Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

»60. ÁPRILIS 2. NAPLÓ 3 Úttöroavatás a Főiskola dísztermében X Pedagógiai Főiskola ün- Repi hetének keretében márc. 31-én délután 6 órakor ünne­pélyes keretek között avatták fel a gyakorlóiskola új úttö­rőit Az ünnepi beszédet Pataki Miklós, a gyakorló iskola igaz­gatóhelyettese mondotta. Ez­után került sor a próbázott út­törők fogadalomtéteiére. A fel­avatott új úttörőket az iskola úttörővezetője köszöntötte. Az idősebb pajtások színvo­nalas műsorral kedveskedtek újonnan felavatottaknak és a megjelent vendégeknek. A főiskola gyakorló iskolája egyébként a felszabadulás év­fordulójának tiszteletére kiállí­tást rendezett, s ezt április 4- *n és 5-én tekintheti meg a varos közönségei Mi így kezdtük Köztesként babot termelünk, premizáljuk a jó munkát Március végi közgyűlésün­kön több tagunk felszólalt a háztáji ügyben. Panaszkodtak, hogy nem tudnak babot vetni. A háztáji szőlő és kert nagy­sága ugyanis eléri a megenge­dett egy holdat, s a kertben — nedves hely lévén — nem te­remnek meg a hüvelyesek. Ta­nácsot kértek a vezetőségtől: Tóth elvtärs, a járási párt- bizottság munkatársa is jelen volt, s azt javasolta, hogy ves­sünk köztes babot. Amint el­mondotta, több tsz-ben babot vetnek a kukorica közé. A tsz- tsgok munkálják meg, a fele termés a tagé, a fele pedig a szövetkezeté szokott lenni: Ebben maradtunk mi is. A köztes bab termesztés ugyanis nagyon előnyös a tsz-nek Úgy sem tudunk minden kukoricát négyzetesen elvetni, mert he­lyenként , parkosak“ a földek. Itt legalább — 20—25 holdon — jó helye lesz a babnak. Mind fehérbab lesz. A tsz ily- módon tíz mázsa fehérbabot kap az év végén* anélkül, Bálint 15 éoe Amikor « rendőrfelügyelő nieg kérdezte beosztottját: hogy n^z ki az a notórius Moszkva- hallgató, a nyomozó így felett: ~~ Munkáskülsejű férfi, a Gyórvárosban lakik. Nemsokára lebuktak. Né­gyüket bekísérték a kapitány- s&9ra és ha az a rossz öreg vekker nem siet legalább 20 bércét, ma nem nézik a salak- hegy füstölgő, széliborzolta csú­csát. Bálint György, a Pécsi Kokszművek 48 éves gépkeze­lője emlékszik így vissza az 1943-as időkre. Bálint elvtárs ytár erősen kopaszodik s ba­jusza is tele van fehér szálak­kal. Törli a kezét szép tisztára s fekete operaiját igazítja, pe- őig nincs fényképész a közel­ben* de. biztosan úgy érzi, a jVV időkről beszélni, így ille­delmes. A gépek is csendben duruzsolnak, a gáznyomás- uiérő vízoszlopain zöldesen csillog a fény. — Négyen laktunk abban a házban, szerettük volna tudni a front állását. Moszkva ne­Qyedhárómtól háromnegyed háromig adott. Amikor benéz­ik az ablakon, a vekker 3 °rát mutatott. A rádió viszont sugározta magyar adását: <A szovjet csapatok csapást fs<*Pás után mérnek a neme­ikre. A fasiszta sereg vissza­vonult ..." Amikor lebuktunk,( * besúgó megjelölte az időf Pontot, de a rendőrségen kel( ittenül állapították meg, hogy( 3 árakor nem hallgathattunk£ °őást. Így menekültünk meg. ( —- A gyárban milyen volt «5 "levegő” abban az időben? < . " Akadtak a rendszert "fellett szájaskodó emberek.^ a munkások többsége gyű-( rfle az akkori világot. Sokl “*rék, baloldali gondolkodásul ismertem meg. Sümegi ~elát. Horváth Sándort, Gól fúulát, Kovács Ferencet, Pin-( r Istvánt, < . r~ Mikent gyarapodtak Szabadulás óta? ,.7~ Sokat fejlődött az üzem ( Rezzen csak körül! Megépültj ,9y ammoniumszulfát üzem.t T^erfi generátort kaptunk^ V fürdőt, öltözőt, a kemence-( ifi is felújítják és sok új gép( a termekbe. Kevesebb^ y*,ai munkát keli végezni.< St régen. „-n< mint gépkezelő 18 Pen'( ,°l kaptam egy hétre. Szoba i ffuyhás lakásban laktam fc-j fügémmel, két kisgyermek yvime l. Most kaptam azt £*?tgl egy kétszoba-fürdő-( \!?^(ls, összkomfortos lakást < PVon szép, nagyon kényel-t »p Kilencezer forintért vet-< 'rri bele új bútort. i Bálint élvtárs sve-j .. *> mi változott legjobban az, ***& 15 év alatt? J Nagyot változtak az W»-| r Voltak itt olyanok akii « felszabadulás előtt , ngj'Pefc még elemi iskolájuk, tée ?°tt. Még a kemence töl-’ . I idejét sem tudták kiszá-, yfhi. Ma már? *-J*uulnak az emberek, széf m­kozottabbdk. Mit érdekelte akkor az embereket leérem — különösen egy kemencemun­kást hogy mi van Dél- Afrikában! Most, amikor a gyárkapun kifelé özönlőnek, még ilyen kérdésekről is szó esik. Én is bolond fejemmel, ebben a korban, leültem az is­kolapadba. elvégeztem a vegy­ipari szakmunkásképző tanfo­lyamot. Az apám gyári mun­kás volt, itt élt a salakdomb tövében. Itt is halt meg. A na­gyobbik fiam, a Gyuri, gépla­katos az Erőműnél. A kiseb­bik még tanuló, de 4,2 az osz­tályzata. Ugye ez már szép eredmény? *=» Gondolta veIna akkor 1943-ban, hogy még így lesz az élet sora? “ Hát kérem, egyszer fel- hivatott abban az időben az igazgató úr. Azt mondta ne­kem, ne higgyek én a kom­munistáknak. Ne avatkozzam én a politikába, csak dolgoz­zam, mert másképp meggyűlik a bajom. Ma, ugye mindenki láthatja, meddig is jutottunk, kinek hihetünk. Érdemes volt végigharcolni a 15 évei* Szfits István hogy a kukoricatermés csök­kenne, hiszen a tengeri és a bab — mint közismert — jól megfér egymással. Szép pénzt kapunk érte, és örül neki a város is, mert amint hallom, a télen elég kevés babot lehe­tett kapni; Már a köztes babtermesztés is feltételezi, hogy „kiparcel- láztuk” a kapásterületet a tsz-tagok között. (Másképp ugyanis nem lehetne felesba­bot termelni.). Egyszerűbben: pontosan elosztottuk, hogy mennyi kukorica, burgonya, cukor- és takarmányrépa jut egy tagra. Mi sem szeretjük a „bandamunkát“, szerintünk is jobb lesz így.­Hogy a tagság munkakedvét fokozzuk, elhatároztuk, hogy premizáljuk a jó munkát. Ha a tsz-tag tizenöt mázsa májusi morzsolt kukoricánál többét termel a kimért terület egy­egy holdján, akkor a többlet­termés fele az övé lesz, Ezzel is jól járunk. Mert nem 15, hanem 17 és félmázsa májusi morzsolt kukoricára számítunk így egy-egy hold­ról. Ennek fele egy mázsa hu­szonöt kiló, ami száz holddal megszorozva — mert ennyi a négyzetes kukoricánk — 125 mázsa. Több mint egy vagon kukoricanyereség! Tavaly elég alacsony volt a fejési átlagunk, ezért a fejők között is bevezettük a premi­zálást 2200 liter tejet kell az év végéig fejni minden tehén­től; Az a gondozó, amelyik többet fej ennél, 50 fillér pré­miumot kap minden liter többlettej után; Elmondta: Nagy János, a botykapeterdi Haladás Tsz elnöke* 1. Komló 104.2 2. Pécs 102.3 A komlóiak 4115 tonna szenet termeltek terven felül a felszabadulási dekádban Ádám fejtési csapata volt har­mincadikén, 164 százalékos eredménnyel: A komlói bányaüzemeit kö­zött első helyre került Máza, 107,5 százalékos havi tervtel­jesítéssel. A komlói bányászok az év eleje óta 5 457 tonna szenet termeltek terven felül. Ennek túlnyomó részét, 4115 tonnát a felszabadulási dekád ideje alatt adták; A jó eredménnyel elsőséget biztosítottak maguk­nak a komlóiak, a pécsiekkel folytatott párosversenybe»! A Pécsd Szénibányászati Tröszt dolgozói a félszabadulá­si dekád utolsó előtti napján befejezték első negyedévi ter­vüket, csütörtökön pedig már terven felül termelték az üzemek a szenet. A havi tervet 31-ig 102,3 százalékra teljesí­tették, mégis második helyre kerültek a komlód széntröszttel folytatott párosversenyben; Komlón különösen az utolsó tíz napban, kiváló eredménye­ket értek el a bányászok. Már­cius 30-án az Anna-aknaiak értek el az üzemek között leg­gyengébb eredményt — pedig ők 109,1 százalékra teljesítet­ték tervüket A legjobb napi teljesítményt nyújtó bánya­üzem Szászvár volt, az itteni dolgozók 128,3 százalékot ér­tek ele Kossuth-aknán Marocsik Sándor vájár 160 százalékra teljesítette harmincadikai ter­vét. Anna-aknán Ozga István csapata ért el magas, 146 szá­zalékos eredményt. III-as ak­nán Földes György csapata ért él kiváló teljesítményt, 168 százalékra teljesítették napi tervüket és 90 csille szenet szállítottak terven felül. Béta­akna legjobb csapata Krász Mikoján április 8-án Bagdadba érkezik Moszkva (TASZSZ). Mosz kvában hivatalosan közzétet­ték, hogy az első iraki szov­jet ipari kiállítás április 10-i megnyitásával összefüggésben április 8-án repülőgépen Bag­dadba érkezik Anasztasz Mi- kojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese. Mikojan az Iraki Köz­társaság vendége lesz* fW Óáö-k, ttós baáátsófyuttU tcu/as&án aki \M indenki, 9' történelmet ismeri a és nem akarja elferdíteni, jól tudja, hogy népeink mindenkor milyen nagy rokmiszev.vvel viseltettek egymás iránt” — mondotta Hruscsov elvtárs 1958. április 3-i beszédében. Valóban így van. Törté­nelmi tények és dokumentu­mok igazolják, hogy a ma­gyar—szovjet barátság gyö­kerei mélyek és messze a múltba nyúlnak vissza. Né­peink forradalmi be rútsága már a cárizmus eltöri har­cok során kezdett kialakul­ni s a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom és az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság vívmányai idején a lenini eszmék fényében erő­södött tovább. Ezt a barát­ságot a közös harcok vér- éldozatai is megpecsételték. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a szovjet és a magyar nép barátsága év­százados barátság, megbont­hatatlan és szilárd. A fel- szabadulás óta eltelt tizenöt év a magyar—szovjet ba­rátságnak is tizenötéves tü­körképe; Az első országos szervezet, amely feladatának tekintet­te a két nép közötti barát­ság ápolását, 1945 június 9-én alakult meg Magyar— Szovjet Művelődési Társa­ság néven. Legfontosabb fel­adatának tartotta bemutat­ni azt a hatalmas fejlődést, amit a Szovjetunió az októ­beri forradalom óta elért. A felszabadulás napjától kezdve széles néptömegek győződtek meg a Szovjet­unió őszinte barátságáról. Újabb állomáshoz érkezett a magyar—szovjet barátság fejlődése 1948. február 18- án. A Szovjetunió barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerző­dést kötött hazánkkal. Első ízben 1949 tavaszán, azt kö­vetően pedig évente rendez­tük meg a magyar—szovjet barátság hónapját — eleinte a szovjet kultúra hónapját. Megerősödött az együttmű­ködés az MSZT szervezetei és más társadalmi szerveze­tek között. Az eredményes munkát 1956. október 23-án az ellenforradalom félbe­szakította. Az ellenforrada­lom fő jelszavai voltak a Szovjetunió rágalmazása JökX^üOöOOOÖOOOOOOOOQQOQQQQOOGOGOOOGQGOOGQiOOOGOGOGGaSOÖGXDOO« 4 történelem lapjairól: A drávai harcok 15. évfordulójáról » Seregeink egész napon át egyik ellentámadást a másik után indították az ellenség el­len és délfelé megállították az előnyomulását. Márc. 7-én az ellenség további csapattesteket dobott át a folyón. Ugyanaz­napon estefelé megérkeztek azok az első erősítések, ame­lyeket a III. Ukrán Front és az I. bolgár hadsereg vezérkara küldött az ellenséges offen- zíva megállítására. Csapataink ellentámadásához most már csatlakoztak a segítségünkre sietett szovjet erők is Artyu- senko tábornok parancsnok­sága alatt, amelyek alighogy kiszálltak tehergépkocsijaikból máris harcba vetették magu­kat. Ellentámadásainkat sza­kadatlanul támogatták a szov­jet rohamrepülőrajok. Kato­náink ezekbe« a napokban páratlan hősiességet tanúsí­tottak, s az ellenség eszeve­szett támadásai ellenére is megvédelmezték állásaikat. Március 9-én újabb szovjet erősítések érkeztek küzdő csa­pataink segítségére. Ez óriási lelkesedést támasztott katoná­ink körében. A bolgár pa­rancsnokok, parancsnokhelyet­tesek és harcosok, akik maguk is a leghevesebb harcban álltak, láthatták szovjet fegy­vertársaik emelkedett harci szellemét és harcászati érté­két. Ilymódon a hitlerista tá­madás a Drávasza bölcs—Ko­Vicsevo vonalon megrekedt. Füstbe ment a hitleristáknak az a terve, hogy szétzúzzák a IV. bolgár hadsereg egységeit, hogy áttörjék a frontot és megszállják a Harkány kör­nyéki magaslatokat, amelyek birtokában könnyű lett volna Pécs városát elfoglalniok. Március 12-én, a drávai had­sereghez még egy bolgár gyalog hadosztály csatlakozott. Meg­kezdődött a drávai hadműve­letek második szakasza, a Dráva bal partján alakított hit­lerista hídfő felszámolása. Ezen a napon erős tüzérsé­gi előkészítés után megindult a bolgár és szovjet csapatok összehangolt támadása az el­lenség ellen. Alkonyaiig az ellenség több helyen visszavonulásra kény­szerült és nagy veszteségeket szenvedett. A hitleristák két­ségbeesetten és makacsul vé­dekeztek. Csapataink 4—500 méterre megközelítették Drá- vacsehit. Március 13-án és 14-én csa­pataink folytatták támadásai­kat és ezek eredményeképpen az ellenség hadállásai még job ban összeszűkültek. Március 15-én az ellenség heves tüzér­ségi tüzet nyitott csapataink ellen azzal a nyilvánvaló cél­lal, hogy újabb csapatokat dobjon át a Dráván, de ered­ménytelenül. Ugyanaznap a szovjet csapatok hajnaltájban új támadást indítottak Dráva­kor sikerült is elfoglalniok. Másnap, március 16-án, az 58. és 59. gyalogezred rohamot in­dított az ellenség ellen és kézi­tusával elfoglalta Drávacsehi község környékét, s itt egész éj­szaka folyamán megtartotta ál­lásait. Drávapalkonya közsé­get az 57. gyalogezred észak­ról, a szovjet egységek délről és keletről támadták meg. Estére heves utcai harcok után Drávapalkonya a szovjet és a bolgár csapatok vállvetett erő­feszítéseinek az eredménye­képpen végleg a kezünkbe ke­rült. Március 17-én az ellenség heves ellentámadást indított 59. gyalogezredünk ellen, amely előző napon elfoglalta Dráva- csehit és sikerült is kiszoríta­nia a faluból. 16 óra tájban a bolgár és szovjet rohamegy­ségek új közös támadást in­dítottak Drávacsehi ellen és 4 órás kemény harc után a bol­gár és szovjet rohamegységek nek ismét sikerült a birtokuk­ba venni a falut és elémiök a Fekete víz nevű csatorna észa­ki partját, és ott beásták ma­gukat. Március 18-án az ellenség, látva, hogy támadó hadműve­letei sikertelenül végződtek, elhatározta, hogy visszavonja csapatait a Dráva bal partjá­ról. A bolgár hadseregre most az a feladat várt, hogy eláll ja az ellenség elől a visszavonu­lás útját és megsemmisítse az 19-én hajnali 2 órakor, csapa­taink új támadást indítottak az ellenség ellen, s déli 1 óráig kiszorították a folyó északi párjáról és eae1 a hídfőállást felszámolták. A IV. hadtest ellen indított támadással egyidejűleg már­cius 8-án támadásra indult a középső német rohamcsapat is, először a velünk szomszédos szovjet csapatrészek ellen, az­tán a III. bolgár hadtest jobb- szárnya ellen is. A szovjet és bolgár harcosok kemény har­cok után március 11-én a frontnak ezen a részén is vég­legesen visszaverték a hitler­isták támadását; A III. Ukrán Front már­cius 16-án erői $gy részével a Balatontól északkeleti irány­ban ellentámadást indított ami nek következtében a németek arra kényszerültek, hogy abba hagyják a déli és északi irány ban indított támadásokat, s az északi rohamcsapatot sietve hátravonják ilymódon meg­mentve a körülzárástól és a megsemmisüléstől. Ez az ellen- támadás jelentékenyen hozzá­járult az I. bolgár hadsereg drávai harcainak a sikeréhez i*. A drávai harcok március 23-án végződtek, amikoris a szovjet, bolgár és jugoszláv csapattestek együttműködésé­nek az eredményeképpen az ellenséget átkergették a Dráván és hídfőállását a jugoszláv had] sereg körzetében Valpovótól északra ic megsemmisítették mind a politikai, mind pe­dig gazdasági kapcsolatain­kat illetően. Céljuk a szocia­lista tábor egységének meg­bontása volt. Az ellenforradalom óta el­telt idő bebizonyította, hogy népünk széles rétegei köré­ben egyre jobban él a szov­jet nép iránti szeretet. Most a tizenöt éves évfor­duló ür-népén, még eleveneb­ben áll előttünk az út, mely­nek köve:'** hazánk béké­jének biztosítását, népünk felemelkedését, növekvő jó­létét jelenti. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság megalakulásának évfordu­lója. amely hazánk felsza­badulásának tizenötödik év­fordulóját követi, emlékeztet arra a világtörténelmi tanul­ságra is, amelyet a Szovjet­uniónak a fasizmus felett aratott történelmi győzelme jelent. A Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak feladata, hogy munkáját a VII. pártkong­resszus útmutatásai alapján még eredményesebben vé­gezze, új bástyáit építse ki annak a nemes harcnak, amelyet a magyar és a szov­jet nép baráti kapcsolatai­nak megszilárdításáért Indí­tott és folytat az ellenforra­dalom óta. Tegyük ezt abban a meggyőződésben, hogy munkánk előbbre viszi a magyar nép ügyét; előbbre a szovjet nép ügyét, előbbre az emberi haladást és a vi­lág békéjének ügyét: Barátságunk egyik legerő­sebb tartóoszlopa, hogy mindkét nép a szocializmust, a kommunizmust építi. A szocializmust építő erők kö­zött a Szovjetunió ereje a legnagyobb. A szovjet nép­nek vannak a leggazdagabb tapasztalatai a szocializmus építésében; A felszabadult népek ezért ismerik el a szov jet nép tanító és vezető sze­repét; és azért, mert ez a nép hozta a legtöbb áldoza­tot a szocializmusért, önma­gáért és értünk is. Ezzel a néppel való szövetség felel meg leginkább a magyar nép nemzeti érdekeinek. Mindebből következik, hogy a munka, amelynek elvégzésére a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság vállalko­zott, egyszerre szolgálja az emberiség egyetemes érde­keit. a magyar nép nemzeti érdekeivél. Kötelességünk a magyar és szovjet néQ barát­ságának további erősítése. rT' izenöt esztendeje, hogy népünk véglegesen és visszavonhatatlanul rálépett a szovjet néppel tartó örök barátság útjára; A szovjet néptől kapott szabadság va­rázsolt csillogást gyerme­keink szemébe és vidám mo­solyt a felnőttek arcára 15 évvel ezelőtt. Gyermeke­ink szeméből nem hagy­juk kialudni ezt a fényt — ezt a mosolyt soha nem en­gedjük letörölni arcunkról, ez a mi fogadalmunk a fel- szabadulás évfordulóján. HANGOS LAJOS, as MSZBT megyei elnök­ségének tagja. A tízezredik vagon TH-györü A felszabadulás után a ma­gyar bányászat korszerű biz­tosításra tért át A korszerű [biztosítást szolgáló TH gyűrű­ket a Lenin Kohászati Művek i(Diósgyőr) gyártja. A tizezre- 'dik vagon TH gyűrűt most in­dítják útba. Diósgyőrött ápri­lis másodikén ünnepélyesen feldíszítve bocsátják útjára és a Pécsi Szénbányászati Tröszt ünnepélyes keretek között kí­vánja átvenni. A vagon étvétele Pécsbánya- rendező pályaudvaron lesz. A kis háziünnepségre Pécsre ér­kezik a Lenin Művek küldött­sége, valamint a minisztérium fl szén!rösztök párosversenyének eredménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom