Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-23 / 95. szám

tflw. Április 23. NAPLÓ 3 a megyei pártbizottság felhívására Április 8-án termelőszövet kezdünk vezetősége, majd azt követően termelőszövetkeze­tünk taggyűlése megtárgyalta a megyei pártbizottság felhí­vását, amelyet a termelőszö­vetkezetekhez, állami gazda­ságokhoz és gépállomásokhoz intézett. A felhívást a vezető­ség és a tagság megvizsgálta ég azoknak termelőszövetkeze­tünkre vonatkozó részét elfo­gadta, az alábbi határozatot hozta: Termelőszövetkezetünk csat­lakozik a 30 mázsás kukorica- termelési mozgalomhoz úgy, hogy azoken a területeken, ahol a talajerő megengedi, cé­lul tűzi ki a 30 mázsás májusi morzsolt kukorica betakarítá­sát. Ez a terület termelőszö­vetkezetünkben 60 kát. holdat t«sz :ki a 700 holdas kukorica- területből. A többi területeken 30 mázsa csövestengeri beta­karítását tűztük ki célul. A legjobb eredményt élérő há­rom helyezett kukoricaterme­lőt termelőszövetkezetünk ju­talmazza. Termelőszövetkeze­tünk 40 kát. holddal csatla­kozik a 300 mázsás silókuko­rica-termelési mozgalomhoz, A többi területen 240 mázsás silókukorica-termést tűzött ki célul; Termelőszövetkezetünk 75 kát. holdon cukorrépa-terme­léssel foglalkozik, melyből 32 holdon csatlakozik a felhívás 200 mázsás mozgalmához. A többi területen 150 mázsás eredmény elérését tűzte ki cé­lul. Termelőszövetkezetünk pré­miumrendszere úgy van meg­állapítva, hogy dolgozóink anyagi érdekeltsége a többter­meléssel érvényesüljön; Termelőszövetkezetünk 90 hold burgonyát vet és a 80 mázsa helyett 90 mázsás átlag­termést kívánunk elérni; A hízósertés leadási tervben termelőszövetkezetünk célul tűzte ki, hogy tavaly 100 kát. holdra jutó nyolc mázsa ser­téshús helyett ez évben 34 mázsa sertéshúst adjon le. Ennek és a jövő évi hízó­leadás fokozásának érdekében növeljük kocalétszámunkat úgy, hogy kocánként 12 darab választott malac jusson. Tehenenként 3500 liter tejet termelünk és 10 tehén után 3 szaporulatot tervezünk; (Ritka fiLLdáfup? — Qiütej — Az te van, de most nem túlságo­san változatos. Az érdeklődés inkább a könnyebb fajsú­lyú idegennyelvű anyag iránt mutat­kozik, ami a töme­ges! nyelvtanulás miatt érthető is. «« „Törzsgárda“? «». Oh, természe­tesen van, szívesen látjuk őket, minden vételkényszer nél­kül« A vásárlóközön­ség a legszélesebb rétegekből tevődik, s igen jól lemérhe­tő az Olcsó Könyv­tár népszerűsítő munkája is. Sok­szor betéved a bolt­ba olyan vásárló, aki egy-egy írót éppen az Olcsó Könyvtár kötetein keresztül ismert és szeretett meg; Sok a fiatal vá­sárló, nem egy olyan „törzsven­dége“ van a bolt­nak, aki rövidnad- rágos korában jött először böngészni, s ma már egyetemre jár, vagy kikerült az életbe. S ha már itt tartunk; ime egy érdekes statisztika is, amely több éves megfigyelésen alap szik: a nők csak iskoláskorukban járnak „tömegesen“ az antikváriumba, mire egy-egy nem­zedék felnő, már csak a férfivásárlók maradnak. Természetesen né hány kivételtől el­tekintve. (Thiery) így, ünnep utáni taradélelőtt csen­des és kihalt a pé­csi, Kossuth Lajos utcai könyv-antik­várium, pedig az egybehangzó véle­mények szerint a forgalom ,nyitás és zárás“ idején a leg nagyobb, Az előző nap a kirakatból i,kinézett” könyvet Ilyenkor vásárolják meg, délután pedig, munkából jövet sok embernek kedvenc szórakozása: a bön­gészés a régi köny­vek között. Áporodott és ne­héz a könyvszag, a Polcokon tiszteletet Parancsoló a rend. A sárgult, vaskos kötetek, az állvá­nyok csaknem kör­ben beborítják a falat, és a koradél- előttj napfény át­bújik a kirakat könyvei között; Szinte idillikus a környezet, a han­gulat, s valóban csak az hiányzik, hogy az ember va­lamelyik polcról le­emeljen egy antik könyvet, és távoli tarok világával is­merkedjék; — Nem, nem, ezt már nem lehet — sz61 közbe Mérei Tibormé — a régi, száz esztendősnél régibb könyveket központi rendelke- sések alapján a fő- váirosba gyűjtötték. Jelenleg az ország Antikváriusait szí- venütő rendelkezés Megfosztott bennün tat is és az érdek­lődőket is az antik könyvektől:Néz­ze, ott a két üres polc;»« Valóban, a két üres polc úgy ásít a falon, mint a fog híjj. Ami a kelle­metlen foghúzást illeti — némi aggo­dalmat szül az ilyen centralizálás. Ezen a területen kétség­telenül szűkíti a vidék kultúráját, arról nem is beszél ve, ha valaki antik könyvet akar vásá­rolni, jobb hijján felülhet a vonatra, s meglehetősen te­temes utazási .költ­ség árán talán meg leli a ritka pél­dányt. Ezek szerint „rit­ka“ példány nincs a pécsi antikvárium ban, de ez mit sem von le annak érté­kéből, hogy a bolt igen nagy forgal­mat bonyolít le. A könyvállomány álfa Iában tízezer kötet; Ritkaságok elvétve jutnak a boltba, részben az említett centralizálás miatt, részben pedig alig- alig akad magán­kézben iévő antik gyűjtemény, muzeá­lis értékű könyv. Az antikvárius mun kája pedig tulaj­donképpen a száz évnél idősebb köny veknél kezdődik. — És ez a legér­dekesebb — folytat­ja Mérei Tiborné. — Jelenleg csak „régi“ könyveink vannak, száz éven innen. — Idegennyelvű anyag? b idén 15 millió forint, jövőre már kétszer annyi szolgálj! az iskolai napközi otthonok fejlesztését Államunk évről évre nagy Köridőt fordít arra, hogy azok ? tanulók, akiknél ez indokolt, talyet kapjanak az iskolai tapközi otthonokban. A ko­rábbi esztendőkben átlag évi 30 csoporttal fejlesztették a Mapközis hálózatot. 1958-ban Nizzai. 1959-ben százötvennel emelkedett a napközis csopor- vk száma, az idén a növeke­dés háromszáz csoport. Ebből öbb mint 200 azt a célt szol­gálja, hogy a nagyüzemi me­zőgazdálkodás útjára lépett úaraszt-iszülők gyermekeinek ^helyezését könnyítsék. A lanév kezdetén 87 000 fölött talt a napközis tanulók szá- iaienlo» megközelíti é 100 000-ret. Ebben az évben az ált. iskolai napközi otthonok fejlesztésére szolgáló állami támogatás meghaladja a tizen­öt millió forintot, jövőre ez az összeg a kétszeresére, harminc millió forintra emelkedik. — PÉCS VÁROS I. kerü­leti tanácsának végrehajtó bizottsága körlevélben kérte fel az újonnan megválasztott lakóbizottságokat május 1. méltó megünneplésének elő­készítésére, a lakóházak, in­tézmények dekorálására, dí­szítéséről Minden tsz-család egy hí­zott sertést ad el a háztájiból az államnak; A felhíváshoz való csatlako­zásunk érdekében vezetősé­günk úgy határozott, hogy minden hónap 10-ig értékeli, taggyűlésen népszerűsíti az elért eredményeket; Termelőszövetkezeti tagsá­gunk az előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta és tisztán lát­ja, hogy a terméshozamok nö­velése, az árutermelés fokozá­sa népgazdasági érdekeken túl saját érdekeit is szolgálják. Beremend, 1960 április 20. Bagó Bálint Kocsis István Orgyán József Az első negyedév után az „éliizemekben“ Alig telt el pár hét az el-| jelenti, hogy a vasasi bányá­méit évben jól dolgozó válla- j szók nem jól dolgoztak, ha­latok élüzemavatásától és már i nem különböző akadályok me­az 1960-as esztendő második negyedévében járunk. Vajon, hogy dolgoztak az első ne­gyedévben és milyen felada­tok állnak előttük az elkövet­kezendő időszakban? Vasas-bánya Az első negyedévi tervüket 101,4 százalékra teljesítették és ezzel Sza bölcs-bánya és Pécsbánya mögött a harmadik helyre szorultak; Különösen rossz volt az összüzemi telje­sítményük. Januárban 98 szá­zalékra, februárban 101 szá­zalékra, márciusban 104,4 szá­zalékra teljesítették havi ter­vüket; A lemaradás nem azt rültek fel a tervteljesítésben. Március havi tervük teljesíté­sével- azonban már a verseny­ben maguk mögé utasították Szabolcs-bányát és Pécsbányát A második negyedévben is nehéz feladat előtt állnak. Eb­ben az időszakban Vasas-bá­nyának meg kell oldani az I. A. szinten a fejtés koncent­rációt. Ez azt jelenti, hogy a pécsi szénmedencében ők lesznek az elsők, akik a fej­tések gépesítését villamos erő­vel végzik. A fejtés koncent­ráción belül beépítenek egy mintegy 150 méteres gumisza­lagot, az alapvágatra egy flexi­bilis, valamint egy B tipusú kaparót; A fejtéseket teljes Hogyan lehet többet termelni egy hold földön? m Az állatállomány jelenlegi sűrűsége, az istállótrágya ke­zelés és felhasználás javítása mellett sem érhetjük el min­den tsz-ben az igényeknek megfelelő trágyaellátást. Ezért feltétlenül szükséges, hogy különösen a kis állatsűrűségű, istállótrágyában szegény he­lyeken fokozatosan használják fel a zöldtrágyázást; Az elmúlt évben megyénk­ben mintegy 850 hold zöldtrá­gyázott terület volt. Itt mind­járt meg kell állapítani, hogy sok esetben a helytelen taka­rékosságra hivatkozva a zöld- trágyázást még a legszüksé­gesebb mértékben sem vezet­ték be több termelőszövetke­zetben. Pedig a zöldtrágya a leghatékonyabb és legolcsóbb útja az istallótrágya-pótiásnak, különösen akkor, ha a zöldtrá­gya növényjellegének és a ta­lajviszonyoknak megfelelően műtrágyázással kapcsolják össze; Olyan helyeken, ahol csak drágán termelhető a takar­mány, ott a humuszgazdálko­dás érdekében kisebb-nagyobb mértékben zöldtrágyázásra kell támaszkodnunk. De zöld- trágyázásra keld támaszkod­nunk azokban az esetekben is, amikor egy-egy gazdaság nincs ellátva megfelelő gazdasági épülettel és emiatt nem lehet beállítani a szükséges állat­állományt; Zöldtrágyázásra nálunk, Baranyában elsősor­ban a somkóró ajánlható, de eredményes zöldtrágyázást le­het végezni napraforgóval, sőt repcével is. Különösen a ma­jortól távoleső területeken al­kalmazható a zöldtrágyázás, ahol még szembetűnőbben ol­csóbb a szervestrágyázásnál. Az iregszemcsei kísérleti gaz­daságban kísérleteket végez­tek. Az eredmény a következő volt: Egy 180 mázsás istálló­trágyával megtrágyázott terü­let és egy repce-zöldtrágyázás 200 kiló nitrogén műtrágyával kiegészítve lényegében ugyan­annyit termett. De érdekes a hozamtöbblet szempontjából is ez a kísérlet. Az istállótrágyá­zásra fordított 748 forinttal szemben a hozamtöbblet 750 forint értékű volt. A zöldtrá­gyázás összes költsége 289 fo­rint volt. A többlethozam pe­dig 634 forintot tett ki; Jelenleg még gyakran elő­fordul, hogy gabonát gabona után kell vetni. A gabona utá­ni gabona kedvezőtlen hatását csökkenteni lehet egy közbe­iktatott zöldtrágyázással, vagy zöldtrágya és műtrágya kom­binációjával. Ezzel a megol­dással anélkül, hogy a talaj táplálóerejében csökkenés kö­vetkezne be, a hozamok akár 40—50 százalékkal is növelhe­tők. A zöldtrágya jelentős üzem- gazdasági előnye: helyben te­rem meg. nem terheli az istál­lótrágyázásnál felmerült szál­lítási és kézi munka költsége. Előnye még, hogy biztosítja a jó minőségű humusz gyarapí­tását. javítja a vízgazdálkodást a talajszerkezet tartósságát és egyben javítja a trágyák ha­tásfokát. Állandó talajtakarás­ra ad lehetőséget és ezáltal tárják az altalaj egyébként hozzáférhetetlen tápanyagait. A pillangós zöldtrágyának még külön erényük az is, hogy évenként 30—80 kiló nitrogén­nel gazdagítják a talajt. Sokat segít a talajerő visz- szapótlásában és fokozásában a növénytermesztés helyesebb szerkezeti arányainak kialakí­tása elsősorban az évelő pil­langósok termelésének foko­zása« Ebből következik, hogy egyre inkább úgy kell megszer veznünk takarmánytermélé- sünket, hogy a nitrogéngyűjtő pillangósok területe növeked­jék az egyéb nem pillangósok rovására. A pillangós és nem pillangós takarmánynövények­nek a talaj termékenységére gyakorolt eltérő hatása első­sorban nitrogén gazdálkodá­sukban leli magyarázatát. így válnak a pillangósok a takar­mányozásban betöltött szere­pük mellett a talajerőgazdál­kodás egyik pótolhatatlan té­nyezőivé, Pranyisnyikov a termésnöve­lés legfőbb feladataként a pil­langós takarmányok felkarolá­sát és a nitrogénműtrágya fel­használás fokozását jelöli meg. Nyugat-Európa földművelé­sének története azt mutatja, hogy a vöröshere termesztésé­nek bevezetése nyomán meg­kétszereződött a termés. Ké­sőbb a műtrágya alkalmazá­sával ez a termés tovább emel­kedett; Pranyisnyikov vizsgálva a vöröshere és lucerna nitrogén­gyűjtő képeségét arra a meg­állapításra jutott, hogy a lu­cerna évente hektáronkint 300 kiló nitrogént dolgoz fel szer­vezetében, Ebből 100 kiló a tarló és gyökérmaradványok­kal a talajban marad, 200 ki­ló pedig takarmány formájá­ban az állatok elé kerül. En­nek a 300 kiló nitrogénnek két harmada a levegőből lekötött nitrogén, egyharmadát pedig a talajból veszi fel a növény. Hozzávetőlegesen az a nitro­génmennyiség kerül takar­mány formájában az állatok elé, amit a növény a levegő­ből kötött le. A talajból vett nitrogén továbbra is a talaj­ban marad, A szarvasmarhákkal felete­tett takarmány nitrogéntartai- mának mintegy 70 százaléka az istállótrágyába kerül; Ha ezt a nitrogén mennyiséget i&- t ál ló trágyával a talajba juttat­juk, abszolút értelemben is gyarapszik a talaj nitrogén tartalma. Minél vasztesógmen- tesebben kezeljük és használ­juk fel az istállótrágyát annál több, a levegőből gyűjtött nit­rogénnel gazdagíthatjuk tala­junkat; mértékben acéltámmal látják el. A gépesítés olyan mérvű lesz. hogy a fejtési munka­helytől egészen az I. szintig tehát a vonatig gép szállítja a szenet. A fizikai erővel vég­rehajtott munkát teljes mér­tékben kiküszöbölik; Baranya megyei Építő- anyagipara Egyesülés A vállalat 1960 április 1-én kapta ezt a nevet. Eddig Ta­nácsi Téglagyári Egyesülés né­ven szerepelt. Az első negyed­év végén a vállalathoz csatol­ták a Dunaszekcsői, a Mohá­csi és a Siklósi Cementipari Vállalatot, valamint a Sellyéi Építőanyagipari Vállalatot. Az új üzemek bekapcsolódásával egyidőben megváltozott a ter­melési terv, megnövekedett a létszám és a bér. Természete­sen a vállalat minden új üze­mében a munkaversenyt is megszervezik. A vállalások már megtörténtek és a terme­lési tervek kidolgozása jelen­leg folyamatban van. Rövide­sen minden új üzem megkap­ja a módosított tervét. Negyedéves tervüket túltel­jesítették 500 ezer darab nyers­téglával többet gyártottak és 430 ezer darabbal több téglát égettek. A Szigetvári I.-es Tég­lagyárat gépesítették, a terve­zett határidőre április 15-re; Ez a téglagyár 1959-ben még teljes mértékben kézi vetésű volt. — Jelenleg a gépesített üzemben folyik már a munka. ÉM Baranya megyei Mélyépítő Vállalat Március vége felé hozzálát­tak a tervek átdolgozásához, hogy a kedvezőtlen s elég hosz- szúra nyúlt téli időjárás kö­vetkeztében előállott kiesése­ket minél előbb pótolni tudják; A vállalat vezetősége meg­állapította, hogy az első ne­gyedévi 28 millió forintos ter­melés után, a második negyed­évben 50 millió forint értéket kell termelni; A munkaver­senyben résztvevő dolgozók, különösen a szocialista brigá­dok a legfontosabb munkákat végzik, amelyek közül elsősor­ban meg kell említeni a helyi bányászat, a Mohácsi Farost­lemezgyár, Pécs város vízellá­tásának bővítési munkáit, va- (lamint a termelőszövetkezeti istálló építkezéseket; F. M. 306»GX3©G)OO00OQtOO0OOO0OOQO0OOQO0G©OOG00OOO©OOOO©©OOOOOOOOO©OOO< Milyen lesz az új-mecsekaliai munkásszálloda ? •r Egyelőre még csak az építőmunkások cipói kopognak az épülő új-mecsekaliai mun­kásszálloda folyosóin. A mázolok élénksárgára és zöldre festik a korlátokat, sejtetve, hogy a szálló korszerű lesz nemcsak berendezésében, de színeiben is. Azért olyan nagy itt a sürgés-forgás, mert a három közül egy épületet még a tervek szerint e hónapban át kell adni rendeltetésének. Előreláthatólag egyelőre mintegy 250 bányász kap itt otthont. Az új munkásszálló szálloda, mert szálloda nívójú lesz. Központi fűtésnél melegednek majd az emberek az egy- és négyágyas szobákban. Minden személynek külön érdekes szel- lőzőnyílásos, falbaépített szekrényt készítettek az előszobába (mert ilyen is van). Az élőt szobából mosdó is nyílik, bár minden folyosón fürdőkádak, zuhanyozók várják a dolgo­zókat. Körben a szoba falán mintegy derékmagasságig világos pácolt fa ágyneműtartó van és nem hiányzik az ugyancsak előre beépített könyvespolc sem. A modern mintás középkék, műbőr huzatú kanapék, amelyek fekhelyül szolgálnak majd, egyelőre meg egy szobában összezsúfolva várják, hogy a helyükre kerüljenek. Üres a terasz is, ahol a biliárdasztal és ping-pongasztal kap helyet. A tágas társalgóból még hiányzik a szép drapéria, az asztalok, a bútorok és a televízió is. Itt olvasgatnak, szórakoznak majd a pihenni vágyók. Ilyen lesz hát a háti pás zok új-mecsekaljai szállodája, Impozáns, minden igényt kielégítőt ____ (WESZT H

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom