Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-12 / 61. szám

60. MÁRCIUS 12. NAPLÓ 3 Két termelőszövetkezeti járás tsz-vezetöinek tanácskozásai Tegnap a pécsi és a siklósi járási pártbizottság és a járási tanácsok közös rende­ben értekezletet tartottak Siklóson és Pécsett a termelőszövetkezetek elnökei, agronómu- , párttitkárai és a községi tanácsok vb-elnökei részére az 1960. évi tervekről és a tava- munkákról. Erősödnek a pécsi járás termelőszövetkezetei pécsi értekezletet megelőz- ;y helyszíni vizsgálat, mely során a községekben a já- tanács vezetői segítséget tottak a tsz-ekinek. Az érte item, hogy minden termelő" ékezet problémáival ala- n tudjanak foglalkozni, m csoportra osztották a vevőket és minden csoport i egy-egy brigád előtt szá- ak be; Mikor így minden itkezet ügyével foglalkoz- akkor közösem tárgyalták a tapasztalatokat és hátá­ig meg a legfontosabb fel­ika t. gtöbb szövetkezet a gazda­megerősödését tartja most ^fontosabb feladatának, pállottuk majd minden kis »mólóban. Az aranyosga­1 Kossuth Tsz elnöke, József Lukács élvtárs el­ite. hogy új tsz az övék, ár most szeretnék megvá­rni, hogy havonta tudja- slőleget fizetni. Ezért állat lányukat szeretnék fej­és a konyhakertésze- ővítemi. Sass László elv- a járási, mezőgazdasági ly munkatársa, aki ebben portbgn vezeti a beszélge- tizemhat kérdést jegyzett 2 aranyosgadányi tenmd­ról és gondokról. Sok ap- obléma is felmerül ilyen Igetés alkalmával! ásságyi Kossuth Tsz elmö- chmidt János agronómus, eglátezik terveikben is. ndja, hogy legfontosabb itukmak az álüattenyész- íjlesztését és a belterjes lkodás megteremtését k. Ennek érdekében ál­hitei és saját erő ráfordí- al az idén építenek egy 50 ílyep istállót, 25 férőhe- liaztatót, 100 férőhelyes aat, IS vagonra, górét és 100 köbméteres silót; 30 n cukorrépát, 10 holdon lyt, mintegy 10 holdon srt, 4 holdon mákot és 15 n zöldborsót és magbor- rmelnek, I Legtöbb szövetkezetben a tsz-vezetőség és a pártszervezet között az együttműködés jó. Közösen tárgyalják meg a fon­tos kérdéseket, s a párttagok példát mutatnak a tsz minden tagjának. Megállapítható, ahol jól működik a pártszervezet, ott a szövetkezet eredményei is jobbak: A hásságyi pártszer­vezet tagjainak a növekedése is mutatja ezt, a legutóbbi idő­ben 9 új tagjelöltet vettek fel, és a felvett új tagjelöltek zö­me asszony: Bruck elv-táira, a járási ta­nács vb-elnöke az összevont értekezlet előtt elmondotta, hogy a járás szövetkezetei az 1960-as áruértékesítési tervü­ket az előirányzott 12 százalék helyett jóval magasabbra ter­vezték: A gerdei Búzavirág Tsz a tavalyi 304 ezer forinttal szemben az idei tervében 484 ezer forintot irányzott elő, ez 59 százalékos emelkedési, az ugyancsak gerdei Petőfi Tsz a tavalyi 514 ezer forinttal szem­ben az idén 938 ezer forintot, vagyis 82 százalékos emelke­dést irányzott elő, legmaga­sabb talán az olasz! Május 1. Tsz terve, ami a tavalyi 981 ezer forinttal szemben az idén 2230 ezer forintra kötött áru- értékesítési szerződést, ez 128 százaiéi®» emelkedésnek felél meg. Ezek a szép és gondos ter­vek megnyugvással tölthet­nek el mindenkit, s elsősorban a városi lakosságot, mert 'az árufelhozatal és választék nem fog csökkenni, sőt emelkedni fog ebben az évben. Ez az ér­tekedet elérte célját és nagy segítséget adott a termelőszö­vetkezeteknek a tavaszi mun­kák megindításában, de az egész évi gazdasági munkák elvégzésében is. A pécsi járás megértette a megyei pártbi­zottság határozatát és ennek szellemében cselekedett, ami­kor ilyen alapos segítséget nyújtott a járás területén lévő termelőszövetkezeteknek: Gazdagh István A siklósi járás tsz-ei a magasabb termelési eredményekért siklósi járálsi pártbizott- mácstermében a termelő- tkezetek elnökei, agronó- í, párttitkánai és a köz­tanácsok elnökei beszél- ®eg a tez-ek 1960-as ter- i terveit, a gépállomás­át ött szerződéseket, a gé- >1 osztását a tavaszi mun- i és még néhány fontos falót az új szövetkezetek fílárdítása érdekében. "mann Károly elvtárs, a tanács vb-elnöke isrnier- a termelőszövetkezetek évi terveit, majd Roskó elvtárs, a villányi lomás igazgatója számolt szerződéskötésekről és a : elosztásáról. Hermann '? uangisúlyozta, hogy az i támogatást a munkás- V aítania szívesen adja, zal helyesen is kell él­ei terinelőszövetkezetek- ft.z uj terrnelöszövetkeze­n minél előbb meg kell L« aílat?k összevonását ül kell vizsgálni, hogy a l> gazdaságban tartható * szama nem haladja-e 8Lf'?P«zab^yban előír­>gy a felfagyott vetése- engerelni ken ^ aeg£ I kell szórni a földeikre. gyszeres gyomirtás fon- krol, a burgonyatermesz- . a sertéshizlalásról, a *** a baromfitenyész- íódszereirő1 és lehetosé- ’ ? rflesleges iovak érté- , " ®k módjáról beszélt ni .te-i termelés lökozá- Jutjaira mutatott rá, .„SS?1* 32 úgynevezett lasv megferenvtésé­" a 5r>.ntosságát hangsú­A bárom és félmillió ' arrnt a járásnak adnia t <^Vek szerint 1960-ban lenül elő kell állítani, s ■ a módszereire iB tett Javaslatot, Felhívta az értekezlet részvevőit a har­mincán ázs ás kukoricatermesz­tési mozgalomban való rész­vételre, majd pedig a termelő­szövetkezetekben lehetséges premizálás formáit ismertette a megyei pártbizottság javas­latai alapján. Marenics János elvtárs, a járási pártbizottság titkára felszólalásában azt emelte ki, hogy minden engedmény nél­kül. feltétlenül az alapszabály szerint kell gazdálkodtak* a termelőszövetkezeteknek. A máriagyűdi termelőszövetkezet igen helyesen és eredménye­sen gazdálkodik az alapszabály szerint — mondotta Marenics elvtárs, majd arról beszélt, hogy milyen jövedelmező a bab^ termelése, kérte a részt­vevőket, hogy ennek igazságá­ról győzzék meg a tsz-ek tag­jait is, ha még jobb jövedel­met akarnak elérni. Megem­lített néhány rossz példát is, főleg egyes tsz-ekben előfor­dult hanyagságokból és a ser­téshizlalás, a sertések etetése terén alkalmazott rossz mód­szerekből. Hangsúlyozta, mi­lyen fontos, hogy a tez-ek sa­ját építőbrigádokat szervezze­nek maguknak és azokkal vé­gezzék el a kisebb építkezése­ket Bejelentette, hogy a már­ciusi tsz-közgyűlések előtt a pártszervezetek taggyűlésen vitatják meg a tavaszi mun­kákkal és az 1960-as termelési tervvel kapcsolatos feladato­kat. Siller József magyarbólyi agronómus szövetkezetük nö­vénytermesztési sikereiről szá­molt be. Simon eivtárs a kémes—drá­vapisik i egyesült tsz elnöke el­mondotta, hogy az egyesülés óta hogyan igyekeznek össze­hangolni a két tsz munkáját, hogy az zökkenőmentes le­gyen, csak az a baj, hogy aka­dályozza őket ebben • sok fe­lesleges ló. Tíz lovat szívesen eladnának, ha lenne, aki meg­venné azokat, mert szép vágó­állatok mind. Már építik a sertésólat, mégpedig saját épí­tési brigádok segítségével. Balogh elvtárs, a drávaszerda- helyi tsz elnöke a járási ta­nács segítségét kérte, hogy be­ruházási hitelt kaphassanak raktár és góré építéséhez. Somogyi elvtáns, a silklós- nagyfalusi tsz elnöke helyesel­te a premizálási javaslatot és elmondta, hogy náluk már ta­valy is prémiummal jutalmaz­ták a legjobbakat. Dági Lajos akistapolcai tsz elnöke is er­ről beszélt, de elmondta, hogy a hanyagul dolgozóktól, alkik miatt kár is keletkezik a gaz­dálkodásban, megvonják a pré­miumot. Tar elvtárs, az állat­forgalmi vállalat vezetője a sertésnevelésre, az állatokkal való jó bánásmódra, a helyes takarmányozásra és a mele­gített moslékkal való rendsze­res etetésre hívta fel a figyel­met. Elmondta, hogy sűrűn előfordult, hogy a járásból — még tsz-tagok is — Pécsre vit­ték be eladni felesleges hízó­jukat, ahol ugyanolyan árért adták el, mint amilyet ott helyben is megkaptak volna érte. Petykó elvtárs, a gordi- sai tsz elnöke bejelentette, hogy a baromfitenyésztéstől ők nem idegenkednek, mert tudják, hogy az kifizetődik nagyon is. Ezért szeretnének egy régi házat megvenni is­tállóval együtt, amelyet ba­romfitelepnek rendeznének be, de ehhez kölcsönt kell kér­niük. Ha megkapják a köl­csönt, 4500 baromfit tudnak adni ebben az évben. A termelőszövetkezet! moz­galom fejlődésével megyénk­ben is túlsúlyba jutott a szo­cialista tulajdon. Ezekben az új tsz-ék ben most már az Ö6szekovácsolódott emberek egyre javuló munkája és a várható szép eredmények fé­nyesen igazolni fogják min­denki előtt a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás fölényét az elavult kisparcellák fölött; Gyevt Károly Bemutatjuk a megyei pártbizottság versenyzászlajánalc esélyesét a% Ormánsági Állami Gasdaságot Az Ormánsági Állami Gazdaságban is kong­resszusi versenyt indítottak annak idején az MSZMP VII: kongresszusa tiszteletére. A kongresszusi versenyben vállalták: mintegy kilencszeresére növelik a gazdaság nyeresé­gét. Ez pedig azt jelentette, kerek 2 800 000 fo­rinttal teljesítik túl a tervüket. A gazdaság dolgozóinak és vezetőinek be­csületére legyen mondva, ezt a vállalást telje­sítették, sőt túl is teljesítették. Most, amikor elkészült már a gazdaság 1959. évi mérlege, kiderült: az Ormánsági Állami Gazdaság tiszta nyeresége 1959-ben 3 608 000 forint volt. A kongresszusi munkaverseny nem halt el a gazdaságban, sőt új formákkal gazdagodva tovább élt és tovább él. A gazdaság vezetői és dolgozói most azt tervezik, hogy a három üzemegység között indítanak versenyt. Ezzel azt akarják elérni: külön-külön is értékelni lehessen, melyik üzemegységben, milyen mér­tékben hajtották végre azokat a feladatokat^ amelyeket az üzemegységek a nagyobb jövede­lem, a több termelés érdekében magukra vál­laltak. Az idén is nagy eredmények elérésére ké­szülnek az Ormánsági Állami Gazdaságban! Meg akarják tartani régi jó hírnevüket és mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél nagyobb terméseredményeket érjenek él, minél nagyobb legyen a gazdaság tiszta jövedelme. A kongresszusi versenyben eddig is dicsé­retre méltó eredményeket értek él. Ezt mutat­ja a közel négymillió forint tiszta nyereségük, ezt mutatja az is, hogy az állandó dolgozók, mintegy 23—24 napi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kapnak; Az Ormánsági Állami Gazdaság eddigi ered­ményei azt mutatják: ígéretüket betartották és betartják ebben az évben ta Sásdi siker A sás dl körzeti földműves- szövetkezet most állapította meg a nemrég zárait keres­kedelmi bét forgalmát. Ezek szerint a MÉSZÖV és az FMSZ által rendezett egyhetes kiállí­tás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Konfekció áruban a tavalyi azonos Időszakhoz mérten 140 százalékra, méter­áruban ISO százalékra emelke­dett a forgalom. Még magasabb volt a növekedés a vas- és műszaki áruk forgalmában. «3 100 forintról 24« 200 forintra, tehát 389 százalékra ugrott fel. Meglepő falusi viszonylatban a kozmetikai cikkek iránti ke­reslet. E téren 268 százalékra, a könyvárusítással pedig 35« százalékra emelte fel a föld­művesszövetkezet a bevételét. A baranyai MÉSZÖV országos viszonylatban először kísérle­tezett Ilyen kereskedelmi mód­szerrel. Hogy mennyire bevált, azt • fenti adatok bizonyítják. Oldják meg a komlói söldséggondohat! Már megint a zöldség! A komlói embernek borsódzik a háta, ha ezt a szót hallja. Nem is csoda: megszámlálhatatla­nul sok órát pocsékoltak már erre a problémára, hegyet le­hetne tornyozni azokból az ak­tákból, amit a zöldségügyben megszövegeztek és mégis: ke­vés a zöldség, Az ország egyik legdrágább piaca Mint most is. Letekintünk a városi tanács I. emeletéről, Széles Kálmán kereskedelmi felügyelő irodájából és látjuk: üres minden elárusítópad. Pe­dig piaci nap van. Csak a fe­dett standokban topognak fá­zósan a kofák, Íz áj csomagoló papírban hét-három hétig megőrizhető a kenyér frissesége A Papíripari Kutató Intézet­ben kidolgozták a viaszolt, pa- rafinnal átitatott kenyércsoma­goló papír gyártási eljárását. Hogyha a kenyeret vagy kalá­csot sütés után mindjárt ilyen papírba teszik, két-három hétig is megőrzi í’riseeségé eredeti izét, puhaságát. A műanyagok felhasználá­sával Is próbálkoznak a kuta­tók. Olyan, többréteges, mű­gyantával ellátott, lúggal is lemosható, s a mechanikai ha­tásoknak ellenálló papírt kí­sérleteztek ki, amely vasúti kocsik, falak burkolására, asz­talból! tó-lapra igen alkalmas. A SOK BÁBA KÖZÖTT... Elégedjünk meg egyelőre a „bábával” Legyen az egyik a FÖMAV (Földműve­lésügyi Minisztéri­um Anyagellátó Vál­lalat), a másik pedig a MEZÖSZÖV, ami­nek Mezőgazdasági Eszközöket Értékesí­tő Szövetkezeti Vál­lalat a hivatalos ne­ve. A „gyerek”: a gépek és alkatrészek. Ezek „vesznek” el néha. Mindkét vállalat­nak egy a hivatása: a gépállomásoktól és te rmelőszövetkeztek- től kezdve, a ma már nem nagyszámú egyé ni parasztságig lássa el az egész mezőgaz­daságot gépekkel. De mivel két vállaltról van szó. nyilván sza­kosításnak kell len­nie — és van is. A FÖMAV főként nagy gépeket (erőgé­pek. aratógépek, kom bajnok), gépi meg­hajtású munkagépe­ket árusít. A MEZÖ­SZÖV valóságos me­zőgazdasági arzenál. A nagy gépek kivé­telével szinte min-, dent lehet kapni, ami a mezőgazdaságba kell: fogatos vontatá­si munkagépeket, robbanó motorokat, láncokat, munka- és védőruhát, ponyvát, kézi meghajtású kis­gépeket, és így to­vább. Ez idáig rendben is volna. A hiba ott kéz dődik, hogy a szako­sítás nem sikerült a legmegfelelőbben. — Pótkocsit például a MEZÖSZÖV árusít, alkatrészeket viszont csak a FÖMÁV-nál lehet kapni. Rapitox permetezőgépet mind a két vállalat árusít, de alkatrész csak a FÖMAV-nál van. A fogatos fűkasza a MEZÖSZÖV-nél van, alkatrészei a Fö- MAV-nál, — de mi­nek is folytassuk to­vább? Ez a visszásság sok bosszúságot okoz A régi „kuncsaftok”, a gépállomások és álla­mi gazdaságok még csak kiismerik magu­kat ebben a dzsun­gelben. az új terme­lőszövetkezetek azon­ban kevésbé. — így gyakran kap a ME­ZÖSZÖV olyan meg­rendelést, amit a Fö- MAV-hoz kell továb­bítania. és megtörté­nik fordítva la Igaz nem kerül nagy fáradságba, mert a két vállalat szomszédos egymás­sal. Mindkettő a Me­gyeri úton, a vasúti átjárón túl foglal he­lyet. Ettől azonban még nem lesz keve­sebb a méreg, és mi­vel sokesernyi cikk­ről van szó. és min- ck* mo új és uj gé­pet terem, nincs re­mény arra, hogy a két vállalat között eszményien tökéletes szakosítást lehessen valaha elérni. Amió­ta csak fennállnak, mindig vitatkoznak és „hadakoznak” egy más ellen, bizonyos gép- és más áruféle­ségekért. Bele is un­tak már, mindketten úgy látják, hogy leg­jobb lenne „házassá­got kötni” Úgy is ez lesz a vége egyszer. Ez logikus és ész­szerű. Vége szakadna a sok herce-hurcá- nak. Számolni kell azonban azzal a tény nyel is, hogy erről a „frigyről” nem itt, hanem Budapesten, a két vállalat felső köz­pontjában, a FÖMAV Igazgatóságán és a SZÖVOSZ-nál dönte­nék, b egyelőre még semmi hír arról, hogy elhatározták volna. A rendelési dzsungel tehát továbbra is meg marad, s addig is ren det kell teremteni. Rendet, mert nem is két „bábáról” van voltaképpen szó. A DT 413-as lánctalpas traktor motorjával kapcsolatos alkatré­szeket például az AUTÓKER-nél. az. indító motorhoz szűk séges alkatrészeket a KOGELLÁTŐ-nál. — (Kohó- és Gépipari Anyagellátó és Érté­kesítő Vállalat), a lánctalpat és a többit pedig a FÖMAV-nál kell megrendelni — így vagyunk más gé­pekkel is, ha össze­számoljuk körülbelül 20—25 olyan anyag- ellátó és értékesítő vállalat van az or­szágban. amelyek a mezőgazdasági gépek alkatrészeinek pótlá­sánál számba joh?t~ nek. Nincs az az em­bere a világnak, aki kiismerné magát ka­talógus nélkül. Az állami gazdasa­gok már el vannak látva ilyen tájékoz­tatóval országos fő- igazgatóságuk jóvol­tából. Az új tsz-ek még nem. Ezért csak helyeselni lehet Sala­mon elvtársiak, a MEZÖSZÖV igazgató jának javaslatát: ül­jenek ősze a MEZÖ­SZÖV. FÖMAV. me­gyei tanács, gépállo­más és állami gazda­ságok megyei igazga­tóságainak illetéke­sei, és készítsenek el egy ilven katalógust a tez-ek számára. örülnének a kata­lógusnak. de még job ban örülnének, ha rendeznék ezt az al­katrész és gépdzsun­gelt, ha nem 20—25 helyen, hanem eay. esetleg két helyen szerezhetnék be a gé­peket, alkatrészeket. Magyar így vólt tavaly is. Több mint egy éve alig lehet fehérbabot, mákot és diót kapni. A MÉK. a múlt év júniusában «teák 15—20—30 százalékra tudott egyes boltok megrendelésének! eleget tenni. A lelkiismeretlen kofák tó-* használják az áruhiányt és magasra srófolják az. árkát, Emiatt Komló az ország egyik legdrágább piaca. Széles “lv- társ statisztikai kimutatással bizonyítja ezt. Az országos ki­advány 10 ipari váro6 — Ózd, Dorog, Miskolc, Veszprém stb. — piaci árainak évi átlagát hasonlítja össze hét áruféleség­ből. A hét cikkből Komlón a leg« drágább a baromfi és a bur­gonya. Adjon többet i kinréb Milliószar hallattunk és ol­vastunk már a városok körüli zöldövezetről. Mi a helyzet Komlónál? Válasz: igazából vett zöld­övezetről nem lehet beszélni. Széles elvtárs szerint azért nem. mert a város és környéke nem alkalmas az intenzív zöld­ségtermesztésre. Emiatt küld kevés zöldséget a piacra a Komlói Kertészeti Vállalat, a salátán kívül. Mánia sem tud többet adni, Ez idáig a mágocsi, csikós* töttösi, mekényeai és vásároe- dombód tsz szállított zöldséget Komlóra. Az idén bekapcsoló- dik a kaposszekcsői tsz is. Ez mennyiség azonban még mindig kevés lesz. többet vámok a MEK-töi Komló környéke, bár jelen­tősen tud javítani a város zöklsógellátásán, teljesen ki­elégíteni azonban nem képes, A hegyes-völgyes terep, a hi­deg, huzatos völgyek valóban nem ideális zöldségtermesztő helyek. Ezért az ellátás orosz­lánrésze ezután ás a MÉK-re hárul Elég zöldség termelhető Ba­ranyában, megengedhetetlen az, hogy megyénk második városa a — Legényszállási la­kókkal együtt — *2 ezer lako­sú Komló hosszú éveken át zöldség- ég gyümölcshiánnyal küszködjön. Valószínű, minden komlói háziasszony szívesen fogadná, ha a MÉK vezetői megírnák lapunkban, hogy mit akarnak tenni az idén Komló zöldség- ellátásáért, ée egyszer pontot tennénk az évek éta vajúdó gond végére. Rakodómankásüka kerea felvételr- 21. SZ. AKÖV SZEKÉR- FUVAROZÁSI UZEMF Jelentkezés: Pécs, Szé­chenyi tér 1. 399

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom