Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

NAPLÓ laue, mául its Jr. ■-----------------------­Hí re, neve, becsülete van a kincses Baranyának Bebrits Lajos eivtásrnak, az Országos Idegenforgalmi Hivatal főtitkárának nyilatkozata Negyvenöttagú újságíró kül­döttség érkezett pénteken Ba­ranyába az Idegenforgalmi Hi­vatal vendégeként, hogy meg­tekintse Baranya megye, Pécs város idegenforgalmi neve­zetességeit A népes küldött­séggel megyénkbe látogatott Bebrits Lajos elvtárs, az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal főtitkára is. A kedves ven­dégek részére adott fogadáson Bebrits Lajos elvtárs az aláb­bi nyilatkozatot adta lapunk munkatársának: — Baranya megye és Pécs városa idegenforgalmi szem­pontból országos és nemzet­közi viszonylatban is igen je­lentős. A megye és a város szinte megszámlálhatatlan ide­genforgalmi nevezetességét még korántsem tártuk fel, máris híre, neve, becsülete van a kincses Baranyának. Ezen nem is lehet csodálkoz­ni. Baranya megye klímája az egész országban egyedülálló. A mediterrán éghajlatra jel­lemző korai meleg tavasz, hosszú nyár, és az országban párját ritkító enyhe tél egész évben ide vonzza a vendége­ket Európa minden tájáról. Specifikum ez a pécsi kiima, rányomja bélyegét a vidék faunájára, flórájára. Ez a ma­gyarázata annak, hogy Bara­nyában már jóval az időszá­mítás előtt fejlett kultúra ala­kult ki, hosszú évezredek em­lékei teszik érdekessé, válto­zatossá a terület minden talp­alatnyi helyét. A megye köaetehfci történel­me igen gazdag. Itt törte év­százados török járomba ha­zánkat a mohácsi vész vihara, de ebben a megyében cikáz­tak Zrínyi végvári vitézei is. A kuruckor, a szabadságharc a legújabb kor évtizedei is megannyi nevezetes emlékkel gazdagították Baranya megye történelmét. Szigetvár, Siklós vára immár restaurált álla­potban tanúskodik erről és minden biztosíték megvan ar­ra, hogy folyamatosan vala­mennyi történelmi momentum feltárásra kerül. Baranya egyébként nemcsak a múltba vezeti vendégeit, igen gazdag iparral, nagyüze­mi mezőgazdasággal rendelke­zik, kulturális élete pedig a legkényesebb igényeket is ki­elégíti. Számos múzeuma — színháza, operája van, fejlett zenekultúra, irodalom, képző* művészet gazdagítja a megye és Pécs város dolgozóinak éle­tét A sokoldalú kulturális, szórakozási lehetőség mellett egészségügyi szempontból is sokat nyújt ez a megye; Hő­forrásai, gyógyfürdői Európa- hirűek, és méginkább azzá válnak, ha a megyed tanács nagyszerű tervei folyamatosan valóra válnak. Ez a megye és Pécs Táros joggal vívta ki máris az „ide­genforgalmi* jelzőt, mert jól él adott lehetőségeivel és sok­oldalúan fejleszti azokat Kö­szönet érte a megye és a vá­ros vezetőinek» A Jelenkor tehetségkutató pályázatának eredménye Mi így kezdtük Nem engedtünk a negyvennyolcból A Jelenkor irodalmi és mű­vészeti folyóirat tehetségkuta­tó pályázata 1959 december 31-én lezárult. Erre az időre ötszáznál több pályamű érke­zett be, ezért a pályaművek elbírálása több „lépcsőben’’ történt és hosszú időt vett igénybe. Március 25-én, pénte­ken azonban a szerkesztő bi­zottság véglegesen megállapí­totta a díjat érdemlő pályamű­vek számát és sorrendjét A díjazott pályaművek szerzői összesen ötezer forinton osz­toznak. A sorrend a következő: I. díjat nyert Polgár András (Orosháza) Halálkötelesek cí­mű regényével. II. díjat nyer­tek: Csattó Jenó (Budaörs) el­beszéléseivel, Tori János (Ka­posvár) 3 felvonása® színmű­vével, Kovács János (Buda­pest) Vergődés és Barka című elbeszéléseivel. Lukácsi László (Jászalisószentgyörgy) Nehéz győzelem című elbeszélésével. III. díjat nyerték: Petőcz Mik­lós (Győr) verseivel, Bárczy János (Miskolc) Hazatérés cí­mű elbeszélésével, Mihalik Zoltán (Pécs) verseivel, Te- mesi József (Tát) őrségváltás című elbeszélésével. A Jelenkor szerkesztő bi­zottsága a díjakat postán kül­di él a díjat nyert pályamű­vek szerzőinek. Az eredményt a Jelenkor III. évf. 2. számá­ban (megjelenik áprilisban) teszi közzé, az arra megfelelő­nek ítélt művek közlését pedig a III. évf. 3. (júniusi) számá­ban kezdi meg; Április 2-án értékelik a szocialista munkabrigádokat Miről ír a tanácsi híradó ünnepi száma? Hazánk félszabadulásának 15. évfordulója alkalmából, ün­nepi, vörös fejléccel jelenik meg a „Pécsi Tamácshíradó" legújabb, márciusi száma; Az ünnepi számban érdekes cikk számol be Pécs város fej­lődésének 15 éves kommunális fejlődésének kiemelkedőbb eredményeiről. Kabar Ferenc, iskolai csoportvezető tájékoz­tatást ad az 1959—60-as iskolai év első félévének, zárásának tapasztalatairól; Dn Hal Jó­zsef, városi főorvos az április 1—30-ig tartó tisztasági hónap­pal kapcsolatos feladatokról írt cikket. Külön cikk ismerteti a taná­csi munka legfontosabb felada­tait a VII. pártkongresszus után. Foglalkozik a lap a la­kóbizottsági választások első időszakának tapasztalataival és a lakóbizottságok városfejlesz­tési terveivel; Beszámolót találunk a ta­nácsi ipar és szolgáltató válla­latok munkájáról, valamint a tanács végrehajtó bizottságai­nak elmúlt havi munkájáról. Végül a lap tudnivalókat kö­zölt a leggyakrabban előforduló illetékbélyeg! problémákkal A Pécsi Közlekedési Válla­lat azonnali belépésre keres GÉPKOCS1SZERELŐKET, ALVÁZKEZELÖKET, SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS ESZTERGÁLYOST. Jelentkezés Pécs, Bacsó Béla utca 4. 12069 kapcsolatban; A Pécsi Tanács- híradó legújabb száma hasznos segítséget nyújt a tanácstagok további munkajáhos, Megyénk legtöbb üzemében szocialista munkabrigád cí­mért küzdő csoportok alakul­tak az elmúlt esztendőben és ebben az évben is számos bri­gád dolgozik a cím megszer­zéséért. A kormányhatározat előírja, hogy hazánk felsza­badulásának 15. évfordulója alkalmával értékelni kell a szocialista munkabrigád cí­mért küzdő csoportokat az or­szág összes vállalatainál. Ter­mészetesen a korábbi rende­let, amely kimondja, hogy a brigádok munkáját csak hat hónap leteltével lehet értékel­ni. érvényben marad. Ezért csak azok a csoportok értékel­hetők április 4-re, amelyek legalább hat hónappal ezelőtt alakultak, A közelmúltban a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa fog­lalkozott a szocialista munka­brigádok kérdésével, minden szakmának megfelelően. Meg­állapította, hogy a megyében az elmúlt évben 418 csoport versenyzett a szocialista mun­kabrigád címért és ezekből 62 teljesítette vállalását. Ebben az évben növekedett a szocia­lista címért küzdő brigádok száma. 1960 április 2-án me­gyénk több vállalatánál kiér­tékelik azokat a szocialista címéit küzdő brigádokat, me­lyeknek várakozási határideje ebben az időszakban lejárt. Többek között értékelik a Malomipari Vállalat két bri­gádját, a Pécsi Tejipari Vál­lalat két brigádját, a Pécsi Húsipari Vállalat négy brigád­ját, a Pécsi Posta tizenkilenc brigádját: A megalakulás után minden tsz-ben kisebb-nagyobb vita kerekedik a háztáji földről. Nálunk is így történt tavaly tavasszal. Volt aki többet akart a megengedettnél. Az elnökünk erre azt felelte, hogy nem en­gedünk a negyvennyolcból. Nem adunk többet egy hold­nál, mert nem engedi meg az alapszabály, s mert a sok ház­táji sosem vezet jóra; Valóban, nem volt nehéz be­látni ezt. Majdnem minden tagunk jól emlékezett az öt­venes évek elejére, a kishar- sányi tsz-re. Ott is több volt a háztáji, és sokat akadozott a közös munka. (Ma az alap­szabály szellemében gazdál­kodnak.) Nem akartuk, hogy így legyen nálunk Is. Úgy vél­tük, azért léptünk az Új Ta vaszba, mert a termelőszövet­kezetben akarjuk megtalálni a boldogulásunkat, nem pedig a háztájiban; A háztáji csak ki­egészítő terület lehet ------------­Ünne pi Hét a Pedagógiai Főiskolán Március 28-i kezdettel ren­dezi meg a Pedagógiai Főis­kola az ünnepi hetet. Az első két napon, 28—29-én tudomá­nyos ülésszakot tartanak, ame­lyen dr. Borra Imre ..Hazánk Könnyebb lett a dolgossá nők helyset e a Pécsi Cementáruipari Vállalatnál Pedagógiai Főiskola kollégiuma női gondnoki Állasra pályázatot hirdet. Feltételek: könyvelői képe­sítés. életkor 40-55 között, elenlkezés: Pécs. Pacsirta itea 2 szám, a kollégium 'Mzgatojánal, a délelőtti ‘ ’ ban. r — ■tőire keresünk: 1 SZAKOKTATÓT Feltétel: ács segédlevél és legalább 5 éves szakmai gyakorlat, műm 506 sz. Ipari tanuló Intézet. Pécs, Szigeti üt 35 sz. A Cementáruipari Vállalat péasi telepén 115 nő dolgozik. Ebből 93 fizikai munkát vé­gez. Egy évvel ezelőtt még na gyón sok panasz hangzott el munkahelyükről és a dolgozók jelentős része csak átmeneti megoldásnak választotta a Ce- merrtáruípari Vállalatnál vég­zett termelőmunkáit. A régi lapcsarnofc huzatos, nehezen fűthető, nedves és egészségte­len terem volt. A szociális lé­tesítmények elhanyagolt álla­potán sem segítettek, ugyan­akkor a munkavégzés .kivet­te” az erőt a dolgozó asszo­nyokból. lányokból, mert kez­detleges technológiával ter­meltek. Változott-e a dolgozó nők helyzete a vállalatnál, könnyí­tették-e munkájukon, meg­szüntették-e a munkáPvándor- lást? Eleget tett-e a Cement­áruipari Vállalat vezetősége a munkásosztály helyzetének megjavításáért hozott pártha- j tározatnak? Somos László igazgató — megjegyzem, egyetlen férfi a sok vezetőállású nő között —, Ambrus Dezsőre párttitkár, Kropp Jóasefné iüb-titkár, Ma­jor Mihályné nőbizottsági el­nök mondja el először véle­ményét: — Nehezen ismerne a ré­gebben nálunk járt látogató a pécsi üzemre. A korszerű lapcsarnok kellemesen fűthető, állandó melegvízzel ellátott, befejezéshez közeledik az új öltöző, fürdő építése, a napok­ban kerül átadásra a szép ki­vitelű klubhelyiség Minden '.n'ős7Ínű ég szerint ebben az <vben megkapjuk az automata. lort. mely teljesen gépesíti a mozaiklapgvártást — mondja ' 'mos László. — Megszűnt a munkásván­dorlás, a dolgozó nők szeret­nek itt lenni, sokan felvételű-, két is kérik, többen pedig, akik Korábba« büszkéi­tek a váltalaiÖMK kedik Ambrusné. — Ilyen nőnap, mint most, még nem volt a vállalatnál — veszi át a szót a nőtoizottság elnöke. — Az asszonyok egy mosógépet kaptak többek kö­zött az üzemtől a második műszak megkönnyítésére. A vállalat vezetősége törődik a nőik problémáival, szívesen foglalkozik panaszaikkal. A mozaiklapgyártó csarnok­ban két finamcsiszolót, a gumi­csizmás, gumikötényes, gumi- kesztyűs Decsl Imrénét és Sza­bó Mátyásnét kérdezem meg. Javult-e szerintük is a dolgozó nők helyzete a gyárban? — Azelőtt kesztyűt sem ad­tak és nem volt ilyen jó me­legvíz, mint most. A mosógép­nek nagyon örülünk. A csa­ládos asszonyoknak havonta egy gyermeknapot biztosíta­nak és nem veszik rossznéven, ha akkor hazamegy az ember és rendbe teszi kicsit a lakást. Előfordult, hogy rosszul lett egy asszony —■ az igazgató elv­társ éppen Pestre készült — inkább kóaőbb ment el, de a vállalat személygépkocsijával vitette haza a menyecskét — újságolja Decsiné. — Törődnék velünk — erő­síti meg Saabé Mótyáané. — A munka is könnyebb így. Tudom, hogy sok gyárban táznak a női munkaerőktől, mert sok baj van velük. A gondoskodást mi megháláljuk ám! Nagyon örülünk az új fürdőnek, öltözőnek. Valami­kor régen én is dolgoztam itt, aztán elmentem. Most nem hagynám itt munkahelyemet. Nem könnyű a lapokat gyár­tani, de 1400—1500 forintot meg lehet keresni egy hónap alatt. Az idő woman elfut, különösen azóta, hogy a fiata­lokat kihívták versenyre az „öregek”. Senki nem akar le­maradni a munkában. ezt mutatják. A Cemenitáru- ipari Vállalat pécsi telepe az I. negyedévben március 20-ig 105,1 százalékra teljesítette tervét. A jó munkakedvet fo­kozza, hogy 24 nő nyerte el a múlt évi munka után a „ki­váló dolgozó” oklevelet. De fokozza kedvüket helyes irány­ban megváltozott körülmé­nyeik is. F/nnél a vállalatnál ils gyorsan mutatkozik, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló határozat végrehajtása jobb eredmények elérését teszi lehetővé, Szüts István gazdasági fejlődése a felsza­badulás óta” címmel, Vas Ká­roly pedig „Az általános isko­lai történettanítás fejlődése a felszabadulástól a fordulat évéig” címmel tart előadást, a 29-i tudományos ülésszakon 8 matematikai tanszék rendezi meg a Bólyai-ünnepélyt. Március 30-án a tudomá­nyos diákkörök és szakkörök tartanak összevont ünnepi ülést, majd a következő na­pokon gazdag és változatos műsorral ünnepel a főiskola. A szabadegyelem heti programja i960, március 29. Diderot a xvm. szazad! nyílt materializmus fő képviselője. Előadó: Somogyi János egyetemi tanársegéd. Íj*»- március 30. Pszichoterápia. Előadó: dr. Oppe Sándor főorvos. 1960. márcii* 31. O’Neil Thornton Wilder. Előadó: dr. í’áblán István tanár. Az előadások helye a n. számú Belklinika előadóterme Pécs Szé­chenyi tér 5. sz. Az előadások kezdete este fél 7 órakor. Vendég- hallgatókat szívesen lát a titicar- ság. Vendégjegy ára 4 forint, diá­koknak 2 forint Azt tartja a közmondás ® kárán tanul az okos. Az Uj 1 vasz tagsága is okult az akü kisharsányi tapasztalatok!» s minden csatádnak 1 hold fi det szavazott »meg. Utuna j osztottuk a területet. Pontos meghatároztuk, hogy hí négyszögöl kapálnivaló kui rica, cukor- és takarmány«: jut egy tagra. Kimondtuk egyik közgyűlésen, hogy 1 igazolatlanul mulaszt a kói munkából, azt ni un kaegv# levonással büntetjük; Egy embernél sem volt # szükség. Úgy ment a mun! hogy őrölnünk telt benne. N* maradt műveletlenül egy néí szögöl sem, idejében végeztüf minden munkával, még n» na- és szamócatelepítésre futotta az erőnkből. Egy W dat telepítettünk mindegyi bői, szép summát kapunk & az idén. És még tavaly n 1 ron kihívtuk a járás többi termelőszövetkezetét versen re. A versenyt megnyertük járási pártbizottság és a ján tanács elismerő oklevéllel rádióval jutalmazta meg az ' Tavasz tagságát Azért mégsem volt égd rend a háztájiaknál. Nagy® falu a siklósi borvidék meri fekszik, sok volt a szőlő. ® ben nem tudtunk tavaly ig® Ságot tenni, így a megenged* egy holdon felül még megi® radt a szőlő. Általában ” kvadráit jutott egy család* Mint mondottam, nem okozd fennakadást a munkában, ’ úgy láttuk néni szabad “ hagyni. A szőlőt is be kell ri mítani a háztájiba; Erre is sor került az idd tavasszal, és módosítottuk a t* valyi határozatot is. Mert ri egészen helyénvaló a „MiriJ családnak egy holdat” elv,JJ szén a családok nem egyf®5 mák: az egyik kisebb, a nw*j meg nagyobb. A kisebbnek *j vesebb is élég, a nagyobb? több kell. Ezért a kisebb ládok csak 800—1000— kvadrátot kaptak az idéo családonként döntöttük el "Ú nagyobbak meg 1000-at Arij ! 1' többet senki sem. és az -, kvadrátban a szőlő is berürt tő* ü laltatik. Senkinek sincs a megengedett 600 négyszov szőlőnél; A vezetőség intézkedését tagság elfogadta, mert lrij hogy igazságos. A közsze»® megint jó, a munka ismét halad. Elvetettük már a árpát, zabot, mákot, fen/T lencsét, a hajtatott burgori* s még ma végzünk a hagyat duggaitással is, Ezért tanári; nám az új tsz-ek vezetőinek tagjainak: ők se engedjenek negyvennyolcból, mert f- akkor lesz egyetértés, 1>® háztájiaknál szigorúan ralSf kodnak az alapszabályhoz Elmondotta: Simon Ferenc, a nagytótfalusd Uj Tavasz ellenőrző bizottságának elri Névadó ünnepség Mohácson Neki mar nem kell félnél jövőtől, mint elődei olyjj nemzedékének, hiszen ha fy nő, előtte minden lehet"? nyitva áll, hogy tudásának jf szorgalmának megfelelően vény esülhessen. ^ Egy kínai bölcs egyszer j mondta: „Ha egy érre a^j valahol megtelepedni, ves> j/j lest. Ha évtizedekre, ültest j kát. ha évszázadokra építeni, neveld az cm&f] Színigazság, hogy az ember j velése nagy és magO’Sztos, j fáradtságot és türelmet ifi'.,f lő feladat. Azonban Onék,Li a munkafrontján helytá^J helytállnak majd gyerrnfj igaz, szocialista emberré nevelésében is. Befejezésül az anyahaj vezető hangsúlyozta: „K# p Tibor Lajos őszinte szívű bői az alkalomból, hogy Nagy vánjuk neked, hogy nagyrij Tibor Lajos nevű új kis em- jó egészségben és boldog berke névadó ünnepélyét ül- ban szüleid és egész tárS' jük Ez a nap örömnap, család- műnk örömére, légy frrijjJJ jukban, és városunkban egy- tagja a szocialista társad^ polgárát, majd Jager Jánosrté, aránt. Családjukban ütőd. ha- építő hazánknak.“ anyaköwywezetö vette át a zánknak pedig éj hoapoíoara A mohácsi városi tanács szöntötte a kedves szülőket, dísztermében kedves névadó kedves vendégeket: ünnepség zajlott le vasárnap „Szeretettel köszöntőm önö- délután. A feldíszített díszte- két, a városi tanács végrehaj- remben mosolygó úttöröleány- ^ bizottságának nevében, ab­kák és fiúk virágokkal, üdvöz­lő szavakkal köszöntötték az ünnepeltet, Nagy 7'ibor Lajost, városunk legfiatalabb állam-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom