Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-24 / 121. szám

2 f» ÄPLÖ I960. MAJÜS 24. 1 Mozit avattak Szajkón Szombaton délután ünne­pélye« keretek között nyitot­té k meg Szajk új filmszínhá­zát, amelyet a községi tánács és a Baranya megyei Moziü- zemí Vállalat közős erővel épített, mintegy 250 ezer fo­rm tog költséggel. A 102 nézőt befogadó mo­sóhelyiség lejtős elrendezésű, új, lecsapható székekkel lát­ták el, előcsarnokát is mo­dem tervek szerint képezték k'. A vidéki mozik közül ez a legszebb és legkorszerűbb a megyében. Szajk lakói nagy számban Jelentek meg a megnyitó ün­nepélyen, ahol a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak megbízásából Faust Im­re elvtárs, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgató­ja mondott rövid beszédet, amelyben az új mozit szoci­alista megőrzésre átadta a község lakóinak. A megnyitó alkalmából az új moziban a 15 év című kis­fámét, majd a Három csil­lag cimű új magyar filmet vetítették, Megyei választmányi értekezletet tartott a KIOSZ Május 23-án reggel kilenc órakor kezdődött a KIOSZ megyei választmányának ér­tekezlete. A vezetőség .beszá­molóját Kőhalmi Mihály, a KIOSZ Baranya megyei tit­kára mondotta el. Foglalko­zott az időszerű kül- és bel­politikai eseményekkel, majd beszámolt a KIOSZ megyei választmány legutóbbi érte­kezletén hozott határozatok végrehajtásáról, végül a kis­iparosságot érintő aktuális politikai és gazdasági kérdé­sekről beszélt A beszámolót vita követ­te, majd határozatokat hoz­tak a KIOSZ munkájában fontos feladatok végrehajtá­sáról. A magyar munkásmozgalom történetéből A „vérvörös csütörtök64 Az 1912. május 234 általános politikai sztrájk és tömeg tüntetés A nemzetközi és a magyar M munkáshoz, tlom az ei< ső világháború előtt újból nagy csatákat vívott. Az 1005-ös orosz forradalmat csak elcsen­desül' " a cár kozákjai és hóhérai, de le nem győzték. Egész Európában újra fellen­dült ”>rradalmi mozgalom. Az oroszországi lénal esemé­nyek, a győzelmes kínai for­radalom, az Intemacionáléban előfordult események, a német szociáldemokrácia győzelme, az anr*ol munkásság óriás sztrájk­jai mélységes hatást tettek a tömegek öntudatára; Egek a nemzetközi esemé­nyek nem maradtak nyomta­lanul a magyar munkásmoz­galomban sem. Az 1912-es má­jusi véres események élőjáté­ka volt a márciusi tüntető fel­vonulás, meW az általános, e«"enlő és titkos választójogot követelte; Eredmények azon­ban nem születtek. Ezekután került sor a május 23-i véres esemén ükre. Igen, sorra kel­lett kerülni ezeknek az esemé- nveknek, mert ez történelmi szükségszerűség volt Az elnyo­mott munkásság és szegénysév harcának, a társadalmi előre­haladás objektív törvénysze­rűségének megnyilvánulása tört utait. Ellentmondásokkal volt ter­hes a magyar társadalmi élet. Az Osztrák—Magyar Monar­chia imperialistái is. hasonlóan a többi hatalmakhoz, háború­ban keresték a kivezető utat, a mentséget és a menekülést a kibontakozó forradalmi moz­galmak ellen. Konzultáció A militarizmusról SÁNDOR SÁNDOR mohácsi ol­vasónk kérdezi; mi az a militariz- mus? ühhas a kérdéshez kapcso­lódó néhány kérdést tettek feí Sellyén, Szigetváron és másutt is, megpróbálunk tehát röviden vá­laszolni rájuk, Militarismus alatt a fegyverv kezés, a háborús készülődés politikáját értjük. A milltariz- mus lényege az, hogy a kato­nai vezetők uralmuk alá hajt­ják az állam egész gazdaságát, politikájának irányítását kive­szik a politikusok kezéből és mindent a katonai vezető klik­kek hatalma alá rendelnek; Céljuk, hogy a velük szemben­álló államokat, a háborús ka- landorpolitlkát' ellenző, • bé­két kívánó embereket megfé­lemlítsék és ilyen módon a kapitalista rablóháború cél­jainak megfelelő politikát kényszerítsenek a népre. Mód­szereiben és eszközeiben nem válogatós. A katonai szervezés formált és módszereit viszi át a polgári életbe, kiterjeszti a katonai fegyelmet és a kato­nai törvényeket a népgazda­ság valamennyi ágára. Szemléltető példa erre az Amerikád Egyesült Államok, Spanyolország és Nyugat-Né- metország katonai kikéinek népellenáásége, amely nem csupán más népek ellen irá­nyul, hanem saját országuk né pei ellen is. Általában az jel­lemző ezekre a militarista kö­rökre, hogy semmibe veszik saját népeik érdekelt is, lebe­csülik, lenézik az egyszerű munkásokat és általában min­denkit, aki nem tőkés, bankár, főpap, vagy tábornok. Mlltta- rlzálják országukat, hogy an­nak politikai és társadalmi életében egyedül a tábornokok befolyása érvényesüljön, amely természetesen össze van fonód­va a hadianyag-gyárosokkal, a .hadirészvények tulajdonosai­val, A mtlltarizmus tehát: a fegy vetkező« és a háborús készü­lődések Imperialista polltiká- Ja. Az Amerikai Egyesült Al- [ lamok militarista tábornok| éppen ezekben a nsookban fo- | kozták tevékenységüket, provo fcációe kenwepükaeket nek más államok területe fö­lött, saját népük ellen pedig gumilbotokkad, rendőrökkel lép nek fal, ha az a fajüldözés el­len, a háborús uszítás ellen, béremelésért, emberi Jogokért tüntet. Látjuk tehát, hogy a mlllta- rizmus embertelen, rabló po­litika, ellenségeskedéseket szí­tó, minden nép békéjét veszé­lyeztető politika. Gyevi Károly A munkásság helyze­tének az ismeretéhez, csak eey pil-.t említsünk: Magyar ország felnőtt íérflirvinkástú- nak átlagos évi keresete nem volt több 0C. ivoronánál, ugyan ekkor Lánczy Leónak, a Ka reskedelmi Bank elnökének a bevallott évi jövedelme 428 ezer korona volt, s ezenkívül a saját vagyonának a jőve del me és a mindig Jólsíkerü'5 tőzsdejátékokból származó jö­vedelmek. A beavatott embe­rek évi másfélmillió koronára becsülték Lánczy jövedelmét, tehát annyira, amennyit két­ezerötszáz átlagos magyar mun kás k:„zs. Mi lehetett a megoldás? —• Csakis egyedül a harc! Amely meg is kezdődött 1912 május 23-án, csütörtö­kön reggel 8 óra után mintegy 3 ezer főnyi tömeg hömpöly­gőit a Soroksári úton, csatla­kozott hozzájuk a csepeliek fel­vonulása is és sorra amerre csak elhaladtak szaporodtak, nőtt a tömeg, ertvre nőtt. Meg­jöttek a Ganz gyáriak is több mint 3 ezren. A szinte végte­lennek látsző tömeg büszkén és önérzetesem haladt előre. Rémüldöztek az urak. Mozgó­sították a rendőrséget a kato­naságot és a huszárokat A város belső területén még nem folyt vér, amikor a Fer- dinánd híd tájékán már eldör­dült a lovas rendőrök első sor- tüzo. A Váci úton és Újpesten a gvárak előtt 8 órától kezdve nagy tömegekben gyülekeztem a munkások és lassanként halk. impozáns tömegbe egye­sülve. megindultak a Váci úton befelé a parlament felé, Mint egy 4 ezer ember közeledett lassan a város felé. A Ferdi- nánd híd tájékán azonban elé- bük állt a rendőrség és meg­állásra hívta fel a menetet. A felhívást óriási lárma fogadtr: — Engedjenek a parlament elé! Tiltakozni akarunk Tiszá erőszakoskodása ellen. Le az osztály páriámén ttel! •— hang­zott a tömegből, Erre a rendőrök nyomban kardot húztak. A tömeg azon­ban kőzáporral felelt a táma­dásra; A rendőrkordon egy pillanat alatt át volt szakítva. A lovasrendőrök eszeveszett vágtatással rohantak a tömeg­be, majd bevetették a 44-es bakák egy századát 1». A jár­dán é* az úttestein véres sebe­sültek és halottak hevertek. Az emberek mégis bejutottak az Országház térre. Kilenc óra felé már rengeteg ember volt együtt, és mint izzó lávafo­lyam borított el minden kis helyet a folyton érkezők újabb ömege. Az uralkodó osztály fegyveres ereje megkezdte a mészárlást. De a munkásság felvette a harcot. Az Upor kávéház körzetét elfoglalva, megkezdődött a barikádok épí­tése. Éljen a forradalom! — hangzott el a jelszó és a tün­tetők oly hősiesen viselkedtek, hogy sokszor maguk a katonák is megdöbbentek; — Éljen a népparlament! — Le az oaztá 1 yuralommal! —Le a grófi bandával! — Éljen a forradalom; — hangzott fel itt-ott harsányan a tömegből, A harcok elcsendesedtek. El­nyomta az úri osztály fegyve­re, pirosra festve munkásvér­rel a pesti utcát. Vér folyt Budapest utcáin, a jogért és szabadságért har­coló munkások vére. A vörös csütörtök megmutatta, hogy a népjogok megadása nélkül csak vérontással, csak ostrom­állapottal lehet tovább kormá­nyozni az országban. Megmu­tatták e napon a magyar pro­letárok az egész világnak, hogy becsületesen és hősi mó­don megtették proletár köte­lességüket Megmutatták, hogy tudnak küzdeni a demok­rácia és a szocializmus meg­teremtéséért Gb. — Pedagógus-énekkar ala­kult Sásdon, Abaligetem pe­dig „Éneklő falu” létrehozá­sán fáradoznak. Tervezik, hogy énekkarukat hetven ta­gúra fejlesztik, UÍIHEIC Kínai vendégek Mohácson Május 20-án, pénteken dél­ben Li Kuan-jü, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagykö­vetségének másodtitkára veze­tésével kínai vendégek érkez­tek Mohácsra. A városi tanács dísztermé­ben, Ferenczi Lajos elvtárssal, a városi tanács végrehajtó bi­zottsága elnökével az élen a város vezetői fogadták a kínai vendégeket. Lukics József a városi és járási pártbizottság nevében. Szántó Lajos a Ha­zafias Népfront városi elnök­sége nevében üdvözölte a ked­ves kínai vendégeket, akik el­sőnek a selyemgyárba mentek látogatóba. Szűcs József főmér­nök a selyemgyár dolgozóinak nevében mondott köszöntőt; majd végig kalauzolta a vendé­geket a gyárban. A gyár udvarán a kínai ven­dégek lefényképeztették magu­kat a gyár dolgozóinak köré­ben, akik ezután a városi ta­nács kórházába mentek, s ott a laboratóriumot és a tü­dőosztályt tekintették meg. Memlátogatták a farost­lemezgyárat is, hosszasan ér­deklődtek Fáy elvtárstól, a gyár igazgatójától a farostle­mezgyár eredményeiről és jö­vő terveiről. A kínai vendégek a vízki- emelőt is megtekintették, le­mentek a Duna vize alá, hogy megtekintsék a modern vízki­emelő gépeket működés köz- cen. Már háromnegyed hat el­múlt, amikor Uj-Mohácsra ér­tek s ott a II. Rákóczi Ferenc Tsz gazdaságának vendégei voltak. A termelőszövetkezeti kislányok magyar, német és délszláv népviseletbe öltözve fogadták a vendégeket, a tsz tagsága pedig ajándékul hatal- m.„ fehér kenyeret, piros sza­lagos báránykát és egy üveg saját termésű bort adott át a kínai vendégeknek. . Megláto­gatták a tsz-tagok otthonait is, barátságosan elbeszélgettek velük, este hét órakor pedig a városi Bartók Béla művelődési házban találkoztak a város dolgozóival, akik zsúfolásig megtöltötték a termet. Szentkirályi János, a Szabad Föld főszerkesztője tartott él­ménybeszámolót kínai útjáról, majd Li Kuan-jü köszönte meg o mohácsiak nagy vendégsze­retetét és a kínai—magyar ba­rátságot éltette, amely — mint mondotta — „magasabb mint az égbolt és mélyebb mint a tenger.“ Felejthetetlen élményt nyúj­tott a mohácsi dolgozók szá­mára ez a találkozás a kínai nép fiaival, akiket nem egy­szerűen mint vendégeket, ha­nem mint barátokat* testvére­ket fogadtak, — LOTHARDON játék­versenyt, lepónyevést. távfu­tást, majálist rendez május 29-én a gyermeknap tisztele­tére a helybeli nőtanács. iÉímj&ij Szombaton délelőtt egy autóbusmyi zalaegerszegi úttörő érkezett Pécsre, A kis turisták megtekintették a váró« nevezetességeit, BERKE5I ANDRAS: (59.) — Kérem, doktor úr, mond­jon el mindent, — Az ön nagybátyját idegi­leg tönkretette a bánat. Azt tudja, hogy ö harcolt a rend­szer ellen. Hogy milyen formá­ban, én nem tudom. Nagyon bántotta őt, hogy egyetlen unokaöccse kommunista lett, és Így szemben álltak egy­mással .., — De kérem..» — Hagyja, hogy befejezzem — emelte fel kezét az orvos. — Én csak azt tudom, amit ő el­mondott. Tiszta szívű, becsü­letes ember volt, aki elve mel­lett szilárdan kiállt. Én nem politizálok, és ebben az ügy­ben nem foglalok állást, De megértem őt. — De kérem — vágott köz­be a százados,. — Feri bácsi nagyon jól tudta, hogy én miért lépek be a pártba, És, hogy úgy mondjam, még Moszkvába is az ő unszolásá­ra mentem. — Nem tudom. Erről nekem nem beszélt — vette át a szót az orvos. — Pár héttel ezelö't átadott nekem egy levelet és egy végrendeletet azzal, hogy — MA ZÁRULT Ifj. Éber Sándor bajai festőművész nagy érdeklődéssel kísért dunai képkiállitása, melyet Aradi Nóra, a Művelődés­ügyi Minisztérium önálló kép zömüvészeti főosztályvezetője is megtekintett, — A KÉPESLAP-VERSENY negyedik íerduója megkez­dődött. A Boltív köz és a Kossuth Lajos utca sarkán lévő kirakatban ismét 10 ba­ranyai és pécsi képeslap lát­ható. A feladat ezek megha­tározása. A helyes megfej­tők között 50 jutalpaat osz­tanak ki és esélyesek már azok is, akik legalább 5 ké­peslapot megfejtenek. A har­madik forduló nyerteseinek névsora ugyancsak e kirakat­ban látható, Magyar pedagógusok érkeztek Pekingbe Peking (Uj Kína). Pekingbt. érkezett Járó Miklósáé, a Ma­gyar Művelődésügyi Miniszté­rium gyermek- és ifjúságvé­delmi osztályának vezetője és a minisztérium középfokú ok­tatási főosztályának helyette« vezetője Fekete József. A ma­gyar szakemberek a kinai-ma- gyar kulturális együttműködé­si egyezmény keretében tanul­mányozni fogják a Kínai Nép- köztársaságban folyó oktatást. • — A MÉH VÁLLALAT az eladott hulladék után Isméi megkezdte a tárgynyeremény sorsjegyek kibocsátását. A sorsolást szeptember 30-án a pécsi úttöröházban tartják ahol vllágvevö rádiók, kerék­pár, futball-labdákat és taka­rékbetétkönyveket osztanak ki. # — SIKONDÁN új váróte­remmel egybeépített büfé ét ajándékpavilon nyílik a jöví hét folyamán. — A MOHÁCSI Bartók Bé­la kísérteti színpad májul 24-én Pécsett a Doktor Sán­dor művelődési házban ven dégszerepel Osborn: Dühön tő ifjúság című darabjával — különjáratot indf Az IBUSZ Aggtelekre májú 27-én. Az út négy és félna pos, szállást és háromszor étkezést biztosít 450 forintéri — BÄRSONYSZALAG, sz nesfejü gombostű és finov külföldi horgolótű érkezik rÖ vldesen a rövidáru szaküzlt tekbe. — SZIGETVÁRI MűszaH Vállalat az Ipari kiállítási1 nyolc cipőipari célgépet áll* tott ki, amelyet hamarosa' meg la vásároltak. A vállala újabb megrendeléseket 1 jam át, ha bizonyságot tesz becsületességéről. <— Nem értem. — Majd mindjárt megma- [ gyarázom — folytatta az or­. vas. — Itt van egy csekk ezer . fontsterlingről kiállítva, itt t van a végrendelet, ebben a ( lezárt borítékban. De ezeket én csak akkor adhatom át, ha \ ön bizonyos feltételeket végre­hajt Vildmann Ferenc kíván­sága szerint. , — Halljuk a feltételeket — . mondta a százados, és szemét . nem vette le a csekklapról... Soős százados másfél óra ! múlva elhagyta a villát. Fél ■ három felé járt az idő- Végig- i sétált a Kert utcán, befordult a Rozmaring utcába és lassan . ballagott. Néha megállt, óva- [ tosan körülnézett, A húszon- > négyes számú ház előtt egy vadonatúj, áramvonalas Ford | luxuskocsi várakozott. A szá- . zados megállt a kocsinál, óva­tosan körülnézett. — Ezer t fontsterling nem kis pénz — . mormolta maga elé. Elmoso- \ lyodott. Beszállt a kocsiba, t — Indulhatunk — mondta i a gépkocsivezetőnek. Hátra- • dőlt az ülésen, rágyújtott egy cigarettára, és gondolataiba merült. István Izgatottan ment végig a könyvtár széles lépcsőjén. Gallérját lehajtotta. — Csak ismerőssel ne találkozzam — gondolta. Bement az olvasóte­rembe. Nyugodtságot erősza­kolt magára. Kezében füzetet tartott. Megvárta, mig rákerül : a sor. Váltott egy olvasójegyet, és kikérte az 1896-os évi Or­vosi Szemlét. A fiatal könyv­tároslány ránézett, egy percig csodálkozott, és szó nélkül el- , tűnt az állványok mögött. Pár perc múlva visszatért a vaskos könyvvel, István átvette, Le- í ült az olvasóasztalhoz.. Maga \ elé tette a könyvet és Jegyzet- . füzetét. Előhalászta töltőtol- , lát, és lapozgatni kezdett. Szi­ve hevesen dobogott. Pár per­cig jegyezgetett. Nem merte • egyszerre felütni a jelzett ol­dalt. Az volt az érzése, hogy figyelik, és ismeretlen figyelői akkor ütnek rajta amikor a le­velet kiveszi a könyvből. Még : várt egy kis ideig, majd ásí­tott egyet, és fellapozta a jel­zett oldalt. Körülnézett. Min­denki a könyvek olvasásába mélyedt. Feltűnés nélkül ki­vette a vékony hártyapapírból 1 készült borítékot, és füzetébe csúsztatta, a magával hozott levelet pedig óvatosan a könyv be tette. Nagyot nyelt. Pár másodpercig várt, hogy izgal­ma csillapodjon, és tovább la­pozza a könyvet, ismét jegyze­telni kezdett. Szeretett volna izgalmában felugrani, de nyu­galmat parancsolt magára. Még i ffpufáhfr fél cráig /irháit, mio­ga sem tudta mit. Fél óra múl va felállt, becsukta a könyvst és visszaadta a fiatal könyvtá- roslánynak a bilétával együtt MormtTgott valami köszönésfé­lét, és kiment az ajtón. Nintha üldözték volna, győri léptekkel sietett végig a fo­lyosón, ki az utcára. Már söté tednl kezdett. Megnézte óráját öt óra volt. — Ha kényelme­sen sétálóik a Ligetig, hitn pontosan ott leszek — gondol ta. Lassú léptekkel megindul a mellékutcákon. Holub professzor és Magdi asszony kétségbeesve ült a tu dós dolgozószobájában. Üti állt mögöttük Eszter is. A lány arca sápadt volt, és szája szé le idegesen megrándult — Mikor vették észre a lo­pást? — kérdezte a fiatal rend őrhadnagy. A tudós feleségért nézett, — Délben — felelte az asz szony — Juliska nem jött visz sza a bevásárlásból, illetve az hittem, hogy visszajött, és ke resni kezdtem. Bementem c hálószobába, és ott sem volt Közben az éjjeliszekrényről fel alkarom venni a gyűrűmé meg az órámat, és nem talá­lom, — Értem. És más egyéb t felirtakon kívül nem tűnt eV — Nem — válaszolta Holub- ni. —- Azelőtt nem tapasztaltak ilyen dolgot? Nem tűnt el so­ha sc,;-.;..i? — firtatta rend­őr hadnagy. _ (Folytatása követhetik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom