Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

Ww. Április 21. NAPLŐ 5 Nem jámbor óhaj Több mint fél éve örömmel írtuk a szigetvári járási ren­delőintézetről, hogy december 31-én ünnepélyesen átadják a közönségnek, illetőleg a járás betegeinek: Azóta sok víz lefolyt az Al­más-patakon és sehol semmi. Azaz nem egészen, mert a rendelő felszerelése nagyrészt együtt van, leendő orvosai is javában dolgoznak a járási székhely rendelőiben, csak éppen a rendelőintézet árvál­kodik egymagában. Bejáratát láncos lakat zárja el az ut­cától, ablakait ujjnyi por va­kítja, ami kitűnő alkalmat ad a szigetvári fiatalok üzenet- váltásaira. Gondosan megraj­zolt szívek, leánynevek, dá­tumok tarkítják az ablakokat, jelezve, hogy odakint zajlik az élet, míg bent az üresen kongó szobákban pákák ren­dezkednek. Nem, jól van ez így. Nem­csak azért, mert adósak ma­radtak egy dátummal, egy ígérettel, hanem ennél is na­gyobb baj, hogy a Középület Tervező Iroda csak most tértit ígéretet a rendelő külső csa­tornázási tervének elkészíté­sére, ami újabb hetekkel, ta­lán hónapokkal kitolja a ren­delő átadásának határidejét. Ez nem találgatás, mert a megyei tanács tervosztálya szerint is legfeljebb a nyár elejére várható a rendelő át­adása: Pedig az idő nagyon sürget, hiszen a szigetvári járásban is éppen úgy, mint másutt, hallatlanul megnövekedett az SZTK-biZtosítottak száma. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével a járás terüle­tén is közel 10 000 új bizto­sított növelte a körzeti ren­delők amúgyis feszített mun­katempóját Még a szigetvári kórházat is érzékenyein érin­tette az ily módon megnöve­kedett betegforgalom, amit előzetes helybiztosítással ipar­kodnak enyhíteni. A megnövekedettt beteg­forgalomra ml sem jellem­zőbb, mint az elmúlt két év forgalmának összehasonlítása. Amíg 1958-ban a kórházban 40 570 beteget gyógykezeltek a különböző osztályokon, ad­dig ez a szám tavaly 48 094- re emelkedett. Ugyancsak szemléltető a kórház úgyne­vezett magánbeteg (fizető­köteles) forgalma is. 1958. el­ső negyedévében még 117 780 forint' bevétel származott a fizető betegektől, addig 1959. első negyedében 97 658 forint­ra, míg ez év első negyedé­ben 27 455 forintra zsugoro­dott ez az összeg. De ez utób­bihoz azt is hozzá kell termi, hogy az összeg javarésze még az előző évi tartozásokból adódik, pedig a kórházi ágy­kihasználás a múlt évi 86 szá­zalékhoz képest az idén 96 százalékra emelkedett. Tehát ez is sürgeti a ren­delőintézet mielőbbi átadását, ami nagy mértékben meg­könnyítené a kórház osztá­lyainak helyzetét. Rendkívül előnyt jelentene az, ha a ren­delőintézet kész diagnózissal küldené betegeit a kórházba, ami által lényegesen megrö­vidülne a kórház ápolási ide­je. Vagyis mentesítené a kór­házat a kivizsgálás, illetve az utókezelés Időt és főleg kór­házi ágyat lefoglaló gondjai­tól. Hogy ez milyen jelentő­séggel bír, arra falán felesle­ges szót szaporítani. Egyszóval nagyon esedékes lenne már a szigetvári járási rendelő átadása. (s—gy) Vezető szakácsot keresünk Megyeri úti üze­mi konyhánkba. Kertészeti Vállalat, Perczel u. 1 sz. 4062 WeFctoinki 27 éve egy munkakörben rímes levelek Hazánk felszabadulásának 15. évfordulója számos olvasón kát versírásra késztette. Igaz, hogy ezek a versek nem éppen remekművek, nem érik el azt a színvonalat, hogy önállóan közölhetnénk, mégis dicséretre méltó a szándék és igyekezet, hogy olvasóink ünnepélyes, verses formában juttatták ki­fejezésre érzéseiket: „Sok szovjet katona vére — ömlött ki hazánk földjére. — Szabadságunkért harcoltak — és hősök, mind hősök voltak.“ Ezt írja többek között versé­ben Pakusza Vilmos VI. álta­lános iskolás székelyszabari tanuló. Székelyi Ferenc pécsi olvasónk allegórikus verset írt az új útról. Versének tar­talma: a felszabadulás előtt még a jobb utakról is letiltot­ták az egyszerű embert, de ezeket a „tilos utakat“ feltép­te a felszabadító szovjet had­sereg, a nép felszabadult, s „A robogó tankok hemyótalpa számára új utat tiport.“ Musz- lay András új-mecsekaljai ol­vasónk a felszabadulás utáni fejlődésről számol be versében eképpen: „Dús, termő föld, melyet hős vér áztatott — ter­mel minden gyár, mert népé a hatalom — városok épültek sorra, pár év alatt — s feljebb emeltük az életszínvonalat.“ Fekete Sándor molványi olva­sónk megszépült életünk, sza­badságunk iránti féltő gondtól indíttatva békeharcra szólítja fel a dolgozókat: „Erdőn, me­zőn, bányában és gyárban — Az emberek békességre vágy­nak — Minden népnek a szebb életéért: — Békét, békét, békét a világnak!“ Ezek a rímes levelek is ar­ról tanúskodnak, hogy a fel- szabadulás utáni megváltozott élet áthatja a dolgozók gondo­latvilágát, minden becsületes ember érzi, hogy a felszabadu­lással egy új, jobb élet vette kezdetét. Jár-e ebéd id ff? Ilyen címmel Jelent meg levél, ' melyre válaszul megjegyezzük, : hogy a Munkatörvénykönyv ren- ! delkezésel szerint fizetett ebéd­idő csak abban az esetben jár. ha a dolgozó az étkezési szünetet megtartani nem tudja. A havidí­jas műszakiakat ebből kirekesz­tette a rendelet, mivel a műsza­kiaknak módjuk van munkaidőn belül az ebédidő megtartására. A vasárnapi földalatti műszakok­ra a pótlékot kifizetjük, ameny- nyiben az Illető a műszakot va­lóban a föld alatt teljesíti. Egye­bekben a ml aknászaink, ló- mestereink különlegességi pót­lékot Is kapnak, amit viszont a szénbánya nem fizet dolgozói­nak. A premizálásra vonatkozó­an közöljük, hogy nálunk a pré­miumot egyösszegben fizetik negyedévenként s ez több szem­pontból Is előnyös. bányászati aknamélyito TRÖSZT. HANGOLJON“A PKV *9 A kertvárosi lakosok ©gy gyűlésük alkalmával kérték a Pécsi Közlekedési Vállalat igazgatóságát, hogy a Széche­nyi térről 22.15 helyett 22.20 perckor indítsák a járatot, hogy az esti gyorssal érkező kertvárosiak a Vasút utcai megállónál még elérhes­sék az autóbuszt. Másfél kiló marhahúshoz 35 dkg faggyú ... Már sokszor bosszankodtam a szombati hús megvásárlása­kor. Arról van szó, hogy a bol­tokban délután legtöbbször már csak marhahúst lehet kapni. Ez nem is volna nagy baj, hisz családom szívesen fogyasztja. De újabban olyan sok faggyút adnak a húshoz, ami szerintem megengedhetet­len. A hentesek azzal védekez­nek, hogy nekik a faggyús húst is el kell adni. Mi házi­asszonyok pedig nem tudjuk a faggyút felhasználni, így leg­többször tűzbe dobjuk. Az el­múlt hét péntekjén tízéves fiamat elküldtem a Bem utcai húsboltba, megparancsolva, hogy hozzon másfél kiló mar­hahúst. A gyerek sem járt jobban, mint én szoktam, mert a másfél kiló húshoz 35 deka faggyút adtak. Nem volna jóbb, ha a fagy- gyúból inkább szappant főzné­nek. Ha egy-egy családban he­tenként átlagban 10—15 deka faggyút dobnak el, az az egész városban több mázsát tesz ki és ez pénzben is jelentős érté­ket jelent népgazdaságunk­nak. Szeretném, ha az illetékes szervek állást foglalnának eb­ben az ügyben. Miklós Mihályné Köszönet a véradóknak A Dunántúli Naplóból tudtam meg, hogy életemet Mangyi János pécsi, Kovács Lászlóné garéi, Fehér Gábor pécsi, Bezvár Mihály dráva- sztárai és Horváth Sándor pécsi véradók vére mentette meg. Ezúton mondok hálás köszönetét embertársi áldo­zatvállalásukért és kérem őket, hogy adják vérüket máskor is továbbra is, a rá­szoruló betegeknek, hiszen a legdrágábbat, életet mente­nek vele. MÉSZÁROS BÉLÁNÉ, Magyarszék, Bem J. u. 1. A legközelebbi autóbusz- járat 23.15 perckor Indul Kert­város felé a Széchenyi térről, s így a pesti gyorssal érkezők többnyire taxit vesznek igény­be. Úgy gondoljuk, hogy a PKV menetrendjét bizonyos mér­tékig a MÁV menetrendjével is össze kellene hangolni. Hetényi Árpád, Pécs, Táncsics M. u. 72. Az Epitőgépkarbantartó Vállalat kiváló esztergályosa Sudár Emil, 1955. óta dolgozik a vállalatnál és Jó munkája eredményeképpen a múlt év folyamán csoportvezető lett. A szakma minden csínját tsmen> mert már közel 27 éve dolgozik ebben a munkakörben. Tizennégy fos brigádjával az elmúlt Időszakban vállalta, hogy a szállítógörgók elké­szítésének Idejét a határidő előtt három nappal befejezik. Jó a bányászváros áruellátása Kalmár Györgynével és Kárpát Józsefnével, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak előadóival járjuk a kom­lói üzeletaket. Az üzletek zsú­foltak, a polcok roskadoznak a sok árutól. Van itt minden, amire egy háztartásban szük­ség lehet, Kevés volt a csoko'ádé-ligura — Csak húsvéti figurális áruból volt nálunk hiány — mondja Bukovácz Lajos, a kö- könyösi önkiszolgáló bolt ve­zetője. — Tudomásom szerint azért, mert az ipar nem szí­vesen foglalkozik csokoládé- figurák gyártásával. Pedig — mutat a polcra — csokoládé bőven van;: j A szomszédos tej boltban hasznos újítást vezetett be Ra­dies Gyuláné boltvezető. Reg­gel elfogadja a dolgozó asszo­©OOOOOOOOOOOOOOOOOO^ OOOOOOOOOOGGGOOG Vizsgázott kompresszorkezelőt azonnali belépésre buda­pesti munkára felveszünk. Étkezést, szállást adunk és a jogosultnak különélést fizetünk. Cím: ÉM 43. SZ. ÁLLAMI Építőipari vállalat Budapest V., Kossuth La­jos tér 4. IV. cm. 55. 308 A „BUMLI" Kosa Mihályné sze­derkényi lakos írta panaszos levelében: Kosa István, a fiam, a pécsbányatelepi vá­jártanuló (intézetben végzett. Utána mun­kába állt Pécsbányán Jól keresett és ez na­gyon is kellett, mert férjem 1260 forintos fizetéséből, a 12 gye­rek közül nyolcat kel­lett eltartani. Ezen­kívül egyik fiúnk 1949 óta szívbeteg is volt, gyógyítása sokba került. 1959. október 30-án szívbeteg fiúnk meghalt és eltemet­tük: Pista fiam szin­tén ott volt a temeté­sen és segített ne­künk, így nem tudott dolgom!. Később ér­tesültem csak arró1, hogy akkor igazolat­lanul mulasztott 1960 január 8-án a munkából hazajött, mert elbocsátották. Nem akartuk elhinni, azt, hittük, hogy ta­lán valami kárt csi­nált a bányánál. Pe­dig nem. A „bumT” miatt küldték cl. Ez a fiú se nem isz'k, se nem kártyázik, jó ember, vidám kedvű, 'szeret dolgozni. És most nem tudom el­tartani. Mi lesz belő­le? Kezdje újra elöl­ről az életet? A bá­nyához is fordultunk, de azt írták, hogy az elbocsátás után kiok­tatták, miszerint 8 napon belül fellebbez hét. ám ő nem élt fel­lebbezéssel, hanem le­számolt és elment. Most mit tegyünk?’’ — kérdezi levele vé­gén Kósa Mih üyné. Hasonló panasszal fordult szerkesztősé­günkhöz a minap F. I. a komlói Béta-akna csillése. Hozta a mun kakönyvét, mutatta benne az elbocsátás szót, melyet azért ír­tak bele, mert négy nap igazolat'an mu­lasztása volt. Segít­sünk neki elhelyez­kedni, kérte, mert r.em akarták felvenni egyik vállalatnál sem Lám, az Igazolatlan mulasztás következ­ményekkel jár és bűn tetést von maga után. Kósa Mihályné pana­szával teljesen egyet­értünk, megértjük sú­lyos aggodalmát. Há­rom évi tanulás után. amikor már egy fia­talember kezében szakma van, hogy is lehet újra kezdeni az életet, új szakmát ta­nulni, más munkát végezni. Révész elv társ Pécs bánya munkaügyi ősz tályának vezetője vi­szont elmondja, hogy Kósa Istvánnak nem csak a temetéskor akadtak „üres napjai” hanem már a korábbi hónapokban is. — Kirsching János elv­társ, Pécsbánya üzem vezetője pedig felhív­ta figyelmünket arra, hogy múlt év utolsó hónapjában nem ke­vesebb, mint 90 bumli volt az üzemben. — Amikor az igazolat­lan mulasztók ügyét szigorúbban vették és rendszabályokat hoz­tak, a bumli napok kilencre csökkentek. Mit lehet itt tenni? A bánya vezetősége, vagy akár a bumlit nem ismerő bányá­szok mondjanak le arról, hogy szigorúan eljárnak a mulasz­tókkal szemben? Le­gyenek elnézőek, hagy ják az igazolatlan napokat szaporodni? De hát akkor tervsze­rű munkáról szó sem lehet! Kósa István­nak és a többi bum- lizónak is gondolnia kellett volna arra, hogy nemcsak a csa­ládjukkal szemben, nemcsak saját maguk kai szemben, hanem a népgazdasággal szemben is kötelessé­geik vannak. Be kell látniuk, hogy a bum- lizók iránt nem le­het elnézőnek lenni, mert a közösség ér­deke kívánja így. Valamit azonban még el kell monda­ni az ügyben, ez pe­dig a bumlik elleni harc, a bumlik meg előzésének kérdése. A mi társadalmunkban ■nem lehet kizárólag rendeletekre támasz­kodva küzdeni az iga zolatlan mulasztás el-! len, hanem állandóan napról-napra. okos, türelmes, meggyőző! munkával kell har­colni a bumlik csök­kentéséért Csak így lehet végérvényesen kiszorítani az egyes; emberek tudatából az1 igazolatlan mulasz­tásra való hajlamot. — te — nyok üres tejeskannáit, így délután rövid idő alatt kiszol­gálhatja őket. Már ismeri a kannákat, névtábla sem kell rá, most is itt sorakoznak a pulton. — Kénytelen voltam vele és az asszonyok is nagyon örül­nek ennek. Mindig van hús Osztermann Ferencné — fér­je Anna-aknán vájár — rend­szeres vásárlója a kökönyösi hús boltnak. — Mindig van hús, csak sertést kapunk ritkábban. Ha volna időm kivárni, míg rám kerül a sor, abból is többször jutna. De aki télen sertést vá­gott, nem csinál magának eb­ből problémát. A kenderföldi húsbolt vá­sárlói a minőségről beszélget­nek. Mint mondják, sokkal szívesebben vásárolják a mo­hácsi húsüzem készítményeit, s kiderül az is, hogy miért. A boltvezető kétféle kétforintos kolbászt mutat. Az egyik szép piros, a másik „sápadt”, tele inakkal. Az előbbi a mohácsi, sz utóbbi a pécsi húsüzem ké­szítménye. De a íöpörtyűnél még élesebb a különbség. A belvárosi 80-as hűsbolt állandóan növekvő forgalmá­ról Halmos Lajos boltvezető számokat mutat. Múlt év feb­ruárjában 262 ezer forintos forgalmat csináltak és az idei február már 323 000 forintos forgalommal köszöntött be. A húsüzemiekről Is itt mondtak néhány keresetlen szót, amiért nem hasítva, ha­nem fűrészelve küldik ki a sertést. Hasított sertést mu­tatnak — egy hete a hűtőben van a hús, de szép frissnek tű­nik a hasítás helyén is. A ma éikezett fűrészelt sertés a fű­rész érte helyeken már elszí- neződött. Utcai interjú a bolivezetővel A 120-as Ruházati Bolt oly zsúfolt volt, hogy a beszorult vásárlók mozdulni is alig tud­tak egymástól. Bednár Rezső- nével — akit az óriási forga­lom már valósággal beteggé tett — csak az utcán lehet be­szélni. Ö kilép, helyette ketten [szorulnak be a boltba, hogy vásárolhassanak. Alig győzzük a vásárlók [ostromát. A legfontosabb cik­kekből bőven van. Nylonharis­nyával. férfi és gyermek nylon- zoknival vagyunk egy kicsit fennakadva Flórzoknit tu­dunk adni, szerencsére ezt is szívesein vásárolják. Ez a ruházati bolt tizen­negyedikéig közel hetvenöt százalékra teljesítette már a havi tervét. Igényesebbek a vásárlók Igaz, hogy a nyereségrésze­sedések kifizetése óta nagyon megnőtt a forgalom a komlói üzletekben. De olyan zsúfolt­ságnak, amilyent egyes boltok­ban tapasztaltunk, mégsem kellene lennie. Ha több lenne a bolt, megoszlanának a vásár­lók, 6 nem kellene senkinek sem hosszabb időt eltöltenie a bevásárlással. Jó lenne, ha az építők segítenének ebben a kereskedelem dolgozóinak. Segíthetne a MÉK is! A komlói boltok közül a MÉK boltjai vannak a leg­rosszabbul ellátva. Alig kap­nak primőr árut. A kender­földi 509-as Zöldségboltban sok minden kapható: zöldség és gulyásleves por alakban, poha­ras paradicsom, mustár, üve­ges borsó, poharas befőtt, dzsem, citrom, mandula, mo­gyoró, uborkasaláta — spenó­tot, sóskát, zöldsalátát, zöld­hagymát ritkán lehet látni. A boltvezető úgy gazdálkodik, ahogy tud. De van olyan zöld­ségbolt Is, mint a kelet-kökö- nyösi, ahol csak néhány cik­ket tartanak; céklából, zeller­ből csak rothadtat tudnak ad­ni. Régi fájós kérdés Komlón is a zöldségellátáis. Miért ne le­hetne úgy megoldani, hogy a központi raktár kikapcsolásá­val, egyenesen a boltokba ke­rülne a friss áru? A komlói tanács vezetői készséggel segí­tenek ebben, segíthetne a MÉK Is. Egy nap nem nagy idő, de arra elég, hogy meggyőződ­jünk róla: Komló áruellátása jó, a kisebb hiányoktól elte­kintve mindenütt árubőség, nagy választék várja a vásár­lókat! H. M. Komlói Útépítő Vállalat építőipari gyakorlattal rendelkező kontírozó KÖNYVELŐT keres, április 21-i belé­pésre. Jelentkezés önélet­rajzzal személyesen a vál­lalat főkönyvelőségén. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. 289

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom