Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-17 / 65. szám

NAPLÓ 1969. mAkchjs U Gsbhelsi mintára táiékgztalási csúcsszenet látesitenek Bonnban Berlin (MTI). A nyugat- németországi közvélemény megdöbbenéssel fogadta a bon­ni kormánynak azt a tervét, hogy tájékoztatási csúcsszer­vet létesít, amelynek vezetését Globke államtitkárra, Hitler faj törvényeinek egykori ma­gyarázójára bízza. Valójában arról van szó, hogy Göbbels egykori birodal­mi propagandaügyi miniszteri funkciójával bíznák meg Glob- két, aki ezek szerint felettese lenne Eckhardt sajtófőnöknek. Az új tájékoztatási szerv részére a jövő évi' költségve­tésben kilencvenmillió már­kát irányoznak majd élő: A magyar párt- és kormány« küldöttség Varsóban (folytatás az l, oldalról) Meggyőződésünk, hogy az önök baráti lengyelországi lá­togatása jól szolgálja majd ba­ráti együttműködésünk erősí­tésének, valamint a béke és a szocializmusért folyó közös harcnak az ügyét. Kádár elvtárs válaszbeszéde Várható Oberländer lemondása Bonn (TASZSZ): A Neue Rhein Zeitung szerdai száma közli, hogy Oberländer bonni áttelepítésügyi miniszter le­mondását ma már elhatározott dolognak tartják. A lap szerint Oberländer a bonni ügyészség nyomozásának befejezése után le fog mondani .A Keresztény- demokrata Unió tekintélyes ve zetől — közöttük Gersten- maier, a szövetségi gyűlés el­nöke — azt javasolták Ober- lijndemek, hogy vonuljon nyu­galomba. A Francia Diákszövetség általános sztrájkot hirdetett Párizs (MTI). A Francia Diákszövetség szerdára és csü­törtökre általános sztrájkot hirdetett, mert a kormány az egyetemi és főiskolai hallgatók szervezetei által megállapított 5,ultimátum“ lejártáig nem hozott intézkedést a katonai szolgálathalasztások rendszeré­nek tisztázására: A trancia kormány a szerdai minisztertanácsi ülésen fog­lalkozik az egyetemi és főisko­lai hallgatók katonai szolgálat- halasztásának ügyével. Új szovjet ejtőernyős világcsúcs Szverd lovszkban szovjet ej­tőernyősök a hármas csoportos ugrásban új világcsúcsot értek el. Áz 1 500 m-ről a kijelölt kör középpontjától csak 2,82 m-re tértek el. s ezzel megja­vították az eddigi 3,30 m-es világcsúcsot. — Mindig szívesen és meg­elégedéssel gondolunk arra a nagyjelentőségű látogatásra, amelyet a Gomulka és Cyran- kiewicz barátunk által veze­tett lengyel küldöttség 1958 tavaszán tett hazánkban, a Magyar Népköztársaságban. Őszinte örömünkre szolgál, hogy ezt a látogatást most vi­szonozhatjuk, és hálásak va­gyunk a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának, a Lengyel Népköztár­saság kormányának e meghí­vásért, amellyel ezt lehetővé tette számunkra. Közismertek a magyar és a lengyel népet századokon át összefűző baráti kapcso'"'ok Népeink barátsága az elmúlt tizenöt év alatt új, szocialista tartalmat kapott. A német fa­siszta hódítók alól felszaba­dulva népeink lerázták a tő­kések igáját és azóta szabad hazában a szocializmus élteti ma. és éltesse is örökké a ma­gyar-lengyel barátságot. *— A magyar nép ismeri a testvéri lengyel nép szocialista építőmunkájának nagyszerű eredményeit. A Lengyel Nép- köztársaság minden újabb si­kere új erőt ad a magyar nép­nek is a szocialista társadalom építésében. Népeink nemcsak azonos úton járnak, hanem váU’t-vállnak vetve, egymást kölcsönösen segítve járnak a szocializmus útján. — A magyar-lengyel barát­ság szálai ma erősek és állan­dóan erősödnek mind párt­jaink, mind államaink között, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet széles területe­in. Küldöttségünk bizonyos abban, hogy a mostani találko­zás újabb lendületet ad kap­csolataink további fejlődéséi nek az élet minden területén, a magyar és a lengyel nép ja­vára, hasznára. Látogatásunk olyan Idő­szakra esik, amikor önáltatás nélkül mondhatjuk a nemzet­közi helyzetre, hogy hála a szocialista országok növekvő erejének és állhatatos békepo­litikájának, enyhült a feszült­ség és a további kedvező fej­lődés lehetőségei adva vannak. Kormányaink külpolitikája hí­ven szolgálja a magyar és a 1 lengyel nép őszinte békevá­gyát, érdekeit. Kétségtelen, hogy mostani találkozásunk is a béke, a népek békés egymás mellett élésének előmozdítá­sát szolgálja. — Békevágyunk kötelessé­günkké teszi az éberséget is a nyugodni még mindig nem akaró imperialista körök mes­terkedéseivel szemben. Az Eu­rópa népeinek békéjét legköz­vetlenebbül veszélyeztető nyu­gatnémet fegyverkezést és egyre nyiltabb revansizmust látva, lehetetlen nem gondolni azokra a szörnyű szenvedések­re, amelyeket a rabló német imperializmus zúdított a múlt­ban a magyar és a lengyel népre. Tudomásul kell ven- niök ezeknek az uraknak, hogy a magyarok és a lengye­lek eltökélten és együttesen szemben állnak revansiszta hó­dító, békebontó terveikkel. — Az egyre erősödő magyar­lengyel barátság része a szo­cialista országok nagy tömö­rülésének, Ma a béke ügyének legerősebb támasza az egész világon a szocialista országok ereje és egysége, s ez az az erő, amelyen megtörik a kalandra hajlamos imperialisták min­den sötét terve, ez az az erő, amely a hidegháború felszá­molásának és a tartós békének a reményével tölti el az em­beriséget. — Minden törekvésünk arra irányul, hogy előmozdítsuk a szocialista társadalmi rend bé­kés győzelmét és a béke dia­dalát a háború erői felett. Ezért erősítjük szakadatlanul kapcsolatainkat és barátságun­kat az élenjáró Szovjetunióval, a népi Kínával, valamennyi szocialista országgal. Ezért tö­rekszünk igaz szívvel még to­vább erősíteni és mélyíteni, örökre megbonthatatlanná ten­ni szocializmust építő népeink vérrel megszentelt kapcsolatát, a magyar-lengyel barátságot. — íme ezek a szándékok ve­zettek bennünket önökhöz, kedves lengyel harátalnk. Még egyszer szívből köszönöm a szívélyes fogadtatást. Köszönt­jük lengyel barátainkat, a di­cső Varsó lakosságát, az egész lengyel dolgozó népet! — Elhoztuk és átadjuk önök­nek az egész dolgozó lengyel népnek a magyar dolgozó nép bennsőséges, testvéri üdvözle­tét és forró jókívánságait. Él­jen a Lengyel Egyesült Mun­káspárt által vezetett, szocia­lizmust építő lengyel nép! Él­jen a magyar-lengyel barát­ság! Éljen a szocializmus és a béke! Véget ért a genfi leszerelési értekezlet első munkaülése Genf. (MTI) Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint szerdán 12 óra 03 perckor vé­get ért a tizhatalmi genfi le­szerelési értekezlet első mun- kaülése. Az ülés első felszólalója Ormsby Gore, az angol kül­döttség vezetője volt. Félórás beszédében az öt nyugati kül­döttség nevében előterjesztette a nyugati hatalmak leszerelé­si javaslatát. Utána Zorin szovjet külügy­miniszterhelyettes emelkedett szólásra. Mint mondotta, a szovjet küldöttség ugyanazt a javaslatot tekinti az értekezlet előtt fekvő legfontosabb ok­mánynak, amelyet Nyikxta Hruscsov az ENSZ tavaly őszi közgyűlésén előterjesztett, az általános és teljes leszerelés tervét A Német Demokratikus Köztársaság belügyminiszterének tiltakozása Berlin (ADN). K. Maron, a Német Demokratikus Köztár saság belügyiminsztere az NDK kormánya és lakossága nevében határozottan tóltako­Eisenhower imádkozik... Közismert tény, hogy egyes nyugati politikusok előszere­tettel hivatkoznak bessédeik- hen az istenre és nagyon is profán politikai manővereik­hez igen sokszor felhasználják a vallásos tömegek hiszékeny­ségét. Eisenhower eLnölk pél­dául a nemrég lezajlott dél- amerikai látogatása Borán a brazil parlamentben többek között arról akarta meggyőzni a vendéglátókat, hogy az Egye­sült Államok őszintén óhajtja a békét. Hogy szavainak na­gyobb nyomatékot adjon, szemforgató ájtatoseággal az alábbiakat mondotta: „...Azért imádkozunk, hogy a jövőben az emberiség mélységes és őröl? vágyai győzedelmeskedje­nek .. Ennék az — egyébként elég átlátszó trükknek — régi ha­gyománya van, végigkíséri az egész történelmet. A kizsák- mányolótknak minden időben h } volt az istenekre, vagy az istenre hivatkozni. A ke- reiztesháborúk alatt, a szent kereszt, a vallásos eszmék je­gyében rabolták ki az arab országokat. Amerikában pal­losként villogott a kereszt a spanyol hódítók kezében. Is­ten cs a király nevében kötöz­ték az ágyúk elé Indiában a gyartnati kizsákari ”0’án ellen fellázadó bennszülötteket. A vilá£rhái'“'"M',v'an pópák, angli­kán lelkészek, katolikus tábori papok közreműködésével haj­tották a frontok vágóhfdjaira a népeket. , t Az amerikai lépők annak idején terjedelmes riportokban számoltak be az első atombom­ba bevetésének körülményei­ről, többek között arról ie, hogy Truman a végzetes pa­rancs kiadása előtt hosszasan imádkozott. Von Braun, Hitler rakéta- szakértője, a hírhedt V—2 fel­találója, aki jelenleg az USA kegyeltje, az egyik_ jugo­szláv újság tudósítója előtt ki­jelentette, hogy minden látszat ellenére istenhívő, rendszere­sen templomba járó ember, aki mindig isten parancsolatai szerint élt. (Kár, hogy erről a londoni iaikónegyedek rakéta- fegyverekkel elpusztított la­kossága nem tudott. Bizonyára könnyebb lett volna szegé­nyeknek a halál, ha tudják, hogy gyilkosuk minden vasár­nap értük imádkozik a temp­lomban .; .) Jellemző, hogy a háborús bajkeverők, akik istenre hi­vatkozva a háborúkat kirob­bantották, rendszerint a _ há­borúk kimenetelét, a kivívott béke tartósságát az „égi hatal­mak” szándékától tették és te­szik függővé — akárcsak Eisenhower. Az emberiség nagyobbik fe­le azonban ma már jól tudja, hogy mi van az ilyen kenet­teljes szavak mögött. Az, hogy béke, avagy há­ború lesz-e. hogy megszünte­tik-« az atomfegyverele gyár­tását, hogy csökkentik-e az óriási áldozatokat követelő fegyverkezz» hajszát, termé­szetesen nem azon múlik,' hogy a kormányfők imádkoz- nak-e, hívők-e avagy ateisták. Emlékezzünk csak! Az Egyiptom elleni agressziót olyan hivatalosan is „isten­hívő” kormány robbantotta ki, mint például Anglia. Az egyiptomi lakosságot barbár módon megtámadó gyilkos bombázók Eden és Guy Mollet parancsára indultak útra; Az „istentelen’' Szovjetunió visszont fellépett az ellen az agresszív támadás ellen és óriási erőfeszítései eredménye­képpen sikerült is elhárítani a veszélyt Egyiptom békés la­kossága feje fölül. Ugyanez történt Algiériában, holott háborút kezdeni, békés, védtelen polgári lakosságot irtani, ném éppen „istenes ’ dolog. A hidrogénbombák gyártása sem minősíthető „bocsánatos bűnnek”, még akkor sem, ha állítólag most már „humánus” hatásfokkal gyártják és „csak” rövid ideig fertőzi meg gyil­kos sugaraival az elpusztított területeket. Az ateista szovjet kormány ■— ezzel szemben évék óta har­col a nukleáris fegyverek el­tiltásáért, nemzetközi ellenőr­zés alá helyezésükért. Beszélhet mr. Eisenhower, amit akar, a népek szemét nem lehet bekötni. Bőséges bizonyíték mutatja, hogy nagy nemzetközi problémák meg­oldásának útja egyáltalán nem az imádkozás. F. Fi zott az ellen, hogy a nyugat­német rendőrség terrorintéz­kedéseket foganatosít a Német Demokratikus Köztársaság Nyugat-Németországba utazó állampolgáraival szemben; A tiltakozás tényeket sorod fel arra, hogy a nyugatnémet hatóságok megsértve minden nemzetközi jogszabályt, üldö­zik az NDK polgárait. így ez év február közepén a nyugat­német rendőrség törvénytele­nül letartóztatta az NDK két állampolgárát; amikor hozzá­tartozóikat meglátogatták. Feb ruár 4-én Nyugat-Németország ban letartóztatták Manfred Henninge*, a Deutscher Ju­gendring elnevezésű ifjúsági szervezet munkatársát. Ezen kívül még két NDK- állampolgárt tartóztattak le nyugat-németországi látogatá­suk idején. Különösen felháborító az — hangzik a tiltakozás — hogy a bonni hatóságok rendőri in­tézkedéseket tesznek az NDK helyi szerveinek a nép által választott képviselői ellen, amikor azok választóik megbí­zásából össznémet találkozók­ra utaznak a Német Szövetsé­gi Köztársaságba. Az NDK belügyminisztere hangsúlyozza: az NDK polgá­raival szemben alkalmazott rendőrterror azt tanúsítja, hogy a nyugatnémet hatóságok félnek a német nép szabad véleménynyilvánításától és szembefordulnak Németország újraegyesítésével.­Harminc éves a Vietnami Dolgozók Pártja Hőéi harcokat, dicső győzel­meket aratott ez alatt a har­minc év alatt egy gyarmati ország népe, munkásosztálya, élcsapatának vezetésével. Az Októberi Forradalom ha­tására, valamint Kína és Fran­ciaország kommunista- párt­jainak közvetlen segítségével a marxizmus—leninizmus a francia kolonializmus vasfüg­gönyén át behatolt Vietnamba. 1924-ben a fejlődésnek in­dult országban a forradalmi mozgalom gazdasági követelé­seiről lassan rátért a politikai harcra. A marxista—leninista elmélet összekapcsolása a munkásmozgalommal és a ha­zafias mozgalommal azt ered­ményezte, hogy 1930 elején megalakult Indokína Kommu­nista Pártja. (1951. márciusá­tól Vietnami Dolgozók Pártja.) Ez az esemény fordulópont volt a vietnami forradalom történetében. Arról tanúsko­dott. hogy a munkásosztály megerősödött és alkalmas ar­ra, hogy élére álljon a forra­dalmi harcnak. A párt csak­nem tizenöt esztendeig az ille­galitás viszonyai között volt kénytelen küzdeni és ellenáll­ni a francia kolonializmus bestiális üldözéseinek. Az or­szág börtönei, kényszermunka­táborai zsúfolásig megteltek kommunistákkal. A párt veze­tői és egyszerű harcosai közül sokan az életüket áldozták a hősi harcokban. De hittek ab­ban, hogy végül is győzni fog az eszme. A marxizmus—leni­nizmus szellemében nevelke­dett kommunista párt helyes forradalmi irányvonalat érvé­nyesített. A párt már 1930-ban pontosan megszabta a polgári demokratikus forradalom fel­adatait: harc az imperialisták és a nagybirtokosok ellen, a nemzeti függetlenség kivívása, a föld átadása a parasztoknak. Ez a program tökéletesen összhangban volt a nép több­ségét alkotó parasztság törek­véseivel. Ezzel a párt nagy tö­megeket tudott tömöríteni a munkásosztály köré. a többi osztály pártjai viszont meg­buktak, vagy elszigetelődtek. Nem sokkal a megalakulás után két tartományban a mun­kások és parasztok lerázták magukról az imperialisták és a földesurak igáját, megterem­tették a munkások, parasztok és katonák hatalmát és kihir­dették a dolgozók demokrati­kus szabadságjogait. Bár rövi­desen vérbe fojtották az U* megindult mozgalmat, mégis örök példája maradt a viet­nami dolgozó tömegek hősies Bégének és harckészségének. Elősegítette azoknak az erők­nek a megszületését, amelyek később végrehajtották az au­gusztusi forradalmat. Amikor 1936-ban nyilván­valóvá lett a fasizmus és a második világháború veszélye, a párt csatlakozott az anti­var, *>* ,-V; mV* fas'szta demokratikus vili fronthoz és a francjaorSj Népfronthoz. Ez a mosgal több mijlió embert állított tasorba és felébresztette nük a politikai önl udat" Még nagyobb lett a komit* nista párt tekintélye a AP gozó tömegek körében. . Nem sokkal a háború rése után megszállták Viert mot a japán hódítók. A ff: harcot hirdetett a megsw ellen. Megszervezték a Vie riami Felszabadító Hadsffl első egységeit. A kommúnis párt partizán egységeket s# vezett a japán megszállók len, aktívan bekapcsolódod fasizmus elleni harcba. Mind- lehetővé tette, hogy nyornfc azután, hogy a szovjet csaP tok szétzúzták a fasizmust, talános népi felkelést szer zenek meg a hatalom kiyh' sáért. Ez volt az 1945-ös zelmes augusztusi forradalom amelynek eredményeképp* megalakult a Vietnami mokratikus Köztársaság. a párt nem volt nagyi étszárt mégis sikerült összefognia népet és győzelemre vezeti* a nemzeti felkelést. A viert mi nép győzelme egyszf mind azt jelentette, hogy *1: ízben aratott győzelmet marxizmus—leninizmus g>'á mati országban. Nem sokkal az augusírt forradalom után a franc*® megszegték megállanodásart és agresszív háborút indrt tak a fiatal köztársaság eU® Nagy nehézségekkel küszködj akkoriban a vietnami rtj Még az éhínséget sem .szűnt® ték meg, csak néhány frt*í ben alakított katonai égi’3“ gél rendelkeztek. A páxt az° ban elhatározta, hogy ni® indítja az ellenállást. A * katonai mag erős hadsereg erősödött. A hadsereg és J egész nép szilárd egysége. siessége ég önfeláldozása tosítóttá az 1954. májusát® Dien Bien Phu-nál axart történelmi jelentőségű gyóZÉ met. A történelemben elős2*1 fordult elő, hogy ggy lü^jágj mati ország győzteakénj rült ki egy gyarmattartó nff hatalommal vívott pärviad® bői. , A bálke helyreállítása űw Vietnam két részre sza^“ A felszabadított .északi résF a szocializmus épül, délen V\ dig az imperialisták uraiig nak. Az így kialakult hely# ben kettős feladat áll a vif nami kommunisták elölt: ,eÜ szőr a szocializmus ópírt Észak-Vietnamban és n>ásg szór a nemzeti demokraták forradalom befejezése Dél® A Vietnami Dolgozók Pán- a marxizmus—leninizmus záj laja alatt bátran vezeti a # nami dolgozókat a szórta'1' mus felépítéséért és az orsd egyesítéséért, vívott harc1 új®1 sikereinek útján. G. 1 (győzött az olimpiai labdarugó-keret Olimpiai keret—Vojvodina 2:1 (0:1) Az osztrákok elleni március 26-i olimpiai selejtező labdarúgó-mér­kőzésre készülő magyar együttes szerdán este a Népstadionban vil­lanyfény mellett mérkőzött a jugo­szláv vojvodtnával. Zsolt játékvezető sípjelére a két csapat a következő összeállításban kezdett: Olimpiai válogatott: Faragó — Dudás, Várhldi, Dalnoki — Vile- zsál, Kovács ni. — Sátori, Döröcs, Albert, Orosz, Rákosi. Vojvodina: Brklyecsics — Roga- novics, Nikolics, Szvtnyárevics — Szekeres, Krsztics n. — Takács, Rajkov, Veszelinovics, Ivos, Zlspadsa. Változatos, lendületes játékkal indult a mérkőzés. A 15. percben vezetést szerzett a Vojvodina. Vár­hldi a magyar térfél közepén a labda mellé rúgott, Takács kiug­rott, s védheteUenOl lőtt a kapu baloldalába. 1:0. Szünetben mindkét csapat cse­rélt. A magyar együttesben Dudást Novak váltotta fel, Göröcs ld * Orosz lett a jobb, Dunai pedit balösszekötő. A yojvodinában v vancslcs játszott Jobbszélsőt. Nagy lendülettel kezdte a wf, dlk 45 percet a magyar együ*’ Az 50. percben született az egí lítő gól. A kitörő Sátorit a ve! felvágták s a 11-est Varhidt lőtte. 1:1. Hatalmas lendülettel madott a magyar csapat s kürt se.i Dunai beállítása vitt szín* lendületet az ötösfogat játékát’' A 77. percben született a gy®j gól. Kovács ni. hosszú előre* sával Albert kiugrott, s a K‘f. kapus mellett elhúzva, közeire hálóba lőtt. 2:1. A mágyár olimpiai csapat iff csak a második félidőben volt elégítő. Egyénileg Faragó, Dálnokl, a fedezet, Albert, Dunát és Rái illetve Brylyecslcs. Nikolics, o tics n„ Takács, Veszelinovics Ivos játszott a legjobban. Belkaszem: „A franciáit irtóíiáborúl viselnek Algériában“ Róma (AFP). Belkaszem, a szabad algériai kormány kül­ügyminisztere nyilatkozott a Paese Sera című római lap kairói tudósítójának. Nyilatko­zatában hitet tett az algériai nép önrendelkezési joga mel­lett; A kflídgymlntaster erratán ez. algériai katonai helyzetről be­szélt Megállapította, hogy az algériai felszabadító hadsere­get a nép lelkesen támogatja, az algériai szabadságharcosok nagy veszteségeket okoznak a franciáknak. A sajátos guerilla hare az algériaiaknak kedvez, a veszteségeik a franciákénál jóval kisebbek. „Viszont a I gári lakosság veszteségei f pant nagyok. Nem szabad felejteni, hogy a francia W sereg Algériában irtóháb® visel1’. A külügyminiszter zölte, hogy a háború öt j tendejében egymillió poll személy halt meg,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom