Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-23 / 70. szám

1980. MÁRCIUS 23. N A PLÖ 5 Olvastuk IXUaéfoía EZ tV VÉGÉRE MINDEN FALUBAN ÉG A VILLANY GYÖU-SOPRON MEGYÉBEN Ebben tu tsztendőben hat köz­séget vita másították ét azzal az év végéra minden faluba eljut a vUIonn Győr-Sopron megyében. Nyalkán és Sokorópátkán már jól előrehaladt a munka. Az ittak- Dunántúlt Áramszolgáltató válla­lat dolgozót felszabduldtunk ». évfordulójára bekapcsolják a há­lózatba az idén elsőként villa­mosított községet. Április *-4» tartják a fény ünnepét Nyalkán. •fmtLAP SZÁNTÓ KOVÁCS JÄNOS- SZOBOR VÁSÁRHELYEN A Hódmezővásárhelyt tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi illésén jóváhagyta azt a tervet, hogu Hódmezővásárhelyen szob­rot emeljenek az agrárszocialista mozgalom vezéralakja. Szántó Kovács János emlékére. A Kép­zőművészeti Alap és a Művelő­désügyi Minisztérium javaslatára Hercegh Klára, Somogyi József és Vasas Károly szobrászművé­szek április 15-ig elkészítik és zsűri elé terjesztik a készülő szo­bor gipszmintáját •fflZtPDUMAumi NAPLÓ KÉT KÖZÉPÜLET ÉPÜL EZ ÉVBEN PÁPÁN A pápai főtéren már megkötő­éit a második világháború során ebombázott ház helyén lévő üres területen a pénzügyőri székház építését. Itt irodahelyiségek ős szolgálati lakások épülnek. Ezen­kívül az új tűzoltólaktanya fel­építésére is sor kerül még ebben ez évben. 'MéfuiUÁC NAPONTA NÉGY VAGON EXPORTÁRU A PAKSI KONZERVGYÁRBÓL Tollseprfi Tréfa nélkül —, ------ scnnmarvm/dr már í**­lesi t ette negyedévi értékesítés* tervét. Ugv számítják, hogy a negyedév végéig mintegy három ‘s félmillió forint értékű áruval teljesítik túl az értékesítési ter­vet Ennek a feltételei biztosítva tannak gyors ütemben folynak i kiszállítások. Tegnapelőtt fejez- ék hp az NDK részére készült 12 vagon körtebefőtt elszállítását. \ gyárban az utóbbi hetekben ltlagosan napi négy vagon kon­zervárut küldtek el exportra. Leírókönyvelőt és bérelszámolót felvételre keres a Biikkösdi Állami Gazdaság. Fizetés kollektív szerint, 210 Nemrégiben foglalkoztunk a pécsi presszóféleségekkel. A cikk megjelenése után több ol­vasónk említette, hogy az esz­presszó magyar neve nemcsak kiskávéház, kávézó lehet, ha­nem kivéméró, kávémérés, kávécsárda, kávézda (bizonyá­ra a cukrászda mintájára) le* hetne. Egyik jókedvű olvasóink a mopresszó nevét <mo kávézónak, a táncos presszókét pedig bo­kávézóknak javasolja nevezni. Bakó László olvasónk közli velünk, hogy a kávéval kap­csolatban a pohár, a csésze, findzsa, bögre, ibrik szók kö­zötti különbségről vitáztak az üzemben. Kéri, közöljük ezek eredetét is. Mivel kérése — úgy gondoljuk — általános ér­dekű, ezért szívesen teljesít­jük. A feketét csak újabban kor­tyolgatjuk pohárból, régebben ennek a kellemes italnak ki­szolgálása gyakran másfajta edényben történt. A pohár sza­vunk már a XIV. századi nyelv emlékeinkben is előfordul. A latinból német közvetítéssel jutott a szláv nyelvbe, ahon­nan mi is kölcsön kértük. Szláv eredetű a csésze azó is. A Besztercei Szójegyzékben még a régebbi csosa alakjában található. Comenius szerint je­lentése: széles szájú pohár. A findzsa szó arab-török ere detű. Zrínyi Miklós Szigeti ve­szedelmének harmadik éneké­ben említi, hogy a vezlrpasaés a látogatására érkezett siklós- vári bég „kávét kicsin fincsán- ból hörpölgetének, oeztán-nz- után vacsorát is evének.1 Mikes Kelemen Törökorszá­gi Leveleiben megjegyzi, hogy a török „egy pipa dohányt ád, egy findsa kávét." A bögre szó eredete még nincs kiderítve, Már Molnár Albert szótárában is megtalál­juk. Cserépből vagy fémből való, ivásra, vagy evésre hasz­nált kisebb edényt nevezik Így. A dolgozók látogatta szeré­nyebb kávémérésekben hasz­nálatos edény. Az ibrik oszmán-török ere­detű szavunk megvan már az 1585. évi Calepinus szótárban, ahol fogantyús, nyeles, a ben­ne lévő folyadék kiöntésére al­kalmas edénykét jelent. Az ú. n. „török kávét“ ma is ilyen nyeles kávéfőző rézibrikben szolgálják fel. A felsorolt edények egyiké­ből — másikából nemcsak fe­ketekávé, hanem tea, kakaó, csokoládé és hűsítő Italok Is ihatók. A csokoládé szót a né­met nyelvből vettük át, bár mexikói eredetű: choko = ka­kaó, late <m viz. A szörp ázó a nyelvújítás alkotása: a szörpöl igéből származik. Ez olyan hangutánzó ige, mint a hör- Pöl, hörpínt, szürcsöl, szörtyö- get. A limonádét 1768 óta hasz­náljuk a német Limonade 6zó átvételeként. Az italokat általában a tön tétben mérik ki, és onnan vi­szik a vendég elé. A magyar söntés szó a német Schenk- tisch szó átvétele. A Czuceor— Fogarasi-íéáe nagy szótárban sentés alakjában találjuk, sazi olvassuk róla: „Szeder Flórián szerint a palócoknál a. tn. csapszék, ivóház." A szó a népnyelvben is használatos, és a Magyar Tájszótár az ország különböző vidékeiről többféle alakban közli: söntés, csöntés, söntis, sentés. Az ivászobában levő léces bormérő rekeszt, az ún. kármentöA értik rajta. A kocsmáros itt tárolta minden portékáját, nehogy a duhaj legények a törékeny holmikat összetörjék. A nyári nap hevében a bort gyakran vízzel hígítva Isszuk. A német eredetű spriccer szó helyett ma már mindinkább a fröccs szó használatos. Ezt a fröccsen igéből származtattuk. A fröccsnek többféle „népi” változata van. A kisfröccsöt, amely egy deciliter bor és 1 dl víz keveréke, tréfának mondják a „szesztestvórek”, az egy dl borból és 2 dl vízből készült keveréket hosszúlépés- nek nevezik, a házmestert pe­dig 3 dl borból és 2 dl vízből készítik; Pompásan sikerült» pikkolá, a kispohár sör elnevezése is: fütty a neve. Persze a jaspz­nyelv „beavatottjai” tudják, hogy füttyön mást Is szokás érteni — egy kis tréfával. Tóth István Mi így kezdtük Sok új tsz alakult a megye ben. Útjuk egyenes és világos Nem kell messzire menniük hogy meglássák a holnapjuka A korszerűen felszerelt, nagy szerű eredén yeket elérő állan gazdaságok példája mutat j;. hogy mire képes az ember ; nagyüzemben, ha akarja. Akaratban nincs Is hiány mégis nehéz az indulás. Ezer nyi gonddal találja maga szemben az új útra lépett pa rasztember. össze akarja vonn az állatokat, és nincs takar mánya, istállója. Vetni szerei ne, és nincs vetőmagja. Nlnto tapasztalat a munkaszervezés ben, premizálásban, vezetésbe — sok mindenben nincs. Mégi elindult, mert jobb és embe ribb életet akar teremteni ősei földjén. Segíteni szeretnénk az első lépésekben. Ezért vitát indí­tunk lapunk hasábjain. Arra gondolunk, a régebbi tsz-ek vezetői sok jótanácsot tudnak adni az újaknak. Helyet adunk véleményünknek, azzal a ké­réssel, hogy kövessék minél többem a példájukat. Szólja­nak hozzá, írják meg a véle­ményüket, mondják el a ma­guk tapasztalatát Támogassák ifjabb testvéreiket, legyen a megszilárdítás olyan társadal­mi ügy, mint a szervezés volt. FÜLE ISTVÁN vezetőségi tag, Nagydoboza: Olcsón helyeztük el az állatokat A Nagydobszai Béke Tsz ta­valy február 23-án alakult százhárom taggal és hatszázhu- szonnégy hold földdel. Bizony, nehéz volt a kezdés. Tizen­nyolc és félpár lovat, tizenkét tehenet és tíz növendéket vet­tünk át, és nyomban a meg­alakulás után vásároltunk öt­ven hizlalásra való süldőt Sokáig tanakodtunk hová te­gyük az állatokat Nagy istál­lónk ugyanis nem volt egy Virágzanak a mecseki mandulafák A Mecsek napsü­tötte lejtőin — az ország legdélibb hegyvonulatán — évszázadok óta vi­rulnak a mandula­fák. Janus Panno­nius, a nagy pécsi püspök-költő már ötszáz évvel ezelőtt verset írt „Egy du­nántúli mandulafá­ról'’. Ma mintegy 64 000 mandulafa díszük Baranyában, felerészben a Pécs felett emelkedő dombokon, felerész­ben pedig a Zengő környékén, vala­mint a mohácsi és a Villány—siklósi dombokon. Az eny­he márciusi időjá­rás hatására kibom­lottak a hófehér mandulavlrágok. A pécsi szőlőkben le­vő mandulaíák jó része már teljesen virágba borult. A mandula az első vi­rágzó gyümölcsfa tavasszal, ezért a méhészek ilyenkor nagy számban tele­pítik kaptáraikat a mandulások közelé­be. A fák ágain fel­tűnően sok a ter­mőrügy, úgyhogy ha a fagyok nem tesz­nek kárt a virágok­ban, jó termésre le­het számítani. Eb­ben az évben a ba­ranyai mandulafák­nak több mint a kétharmada hoz már termést. — Engedje meg, hogy Itt maradhas­sak. Szeretem magát... nem.. nem a földet... magét A földdel továbbra Is maga rendelkezne, akkor is, ha hozzám jönne... Már négy éve viselte Horváth Tibor nevét, amikor egyszeresalt behívót kéz­besítettek az urának. SAS behívó volt. Azonna. menni kellett. Még arra is alig vö t ideje, hogy tőle, meg a gyerektől a Tibitől elbúcsúzzon Egy év múlva szomorú hírt hozott a poe'.ás — Horváth Tibor eltűnt. • Ettől kezdve egy reménysugár maradt A t a beszélgetés, am:t HorvAtuné báty Ja folytatott egy ka’onúvnl. Ez a kato­na azt mondta: 6 as.y században volt HervÜhtal. Horváti valószínűleg fog­ságba esett. Mennyi idő telt el azóta? — emelte fel a fejét Horváthnó és lassar lecsú­szott a priccsről. — A gyerek felnőtt, most egyetemen tanul, gépészmérnök lesz. Ö meg a fé'jét várja — jutott el idáig gondolatban, amikor az udvaron hangokat hallott Kiment. Két férfit látott. Az egyik a férje volt, a másik meg az ő bátyja. Arval János, meg Kustos Gyula, a tanács elnöke. — Jóestét a ház asszonyának! — kö­szönt Horváthnéra bátyja. — Te mindig ilyen jókedvedben vagy! *— jegyezte mer Horváthné és betessé­kelte nz embereket. Ben* a szobában hamarosan fehér ab- terítettek az asztalra. Előkerült a boros'i vég, meg a poharak Is. — Egészségünkre! — ürítették a po­hárét. — Úgy tekints rám sógor, hogy tsz- tággal koccintottál! — mondta moso­gatva Árvái. Horváth kérdő tekintetét Kustos, a tanácselnök kapta el és azonnyomban tovább fűzte a szót: — így igaz. János ma délután alá­írta a belépést és azt mondta: benne­teket Is meggyőz. — Hát az nem lenne nehéz dió. Kü­lönösen részemről nem — válaszolt Horváth miközben a tűzhely körül for­golódó feleségét nézte. — Akkor ne teketóriázz. Itt van ni a papír, firkantsd rá a neved, aztán igyunk rá! — így Kustos és elővette zse­béből a belépési nyilatkozatot. A papír elfeküdt az asztalon. Horváth tétován a kezébe vette, majd vissza­nyújtotta: — Tedd el! Én nem írom alá. Kustos meglepődött Most Árvái vette át a szót. — Ugyan sógor, mire való ez a sol tétovázás. Hát nem te mondtad, hogy alaposan megelégelted a aok gürcölést, hoar jó lean«« h« klont megkönnyeb­bülnél a munkától. A tsz-ben is meg­keresünk annyit és ott legalább min­dig könnyebb lesz — vágta ki szinte egy szászra Árvái, Horváth szótlanul meredt maga elé. Mintha a pohárban gyöngyöző bor je­lentene neki most mindent. Merengésé­ből ismét a sógora riasztotta fel. — Margit! Tudjátok, hogy mindig csak jó tanácsot adtam nektek. Beszólj ennek az embernek. Vagy talán te nem akarod? — Ilyenben az embernek kellene elő­ször döntenie, de az mindig ilyen gyá­va volt. Amikor feleségül vett, akkor is olyan bátortalan, akadozó volt. Ad­játok oda azt a papírost, majd én alá­írom. — Aláírod? — ugrott fel Horváth — Ha én ezt tudom, már rég megtettem volna én is. Csakhogy nem mertem. A föld nem az enyém, a tiéd. És emlék­szel, mit mondtam akkor.,, Horváthné megértőén bóllntot és sze­me sarkából intett az embernek: na, vegyél már bátorságot — Ide írd a neved — mutatta Kustos Horváthnak. — Te meg ide ni, az emberé alá — bíztatta még mindig Árvái a húgát. Horváthné megpercegtette a tollat és miközben oda írta a nevét a férje neve alá ezt mondta: — A föld, mióta feleségül mentem hozzád kettőnké volt. Együtt dolgoztunk rajta. Poharak koccantak. Horváth felállt és mintha valami ünnepségen mondana pohárköszöntőt vésra buzdította a társaságot: — Igyunk. Igyunk hát az asszonyom egészségére. Mindannyian egy hajtára kiürítették poharukat sem. Arra lyukadtunk ki, hogy egyelőre legjobb lesz, ha egyezséget kötünk a legna­gyobb Istállókkal bíró tsz-ta- gokkal: adják át ideiglenesen. így Is történt. Kovács Pis­tánál, Lukács Jóskánál, Csiga Mihálynál, meg másoknál el­helyeztük a lovakat és marhá­kat. Úgy egyeztünk meg, hogy díjtalanul adják bérbe. Volt a legeltetési bizottság­nak egy régi, szalmatetős épü­lete. A mögé épült az apais- tálló. Elkértük tőle, s a pajtá­ját átalakítottuk disznóóllá Csak betonlapos kifutót kellet építeni hozzá, és megvolt az 50 férőhelyes hizlalda. Mindez persze csak kezdet­nek jó. Rengeteg munkaidő ét takarmány elpocsékolódik ami­att, hogy sok helyen vannak az állatok. Ezért segítünk ma­gunkon favázas istállókkal. Mint minden faluban, nálunk is van egy ezermester, Caink Mihály. A vezetésével megépí­tettünk egy 12 férőhelyes flaz- tatót. Téüesíthető nyári szál­lást építünk a marháknak, új 100 férőhelyes ólat a hízóknak. Mindent saját erőből, csak a drót és a szeg került pénzbe. NAGY SÁNDOR tsz-elnök, Mól vány: összeadtuk a vetőmagét A mi tsz-ünk, a Március 15 nem nagy, de a gondok itt sem voltak kisebbek, a tavaly ta­vaszi indulásnál. Nem volt például vetőmagunk. Mit te­gyünk? Kérjünk az államtól1? Az sem feneketlen kincsesbá­nya! Úgy okoskodtunk: ha nem alakul tsz, akkor is bevetették volna a határt. Van tehát ve- tőmag a tsz-tagoknál, csak el m rbb van a szomszéd a sziget« ári vásárnál. JÓ termést takarítottunk be, őszei könnyűszerrel visszan­őttük a kölcsönöket Van ve- imagunk elég, lassan el is fe- jjtjük a szűkös időket, de a avaly tavaszi napok emlékét ohasem:- akkor fogtunk elő­tör össze igazán. DOMB AI JÓZSEF .z-elnök. Tótszentgyörgy: .(«Qtitottuk»területet Nem minden ember egyfor- ■a. Az egyik megérti, hogy >ak egy út van, a nagyüzem; bból kell megélni, ezért szi­lt lelkét beleadja a közös munkába. A másik még nem jutott el idáig, még sokat ka­csintgat visszafelé, és elég kedvetlen a közös munkában: Minek is tagadjam: nálunk is voltak ilyen emberek. Igaz, nem a Dózsában, amelybe ta­valy lépett be a falu népe, hanem az Aranykalászban, amely még az ötvenes évek elején gazdálkodott a község­ben. Az első években bizony sale baj volt a munkafegye­lemmel. kell kérni kölcsönbe. Felhív­tuk őket a közgyűlésen, adjon mindenki a tehetsége szerint. A burgonyából legalább 120 ki­lót hozzon egy család, mert kü­lönben nem lesz elég. Ha töb­bet ad, 10 kiló kamatot kap ősszel mázsánként. Nem is gondoltuk volna, hogy ilyen összetartó a falu népe. Egymás után emelkedtek fel a kezek. R. Nagy Sándoi 6 mázsa krumplit, 26 kiló ló­heremagot, 160 kiló zabot, 92 kiló tavaszi árpát ajánlott fel. Rinyai Kálmán — de minek Is folytassam tovább? Igaz, hogy ezek a vetőmagok nem voltak fajtatiszták, a bur­gonyában például a kisvárdai rózsától kezdve a gülbabáig minden fajtát meg lehetett ta­lálni, de csalt krumpli volt az. Jól termett, s ami a legfőbb: sehol sem maradt veteti en a határ. Ugyanígy szedtünk össze 25 hízónak való sertést Is. Nem a piacon kezdtük, hanem ma­gunknál, hiszen sokkal köze­Hogy mire vezetett ez? Csak arra, amit várni lehetett: az osztalék kevesebb lett a re­méltnél. Ez mindenkit kijóza­nított, még a húzód őzök is be­látták. hogy így nem lehet gazdálkodni. A szorgalmasab­bak pedig kijelentették, hogy ők nem dolgoznak „bandá­ban”. Osszák fel a tagok kö­zött a területet. Mindnyájan emlékezték er­re, amikor tavaly a Dóz ába léptek. Ezért osztottuk fel azonnal a területet. Minden tag kapott egy hold kuk' ieát, 420 négyszögöl cukorrépát. Ta­karmányrépából 210, burgo­nyából 230 négyszögöl i ütött egy tagra. Mintha varázsereje lett vol­na ennek a felosztásnak, min­denki azon igyekezett, hogy minél előbb végezzen. Egy­mást lesték az emberek, hogy ki kapált többet. Úgy ment a munka, mint a karikacsapás. Megelőztük az egész környé­ket, még arra is futotta az időnkből, hogy az állami gaz­daságnak segítsünk. Nem tré­fálok: nem volt munkánk, el­mentünk néhány napra az ál­lami gazdaságba lucernát gyűjteni és cuíkorrópát egyelni. Az érte kapott pénz a tsz- tagoké maradt. Az idén is így fogtunk hoz­zá. Megint megelőztük a kör­nyéket. Ezért azt javasolnám az új tsz-eknek: már az első évben osszák fel a területet. Ne dolgozzanak „bandamun­kában”. Vásárosdombó és Vidéke Körzeti Fmsz, klsvaszarl vegyesboltjához szakképzetl boltvezetői keres. Erkölcsi bizonyít­vány szükséges, lakás van fizetés jutalékos bérezés szerint Jelentkezni közpon­ti irodában személyesen, útiköltséget felvétel esetén térítünk. ______________211 fi gyelem! Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kismé retű táblákból (üvegházak sűrű osztású ablakok éf ajtóki üvegezését rövid ha­táridőre, vállal. Cím: Szak­ipari részleg Pécs, Rózsa Ferenc utca 4. Tel.: 10-3fl'51 mellék. 12027

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom