Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-29 / 100. szám

Éljen és virágozzék szabad, független hazánk, a Magyar Népköztársaság! Munkasikerekkel köszöntik május elsejét a baranyai üzemek dolgozói A májug elsejére történő előkészületek befejezéséhez közelednek ipari üzemeinkben. Csaknem valamennyi vállalat­nál úgy tervezik, hogy a múlt évinél külsőségeiben is szín- pompásabb felvonulást szer­veznek. Ami azonban még jobban megkülönbözteti a má­jus elsejei előkészületeket, az az ünneplés tartalmi része. Sok szép munkasiker született május 1: tiszteletére, legtöbb gyárban, a bányáknál ünnepi műszakokat, dekádokat tartot­tak. Alábbiakban az üzemek előkészületeiről adunk számot. 1 Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeiben ünnepi dekádokat tartottak április 20-tól. Ko6- suth-bányán Huszléber István vájár április 20-tól a mai na­pig 166 százalékra teljesítette tervét, Sz. Molnár Sándor 183 százalékra, Nesz János vájár 136-ra, Kluza Ernő 120 száza­lékra. A Béta-aknán az ünnep 1946-ban cikk jelent meg az egyik napilapban Szobrot a babnak!” címmel. A cikkíró szerint a bab az in­fláció ínséges idején százezre­ket mentett meg az éhhalál­tól Budapesten és az ország nagyobb vidéki városaiban. Csak jelképes cím volt ez, senki sem gondolt a babszo­bor felállítására. Egyébként is ledöntötték volna, mert — na­gyon meggyűlöltük a babot Mindig azt ettünk, a sóba-víz- be főtt bab jelentése egyértel­mű volt az inflációval: Tizenöt évnek kellett eltel­nie ahhoz, hogy a bab újra fcSztár” legyen. Ez a „sztárság” persze egészen más. mint az akkori. Jól élünk, a világ egyik legtöbbet evő népe vagyunk. Kern az éhség miatt beszélünk megint sokat a babról, hanem azért, mert hiánycikk lett Drága és kevés van belőle a piacon. Még a belföldi szük­ségletet sem tudjuk kielégí­teni. pedig külföld is jól fizet a babért. A hírek szerint any- nyi pénzt kapunk egy vagon babért, hogy egy vagon citro­mot vásárolhatunk érte; És talán sohasem tudunk annyi tiszteletére Papp hajós KISZ- brigádja 135 százalékot ért el és 126 csille szenet bányászott terven felül; Balázs Márton szocialista brigádja sem sok­kal maradt el tőlük, mert 122 százalékos eredménye 86 csil­le terven felüli szén kiküldé­séhez segítette őket. Felde Ja­kab frontfejtő csapata 117 szá­zalékos teljesítményit ért el. Anna-aknán Eckert József elő- vájási csapata 125,2 százalékot teljesített a nemzetközi mun­kásosztály nagy ünnepére, Köves Lajos frontfejtési csa­pata 114,1 százalékot, Ozga István feltáró brigádja 145 százalékot­III-as aknán Körmendi La­jos csapata 108,8 százalékot és 50 csille terven felüli szenet adott az ünnepre, Földes György fejtési osapata 130,9 százalékot és 212 csillét terven felül. Szebényi József fejtési csapata 105,4 százalékot, va­lamint 33 csille terven felüli szenet, Kraimecz János fej­tési csapata 117,5 százalékát babot termeszteni,- amennyit Anglia. Hollandia és Svájc meg ne vásárolna. Világcikk lett a bab. A babtermesztés hanyatlá­sának oka közismert. A fel- szabadulás előtti egyéni pa­rasztság évente több százezer holdon termelt babot, többnyi­re köztes növényként. Később, a termelőszövetkezetek térhódí fásával megváltozott a hely­zet. A komplex gépesítésre tö­rekedve elfeledkeztünk a bab­ról. Akkor vettük észre, hogy baj van, amikor a piacon fel­szökött az ára. s egy mázsa bab értéke tíz kiló sonka árá­val lett egyenlő, Hat ezert beszélünk any- nyit a babról és szorgalmaz­zuk a termesztését; Szeren­csére nem hiába, mert — ahogy a Baranya megyei Ter­ményforgalmi Vállalatnál mondták — az idén már lé­nyegesen több babra kötöttek szerződést a termelőszövetke­zetek, mint tavaly; A palota- bozsoki Egyetértés Tsz például 300 mázsa, a vásárosbéci Pe­tőfi Tsz 250. a drávasztárai Déli őrszem Tsz 100 q babot 98 csille terven felüli szénnel tetézte. Április 1-től 27-ig Kossuth- bánya 105,5, III-as akna 103, Anna-akna 101,9, Béta 103,3, Nagymányok 99,8, Máza 107,1, Szászvár pedig 108,9 százalék­ra teljesítette tervét, a tröszt összesen 104 százalékra. A komlói bányászok lelke­sen készülnek május 1. meg­ünneplésére. Az ötszörös él­üzem III-as akna dolgozói úgy tervezik, hogy ötágú csillagán — mindegyik ágára egy-egy élüzem jelvényt téve — vi­szik majd kitüntetéseiket. Egy teherautón földgömböt helyez­nek el, mely körül kis szput- nyikok röpködnek. Az MSZMP megyei pártbizottságának vö­rös versenyzászlaját tablón vi­szik majd a menetben; H Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói ugyancsak kitesznek magukért a május 1. tisztele­tére indított ünnepi műszakofc­szállít az ősszel: A tsz-ekben mozgalom indult a babter­mesztésre. A szokás szerint a tsz-tagok a kapálásba kiosz­tott kukoricaparcellákba ba­bot vetnek köztes növényként. A termés fele az övék, másik fele a tsz-é. Ilymódon „mind­ketten” jól járnak. Ezt a szokást jó lenne szé­leskörűen meghonosítani; — Mert még nincs késő, a kuko­ricavetés idejét éljük, márpe­dig a babot egyidőben vetik a kukoricával. Szerződjünk mi­nél több babra a Terményfor­galmi Vállalattal, nagyon meg­éri. A vállalat 410 forintot fi­zet a szokvány fehérbab, és 460 forintot a speciál bab (gyöngybab, cukorbab stb.) mázsájáért. Ha a tsz 20 mázsá­nál nagyobb mennyiségre szer­ződik, húsz forint nagyüzemi felárat kap még mázsánként. A szerződött összeg nyolcvan százalékát előlegben is felve­heti — a szokvány fehérbab esetében több mint 320 forin­tot mázsánként* A babot főnövényként is érdemes termelni. Mintegy 450 forintos babárat és gon­dos megmunkálást feltételez­ve 4500 forint bruttó jövedel­met lehet vele elérni; (Tíz má­zsás átlagterméssel számolva.) A bab — mint pillangósvirá­gú növény — nitrogéngyűjtő és jó elővetemény a más növé­nyek számára* ban. Pécsbányán április 27-én Fekete Ferenc fejtési csapata terven felül 40 csille szenet bányászott. Eddigi havi ered­ménye pedig 109,9 százalék. Haldich Adolf fejtési csapata 24 csille szenet adott 27-én terven felül és havi tervét 116,4 százalékra teljesítette. István-áknán Szlavek Antal fejtési csapata 33 csille szenet adott ki a bányából április 27-én és havi tervét 118,9 szá­zalékra teljesítette. Szűcs Jó­zsef 38 csille többletszénnel adózott május elsejének és 121 százalékos havi tervteljesítés­sel büszkélkedhet. Béke-alknán Kertész György napi terve 27-én 150 csille szén bányászása volt. Kertész György csapata nagyszerű munkasikert ért el, melyért dicséretet érdemelnek. 150 csille terve helyett a múlt na­pon 255 csille 6zenet bányá­szott. Kertész György csapatá­nak neve mögé 105 csille ter­ven felüli szenet írtak fel; Vasason Robii József csapa­ta 19 csillét adott terven felül 27-én és havi tervét 101,7 szá­zalékra teljesítette. Korpa La­jos csapata 38 csille terven fe­lüli szénnel örvendeztette meg a bánya vezetőit* A pécsi bányászok színpom­pás felvonulását biztosan meg­csodálja majd Pécs városának lakossága. Zászlókkal, transz­parensekkel, képekkel vonul­nak fel. Előreláthatólag 5 ezer bányász lába dobban a Széchenyi tér kövein* A Sopiana Gépgyár egyhónapos versenyt indítot­tak május 1. tiszteletére. Az első negyedéves tervük jó tel­jesítése után, most vidáman folyik a munka a gépgyárban. A lakatosok, esztergályosok, öntők egymást múlják felül a május elseje előtti napokban. Cindri Ferenc szocialista esz­tergályos brigádja április havi tervének teljesítésében például 154 százaléknál tart. Erénye a brigádnak a selejtmentes mun­ka. A lakatosműhelyben Forró György lakatos és szerelő bri­gádja április havi tervét ed­dig 132 százalékra teljesítette, Takács László öntő brigádja az öntödében 144 százalékra. Takács László öntő brigádja — ami nem mindennapos a gépgyár történetében — se­lejtmentes öntéssel ünnepli május elsejét A Sopiana Gépgyár dolgozói úgy tervezik, hogy a KISZ- fiatalok, sportolók külön cso­portot képeznek majd a fel­vonulási menetben, őket kö­vetik majd, a gyár dolgozói képekkel, jelmondatokkal, transzparensekkel: A helesfaiak sem akarnak lemaradni Miért beszélünk megint sokat a babról ? *= Harminc má­zsát? Már hogy gondolja? Csöves­ben? — kérdi a tsz-könyvelőt Hege­dűs György bácsi* — Nem csöves­ben. Májusi mor- zsoltban. — Az nem lesz meg —r Dehogynem. Azon a harminchét holdon meglesz, amivel benevez­tünk. Nézze, ne­kem tavaly volt egy hold háztáji kukoricám és erről negyven mázsa csö­ves-kukoricát ad­tam el — így a könyvelő, Balázs József. — Pedig a puclit el sem ad­tam. — Az meglehet *— gombolyítja to­vább a vitát Hege­dűs bácsi. — Itt is megterem, az biz­tos, de ott lent a lapályban. •— Ott lesz; *— Hát akkor meg htot termelni! — nyugszik bele He­gedűs bácsi: — Meglesz, csak aztán meg kell ám adni neki mindent:** — Meg is adunk — veszi át a szót a tsz növénytermesz­tési brigádjának ve zetője, Szeidl Já­nos. — Először is ősszel trágyáztuk a földet, aztán a trágyát mélyen alá szántottuk. Most a tavaszon lesimítóz- tuk. Négyzetesen vetjük él a kukori­cát és kelés után azonnal megboronál juk. Ez felér egy kapálással. — Fel bizony! — helyesel Hegedűs bácsi; — Aztán, amikor három levél lesz már, akkor megka- páljuk először. Fé­szek-műtrágyázást alkalmazunk és há­romszor megkapál­juk kézzel; — így meglesz, persze, hogy meg­lesz* Nekem te volt abban a táblában, ahol ez lesz és jó termésem volt — És mennyi lesz a termés a többi kukoricaföldön? — Tizenöt mázsa májusi morzsoltat terveztünk. Mert nálunk, Helesfán is sok még a szétszórt föld, . hisz lényegé­ben mi is most a télen lettünk tsz- község — magya­rázza a brigádveze­tő. — De úgy szá­mítjuk: itt is meg­lesz azért a 20 má­zsa szemes. A tago­kat premizáljuk, a többlettermés öt­ven százaléka az övék és ez nem ma­rad eredmény nél­kül; Ezt mondják He­lesfán, az Uj Élet­béliek, akiknek szorgalmát, akara­tát talán a legjob­ban az bizonyítja: április negyedikére a burgonya és a ku- karica kivételével minden magot a fődbe tettek* Megalakult Dé!-Dunántúl legnagyobb vízrendezési társulata A Drávába siető Almás-pa­tak és Okorág-csatorna közöt­ti terület Dél-Dunántúl leg­mélyebben fekvő vidéke. Több száz évvel ezelőtt még nagy kiterjedésű mocsarak voltak ezen a tájon, a híres szigetvá­ri Zrínyi-vár is egy ilyen mo­csár közepén épült. A hóolva­dások és a nagyobb esőzések után ma is vizenyősekké vál­nak az alacsonyabban fekvő területek, úgyhogy az itt mű­ködő termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak úgy­szólván létérdekükké vált a te­rület víztelenítése, A Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság társulati csoportjának kezde­ményezésére a közelmúltban létre jött itt az Almás—Okor- közi Vízrendezési Társulat A társulathoz, amely Baranya megyében már a nyolcadik, a szigetvári és a sellyei járás­ból 14 termelőszövetkezeti köz­ség, valamint három állami gazdaság csatlakozott. Az Almás—Okorközi Víz- rendezési Társulat a legna­gyobb Dél-Dunán lúkwm d* m országban is kevés ehhez ha­sonló nagyságú társulat műkö­dik. Az összefogott termelő­szövetkezetek és állami gazda­ságok mintegy 25 000 holdnyi vízjárta terület lecsapolását végzik majd el. A nagy mun­ka előreláthatólag há^om évig tart: ez idő alatt a Vízügyi Igazgatóság rendbehozza a leg­nagyobb vízfolyások medrét, mig a társulat tagjai körülbe­lül 270 000 folyóméter hosz- szúságban építenek, illetve újítanak fel vízlevezető árko­kat, szívócsatornákat. A mun­kák elvégzésére holdanként 40 forint hozzáj árulást fizetnek a termelőszövetkezetek és az ál­lami gazdaságok. Évtizedek tapasztalatai és megfigyelései alapján kiszámították a szak­értők, hogy tíz évi vízkár ér­téke ezen a vidéken 66 mil­lió forint. A lecsapolás elvég­zése után — a beruházásokat és a ráfordításokat leszámít­va — tíz év alatt mintegy 48 millió forint többletjövedelem­hez jutnak majd a társulat Ahol a könyvek készülnek A város szívében szerény­nek látszó épületben van a Pécsi Szikra Nyomda. Nem nagy vállalat, az ország többi hatalmas nyomdaüzemei mel­lett szinte eltörpül, de a ben­ne folyó munka viszont annál figyelemreméltóbb. Több újsá­got, könyveiket, folyóiratokat nyomtatnak, plakátok, nyom­tatványok és ki tudná felso­rolni, mi készül még itt. Erről a munkáról teljes képet adni lehetetlen, ehhez kevés a hely* így csak az egyik üzemrészt, a könyvkötészetet mutatjuk be, ahol ebben az évben már közel 200 ezer kötet könyv ké­szült el. Hogy csak néhányat említsünk: Bihari Klára Csil­lagok pásztora című mesés­könyve 10 ezer; Darvas József Város az ingoványtxn 3 ezer; Joseph Conrad A Narcissus négere 11 ezer példányban. Az egyene&vágó géppel íveket vág szét Kovács József vágó, Elmés hajtogató géppel haj toga/tják egymás mellé « , megfelelő oldaUikati Az összehordott és rendszere­zett íveket a cémafűző gépek­kel erősítik össze. A három fűzőgépen egy műszak alatt 36 ezer ívet fűznek össze, A kötészet egyik legmoder­nebb gépe a háromkéses vágó­gép. Kezelője Hajós Ferenc teljes biztonsággal dolgozhat a balesetmentes gépen. öt-hat atmoszféra nyomással egyszerre 420 darab köze­pes méreté könyvet leket préselni az automata présem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom