Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-25 / 122. szám
Í9#0. MÁJUS 25. NAPLÓ 3 A gazda kese nyomán • •• \z olvadástól lucskos, esa- cos tél végén, néhány nap- l a három sellyei tsz „há- ssága“ után jártuk ugyanígy rül Nyíri Sándorral az „Or- inság I.” Tsz majorját, mint >st. S bár első pillantásra lyanaz a kép tárul elénk, lábaira semmi sem változott, de élesen figyelő szem rövid őn belül észre vehet olyan •ró jeleket, melyek lényeges megnyugtató átalakulást itetnek. Azon a téli napon még az ész sellyei közvéleményt a írom tsz nemrég lezajlott yesülése foglalkoztatta Nyi- Sándor szorongva lépett be istállóba, s a gondozók anakodva méregették az érző idegent. Tojással és kor- val kevert tejet tettek a >nt-bőr növendékmarhák élé elmondták, hogy ebbe a há- sságba bizony nem mind- yik tsz lépett azonos hozo- ánnyal: De jó is, hogy ennek örökre ge. Talán a ragyogó májusi ip teszi, talán más, Nyíri indor homlokán, mintha az- a kevesebb lenne a barázda, ingja is derűsebb, s a major- in dolgozó emberek is emel- bb fővel járnak. Az istállók esek, a jószág a legelőn van, növendékek az éjszakát is t töltik; Csak a juhhodály rnyékén siirögnek az emberek. int nyírás van. Ollók csattog ik s a burkus fejű, riadt sze- ü birkák percek alatt kibújik bundájukból, hogy a nyíltanokhoz képest karcsú gátlókká változzanak; A szórnád teremben a tsz asszonyai ztályozzók a gyapjút, külön hátbundát, külön a haslábat, ári Sándor méregeti a fürt- agasságot. Elégedett; — „Tizenöt mázsa gyapjúra ámítottam, annyi meg is sz, sőt több is; Több, mint így kiló anyánként“ ondja, aztán az idei bórátokhoz kalauzol, amelyek ly szépek, hogy magukért beiéinek; »■— Nagy építkezésbe kezünk, — mondja a tsz-elnök, szemközti napsütötte domb- i mutatva. — Ott lesz a szá- ts növendék-istálló, favázas, akasztott olyan, mint a ten- ilici. És válóban utoljára Tengeren, a tapasztalatcserén talál óztunk Nyiri Sándorral, agy érdeklődéssel nézegette modern, favázas épületeit, de akkor még egy szót ín szólt terveiről; Ellenben 1 emlékezetébe véste az ott itottakat, és aztán itthon heszámolt a tagságnak. Az ötlet tetszett. És el hatá- fcták, hogy a hatszáz férőhe- 'es juhhodályt is hasonlóképen építik meg, a különbség iák annyi lesz, hogy ők nád elyett — mivel azt nehéz be- terezni — szalmával fedik be t istállókat; — Alföldről hozatok szakembereket, mert azok nagyszerűen értik az ilyesmit. A rozsszalmát elcsépeljük, aztán ők kifésülik, másfél, két méter hosszú kévékbe kötik, és felrakják; Jelenleg 300 szarvasmarha, több, mint 500 juh, több ezer baromfi, és minden száz holdra 9,5 sertés, ez pillanatnyilag az Ormánság I. Tsz állatállomány-mérlege, és vele szemben 700 hold legelő, melynek egy részén most végzik a vízlecsapolást, azon kívül igen sok a vetett takarmány. A tsz állattenyésztési adottságai annyira nyilvánvalóak, hogy a fő profil — ezt ma már minden tag tudja, — csakis az állattenyésztés lehet. 3500 darab rántani való csibét adtak el a tavasz folyamán a pécsi és komlói piacokon, s már eddig 250 darab hízott sertést, 14 hízómarhát értékesítettek; A befolyt pénzt építkezésre használják fel. Még ebben az évben felépítenek egy 600-as juhhodályt, egy 100-as és egy ötvenes nö- vendókmarha istállót, 23 férőhelyes sertésfiaztatót, 3000 férőhelyes baromfiólat és 2500 férőhelyes csibenevelőt Még felsorolni is sok, de Nyiri Sándor nem találja túlzottnak. Az állatnak istálló kell és takarmány. ha ez a kettő van. akkor az állat ontja a pénzt. A tervüket könnyen teljesíthetik és talán a kétújfalusiak által meghirdetett versenyben is az elsők között végezhetnek. A tejtermelésben, koca és tehén sűrűségben már most túl teljesítették a versenyfeltételeket, de nem bízzák el magukat, úgy dolgoznak továbbra is, mintha a legvégén kullognának. és be kéne hozni a lemaradást *— Kié —* Á Szovjetunió pavilonja előtt.« Hagyon, sokam megcsodáltak a szovjet mezőgazdaság szerű gépeit, borA gyár legöregebb munkása Hol vannak már az esti tanonciskolák! Takács Gyula bácsi se olyan nagyon bácsi még, bár két felnőtt lánya meg egy nagy fia van — hiszen még csak negyvenkilenc éves. Vele egyidő- ben sokan jöttek ebbe a gyárba dolgozni 1950-ben. Akkor ez a gyár még nem bútorgyár volt, hanem Dunántúli Magasépítő Vállalat, később pedig Mezőgazdasági Szerárugyár lett. Takács elvtárs sokat köszönhet az üzem szerárugyár- voltának, mert — ha eleinte nem is nagy kedvvel — később szívesen tanulta meg asztalos létére a faesztergályo- zást is. Szerszámnyeleket esztergált egészen addig, amíg 1952-ben létesítettek egy asztalosüzemet a gyárban s akkor már a szakmájában dolgozhatott. Ekkor, 1956-ban asztalos csoportvezető lett s 1958- ban, amikor az egész gyár bútorgyárrá alakult át, művezetővé léptették elő. Negyven dolgozó munkáját irányítja kitűnő szaktudással, sok tapasztalattal. Közülük 18 szakmunkás, akiknek a szakmai továbbképzését is szívén viseli; A szakmai hozzáértésnek és tudásnak elismerését jelentő kitüntetések is felkerülnek ünnepnapokon Gyula bácsi mellére, mert elnyerte már egyszer a sztahanovista címet, kétszer pedig a kiváló dolgozó kitüntetést. Szíwel-lélekkel a gyárhoz nőtt. Ha bármilyen ok miatt egyszer véletlenül el kellene szakadnia a bútorgyártól, munkástársaitól, az nagyon, de nagyon fájna Takács Gyulának. Többször is elmondja ezt, de ha nem mondja, akkor is tudja róla mindenki, hogy mennyire szereti a munkáját. A gyárhoe pedig már családi Mikor lesz törzsgárdája az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepének? Ügyesek, szorgalmasak a pécsi munkásnők Amióta habzószódát termelnek olaj helyett a Batthyány ut cai gyártelepen, megváltozott a nagyablákos, komor külsejű épületek környéke. Közel más- félszázan dolgoznak a telepen, s ezeknek több. mint kétharmada nő. Javarészt tizennyolc, húszévesek, s legtöbbjük egyenesen az iskolából jött a gyárba pénzt keresni; A nemrég épített lapostetejű üzemrészben egyforma tartályokba töltik a bőrápoló halolajat, s ugyanitt készül a padlóviasz és a viaszos sárga pad- lóbeeresztő is. A viaszt és a padlóbeeresztőt kis rekeszekbe öntik, majd megszilárdulás után csomagolják; A műhely Gazdag tartalom9 szép képek Megjelent a Baranya Ifjúiga, a KISZ megyei bizottságnak képes tájékoztatója. A most megjelent második iám, igyekszik beváltani a Vzá fűzött reményeket. Szép jjUlítású, ízléses borítólapjá- ó! fiatal lány nevet a virág- j ; örült fák alatt, belső oldalon Várnai Zseni „Vörös má- •Us’* c. verse köszönti a diadal ''as munkásosztályt. „Május jVőzelme“ címmel dr. Tóth ázsef cikke emlékezik a mun- 'ásosztály nagy harci ünnepé- történetéről. A KlSZ-szer- fazetek életéből adott hírcsokor bemutatja a pécsi, a szent- !Mnci, a magyarbólyi kiszistá- *at, hírt ad a felszabadulási kulturális seregszemle Hidakon lezajlott bemutatójáról és közli egy ifjúvá avatás eseményeit. A „Fiatalok a szocialista faluért“-mozgalom célját és követelményeit ismereti a tájékoztató, majd „Jön 4 nyár, várnak ránk a tábo- JQk“ címmel Hetesi Lajos elv- JárK cikkét közli a nyári távozás előkészületeitől. A itoyjanía Bszottfcáganak határozataiból is ad rövid szemelvényeket, bemutatja az úttörők nyomolvasói munkájának néhány tapasztalatát, cikket közöl arról, hogy mivel töltik szabad idejüket a Pécsi Pedagógiai Főiskola hallgatói. Sajgó Jenő KISZ-titkár cikke arról szól, hogy hogyan segítette a Mélyépítő Vállalat KISZ-szervezete a Miniszter- tanács és a SZOT vörös ván- dorzászlajának elnyerését. A középiskolai próbázásokról, a kerületi KISZ-bizottságok meg alakulásáról, a szocialista szerződések teljesítéséről, a fasizmus felett aratott győzelem 15. évfordulójáról, a sellyei járás kulturális seregszemléjének tapasztalatairól is színes cikkeket és tudósításokat találunk a Baranya Ifjúsága 2. számában. Igen nagy kár, hogy a tájékoztató ízléses formájának, gazdag, értékes mondanivalójának és szép képeinek értékéből egy kicsit levonnak a bosszantóan értelemzavaró sajtóhibák, végében szorosan egymásmel- lett ülve, négyes csoportokban légyfogót enyveznek és csomagolnak — ugyancsak nők; Ebben a műhelyben egyetlen férfi sem dolgozik, még a csoportvezető is nő. Boszorkányos fürgeséggel járnak a kezek. A műszaki vezető — fiatal mérnökember — szódától kimart talpú cipőben toppan be az irodába. Alig fél esztendeje költözött le Pestről, de máris úgy beszél a városról, az üzemről, mintha sajátja lenne. — Szép, hangulatos város ez.. s — mondja. — Az ország legszebb városa. Az üzem? Ami legjobb benne: nagyon ügyesek, szorgalmasak a munkásai. Ilyen gárdával nagyszerű dolgozni! Aki járt már hasonló üzemben, önkéntelenül összehasonlítást tesz. Hát még aki dolgozott is ilyenből? —• Erről csak annyit mondok — mosolyog Nagy József: műszaki vezető, — hogy aránylag rövid idő alatt sikerült néhány kiváló brigádot összehoznunk, melynek tagjai már elérték a pesti színvonalat.;; Ilyen a 9-es és a 8-as brigád, Omachnéval, Vargánéval. Gál- néval, Katonánéval, Halmainé- val, valamint Müller Erzsivel, Tóth Évával. Tóth Erzsivel és Antonin Irénnek Sajnos, kevés a jó brigád, annak ellenére, hogy a két brigád tagjain kívül még rengeteg ügyeskezű, szorgalmas leány és asszony dolgozik a gyárban. — Ennék a fluktuáció az oka — magyarázza Dani Sándor szakszervezeti elnök, és a műszaki vezetővel együtt számokat idéz. A légyfogógyártó üzemrészben alig hat hónapja indult meg a munka, mégis már háromszor cserélődtek munkásai. Ha tudjuk, hogy három hónap a betanulási idő, megértjük: nem alakulhatott még ki törzagárda. — Mi * fluktuáció «fest kötelékek is kötik. Mintha második otthona lenne, különösen mióta a nagyobbik lány? is a gyárban dolgozik. Fia is úgy döntött, hog> édesapjához közel keres mun kát. Ö is a gyárban dolgozik A lakatos szakmát tanulja Tizenkilenc éves, józan gondolkodású fiatalember, aki jó ipari szakember akar lenfti. A kisebbik lány már a fővárosba vágyott, el is ment oda érettségi vizsga után, a kőbányai 5. számú bankfióknál dolgozik. Hol van már a galántai bútorgyári inasélet! Hol van már 1925—28-as tanulóévek sók-sok tőkés törvénye! Hol van már az a világ, amikor az asztalosinas félévvel tovább inasko- dott azért, mert a mestertől; vagy a gyártól ebédet is kapott! Hol van már az az idő, amikor a nehéz napi munka után, este kellett tanonciskolába járni! Gyula bácsi nem szegyelli, hogy most fanul meg sok-sok új dolgot is. Szakkönyvek forognak a kezében, rendszeresen tanulmányozza a bútor- gyártás legújabb módszereit, a mai modem bútorokhoz használatos műanyagokat, a farostot, a pozdorjabetétes bútorlapokat, de még műhely- és üzemszervezést is. —» Az élet állandó javulásáról nem beszélünk sokat, de cselekszünk érte, többet teszünk érte, mert látjuk, hogy van értelme «■*• mondja és bizonyítja is azzal, hogy ma már kétezer forint a havi fizetése. Aki nem szakmunkás, az is eléri ma már az 1100-at, de az 1400-at iS; Tervei? Vannak. Miért ne lennének? Sokkal szebb az élet, ha a jövőre is gondolunk. Nem nagy tervek, de jó lesz, ha megvalósulnak. Békés öregkor és rendes nyugdíj. Megérni, hogy családot alapítsanak a gyerekek, boldogan éljenek, békében, egészségben; Szeretni kell a gyárat, a szakmáit, a várost úgy, ahogyan Gyula bácsi szereti Mohácsot, a dunai halászokat, a gyárat, a szakmát, a családot — a szocialista hazát. Gyevi Károly Hatodszor kiváló vállalat A gyárban mindea felvételnél azokat a nőket részesítik előnyben, akik szociális helyzetüket tekintve ráutaltabbak a keresetre. Betanítják őket, de sokan még a három hónap lejárta előtt felmondanak, mert rendeződnek családi. vagy anyagi természetű ügyeik — s kezdődik a körforgás elölről. Csakhogy az újak rontják a betanultak keresetét, sőt a három hónapig fizetett kedvezményes norma végeredményben az évvég i nyereségrészesedést is apasztja; Mit lehetne tenni? A lányok, asszonyok, saeret- nek a gyárban dolgozni, mert becsülik őket Még nem volt arra példa, hogy ne segítettek volna azon, aki segítségüket kérte; Pedig szinte egymást érik az irodában a fizetett és fizetetten szabadnapot kérők, hogy orvoshoz vihessek kisgyereküket. vagy elvégezhessék a családi nagymosást. Az egyik asszony nemrég bokáját törte: az üzemvezetőség mindennap elküldte neki az ebédet Egy másik nehéz anyagi körülmények között él két gyermekével: a minap az üzem fuvaroztatta haza téli tüzelőjüket. De hiába az emberség, a jóindulat, azért nem megy minden „olajozottan”. A nők öltözője még akkor is szűk lesz, ha a férfiak átadják nekik — új öltözőt kapván — a sajátjukat, a mosdókagylók öt szaporulattal sem tudnak rendesen kiszolgálni száznál több asszonyt..; öltözőszekrényből sincs elegendő — igaz, hogy ezt sokan nem is becsülik;.. Talán ezen a téren lehetne még tenni valamit. Ha lassacskán is, — mert mindez elsősorban anyagiaktól függ — azért haladnak majd előre, mert az üzem vezetőiben él a tettvágy, hogy az Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepe minden tekintetben mintaüzem legyen. Az elmúlt év kiváló eredményeiért az idén már hatodszor érte el a kiváló címet a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat. A vállalat tavalyi áruforgalmi tervének 110 százalékos teljesítésével és 140 százalékos nyereségtöbblettel érte Hétfőn este a Nádor szálló kupolatermében bensőséges ün népség keretében nyújtotta át a vállalat igazgatójának a kiváló vállalat oklevelet és a három dolgozójának a Belkeres- Jcedelem kiváló dolgozója oklevelet. =» AZ ORSZÁGOS Föl»művesszövetkezeti Tanács a MÉSZÖV javaslattára Bózsa Imre FJK főrevizort és Bernié Ehe MÉSZÖV vas-műszáki előadót több éves kiváló munkájáért a „Kiváló föld- művesszövetkezéti dolgozó*- jelvénnyel tüntette ld. yvvwwyyyyyywyyyyyyywywwv'i Baki Dezső munkabrigádja a szocialista címért harcol. A VERTESZ alkalmazásában lévő brigád a 2-es kazán kezelőtáblájának szerelését végzi. A 7 főből álló brigád minden tagja technikumban képezi tovább magát. Munkájukkal nagyban hozzájárulnak a Pécsi Hőerőmű második gépegységének fee« szerinti beindulásához, Erb János felvetői*.
