Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-21 / 93. szám

1960. Április 21.

NAPLÓ

3

Érdemes-e szocialista szerződést kötni az új erőmű építőinek?

Nemrég látott napvilágot a hír, mely szerint hazánk egyik nagy épülő létesítményén a beruházást kivitelező (több vállalat) szocialista szerződésre léptek egymással; Mit jelent a szocialista szerződésre lépés, illetve az, hogy több kivitelező vállalat szocialista szerződést köt egymással?

Jelenti elsősorban az összehangolt munkát, a határidőre történő munkavégzést, egymás segítését, magasfokú versengést.

I szocialista szerződés- kötés

jelentős beruházásaink építését könnyíti meg, teszi olcsóbbá amellett, hogy a vállalatok összehangoltságának nem a jogi, hanem különösen a munkaerkölcsi oldalát helyezi előtérbe.

Érdemes lenne-e szocialista szerződésre lépnie a Pécsi Hőerőműt építőknek, érdemes lenne-e a munka jobb összehangolását elősegítő szerződést megkötniük?

Mint ismeretes, a Pécsi Hőerőműt 19 nagyobb vállalat építi, illetve szereli a berendezését. Az első gépegység, mely 32 megawattnyi áramot ad, a kísérleti és próbaüzemeltetések után a jövő hét vége felé kezdi meg az üzemszerű áramtermelést. A második és harmadik gépegység 32—32 megawattnyi áramszolgáltatásával ez évben lép a termelésbe. Ezután kerül majd sor a második szakasz építésére (előbb tervezésére), melyben már szovjet gépek alakítják át a gyengébb minőségű szenet villamosenergiává. A 19 kivitelező vállalat közül legnagyobbak a 26-os Építőipari Vállalat, a Láng Gépgyár, az Április 4. Gépgyár, a Ganz Daru- és Kazángyár és a VERTES?, melyeknek kirendeltségei sok száz embert foglalkoztatnak a Pécsi Hőerőmű építésénél. Jó lenne-e hát a^r

hát „nem az én asztalom” elv alapján) a padozatot, jobban ügyelnének a szállításokra, hisz az épületben mások munkája is fontos — egyszóval

magasabb munkamorál

alakulhatna ki a vállalatok között. Ha az egyik vállalat ügyel a határidők betartására, akkor eleget tesz úgynevezett „tervkötelességének”. Akkor azonban, ha nemcsak a határidőt tartja be, hanem igyekszik gyorsan a másik vállalat dolgozóinak is munkaterületet biztosítani, akkor a szocialista szerződés szellemében is cselekszik;

Gombics Antal, az Április 4. Gépgyár kirendeltségének vezetője elmondja, hogy náluk milyen jó versenyszellem uralkodott a múlt évben. Sajnos, 1960-ban már nem lehet ezt elmondani; Súlyos anyaghiánnyal küzdenek, nehéz munkaterületet találni emiatt a dolgozóknak. A szocialista szerződés enyhítené ezt a problémát, hisz úgy a VER- TESZ, mint a Láng Gépgyár szerelői is „egymás munkájából élnek”. A kooperáció mindig befolyásolja a nagy építkezések elkészültének határidejét. De kihatással van a költségek csökkentésére is;

Tolnai Béla, a 26-os Építőipari Vállalat főépítésvezetője és Smikál József párttitkár azzal büszkélkedik, hogy az építőipari dolgozók számos határidőlerövidítést vállaltak. Egyik kőművesbrigádjuk a transzformátorház kőműves- munkájánál 5 napos határidőlerövidítést vállalt. így a VERTESÉ szerelői előbb jutnak ezen a területen munkához. A felépítményes brigád június 30. helyett május 10-ére elkészül a vasútépítő programmal. Az építők örülnének a szocialista szerződéskötésnek, mert sokat kaphatnának tőle. Különösen a tervezésnél kellene

jobb összehangoltság.

De a kivitelezésnél is számos példa bizonyítja, még sokat lehetne tenni a jó együttműködés érdekében. Minden bizonynyal hamarabb adna áramot a másik két gépegység, ha a kivitelezők nemcsak jogilag, hanem erkölcsileg is nagyobb súllyal éreznék a felelősséget egymás munkájáért.

Természetesen a szocialista szerződéskötéssel még nem lenne magasabb fokú a kooperáció, de utat nyitna annak.

Szüts István

yyyy.y>vwYvvvwwvyyyvvvvvvvvv>/

H& ÍJÁSZ SZAKOSZTÁLVT SZERVEZ AZ M-W.

sok kivitelezőnek a jogi kapcsolatokon kívül más kapcsolatra is lépniök egymással?

Bondár László, a Ganz Daru- és Kazángyár kirendeltségének vezetője szerint

már volt ilyen

vagy ehhez hasonló szerződésük az Április 4. Gépgyár ki- rendeltségével. A márciusi határozat után kötöttek egyezséget, ami lejárt decemberben. Ezt nem újították meg, A két szerelő vállalat dolgozói segítik egymást, biztosítják a munkaterületet. Arra nem gondoltak, hogy a többi kivitelezővel is lehetne szerződésre lépni, Pedig ez nem lenne rossz. A munkavensenyt a saját kirendeltségüknél megszervezték, serkenti is a dolgozókat. A Kerti—Bolla—Bencs brigád jó munkája tette lehetővé a 3. számú (2-es helyszínű) kazán hegesztésénél, hogy a többiek (az Április 4. Gépgyár munkásai) is dolgozhattak és volt munkaterületük.

Bolla elvtárs, a kiváló hegesztő úgy véli, hogy a szocialista szerződéskötésnek sok előnye lenne. Akkor minden vállalat kötelességének tartaná a másik érdekeinek szem előtt tartását is, mint a brigádtagak, akik csakis egymás jó munkája után részesedhetnek nagyobb keresetben!

Farkas Ferenc üb-elnök Rostás István párttitkár is he-£ lyesli a szerződéskötést, mert" a határidők betartásában nagy szerepe lenne;

Siegl Kálmán építészmérnök az Erőmű Beruházási Vállalat részéről különösen abban látja jelentőségét, hogy a különböző fővállalkozók olyan szellemben dolgoznának az építkezésen, mint a szocialista brigádban a munkások. Például nem állványoznának a hőszigetelést védő bádogcsövekre, nem tennék tönkre (eddig sem szándékosan, csak

Megbeszélést tartottak tegnap délelőtt a városi tanácson a Népi Ellenőrző Bizottság helyiségében a Központi Népi Ellenőrző Bizottság képviselői és a város kereskedelmi szakemberei.

A megbeszélés annak a vizsgálatnak kiinduló pontja volt, amelyet a közeli jövőben vé- gezmek Baranyában. A keres4Z ELSŐ SZAKOKTATÓ

Kevés növény fizet olyan jól, mint a burgonya

Baranya nem nevezetes a burgonyatermesztéséről. Ám ha nem is vagyunk Szabolcs megye, azért a mi talajunk és kiimánk is alkalmas lenne krumplitermesztésre. Legalább is sokkal többre, mint ameny- nyit tavaly és a korábbi években termeltünk;

Az idén a növényvédőszer árát is meg kell fizetni. Attól lehet tartani, ez megint visz- szariaszt néhány tsz-t a burgonyatermesztéstől. — Ezért mentünk Somberekre, a Béke őre Termelőszövetkezetbe, s kérdeztük meg Szentes Lázár agronómus elvtárstól:

— Mennyire jövedelmező a burgonyatermesztés? Hogyan alakul az önköltség a növeny- védőszer árát is beleszámítva'

Jó helyen jártunk, mert a Béke Őre 70 hold krumplit termel az idén. És jó helye"! azért is, mert Szentes elvtárs kellemes válasszal lepett meg bennünket:

— Alig van jövedelmezőbb növény a burgonyánál. Csak a kertészet és a maglucema pipálja le.

Papírt és ceruzát fogott, s rövid számolgatás után bebizonyította, hogy miért.

A szántástól és trágyazásNyári oktatás Lengyelben

Három megye szövetkezeti központjának szervezésében júliusban ifjúsági tábort létesítenek a Tolna megyei Lengyel községben. A táborozás célja, hogy elősegítse a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezését.

Tolna, Baranya és Somogy ifjúsági szövetkezeteinek legtevékenyebb tagjai tíz napot fognak eltölteni egy sátortáborban, melyet a lengyeli kastély negyvenholdas parkjában létesítenek. A lengyeli mező- gazdasági szakiskola tanárainak oktatásával nyúltenyész- tést, méhészetet, kertészkedést

fognak tanulni, továbbá politikai oktatásban is részesülnek.

A három megyéből összesen százhúsz fiatal megy a táborba, zömével falusi ifjúsági szövetkezetek tagjai, kisebbrészben méhészkedő úttörők, pedagógusok és élenjáró termelőszövetkezeti méhészek. A személyi hozzájárulás tíz napra fejenként hatvan forint. A táborozás összes költsége 26 300. forint, melyből 7 200-at fizetnek a résztvevők, 19100 forintot pedig a három megye szervező testületéi, a MÉSZÖV ők;

.............

Ke

reskedelmi próbavizsgálatot végez a HEB Baranyában

TáinopassuU a tnea^c yépeU

újítóit!

Cserkuti

legeltetési

bizottság

TEHÉNPAS7.TORT és

apaállatgondozót

keres azonnali bele_Pésre.

4005

Győri Pál, a MEZŐSZÖV fiatal technikusa a szalma- fúvó csövére mutat:

— No, nézze! Hát nem tudnánk mi ilyet csinálni? Miért hozzuk be külföldről?

Valóban, nincs semmi ördöngösség ezekben a három méter magas, fél méter átmérőjű, zöldre festett csövekben. Közönséges csövek, hengerelt acélból készítették;

A fiatal technikus továbbkalauzol a MEZŐSZÖV raktárában. Tíz—tizenkét millió forint hever ebben a hatalmas csarnokban. Minden van itt: szárzúzó, szőlőprés, villany- és benzinmotor ármádia szivattyúk, lóvonitatású permetezőgépek:..

Az utóbbinál megáll:

— Régebben csak ember tolta, kézinyomású, egy szórófejes permetezőgép volt forgalomban. Nézze meg ezt: sokkal korszerűbb. Hat szórófejes, lóvontatású, Berva motor nyomja a permetlét. Ha ránéz az ember, arra gondol, hojgy nem is lehetne tökéletesebb. Tévedés. Magánjáróra és légporlasztásosra kellene megcsinálni. Akkor csak egy ember kellene a kezeléséhez.

— És van még olyan gép, amin korszerűsíteni lehetne? — kérdem tőle;

— Igen. De nemcsak korszerűsítésről van szó. hanem takarékosságról is. Svédországból importáljuk például a lemezes tejhűtőgépeket. — Harminc—harmincháromezer forintot fizetünk érte. Drága? Mégis kifizetjük, noha sokkal olcsóbban hozzájuthatnánk. Szerintem a rozsdamentes svéd acélt nagyszerűen pótolná az alumini- umötvözet, ha a lemezeket szinaluminiumrnal galvanizálnánk . 11

Megint a korszerűsítés vágányára tér át. Azt mondja: könnyebben és gyorsabban lehetne fejni, mint ma. Hogyan? Egyszerűen. A jelenlegi fejőgép két főrészből áll: munkagép és meghajtógép. Amint végeztek egy tehén fejésével, a fejőnők mindkettőt átcipelik a másikhoz. Különösen a meghajtógép nehéz. A sok cipekedés- re nem lenne szükség, ha a motort beépítenék az istálló falába. A gyorszáras, vak- dugós légvezeték mindent megoldana.

Ezután a takamiánykeve- rés gépesítéséről beszél. Kifejti, miként lehetne olcsóbban automatizálni. Kifogyhatatlan az ötletekben. Félbe szakítom:

— Sok ilyen ötlete van még?

— Hát, akad a kollektívának!

— És miért nem valósítják meg? Miért nem csinálnak például tejhűtőt?

Elneveti magát:

— Hogyan csináljunk? Mi csak kereskedelmi vállalat vagyunk! Adunk és veszünk, néhány satupadból áll az egész műhelyfelszerelésünk. Ha olyan kivitelező vállalat.;.

És a gépek szerelmese megint elmond egy ötletet. Ez már megvalósult. Az ugyancsak Svédországból importált kicsi pázsitnyírógépről van szó. A Vasas KTSZ jobbat és olcsóbbat tudott készíteni, a MEZŐSZÖV országos központja erre leállította az importot, és 300 darabot rendelt a KTSZ-től.

— Nem minden ötlet sikkad el — vonja le a tanulságot. — Csak amíg Budapestre ér, és gép lesz belőle, sok idő telik el. Néha évek, márpedig • gépek sürgősen

kellenének. De ne csak engem: kérdezzenek — fordul hozzám. — Keressék meg Esz- terhai elvtársat, a Siklósi Állami Gazdaság igazgatóját, Rózsavölgyi elvtársat, a drá-! vafoki tsz elnökét, Samui Nándort és Helyes Józsefet,! a sellyei gépállomás szere-! lóit. Mindegyiknek lesz vala-1 milyen ötlete.

S rátér a lényegre: össze! kellene fogni a mezőgazda-* sági gépesítés újító kedvű* szakembereit és dolgozóit. —• Szerinte a megyei tsz üzem-: szervezési szakbizottság nagy: szerűen megfelelne erre aj célra. Újítási albizottságot,! vagy újítókört — nem az el-j nevezés a fontos — létesíte-j ne maga mellett. Ez a bízott-1 ság bírálná el az ötleteket ésj újításokat, s gondoskodna a: kivitelezés, a prototipusok el-: készítéséről, s arról, hogy! ezeket a megye gépesítési! szakemberei megismerjék. ■ (Ma gyakran előfordul az,- hogy az egyik állami gazda-- ság mit sem tud a másik; újításairól.) A bizottság időmként öszehívmí a mezőgaz-: dasági gépesítési szakembereket tapasztalatcserére..,

*

Ismertettük Romvári Ferenc elvtárssal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjével a fiatal technikus elgondolásait. így válaszolt:

— Jónak tartom az ötletet, valóban elkelne egy ilyen albizottság. A szakbizottság legközelebbi ülésére meghívjuk Győri elvtársat, és megkérjük ismertesse elgondolásait. Remélem, hamarosan érezni fogják az albizottság munkájának áldásos hatását.

M. L.

kedelmi szakemberek tájékoztatást nyújtottak a kereskedelem raktározási viszonyairól, és más, fontos kérdéseiről.

Délután két órakor dr. Varga István budapesti professzor és munkatársai ismét találkoztak a pécsiekkel, s kíséretükben megtekintettek több pécsi nagykereskedelmi raktárt. Ezután a NEB helyiségében szőkébb körű megbeszélést tartot- Vtak, s megalakították a NEB kereskedelmi szakcsoportjának tagjaiból, valamint pécsi szakemberekből azt a bizottságot, amely az országos vizsgalatot megelőzve — baranyai próbavizsgálat elvégzését kapta feladatul. A baranyai próbavizsgálat tapasztalatai alapján mérik majd fel az egész kereskedelem helyzetét;

— Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az országos programban résztvehetünk — mondotta a megbeszélés után Lakatos József elvtáns, a megyei Népi Ellenőrző Bizottság elnöke. — Igyekezni fogunk, hogy a bizalomnak megfelelve, komoly segítséget nyújthassunk a KNEB-nek.

tói kezdve mindent —* még a

növényvédőszerek árát is' — belekalkulálva 6500 forintba kerül egy hold burgonya meg- termesztéseV Száz mázsa átlagterméssel és 80 forintos árral számítva 8000 forintot Kapnak érte. 1500 forint tiszta hasznuk marad tehát minden hold után.

Ez a közönséges burgonyára vonatkozik. A szerződéses vetőmagburgonyából még többet lehet nyerni. Igaz, körülbelül 1000 forinttal drágábbá kerül egy hold termelése — a válogatás, szelektálás stb; munkák miatt — de nem is nyolcezer, hanem 11 ezer forintot kapunk egy holdról. — Annyit, mert minden holdról nyerni lehet 25 mázsa vetőmagnak valót, s ezért 5000 forintot adnak, a többi 75 múzsát pedig közönséges étkezési burgonyaként lehet piacra vinni, ami 80 forintjával számolva hatezer. A kettő összege tizenegyezer, a tiszta haszon tehát három és félezer forint.

A Béke őre az idén csak 30 hold vetőmagburgonyát termel mert nincs elég vetőmagkrump lija. (A többit a tagoktól szedik össze.) így is 120 ezer forint tiszta jövedelmet nyernek a 70 holdról. Jövőre körülbelül 100 holdat szánnak vetőburgonya termesztésre, s mintegy 350 000 forint tiszta jövedelmük lesz belőle;

A burgonyatermesztésnek van más előnye is. Igen jó előveteménye a búzának és más gabonának, mert trágyázást és rendszeres talajművelést kap a kapálásokkal. Mor- zsalékossá és beéretté válik a talaj.

Mint minden mezőgazdasági ágat, a burgonyatermesztést is előnyös premizálni. A Béke Őre Tsz-ben a többlettermés fele lesz a tagoké. — Közepes időjárást és szorgalmas tsz- tagokat feltételezve 110 mázsát érhetnek el a tervezett 100 helyett. Ez annyit jelent, hogy 125 kiló prémiumkrumplit kap a dolgos tsz-tag, mert 400 négy szögöl kapálása jut egyre.

Az elmondottakhoz nem kell kommentárt fűzni. Reméljük, minden olyan tsz kedvet kap a burgonyatermesztésre, amely nek határában jól díszük a krumpli. Persze, azt sem szabad elfelejteni, hogy nemcsaK a jövedelmezőség a fontos. — Miként a falusi ember, a városi munkás is szereti a kol- bászos paprikáskrumplit — és ez sem utolsó szempont.

«=* A KOMLÓI Anna-akna szakszervezeti bizottsága terv bevette, hogy a legjobb aktívák s a kultúrcsoport legjobbjainak részvételével májusban kirándulást szervez a Budapesti Ipari Vásárra. Erre a célra a legutóbbi családi estélyük bevételét használ* jók fel,

Íz alma nem esik messze a fiától

SÁSD. Szikrázik a napfény az ablak- ! üvegeken. „önkivá- ; lasztó könyvesbolt“

! — olvasom a bolt ! cégtábláját, s azt ! akarom megnézni a ! kirakatban, hogy ! milyen új könyvek érkeztek.

4

: Hm. Na, mire va- j Jó ez a nagy tolon- igás?! Én érkeztem

* előbb, kérlek en* gedj be! — kérle* lem a jóképű kis* fiút, aki alig éri el

* az egy métert, de

* már hangosan betű- : zi, érthetően olvas* sa a könyvek cí- : meit.

! — Ne gorombás! kodjék ezzel a kis- ! fiúval! — szól rám '! erélyesen egy félre ;! nem ismerhetően ! apuka formájú em- ! bér. S máris igazat

* ad nekem az élet. !ímert imigyen szólal < a férfiú tovább:

: — Az én fiamnak

Aéppen olyan joga

van a kirakatot I nézni, mint önnek. I

Előbb sápadt leszek egy kicsikét, | aztán fülig pirulok , zavaromban. Nem tudom, mit szoktak ilyenkor mondani. Nem mondok semmit. Elmegyek onnan. Lassan megyek, kalapomat a kezemben lóbálom, hadd süsse a napfény a galambősznek nem mondható fejemet, amelyet csupán azért nem lehet olyannak mondani, mert nincs rajta valami sok őszülni való.

Egyszenasak hallom ám, hogy a kis legény magyaráz mögöttem:

— Ha nem jössz apu, én olyat behúzok ennek a fiatalembernek, hogy...

— Pszt, te mafla, meghallja! — 6zólt rá az apja, de nem

használ a figyelmez tetés.

— Igenis behúztam volna neki, olyat, hogy csuda!

— Hehhehe. Jól van öregem. Úgy is kell. Ne hagyd magad. Apádból is azért lett valaki az életben, mert soha nem hagyta magát.

Hátranéztem. Végignéztem rajtuk s láttam, hogy tényleg lett „valaki“ ebből az apukából; Megnőtt. Felnőtt lett. Szélesvállú, erős felnőtt lett a pöttöm kölyökből. S ez már valami. Azazhogy: valaki!

De aligha több ennél.

Mert úgy van az kérem, hogy az alma bizony nem esik messze a... mitől is?!...

Megvan!!! A fiától.

—vi—ro-*