárását kér­ték. Mivel az idénynapközi sem oldaná meg 15—20 három évesnél kisebb gyermek gon­dozását, ídényböicaőde felállí­tását is tervezik. Szerkesztőségünk kérésére Horváth József elvtárs, a vö­röskereszt járási titkára meg­ígérte, hogy segíteni fog, hogy az Idénynapközlt mielőbb meg- nyissák. A bölcsőderészleg — a helyiség állapota miatt — már jóval nehezebb ügy. de ez is megoldható, ha a tanács ve­zetői eltökélt akarattal foglal­koznak vele. A csaknem háromnegyed tizenegyig húzódó sajtóankét sikeresen zárult. A szer­kesztőségnek nyújtott segítsé­gen túl a helyi gondok megol­dásában is előbbre jutott a falu egy iépéceeL Hogy megtalálják helyüket Elgondolkoztató bírósági tárgyaláson vettem részt nem- O rég. Életerős, harminc év körüli férfi állt a bíróság előtt. Azzal vádolták, hogy a szigetvári vasúti állomáson ellopott egy bőröndöt. Az utat. amikor észrevette, hogy bő­röndje nincs ott, ahova tette, a rendőrségre sietett. A rend­őrök alig egy óra múlva elfogták a tettest és az utas vissza­kapta csomagját, A vádlott a lopás tényét nem tagadta, csupán egyeket mellékkörülményt nem tudott elfogadhatóan megmagyarázni. A pécsi járásbíróság 2 év és 6 hónapi börtönre ítélte. A büntetés súlyos, de ehhez ismerni kall a vádlott élet- körülményeit is. Ez pedig enyhén szólva nem éppen a leg- rózsásabb. 1956-ban a társadalmi tulajdon sérelmére elkö­vetett bűntettért 1 év és 3 hónapi börtönre ítélték. A bünte­tést letöltötte. Kiszabadulása után elhelyezkedett a Pécsi Szénbányászati Trösztnél, innen táppénzcsalás miatt bocsá­tották el. Ezután a Hídépítő Vállalatnál talált munkát, de itt sem becsülte meg magát s rövid idő múltán munkahelyét önkényesen elhagyta. 1958-ban ismét a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntény miatt vonták felelősségre és 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Ezt a büntetést ez év március 28-án töltötte ki. A civilruha még meg sem melege­dett rajta, máris — szabadulása után 8 napra — a bőrönd ellopásával újabb bűncselekményt követett el. Kétségtelen tehát, hogy a vádlott személyében a társadalomra káros emberrel állt szemben a bíróság s ehhez méretezte a bün­tetést. A büntetés helyes, megérdemelte. Mi akkor az elgondolkoztató? A vádlott védekezése. Elmondotta ugyanis, hogy miután a börtönből kiszabadult, igyekezett munkát keresni, annál is inkább, mert a rendőrségen megmondották neki: ha záros határidőn belül nem helyezkedik el, akkor közveszélyes mun­kakerülésért ismét a bíróság elé kerül. A vádlott — mint mondotta — Pécsett is, Szigetváron is járt, keresett munkát. „Elhelyezkedtem volna én, tisztelt járásbíróság, de sehol nem vettek fel" — mondta. S ennél a mondatnál érkeztünk el a problémához, amiről nem árt, ha beszélünk. Nem vették fel. Kétségtelen, hogy egyetlen üzem dolgozói sem várják az üzem kapujában vnrágcsokorral a börtön- töltelékeket, a megbízhatatlan elemeket. A vádlottnak volt alkalma becsületes munkával kenyeret keresni, az 6 hibája, hogy nem élt ezzel a szocialista társadalom adta lehetőség­gel. Mert régen, a munkanélküliség idején maga a társa­dalmi rendszer kényszerítette az embert sok esetben a lo­pásra. De most? Von és számára is volt munkaalkalom. Aki dolgozni akar, talál munkát. Nemcsak hogy talál, hanem szá­mos területen szinte keresve keresik a munkáskezeiket. De ő nem becsülte meg ezt a lehetőséget. Most akar megjavulni? Lehet.' Tételezzük fel, hogy valóban megbánta tetteit és amikor legutóbb szabadult, elhatározta: ezután munká­val keresi a kenyerét. De hol helyezkedjék el? Amerre jár, ahol érdéklődik munkaalkalom után, mindenütt — és ha jól belegondolunk, nem is ok nélkül — bizalmatlanul fogad­ják s nem veszik fel. De helyes-e ez az álláspont ? Nem. Bármennyire is bűnös valaki, hinni kell abban, hogy jó útra téríthető. Javulására legalábbis módot nyújtani, feltétlen szükséges. A mi társadalmunk szigorúan elítéli a társadalomra ártalmas személyeket, de ha büntetését kitöl­tötte, lehetőséget nyújt arra, hogy ember válhassák belőle, Ez elvi igazságunk. De ez az elvi igazság még nem minden esetben válik gyakorlattá. Ha kiszabadulása után^azonnal talál munkái, kényszerülve lett volna-e újabb bűncselek­mény elkövetésére? Nem, Bár az is igaz, hogy alaposabban körülnézhetett volna, mert például az építőiparban most tavasszal valószínű elhelyezkedhetett volna még akkor is, ha több évi börtönbüntetés van a háta mögött.;. Kell valami megoldást találni ezen a területen.'Szocia­lista államunk kétségkívül sokat tesz magáért az emberért, az egyén neveléséért. Rendőrségi, ügyészségi és bírósági szerveink nemcsák a már ténnyé vált bűnt és annak elkö­vetőjét üldözik és büntetik, hanem a bűnesetek megelőzé­sében is lényeges feladatokat oldanak meg. Bűnüldöző szer­veink ebben a vonatkozásban is lényegesen eltérnek a kapi­talista bűnüldözési szervektől Az utógondozásban azonban még van tennivalónk. Nem minden esetben kísérjük figye­lemmel a büntetésüket kitöltött embereket s néha elmu­lasztjuk segítésüket. Nem, korántsem arról van szó, hogy súlyos börtönbünte­tésük kitöltése után szabadulókat vezető állásokba helyez­zük, vagy arról, hogy a többszörösen bönteteiteket dédel­gessük, egyszerre bocsássunk meg nekik mindent. Nem, er­ről szó sincs. De az sem helyes állásfoglalás, ha ezekről az emberekről egyszerűen levesszük a kezünket s a magunk sorsára bízzuk őket. Éppen afkkor nem állunk mellettük, amikor talán a legnagyobb szükségük lenne a segítő kézre. Hinni kell az ember nevelhetőségében, hinni kell, hogy egyetlen ember sem született bűnözőnek. Ha elbotlott, talpra kell segíteni. Nálunk mindenkinek joga van a munkához, sőt a munka kötelessége is. Segítsük őket, hogy társadal­munk rendes tagjaivá válhassanak! GARAY FERENC Tízmillió forintot jövedelmeznek a tsz-ek segéd- és leldolgozó üzemei A baranyai termelőszövetke­zetek mind nagyobb gondot fordítanak a jól jövedelmező melléküzemágak fejlesztésére. Jelenleg mintegy 400 segéd- és feldolgozó üzem működik már a közös gazdaságokban. Ezek az üzemek közel félmillió fo­rintot Jövedelmeznek ebben az évben a megye szövetkezeti gazdáinak. Huszonöt közös gaz dasógnak van például tejüze­me. Az év folyamán összesen l 600 000 liter tehéntejet dol­goznak fel. s ebből — többek között — 18 500 kilogramm vajat és 30 000 kilogramm saj­tét állítanak elét Mellékter­mékként több mint egymillió liter fölözött tejhez jutnak, amelyet a sertéshizlaldákban használnak fel. Négy nagy juh­tenyésztő termelőszövetkezet­ben a juhtej feldolgozására is berendezkedtek a tagok. A má­gocsi Béke és a mohácsi Búza­kalász Tsz-ek baromfikeltető üzemet létesítettek, amelyek­ben már ebben az évben közel százezer csibe lát napvilágot. Tizenkét közös gazdaság fog­lalkozik tégla- és mészéeetés- sel. Ezekben 2 760 000 téglát és 4000 mázsa meszet égetnek ez idén, s ennek nagy részét saját építkezéseiknél használják fel»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom