Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

N A P I ő I960. ÁPRILIS 1*. Figyelem! A SÍ. sí. Autóközlekedési V. értesíti Pécs város közön­ségét, hogy április 19-től Széchenyi tér 7. sz. alatt (I. emelet, 4. sz ajtó) fuvarvállaló irodát létesít. Az iroda az összes teher- taxi megrendelés, továb­bá a magánosok fuvarigé­nyeinek kielégítését végzi. Az iroda telefonszáma: 20-69 Állami vállalatok kocsiigé­nyeit (tehertaxi kivételével) továbbra is a Rózsa Ferenc utcai forgalmi irodában esz­közük. Ezen iroda telefonszáma továbbra is 20-30 és 17-09. Tehertaxi rendelés: 20-69. Magánosok fuvar rendelése: 20-69. 21. sc. AKÖV Vezetősége 450 Hogyanlehet többet termelni egy hold földön? A 21. sz. AKÖV 3 fó vasesztergályost keres azonnali felvételre. Jelentkezés: Pécs, Rózsa Ferenc u 22. 285 12) A szántoröldi növénytermesz tésben a legalapvetőbb kérdés, hogy megteremtsük a takar­mánytermesztés és állatte­nyésztés között az összhangot. Olyan mennyiségű és tápérté kű takarmányt termeljünk, amely biztosítja az adott állat- állomány megfelelő takarmány ellátását és a termőképesség maximálisan gazdaságos ki használását. Vannak, akik azt mondják: a szántóföldi növénytermesztésben minden területen azt a nö­vényt kell termeszteni, ami a legtöbb termést adja. Ez az elv elfogadható, de csak úgy, ha kiegészítjük ezzel: szocia­lista országunkban figyelembe kell venni a népgazdaság ér­dekeit, melyek megkövetelik, hogy a mezőgazdaság lássa el az ország belső fogyasztását élelmiszerrel, de lássa el az ipart is nyersanyaggal és te­gyen eleget exportkötelezett- ségüniknek Is. Vannak tehát növények (kenyér- és takar­mánygabonafélék), amelyeket az ország minden meszteni keik táján tér­Nyomdász-fiatalok A Pécsi Szikra Nyomda dol­gozói a második ötéves terv­ben ezer tonna könyvet fognak gyártani évente, a mostani száznyolcvan helyett. A meg­lévő létszámmal képtelenség lenne ötszörösére emelni a ter­melést; Az új tervet a régi szakmunkásokra és a most nevelődő fiatalokra, sőt az ezután érkezőkre alapozták — Legnagyobb gondunk a szakmunkáshiány, «— mondot­ta gondterhelten Tabi István, a nyomda műszáki vezetője. «— Rövidesen legalább harminc gépszedőre lesz szükségünk, hogy a gépeket három mű­szakban foglalkoztathassuk. A nyomdában néhány évvel ezelőtt nem volt tanulókép­zés. Most annál több az álta­lánost végzett, ás az érettségi­zett fiataü — Az én időmben még úgy volt — magyarázta Tabi Ist­ván, — hogy amik«: kézisze­dőként felszabadultunk, még hat hónapig tanultuk a gép­szedést, s csak aztán mondhat­tuk magunkat szakmunkás­nak. Erre természetesen most1 nincs idő. A gépszedőben érett­ségizett fiatalok betanításával akarják megoldani az után­pótlást — A Békés már gépen dol­gozik! — újságolják büszkén. — Es nagyon szépen halad. A kéziszedőben, a gépteremr ben és a kötészetben három év alatt ismerkednek meg a fiatalok a szakmával, s ezidő alatt nemcsak a szakmát sze­retik meg — szívükhöz nő a nyomda is amit már sohasem tudnának otthagyni. Mit mond erről Hűgel Laj­csi, akiről úgy nyilatkoznak, hogy harmadéves gépmester­tanuló létére a régi segédek­kel is felveszi a versenyt? — Október harmadikén jár le a szerződésem, akkor ka­pom meg a segédlevelemet. Mondhatom, úgy repült ,el a három év. Valószínűleg sok bajuk volt velem is az „öre­geknek”, de ezt sohasem érez­tették. Mindenki csak segített. — Lehet, hogy ezért, lehet, hogy másért, de nagyon meg­szerettem a nyomdát — mond­ja mosolyogva. — KISZ-es va­gyok, szeretek sportolni és itt azt is lehet. Asztafliteniszezünk fa sokat sakkozunk, a Losonci Jancsival, aki a kötészetben dolgozik. Fazekas Zsuzsa harmadéves könyvkötőtanuló már önállóan dolgozik. Már kisgyerekkorá­ban tetszett neki a nyomda: — Nem is bántam meg, hogy idejöttem, merte imádom a könyveket. És ez itt olyan nagyszérű munkai Ha tömeg’ »unkát kapunk **•'' oe*n moor dóm —* ven „hajrá*, de ab­ban is van szépség; — A tanulóoktatásra nem tudnék javaslatot tenni. Sze­rintem jó úgy, ahogy velünk csinálták. — Egy munkás mellé — egy tanulót! Én ezt javasolnám —- szól közbe a beszélgetési* fel­figyelve Hajós Ferenc szak­munkás. — Mert néha előfor­dul, hogy két-három tanuló dolgozik egymásrautalva, szak­munkás segítsége nélkül. r- De hát éppen ebben van a fantázia! — száll vitába ve­le Ivasivka Mihály osztályve­zető; —• így lesznek önállóak a gyerekek. Persze, az igazi könyvkötő utánpótlást egy tan­műhely biztosítaná, ahol egy vagy két szakmunkás csak a fiatalokkal foglalkozna; Amikor a tanulók szorgal­máról, tudásvágyáról esik szó, Ivasivka Mihály szeme fel­csillanj — Szorgalmasak, jók ezek valamennyien. Az eddigi ta­pasztalatok alapján csak azt mondhatom: bér előbb kezd­tük volna a tanulóoktatást! H. M. Ha csak egyoldalúan szem­lélnénk a termelendő növé­nyek arányának kialakítását, ha csak azt vizsgálnánk, mely növény, hol állítható elő legol­csóbban, akkor jelentős terü­leteket kellene legelősítenünk, gyepesítenünk, mert a legol esőbb szálastakarmány a lege­lőn, réten állítható elő. Ez az egyik véglet lenne. A másik az, hogy a legnagyobb terüle­teken zöldségfélét, gyümölcsöt, szőlőt kellene termelnünk, mert ez adja a legnagyobb termelési értéket. Végletek ezek. A helyes az, ha a vetés- területi arányt a népgazdaság szükséglete, az Idényszerűség, a helyes talajerőgazdálkodás, a közlekedési-szállítási viszo­nyok, munkaerő-helyzet, az ál­latállomány összetétele és a termelési színvonal együttes vizsgálata alapján döntjük el. Felvetődik a kérdés, hogy a kenyérgabona problémája mi­lyen módon oldható meg a nö­vénytermesztési arányok kö­zött? Az előző években1 I kenyérgabona termését a vetésterületek eről­tetett növelésével akartuk nö­velni. Ez nem segítette elő sem a növénytermesztés belterjes irányú fejlesztését, sem a ke­nyérgabona-probléma megol­dását. A kenyérgabona vetés­területe a felszabadul ás előtti­hez képest, amikor 35,2 szá­zalék volt, lényegesen lecsök­kent. Az ősz folyamán mind­össze 22,3 százalék kenyérga­bonát vetettek megyénkben. Ebből a tsz-ek 26,2, az egyéni termelők pedig 20,4 százalékot vetettek; Ahhoz, hogy az ország ke­nyérellátása, az állatállomány alomszükséglete is biztosítva legyen, feltétlenül szükséges a termelőszövetkezeteknél ki­alakult 25—28 százalékos ke­nyérgabona szintet tartani, még akkor, is, ha esetleg más terményből holdanként na­gyobb termelési érték lenne előállítható. A feladatunk az, hogy ezen a meglévő kenyér­gabona-területen a termésho­zamokat emeljük olyan szint­re, hogy az ország kenyérellá­tásában zökkenő ne következ­zék be. Az abnaktakarmánytermő területek nagysága helyes, ha eléri a 41 48 százalékot. Az ősziérpa vetésterület növelése nem indokolt. Ha tovább nö­velnénk az ősziárpa területét az összes gabona aránya 45 százalék fölé emelkednék. így egyrészt a vetésforgóban len­nének komoly zavarok, más­részt az aratási munkacsúcsot kiélezné ez a helyzet, de aka­dályozná a kapások csökken­tése a tagsűrűség foglalkoz­tatását is. Az a teendő, hogy növeljük a Mórica vetésterületét elsősorban a ta­vaszi árpa, a zab, valamint az egy nyári takarmányok terhé­re. A helyes az, ha a termelő­szövetkezetekben a kukorica vetésterülete a tagok háztáji­jával és a silókukoricával együtt eléri a 30 százalékot. Különösen helyes nagy gondot fordítani a silókukorica ter­mesztésére, mert mint a pél­dák bizonyítják: jóminőségű silóval és lucernával 8—10 li­teres tejtermelésre alkalmas alaptakarmány állítható elő, És, ami nem lényegtelen, Igen olcsón. A babarciak például a múlt évben négyzetes-fészkes vetésű silóterületükön 404 má­zsás átlagtermést értek el. 4,5 forintba került nekik egy má­zsa Bilókukorica termesztése. Ez azt jelenti: ha egy mázsa szemeskukoricát 4 mázsa si­lókukoricával veszünk egyen­értékűnek, akkor ennek a tsz- nek 18,4 forintjába került egy mázsa szemeskukorica ter­mesztése. Ennek olcsóbb ta­karmányt jelenleg előállítani nem lehet. Ugyanilyen gondos munka mellett a takarmány- répa önköltsége mázsánként 18—20 forint volt. Ha kemé­nyítőértékben vizsgáljuk a ta­karmányrépát és silókukoricát, azt látjuk, hogy míg a négy­zetes silónál egy mázsa kemé- nyitőérték 22—30 forintba ke­rül a termelőszövetkezetnek, addig a takarmányrépa egy mázsa keményítőértéke 140 fo­rintba, vagyis hatszorosába ke­rül. Azokon a helyeken, ahol nem valósítható meg a kuko­rica négyzetes vetése, ott he­lyes, ha silókukoricát szójával keverten termeljük. így leg­alább 25—30 százalékkal nö­veljük az egységnyi területen megtermelt emészthető fehér­je mennyiségét is. HíKIEIt Hogyan kerül a Cl 6047-es gépkocsi a füvesíteti járdaszegélyre ? Ejnye, ejnyel Az újdonsült gépkocsitu­lajdonos és gépkocsivezető egy személyben, rosszul szá­mítja ki az ívet, amellyel a Rákóczi úti gumijavító elé kanyarodhat... Próbálkozik egyszer, próbálkozik kétszer, a jobb első kerék csak a frissen gyepesített járda­szegéllyel néz farkasszemet. Egy nagy ugrás a kősze­gélyre, onnan már igazán gyerekjáték befordulni a virágágyra... Mennyibe is került ez a tanácsnak? Több százezer forintért parkosítottak csak a harmadik kerületben, S hogy lehetne kiszámítani a társadalmi munka értékét? A Rákóczi útnak, a tűzoltó­sággal szembeni szakaszán napokon át hajladoztak ásó­val, gereblyével, símftóval az asszonyok, míg végre el­készültek s földbeszórták & fűmagot is. ■ Es akkor jön a CA 6047-tf és mély keréknyomot hasít az egyik ágyúson. A járóke­lők felszisszennek és a veze­tőt nézik, aki nem véve tv domást a kártételről riV vonalúan becsapja c kocsi ajtaját és eltűnik a gumi' íavító kapuja alatt. . A gépkoaitulajdor bi­zonyára nem akart árt okozni mégsem hogyha szó nélkül az esetet, me1 drágán parkosított terüla"’*' mindannyiunké, $ kötél vagyunk valamennyien »>' gyázni rá. Aki parkosított területen kárt okoz — térítse nteó Különben hiába erölködrf,lí a tanács dolgozói és a ú»f' sadalmi aktívák, sóhajtn jutunk előbbre a város szé1 pitéiében. (W — STRANDFÜRDŐ épül Sellyén 400 ezer forintos költ- ‘éggel. A földmunkákat e hé­ten kezdik meg és a fürdő előreláthatólag már júliusra elkészül. — A KÖZELMÚLTBAN kezdték el Dunafalván a (komplejáróhoz vezető út épí­tését. — AZ EDDIG hiánycikk­nek számító flexi férfiszan­dál gyártóiét kezdte meg a Komlói Helyiipari Vállalat. Rövidesen áttérnék a két- műszakos termelésre és az idén 90 ezer pár férfi szon­dáit gyártanak. Vizsgázott szakácsnőt alkalmazunk. Pécs, Jókai utca 8. sz. 360 Nagykereskedelmi vállalat keres férfi szakképzett könyvelőt adminisztrációs vezetőnek. Érdeklődni lehet 19-89 tele­fonon, Detre Gyulánál 448 — PÉCSI DÓZSA II.—Pé­csi Bányász (NB III-as mér­kőzés) 1:0 (0:0). Góllövő: Szűcs. Az egész mérkőzésen mezőnyfölényben játszott a Dózsa a szívósan védekező Bányász ellen. — 928 NÉGYZETMÉTER kövesút építését vették terv­be Vejtiben. A társadalmi munka értéke közel tizenhét ezer forint lesz. Gázszerelést ismét vállal a Pécsi Bádogos és Szerelő Ktsz. Pécs, Kossuth Lajos u. 63. sz. 305 MMIIIHIISMUOIUWmMMIIIIII BERKES! ANDRAS: — De hogyan került a Li­liomba? És Éva miért vitte a lakásra? — kérdezte Kocka. — Azt még nem tudom. De egy óra múlva többet tudok mondani — felelte mosolyogva Cselei. — Egy óra múlva ta­lálkozom Olajossal, akttól egy szívességet kértem. — Akkor a fiú figyelését állítsam le? — Egyelőre ne — felette az alezredes, — Lehet, hogy én tévedek. Negyedik fejezet. Olajos Géza másodszor kér- pogtatott özv. Sámsonná laká­sának ajtaján. A lakásajtó ki­pirult és egy fiatal, karcsú lányt pillantott meg. Olajos mosolyogva leemelte a kalapját, barátságosan kö­szönt. Szőke haján megcsillant a délelőtti napsugár. — Borús Eszter elv társnőt keresem. — Én vagyok. Tessék — /•" lelte tartózkodóan a lány. — Beszélni szeretnék magá­val — mondta mosolyogva a fiatalember. — A Közoktatás- tiűsá Mtnisztémmstoál jöttemi — Igen, ezt tudom — vála­szolta a láng. —■ Kérem, ne lepődjön meg azon, amit most mondok — folytatta a férfi. — Tagja vol­tam én is a fegyelmi bizott­ságnak, és valahogy nyugta­lanított a döntés. Magam ré­széről ellene szavaztam, de az most nem érdekes. Szeretnék a fiún segíteni, mert az az ér­zésem, hogy melléfogtunk. Tu­dok arról, hogy Holub pro­fesszor is eljárt az ügyben, de eredménytelenül... — Igen — szólt közbe a lány. — Holubot úgy infor­málták, hogy Istvánnak a fe­gyelmi előtt már valami ren­dőrségi ügye volt. — Erről nem tudok — mond­ta csodálkozva Olajos. — fin a napokban beszél­tem Holubbal — folytatta Esz­ter. — A professzor elvtársat az államtitkár úgy tájékoz­tatta, hogy a fegyelmi és az eltávolítás annak a bizonyos rendőrségi ügynek a következ­ménye, — Ez nem igaz — vágott közbe a fiatalember. — Akkor az államtitkár elvtirsat félre­vezették. Szó sem volt a fe­gyelmi tárgyaláson rendőrségi ügyről. Mondja, elvtársnő, magának KraszruU metélt * mtí ltjáról? — Igen — felette a lány. *— Négy éve ismerem Őt. Ponto­san elmondta az apjával való szakítást. Arról nem tudtam. hogy apja Nyugatra távozását nem írta be az életrajzába. Ez tényleg könnmhnúság sali, De az nem igaz, hogy István szov­jetellenes. Nem kommunista, nem sokat politizál, de egy biztos: mellettünk áll szívvel- lélekkel, és nem ellenség. Tud­ja, ő tudástípus. A tanuláson kívül semmi más nem érdekli. Minden szabad idejét a köny­vek között és a laboratórium­ban tölti. Kimagaslik közü­lünk. Tehetség! Nem tudok mást mondani. — Értem — mondta Olajos. — Mit tud a volt menyasszo­nyáról? — Nem sokat. István nagyon zárkózott. Keveset beszél, nin­csenek barátai. Azt tudom, hogy még most is szerelmes a volt menyasszonyába. — Nem udvarol senkinek? — Tudomásom szerint nem. Azaz. várjon csak. — Eszter egy kis ideig gondolkozott. — Pár napja megismerkedett vé­letlenül egy kenyereslánnyal, valamelyik étteremben. Mint­ha az tetszene neki. Nagyon egyedül van, és idegileg tel­jesen kimerült — Mit tud erről a kenyeres­lányról? — Csak annyit, amennyit István nekem elmondott. — Eszter részletesen elmesélte István és Éva magismerkeéé- sének történetét — Kérdezhetek valamit? szólt zavartan Olajos Óéta. — Tessék. — Maga milyen vf#zonvNi* wn Krasznalval? A lány elpirult. — 1960-BAN százezer rintos beruházással új öltöző; és fürdőt kap a szentlőrinc1! szulimáni fa villányköve&ő1 téglagyár. — VJ TEJÜZEMET léte# tenek Pécsett a régi és az ® városrész között, a Tüzér PtJ cátől délre, a budapesai útvonalhoz közel. A korszer tejüzem naponta ötezer ld*j tejet termel majd Pécs vá?? lakossága, valamint a komi? bányavidék részére. Az « tejüzem kefirt, yoghurtot ? többféle ízesített tejkészö‘ menyeiket is gyárt majd. — A MÉSZÖV és a T1* máé szervekkel összefogj ban ismeretterjesztő el6a''*j sokat tart mezőgazdasági fP pékről. Az előadást szakig vetítése kíséri fa a megye községében tartják meg. SZABADEGYETEM KŐVETKEZŐ HETI PBOG' | 1960 április 19-én: Etika éa étiké11 Előadó: Takács László tanár. u Aprllla ao-án: A Hunyadiak kflj Előadó: Dénes Béla. lólsk, taW — a magyar reneszánsz. Eió»<r Buday Lajos főlak. tanár. „ Április Jl-én: A* elektron!' szerepe az atomkutatásban, hu« pesti előadó. j Az elöadus helye a II. sz, Pf klinika előadóterme. Az elű»#J ................ Ve ndéghallgatókat sziv«f‘ lát a Titkárság. Vendégjegy * 4,— Ft. diákoknak 2,— Ft. ideje délután 6,30 órakor. Széf® nyi tér S. sz. alatt, n. sz. Bell kán. — ALSOMOCSOLÁDC 80 kataszteri hold terüUj* és a község határában ntP egy 140 holdnyi területenJ tesítenek halastavat. A fl* munkákat a Vízügyi Igáit tóság dolgozói már megk** ték. — KÜLDÖTTÉRTEKíj LETET tart május 5-én fj gél nyolc órakor a KPVÜj Megyei Bizottsága a Jó*j utcai székházában. Az M kezleten, amelyen körülb*1 száznyolcvan küldött ^ részt, Bíró Sándor elvtárt' KPVDSZ Megyei Bizott«« nak elnöke tart beszámol J ÉM Komlói Állami Ep«f Ipari Vállalat azonnali lépésre keres több évé gyakorlattal rendelkező ELEKTROTECHNIKUST és villanyaaenelő művezető két. Jelentkezés Komlo Kossuth u. 13 szám alatt. 2«? Bikáit Szociális OttW* györgvipusztai részlegéig egyelőre helyettesi mib5 ségben egy GONDOZÓNŐT végzünk fel. Állá* miniig Hsán az ált. iskolák osztályának Jó eredmét” végzettségét követeli úf Elhelyezésről, üzemi év* zésről gondoskodva '’z. Részletes önéletrajzot a ranya megyei Szód*' Foglalkoztató Otthon v*E tőségének Bikái, kén küldeni. 2T® I ■ I II I I Ml — Tessék befáradni. — Köszönöm. — Olajos be­lépett a keskeny előszobába. Eszter btosukta az ajtót, ösz­tönös mozdulattal megigazí­totta haját. — Talán menjünk a szobá­ba — ajánlotta r~, arra tes­sék. A férfi belépett. A kismé­retű szoba ízlésesen volt be­rendezve. Az ablak mellett egy asztal állt, az ajtótól jobb­ra ruhásszekrény, azzal szem­ben egy sezlon. Az asztalon könyvek, füzetek halmaza és egy asztali lámpa. — Biztosan tanulásban za­vartam meg — szabadkozott Olajos —, de igyekszem na­gyon rövid lenni. —' Foglaljon helyet — mond­ta Eszter, és az egyik kárpi­tozott székre mutatott. A fiatalember letette kalap­ját a sezlonra és leült. — Krasznai Htván ügyében kerestem fel — törte meg a csendet Olajos. Eszter felkapta a fejét. — Történt valami? — kér­dezte ijedten. — Nem, semmi, illetve az történt, hogy kizárták az egye-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom