Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-09 / 84. szám

4 N A PLÖ i960. Április » Sukarno elnök megérkezel! Szófiába Szófia (MTI). Sukamo, Indonézia köztársasági elnöke Subandrio 'külügyminiszter és a kormány más tagjainak kí­séretében pénteken délután európai körútja során Szófiá­ba érkezett. A repülőtérről az indonéz vendégek a bolgár főváros dolgozóinak nagygyűlésére hajtattak. A szeptember 9-e téren összegyűlt több százezer ember előtt Dimiter Ganev a bolgár nemzetgyűlés elnöke, majd Sukarno elnök mondott beszédet. Pénteken este a Ballkán ét­terem termeiben Dimiter Ga­nev nagyszabású fogadást adott az indonéz vendégek | tiszteletére. ............ ■ Na gyjelentőségű javaslatot terjesztett elő a Szovjetunió a genfi leszerelési értekezleten Genf (MTI). Pénteken tartot­ta Genfben 19. ülését a tízha­talmi leszerelési értekezlet. Az ülésen Zorin külügymi- niszter-heiyettes, a szovjet kül döttség vezetője elnökölt. Zorin a pénteki ülésen nagy- jelentőségű javaslatot terjesz­tett elő az általános és teljes leszerelés elveiről. A szovjet külügyminiszter­helyettes felszólalása után Jules Moch, azt állította, hogy a pénteken előterjesztett szov­jet javaslat „szóról-szóra azo­nos“ a március 25-ón a sajtő­Mlkofcm Moszkvából Bagdadba repült Moszkva (TASZSZ). Anasztasz Mikojan, a Szovjet­unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese pénteken reg­gel IL—18-as gépen Bagdad­ba repült, hogy az iraki fővá­rosban megnyissa a szovjet ipari kiállítást. A repülőgépbe való beszál­lás előtt Mikojan rövid beszé­det mondott. — Nagyon örü­lök — jelentette ki —, hogy a szovjet kormány megbízásá­ból az Iraki Köztársaságba utazhatok a bagdadi szovjet ipari kiállítás megnyitására. Mikojan emlékeztetett arra, hogy Irak népe alig két évvel ezelőtt lépett a demokratikus fejlődés útjára. A szovjet nép és kormánya teljes szívvel az Iraki Köztársaság oldalára állt és támogatja. Ez feljogosít ar­ra —, mondotta Mikojan —, hogy tolmácsoljam a szovjet kormány és a szovjet embe­rek üdvözletét Irak kormányá­nak, élén Abdái Karim Kasz- szemmal, valamint Irak népé­nek Kasszer váratlanul értekezletre hívta össze az EAK ázsiai diplomáciai képviselőit Bombay (UPI) Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke szamaira váratlanul Bombayba rendelte az EAK ázsiai diplomáciai képviselőit. Washington becsapta Kanadát a Bomarc mintája Irányított lövedékekkel London (MTI) A Dally Ex­press tudósítója jelenti Toron­tóból: — A kanadai kormány ne­héz helyzetbe jutott, mivel ka­tonai politikáját az Egyesült Államok Bomarc-mrntájú irá­nyított lövedékére alapította, s abbahagya saját lökhajtásos vadászrepülőgépének kikísér­letezését, sőt a kanadai repü­lőgépipar működésének nagy részét is megszüntette. — A Bomarc azonban csúfos kudarcot vallott A Cape Ca- naveral-i telepen végzett kísér­letek hétszer egymásután tel­jes felsüléssel végződtek. A Bomarc felrobbant vagy egyál­talán nem repült fel. Az Egye­sült Államok hatóságai most megállapították, hogy amig a Bomarc hibáit kiküszöbölik, addig véget ér a bombavető re­pülőgépek kora és rakétákkal szemben a Bomarc teljesen te­hetetlen, ezért a kísérletezést abbahagyták. Ottavában ráéb­redtek, hogy Washington be­csapta a kanadai kormányt, amelynek most keserves árat kell fizetnie azért, hogy vala­miképpen kivergődjék a ká­tyúból val ismertetett szovjet javaslat tál. „Mivel a Nyugat — mon­dotta — már elutasította az említett szovjet tervet és an­nak elveit, s mivel álláspontja azóta nem változott, nem tehe­tünk egyebet, minthogy ismét elutasítsuk azt.“ Eaton, az amerikai küldött­ség vezetője szintén azt állí­totta, hogy „a szovjet javas­lat nem tartalmaz újat.“ A szovjet küldöttség vezető­je Eatonnak adott válaszában hangsúlyozta, javaslatát azzal az őszinte szándékkal terjesz­tette elő, hogy közös tárgyalá­si alapot találjanak. Moch — az amerikai küldött hoz hasonlóan — megígérte, hogy tanulmányozni fogja a pénteken előterjesztett szovjet javaslatot, ugyanakkor viszont felkérte Zorint, „mutasson rá a szovjet leszerelési terv és az újabb javaslat közötti különb­ségre.“ A francia küldött a tárgyalások komoly hangnemé­hez nem illő formában meg­jegyezte: „Úgy tűnik nekem, hogy ez a javaslat a régi sa­láta, csak kissé nagyobb orosz körítéssel“. Zorin nyomban így vála­szolt: „Mindig csodálója vol­tam a francia konyhának. Ön talán tud valami újat keverni a körítésbe“. volt ,Na­Moch erre kénytelen visszakozni, kijelentve: gyón szívesen, konyhai dolgok­ban nem vagyok nacionalista“. Közvetlenül a péntek délelőt ti ülés után Zorin külügymi­niszter-helyettes sajtóértekez­leten ismertette az általa elő­terjesztett újabb szovjet ja­vaslatot. Hangoztatta, a három atom­hatalom és esetleg Franciaor­szág is, azonnal, még a tízha­talmi leszerelési értekezlet bár milyen konkrét határozata előtt, ünnepélyes kötelezettsé­get vállalhatna arra, hogy nem alkalmaz elsőnek nukleáris fegyvereket. Egy ilyen megál­lapodás mentesítené az embe­riséget az atomháború szörnyű veszélyétől — mondotta a szov jet küldöttség vezetője. ítélőszék elé! Hosszúéletűek statisztikája Moszkva (TASZSZ). A Szovjetszkaja Rosszija közlése szerint az 1959-es lakosság­összeírás adatai azt mutatják, hogy az OSZSZSZK területén jelenleg 845 000 80—89 éves korosztályba, 100 000 a 90—99 korosztályba, 9 500 ember pe­dig a 100 évesnél idősebb kor­osztályba tartozik. De Gauüe megérkezett Párizsba Párizs (AFP—AP) De Gaulle tábornok repülőgépe magyar idő szerint 13 órakor érkezett meg Orlay repülőterére. A francia elnök fogadására meg­jelentek a kormány tagjai Debré miniszterelnök vezetésé­vel. Röviddel az elnök megérke­zése előtt a repülőtér személy­zete három órás tiltakozó sztrájkot tartott az igazgató­ság intézkedései miatt, ame­lyekkel korábbi sztrájkban résztvett alkalmazottakat súj­tott. A sztrájk miatt délután­ra kellett halasztani körülbe­lül húsz repülőgép elindítását. Á lengyel belkereskedelmi miniszter Budapesten M. Lesz, lengyel belkeres­kedelmi miniszter vezetésével kereskedelmi küldöttség érke­zett hazánkba. A lengyel kül­döttség a magyar belkereske­delem fejlődését és helyzetét tanulmányozza, érucserefor- galml tárgyalásokat folytat a magyar belkereskedelem ve­zetőivel. A vendégek sok bol­tot, vendéglőt, és áruházat lá­togatnak meg. Megtekintik a balatoni fürdőhelyek kereske­delmi és vendéglátó hálózatát, az elmúlt évben felállított mo­teleket, ellátogatnak Sztálin- városba és megismerkednek az új szocialista város kereske­delmével. Az AP jelentése szerint a „nemzeti ünnep“ alkalmából a fokvárosa kikötőben felállí­tott emlékműnél megjelentek a kormány, a helyi hatósá­gok és a diplomáciai testület képviselői, és a közelmúlt tényeiről „megfeledkezve“ — dagályos, hangzatos szóvirá­gokkal ékesített ünnepi szó­noklatokban emlékeztek meg Dél-Afrika „fehérkeresztény civilizálásáról“. A „nemzeti ünnep“ tulajdonképpen an­nak a 308 évvel karábbi nap­nak szomorú emlékezete, ami kor az első fehér ember part- raszállt ezen a vidéken. Több mint három évszázad, s Dél-Afrika felett úgy el­szállt a háromszáz év, mint­ha mi se történt volna köz­ben az emberiség történeté­ben. Szputnyikok és Lunyikok röpülnek a világűrben, a mű­velt emberiséget egyre izga- tóbban foglalkoztatja a vi­lágűr meghódítása, s Dél- Afrikábam a faji megkülön­böztetés milliókat taszít em­bertelen társadalmi helyzet­be. Afrikában már az elmúlt években előrevetette árnyé­kát a társadalmi haladás. Az afrikai szabadságmozgalmak, függetlenségi harcok egyre több és jelentősebb helyet követeltek a nemzetközi ese­mények között, és ez a társa­dalmi hullám nem kerülhette el Dél-Afrikát sem. Azt a területet, ahol még ma is el­képesztően embertelen a fe­hérek elnyomása, ahol, ha a benszülött netán leül a fe­hérek részéire fenntartott padra, akkor 390 font pénz- büntetést fizet, vagy három évi börtönbüntetésre ítélik. Nem hagyhatja el a területet, ahol él, nem sztrájkolhat, nem vehetik fel olyan kór­házba, amelyet 1937 után épí­tettek, és igen hosszú lenne az a lajstrom, amit a ben- szülöttetonek nem szabad Dél- Aírikábam; S tiltakozni sem. Az időt megállítaná nem lehet, s az emberiség törté­nelme, az emberiség társa­dalmi haladása nem kerül­heti el a „sötét“ Afrikát se. Alphaeus Hunton közöl egy összefoglaló statisztikát Af­rikáról, amely szerint az idei év végére körülbelül 120 mil­lió lesz azoknak az afrikaiak­nak a száma, akiknek saját, független kormányuk van. Ez pedig már azt jelenti, hogy amióta a fehérek meg­hódították Afrikát, most elő­ször lesz nagyobb a szabad afrikaiak száma, mint azoké, akik fehér uralom alatt nek. A jelenleg 231 mi® becsült lakosságnak ez • többsége. A nyugati politikusok keresik a faji kérdésben mérsékeltebb és józaní hangot, éppen a Dél-Afrfl ban történt események kö* keztében. Nemrégiben New York Herald Tritt cikkírója megjegyezte: „... Az elmúlt tíz év 0* a faji egyenlőségért folt tott küzdelem világi uralkodó szerepet töltött Az afrikaiak, ha többet * is, de azt mindenütt elit1 régi uraiknál, hogy entW leg elismerték egyenlősél két, kivéve Dél-Afrikát. * az utóbbi tíz év alatt P zódott az elnyomás, sőt ff korlatilag rabszolgasorba *• tötték a feketéket... 1 Egyesült Államok számán főkozott erkölcsi tanuUit hord magában. Az általános társadalmi* ladás elől nem lehet kitéf s ezt az egyetemes hala® nem lehet középkori tért ral, féktelen, gyilkos in*1 kedésükkel, tankokkal j ágyúkkal megállítani, P Dél-Afrika urai gondolják' Az egész világ közvélef nyének álláspontja ellen* Dél-Afrika hatóságai fol}'!i ják a terrorintézkedései* Néhány nappal ezelőtt E® ban közelében erős ren® egységek körülfogtak e benszülött tömegszállást, az ott tartózkodó négy,1 félezer afrikait kényszerít* ték, hogy az épületet haí ják el, majd ezt követ® háromszáz személyt letart tattak; Dél-Afrikában még tat* „szent Bertalan éj“, de n* kétséges, hogy ez a harc a függetlenségükért köj benszülöttek és a fehér V vizitorck között — merre * el. Dél-Afrika jelenlegi t* csökönyösen, szégyentele** bíznak abban, hogy riika „múzeumi“ társad állapotait továbbra is éle^ kelthetik. Ami a múze^ dolgokat illeti, Dél-Afrf jelenlegi urai valóban — f mi iróniával — mondhatn1 muzeális Jellegű véren gr* de nem múzeumba val* hanem a haladó emberi* ítélőszéke elé! (T> DÓM rsadaf fl Délafrikai Onióban betiltottál: az afrikaiak szervezeteit Johannesburg (MTI) Eras­mus dél-afrikai igazságügymi­niszter pénteken a parlament­ben bejelentette, hogy a kor­mány betiltotta az Afrikai Nemzeti Kongresszust és a pán-afrikai kongresszust, a jogaikért harcoló négerek szer­vezeteit. A dél-afrikai rendőrség pén­teken hajnalban Johannes­burgban, Durbanban, Fokvá­rosban, Pretoriában és Port Elisabethben razziákat tartott. A mintegy négy és fél óra hosszat tartó rendőri akció so­rán több mint száz afrikait le­tartóztattak. Megsemmisült a harmadik szovjet Szputnyik Moszkva (TASZSZ). Azi 1958 május 15-én felbocsátott, harmadik szovjet műhold 1960 j április 6-án a légkör sűrű ré­tegei be került és megsemnu-, sült. . , A műhold 691 napig kenn-, gett és több mint 448 milliói kilométeres utat tett meg. A műhold utolsó rádiójel-, zéseit április 6-án reggel vet-J ték a Szovjetunió ^területen, elhelyezett megfigyelő állomá-, sok. A Szputnyik ékkor tettej a 10 035. fordulatot. A harmadik szovjet műhold sikerrel teljesítette kutatási ét mérési programját. néhány dolgozó Ha megkérdezünk fiatal tanuló, vagy fiút, hogy mi a kívánsága, leg­többen azt a választ adják, szeretnének világot látni. Igen ez természetes. A változatos­ság és mondjuk meg őszintén a kalandkeresés az, ami mi­att legtöbben szívesen vennék a vándorbotot, csak azért, hogy világot lássanak. Igazuk is van, mert minél többet lát valaki, annál helyesebb kö­vetkeztetéseket tud levonni egyes jelenségekről. A legna­gyobb hiba azonban az, hogy akinek rövid időre, egy-két napra, vagy hétre alkalma nyílik arra, hogy külföldön tartózkodjon, észrevételei csak igen szűk körre korlátozódnak. Megismeri a város leghíre­sebb épületeit, egy-egy ide- ;envezető előadásából Igyek­szik magának általános képet alkotni. Ha valakit megkérde­zünk, hogy mi a véleménye Becsről, válasz a legtöbb eset­ben a következő: gyönyörű, elragadó!, csodálatos. Igaza van, de most jön a következő kérdés. Hogy élnek ott az át­lagemberek. az egyszerű mun­kások? Erre kevesen tudnak válaszolni. Ahhoz, hogy valaki reális véleményt alkosson egy társadalomról, igen sok időt kell abban az országban el- töltenie, sok emberrel beszél­getni. Triesztiben egy kereskedő ismerősre tettem szert. Szülei valamikor Bécsben laktak és tanult meg egy iskolatár' sától magyarul. Csodálkoztam, mikor megszólalt magyarul.-— Fiatal barátom, mondja csak nyugodtan magyarul, így mindkettőnknek érthetőbb. Meghívott ebédre. Azt gon­dolta, hogy disszidens vagyok. Nem akarta elhinni, hogy hi­vatalosan. tartózkodom külföl­dön. — Csodálom, hogy maguk­nál az ilyen fiatalokat kien­gedik, hiszen annyian eljöttek. Megmagyaráztam, példák tömkelegével bizonyítottam a magunk, a magam igazát. Az eredményt nem tudtam ellen­őrizni, csak tanácsát fogadtam meg: — Úgy nézzen meg mindent fiam, hogy ne tévessze meg a ragyogás, a reklám, mert zöm­mel csak azt láthat. A fény mellett vegye észre az árnyé­kot ÍSi Hajóink a „Balaton” a füst és korom középpontjában a trieszti javító dokkban állt. Egy évig járta a tengereket és most újra öltöztetik. Ismerke­dem a hajóval, szeretnék jó­barátságot kötni vele, hiszen hosszú ideig leszünk majd egy­másra utalva. Az egyik ten­gerész megszólít, látja, hogy unatkozom. — Fiú. öltözz át! Kimegyek sétálni, ha van kedved, gye* m Mirenwe a tenger csodája Autóút • mg* pmfán re velem! Igen nagy a forgalom, & legtöbb gyárban, üzemben most van vége a munkaidő­nek. Mi ráérünk, bámészko­dunk. Feltűnő, hogy milyen élénk színű pulóvereik, ruháit, sálak tarkítják az utca forga­tagát. — Autóbuszra ülünk és meg­nézzük a Miremare-t mondja a barátom. Miremare magyarul a „ten­ger csodája”. Mikor meglátom a gyönyörű kastélyt, igazat kell adnom az ismeretlen név­adónak. A trieszti öböl part­ján, a kiugró sziklán épített pompás kastély, amelyet 1854 —1856-lg Junker Károly épí­tett normán stílusban. Az épü­let anyaga fehér márvány. Gyönyörű trópusi növényekkel díszített park veszi körül. A kastély csodálatos módon átvészelte a két világháborút, ma Is teljes egészében bú kesége Triesztnek. A szol berendezése gyönyörű, tálé an jegyzi meg az idegenve2 „faragás a faragáson”. A vág terem képtárrá alakítva kastély volt urainak életna ségú képed néznek le gögöí a kiváncsi tömegre; Legtöj jüknek semmit sem mond merev arc. Egy uralkodó sok közül. Mi magyarok itt találunk kapcsolatot SajJ] nem a legkellemesebb a ví ményünk arról a szakállas ‘ firől sem, aki mindjárt az « képen látható. Igen, mert I. Ferenc József. Akarat®1 arra gondolok, hogy ahl1 hogy itt az Adria partján iU gyönyörű épület állhat, flé köze van a magyar népnek Mert az ő vállai vise'1 ezeknek a csodapaloták^ terhét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom