Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

nw. Április ss. NAPLŐ 5 Nem volt jelentősebb fagykár Újabb fagyok várhatók — Készüljünk fel a védekezésre Bár a Meteorológiai Intézet április 26-án ^C, 8 fokot njért, a talaj mentén pétiig —8, 5 fokot mutatott a hőmérője, a megyében szórványosan ennél alacsonyabbra szállt a hőmér­séklet. A aáadi járásban több helyen mínusz két fokot mér­tek, de egyes fagyzugos terü­leteken minus* három fokot is mértek. Hasonló volt a hely­zet Majson is, ahol a laposabb területeken a hőmérséklet ér­téke minus? két fokot ért el. A fagy jelentősebb károkat nem okozott, éppen azért, mert nagyobb lehűlés csak szórvá­nyosan jelentkezett. A pécsi járás területén említésre mél­tó fagykár nincs is. A sziget­vári járás területen, Nagydob- sza és Klsdobsza környékén a korai burgonyákban mintegy 60—70 százalékos kárt tett a fagy. Ez azonban nem veszé­lyes, mert a burgonya az ilyen mérvű kárt kiheveri, csak annyi a hátránya, hogy később tudnak erről a területről éj burgonyát számtan}. Ezen a környéken a szőlőkben mint­egy io százalékos fagykár mu- takozik. A diófákban nagy kárt tett a lehűlés Boeefa, 3sibót és Nyugotszenterzsébet környékem A pécsváradi járásban, fő­leg a Karasica völgyében volt említésre méltó kár. Itt is el­sősorban a szőlőkben és a dió­fákban okozott kárt a fagy, A siklósi járásban, főleg Diosviszlé környékén észleltek fagykárt. A fagy itt a korai burgonyában körűikéiül ötven százalékos ká.rt okozott, a sző­lőkben azonban ennéi kiseb­bet. A cukorborsóban is kelet­keztek károk. Nagyobb kár azonban csak azoknál a cukor­borsóknál következett be, amelyek éppen most virágoz­tak. A sejlyei járásban i? a Korai burgonyák egy része sínylette meg ——- Itt is kisebb mérték­ben — a fagyot. Érdekes, itt a borsóban és a már kiültetett káposzta-palántákban semmi kár nem volt. A sásdi járásban a dió és a kajszibarack-fákban volt em­lítésre méltó kár. A mágpcsi és a kaposszekcsői termelő­szövetkezet gyümölcsösében azonban itt sem esett kár. mert mindkét termelőszövet­kezet a gyümölcsösében füs­töléssel védekezett. A majsi Táncsics Termelő- szövetkezet kertészetében mí­nusz két fokot mértek, Ennek ellenére a kertészetben semmi­nemű kár nem volt. A maj- siak füstöléssel védekeztek es sikerült megmenteniük a fagy­veszélynek kitett növényeket. Villányban kedden kevés jég is esett, de kárt nem okozott, Villányban, Velényben, Mágocson, Kaposszekcsőn és másutt felkészültek a fagy ve­szélyre. Volt, ahol szükség volt a füstölésre, volt ahol nem. Mindenesetre a tapasztalatok azt mutatják: jó, ha a terme­lőszövetkezetek felkészülnek a további fagyveszélyre, kihord­ják a területekre a dudvát és füstöléssel védekeznek a fagy­kár ellen, Ez annál is inkább szükséges, mert a következő napokban is éjszaka nulla, mínusz egy fok alá süllyedhet a hőmérő higanyszála.- mm-mm—' "—m ■— Űt venkítmíilió forintot gvUlliM össze az ország takarékos tanulói A takarékosság a közép- és általános iskolákban annyira elterjedt, hogy ma már a* or­szág több ezer iskolája közül mindössze huszonhét van, ahol nem szervezték meg a rend­szeres takarékbélyeg-gyűjtést. Az Országos Takarékpénztár számadása szerint az 1959—60, tanévben az előző évbe* ké­pest eddig kétmillió forinttal többet, összesen 52 millió fo­rintot gyűjtöttek össze az is­kolások. Vidéken Nógrád me­gyében 6243 forint, 'Baranya megyében 46.59 forint, Veszp­rém megyében pedig 43.74 fo­rint a takarékos iskolásokra jutó átlagos megtakarítás. A fuvar vállaló irodában «= Április tizenkilencediké ói# működik Pécsett a fuvar- vállaló iroda —< magyarázza kérdésünkre Keszler Margit. ag Autóközlekedési Vállalat^ diszpécsere. Azóta három­szor annyi tehertaxl dolgozik csak magános oknak, mint azelőtt,,. A fuvar jórészt helybeli. De akad vidéki is. Szabó György, aki most ugyancsak fuvarra vár, ma mér két vi­déki fuvart bonyolított le, — Körülbelül úgy adódik — kapcsolódik a beszélgetésbe Palotás István —, hogy a fu­varok kétharmada, városI, egy- harmada vidéki. Még alig is­mernek bennünket, de mond­hatom, nagyon népszerűek va­gyunk. Az emberek hozzá­szoktak a borsos fuvardíjak­hoz, s most szívesen veszik tu­domásul, hogy a mi kilométe­renkénti négy forintos kis- tcofitif tarifánk mégiscsak jobb, mint a magánfuvarosok 2—3Q0 forintos fuvardíja. A Pécs-gzekszárdi TÜZÉP Vállalat telepein nmet van bő­ségesen fűtőanyag, amint ezt fteresstvülgyi József, árufor­galmi osztályvezető mondja. — Telepeinken három fajta szénből és aránylag ió, száraz fából válogathatnak vásár­lóink- Most alkalmas az idő arra is, hogy a vállalatuk, in­tézményeik beszerezzék egész esztendei tüzelőiszükeégtetüket, mert télen a nagy tételekben történő vásárlás gyakran okoz agy-két napig tartó hiányt te­lepeinken. Az eddigi gyakor­lat szerint a közületek csak pé-zhen használták ki a tava­szi és nyári időszakot tüzelő- vásárlásra. Azt várjuk, hhgy az idén előrelátóbbak lesznek, Be * háztartások é« ma#ante ka­sok számára is érdemesebb Ilyenkor beszerezni # tüzelő* szükségletet, mert nagyobb # választék, IH'd télen, másrészt a szállítói is kömvebb, mint a zimankó«, esős időben. — Milyen mértékű lesz az idén Baranyában a résvdelfizo- frées, kedvezményes tüzelő- •keió? A tehértaxls gépkocsiveze­tők sokat látnak, hallanak. Az a szemükkel nézve, hogy él­nek manapság az emberek? — Jól! — válaszolják meg­győződéssel, aztán Palotás Ist­ván magyarázza: «** Talán még soha ilyen jól! Egymásután visszük a hú tő­szekrényeket, Ugye négyet vit­tünk *nn? — kérdezi közben Margitkát, helybenhagyó fe­leletet várva, —i Televízió, mosógép, varrógép, bútor.,, Rengeteget vásárolnak. Hát még építőanyagot! Lassan oda­jutunk, hogy minden harmadik embernek osaládi háza lesz a városban, amihez mi szállít­juk az építőanyagot. Azért g szállítás sem olyan egyszerű dolog. Mármint az építőanyagok esetében. Kovács József gépkocsivezető szerint legalábbis nem az, — Az építtetők jogosan ki­fogásolják, hogy a T ÜZEP- ieiepek korán bezárnak és fél négy után már nem adnak —* Nagyobb méretű lesz, mint az elmúlt esztendőben. Míg tavaly ugyanis 32 ezer, 400 forint értékű tüzelő vásár­lására jogosító utalványt úsz­tattak ki a megyében az álla­mi alkalmazásban lévő dolgo­zóknak, addig az idén már ed­dig ennek a mennyiségnek fe­lét kiosztották a vállalatok, in­tézményük. Az akció április elsején kezdődött és a telepein­ken már meg is kezdték az utalványok beváltását- Úgy tudjuk, hogy a SZOT javasla­tóra a Gazdasági Iroda Bara­nya megye számára 26 száza­lékkal több értékű kedvezmé­nyes tüzelő vásárlását engedé­lyezte, mint az elmúlt eszten­dőben. Ez a gyakorlatban any- nyit jelent, hogy egyrészt töb­ben jutnak utalványhoz, más­részt pedig több tüzelő vásár­lására alkalmas utalványt kap­nak a dolgozóik. Az elmúlt év­ben ugyanis áOO forint értékű tüzelőt adtunk egy utalványra, az idén pedig olyan utalvá­nyok is forgalomba kerülnek, amelyekért 480 forint értékű tüzelőanyagot adunk, A szállí­tás is egyre könnyebb lesz, hiszen a 21-es Autóközleke­dési Vállalat mind jobban be­kapcsolódik a tüzelőanyag házhozszállításának munkála­taiba. ki építőanyagot. Mire a nagy kocsikkal odajutnánk — dél­után négyig, kötbérez fuvaro­kat végzünk velük — már /«öcs a szállításnak, így az­tán nem csoda, ha felviray&k a magánosoknak., * Es így mn az újhegyi salak- dombnál, meg a téglagyárak­ban is. Itt-ott azért akad titkos „kulcs", amellyel megnyílnak a kapuk a dugpénz. — Pe miért ne lehetne úgy megszervezni az építési anya­gok kiadását, mint Qörcsöny- ben, ahol a telepvezető „tör­vényes" túláradóért dolgozik, ha későn érkeznek a szállítok, ,de a téglát kiadja!? Igaz is. Végeredményben a ! házépítők kivétel nélkül dol- I gozó emberek, akik számára lehetővé kell tenni, hogy mun­kaidejűk után juthassanak hozzá téglához, salakhoz, vas­betongerendához ■, i Mit szállítanak legszíveseb­ben a tehertaxisok? — Uj bútort — mondják. — Az tiszta és van valami fel­emelő abban, ha új bútort «*■ sokszor egész szobát visz haza család,, ppen itt tartunk, amikor két-három megrendelő nyomá­ban befut az irodába Bordás Géza, a vállalat fődiszpécsere- ■— A legjobbkor nyílt meg irodánk mm mondja, mm N»m volt ez a város fuvar szem­pontjából kiszolgálva eddig. Szerintem most végérvényesen megoldódott a fuvar-kérdés. Es ha még elárulom azt is, hogy május elseje után ide­költözik a TÜZEP Vállalatnak egy embere, aki a SZOT tilze- lőanyagutalványak kiváltását segíti és általunk azonnali alpsó fuvart is biztosít, bi­zonyár» örülnek majd a pé­csiek. Harsányt Márt# Angol IidoV lm' Ivón londoni hangvorsonyórftl Az angol lapok nagy elisme- réeeei írnak Engel Iván, a ki­váló magyar zongoraművész nagysikerű londoni hangver­senyéről. A Daily Telegraph szerint Engel remekelt Bartók Béla műveinek előadásával. A Times a hangversenyről azt írja, hogy Bartók zenéjének költői átórtetevel Engel meg­mutatta: mint született ma­gyar művész tökéletesen élet­re tudja kelteni nagy honfl- • árpának «Utotáwwt----------­Az idén még többen jutnak kedvezményes tüzelőhöz TAMACSAINM/MUNMUA áttáe/réSefv Segíti a sellyei fúrási tonnes a termeioHzihcelhezetehei A járási tanácsé irányítja a sellyei járás termelőszövetke­zeteit és egyúttal segíti is azo­kat. Ez azonban eddig nem volt rendszeres, mivel csak az esetenként felmerülő probte mákra terjedt ki- Ezért a járási tanácson elhatároz­ták, hogy tervet dolgoznak ki a termelőszövetkezetek segítésére. Azóta már a tervek alapján dolgoznak. A járág termelőszövetkezeti járássá alakulásával egyideju- teg a járási tanács nagyobb gondot fordított a tsz-ek meg szilárdítására. Márciusban négynapos tanfolyamot szer yeztek. amelyen a járás tsz-ei- nek nővény- és állattenyészté­si brigádvezetőivel a légion tosabb szakkérdéseket meg­tárgyalták. Azóta minden hó­napban ismét összehívják őket két-két papra és a szer­vezési, gazdasági stb. felada­tok megtárgyalására, Így kí­vánja a járási tanács elősegí­teni, hogy a termelőszövetke­zet szakemberei a termelési tervet könnyen és önállóan e) tudják készíteni, mert ez ed­dig a járási tanács segítsége nélkül sok tsz-ben nem, vagy nem a legmegfelelőbben tör­tént meg. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a járási tanács most már nem segít a termelőszövetkezeteknek a ter­vek elkészítésénél. Segítenek, de nem oly módon, mint a múltban, hogy sok tsz helyett a járási tanács szakemberei készítették el a terveket. Első­sorban a tanács szakembere) nyújtanak segítséget. Ezért öt brigádot alakított a járási tanács. Kulturális-népműve­lési, pénzügyi, egészségügyi- szociális, műszaki-kereske­delmi és adminisztrációs brigádot. A tervekben pedig részletesen kidolgozták, nagy mi lesz az egyes brigádok pontosan meg- határozott feladata, amely alapján munkájukat végzik. Például az egészségügyi bri­gád, amely orvosokból és egészségügyi szakemberekből alakult, a ts*-ek egészségügyé nek,‘ tisztaságának vizsgálatát kapta feladatul Egészségügyi előadások szervezése, tanfoíya mok tartása is a brigád köte­lessége. A körzet} orvosok be­vonásával évenként minden tsz-ben felülvizsgálják a dol­gozók munkaképességét, ellen­őrzik az Istállókat, a fejést és általában a higiéniai követel­mények betartását. A másik négy brigád ugyancsak lutson ló munkát végez a saját terü­letén. Hetenként egy egész napot tölt minden szakbiisád a járás termelő­szövetkezeteiben. Ilyenkor általáhan két tsz-be látogatnak el. Az észrevételeik ről kéthetenként beszámolnak a járási tónács végrehajtó bi­zottságának. A járási tanács rendelteinek betartását is a brigádok ellen­őrzik, de ugyanakkor segíte­nek is a termelőszövetkezetek nek a rendelkezések végrehaj­tásában. Tanácsokat adnak, amellyel megkönnyítik a tsz- ek munkáiét­Bár ez a rendszer, amit a sellyei járási tanács alkalma­zott a termelőszövetkezetek segítésére még nem forrt ki de máris mutatkozik az ered­ménye. A termelőszövetkeze­tek sokkal jobban betartják a tanács utasításait, mint eddig, mert látják, hogy azok reájuk kedvezőek- Előfordult például olyan eset is, amikor- csak a járási tanács szakembereinek meggyőző érvelésé után látott neki az egyik termelőszövet­kezet az olcsó favázas istálló és sertésfiaztató felépítéséhez, holott arra mindenképpen szüksége volt már a tsz-nek, Ha ebben az esetben nem ma­gyarázzák meg a járási taná­cson a termelőszövetkezet dol­gozóinak, hogy miért kell sa­ját erőből minél előbb felépí­teniük az istállót, akkor ma a tsz nem tudná elhelyezni a fel szaporodqtt állatállományét, s ez bizony mindenképpen csök­kentette volna a tsz jövedel­mét. Sok, ehhez hasonló ese­tet sorolhatnánk még fel. A megye egészségügyi helyzetéről Az elmúlt tizenöt év alatt Baranya megye egyészségügyi helyzetében hatalmas változá­sok történtek. Csak az utóbbi két három évben is sokat fej­lődött megyénk ezen a téren. Uj egészségügyi intézmények épültek- Uj orvosi rendelőket, szülőotthonokat, kórházakat létesítettek, illetve bővítették a meglévőket, Amíg ipsg-bep a bölcsődék férőhelyeinek száma 1?7 volt a megyében, addig 1969-ben már 621-re emelkedett ez. A gyógyszer juttatások összege is több mint kétszeresére emel­kedett néhány év alatt. 1963- ban fö,6 millió forint értékű gyógyszerjuttatásban részesül­tek a biztosított dolgozók- Ta­valy ez a szám meghaladta a 25 millió forintot. Ez azt is megmutatja egyúttal, hogy a biztosítottak száma is emelke­dett a megyében. Ezzel arányo­san a kifizetett táppénz is növekedett. 1953-ban fele ak­kora összeget kaptak a megye dolgozói táppénzként, mint az elmúlt évben. A körzeti orVOS- ellátottság is bővült. 1952-ben 3 megyében, beleértve Pécset is 107 körzeti orvos volt, 1950- ben ezzel szemben már 144 körzeti orvos látja el a betege­ket, Különösen a vidéki kör­zeti orvosok «zárnának a növe­kedése szembetűnő. A kórházi férőhelyek száma is megnőve- kedett- Csak a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem klinikáinál az 1852-es 1105 ágytetszámról erre az évre 1317-re nőtt a fé­rőhelyek száma. Nem árt ezt összehasonlítani az 1938-as 812-es ágylétszámmal sgm, mely 1950-ig úgyszólván válto­zatlan maradt. A megyei tanács hatalmas összegeket fordít minden év­ben a megye egészségügyi fej­lesztésére. Tavaly Mecsekjáno- siban megkezdte működésed az új csecsemőotthon, amely­nek költségei, meghaladták a 2 millió forintot, A berementli körzeti orvosi rendelő létesí­tése félmillió forintba került, A szigetvári rendelőintézet kö­zel 1 millió forintba került Csak e néhány adat is tükrö­zi mennyit fordítónak a megye egészségügyi ellátására nem is beszélve a kórházak, rendelők felszerelésének felújítására és egyéb egészseégugyj célokra kiadott összegekről. Jelenleg a megye egészség­ügyi helyzete kielégítőnek mondható. Bár még mindig van javítanivaló ezen a téren iS- Például a fogászati ellátás sok esetben nem megoldható teljes mértékben. Ez okozza, hogy sok még a fogszakrende- léseknél a várakozási idő. A többi szakorvosi kezelésnél és vizsgálatoknál! viszont már olyan fejlődés történt az utób­bi években, hogy ma már az egész megye területén a szak­orvosi rendelések száma ele­gendőnek bizonyul a betegek ellátására. A gyógyszertári há« iózat is állandóan bővül s így a gyógyszerellátás is biztogí- tott már jelenleg is. Mindezt egybevetve csak azt lehet megállapítani, hogy az utóbbi években a megye egész­ségügye sokkal többet fejlő­dött. mint a háború előtti év­tizedekben összesen, Százezer forint a növénypark rendbehosámro A sellyei járási tanács épü­lete mögött terül el a 17 ka­taszteri holdas növénypark. Bár az arborétum szinte Eu­rópa hírű mégis nagyon elha­nyagolt állapotban volt a leg­utóbbi időkig- Pedig megérde­melte volna, hogy gondját vi­seljék- B°k olyan fafajta van a parkban, amely kevés helyen található meg az országban Sót egész Európában. Ilyen pél­dául az a két hatalmas ma­mutfenyő is, amelyik kima­gaslik a többi fák közül. Ma­gyarországon csak a szarvasi arborétumban van hasonló. A vértölgy, parafenyő is ritka­ság. Ugyancsak keresni kellene párját és két Kingo-pilova ne­vű kínai fának is, amelynek érdekessége, hogy átmenet a tűlevelűek és a lombos fák között, Ahány fa, növény, szin­te annyi fajta s mind ritka, nemes példány. Sok évi elha­nyagoltság után most felújít­ják, rendbehozzák a megyének és az Ormánságnak ezt a nagy értéket képviselő és ritkaság- számba menő parkját. A járási tanács 67 ezer forintot áldó: erre a célra. A megyei tanács ugyancsak nagy összeggel, 40 ezer forinttal járul hozzá a park felújításához. A munká­latokat már meg is kezdték. Az utak nagyrészét rendbehoz­ták, újakat építettek. A tervek szerint villanyvi­lágítást vezetnek végig a par kon és padokat helyeznek el) S ami a legfontosabb! feltér­képezik és táblákkal megjelö­lik a park ritka növényeit s reméljük hamarosan kedvelt kultúrpark és idegenforgalmi látványosság lehet ismét a sellyei arborétum. A vertéig* mellett törpének látszik még az éri## g*

Next

/
Oldalképek
Tartalom