Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

2 N A PLÖ I960. MÁRCIUS SO. Az élet valósába Kommunisták a „Szocialista munka brigádja" címért A Vu. pártkongresszus a kommunisták munkájá­vá . foglalkozva, azt az irányt adta — a e/ a pártmunkában egyáltalán nem új —, hogy roncsén „tiszta” parimunlk«, A oártmunika eredményéneik ki felezője gazdasági epí őmun- kánk sikere, a szoiiaii >ta épí­tés e'öv= haladása. Éppen ezért az üzemek pártalapszerveze- teinek elsőrendű feladata a garda*ági munka segítése, irá­nyítása és nem utolsósorban ennek érdekében a szocialista munkaversenyben való részvé­tel Hiszen a szocialista mun- k <versenyben a szocialista bri­gádok versenyeiben, nemcsak a ' ól van szó, hogy magasabb termelési eredményeket ér­jünk el, hanem arról ifi, hogy köztien dolgozóink öntudatos szóródat* emberekké válja­nak, képezzék magukat szak­mailag, politikailag, étkezzenek felelősséget a szocializmus épí­tésében. Busa elvtárs és ami érdekes ennél a bri­gádnál, munkamódszer-átadás­ra is vonatkozik. Ez kommu­nista munkastílusra vall, nem rejtik véka alá munkamódsze­reiket, segítenek a többül. Gazdagh István a pártvezetőségéneik tagja ' el­mondja, hogy náluk már több brigád megkapta a szocialista brigád oklevelet és ebben a kommunistáknak nagy szere­pük van. A brigádokban a párttagok lendítő erőt képvi­selnek. A korongos műhelyben Gallai elvtárs brigádjában Szilvást Tibor, Csiga István iól doglozik, 100 százalékon fe­lül van teljesítményűik. De többi brigádokban is, például Polgár elvtáns, Szilvásiné elv­társnő, Gungl Sándor párttá gok élen járnak, nemcsak a termelési eredményeikben, ha nem magatartásukban és i brigád életében való másirá­nyú munkájukban Is. Ezekben a brigádokban rendszeresen tartanak brigádértekezleteket. A bngádok maguk tartják meg a politikai oktatást, szakmai továbbképzést. Az alapszerve­zet taggyűlésein állandóan na­pirenden tartja a szocialista brigádokkal való töródéet. Ezt bizonyítja az Is, hogy azok a műszaki dolgozók, akik párt­tagok, egy-egy brigádot patro­nálnak, mondhatnánk úgyis, hogy tiszteltbeli tagjai a bri­gádoknak, Részt vesznek a bri­gád gyűléseken, oktatáson, s nem egy esetben a műszaki klubban tartanak érdekes mű­szaki kérdésekről Mubdéüutáwt Gépek, erő, 'ellcesedés, jó {öld — és emberek P enti cikkünkben benne van a tanulság: minden termelő üzemben érdemes küz­deni a szocialista munka bri­gádja cím elnyeréséért, ahol gondosan megteremtették rá a feltételeket. A pártszervezeteknek, a pártvezetőségeknek, az üzemi és hivatali szakszervezeti bi­zottságoknak, a KlSZ-szerve- zetök vezetőinek, de a nőtaná­csoknak is látniok kell, hol, mikor jött el az ideje a szo­cialista munkabrigád cím el­éréséért való küzdelemnek. Érdekes, hogy még olyan he­lyen is, mint a Beremendi Cementgyáriján fl Dunántúli Papír- és Irodaszerértékesítfi Vállalatnál kevés a fizikai dolgozó. Mind­össze négyen-öten vannak. A párttagok iát is brigádot ala­kítottak s amióta a brigádot megszervezték, munkájuk sok­kal fegyelmezettet*, sokkal jobb — ezt állapította meg a vezetőség. Nem termelő üzem­ről van szó, de vállalásukban olyan pontokat találunk, mint a hibamentes revízió, kisze­dés, illetve csomagolás, cso­magoló anyagokból 5 százalé­kos megtakarítás, az egy főre eső termelékenység növelése, munkafegyelem megjavítása, egy ipari tanuló segítése. Ezek olyan célok, amelyeket többé- kevésbé eddig is szem előtt tartottak, de mióta szocialista brigádban dolgoznak, azóta e célokért sokkal nagyobb fele­lőséggel, becsülettel teljesítik. A Dohánygyárban 14 brigád van. Itt Is a kom­munisták járnak az élen. Ke­lemen Józsefné, Bamberger Imréné, Bötkös Józsefné, mind­hárman párttagok, egy brigád­ban dolgoznak. ZágonI elvtárs, termelési felelős elmondja ró­luk, hogy ez a brigád, amely legszebben dolgozik, hat pont­ban foglalta össze vállalásu­kat, mely a termelékenységre, minőségre, munkafegyelemre — A VÖRÖSKERESZT Ba­ranya megyei elnöksége hét­főn délelőtt ülést tartott, ahol megtárgyalták az üze­mekben indítandó „Minta üzemi Vöröskereszt szerve­zet" mozgalom program­ját, a tisztasági hónap ter­vét és az V. üzemegészség­ügyi hét szervezésének tér-* vezetőt. ahol erős pártszervezet van, jól dolgozó szakszervezeti bi­zottság, lelkes kiszieta fiatalok és kitűnő munkát végző nők vannak, nincsen e szép címért küzdő imyukabrigád még. Pe­dig lehetne. Hiszen megvan­nak rá a feltételek. A párt- szervezet bebizonyította eddig is, hogy hozzáértő, jó gazdája a dolgozók politikai nevelésé­nek. Az igazgatóság jólképzett, hivatásukat szerető, kitűnő szakemberekkel vezeti a gyá­rat. A kiszista fiatalokban ta­nulni akarás és mumikalelke- sedés szerencsésen párosul. A nők tanácsa, a TIT gyári szer­vezete, mint szervezet, de a dolgozók egyenként is tudják, hogy szociális helyzetük továb­bi javításáért a vezetők min­dent megtesznek, ami csak te­lik tőlük, A technikai feltéte­lek jók. Uj gépek és égető­kemencék segítik a munkát. Szakmai tanfolyamokra jár­nak a munkások, esti iskolán tanulják az általános iskola felső osztályainak tananyagát, középiskolába is járnak sokan. Családi életükben Is becsüle­tesek, magánéletükben tisztes­ségesek, hazájukat nagyon sze­rető emberek dolgoznak ebben a gyárban. Mégsem akadt még munka­brigád, amelyik kitűzte volna maga elé a szocialista munka brigádja cím elnyerésének fel­adatait. Pedig amiket fentebb elmondtunk, mind beletarto­zik e cím elnyerésének felté­teleibe is. hízóval és kétezer hízómarhá­val járulnak hozzá a megye húsellátásához, a kétezer má- zsányi hal „megtermelése" mellett. Molnár elvtársnak, a gazdaság vezető agronómusá- nak a komló meg a gyümölcs- termesztés a szívügye. A nyolc­ezer holdas szép gazdaságnak hat üzemegysége van s mind­egyiknek jó vezetője, külön- külön is. Millei elvtárs, a párt- szervezet titkára, Cser László elvtárs titkárhelyettes, Nagy Mihály Szilveszter elvtárs szakszervezeti titkár, Mercz Henrik elvtárs KlSZ-titkár egybehangzóan vallják, hogy jól van gépesítve a gazdaság s amellett a dolgozók is rende­sen végzik kötelességeiket. Szükségtelen nagyon hosz- szúra nyújtani a mondaniva­lót. Az az igazság, hogy ebben, a megyében legjobban gépesí­tett gazdaságban is megvan­nak a feltételek ahhoz, hogy néhány munkacsapat a szocia­lista munka ifjú brigádja, meg a szocialista munkabrigád címért dolgozzék. Az igazgató elvtárs már 1 megbeszélte a kiszistákkal, hogy megszerve­zik ezeket a brigádokat egye­lőre a komlófőldön és a gyü­mölcsösben, meg a bikali üzem egységben. Később több mun­kahelyen Is. Szolga Imre elv- Itárs, a bika 11 üzemegység ve­zetője, meg Buzási László elv­társ a halászati agronómus azt mondják, hogy Mercz Henrik KISZ-titkár szervezi már a brigádokat. Ez így is van. A feltételeket azonban még nem dolgozták ki. A pártszervezet taglétszá­ma nem nagy, de te­kintélye van Bikaion. A 43 tagú KISZ szervezetnek húsz tagja dolgozik a gazdaságban. Hatalmas erő ez, csak egy irányba kell terelni, nem sza­bad, hogy szétforgácsolodjék. Beszélje meg a pártvezetőség, vitassa meg a KISZ taggyűlés, mikor, hogyan kezdjék el e szép kitüntető címért a mun­kát. Gyevi Károly HÍREK •n TANÁCSÜLAST tartoU Pécs megyei jogú város tas nácsa március 29-én délelőtt 9 óraikor. Megtárgyalták Pécs város tizenötéves távlati feje lesztési tervét. — NEGYVENNÉL több ön- kiszolgáló bolt működik mái a megyében. A földműves­szövetkezetek az idén újabb tizenöt korszerű önkiszolgáló üzlettel bővítik vidéki keres­kedelmi hálózatukat. — SZENTLÖR1NC általa- nos rendezési tervét március 30-án, szerdán tárgyalja meg a pécsi járási tanács. Az álta- nos rendezési terv folyama- tos megvalósítása nagy mér tékben megváltoztatja majd a község képét. A terv sze­rint a községet átszelő 6-oS utat áthelyezik, ipari negye• det jelölnek ki, parkökat és új lakótelepeket létesítenek Mosoly i muzsikában — Veménden — UJ KULTURHAZ építé­sét vette tervbe a kozármis- lenyi községi tanács. A kul- túrház a községi tanács épü­letének folytatásaként mint­egy húsz-huszonöt méter hosz szúságban épül majd, beépí­tett színpaddal. Az épületet úgy tervezik, hogy későbbi időpontban olvasótermet la építhessenek hozzá. — VIZTARSULAT ALA­KUL Siklóson a siklósi vár- kút vizének hasznosítása ér­dekében. A víztársulat, amely nek tagjai a siklósi állami szervek és intézmények tág­ját lesznek, közös erővel épí­tik meg a törpevízmüvet. — A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JÁRVÁNYÜGYI BIZOTT­SÁG március 30-án, szerdán dr. Kun Lajos egyetemi tanár elnökletével ülést tart. Ez al­kalommal a tisztasági moz­galommal kapcsolatos teendő­ket és a soronkövetkező fel­adatokat tárgyaljállt meg az egészségügyi, államigazgatási és vállalati szakemberek. — A MEGYE tanácsai a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek jobb kielégítése érdekében mintegy hatvanmillió forintot fordítanak községfej lese tési célokra ebben az évben. — BEREMENDEN négy tantermes iskolát épít az EM Baranya megyei Építőipari Vállalat. Az iskola 1961. jú­lius 30-ra készül el. Az épít­kezés költsége 1 mii Hő 700 ezer forint. — LENGYEL tánczenekar érkezik a Jövő hónapban Pécsre. A lengyel tónczene­kar április 21-én két' előadást tart a KISZ és Szakszerveze­tek Doktor Sándor Művelő­dési Házában. — JÓZSEF ATTILA Iro­dalmi estet rendeznek rövi­desen Mánián az ottani KISZ szervezettel közösen a komlói gimnázium növendékei. Muzsika, dal is szavalat hangi* töltötte be hétlön este Vémána tsz-község kultúrhdzdt. Még « mérges emberek sem tudták meg­állni. hogy ne mosolyogjanak. Szét este volt, nagyon szép, köszönjük a művészeknek mondotta Ballt bácsi,, a községi tanács elnök- helyettese. — Igazi volt. Kicsiny művészcsoport látogatott el a községbe, de gazdag, S?r ' műsorral gyönyörködtették a h, í- gatóságot. Talán még nem is hal­lottak e falak között Mozart, Schu­bert, Rossini muzsikát. A hallga­tóság először meglepődött a neves hallatára. Oröktzép melódiákat hallottunk is azok Is megbarát­koztak a számukra ismeretié« szerzők müveivel, akiknek kezdet­ben a nevek meglepetést okoztak. Johann Strauss keringödallamatt már régi ismerősként üdvözölte 1 lelkes közönség. A dallamos, ked­ves opera- és operettszámok mel­lett az olasz is magyar dalok Jé1 Illeszkedtek a műsorba. Az igé­nyes műsort bájos is kedves köz­vetlenséggel művészien tolmácsol­ták Kürti Éva, Csermely Ilona Kömyei Lajos és Tréfás István- Laki György zongorakíséretável. Lelkes tapsvihar, a vastaps üte­mes hangja és sok csiliogö szem­pár volt a maveszek jutatna Az összekötőszöveget — meW kerek egésszé forrasztotta a zenél csokrot — Fflvinczy Viktor mon­dotta el. Jó előadással tolmácsolt* Mailére, Petőfi és Gárdonyi né­hány vidám kötelminyét. Kellemes, felejthetetlen-, szép este volt Élmény volt mindany- nyiunk számára. Köszönjük a szép estét a kedves művészeknek is * műsort szervező Filharmóniának. KK. *t* A beremendi elvtársak nem fognak megsértődni, ha most megírjuk róluk, hogy ez az igazság, hiszen tapasztaltuk, hogy az őszinte bírálattól nem félnek. De még talán bírálat se kar lenni ez, inkább jó ta­nács arra, hogy kezdjék el ezért a nemes címért a mun­kát. Érdemes lesz, megjátják. S ha azt mondjuk, hogy a kommunistáknak, a pártveze­tőséggel az élén, a tömegszer­vezetek gyári szervezeteinek bevonásával kell elkezdeni ezt a munkát, ez is inkább csak a fényszórónak a lehetőségekre való ráfordítása, nem pedig okoskodó kritizálgatás akar lenni. Hiszen a cementgyári pártszervezetben Is jól tudják mindezt, csakhát nem csinál­ják még. Nem is tennénk szó­vá, ha a pártszervezet munka­tervében nem szerepelne, hogy két éven belül létrehozzák az első szocialista munkabrigádot. Helyes, jó terv ez, el kellene kezdeni a megvalósítását. Nagyjából ezeket kellene el­mondanunk a Bikali állami Gazdaság pártszervezetének munkájáról is, de lévén ez mezőgazdasági nagyüzem, hozzá kell ten­nünk még néhány szót. Zámbó elvtárs, a gazdaság igazgatója a kukorica szerel­mesét Tudjuk róla, hogy a haltenyésztés is szívügye. Biz­tos, hogy a kukoricatermosztés ben is lesznek hamarosan olyan szép eredményei, mint valóban ragyogó eredménye­ket produkált halgazdaságá­ban voltak eddig. Azt vállal­ás idén négyezer BERKES! ANDRAS: (W Esz­„Az előadások anyagát tértől megkapja.” Napközben nem is beszeltek egymással. Eszternek délután előadásra kellett mennie. Ist­ván elkísérte. Kedvetlen, szót- lan volt. A lány, hogy vidítsa, összevissza fecsegett. István csak unottan válaszol gátolt. Mikor az egyetem elé értek, búcsúzáékor a lány megszó­lalt: — Az előadás anyagát ho­gyan adjam át? A fiú hallgatott. Szeme * tá­volba meredt. — Nem tudom —- mondta Icedvetlenül. — Nem tudom, hogy van-e értelme? — István — a lány hangja anyásán aggódó volt —, kérlek ne hagyd el magad. Ennek nincs értelme... Meglátod.,. — Eszterkém, igazán aHanyoa vagy — szólt közbe halkan a fiú, is megfogta a lány karját —, de érzem, hogy valami nincs rendben. Érzem, hogy én nem leszek már orvos. — Orvosnak kell lenned! 8i az leszel. A fiú legyintett, fejét félre­f ordította. — Szervusz. Menj, mert el­késel! — És ezzel választ sem várva, megfordult, lassú lép­tekkel ballagott tovább..í Esztert megdöbbentette a fiú viselkedése. Elszomorodott, de aztán ezt az érzését düh vál­totta fel. Nem a fiúra haragu­dott, hanem Kallósra, Megfor­kapott, hogy azonnal menjen be. Úgy készülődött, mintha azt akarta volna ezzel doku­mentálni, hogy a látogatási baráti beszélgetésnek minősíti — Miben lehetek segítségé­re, kedves professzor elvtárs? — kérdezte is cigarettával ki' nálta meg a tudóst. Holub rágyújtott. Mélyet szí­vott, s izgalmát leplezve meg­szólalt: —* A Krasznai-ügyben jöt­tem az államtitkár elvtárs­hoz ... — Igen, igen. Mielőtt vá­laszolnék, megenged egy kér­dést? — Tessék — felelte Holub. — Miért ragaszkodik annyi­ra ehhez a fiatalemberhez professzor elv társ? — Miért? — ismételte met a kérdést a tudós. — Kedve lem őt, és becsületes, nagy te hetségű embernek tartom Meg aztán, talán az Is közre látszik — folytatta elgondol kodva —, hogy ennek a PV* rehnek nincs senkije. Se apja se anyja, s engem megfonot a nagy szorgalma, lelkesedést is szokatlan hivatástudata... — Igen, igen — szólt közb> az államtitkár, cigarettájává játszadozva. — Nagyon kénye ügy. Utána néztem, atért ké sett is egy kicsit találkozásunk Sajnos, semmi jót nem mond hatók. Az ügy hátterében bt zonyos politikai ügy áll, és fal addig, míg az illetékes szer vek a vizsgálatot nem fejeziI be, érdemben nem tudunk ál lást foglalni. Higyje el, pró fesszor elvtárs. mindent meO teszek önért, de ebbe a kénye■ ügybe nem avatkozhatunk be I». Ahogy engem tájékoztattak nagyon komoly a dolog. (folytatása következik.) dúlt, és gondterhelten belépet az egyetem kapuján. Második fejezet Holub professzor becsületei ember volt. A háború előtt amikor a fasizmus cslzmlatalpt már vigigtaposott Nimetorszá gon, Ausztrián és Csehszlová kién, önkéntes számüzetésbt ment Angliába, mert úgy lát ta, hogy a magyar közélet min den területére behatol a fasiz mus. Nem üldözték, nem kel lett volna emigrációba mennie mégis ment, mert gyűlölte a, erőszakot. Talán, ha harciasabí egyéniség lett volna, itthoi marad, és harcol a maga mód ján. ö azonbin nem volt gya korlati politikus, nem merte t harcot vállalni. Humanists volt, elméleti ember, aki a dol­gokról véleményt alkot, dt nem vesz riszt a harcban. Ang liában ismerkedett meg Káld György (róttál, aki szintéi emigrált. Káldi még a húsza: években hagyta el az országot A dühöngő fehirterror üldözti el hazájából a tehetséges mű vészt, oki azóta bejárta a fi világot. A háború alatt a Szov­jetunióból ment Londonba hogy együtt dolgozzon az ot élő magyar kommunistákkal. 1945 után, amikor hazajöt­tek, mély barátság szövődött közöttük. Akkor mondotta Kál­di egy alkalommal Holubnak hogy az embernek nemcsak elméletben kell harcolnia a meggyőződéséért, hamm gya­korlatban is. Holub sókat vi­tatkozott barátjával, de igazat adott neki, s az öreg tudós tényleg harcosabb lett. Nem könnyen adta be a derekát, ha úgy vélte, hogy igaza van. Holub most István ügyének rendezését harcnak tekintette, Krasznalval folytatott beszél­getése után sokat gondolko­dott és az a vélemény alakult ki benne, hogy utána kell jár­nia az ügyének. De azért egy kicsit visszatartotta a félelem, hogy esetleg csalódik a fiú­ban. Napokon keresztül elnéz­te István munkáját, komor, szomorkás arcát, s ilyenkor azt gondolta: Nem, ez a fiú nem lehet becstelen. Az államtitkárral még nem beszélt, megüzente, miről van szó és várt a kihallgatásra, Baranyai főorvossal elintézte az ügyet és a fiú már másnap ott is dolgozott. István szótlan lett, türelme­sen várt, de belül égett, izzott, mint a bányák mélyén be­gyulladt szénmező. Kerülte az embereket, még Esztert is. A kórházban mindenkivel ked­ves, udvarias volt, munkáját nagy hozzáértéssel, pontosan lelkiismeretesen elvégezte, dél­utánonként meg sietett a te- boratóriumba, és Holubnak se­gédkezett. Úgy érezte, hogy a professzor azért szerezte az állást, mert terhére van, ké­nyelmetlen és kellemetlen neki a kicsapott egyetemista segít­sége. Sokszor gondolt arra, hogy otthagyja Holubot, nem várja meg, amíg a tudós közli vele a szakítást, de mégis húz- ta-halasztotta. A remény, hogy talán rendbe jön minden, még halványan élt a szívében. Holub ie ideges lett, bántot­ta. hogy az államtitkár még mindig nem fogadta. Végre így napon telefonértesítést A gyermek első lépései, az első szó, az első osztály, mindegyik külön- külön örömet Jelent egy szülőnek. Mi­lyen büszkeség tölti el az apát, ha az „ő" fia lesz az első a gyerekeik között rendezett rollerver­senyen, vagy a strandon sikerül az első fejes, még ak­kor is, ha kis pocak ját a víz alaposan megcsípi. Igen... A gyermek fejlődésé­ben minden ilyen látszólag Jelenték­telen mozzanat büsz keséggel tölti él az apai szívet Valahogy én is így éreztem magam szombaton délután, a KPVDSZ kultúr­termében. A Mátyás király utcai általá­nos Iskola tanulói adtak műsort a több nyíre szülőkből ál­ló közönségnek. Az én fiam is első osz­tályos! Most nem büszkélkedésből mondom, de az én időmben olyan számtanpéldákat mint amilyenekkel ő birkózik meg na­ponta, nem tudtam volna megoldani. De most nem Is erről van sző. Az én fiam először szerepel az iskolában; Gyorsan pereg a műsor. Először a leány-énekkar, majd az első osztá­lyosok „Erdei mese“ című színdarabja, (őket nézem legfi­gyelmesebben, mert hát ugye az én fiam ...) utána a második osztályosok következnek. Egy hatodikos kisleány­ka elmond egy ri­portot és végezetül & magyar nyelv szakkör tagjai a „Csongor és Tündé" bői részleteket ad­nak elő. A tanítók és taná rok, hol a színpad háta mögött hol a nézőtéren, hol pedig az öltözőben, vagy a folyosón rendezge tik a kis tanuló „nebulókat“ és ke­resnek helyet egy- pár elkésett szülő­nek. És milyen sze­retettel, végtelen türelemmel végzik ezt a feladatot! Reg géltől estig az isko­lában tanítottak, azt követően sok munkát vett igény­be a műsor betaní­tása, nem beszélve a szombati és va­sárnapi előadások­ról, ahol ismét meg­találhatjuk őket. Fáradságot nem is­merve, itt is ugyan­olyan szeretettel és türelemmel foglal­koznak apró gyer­mekeinkkel, mintha csak az övék volna. Dicséret és köszö­net Illeti őket! (fa—mi) Az első szereplés

Next

/
Oldalképek
Tartalom