Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

Meo. Április io. ffAPtő 3 Kongresszusra készül a Hazafias Népfront Á Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa március 11-én tartott ülésén úgy határozott, hogy május 27. és 28-án két­napos tanácskozásra összehív­ja a Hazafias Népfront II. kongresszusát és a kongres­szust megelőzően újjá kell választani a népfront bizott­ságokat. Az Országos Tanács hatá­rozata, alapján megyénkben is kezdetét vette a kongresszus­ra való felkészülés, a népfront bizottságok újjáválasztásának előkészülete. Szeretném azt a lehetőséget, amelyet egy új­ságcikk keretei nyújtanak, fel­használni arra, hogy néhány gondolatban a kongresszus je­lentőségéről, a népfront moz­galom néhány kérdéseiről szól­jak. Talán mindjárt azzal kez­deném, ami beszéd témáját képezi, miután a munka el­kezdődött. Várható-e a kong­resszustól a népfront-mozgal­mat illetően valamiféle válto­zás? Megmarad-e mozgalomnak, vagy a szervezeti forma felé fog eltolódni? Várható-e, hogy növekedni fog a népfront jog­köre és hatásköre? Ilyen és hasonló gondolatok, kérdések máris felmerülnek. Ez önma­gában nem baj, jó dolog az, amikor az emberek érdeklőd­nek, véleményük van bizo­nyos kérdésekről. Még jobb az, ha azt meg is mondják. Külö­nösen jó dolog az, ha a véle­mények, az észrevételek a nagy cél, a szocializmus építé­sének az ügyét segítik elő. A párt VII; kongresszusá­nak határozata kimondja, hogy az elkövetkező években meg­gyorsítjuk a szocializmus épí­tését hazánkban; E nagy nem­zeti célkitűzés szükségessé te­szi, hogy a Hazafias Népfront­mozgalmat is felkészítsük az ebben a munkában való aktí­vabb részvételre. Politikailag es szervezetileg megerősítsük. Mit várhatunk a népfront II. kongresszusától? Azt, hogy a VII. pártkong­resszus útmutatásai alapján kidoglozza és meghatározza a népfront konkrét feladatait a szocializmus alapjait lerakó és az ezt követő időszakban. Ez, amit várni lehet, ez lesz a kongresszus lényege. A kong­resszus realizálni fogja azokat az elvi, politikai kérdéseket, gyakorlati útmutatásokat, ame­lyeket a VII. pártkongresszus a népfront-mozgalom irányában tett. Hisz maga a népfront II kongresszusa is nem egyebet jelent, mint azt, hogy a VII. Pártkongresszűs határozata mint minden kérdésben, úgy a népfront-mozgalmat illetően isi valósággá válik, nem pusztán elméleti kinyilatkoztatás ma- J'ad. Ez nagyon természetes, hisz nem valaki vagy valakik folytatnak népfront-politikát,' hanem a párt; A párt politiká­jában benne van a népfront- Politika és ez így jó. Ami a felvetődő kérdést il­leti nagyon egyszerű a válasz és a kongresszustól az emlí fett kérdésekben nem is vár ható változás. A népfront to­pábbra is megmarad mozga­lomnak. Nem lesz szervezet. Á tapasztalatok azt mutatják, hogy a mai viszonyaink kö- zö,.t helyesnek és célravezető­nek bizonyult a mozgalmi for- itta. Ami a jogkörét és hatáskörét illeti az a véleményem és ezt a gya­korlati tapasztalatokra alapo­zom, hogy ezt bővíteni nem kell, hanem a jelenlegit kell jobban kihasználni, tartalom­mal megtölteni; Milyen jogai vannak jelen­leg a Hazafias Népfrontnak? Joga van többek között a dol­gozók körében végzendő poli­tikai munkára, helyi és orszá­gos kérdésekben véleményt nyilvánítani, javaslatot tenni. Emberek ügyeinek intézését segíteni, vagy akár ezt el is intézni, amennyiben ezt teheti. Nem is beszélve azokról a jo­gokról és hatáskörökről, ame­lyeket alkotmányosan bizto­sítottak. Csák megemlítem pl. a kongresszusra való felké­szülés. a népfront bizottságok újjávála'sztása nagy és komoly feladatot jelent. Sikeresen végrehajtani csak úgy tudjuk, ha nem csupán szervezeti, ha­nem mindenek előtt politikai kérdésnek tekintjük. A bizott­ságok újjávála6ztása során több tízezer dolgozóval társa­dalmunk szinte minden ré­tegéhez eljutunk; Ezt az alkal­mat jól fel kell használni ar­ra, hogy a széles dolgozó tö­megek körében ismertessék a VII. pártkongresszus határo­zatait, az abból adódó felada­tokat, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Nem sza­bad, hogy befeléfordulást ered­ményezzen ez a munka a nép­front bizottságok részéről és megfeledkezzenek olyan fontos kérdésekről, mint pl. a tavaszi mezőgazdasági munkák, a ter­me] őszövetkezetefk politikai és gazdasági megszilárdításának a segítése; A népfront bizottságok tag­jainak a számbavételekor gyakran hallható, hogy olyan embereket kell a bizottságok­ba választani, akik köztiszteletben álló tekintélyes emberek Ez helyes és most is lehet ezt feltételnek tekinteni, de úgy hogy ezt a tekintélyt és köz- megbecsülést a jelöltek a munkában a nép, a haza ja­vára, a béke védelmében ki­fejtett tevékenységük eredmé­nyeképpen érdemelték ki. Ilyen emberek a munkások, parasz­tok és értelmiségiek között tíz­és tízezrével találhatók, ezek­kel kell megerősíteni és alkal­masabbá tenni a népfront bi­zottságokat azoknak a felada­toknak végrehajtására, me­lyek a szocializmus építéséből a mozgalomra hárulnak. Igen fontos, hogy több nő kerüljön be a választás ered­ményeképpen a bizottságokba. Jelenleg — sajnos — elég ke­vés van. Ugyanez mondható el a fiatalok bevonását ille­tően is. Ezen a téren is sok a pótolni való. Ami az értelmi­ség bevonását illeti, ezen a té­ren sincs minden rendben. Az helyes, pl. a pedagógusok megfelelően be vannak vonva. Az azonban már semmiesetre sem helyes, hogy az értelmi­ség egyéb rétege, a falun élő mezőgazdasági értelmiségiek, mérnökök és agronómusok igen kis számban vannak be­vonva. Nem sokkal különb a helyzet pl. a műszaki értelmi­ség és az orvosok bevonását illetően sem. Ezen az állapo­ton is feltétlenül kell változ­tatni. Ezt is ugyanúgy, mint a nők fokozottabb bevonását nem a statisztika miatt, ha­nem a tartalmi munka szem­pontjából ikelí tenni; A bizott­ságok összetételénél általában arra kell törekedni, hogy azok visszatükrözzék az utóbbi évek különösképpen a falun bekö­vetkezett változásokat. A népfront bizottságok ere­je egyedül kevés ahhoz, hogy a választásokat sikeresen old­juk meg. Szükséges, hogy a tanácsok és a tömegszervezetek megfelelő segítséget nyújtsa­nak. A legfontosabb azonban, hogy a pártszervezetek részé­ről a szükséges segítés, ellen­őrzés és irányítás biztosítva legyen. Tekintsék a pártszer­vezetek is fontos politikai kér­désnek a népfront II; kong­resszusára való felkészülést, a bizottságok újjáválasztását. Közös erővel, a pártszerveze­tek vezetésével, mint minden más feladatot, úgy a népfront bizottságok újjáválasztását is sikeresen végre tudjuk haj­tani; Sztergár János, a Hazafias Népfront Bizottság megyei titkára. Napi 370 tonna cement Naponta 370 tonna cementet zsákolnak a Beremendl Cementgyár csomagolóiában. Rövidesen elkészül a gyár új automata csomagoló­gépe, amely a mostani négy korszerűtlen csomagológép munkáját egymaga végzi el — pormetesen! A képen: a csomagoló egyik leg­jobb dolgozója, Várhegyi Verái teli cementzsákot blombál le. Megindul a primőrök exportja A hőforrásvizeket hasz­nosító gazdaságok már de­cemberben is szállítottak külföldre salátát. A primő­rök nagyobb arányú kivitele a jövő héten kezdődik meg, ettől az időponttól naponta hat-nyolc teherautó viszi majd a zöldségfélét, a salá­tát, a retket, a zöldpaprikát, s néhány nap múlva a spár­gát, majd a zöldhagymát és karalábét is. A magyar pri­mőráruk legnagyobb vevői a csehszlovákok és az NDK, de vásárolják több tőkés országban is. A termelőhelyeken, Sze­ged. Hatvan, Gyula, Szentes, Taksony környékén az előző nap szedett zöldségfélét más­nap már a prágai, bécsi, vagy berlini piacon vásárolhatják a háziasszonyok. A száznegyvenedül bárány ** **-# * ******** TRICIKLIT.1 Négy—öt perc után már a munkásoknak is jeltűnt, hogy M. Sz. Sumilov vezérez­redes a szovjet kül- dötség tagja nem igen tartja be a hivatalos „protdkolt“, azaz sor­rendet porcelángyári látogatásakor, hanem elsétálgat ide-oda, le­marad a többiektől, hol asszonyt, hol fér­fit kérdez meg, tol­mács híján néha kéz­mozdulatokkal, mo­sollyal értetve szavait Amikor néha megle­petten észrevette, hogy a küldöttség és a vendégek vagy 2G főnyi kis serege eltű­nik a labirintusok­ban, udvariatlansága miatt fejét csóválva, gyorsan benyúlt zse­bébe, feltűzte a leg­különbözőbb kis jel­vényeket a poros $overállokra, kabátok­ra., majd továbbsie­tett. Mig íi 3. Szmuul. az Észt írószövetség elnöke homlokráncol­va jegyezgetett (meg­írja pécsi látogatásá­nak történetét), ad­dig Mjaszicsev kom­bájnvezető, ez a ked­ves kis kalapos em­ber az asszonyokkal tréfálkozott. Élnéz­tem Mjaszicscu arcát, homldkán a kékes jel clafuhé veins nekem EPI akkor is a bányászt, ha senki nem mond­ja, hisz a szén örök nyoma a pécsi bá­nyászok arcára is így vájja névjegyét. Nehéz lenne sorren det állítani, ki lett népszerűbb, a komo­lyan kedves M. K. Lazurenko a küldött­ség vezetője, Szmuul, vagy Mjaszicsev, de annyi bizonyos, hogy Sumilov vezérezredes nagy sikert aratott. Délceg termetén jól feszült a sokcsillagos, aranypaszomántos, pi ros-plasztronos ruha, tekintélyét csalk mé­lyítette ötsoros kitün­tetése, kék szeme akaratról, parancso­láshoz szokott em­berről tanúskodott. Sumilov mint a 7. gárdahadosztály pa­rancsnoka részt vett hazánk felszabadítá­sában, sok véres, ke­gyetlenül nehéz har­cot látott kék szeme, sok tragikus emberi sors keresztezhette útjait, ráncolta arcát, sok dicső tettet kö­szönhetett már ke­mény kézfogása. Egyet tettem vol­na száz ellen, hogy megfordult a porce­lángyári munkások, munkásnők fejében a gondolat: hogyan is tudott megmaradni ez ta maiba* iiyen Szökdelve lépked a barna lány a kő- vágószőllősd dombok alatt. Két pálcái tart a kezében, já­tékosan összeütöge- ti, és dúdoló hangon mondja: — Ámorfa, saj- meggy, mirabolán... Ezek fafajták. Vagy tizenöt félét ,ltetnék ide a város szélére, védősávnak. — Kati! Vigyetek oda egy talicska föl­det! A barna lány ab­bahagyja a pálca- ütögetést. Duzzogás- ra áll a szája. — Már megint én? Mindig csak én? Azután elneve.i magát. Olyan tűzzel hányja a földet, mintha minden rög ellensége volna; A színes asszonycsoport és a meglett férfiak — negyven dolgozik idekint — mosolyog­va nézik. Szép az ifjúság, jó a vidámság és a tavasz. S szorgalmasan duggatják a porhanyós földbe a zsenge cse­metéket. Néhány esztendő múl va árnyas lombkorona borul a hatvan hold fölé. * Pacsirta száll a kisasszony­fai határban. Nyílegyenesen repked felfelé. Kicsiny ponttá B közvetlennek, egysze­rűnek, szerénynek, hogyan is lehet vala­ki ennyire melegen barátságos? Tértünk-fordultunk a gyár „katakombái­ban“, nyomába sze­gődtem Sumilov ve­zérezredesnek. A ke­mence végénél áll­tunk meg, melynek kinyitott ajtajából 1800 fokos hőség pi- roslgtt kifelé. Sumi­lov meghallgatta tü­relmesen a technikai magyarázatot, de már a '.következő pillanat­ban kinézett a fejek fölött, munkást ke­resve. Győrvári Márk égetőn akadt meg te­kintete, a félmezte­len, hatalmas testű, emberen. Sumilov is megszokta az élet né­ha 1800 fokos izzá­sát, Győrvári Márk is a kemencét, hát csak álltak egymás­mással szemben és szorongatták egymás kezét. — Druzsba, druzsba mir, Moszkva — bó­logatott csillogó sze­mekkel Márk. — Da, da, tovaris — rázta a munkás kezés Sumilov. — Köszönjük — köszönjük — mondta az égető, tömören ki akarót, fejezni a láto­gatónak összes érzé­séit, a tizenöt évet, gyermekkorát és egye beket, amit persze Sumilov az orosz nyelvű ember nem érthetett meg, ám megértett a kommu­nista. — Emlékül adom — közölte oroszul a vezérezredes és ki­vett egy szép kis vö­rös jelvényt. — Em­lékül! Győrvári Márk ki­húzta domború, ha­talmas meztelen mel- lcasát és Sumilov. nos hová is tűzze?... egy pillanatig zavar­tan tétovázott. Derék katonái eddig kizáró­lag zubbonyban vár­ták a kitüntetések át­adását, félmeztelen égető még nem na­gyon adódott az idős katona gyakorlatá­ban. Aztán a jő széles tenyérbe hullott a ■ szputnyikot ábrázoló kis jelvény, Győrvári Márk mielőtt eltette volna még óvatosan le is fújta róla a sa- mott finoman ráhul­ló porát. M. Sz. Sumilov ve­zérezredes és Győr­vári Márk porcelán­gyári égetőmunkás minden bizonnyal még sokat gondolnak majd egymásra. zsugorodik már a mélykék ég "hátterében, csak a trillája tölti be a teret, Elhalkul a tücsök- ciripelése, senki sem versenyezhet a mezők énekes király nőjével. Azaz, mégis... Traktor zúg a zöl­dellő vetésben, a tsz piros Maulwurf ja. Nyikorog a műtrá- gyászóró-gép, fehér morzsák hullanak a szélborzolta búzára. Pétisóznak. Stégl János, a ke- rekképű traktoros semmit sem hall a pacsirtaszóból; Se­baj, fütyörészik jó­kedvében, hiszen jól telik a nap. Húsz iholdat már „meg­cukrozott“ a péti­sóval, tíz—tizenkét holdat még végigjár ás azután: !4 Vasárnap rexezni foa a vendéglőben. — Fickó! Eridj előre! Fickó! .fajtsd ide! És Fickó, Berkó Béla okos­szemű, fekete kutyája neki­iramodik. Megmozdul a vaj&z- lói vásártér; Futnak a birkák, hangos bégetés tölti be a le­vegőt. Aztán megnyugszanak, lustán csipegetik a füvet, csak a bárányhad ugrándozik vir­goncán. — Hány anya van? — Száznegyvennégy; — És bárány? — Tizenegykor született meg a száznegyvenedik; Tizenegykor; Most délután öt óra van, az Aranykalász Tsz legifjabb báránya tehát hat órája él; A szélcserzett, napszítta szemöldökű ember szigorú arca ellágyul, amikor megsimogat­ja a kis állatot.;; Még nem forrt be a köldöke. Fehér, mint az ártatlanság, didereg az áp- riliseleji csalóka verőfényben; Néhány hét múlva legelészni fog. Magyar Pécsre érkezik |a Bányatórvényszerkesztö Főbizottság Április 12-én Pécsett látják ^vendégül a bányatörvényszer- ;kész tő főbizottság tágjait. A főbizottság tagjai a Mi­nisztertanács, a Nehézipari (Minisztérium, az Ijgazságügy- J minisztérium,. a Legfőbb ^Ügyészség, a Közlekedés- és ;Postaügyi Minisztérium, a Ma­gyar Tudományos Akadémia, fa Nehézipari Egyetem, az Or- jszáaos Vízügyi Főigazgatóság, yaz Országos Bányászati és Ko­hászati Egyesület, A Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­te, és az Országos Bényamű- szaki Főfelügyelőség képvise­lői. A Pécsre érkező főbizottság a bányaviszonyokat tanulmá­nyozza. Tizenkettedikén bánya járáson vesznek részt, utána a helyi párt és szakszervezeti ve­zetőkkel beszélgetnek a bánya- törvényekkel kapcsolatos kér­désekről; Élüzem a Szőlészeti Kutató Intézet máriai telepe SZŰTS ISTVÁN fuzemegyoée; A Szőlészeti Kutató Intézet Kísérleti Gazdaságának máriai telepe az 1959. évi eredményei alapján elnyerte az élüzem cí­met. Ezt a kitüntetést most jimár egymásután három éven keresztül megkapta ez az A Mária-telepi dolgozók az élüzem cím elnyerése alkal­mából szombaton este kis ün­nepséget tartottak a Nádorban, ahol a jó munka eredménye­ként egy havi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedést osz­tottak ki a dolgozóik között* ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom