Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

HM». MÁRCIUS 9. Mit vállaltak a pécsi bányászok? Terven felül 6 OOO tonna szenet — 55 százalékos korszerű vágatbiztosítást— fokozottabb bánya biztonságot Ä Pécsi Szénbányászati ^Tröszt dolgozói termelési és műszaki tanácskozásokon be­szélték meg az 19'50. évi terv teljesítés lehetőségeit. Az el­hangzott javaslatokat figye- lembevéve, a műszaki fejlesz­tés segítségével, a bányászok támogatásával a tröszt az 1960. évi tervteljesítés érdeké­ben, az alábbi célkitűzések megvalósítását határozta el: A Pécsi Szénbányászati ^Tröszt gazdasági tervét éves Szinten 100,5 százalékra látjí teljesíthetőnek a szén minősé­gi feltételeinek betartása mel­lett. A terven felüli 6000 tonna termelést hz összüzemi teljesít­mény 0,5 százalékos túlteljesí­tésével kívánják elérni. Az improduktív műszakot 0,7 szá­zalékkal csökkentik ennek ér­dekében. A meddőfeltáró-he- lyeket gépesítik. Üzemszerűen alkalmazzák a rendelkezésre álló 2 db Hausherr fúrógépet. A meddőrakodás gépesítésével, a gépi meddőrakodást évi 20 ezer köbméterről 50 000 köb­méterre teljesítik; Gépi szénrakodás Vegyes elővájásokon a ren­delkezésre álló hevederes, ka­nalas rakodógépeikkel a szén­rakodást az eddig elért évi 300 tonna helyett 20 000 ton­nára kívánják teljesíteni; A vegyes-elővájási munkahelyi előrehaladást 1,22 m/napról 1,5 m/napra növelik; A frontfejtések művelésénél az acél tómmal biztosított 125 méter fronthomlokot 300 mé­terre növelik; 1960-ban megvalósítják Va­sason az első villamos szál­lítóberendezéssel ellátott fej­téskoncentrációt. A szénjövesztés gépesítésénél az eddig élért 200 tonna évi mennyiséget 9200 tonnára kí­vánják növelni a szénfűrész üzemszerű alkalmazásával és B Ramgerat-kisérlefcek elvég­zésével. A fejtési fronthomlok csök­kentésével. a telepítési sűrű­ség növelésével és a vastámok alkalmazásával a fejtési előre­haladási sebességet az 1959- ben elért napi 0,52 méterről 0,60 méter/napra növelik. Ki­szélesítik a diesel- és akkumu­látoros mozdonyszállítást. Die- selesítik az István-akna III-as szintjét, az András-akna VIII. as szintjét, bizonyos kereszt­vágatokig. Akkumulátoros mozdonyszállítást vezetnek be Vasason az első színt 4. telepi alapvágatokon. Tovább folytat­ják a vágatkorszerűsítési te­vékenységet az eddig elért 45 százalékos korszerűen biztosí­tott vágatarányt 55 százalékra növelik, Takarékoskodnak a bányafával A vágatkorszerűsítés és ; fejtési vastám alkalmazásával az 1959. évi 0,438 köbméterül0 tonna fajlagos bányafa-felhasz- nálást 1960-ban 0,390 köbmé­ter/10 tonnára teljesítik; A bá- nyafa-megtakarítás érdekében a munkahelyele fafelhasználá­sát fokozatosan ellenőrzik. A bányabiztonság és egész­ségvédelem érdekében a gáz- kitöréses telepekben telepha- rántolás esetén a ki mosatási eljárást intenzívebben alkal­mazzák. Vegyes elővájásoknál s gázkitörés-veszély csökken­tésére Nüsse—Grafer-beren- dezéssel 250—340 mrn-es 15— 20 m hosszú fúrólyukakat létesítenek. A porártalom okozta megbetegedések csök­kentésére további 19,3 kilo­méter édesvíz-hálózatot épí­tenek be. Meddő munkahelyeken a vizes fúrást szálló-szén poros mun­kahelyeken, frontfejtésekben a fronthomlok átnedvesítését mindenkor üzemszerűen al kai mázzák. Nagy gondot fordítanak a minőségre is Kalóriatervüket 4407 kilo- gramm/cal helyett, 4415 kg/ cal-ra teljesítik. A 100,5 szá­zalékos tervteljesítés mellett a gázszén-termelést 100,5 száza­lékra, a flotálási tervet 103 százalékra emelik. 1960. év gazdasági tervfel­adatait a bányászok eredmé nyes munkaversenyének segít­ségével kívánják megoldani. Biztosítják a munkaverseny nyilvánosságát, helyes értéke­lését. Az élenjáró brigádokat az üzemekben havonta rend­szeresen, a bányakerületek vei senyét pedig negyedévente ér­tékelik és jutalmazzák. A pécsi bányászok kifejezést adtak elhatározásuknak, hogy a versenyvállalásban foglalta­kat teljesítik, eleget tesznek ebben az évben is adott sza vuknak. Vetőmag-segítség áss új termelőszövetkezeteknek Küszöbön áll a tavasz. Ilyen­kor a jó gazda készül a me­zei munkákra. Számba veszi azt is, hogy milyen magot kell rövidesen a földbe juttatnia, ha jó termést akar elérni. Nos, a tél folyamán alakult közös gazdaságok is ezt teszik most, hiszen azt szeretnék, ha az általuk munkált föld az idén még jobban mint tavaly megadná számukra a jobb élet hez szükséges bő termést. En­nél a számbavételnél esetleg kiderülhet, hogy nem elegen­dő az új termelőszövetkezet vetőmagja. Kaphat-e ilyen esetben segítséget? — Ezt a kérdést Tárcsái Imréhez, a megyei tanács növénytermesz­tési felügyelőjéhez intéztük. — Kormányzatunk — ígére­téhez híven — kész ilyen té­ren is segítséget nyújtani a kezdeti gondokkal küzdő ter­melőszövetkezeteknek — hang zott a válasz — bár azok az új tsz-ek, amelyek már az el­ső évben is nagyobb jövedel­met szeretnének elérni saját erőből igyekeznek biztosítani a tavaszi vetőmagszükségletet, hiszen akkor nem lesz az ősz­szel ilyen irányú tartozásuk. Ezért a tavaszi vetőmagakci­ónk főleg minőség-javító jel­legű, vagyis fajtiszta vetőma­got juttatunk kevésbé értékes vetőmagért. Ilyen értelemben összesen 111 ezer 300 holdra elegendő nemesített vetőmagot tudunk kiosztani. Többek kö­zött 110 vagon hibrid kuko­rica vetőmagot, mig a tavalyi akciónk során csak 70 vagon­nal tudtunk juttatni. Ebbő! a nagy mennyiségből 17 vagon kalibrált, csávázott vetőmag lesz. Megjegyzem, hogy két hibridüzem — a bólyi és a dalmandi — által előkészített vetőmag kerül kiosztásra az idén a megyében. Ez azért lénye ges, mert a bólyi gyárban 6,5—8 mm-es, a dalmandiban 8—9 mm-es kukoricaszemek „készülnek”. Az eltérő nagy­ságot a gépállomások vegyék figyelembe, és eszerint állít­sák be a vetőgépek csőnyílá­sait. — Az állattenyésztés fej­lesztésének igen fontos feltéte­le az is, hogy sok burgonyát és szálas, valamint pillangós takarmányt termeljenek a me­gye tsz-ei. Ezekből van-e ele­gendő készletük? következtében az állami kész* letek eléggé megcsappantak. Ebben az esetben is a tsz- tagság összefogása segíthet ott ahol az állami vetőmag nem elegendő. Igen sok termelőszövetkezet vet az idén már silónak való kukoricát. Ez a takarmány igen gazdaságos, kifizetődő csak egy hibája van: kevés a fehérjetartalma. Ezért ajánl­juk a silótakarmány mellé fe­hérjepótlónak a borsót. Ebből elég nagy tételek állnak ren­delkezésünkre, még igényelhet­nek belőle vetőmagot az új termelőszövetkezetek. Növeljük a kukorica vetésterületét A tervek szerint 110 ezer holdon kell az idén kukoricát termelni Baranyában- A legtöbb termelőszövet­kezet rendelkezik burgonya­vetőmaggal, ha a tagság föld­je arányában vetőmagot is visz a közösbe. Központi kész­letből legfeljebb 25 vagont tu­dunk juttatni, ez kevés, ezért az előbb említett módon kell a burgonyavetőmagot biztosí­tani. A termelőszövetkezeti alapszabály szerint a tagság által beadott vetőmagot a ter­més betakarítása után a köl­csönadók visszakapják. Tava­szi árpából és zabból nem lesz hiány. Lucerna vetőmagból ki­osztunk 500 mázsát, vöröshe­réből 800-at, ennél többet nem juttathatunk az idén, a tava­lyi rossz eredményű magfogás A szakszervezet támogatja pedagógusaink külföldi társasutazásait Mint az előző években, az Idén is többen utaznak peda­gógusaink közül külföldre. A pedagógusok szakszervezeté­nek központi művelődési ott­hona — július 1 és augusztus 15-e között — Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba szervez társasutazást. A külföldi utakon előrelátha­tólag több mint 1200 nevelő vesz részt, négyszer annyi, mint az elmúlt évben. Kedden ülést tartott a me­gyei üzemszervezési szakbi­zottság. Három napirendi pon­tot tárgyaltaik meg. Az egyik a kukorica vetésterületének növelése, a másik a tsz-mun- kaszervezeték kialakítása, a harmadik pedig a járási üzem­szervezők munkakörének meg­határozása volt. Baranyában idén a tervek szerint 110 000 holdon kell ku­koricát termelni a múlt évi 106 000 holddal szemben. Ta­valy mindössze négyezer hold silókukorica volt a termelő- szövetkezetekben, az idén ezt hatezer holdra kell növelni. A kukorica vetésterület nö­velésére különösen lehetőség nyílik az új termelőszövetke­zetekben, amelyekben vi­szonylag alacsony az ősznek aránya. Az ősziekkel be nem vetett területekbe helyes, ha az új termelőszövetkezetek ku­koricát vetnék, de helyesen cselekszenek azok a régebbi termelőszövetkezetek is, ame­lyek a tavasziak, a zab, a kö­les és egyéb rovására kuko­ricát termelnek. Követésre váró kezdeményezés •Nem lehet eleget hangsú­lyozni, hogy kulturális téren az egyik legfontosabb feladat a város és falu közötti különb­ség megszüntetése. A pécsbá- nyatelepi és villányi nedagó- gusok ankétja is ezt a célt szolgálta. Villányba látogatott a pécsbányatelepi iskola egész tantestülete. A délelőtti program óraláto­gatás volt. A szaktanárok kol­légáik óráját hallgatták végig, megbeszélték tapasztalataikat. A két iskola igazgatóját pa­rázs vita közben találjuk. A vita mindkét iskola javát szol­gálja. Krivanek Vilmos és Nagy Béla elvtárs már 10 éve, hogy iskoláik élén állnak. Ta­pasztalatuk tehát van bőven. — Akkor megállapodunk abban, hogy a villányi úttörő- csapat legjobb őrse 1—2 napra Pécsre látogat. Program lesz bőven: üzemlátogatás, kirán­dulás ... — Jó! De csak egy feltétel­iéi. A Ti iskolátokból a leg­jobb őrs szintén részt vesz a mi úttörőink táborozásában. — Igazgató elvtárs mi ve­hette önöket, hogy a két isko­la ilyen szoros baráti kapcso­latot tart fenn egymással? — A két iskola adottságai igen sok tekintetben megegyez nek. Célunk az, hogy egy ipar­vidék és egy kimondottan mezőgazdasági vidék iskolája szoros barátságot kössön egy­mással. Talán azt is mondhat­nám, hogy a két iskola patro­nálja egymást. A mi gyereke­ink megismerik a várost, a vá­rosiak a falut. így a fiatalok jobban megtanulják becsülni kölcsönösen a falun és város­ban végzett munkát. A városi tanács művelődési osztályának képviseletében részt vett az ankéton Hormai Ferenc elvtórs i6. Találóan így foglalta össze a találkozó je­lentőségét és célját: Célunk az, hogy ne csak egyes tantestü­leteken belül legyen meg az összhang, hanem az egész or­szágban a pedagógusok egy nézetet valljanak. Csak 1®* hetséges, hogy megszűnjék az otthon és iskola közötti ellen­tétes nevelés. A mai találkozó résztvevői a megye, illetve város legjobb nevelői közé tartoznak. Van mit tanulniuk egymástól és ez a két iskola hasznára válik. A vetésterület növelésével együtt növelni kell a kuko­rica termésátlagát is. Tavaly a megye átlaga kuko­ricából 16,2 mázsa májusi mor­zsolt volt holdanként. Hogy ezt az idén is elérjük, sőt túl­teljesítsük, arra van szükség, hogy a termelőszövetkezetek területük 90—95 százalékába hibrid kukoricát vessenek. A megye rendelkezésére áll 107 vagon hibrid vetőmag, ami­ből eddig nyolcvan vagonnal igényeltek a termelőszövetke­zetek. Ennek a lemaradásnak egyik oka az, hogy az új szö­vetkezetekben még nem szed­ték össze mindenütt a vetőma­got és így nem tudnak cse­rélni. A kukoricatermés növelésé­nek másik módja az, hogy mi­nél több erre alkalmas terüle­ten négyzetesen vessék el a termelőszövetkezetek a kuko­ricát. A tsz-ek eddig 12 300 holdra kértek négyzetbevető gépeket a gépállomásoktól. Je­lenleg ezeknek a területeknek *. felülvizsgálása folyik, hogy hol lehet valóban négyzetesen vetni. Hamarosan megkezdődik ezeken a területeken a drót- féreg-vizstgálat is. Baranyából több traktoros részt vett az országos négyzetes kukorica vetési bemutatón. Baranyában is rendeznek ilyet, hogy a tsz- eta lökök is megismerkedjenek a négyzet bevetéssel. A megyei bemutatón kíviil minden gép­állomáson alaposan kioktatják a traktorosokat a négyzetbe­vetésre. A kukoricatermés növelése szempontjából nagy jelentő­ségű a tsz-ekfben az anyagi érdekeltség bevezetése is. A megye termelőszövetke­zetei általában komolyan ve­szik a kukorica-termesztést. Ezt mutatja az is, hogy eddig mintegy 100 termelőszövetke­zet nevezett be a kukorica- termesztési versenybe. Azon­ban van egy másik jelenség is, mégpedig az, hogy a termelőszövetkezetek egy része nem ismerte fel azt a lehetőséget, hogy 32 állam Május 10-én nemzetközi mezőgazdasági műszerkiállítás lesz Budapesten Május 10-én nagyszabású nemzetközi tudományos mező- gazdasági műszerkiállítás nyí­lik Budapesten, az országot mezőgazdasági kiállítás terü­letén. A kiállításon szovjet, lengyel, csehszlovák, magyar és a Német Demokratikus Köz­társaságban készült mezőgaz­dasági műszereket mutatnak be. A vándorkiállítás, amelyet már Moszkvában, Lipcsében és Varsóban 1« bemutattak, állandóan új műszerekkel egé­szül ki. A budapesti kiállítá­son az előzetes tervek szerint 1207 műszert mutatnak be tek a termelőszövetkezetek, pedig ha utána számolnának, k'derülne: egy mázsa mű­trágya felhasználása 2 mázsa iöbbletterméssel jár, amiből még ebben az esetben is ötven kiló a termelőszövetkezetben maradna. A szakbizottság ülésén fel­merült a munkaerőkérdés is. Ez is megoldható. Egyrészt úgy, hogy minél több kukori­cát négyzetesen vetnek a tsz- ék, annál kevesebbet kell ka- pálniok kézzel, másrészt a Kolbai-fóle ikersorossal is je­lentős kézi erőt takaríthatnak meg és nem utolsó sorban lé­nyegesen csodakén the tik a kézi erőt, ha Simazint használnak. A szakbizottság valamennyi kérdés alapos megvitatása után A nők foglalkoztatására könnyűipari üzentek teiepíiését javasolja a bányavidékekre a bányászszakszervezet A Bányaipari Dolgozók Szak szervezete a nemzetközi nő­nap alkalmából keddi elnök­ségi ülésén megtárgyalta a nők foglalkoztatottságának, szak­mai képzésének, a gyermekin­tézmények fejlesztésének kér­dését a szén-, az olaj-, az érc­es ásványbányászatban. ■ A bányászat összes dolgozói­nak csupán 8 százaléka nő. Nagyon sok bányász felesége és leánya szeretne munkát vállalni, de a bányavidéken kevés olyan üzem van, amely­ben el tudnak helyezkedni. — Ezért az elnökség elhatározta: IVU1UV.O -------------------- I ---------o ---­meg felelő határozatokat hozott. | illetékesekhez fordul és kéri, hogy a yidéki ipartelepítési tervben gondoljanak a bánya­vidékekre és vigyenek oda olyan könnyűipari üzemeket, amelyeknek női munkaerőre van szüksége. Ilyen üzem kel­lene például Tatabányára és Komlóra, Illetékes helyen azt is kérik, hogy több gyermek- intézményt adjßnak a bánya­vidékekre. Az elnökség végül úgy ha­tározott, hogy a bányászati tröszt-bizottságok újraválasz­tását május 1-től 31-ig tartják. Ugyanakkor választják meg az ősszel megrendezendő bányász kongresszus küldötteit Kerti traktor a sétatéren része nem isinmc >Vt m« — . lehetőséget, hogy az állam A sétatér parkját majd min- tor pöfög a tavalyi gyep fölött, felé bök — és már el i* wé. újabb, nagyobb mennyiségű den tavasszal felújítják, fella- s az utána akasztott eke nyo- szült vagy kétszázötven ölW műtrágyával sietett a tér- zítják a talajt, elegyengetik, mán nedvesen fordul meg a Akármi legyek ha ezT a d, meloszövetkezetek megsegi- fűmaggal szórják be a kiko- föld. a da~ tésére. Mintegy 200 vagon pott foltokat S amikor már ^ , , folá~n műtrágyát biztosít az állam a virágok is várják a téren a Ä TavaY’ azelőtt emberek azoknak a termelőszövetke- bimbófakadást, Ihász Lajos íj**®* i4t — magyarázza az zeteknek, amelyek vállalják, bácsi, az öreg parkőr óvja a °r.e^' — Hajjaj, micsoda ne­• ­-------=— miitrá- fűszőnyegeket meg a viráatö- -z munka< milyen soká —k észülnek el vele! De ez — mutat a forduló traktor felé ..., ... .... |, most ő is kíváncsian — ezt nézzék megl Alig két ebből a műtrágyából figyel, akárcsak a járókelők, órája fordulgat vele a gyerek 2« vagonnal igényei- I Mert most először, kerti trak- — itt a géjxkezelő Büki Béla hogy minden mázsa műtrá ftya után 150 kiló kukoricá- | veket ra szerződést kötnek. Eddig nvw>nu.v>,«... — Akármi legyek, ha ezt a da­rabot Jíz ember felássa egy nap alatt! — mondja és vala­mi elismerésfélét keres a bá­mészkodók tekintetében. S ha elismerést nem is talál, csodálkozást és elégedettség­gel vegyes örömöt láthat, mert lám a sétatéren is gép dolgo* zik tfz ember helyett (Hanányl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom