Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-17 / 65. szám

2 NAPLÓ I960. MÁRCIUS lt Baranya megye ipari munkásai segítik a dolgozó parasztságot a termelőszövetkezetek megszilárdításában A termelőszövetkezetekben soron lévő legfontosabb feladatokról tanácskoztak a patronáló üzemek, gyárak, intézmények kommunistái a megyei pártbizottságon Március 17-én, szerdán a dél­előtti órákban, mintegy két­száz ipari üzemekben és intéz­ményeknél dolgozó kommunis­ta részvételével megkezdődött a Megyei Pártbizottság által összehívott „patronálók” érte­kezlete, tanácskozásé. Török Károly elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára meg­nyitója után Novics János elv­társ, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője bevezetésképpen a Ba­ranya megyei falvakban vég­bement nagy változásokról be­szélt. Ismertette a jelenlévőik­kel, hogy megyénk összterüle­tének 81,2 százalékán, a szán­tóterület 71,4 százalékán ural­kodó gazdálkodási formává vált a nagyüzemi termelési mód. Nem kevesebb, mint 13 ezer 932 parasztember 100 000 katasztrális hold földdel lépett a legutóbbi időkben termelő- szövetkezetbe. Megyénk ipari munkásai, a gyárak, üzemek, vállalatok, in­tézmények kommunistái, ve­zetői, kiváló munkásai a szer­vezés Idején jelentős segítsé­get nyújtottak a dolgozó pa­rasztságnak. Ennek az ered­ménynek elérése csak úgy vál­hatott lehetővé, hogy a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése nálunk, Baranyában is társadalmi üggyé vált. Legfőbb feladat most és eb­ben a párt ismét a munká­sok legjobbjainak segítségét kéri — a termelőszövetkeze­tek megszilárdítása, a terme- lőszüvekezetek megszilárdí­tásának társadalmi üggyé tétele. Nem csökkentek, hanem gya­rapodtak, sokasodtak a felada­tok a falvakban és ezeknek megoldásában is joggal várják a legnagyobb támogatást tsz tagjaink. A termelőszövetkezetekben előtérbe kerültek a politikai, szervezési, szakmai feladatok. A megye mezőgazdaságának 5 százalékkal kell többet termel­nie, mint az elmúlt évben, 12 százalékkal kell növelni az árutermelést illetve értékesí­tést. Ahhoz, hogy a régi és az új termelőszövetkezetek több árut tudjanak termelni, hogy megizmosodjanak, megerősöd­jenek a jövedelmezőségük fo­kozásában sokoldalú segítsget kell nyújtani számukra. Elsődleges a politikai meg­szilárdítás feladata. Ki kell alakítani a kollektív szelle­met, az akarat és cselekvés egységét Meg kell erősíteni s szövet­kezetek pártszervezeteit, Meillie'iéft a bclelöteü- nyeremények kifizetéséi Tegnap az egész országban negkezdődött a békekölosön- iorsoláson-kihúzott kötvények leváltása. Már a kora reggeli írókban sokan álltak sorba az DTP Színház téri fiókjánál'-; pénztára előtt, hogy felvegyék i nyereményeket. Csak ezeh íz egy kifizetőhelyen a déli Írókig több mint négyszáz {ötvényt váltottak be és mint­egy százhatvanezer foriritot iz^ttek ki ellenértékképpon. 'iöztük egy ötvenezer forintos lyereményt is, melyet 76 192 lorozatú 19—20 sz. kötvénye­iéi Horváth József bőrgyári ímár nyert meg. Ezenkívül így Ötezer és több egyezer fo- •intos nyereményt is kifizetett, izerdán délig az OTP pécsi iókja. ahol még nincs, meg kell alakítani a termelőszövetke­zet pártalapszervezetét. A kommunisták egysége, egy­séges állásfoglalásuk bizo­nyos kérdésekben megnöveli a többi tag előtt tekintélyü­ket. Az üzemek pártszerve­zetei különösen nagy segít­séget tudnak ebben nyújtani, átadhatják munkamódszerei­ket, tapasztalataikat. koricatermelés növekedésére, a burgonyatermelés fontossá­gára, az öntözéses terület nö­velésére, az állattenyésztés problémáinak megoldására. A patronálók feladata a ter­melőszövetkezeti vezetés haté­kony támogatása. Nem mind egy, hogyan vezetik azt a kö­zös gazdaságot, melyben a bol­dogulását akarja megtalálni minden parasztember. Az Uze mek igazgatói nagyon szép példáit nyújthatják a tsz-elnö- köknek, miként kell kialakíta ni a vezetés demokratizmusát, elmondhatják saját tanasztala- taikból, mennyire fonl-~- hogy az egyszerű emberek vélemé­nye minden döntésnél latba essen, hogy jól vezetni csakis a kölcsönös, bátor vélemény­nyilvánítás, a segíteni kész akarat alapján lehet. A szö­vetkezeti demokrácia a tagok egyforma jogain épül fel, de követeiden előírja a kötelessé­gek betartását is. A patronáló munkások győz­zék meg a tagokat arról, hogy eredményes gazdálkodást csak úgy lehet kialakítani, ha min­denki egyformán gyarapítani szándékozik a közös vagyont. Az állatok összevonását kísér­je a takarmány összegyűjtése, a vetőmagot ne sajnálja senki a közös rendelkezésére bocsá­tani. Segítsék a tsz vezetősé­gét, hogy hajlékonyán alkal­mazza az anyagi ösztönzés el­vét, Vegyenek részt a Szövet­kezetek a 30 mászás kukorica- termelésért indult mozgalom­ban. Sokoldalú, türelmes és meg­győző munkára van szükség, hogy az egyéni gondolkodás- módot felválthassa a mások­ért is érzett felelősség, a má­sok boldogsága fölött érzett öröm. A patronálók természetesen foglalkozzanak a konkrét gaz­dasági feladatokkal is. Ahol lehet adjanak segítséget a be­rendezési tárgyak javításához, karbantartásához aszerint, hogy kinek milyen módja van bizonyos anyagi támogatáshoz. A konkrét gazdasági segítés ki kell, hogy terjedjen a ku­Több húst, több tejet, több gabonát, takarmányt termel­ni, nagyobb termelési ered­ményeket elérni, hogy a szö­vetkezetekbe lépett parasz­tok rövid idő alatt láthassák: érdemes volt a közös gaz­dálkodás útjára térni. Ebben van hatalmas szerepük a sokéves tapasztalattal ren­delkező üzemi dolgozóknak, vezetőknek, kommunista munkásoknak — hangoztatta Novics János elvtárs. A tanácskozás folyamán Föl­des Ahdrásné elvtársnő, a me­gyei pártbizottság pért- és tö­megszervezeti oszt-nak vezető­je a termelőszövetkezetek párt szervezetei megszilárdításának különösen nagy jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva a patro­nálók fontos szerepét. Magasabb színvonalú politi­kai munkát kell folytatni a falvakban, el kell érni, hogy a termelőszövetkezeti pártszer­vezetek a termelőszövetkezeti munka motorjai legyenek. Nö­velni kell tömegbefolyésukat, rendszeressé kell tenni tevé­kenységüket; Törekedni kell arra, hogy a párttagok a ter­melőszövetkezeti tagok közül kerüljenek ki, s hogy a szö­vetkezetben lévő kommunisták segíteni tudják a szövetkezet vezetőségét felelősségteljes munkájukban. A termelőszö­vetkezet vezetői vegyenek részt politikai továbbképzés­ben, oktatásban, a kommunis­ták rendezzenek nyílt taggyű­léseket, ahol a pártonkivüll vezetőségi tagok is részt ve­hetnek. Az üzemek, gyárak KlSZ-szervezetei patronálják a paraszfiatalokat, segítsenek kialakítani szervezeteiket, hív­ják meg a KISZ-tagokat, de a párttagokat is az üzemi ren­dezvényekre; A jó politikai munka segít­ségével el lehet érni, hogy ne csak gazdaságilag tartoz­zanak a dolgozó parasztok egy magasabb termelési for­mához, a nagyüzemi gazdál­kodáshoz, hanem az emberek tudata is átformálódjon, felismerjék á közös munka örömét, eredményességét. Földes Andrásné elvtársnő szavai után a jelenlévők meg­beszélték, hogy az egyes ipari ÜZemfek, intézmények, vállala­tok, melyik község dolgozó parasztságát támogatják a jö­vőben, melyik termelőszövet­kezetben fejtenek majd ki munkát, építenek ki baráti kapcsolatokat. A felszólalók hangoztatták szándékukat: tovább segítik a baranyai szövetkezeteket, to­vább folytatják a megszilárdí­tás munkáját, hogy a megye mezőgazdasága elérhesse a ta­valyinál nagyobb árútermelést, hogy a dolgozó parasztok meg­találhassák számításukat a kö­zös gazdálkodásban. Török Károly elvtárs zársza­vában ismételten felhívta a fi­gyelmet a termelőszövetkeze­tek megszilárdításának fontos­ságára, megjegyezvé, hogy a megszilárdítás bonyolult fel­adat. Ebben a munkában kife­jezésre keli jutni a munkás- osztály anyagi és erkölcsi se­gítségének, a segítés minden gazdagságának. A patronáló munkások rendkívül sokat te­hetnek a szövetkezeti paraszt­ság tudatának formálásában, hiszen személyes tapasztalataik bizonyítják, hogy abban az üzemben, ahol kollektív szel­lem van, összefogás és lelkes akarat a tervek teljesítésére, ott jobban megy a munka, könnyebben megy és eredmé­nye is nagyobb. Eredményeket felmutatni, elérni viszont csak ott lehet, ahol nagyfokú mun­kafegyelem párosul az ember­séges vezetéssel. A patronálás tanácsadás legyen, konkrét és gyors segítés. Nem lesz köny- nyű feladat a termelőszövet­kezeteket megszilárdítani, el­indítani a gyümölcsöző gazdál­kodás útján azt a több mint 13 ezer parasztembert, aki nem­régiben ezt az útat választotta. A párt szavában azonban bí­zik Baranya megye dolgozó parasztsága Is. s bízik a mun­kások segítésében. Történelmi átalakulás aktív részesei, alakítói vagyunk. Mun kásoeztályunk eredményesen töltheti be ezt a hivatását, ha a dolgozó parasztságnak a meg szilárdításban is oly nagymérvű segítséget tud nyújtani, mint amilyen segítséget nyújtott az új útra való térésében ■— han­goztatta zárszavában Török Károly elvtársi 8ERKESI ANDRÁS: (3) — A SZIGETVÁRI járás­ban a megalakult tsz-közsé- gek több új létesítményt kap­tak. Molványban a megyei tanács végrehajtó bizottsága artézi kutat építtetett 162 ezer forint költséggel. A ku­tat a napokban adják át ren­deltetésének. A község még ebben az évben 600 négyzet- méter betonjárdát és villany­világítást kap, __. ■., 11.—u.. Az éjszakát nyugtalanul töl­töttem. Másnap már korán reggel az utcán voltam. Gyalog mentem át a hídon. Tízszer is igazoltattak, míg Petre értem. Maya arca lebegett a szemem előtt. Rémképeket láttam, őrült gondolatok keringtek agyam­ban. A Siemens-ház előtt nagy csődület. A csillagos házból egy csendőrőrmester vezetésé­vel tizenhat, tizennyolc éves nyilas suhancok kísérték ki a zéidókat. A tömeg arcán saj- nálközás, kaján káröröm, meg­döbbenés tükröződött. A gép- pisztolyosok fegyvereikkel ha­donászna, mint a barmokat, úgy terelték a szerencsétlen üldözötteket. Előre furakod- tam. A házból egy hetven év körüli öregembert tuszkoltak ki. Ősz szakálla a melléig ért. Mankón vonszolta megbénult testét. Pár lépéssel előtte fia­tal diáklány haladt, s minden lépésnél aggódva nézett visz- sza. Egy lányosarcú karszala­gos gyerek, nem lehetett több tizenöt évesnél, puskatussal noszogatta a tehetetlen aggas­tyánt. — Mozgás. Mózst, mozgási — kiabálta ii kajánul röhö­gött. A jelenet láttán az ott állók egy része felderült. Nevettek. Űt-ott felcsendült egy gúnyos megjegyzés is, a fiút biztató hang. — Gyerekaki Mozgassátok meg őket! — Mi az? Féltek tölünk? — Ugyan, mtért bántják őket!? Ezek is emberek! — Kuss! Ha nem tetszik, kotródjon tovább! — Maga is stróman? Pár jól öltözött polgárember sietve távozott. Tehetetlenül álltam. Érez­tem, hogy segíteni kellene, csak nem tudtam hogyan, A biztató kiabálásra a fiatal su- hanc merészebben böködte az öreget. A szerencsétlen vissza­visszanézett, hang nem jött ki száján, de szeme beszélt: „Nem bírok”. A diáklány észrevétlenül le­maradt. Belekarolt az öregbe, de egy katona durván odább- penderítette. A röhej, a szit- kozódás erősebb lett és a *«- hanc is jobb kedvre derült. Nagyobbat Ütött az aggastyán­ra, s az öreg egy erős ütéstől egyensúlyát vesztette és ® földre zuhant. Mankói kiestek a kezéből. Fejét erőlködve fel­emelte, könyörgő pillantások­kal nézett kínzójára. A nyt- Uugyerek röhögve belerúgott tut öreg arcába. *=» Nagyapa — sikoltott a diáklány és odavetette magát az ájultan heverő test mellé. Ai öreg nyitott szájából vé­konyka vércsík folydogált, s vörösre festette fehér szakál­lár A csőcselék, a vér látásá­tól részegillten. agyba-főbe verte a földön heverő aggas­tyánt és unokáját. Nekik akartam rohanni, Me valaki hátulról megragadott.,, — Hagyja abba ezt a meséi! csapott az asztalra Kallós — a végén még bebizonyítja, Hogy az ellenállási mogzalom tagja volt. István szeme könnybe lábadt az emlékezéstől. Abbahagyta az elbeszélést, tanácstalanul nézett a dühös Kallősta, majd Olajos érdeklődő arcára. — Folytassa Csak — szólt biztatóan Olajos. A fiú arcán szomorkás mo­soly futott át. — Nincs több mondaniva­lóm. Félóra múlva Mayát is agyonlőtték. Nem tudtam meg­menteni, mert 6 nem akarta. Attól a naptól kezdve apámat tartottam Maya gyilkosának. Elköltöztem tőle, megtagad­tam. 1944. decemberében, ka­rácsony előtti napon étem jött. Könyörgött, kért, hogy menjek el vele. Az ostrom- gyüril még nem zárult össze. Nem mentem, összevesztünk. Apám megütött. És ért Vissza­ütöttem. — A fiú egy pilla­natra elhallgatott. Kezével vé- gigsimítóttá homlokát, majd halkan folytatta: — Megütöt­tem Saját apámat és elrohan­tam. Számomra meghalt. Tu­dom, nem hiszik el, de így volt, Ezért nem írtam be az HÍIMElt IDaaaizaáMs a kíspüdoti Ülök a kispadön. Ki tudja hányán ül­tek itt már tavaszt Várva. Felettem az utca hasadékán lát­szik a kék ég. Fény bnti el az utcát, lan­gyos, bizsergető fény. A fákon ma­darak csivitelnek, méh döngicsél kö­rül, beleszagol a ha­jamba, végigtapogat ja a ruhám, közelről belebámul az ar­comba. Hagyom. Hagyom, mert ér­zem: nem szabad bántanom, 6 a ta­vasz hírnöke. Csúf légy mászik a kezemen. Csúnya, de megszépíti az idő. Örül az ember, hogy végre elő jött, hogy megiht itt van. Amott új aútót próbálgat a boldog tulajdonos, körülöt­tem tollasodó csir­kék kapirgálnak, kocsi zörög, traktor berreg, feltúrt ihg- újjú emberek... A kispadön egy fiatal lény, újján gyűrű, menyasszony már, egész arcát neki tartja a napnak, mintha csak egy­szerre akarná ma­gába szívni a nap langyos sugarát, amely után egész télen vágyódott; A buszmegállónál lányok, asszonyok, férfiak várakoznak. Egyszercsak jön egy fiú, Kerékpáron jöh. Leszáll és oc megy egy barac színű arcú lányt1 Megcsókolja. ‘ emberek összes« nak: A menyasá nya. Napfénytől szip kázik a falu. És £ ben a sziporkázó' luban rnegrhoe« az élet: méhek dfi gicsélnek, ibolya ■ pit a bokori* madarak csivi* nek, feltűrt ingói emberek jönn* mennek. Éled a V mészet, éled a fa mert ha még ns tár szerint niricí tavaszi falún év denki tavaszt ét (Szál — A TANÁCSKÖZTÁRSA­SÁG 41. évfordulója alkalmá­ból 20-án délelőtt fél 12 óra­kor a Negyvennyolcas téren a Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom hőseinek emlékművénél koszorúzási emlékünnepséget tartanak. Berki Fülöp elvtárs, a mun­kásmozgalom rági harcosa fog rövid ünnepi megemléke­zést mondani. — AZ 1, KERÜLETI pártbi­zottság március 18-án, pén­teken 6 órakor a termelőszö­vetkezetek szervezésében résztvett dolgozóidat megven­dégeli és dicsérő oklevelet ad át nekik). — A MÉSZÖV tárgyaláso­kat kezdeményezett a terme­lőszövetkezetekkel a virág- termelés növelése érdekében. Tervbe vették ugyanis, hogy néhány nagyobb községben virágüzletet nyitnak a falu lakosságának ellátására.- OLASZ OPERAESTET tartanak március 21-én este 7 órakor a Komlói Zeneislcola nagytermében. Közreműköd­nek: Alpár Mária, Uher Zita, Király Sándor, Jámbor Lász­ló, az Állami Operaház szólis­tái, valamint a Pécsi Filhar- mónikus Zenekar. — A KOMLÖI III-AS AK­NA dolgozói röpgyűléSen el“ határozták, hogy április 4-ig, felszabadulási hónapot tarta­nak. Ez idő alatt fokozzák a ttiunkavereeny lendületét Több jelentős vállalás is szü­letett a röpgyűlésen; életrajzba, mert 1946-ig nem tudtam, hogy életben van-e? — Ó, a mártír — szólt gú­nyosan Kallós. — Es arról mi a véleménye, hogy ön dlcsé- röen nyilatkozott az imperia­listák orvosi eredményeiről? István szíve megkeménye­dett. — Ez az ember az emlé­keiből is gúnyt űzött. Ez az ember gyűlöli őt. Nem várhat tőle semmit. Lesz, ami lesz! — Ez így nem igaz! — ki­áltotta. — Ez így hazugság! Kallós elvörösödött: — Nekem meri mondani, hogy hazudok? Nekem? Maga nyomorult senki, maga nyilas- csemete... — hápogta dühtől eltorzult arccal. — Takarodjon ki! — Kihúzta magát. — A fe­gyelmi bizottság ülését bezá­rom. A döntést várja meg kint! — szólt a távozó fiú után. István elhagyta a szobát. A folyosón diáktársai várták. Záporoztak feléje a kérdések: — Mi van? — Kizártak? — A, nem merik megtenni. Téged nagyon szeret Holub. — Miért nem mondtál egy vonalas dumát! Kallós azt sze­reti. — Ilyen marhaság.. , — Nem fogjuk engedni! — Fókából már elegünk van! István maga elé bámult. Mintha nem is hallotta volna a kérdéseket. Egy idő múlva megszólalt: — Azt hiszem, kizárnak. — Legyintett. Leült az ablak mel­lett levő székre és kinézett at ablakon. fratftriéM «tej — A TERMELÖSZÖVÍ KEZETEK megsegítésére TIT jogászai, közgazdászai1 orvosai tervezetet dolgozó ki. Eszerint hitel- és P&1 gazdálkodási, vagyoni® öröklési, szállítási és kötfi rezésl, beruházási, házép'Ó és állaivásáriási hitel, vaj mint falugegészségügyi és* talános gyógyászati kéri sökben rendszeres segíts« nyújtanak a termelöszöv* kezeteknek. Ugyanakkor m® erősítik a járási közgaí® sági, jogászi és egészség" csoportokat is, hogy ab helyszíni kiszállásokkal is» gítségére legyenek a tent#1 szövetkezeteknek; — LAKASNYERES Cél nagyobbméretü emelétráélft si munkát végeznek W Pécsett. Ezzel harminc új kást nyernek. A tanács íj mérése szerint mintegy nM0\ van, jelenleg irodának hú nált lakás állítható Vlestá városban eredéit rendeld sének, aránylag alacsony Jj seggel. A hivatalok elhelV" sere egy új irodaház létei'' sét tervezi a tlanács. IgV * rülbelül 25 új lakás épí’1 költségét takaríthatják mtí — AZ ATOMFIZIKAI * adássorozat keretében ff cius 17-én, csütörtökön órakor dr. Radochay egyetemi adjunktus: « atom- és hidrogénbomba tál keletkezett sugárhatófij leni védekezés“ címmel ' előadást Komlón a várofli nács nagytermében^ — PÉCS VAROS Müt dési Házának báb csoportja évben összesen száz előiü tart a gyermekek részére, bői nyolcvanhatot a műt dési ház színpadán, tizet gyet pedig a város peret rületein tartanak meg. — A KOMLÓI vasútól!«*11 KISZ-brtgádja csatlakozott pécsbányatelepi vasutas K" brigád versenyfelhívásához- versenyfelhívásban há*J szempont szerepel: á von»' menetrendszerinti indítása-, kocsi tartózkodási idő el­kerítése, valamint a fajiam kocsi mozgat ás növelése, versenyben februárban . eredményt értek el a kort*; KISZ-brigád tagjai. A f mélyvonatnál 96,5, a teher',' natoknál 90,7 volt a száz* kps eredményük. A kocsi*' tózkodási idő csökkentését t dig 101, 91 százalékra tel# tették, ami kiváló eredm#1 nek mondható. — A KOMLÖI tíípt IPARI Szolgáltató Vdlri 2959-es évi tervét 111,1 zalékra teljesítette. TertM^ kenységi tervének 113,8 *"> zalékban tett eléget és zwieKoan tett eieget es l u letnyeresége 314 000 1n,\, volt, Ebből 113 000 rod nyereségrészesedést /íz®^ ki e héten a vállalat a zói között. &- MARAY JANOS esztergályos kisiparos pet-t szövetkezetünkbe, ^» dennemű vanee/tergályjaí munkát vállalalunk. Üádogw? és Szerélő Pécs, Kossuth Lajos U:

Next

/
Oldalképek
Tartalom