Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

4 NAPLÓ 1980. Április lanbroni bemutatkozását az olasz képviselőház fagyosai fogadta Róma (MTI). Tambroni olasz miniszterelnöknek hét­főn a képviaelőházban, majd később a szenátusban elmon­dott bemutatkozó beszédét az olasz képviselőház fagyosan fogadta. „Az első benyomás szerint — írja az AFP római tudósítója — a beszéd nem volt elég egyértelmű, így el­fogadásának esélyei nem jósol- hatök meg”« Beszédének elején Tambroni ismét kiemelte, hogy kormánya csupán az ügyek vitelére vál­lalkozó átmeneti kormány, de hangoztatta, kérni szándéko­zik a parlamenttől a korábban bemutatott költségvetés és más törvényjavaslatok elfoga­dását. „Értsék meg, hogy a helyzet nagyon súlyos és még rohamosan roeszabbodhatik” — mondotta. A belpolitikai feladatokról szólva megígérte, hogy küzd a köz- és magánélet „erkölcste­lenségének minden formája ellen“. A kérdések többségében felfogásunk közel áll egymáshoz Tollseprn Tizenöt év — szavakban Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai nagygyűlésen Moszkva (MTI). Moszkva, Kijev, Voronyezs, Harkov és sok más város televíziós kö­zönsége, a szovjet rádió millió és millió hallgatója szem- és fültanúja annak a lelkes han­gulatú gyűlésinek, amelyet hét­főn délután a moszkvai Sport- palotában rendeztek abból az alkalomból, hogy N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke visszatért franciaországi utazásáról; Az ünnepi ülésen 15 000 moszkvai személyesen találko­zott a szovjet kormány fejével. A megjelentek lelkes tapssal fogadták N. Sz. Hruscsovot. A gyűlést B. I. Usztylmov, a moszkvai városi pártbizottság első titkára nyitotta meg Hatalmas tapssal, helyükről felállva köszöntötték a gyűlés részvevői a szónoki emelvény­re lépő N. Sz. Hruscsovot. A moszkvai nagygyűlésen mondott beszédében Nyikiita Hruscsov kijelentette, hogy franciaországi látogatása „elég sikeres volt“. A szovjet kormányfő igen komolynak és igen hasznosnak nevezte azokat a beszélgetése­ket és tárgyalásokat, amelye­ket De Gaulle tábornokkal folytatott. Hangsúlyozta, hogy a széleskörű eszmecsere meg­mutatta a kérdések többségé ben felfogásunk közel áll egy­máshoz, Kijelentette, hogy a leszere­lés kérdéseit illetően „a ml álláspontunk és De (faulté ál­láspontja, mondhatnám meg­egyeznek." — Azt hiszem — folytatta Hruscsov, — hogy Franciaor­szág elnöke és kormánya most már jobban ismeri és megérti a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt álláapont- I ját, mi pedig konkrétabb ké­Adenauer beszámolt Amerikában és Japánban tett útjáról Bonn (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentik, hogy Adenauer kancellár hétfőn este tízperces rádió- ás tele­víziós beszédben számolt be amerikai és japánt látogatásá­ról. A kancellár hangoztatta, „rendkívül elégedett” az ame­rikai vezetőkkel folytatott ta­nácskozásaival és azt állította, hogy „teljesen egyetért” Eisen­hower elnökkel a májusi csúcs­értekezletet megelőző fonto­sabb kérdésekben. Az ameri­kaiak. különös««» az amerikai tábornokok «— mondotta — „rendkívül barátságosan fo­gadták a nyugatnémet küldött­ség látogatását”; Adenauer elismerően nyi­latkozott a japán kormány ve­zetőivel folytatott tanácskozá­sairól is és a japán nép állás­pontját semmibe véve, azt ál­lította, hogy Japán „sorompó a kommunista Kínával szem­ben"; Kénytelen volt azonban hozzátenni, hogy a japán kor­mánynak ez a politikája „bi­zonyos gazdasági nehézségekbe ütközik, mert Japán az előtt tekintélyes mennyiségben ex­portált a kínai szárazföldre. Hangoztatta végül annak szük­ségességét, hogy a Nyugat gaz­dasági segélyt nyújtson Ja­pánnak. A kancellár a továbbiakban kénytelen volt beismerni, hogy útjáról hazatérve belpolitikai nehézségek fogadták. Ez a ki­jelentése megfigyelők ezerint félreérthetetlen utalás a kor­mányon belül az európai kö­zös piac kérdésében támadt ellen tétekre. pet kaptunk a német kérdéssel kapcsolatos francia álláspont­ról., Hruscsov kijelentette, hogy tétovázás nélkül keresni kell a német kérdés olyan megoldá­sát, amely minden nép érde­kelt szolgálja. „Rendkívül ve­szélyes“ Adenauer kancellár álláspontja. Adenauer az Egye­sült Államokban és Japánban tett látogatásai során arra pró­bálta mozgósítani a hideghá­ború híveit, hogy akadályoz­zák meg a megegyezést a né­met békeszerződés megkötésé­re vonatkozólag. — Mi továbbra is mindent elkövetünk — jelentette ki a szovjet kormányfő, — hogy a nyugati hatalmak számára is elfogadható alapon jusson meg oldásra a német békeszerződés kérdése. Hruscsov megállapította hogy De Gaulle tábornokkal lezajlott találkozói és beszélge­tései során kiderült, „megvan az alap, hogy egész sor fontos nemzetközi kérdésben kidol­gozzuk országaink egyetértő álláspontját.“ Hruscsov azt is kijelentette, hogy ha a Szovjetunió és Fran­ciaország „egyesíti erőfeszíté­seit a többi békét kívánó ál­lammal, akkor ily módon le­küzdhetetlen akadályt gördíte­nek Európában egy újabb ag­resszió, és egy újabb háború elé". Hruscsov ostoba koholmány­nak nevezte azt az állitást, hogy a Szovjetunió viszályt akar kelteni Franciaország és Nyugat-Németonszág között, a franciákat a németek ellen akarja hangolni. Kijelen­tette, hogy ha a Szovjetunió, Franciaország és a két német állam barátságban él majd egymással, akkor Európában megszűnik minden alap a nyugtalanságra és aggodalom­ra. Hruscsov kijelentette, az esz­mecserék során kiderült, hogy Franciaországnak és a Szov­jetuniónak nagy érdekel fűződ­nek gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlesztéséhez. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, milyen szívélyesség gél és melegséggel fogadták a franciák a szovjet nép képvi­selőit. Megjegyezte azt is, hogy Franciaországban vannak olyan erők, amelyek ellensú­lyozni igyekeznek a francia nép békeszerető törekvéseit, de hangjuk elvész az egyszerű franciák általános hangulatá­ban, amely a szovjet és a fran­cia nép barátsága, a béke meg­teremtése mellett nyilvánul meg. Hruscsov elmondotta, hogy De Gaulle elnökkel Párizsban és Hambouillet-ben lezajlott találkozói és beszélgetései ószinték, melegek, barátiak voltak. Hangsúlyozta, hogy „De Gaulle tábornoknak a Szovjet­unióban teendő látogatása le­hetővé teszi majd, hogy foly­tassuk hasznos találkozásain­kat és beszélgetéseinket.“ Hruscsov kijelentette, fran­ciaországi látogatása, és De Gaulle tábornokkal folytatott tárgyalásai elősegítik, hogy a május 18-án Párizsban sorra- kerülő csúcsértekezleten a négy nagyhatalom kormányfői kidolgozzák a legfontosabb nemzetközi kérdéskre vonat­kozó együttes felfogásukat. ...'-----------­Be fejeződlek a Franciaország és Mali Államszövetség közötti tárgyalások Párizs (MTI) Párizsban hét­főn befejeződtek a Francia- ország és a Maii Államszövet­ség kormányai közötti tárgya­lások és Debré francia, Modi- bo Keita szudáni, valamint Mammadou Dia, a Szenegáli Köztársaság miniszterelnöke aláírta a Mail Államszövetség névleges függetlenségét elisme­rő megállapodást. Június fo­lyamén proklamálják ünnepé­lyes keretek között a Mali Államszövetség „függetlensé­gét” éppen úgy, mint Mada­gaszkár Köztársaságét, amely- lyel már a múlt hét végén kötöttek hasonló egyezményt. Mind • Mali Államszövetség, mind a Madagaszkár Köztár­saság megmarad a francia kö­zösségben, és ami Párizs szá­mára még fontosabb, a frank­övezetben. A valóságban a két állam sajátos jogállásának elismerése mégis a brit nem- zetközösséghez hasonló fejlő­dés kezdetét jelenti a francia közösségben, De Gaulle Angliába utazott Párizs (MTI) De Gaulle francia elnök kedden repülő­gépen magyar idő szerint 11,12 órakor hivatalos látogatásra Angliába utazott. A gondolat közvetlen való­sága a nyelv. Népünk legjobb­jainak kellett küzdenie azért, hogy gondolatainkat anyanyel­vűnkön fejezhessük ki. Az év­százados küzdelem eredmé­nyeként az 1844-i II. törvény­cikk elrendelte, hogy a tör­vényalkotás, a hivatalok, az Iskolák, egész közéletünk nyel­ve magyar legyen. Mint a társadalomnak min­den alkotása, a nyelv is válto­zik az idők folyamán. ŰJ sza­vak keletkeznek, régiek vesz­nek. Ki gondolná, hogy az ápol szavunkhoz közeit hangzású ápol ige régen „csókoV'-t je­lentett, bár lehet, hogy az ilyenfajta ápolás még ma is eredményes. Bizonyára nem tudják a ká­posztagyűlölők, hogy a kam­póinak mondott befőtt és a káposzta szavunk édes testvé­rek, mert mindkettő végső so­ron a latin composita brassica- ból ered. Ugyanígy vagyunk a két különböző helyről átvett, de eredetében a középlatin tragea (ételízesítő) szóból szár­mazó trágya és drazsé szava­inkkal. Ma már nem nagyon tévesztik össze a kettőt az em­berek, mint ahogy a kellemes zamatú burgundit kortyolgatók sem gondolnak e szó olaszos változatára, a burognyára. A felhozott példákból látha­tó: nyelvünk állandóan fejlő­dik. Szókészletünk a tizenöt év alatt is változott, gazdagodott. Irodalmunkba éppúgy, mint a köznapi beszédbe lendületes erővel áramlott be a gyárak, bányák, falvak nyelve. Népünk gazdag nyelvteremtő ereje megváltozott, új életünkhöz alkalmazkodó fiatal szavakat szült. A szocialista munkája vonatkozó szavak közül hadd emeljünk ki néhányat: élmun­kás, élüzem, munkaverseny, melegcsákány-váltás, gépállo­más, termelőszövetkezet. Űj ér­telmet kapott a közös, az út­törő, a pajtás, az önbírálat, az önköltségcsökkentés, sőt még az „úr” szó is. Áttetezőbb, világosabb lett köznyelvünk; gazdagabb, szé­lesebb irodalmi nyelvünk. A bő termés között a dudva, a gyom is feburjánzott. Az első években íróink egy rés hitte, hogy közelebb k munkássághoz, ha stílus! sebekkel, haver, melós kifejezésekkel” élénkíti Karinthy Ferenc Szé c. novellájában egy újító munista munkás ezt m „Mondja fater .,. maga ilyen hülyének született, csak később képezte magi Műfordítóink egy rés* inte kellő stiláris felkésí nélkül birkózott meg az i nyelvű szövegekkel. Csa példát idézünk: Fégyin: I más esztendő e. művét G Viola fordítása ekként I len (tette el: „Én a művi szeretem. De én csak h komolyan szeretem a mű' tét. Annyira szeretem, magam is szeretnék múl közé tartozni, szeretném gálni a művészetet, mer vetnék hatni az ember Egy kiesé sok a szeretőé A felsoroltakból nyilvá hogy eleinte keveset I tünk anyanyelvűnkkel. I hónappal ezelőtt Pécsett t országos nyelvészeti kon| szus határozatai, a külö nyelvművelő szak könyvel resettsége, a rádió, a j nyelvhelyességi tájékoz ti nagyközönség állandóan zódó érdeklődése igazol anyanyelvűnkkel való tÖ fontosságát. A napokban egy vasúti barátommal találkoztam újságolta, hogy főnöke „bogaras”, mert minden iratot végigböngész, ahogy 6 mondotta: JU szőrözi a2 akták stílusát■ van ez így! Legyünk éhei nyelvművelés terén is! Né zük el, ne nyeljük le a I lkat, hanem vitatkozzunk tűk! Vegyünk példát Kflíj Ferenctől, a nagy nyelvi tói, akit annyira lelkét Báróczi Sándor stílusa, _ — ahogy írja — „csudáid# fel-felsikoltozám.” Nagy tőink, íróink műveit cenU a kezünkben olvassuk, é szégyelljünk foljogyozni egy szép költői képet, mondást! A sikoltozás neiá tétlenül szükségest Tóth lett* ?4c&i miásiUectk HapM-vÁiúti Kaposvárott 3 napon át küz­döttek Dunántúl legjobb vívói a Pannónia kupáért. Az ötöd­éiben megrendezett versenyen szép pécsi siker született. A PEAC jól kiegyensúlyozott csapata nagyszerű vívással ez idén megszerezte az értékes A történelem lapjairól: II drávai harcok 15. évfordulójáról (5) Állami Vállalatok! Gépállomások! T**-ek! Állami Gazdaságok! Azonnali határidővel vállaljuk t személy- éa tehergépkocsik hötelenő saerviroaáeát 1, 2, S-as kötelező revízió, rövid határidővel. Motorkerékpár, személy, tehergépkocsi, vontató, kis- és nagyjavítását rövid határidővel, 8 hónapos garanciával. PÉCSI FINOMMECHANIKAI ÉS FÉMTÖMEGCIKKIPARI VÁLLALAT 1. számú telepe Fécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 12. 12169 A TŰZVÉDELEM megjavításáért azonnal klcseráliiik a tüzoltiUsztilékeket. Várakozás nélkül, azonnal cseréljük a forgalomban lévő összes szabványos tűzoltókészülékeket, így a szükséges töltés és javítás miatt eddig fennállt kiesés megszűnt, A tűzoltókészülékeket az alábbi címen cse­rélik azonnal: Fámlemezipari Hűvak, Háztartási és Kézi Tűzoltó-készülékek Gyáregysége I. számú telepe. Budapest XIII.« Angyalföldi út 32. Tel.: 202-647 233 A IV. hodtest csapatrészei Dőlni Mihojlácnál már április 12-én átkeltek a Dráván és a jugoszláv egységekkel vállvet­ve, energikus támadást indí­tottak a fcflyó déli partján. Május 7-én több jugoszláv helységet szabadítottak fel, közöttük DoLni Mihojlacot, Szveti Doradot, Moszlavinát, Pltomácsát, Dalekovácot és Varasdin városát, 1945. május 8-án az I. bol­gár hadsereg folytatta előre­nyomulását Maribor-Klagen- furt irányában. A hitlerista vé­dővonal Jasztrobcinál való át­törésekor különösen kitűntek a bolgár tankosok Gjumbabov őrnagy vezetésével, és május 9-én elfoglalták Maribor vá­rosét. Az I. bolgár hadsereg táma­dása az Alpok irányában má­jus 11-éig tartott, mikoris elő­őrseik Volkmarktól 4 km-re találkoztak az angol előőrsök­kel. Ezzel befejeződtek az I. bol­gár hadsereg hadműveletei, amelyeknek eredményeképpen felszabadult Magyarország dél­nyugati része és a Mura és a Dráva folyó közti jugoszláv terület. Uyképpen a bolgár nép közreműködött a fasiszta Né­metország végleges szétzúzá­sában és az egész vili« előtt tanúsította, hogy nincs semmi köze az áruló monarehofasisz- ta klikkhez és kész minden erejével megvédeni a béke ügyét és a népek közti test­véri barátságot. A bolgár hadsereg történel­mi jelentőségű győzelmeire a szovjet hadsereg legfelsőbb parancsnokságának három el­ismerő napiparancsa is emlé­keztetett. Ez legtekintélye­sebb forrásból származó elis­merése annak az áldozatnak, amelyet népünk a hitleri Né­metország szétzúzásáért vívott háborúban hozott. Ezt a hozzájárulást elismerte a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa is: „A fasizmus ellen vívott háború utolsó szakaszában köz­reműködött és jó harci eré­nyeket tanúsított a román és a bolgár hadsereg is.” Georgij Dimitrov elvtár» a következőképpen üdvözölte a győzelmesen hazatérő I, bol­gár hadsereg harcosait: „., Most, amikor a felsza­badító háború befejeződött és beköszöntött a béke korszaka, Idézzük emlékezetünkbe, hogy szeptember 9-e történelmi je­lentőségű vívmányainak a meg védclmezésére, Bulgária füg­getlenségének, szabadságának ús felvirágoztatásának a meg- oltalmazására odaadó, néphez hű, kultúrált. Jói feUogjnNr­zett és harcra kész néphadse­regre van szükség.’’ A bolgár nép sok fia feláldo­zása árán, a szovjet hadsereg döntő jellegű testvéri segítsé­gével vívta ki szabadságát és függetlenségét A Hazafias Arcvonalba tömörülve, a Bol­gár Kommunista Párt vezeté­sével építi fényes szocialista Jövendőjét. Másfél évtized le­forgása alatt, hála a Szovjet­unió bőkezű támogatásának, hatalmas eredményeket ért el a békés építőmunkában, az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban és a művészet­ben, a dolgozók jobb életéért vívott harcban. Minden erköl­csi és fizikai erejét beleveti az önfeláldozó munkába, azért hogy megvalósítaa legjobb fial­nak és lányainak csodaszép, merész álmait Népünk öntu­datos, hősi munkájának az eredményeképpen évről-évne növekszik a nemzeti jövede­lem és fokozódik a dolgozók anyagi és kulturális jóléte. Egyébként ezeknek a hőn áhított, ragyogó céloknak a megvalósítása végett tartós békére van szükség. A bolgár nép tiszta szívből, tántorítha­tatlan eltökéltséggel azon fá­radozik, hogy a Szovjetunió vezette, békeszerető népek tá­borában minden erejével meg- védelmezze a béke nagy, élet­adó ügyét« I ezüst vándorserleget, a/fté két év óta a taiabánJ* őriztek. A verseny részletes érti nyei: Női tér 29 Induló: 1. SÍ Valéria (PVSK) 7 gy„ 2. V Judit (PEAC) 7 gy., 3. Sül» Zsuzsa (Kaposvári Kdni^ gy., 4. Szekér Eszter Veszi* 4 gy., 5. Récaei Bnseébet. Vasutas) 4 gy„ 8. Száraz Ilj (K. Vasutas) 3 gy., T. Piw novich Irén (PEAC) 3 gf Telegdy Ildikó (PVSK) 3 9. Varga Edit Veszprém 0 Ujravívásban a holtve ni* Sétáló Valéria 4:l-re nyer*1 ! Férft tőr: 48 induló: 1. - (K. Kiniari) 6 gy., 2. JD* (Tatabánya) 5 gy., 3. (Veszprém) 5 gy., 4. V (Veszprém) 5 gy., 5. dr. (Sztálinváros) 4 gy„ 8. (PEAC) 4 gy., 7. Haraszti | taibánya) 3 gy., 8. Kovács >' AC) 2 gy., 9. Vájná (Vf< rém) 2 gy. Párbajtőr, 9 induló: 1. & kán (PEAC) 7 gy., 2. (PEAC) 8 gy., 3. Kovács <! AC) 5 gy., 4. Juhász (T*JJ nya) 5 gy„ 5. Lipót (Ves/.p1’ 4 gy., 6. Haraszti (Tatab®1' 3 gy., 7. Magyar (PVSK) 2 J 8. Madarász (Veszprém) 2 9. Vájná (Veszprém) 2 gy Kard, 39 induló: 1. Já" (Tatabánya) 7 gy„ 2. (Veszprém) 8 gy., 3. O«1’ (Tatabánya) 3 gy., 4. Szólj (PEAC) 4 gy., 3. Vajr.a (Vf rém) 4 gy., 8. Haraszti 0Í bánya) 3 gy, 7. Grünert '( latonfüred) 3 gy., 8. PaJJ (Veszprém) 2 gy., 9. K0* (Veszprém) 2 gy. A Pannónia kupa esf pontversenyének végért»" nye: 1. PEAC 47 pont Veszprémi Haladás 43 pofl* Tata tónyal Bányász 41 E 4. Kaposvári Kinizsi 18 r 3. PVStf 14 pont. Koráéi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom