Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-16 / 64. szám
i960. MÁRCIUS 1«. NAPLÓ 3 Bemutatjuk 9 megyei pártbizottság versenyzászlajának esélyesét Vasas-bányát Vasas-bánya 1959. í. felében etnyerte az „élüzem” címet és a n. félévben jó munkájuk ^«lényeképpen ismét felter- ysztették az üzemet a cím el- yeresére. Az elmúlt évben a jfVl versenyekben 8 esetben ytrték el a „legjobb bánya- rulet” címet. Termelési terhüket 264 ezer 200 tonna he- /ett- 277 ezer 720 tonnára teljesítették s ezzel 105,1 százalé- eredményt értek el a va- bányászok, összüzemi tel- J^itményuk 103,3 százalékos volt A dolgozók a kongresszusi verseny időszaka alatt jó munkájukkal bebizonyították, hogy Vasas-bánya a Pécsi Szénbányászati Tröszt legjobb bányakerülete. A verseny kezdeti időszakában 3 csoport küzdött a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért 76 dolgozóval. Ma már összesen 15 brigád 418 fővel dolgozik e cím eléréséért Az elmúlt (év második felében 67 bányász nyerte él a kiváló dolgozó oklevelet 23 pedig a kiváló dolgozó jelvényt a megfelelő pénzjutalommal. Nem lennék egyéni paraszt ..Potocsär Ferene maga elé “JJa a füstöt; ~~ Tudja, belépés előtt na- 5“'°n sokat gondolkodtam, ®rt többféle nemzetiség van -T Borjúdon: magyarok, né- délszlávok — és attól ltenk széthúzás lesz, ~~ És lett? Á! nem mondom, néha /^kapnak az asszonyok, de- hol nem koccannak össze a °k? És ez sem volt veszélyes. vJ^gosan ketyeg az öreg Jatkeróra. Potocsár a mester- “ rendára pillant, azután a oba földjén felejti a tekinte- jJ: Töpreng. A felesége elmé- «S. ten hímez a rámán, csak «„ha emeli fel a fejét a sárga lonaiak fölül: {.~~ Azt hiszem — folytatja a s rfl _— most már nem is lesz g’váltás. Úgy látom, a három nép megérti egymást. Úgy wgoznak, mintha egyek lenhol _ °® nek. És maga? I_ i Én mindent csináltam az a®or,‘ Kaszáltam, arattam, "ettem, kapáltam és kuko- f?Ját törtem. Két hónapja éjje- «ör vagyok, mert az elődöm éves és lemondott. Jobban bondva: az is vagyok, mert ^ «apót még így is dolgozni "karok. Nem azért, mert hajolnak — senki sem kívánja rletn — a magam jószántából ragozom, mert keresni aka- V°k- Bírom még a negyvenhat fémmel. Sohasem ijedtem e§ a nehéz munkától, .most is ^akértem magam, ahova erő : a tsz homokbányájába: O «mindenki vállalná! L A felesége felpillant, megáll e?-eben a tű: Én is sokat dolgoztam. aPáltam, markot szedtem az után. Ma kukoricát morcunk. ~~ És megérte az egységért? Meg! — vágja rá a férje, y Négyszáz egységet értünk tjj, ? harmanchat forint ötven értéket kaptunk mindekre. Ezzel, a háztáji hiúkkal és a háztáji tej pénzzel fsyutt körülbelül harmii hnt jövedelmünk lett. >(viT ^Syéni koromban sem ktöbb — veti közbe a pár|y(T' Nem bizony! Pedig mi- l^^sokat gürcöltem a kilenc van fillért: Ebből 20 forintot minden hónapban megkapunk előlegként, igaz? — fordul a feleségéhez: — Igaz! — bólint az asszony. Elmagyarázzák: januárban csak 300 forintot kapnak, mert munka híján kevés volt a munkaegység. Februárban már több mint 700 forint ütötte a markukat, márciusban meglesz az 1200 forint. 800—900 forint átlagot lehet számítani egy hó; pra: Szép summa! Ha iparba járna, akkor sem maradna sokkal több, és mindennap utaznia kellene: Mégegyszer rágyújt, azután arról beszél, hogy mit építitek már, s mit fognak Elmondja, hogy kettőjü? k körülbelül 550 munkaegységük lesz ebben az évben: Majdnem 25 ezer forint jövedelem a háztájin kívül. Ha így haladnak, a borjádi Uj Elet Tsz a legjobb lesz a környék tsz-ei közüL Az elmúlt évben a műszaki fejlesztésben is szép eredményeket értek el. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Vasasbánya az éves tervét túlteljesítette. 1958-ban 10—12 fejtést üzemeltettek, míg 1959-ben csak 8—9-et A koncentrálás az egy franthomlok hosszra eső termelést növelte. Nagy mértékben megszüntették a ló- szállítást és a táró szinten akkumulátoros szállítást vezettek be. A mélyművelésnél a felső szinten megtették az első lépéseket, a Diesel-motoros szállítás bevezetésére és ezzel csökkentették a szállítási költségeket. A felső szinten koncentrálták a bányaművelést, a mélyebb szinteken pedig felkészültek az 1960-as év tervteljesítésére. Korszerűsítették a vágatokat is, 54,5 százalékos arányban. A tavalyi jó eredményhez képest Vasas-bánya termelési tervét január hónapban gyengébben teljesítette, de a februári és márciusi eredmények azt mutatják, hogy a vasasi bányászok ez évben is megállják a helyüket. Idén folytatják az 1959-ben megkezdett fejtéskoncentrációt, a mélyműveléseknél a szállítás gépesítésének megoldásával egyidő- ben. Ugyancsak fejtéskoncent- rációt alakítanak ki az I/a és a tárószinten, ezzel a működő fejtések számát csökkentik. Továbbfejlesztik a korszerű fejtésbiztosítást, ami nagyban hozzájárul a faanyag megtakarításához. 100 folyóméteres fronthamlokhossz vastámmal való művelése esetén 200—250 köbméter bányafát takarítanak majd meg: Muzsikáló gimnázium A Pécsi Erkel Ferenc Zenei jártak, s ott a szükséges alapo- Gimnáziumba már befejeződ- kát már megszerezték E tétek a jelentkezések és a fel- kintetben hátrányos helyzetvételi vizsgák nagy része is ben vannak a falusi gyerekek, megtörtént. Talán kevesen tud akik számára nem adatott ják, hogy az intézetben neon- meg a lehetőség, hogy zeneisA képzőművészeti tagozat egyik csoportja, csak zenei szakképzés folyik, hanem képzőművészeti oktatás is. Mindkét szak iránt nagy a fiatalok érdeklődése, a zenei szakra mintegy 130, a képző- művészeti szakra pedig 120-an jelentkeztek. Ezekből a fiatalokból választják ki mindkét szakra azt a legmegfelelőbb húsz-húsz tanulót, akik a felvételi vizsgán jól szerepelnek. Érthető, hogy nagy az érdeklődés az intézet iránt, mert az egész országban mindössze öt ilyen jellegű zenei gimnázium működik. Az 1957/58-as tanévtől kezdve a zenei képzéssel párhuzamosan képzőművészeti szak is működik, ami szinte egyedülálló az országban. A zenegimnáziumba csak olyan tanulókat vesznek fel, akik 7 esztendeig zeneiskolába kólába járhassanak, bármenynyire is lett volna hozzá kedvük és tehetségük. Ezen a téren van még bőven tennivalónk, a jövőben még tovább kell növelni a zeneiskolák száA gimnáziumban sokszínű, gazdag élet folyik Kár lenne azt hinni, hogy „szakbarbárokat” nevelnek az intézetben. Akik zenésznek készülnek, a közismereti tárgyakon kívül még művészettörténettel is foglalkoznak, a képzőművészek pedig zenetörténettel ismerkednek meg. A zenegimnáziumból kikerült fiatalok nagy részéből zenetanár lesz. A kiváló tehetségek tanulmányaikat a Zeneművészeti Főiskolán folytathatják. A végzett növendékek közül sokan helyezkednek el színházi zenekarokban és hangverseny-zenekarokban. A képzőművészeti szakra is olyan tanulókat vesznek fel, akik már hoznak magukkal bizonyos adottságokat. A felvételi vizsgán nekik be kellett már mutatniuk saját alkotásaikat: rajzaikat, szobraikat. Ez természetesen még nem elégséges, a felvételi vizsgán be kell bizonyítani, hogy van érzékük a képzőművészet iránt. A négy esztendő alatt elsajátítják a festészet és a rajzolás legfontosabb elemeit. Érettségi után ők is jelentkezhetnek Képzőművészeti Főiskolára. A tanulók nagy százaléka azonban mindjárt el tud helyezkedni, mint kirakatrendező, vagy dekoratőr. A jövő esztendőben vezetik be az üzemi gyakorlatot is a képzőmű^ost Hajnaltól késő estig, meg reggel nyolckor vjgy ki a nép s estefelé már l^^jön. őszintén beszélek: tv. azt mondanák, hogy Poto- s><r Éerenc három évet írtál ét,' c'e ha akarod, most egy Után azonnal kiléphetsz, % H, válaszolnák, hogy maraÜgy megszoktam már a tudnám az életemet ,üzös munkát, nem is tudnám 5&^pni már Nem olyan unalmas így n,pl5londja a felesége, majd rr^^utatja a büszkeségét, a 15 éves kislányáé lesz, Ajándékba. Szobabútort is ért z«ek neki hatezerkétszáz- férje megtoldja, hogy a k rendbe kellene hozni, bá't t1 fégalább az egyik szo- a J^ózzák.. Elég volt mái ba °1- Lehet, hogy két szo- tói fj. Iesz belőle, minden at^«iad^iskOSy mÍt z^r~ «*, ^Anyit terveztek? Negyvennégy forint hatelkészült hímzéseket. Azt A munkaegység mellett alkalmazzuk a premizálást is Termelőszövetkezetei nk nagy feladat előtt állnak. Egyszerre kéül kialakítani az új tsz-ek- ben a nagyüzemi gazdálkodást és ezzel egyidőben növelni kell a terméshozamokat is. Hogyan oldhatják meg ezt a feladatot? A termelőszövetkezetekben a munkaegység fejezi Jd a végzett munkát, ezzel mérik a munka mennyiségéi A munkaegységrendszer — most már évek tapasztalata alapján állíthatjuk — jé mérték, bevált. Azt is látjuk azonban, hogy a növénytermelésben — különösen a sok kézi munkát igénylő kapásoknál — évről évre elmaradás van munkában. Ez a munkaegységre jutó jövedelmet lerontja, csökkenti. Pedig a kapásaknál naigyon sok függ a jó növényápolástól. A feladat az, hogy a kapásaknál is több termést érjünk el Többet, de hogyan? Az MSZMP Politikai Bizottsága februári határozata alapján a megyei pártbizottság március 5-t ülésén a tsz-ek helyzetét és a tsz-ekkel kapcsolatos feladatokat tárgyalta. Ezen az ülésen többek között arról is szó esett: hogyan lehetne megoldani: több legyen a termés, nőjjön a termelőszövetkezetek árutermelése, nagyobb legyen a tagok és a tsz jövedelme. A megyei pártbizottság azt javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a munkaegység további fenntartása mellett alkalmazzák a premizálást is. Tegyék jobban érdekelté a tsz-tagofcat a rájuk bízott terület jobb megművelésében. A Pártbizottság helyesnek tartaná, ha * jóváírt munkaegységen túl a többlettermés után például kukoricánál mázsánként 20— 50 kilót természetben, vagy pénzben kapna a tsz-tag. Abban az esetben, ha a tsz 15 mázsa holdanként! termést tervezett májusi morzsákban és a termés 20 máam lett, Mux az öt mázsa többlettermésnek bizonyos részét az kapja meg, aki a területet megművelte. A pártbizottság azt javasolja: miinél nagyobb a többlettermés, annál nagyobb rész legyen a prémium. Például, ha 15 mázsa májusi morzsolt kukorica a tervezett hozam holdanként, akkor 15,1 mázsától 20 mázsáig 20, 20, 1—25 mázsáig 30 százalék legyen az, amit a terven felüli termésből a tag megkap. Természetesen ebben a kérdésben a közgyűlés határozata dönt. Azt azonban meg kell jegyezni: ötven százalékon felüli prémiumot adni nem helyes. Más területen is alkalmazható a prémiumrendszer. Cukorrépánál például 170 mázsás termelési terv esetében, ha a termlés 171—200 mázsa, akkor 0,5 kiló, ha 201—250 mázsa a holdan- kénti termés, akkor egy kiló, a 250 mázsán felüli termésnél pedig minden terven felüli mázsa cukorrépa után két kiló cukrot adhat a termelőszövetkezet prémiumként a tagnak. A premizálás a fentiek alapján alkalmazható a tejtermelésben, a hizlalásban és a többi munkánál is. Miért jó a munkaegységen felüli díjazás? A tsz-tagnak és az egész munkacsapatnak érdeke, hogy minél több teremjen, mert „jól jön” az a néhány mázsa kukorica, vagy annak a pénzbeli értéke. A tsz-tag közvetlenül, kézzelfoghatóan érdekeit a munkában. Közvetlenül látja: érdemes jól dolgozni. Jó ez a tsz-nek is. Ha több a termés, többet tudnak eladni, nagyüzemi felárat kapjak, több lesz a szétosztható jövedelem. Mivel a prémium serkenti a tagokat a jobb munkára, könnyebb lesz a munkára mozgósítani az embereket, a családtagokat is. A munkákat időben elvégzik, a munkacsapatok tagjai egymást ösztönzik a jobb munkára. De jó e> os egész oKzágnak is. mert végső soron több terem, több jut a piacra. Mi szükséges a javasolt prémiumrendszer alkalmazásához? Az, hogy pontosan és reálisan tervezzenek a termelőszövetkezetek. Saját magát csapja be a tagság, ha alacsony hozamokat tervez. A tervezésnél, ha különbség van a táblák minőségében, akkor helyes, ha táblánként határozzák meg a hozamokat A területeket természetesen ki kell osztani a brigádoknak, munkacsapatoknak, a tsz-ta- goknak és az a módszer a helyes, ha egy-egy területen évekig ugyanaz a munkacsapat dolgozik. Hogy ne legyenek viták: pontos területi és munkaegység-nyilvántartást kell vezetni. A járási tanács jóváhagyását kell kérni a közgyűlés határozatához, mert ebben az esetben lényegében alapszabály-módosításról van szó. Utolsónak említem, de nagyon fontos: a tagok nagyon jól ismerjék, mit kapnak abban az esetben, ha a tervet teljesítik, mit kapnak, ha túlteljesítik. Szükséges erről nemcsak a közgyűlésen, de év közben, munka közben is beszélni. Meggyőződésünk, hogy á megyei pártbizottság javaslatát a tsz-ek vezetői és tagjai megértik, magukévá teszik. Kommunistáink feladata az, hogy a pártonkívüli tsz-ta- gokkal megértessék az anyagi érdekeltség bevezetésének fontosságát az egyén és » társadalom szempontjából. Ha ezt megteszik, akkor biztosak lehetünk benne, a prémiumrendszer bevezetése és helyes alkalmazása a tsz-ek megerősödését, a termésátlagok növekedését vonja után. Gyakorolnak a holnap muzsikusai mát. A pécsi zeneiskola mellett már szép eredményekkel büszkélkedhet a komlói zeneiskola is, amely már komoly megalapozottsággal küldi tanulóit a zenegimnáziumba vészerö gimnazisták számára. A Pécsi Porcelángyárral már fel is vették a kapcsolatot. A gyár lehetőséget ad számukra, hogy az üzemben végezzenek bizonyos gyakorlatokat, Március 15 ünnepségei Pécsett A KISZ-bizottság megkoszorúzza a Pető fi-szobrot. A pécsi középiskolákban és társnak, a városi KlSZ-bizott- a tudományegyetemen osztá- ság titkárának beszédét. A belyonként és évfolyamonként, — néhány iskolában iskolagyű- sen — emlékeztek meg 1848 március 15-ről. Az általános iskolákban március 14-én az utolsó tanítási órán méltatták március 15 jelentőségét. A Petőfi-szobomál március 15-én délelőtt 10 órakor a város egyetemének, középiskolái szed után Pécs város Tanácsa, a megyei és városi KISZ-bi- zottság, az Úttörők megyei Elnöksége, vállalatok, üzemek és iskolák koszorúit helyezték el a Petőii-szobor talapzatánál. Ezután felvonultak a Kossuth térre, ahol Kossuth Lajos szobránál a megyei és városi KISZ-bizottság, a megyei és nak és iparitanuíó intézeteinek városi úttörő-elnökség és a növendékei vonultak fel és vállalatok koszorúit és virág* meghallgatták Vörös Pál elv- csokrait helyezték d.
