Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-20 / 118. szám

1960. MÁJUS 20. NAPLÓ 5 A termelőszövetkezetül! biztosításáról Mészáros Antal elvtársnak, az Állami Biztosító megyei igazgatójának nyilatkozata Felkerestük Mészáros Antal elvtársat, az Állami Biztosító megyei igazgatóját, hogy meg­kérdezzük: milyen intézkedé­sek várhatók a termelőszövet­kezetek termelési folyamatos­ságának biztosítása érdeké­ben? Hogyan járul hozzá az Álla­mi Biztositó a tsz-ek megerő­sítéséhez? Mint a korábbi években, tavaly is egyik legfontosabb feladatunknak tekintettük a szövetkezetek biztosítási vé­delmét. Ezt elsősorban a biz­tosítási díjak jelentős leszállí­tásával igyekeztünk elősegí­teni, így például a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tűzbiztosítási díjakat egysége­sen 20 százalékkal szállítottuk le, de engedményt adtunk még külön a jég- és állatbiz­tosítási díjakból tó; Jelentős volt az egyes szö­vetkezeteknek nyújtott kárté­rítések összege is. Jellemzésül csak néhány kiragadott pél­da: Az ócsárdi Győzelem Tsz- nek állatkárokért 19 694 fo­rintot, a babarci Béke Tsz-nek állatkárokért 19 380 forintot, a nagypeterdi Március 15. Tsz-nek állatkárokért 11156 fo rintot, a gerényesi Béke Tsz- nek jégkárokért 232 492 fo­rintot, a kemsei Haladás Tsz- nek jégkárokért 153 853 fo­rintot, a mágocsi Béke Tsz- nek jégkárokért 300 277 forin­tot fizettünk ki 1959-ben. Elképzelhető, ha ezek a szö­vetkezetek nem kötöttek volna biztosítást, egy-egy szövetke­zeti tag jövedelmére ez ösz- szegszerűen milyen kihatással munkaképtelenségre szóló biz­tosítási összeget most a dup­lájára emeltük. Ugyancsak új kedvezmény, hogy ha a tez- tag állatállománya a jelen­legi átmeneti időszakban az alapszabályban előírt mennyi­séget meghaladja, úgy a több­letet a háztáji általános biz­tosítás keretében rendkívül kedvezményes díj mellett biz­tosíthatja. A háztáji általános biztosítás a hízósertésekre nem terjed ki. Gondoskodott-e az Állami Biztosító az új tsz-ek biztosí­tási védelméről? Az új tsz-ek első és legfon­tosabb feladata a tavaszi mun­kák jó megszervezése, de nem tűr halasztást a tűz-, állat- és jégbiztosítások megkötésesem, mert a kár megtörténte után már késő biztosítást kötni. A biztosító fiókvezetői és körzetfelügyelői minden új tsz vezetőségét felkeresik, tá­jékoztatást adnak az egyes biztosítási ágazatokról. Úgy értesültünk, hogy a Ikö­zeljövőben még egyszerűbb, áttékinthetőbb lesz a tsz-bíz- tosítás. Milyen tervekről van szó? A kidolgozás alatt álló új módszerek lényege az, hogy a biztosító a tsz-ek állat-, jég- és tűzbiztosításait egy adatfel­vételi lap alapján veszi fel é6 csak eg>' kötvényt állít ki. Az állatbiztosításnál megszűnik az igen jelentős munkát oko­zó évközi egyeztetés, mert ez év eleji nyitóleltárban szerep­lő darabszámot vetik majd össze a záró leltárral és a sza­porulat után az év végén szá­molják fel a fizetendő díjat. Az Állami Biztosító a tsz- mogzalom nagyarányú fellen­dülése folytán felvetődő ter­melési kérdések megoldásának előmozdítása, a közös gazda­ságok megszilárdítása, az anyagi érdekeltségeknek a ter­melésben való növelése, vala­mint a háztáji gazdaságok árutermelésének biztonságo­sabbá tétele céljából minden segítséget megad — fejezte be nyilatkozatát Mészáros elvtárs. Szombaton 14-én tartottuk esküvőnket. A lakodalom meg­rendezésére a Nádor szálloda vadásztermét szemeltük ki. Bár a család több tagja ellenezte, hogy ott tartsuk meg, mégis úgy döntöttünk, hogy megfe­lelő lesz a helyiség. A Nádor szálló állította elő a lakodal­mas menüt és amint azt ké­sőbb kiszámítottuk, sokkal ol­Jól dolgozik a kagosszekcsöi KISZ- szervezet A kaposszekcsői KlSZ-szer- vezet fiataljai minden igyeke­zetükkel azon vannak, hogy minél színesebbé tegyék a fa­lu életét. Kultúrműsorokat szerveznek, színdarabokat ta­nulnak és adnak elő nagy si­kerrel. Május 15-én, vasárnap két rövid, egyfelvonásos darabot adtak elő a művelődési otthon­ban. Előadták Nyíri Tibor: Nyitva a kiskapu, és Méhes: Széna vagy szalma c. darab­ját. A bevétel összegét a kultúr­otthon fejlesztésére fordítják, hogy minél jobb körülmények között végezhessék munkáju­kat és a község lakói minél jobban tudjanak szórakozni. csobban mint ahogy mi ott­hon elkészítettük volna. De nem is azért akarok köszönetét mondani a Nádor szállodának, hanem azért, mert széppé és emlékezetessé tették ezt a na­pot azzal, hogy udvariasan, előzékenyen látták vendégül a nagyszámú vendégsereget. Betiol József Mandula u. 15 A sásdi járásból jelentik ICö&zötvit a hádot SzáitbcLátoalt lett volna. Hogyan gondoskodik az Ál­lami Biztosító a tsz-tagak egyéni vagyontárgyainak biz­tosítósáról? Fontos feladatnak tekintet­tük a tsz-tagok kedvező felté­telek mellett történő biztosí­tásét. Ez a háztáji általános biztosítás keretében történik. A háztáji általános biztosí­tás egy kötvényben nyújt fe­dezetet a háztáji gazdaságot ér hető csaknem minden károso­dásra. Fedezi a háztáji gazda­ság tűz, villámcsapás, vihar és jégverés által okokott ká­rokat, kiterjed a háztáji te­hén- és növendémarha-elhul- lásból vagy kényszervágásból eredő károkra, fedezi a ház­táji gazdaság szavatossági biz­tosítását és kiterjed a tsz-tag egyéni balesetbiztosítására is. A biztosítás díja egész évre mindössze 130 forint. A díj megfizetésére a biztosító szük­ség esetén halasztást is ad. Az időközi tapasztalatok fi­gyelembevételével újabb ked­vezményeket adunk a tsz-tag­ságnak. így pl. a halálos bal­esetre, továbbá múlékony Az ingyenes gyümölcsfa­csemete akc'ó keretében a ta­vasz folyamén 85 hold új gyü­mölcsöst telepítettek a tsz-ek, s ebből 50 hold almát egyma­ga a mágocsi Béke Tsz ülte­tett. A mágocsi tsz-nél egyéb­ként meg kell említeni, hogy a januárban üzembe állított baromfikeltető — csibegyár — működésével a tsz tagjai nagy mértékben tértek rá a baromfi tenyésztésre. Már ebben az év­ben 85 000 darab rántani való csibét neveltek fel és értékesí­tenek. A korai csibék árusítá­sát már az elmúlt hetekben megkezdték. A 30 mázsás kukoricaterme- lési-versenyben a járás tsz-ei 1345 holddal vesznek részt. A kijelölt táblákra nagy mennyi­ségű műtrágyát szórnak, és ezeken a területeken, ahol a 320 ezer forintot fordítanak a pécsi parkok fenntartására A Pécsi Kertészeti Vállalat az idén nagyrészt a II. kerü­letben parkosít. 66 000 négyzet- méter területet gondoznak. A több mint ezer négyzetméter virággal bevetett területből 331 négyzetmétert rózsával. 826 négyzetmétert pedig egyéb évelő növénnyel ültettek be. Két motoros fűkasza végzi a parkok kaszálását és ez az egyéb gondozással együtt 4000 munkanapot vesz igénybe. Hat ember a melegágyi palánták előállításáról gondoskodik. A lakosság társadalmi munkával segíti, hogy a vállalat minél szebbé, virágosabbá varázsol­hassa városunkat. A Jókai, a Légszeszgyár és a Hatház ut­cában mintegy hatezer négy­zetméter területet ástak fel a környék lakói füvesítésre el­készítve a kemény, kopár föl­det. A magyar ipar nagyszerű seregszemléje a Budapesti Ipari Vásár Csütörtökön délután több mint kétszáz hazai és külföldi újságíró tekintette meg a vásárt Budapesten május 19-én Naményi Géza elvtárs, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, az ipari vásár megnyitása alkalmából sajtótájékoztatót tartott. A sajtótájékoztató után került sor a vásár megtekintésére, melynek kapui a mai napon nyílnak meg a nagyközönség előtt. A jelenlévők nagy érdeklő­déssel nézték végig a magyar ipar nagyszerű seregszemlé­jét, fejlődésének bizonyítékát. Nem egy külföldi újságíró hangos kifejezést adott csodá­latának. Az 1960. évi Buda­pesti Ipari Vásár úgy tartal­mában, mint formájában egy­re jobban közeledik a nagy nemzetközi vásárokhoz. A ma­gyar ipar 15 éves fejlődése jól lemérhető a kiállítási pavilo­nokban. A könnyűipar pavi­lonjában — egjr emelvényen állandóan a legszebb ruha- újdonságokban manekenek sétálnak, alul körben helyez­ték el a legkorszerűbb búto­rokat, lakberendezési *árgya- kat, melyeknek vonalai nem maradnak el a legfejlettebb államok termékeitől sem. A szerszámgépeink, autóbu­szaink méltán ragadtatják csodálatra majd a nézőket. Bemutatásra kerülnék a Rajki- féle gabonaszeletelőtől kezdve a legkorszerűbb szikraforgá­csoló, kobalt ágyú és külön­böző mezőgazdasági gépeik. A Szovjetunió pavilonja reprezentatív, gyönyörű. Az üvegfalú csarnokban láthat­tuk a szputnyikok modelljét, a Sirály személyautót, motor­kerékpárokat, univerzális sző­lőmegmunkáló gépet, kuiko- ricaszedőfcombájnt rakétatípu­sú 66 személyes folyami sze­mélyszállító motorhajót. A Német Demokratikus Köztáisaság vegyipara most mutatkozik be nagyobb anyag- igal. A snerezameep*. boául ­az automata meleghengerlő az elektromos vezérlésű fa­megmunkálógépeket kfcéri majd nagy érdeklődés. A 16 féle konyhai munkát végző robotgép a háziasszonyok ked­vence lesz. A lengyelek bá­nyagépeket, kisautóbuszoikat, a csehszlovákok műszeripari gépeket és sok más egyéb ér­dekes gépet, bútort mutatnak be a kiállítás látogatóinak. A francia és német, valamint olasz kocsik nagyon szépek. Csütörtökön délután még lázas készülődés folyt, a han­gosbeszélő „parancsokat" osz­togatott, a pavilonokban az utolsó simításokat végezték a kiállított tárgyakon. Nem ír­hatunk többet, mint azt: a vá­sár gyönyörű, érdekes, azonnal megragadja a legkülönfélébb érdeklődési körű emberek fi­gyelmét is. Érdemes lesz a baranyaiak* nak tó megnézni! Safts Mváa domborzati viszonyok megen­gedik, mindenütt a négyzetes vetést alkalmazzák. A műtrá­gya egy részét az őszi mély­szántáskor juttatták a talajba, másik részét fejtrágyaként, ve­téskor, a kombinált vetőgép­pel, sorokra szórva adagolták. A sorra szórt műtrágyát teljes egészében fel tudja használni a kukorica, tehát semmi nem vész kárba belőle, azonkívül a gyomok — mert azok fejlődé­sét is elősegíti a pétisó — így kevésbé jutnak hozzá, mintha a sorközöket is fej trágyázták volna. Néhány tsz-ben, így az egyházaskozáriban is. magyar és szovjet kukoricafajta össze­hasonlító kísérleteket végez­nek. Ebben az évben a járás tsz- eiben igen jó üzemben folynak az építkezések. Tavaly ilyen­kor még jóformán el sem kezd ték az építkezést, most pedig legtöbb tsz-ben már a palát és a cserepet rakják fel a te­tőkre. A tavalyi 63-al szemben az idén 300 koca férőhelyet építenek a tsz-ek állami támo­gatással. Ezen kívül igen sok a saját erőből, saját brigáddal végzett fiaztató-építkezés és átalakítás. A szerfás istálló- építkezéseket pillanatnyilag akadályozza a nádhiány, mi­vel ezek az épülettípusok mind nádtetősre lettek megtervezve. Jelenleg a zsupp is kevés, ami a nádat egyébként kitünően helyettesítené. Ezért a termelő szövetkezetek elhatározták, hogy aratás után a rozsszalmát zsuppnak fogják elkészíteni, és a nyár folyamán felépült istállókat ezzel fogják befedni. A tsz-ek szántóföldjein nagy károkat okoznak a vadak. Gödreszen tmárton, Szágy és Tormás községekben például több száz holdra tehető a ta­vaszi vadkár. Ezeken a helye­ken seregestől lepi el a vad­disznó az őszi vetéseket, és a vad földimogyoró után keres­ve, feltúrja az egész földet. Kishajmásan és környékén pe­dig a borz szaporodott el. A borz a frissen elvetett kuko­ricát éjszaka kikaparja a fé­szekből és megeszi. Olyan ala­pos munkát végez, hogy utána mégegyszer el kell vetni a ma­got. A vadak elleni védekezés komoly gondot okoz a sásdi járás termelőszövetkezeteinek, s csak a fokozott védekezés — és a vadak állandó irtása mel­lett tudják a károkat mérsé­kel Tenger lesz ^ a folyóból NAGYSZERŰ DOLOG az, ha az ember örvendetes statisz•* tikáról szerez tudomást és a tizennégy évesek és tizennyolc évesek idei beiskolázási statisztikája is ide tartozik. A gondolatok forrása tulajdonképpen egy általános iskolai igazgató büszke megállapítása, miszerint az ő iskolájában a nyolcadikosok hetven százaléka tovább tanul. Mindehhez pe­dig az idei beiskolázási statisztika a bizonyítás. A középisko­lákba beiskolázott munkás- és parasztgyerekek százaléka a megyében hatvannyolc, szemebn a megye tavalyi hatvankét százalékával. Sokszor elmondtuk már, hogy a felszabadulás előtti évti­zedekben a munkás- és parasztfiatalokat túlnyomórészben ki­zárták a közép- és felsőoktatás lehetőségeiből. A mai har­mincévesek bizonyára jól emlékeznek még — akik munkás­szülők gyermekeiként, hihetetlen szülői és önáldozatok árán tanultak a középiskolában, hogy mennyi szívós akarat, meny­nyi energia és áldozat kellett ahhoz, hogy tanulhassanak. A szülők közül is sokan élnek még, akik reggeltől estig kemény munkával, csak munkásszülő által hozható áldozatokkal segí­tették a gyerekeket. Mennyi középiskolás munkásgyerek járt akkoriban nyaranta a pályafenntartáshoz, az építkezésekhez a jövő évi tandíjra vagy tanszerékre valót megkeresni. TULAJDONKÉPPEN túl vagyunk a nehezén. Az a több éves felvilágosító munka, amelyet a párt, a pedagógusok, az egész társadalom folytatott, most gyümölccsé érik. Egyre több és több munkás- és parasztgyerek jut közép- és felsőiskolába. Nagy általánosságban már a szülők is másképpen gondolkoz­nak, az életkörülményék alakulása többnyire már nem köve­teli meg, hogy a gyerek a továbbtanulás helyett „besegítsen" a családi jövedelembe. A továbbtanulás ma már csupán dka­rat dolga és egyben társadalmi ügy is, túlnőtt a családi hatá­rokon, hiszen a mai kor szédületes fejlődésében meddig lát­hat az ember tudományok, alapismeretek nélkül? De a munkásszülők sem állhatnak meg annál a gondolat­nál, hogy beleegyeztek és dkarják, hogy a gyerek tovább­tanuljon. Lényegesen többet és gazdagabban kell foglalkozni a gyerekekkel, olyan kultúrált, felszabadult légkört kell otthon teremteni, amely nemcsak hogy behozza a hátrányt, de minő­ségben megelőzi az értelmiségi vagy a polgári nevelést kultu­ráltságban is. Nem falrengető dolog ez. Csupán több gondot és igényes­séget követel a munkásszül&ktől. Csak félannyi áldozatot — ezúttal nem anyagit — amennyit ők kaptak annak idején szü­leiktől. A munkás családokban ki kell alakítani a magasabban kvalifikált műveltség alapjait, be kell kapcsolni a családot a müveit világ vérkeringésébe. Féligazság lenne, ha nem ismernénk el a pedagógusok is- 'kolánkívüli, ilyen természetű munkáját. Egyéni beszélgetések­kel, szülői munkaközösségi megbeszéléseken és még ki tudja mennyi módon, szívvel-léletkkel tevékenykedtek a munkás- parasztgyerekek továbbtanulásáért. Az idősebbek és a fiata­labbak is, akik éppen olyan munkás- és parasztgyerekek vol­taik annak idején, mint amilyeneket most tanítanak. Egészen rövid idő alatt jelentős minőségi változás tapasztalható a pe­dagógusok felvilágosító munkájában, egyre jobban megszilár­dul az iskolai pedagógus közösségekben az eszmei-politikai és oktatás-nevelés egysége. A TUDOMÁNYOK, a technika fejlődése megköveteli a magasabb képzettséget, hiszen nem egy szakma elsajátításához például ma már érettségi kell. Több és több kell, mindenből, de legfőképpen akaratból, szorgalomból. S a munkás- és pa­rasztgyerekeknél mindez majdani társadalmi felelősséggel is párosul. Az ősszel, az új tanév kezdetén minden iskolást meleg szavakkal köszöntenek, de most néhány biztató szót megérde­melnek a következő iskolai év munkás- és parasztszármazású közép- és felsőiskolás diákjai. Csak félannyira legyenek szívó­sak és akaraterősek, mint apáik voltak annak idején az élet­ben, csak félannyira szeressék a tudományt, mint apáik sze­rették volna húsz-harminc esztendővel ezelőtt. Persze, vég­eredményben a munkás- és parasztfiatalokon múlik, hogy mi lesz belőlük az iskolában, de csupán az 6 felelősségükre kor­látozni a tennivalót hiba lenne. A munkásszülő számára sem maradhat kizárólagos családi ügy a gyerek tanulmányi eredménye. A pedagógusok, akik az utóbbi esztendőkben többször és szívvel-lélekkel bizonyították, hogy a párt politikájával alkotó módon egyetértenék, a mun­kás- és parasztgyerekek sorsa is váljon mindennapi teendő­jükké, ez is egy szál legyen, amely a szocializmus gondolatá­hoz fűzi őket. A FOLYÓ MÉG NEM TENGER, de a folyók a tengerbe ömlenek, s tenger lesz belőlük. A tíz év, öt év, három év előtti folyók, a munkás és paraszt továbbtanuló gyerekeik — egyre szélesebb folyammá nőnek. Tenger lesz belőlük. Szimbólum ez, de vajon a szocializmus számára nem tengerszám kelle­nek a jól képzett mérnökök, szakmunkások, a tanárak és a mezőgazdasági szakmunkások, általában a művelt, tájékozott ember? Tengerszámra kell. S diákon, szülőn, pedagóguson, az egész társadalom vállán nyugszik a teher, hogy a munkás- és parasztdiákok legszebb reményeinket váltsák valóra. ■■ ■ Takarékos tanulók Baranya megye tanulói ez ét ben is szorgalmasan taka­rékoskodtak. Április 30-ig 3 650 000 Ft összeget gyűj­töttek össze takarékbélyeg­ben. A legtakarékosabbak a pécsi tanulók, mert itt az egy főre eső átlag megközelíti a 70 forintot. A járások közül a sásdi járás iskolái járnak az élen 56,74 forintos átlagbe- téttel. A pécsiek közül az 500 ta­nulólétszámon felüli iskolák első helyezettje a fehérhegyi ált. iskola 244,75 forint, a második a pécs-gyárvárosi iskola 203,37 forintos átlag­gal. A 151—500 tanuló létszá­mú iskolák közül a vasas II. ált. isk. 261,79 forint, a Bárt- fa u. ált. isk. 102,15 forint, míg a 150 létszám alatti is­kolák közül a pécsújhegyi ált. isk. 393,88 forint és a Jan- I kovies telepi ált. isk, 256,05 forint átlagbetéttel értek el kiemelkedő eredményt. A járási iskolák között a nagy létszámú iskolák kate­góriájában első a szigetvári ált. isk. 58,06 forint, második a mohácsi belv. fiú isk. 57,75 forint átlaggal. A középlét­számú csoportban a szalatna- ki ált. isk. 233,45 forint és a dunaszekcsői ált isk. 112,77 forint átlaggal értek el igen kiemelkedő eredményt. A kis létszámú iskolák csoportjá­ban országosan is kiemelke­dő eredményt ért el a zóki ált. isk. 1294,44 forint egy fő­re eső átlagával. A megyei és városi taná­csok vb. művelődési osztálya a legeredményesebb iskolá­kat több ezer forint beszer­zési. illetve felújítási hitellel, valamint ingyenes üdülője­gyekkel jutalmazta*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom