Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-11 / 60. szám
►60. MÁRCIUS U NAPLÓ s ok nehéz feladatot kell megoldani a pécsi szénbányászatban a mélyművelésűéi Tamásy István elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt főmérnökének nyilatkozata entősen megnövekedtek a ászát mélységbeszoruJásá- a feladatok, megnövéked- a követelmények. A Pécsi bányászati Tröszt üzemei* a legalsó bányaművelési ek elértéle az 5—600 mé- A széntelepek elhelyezke- következtében egy-két év ’a még mélyebbre kell le- zkedniök a pécsi bányának. Milyen problémákat :el a mélyművelés, milyen zaki szervezési intézkedé- t tesz szükségessé, milyen ékben kell átképződniök űszaki és fizikai dolgozók- hogy gazdaságosan és Ibi ztosan lehessen 8—906 srben is termelni? ekkel a kérdésekkel lórink Tamásy István élv- ioz, a Pécsi Szénbányászáért főmérnökéhez, aki az alakban válaszolt A pécsi fekete-kőszén- ászatban szükségszerű át- tilás megy végbe. Éppen a művelésre való áttérés az c tényező, ami megköve- ezt az átalakulást Az át- ' azonban nagyon sok prob megoldását kívánja, ren- l nehézséggel keil megbírunk. Különleges nehézség ŰVfokú geológiai és tekto- i zavartság. Telepeink :sak általában meredek lűek, hanem igen szeszéin, szinte méterről-méterre >zóak, úgy csapásban, mint iben. Ez a nyugtalan, za- kifejlődés a művelési neégek fő okozója. Fokozódik-e a mélység- orulással a veszélyesség? Igen, természetesen. Sajti pécsi bányászat gázkitö- ’eszélyessége például vi- iszonylatban is erősen ki- tsló. Míg 1915—1925 között Itíó tonna szén termelésé- gnzkítöréa esett, addig az ’■Itévekben átlagosan már 'lőtt a gázkitörések inten- a is. Európában egyedülvolt az 1957-ben István- ín végbement metángáz- ■és, mely az akna V. azint- a 11. telepből 1200 tonna et és kőzetet, valamint 100 köbméter metánt doki. Vasas-bányán 1 tonna kitermeléséhez 70 köbmé- netán kiszellőztetése szük- s. A gázkitörések gyakori- i intezitás-növekedése téti mélységgel együtt foko• k. Akad még ilyen Jöedve* 111 specialitása a pécsi bárnak? A pécsi liaszbányákban: vgas kőzethőmérséklet. A lség felé haladva a pécsi bányákban már 600 mé- tnélységben jelentkeznek a B* kőzethömérséklet követében fellépő nehézségek, lek hasonló külföldi, azo- iellegű kőszénbányáknál *e‘gium, Ruhrvidék, Do- ■ medence — 1000—1200 ?r-u2ta dél-afrikai arany- iáknál pedig 2m mé. melységben lépnek fel. yfoku a pécsi bányákban a szilikózisveszélyesség is. — Hogyan lehet mégis leküzdeni ezeket nehézségeket? — Nyilvánvalóvá vált előttünk, hogy a mélységbeszoru- lással a bányaművelési módszereinknek változniok kell. Lényegileg ennek megvalósításához 1957-ben hozzákezdünk, s azóta népgazdaságunk hatalmas összeget bocsát rendelkezésünkre. Megkezdődött az öreg pécsi bányák megfiatalítása. Most a munka legnehezebb szakaszán tartunk, az alapok megteremtésénél. A korszerű mélybányászat vázát, mintegy gerincét kell kialakítanunk a bánya szellőztetési, szállítási, energia-ellátási, hűtési rendszerének átfogó megoldásával — Az átalakítással kapcsolatban milyen munkáit végeznek már most él? — Első a vágatszelvény- bővítés A régi, fával ácsolt vágatokról, korszerű, acélbiztosí- tású nagy szelvényekre térünk át. Csak így lehet biztosítani a mélyen fekvő szinteknél a szellőztetést, a szállítás javítását és a dolgozók szállításának gépesítését. A feltétlenül átépítésre szoruló 26 kilométer vágathosszból eddig 17 kilométer van készen. Uj vágatainkat már korszerűen biztosítva, nagy szelvényekben hajtjuk ki. A bányaművelés módjainak átalakításánál elsőrendű célunk az élet és egészségvédelem növelése a mélyműve lésnél is. A legnagyobb veszedelmet jelentő gázkitörésekkel szemben az eddig alkalmazott védekezési eljárásokon felül újakat kísérleteztünk ki és vezettünk be. Múlt évben 2 millió köbméter metánt csapoltunk le, idén 9 milliót, a mélységbeszorulással ez a szám állandóan növekszik majd. — A magas kőzethömérséklet ellensúlyozására mit' tesz nék a pécsi bányáikban? *— A magas munkahelyi hőmérséklet és páratartalom le küzdésére szellőztetésünk átfogó _ javítását hajtjuk végre. A pécsi bányákban a szellőztetés létkérdés! Talán hihetetlenül hangzik, de tény, hogy 1 tonna szén kitermeléséhez közel 10 000 köbméter levegőt kell bányáinkon átszivatni. A legmélyebb munkahelyeink lo kális hűtésére is felkészültünk, ez évben már 2 darab 40 000 kgkal/óra teljesítményű munkahelyi hűtőberendezést állítunk be. *“ A szállítás problémáját hogyan oldják meg? — A mélybányszat gazdaságosságának javítását kívánjuk elérni a földalatti szállítás korszerűsítésével. A sűrített levegővel működő mozdony szállít ás helyett dieselmozdony-szállí- tást alkalmazunk. — Kívánja-e a mélymű vei és a bányászok szakmai felkészültségének növelését? — Nemcsak a bányászokét, hanem minden egyes műszaki beosztásban dolgozóét is. A vájár-továbbképzésben már a segédvájári intézmény bevezetésével nagyot léptünk előre, most törekednünk kell a vájárok gépi képzettségének növelésére, a lakatosszakmában való jártasságuk növelésére is. A műszaki vezetés színvonalának megjavítása elsőrendű érdekünk. A pécsi szénbányá’Szat speciálisan nehéz helyzete miatt, amiatt, hogy nincs sem Európában, de talán a földön példa, melyet itt nálunk egyszerűen átültethetnénk a gyakorlatba, szükséges, hogy minden műszaki állásban lévő ember tanuljon, állandóan tovább képezze magát. Mélyenm&vel- ni gazdaságosan és üzembiztosán csak így lehet, A nyolcadikosok tervesnek Négyen ülnek itt előttem a Bercsényi utcai általános iskola tanrái szobájában. Mind a négyen tizennégy évesek, most fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Terveikről, vágyaikról faggatjuk őket. Terbe Klári — A nyolcadik osztály befejezése után a Leőwey Klára Leánygimnáziumban szeretném folytatni tanulmányaimat. Most félévikor jeles rendű voltam, a visszalévő hónapokat szeretném még jól kihasználni, hogy az évvégi eredményemen javíthassak. A gimnázium elvégzéséig még kemény négy esztendő van vissza, de a kis Klárinak már meg vannak a nagy tervei, amelyek meghatározzák jövőjét, felfelé ívelő életútját. — A gimnázium után szeretném elvégezni a színművészeti főiskolát, rendező szeretnék lenni. Rajongók az irodalomért és a színházért. Fiata!ok versenyezzünk! A bólyi gépállomás KISZ fiataljainak versenyfe ihivása Most igen fontos feladat falun a termelőszövetkezetek erősítése, a gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti jó kapcsolat megteremtése, hogy a tavaszi munkák dandárjában a gépállomás és a tsz között megfelelő kapcsolat alakuljon ki. A bólyi gépállomás KISZ alapszervezete e téren élenjár és új kezdeményezésével a megyében elsőként indított el olyan versenyt, amelyhez ha csatlakoznak a megye többi gépállomásának fiataljai, valószínű szép eredmények fognak születni és e versenymozgalomnak nagy jelentősége lesz a termelőszövetkeztek mege-, rősítésében. A következőképpen szöve- gezték meg a versenyfelhívásukat a bólyi gépállomás fiataljai: „A bólyi gépállomás KISZ szervezetének tagjai és a gépállomáson dolgozó nem KISZ- tag fiatalok karöltve vállalják, hogy a termelőszövetkezeti munkák gyors és pontos elvégzése érdekében és a területükön újonnan alakult tsz- ek megszilárdításáért traktor egységenkénti 1200 normálholdas mozgalmat intítanak el. (15 vonóhorog lóerős traktoregységre számítva.) E mozgalom sikeres megvalósítása érdekében versenyre hívják a megye összes fiatal traktorosait A bólyi gépállomás fiataljai éves szinten e mozgalommal tervükön felül 3650 normál holdat termelnek, melynek értéke önköltségi áron számítva 401 500 forint Az 1200 normálholdas mozgalomban 18 gépállomási fiatal vesz részt.” A bólyi gépállomás KISZ alapszervezete arra kéri a gépállomások megyei igazgatóságát és a megyei KlSZ-bi- zottságot, hogy e versenytervükhöz adjanak meg minden lehető támogatást és e. verseny állását termelési eredményként értékeljék. A bólyi gépállomás vezetősége máris örömmel vette a fiatalok kezdeményezését és elhatározta, hogy a verseny- mozgalomban jó eredményt elért traktorosokat felszabadulásunk 15. évfordulóján április 4-én és a traktoros napon június 12-én megjutalmazza. A legtöbb műszaknormát teljesítő traktorvezetők közül az első 500 forint, a második 400, a harmadik 300 forint pénzjutalomban részesül. Ugyancsak hasonló pénzjutalmakat kapnak a traktoros napon is az első helyezettek. Terbe Klári és Ferenczy Zsuzsa — mindketten jeles rendűek és gimnáziumba is egyhelyre jeletkeztek. *— Mi adta a gondolatot ehhez a különleges pályához? — Több alkalommal is hallgattam már dr. Németh Antalnak, a Pécsi Nemzeti Színház rendezőjének az előadásait, s ő ébresztette fel bennem a vágyat a rendezés Iránt. Ha majd egyszer rendező leszek, szeretném eljátszani Hamletból Ophélia szerepét. Szeretem a zenét, különösen az operákat. Szabadidőmben zongorázom, verseket olvasok, nemrég Ígéretet kaptam arra, hogy felvesznek az Irodalmi Színpad tagjai közé. Mindezek mellett jut idő a sportolásra is. Az Urán SC-ben sportolok, az úszás a kedvenc sportom. Ferenczy Zsuzsa szintén a Leőwey Klára Leány- gimnáziumban akar tovább tanulni. A félévi eredménye neki is jeles volt; — Milyen tervei lesznek érettségi után? — A terveim már mo6t megvannak. Ha befejezem gimnáziumi tanulmányaimat, az Orvostudományi Egyetemre szeretnék kerülni. Már itt az iskolai egészségtan órákon megismertem és megszerettem az emberi szervezetet. A rákkutatás eléggé gyerekcipőben jár, s ez a betegség nagyszámban szedi ma még áldozatait. Boldog lennék, ha majd egyszer munkámmal hozzájárulhatnék a rákkutatás eredményeihez. Jelenszky István — Én gépipari technikumban akarok tovább tanulni, s ha ezt eredményesen elvégzem — utána a Műszaki EgyeFarkasokat ejtettek el a Mecseken-4V Lemaradt a MÁV Igazgatóság szállítási tervek teljesítésében ^AV Pécsi Igazgatósága szállítási tervét az okÜékra teljesítette, oka a lemaradásnak? pO' .tebniár havában a Yéf1 Igazgatósága nem >wt,,k?V,e8ebb árut, mint r övben, sőt az előző .,,son;j időszakához viszo- k «-.Ait2 1770 tonnával több ik 'r'Sllt°ttak el, az év má- , .bnaPjában. A lemara- , at sokan a túlfeszített aen” afA,u.tólag°s „ráépité- látják. — A KPM , a telek által bonyúj- r ,Y17^re 82 ezer tonnát it le“ és ezt a ráépítést a szállítása már nem leír A szállító felek 2167 1 al igényeltek kevesebb- a tervezettnél. Lemara- toutatleotik • —" ** ezer, a kőnél 13 ezer, kavicsnál 29 ezer tonna. Részben ez az utólagos ráépítés okozta a tervlemaradást, de a MÁV Igazgatóság dolgozóinak hibája is, hogy a teherkocsi kihasználási tervet nem teljesítették, csak 97,9 százalékra. Jól dolgozott az I960, évben folyó munkaversenyben a vontatási szolgálat, mivel napi 7 mozdonnyal kevesebbet használtak fel a tehervonatoknál. mint a tervezett. A mozdonyok gazdaságos felhasználását a mozdony félforduló ip mutatja, mely 5,4 százalékkal jobb, mint az elmúlt évi. A menet- rendszerűségi tényezőnél a bázis időszakhoz viszonyítva 14j6 százalékos javulás mutatRitka vadászzsákmányra lelt március 9-én, szerdán a délelőtti ácákJtms József erdész. A Mecsekben oly ritkán előforduló vadat, egy tariuehánepért litt a kuti menedékház mellett, a csemetekertnél. A farkasokat elejtő erdész mellett az érdem fele a MAVAUT egyik gépkocsivezetőjéé. Az úton haladva a gépkocsivezető körülbelül 25—30 méter távolságra pillantotta meg a „kutyákat”, melyek nem akartak távozni, amikor a kocsiból kiszállt. Pár perc múlva visszafordult és elment az erdészért, aki a kocsiból lőtte meg a még mindig jól- fejlett kutyának vélt farkasházaspárt. A vadakat átadták a Janus Pannonius Temészet- tudományi Múzeumnak, ahol Szalafai István vizsgáló szeme elé kerültek. Szalafai István kérésünkre elmondta — hogy a vadak elejtésekor a helyszínre kiszállt és ott állapította meg al külső jelekből, hogy nem kutyákról, hanem farkasokról van szó. A farkasházaspár min den valószínűség szerint Jugoszláviából kóborolt fel a Mecsekbe. A múzeum dolgozói nagyon örülnek a réti (nádi) farkasok elejtésének, mert ez az első eset, amikor a him mellett a szukát (nőstényt) is kiállíthatják preparálás után a múzeumban. Utoljára Pécs- várad környékén lőttek erdei farkast. 1951-ben. A külső jelek megállapítása után felboncolják a vadakat, hogy belső részüket is megvizsgálhassák. — tt — Jelenszky István — elektromérnök szeretne lenni. temre szeretnék kerülni. Elektromérnök akarok lenni, már most is végzek elektromo.; kísérleteiket, különösen a villamosgépek izgatnak. Ha elvégzem az egyetemi tanulmányaimat — itt Pécsett a Hőerőműnél szeretnék dolgozni. Oppe Magdolna, az osztály mókamestere, Oppe Magdolna akit azért kereszteltek el mókamesternek, mert mindig van a tarsolyában egy-két vicc, anekdota, amivel derűre hangolja az osztályt: — Óvónő szerettem volna lenni, de itt Pécsett megszűnt a képző, Sopronba pedig nem akarok elmenni, mert nagyon „anyás” vagyok, s úgy érzem, hogy nem tudnék távol élni a családtól. így inkább a terveimet változtattam meg. Köz- gazdasági technikumba jelentkeztem, s ha ezt elvégzem, könyvelő szeretnék lenni valamelyik üzemnél, vagy vállalatnál. Itt az Iskolában is mindig szerettem a számtant — s míg ezt mondja, titkon a számtan tanórára pillant — s már próbáltam elképzelni magam a könyvelői munkában, amikor hatalmas számoszlopok, statisztikai jelentések vesznek körül. Sokan talán azt hiszik, hogy unalmas és lélektelen munka ez, de nekem nagyon tetszik, s úgy érzem, hogy megtalálom ott a boldogulá* sómat (HAMAR) Foto: Eris,
