Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

1960. MÁRCIUS 3. NAPLÓ 3 SOO méter a találkozásig Jő ütemben halad a szabolcsi légakna építése Kettőszázhatvamnyólc mé­ter mélységben a csatlós meg­nyomja a gombot, abban a pillanatban a gépház vasoszlo­pán, mint vasúti pályán a szemaforjelzös, kigyullad egy lámpa. Patta Ferenc szállító- gépész előrehajlik, feszült fi­gyelemmel húzza meg az óriási kerekeket mozgásba hozó kart. A tenyérnyi széles lapos drót­kötél felhozza a bányából a «.kast”. Anyagot és embert, naponta ki tudja hányszor 1954 óta. A szabolcsi légaknát, illetve az István-afkína légaíknáját 6 évvel ezelőtt kezdték el épí­teni az Aknaanélyítő Vállalat pécsi körzetének dolgozói. 1957-ig az aknamélyítést csi­nálták s nem volt könnyű dol­guk a bányászoknak a nehéz kőzet- és vízviszonyok között a 288 méter mélységű aiknát, kiképezni. Mikulás József üzemvezető az irodában térképen mutatja meg azt a helyet, ahol most a kettes és a hármas szint hú­zódik. A kettes szinten 353 mé­tert hajtouvak. ki az aknamélyi- tök dolgozói, a hármas szin­ten 335 métert: Az aknámé­it'í tők 102 munkavállalója megfeszített erővel dolgozik, hogy gyorsabb ütemben ké­szülhessen el a szabolcsi bá­nyákat tehermentesítő légak­na. Palai Sándor brigádja pél­dául a szocialista, munkabrigád címért küzd. s hogy méltóak legyenek erre a címre, ők tet­ték a legszebb munkafelaján­lást. De a többiek szintén de­rekasan kiveszik részűiket a tokeresztvágatok kihajtásából, építéséből. Csapatonként havi 5 folyóméter túlteljesítést vál­laltak. Németh István gépszerelő a magasnyomású, sűrített leve­gőt termelő gépeket ellenőrzi Míg a bányászok lent u mély­ben termelnék, ő itt felügyel, 1 hogy minden a legnagyobb , rendben menjen-. Pécsett tűrt előadásokat az Állami Bábszínház A Pécsi Úttörőhöz meghí­vására tegtuip Pécsre érkez­tek az Állami Bábszínház mii vészei, a fővárosban a gyermekek és felnőttek kö­rében is nagy népszerűség­nek örvendő együttes szer­dán az Ifjúsági Színházban tartotta első előadását. Dél­után három órákor az Egye­tem-, Petőfi utcai és Posta­völgyi iskolák úttörői előtt, bemutatták a János vitéz című bábjátékot. A színvo­nalas előadást közel négy­száz úttörő nézte végig, a második előadásra tegnap este hat órakor kerüli sor. Az Állami Bábszínház há­rom napig tartózkodik vá­rosunkban. M a és holnap délután 3, és este 6 órai kezdettel tartják előadásai­kat. A Csecsemőotthon Pécs, Kilián Gy. u. 2., azonnali belépésre alkalmaz VIZS­GÁZOTT KAZÁNFŰTŐT. Szolgálati lakás csere útján weklkeiésre ált. Fizetés besorolás szerint, 795 István-afcna felől már meg­indult a kihajtás a légakna felé. Az új aknától is egyre közelítik az István-alfcnaiakat. Még 500 métert kell a csapa­toknak haladni a föld mélyé­ben és összetalálkoznak. Meg­történhet a „lyukasztás”! Az aknamélyítők úgy tervezik, ez év decemberében kezet szorít­hatnak az István-aknai csapa­tokkal. Az új aknán előreláthatólag személyszállítást is bonyolíta­nak majd le, az új akna te­hermentesíti István-aknát, ja­vítja a bányaszellőztetést. elő­segíti a távolabbi bányame­zők kitermelését is. Az előze­tes számítások szerint egy év múlva kerül sor az aknatorony megépítésére, a végleges ki­képzésre. Addigra tető alá hozzák az új fürdőt, öltözőt, a kisegítő épületéket. Ha min­den jól megy, 1961-ben „be­lép” a termelésbe a mecseki szénmedence egyik új aknája. Az aknamélyítő pécsi kör­zetének dolgozói szeretnék ha­táridő előtt befejezni munká­jukat, minél előbb átadni ren­deltetésének a szabolcsi lég­aknát, (Szüts) Foto: Erb. BEMUTATJUK a megyei pártbizottság zászlajának esélyesét a Mohácsi Bútorgyárat A Mohácsi Bútorgyár dolgozói annak elle­nére, hogy már a márciusi párthatározat előtt is versenyben állottak a Pécsi Hangszer és Asztalosárugyárral — egyöntetű akarattal lát­tak a határozatban megjelölt feldatok teljesí­téséhez. Vállalták többek között, hogy éves termelési tervüket 1959. december 1-re telje­sítik, az éves termelési tervet 10 százalékkal túlteljesítik, a termelékenységet 5 százalékon felül növelik, az önköltséget a javasolt 2,5 százalék helyett 5 százalékkal csökkentik: A Mohácsi Bútorgyár dolgozói eleget tettek adott szavuknak. Éves tervüket 118 százalékra teljesítették, a termelékenységet 19 százalék­kal növelték, az önköltséget 2,63 százalékkal csökkentették. A munkaversenyt e célok elérésére jő se­gítőtársnak találták a bútorgyár munkásai: Az egyes műhelyrészek eredményeit havonta értékelték, a kongresszusi őrségben naponta tették meg ugyanezt, Különösen szép munka­sikereket ért el az asztalos, a fényező és a gépházi brigád. A munkások csaknem vala­mennyien kivették részüket a társadalmi munkából, a munkaidőt igyekeztek legjobban kihasználni. A verseny szervezői célprémiu­mot szabtak ki a legjobban teljesítő brigádok részére. A munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtására is nagy gondot fordítottak. A szocialista mezőgazdaság! kialakításában is részt vettek az üzem dolgozói. Somberek, Palotabozsok, Dunaszekcső, Kölked, Ivándár- da és még más községek dolgozó parasztságá­nak nyújtottak segítséget a nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérésben. A kongresszusi verseny még jobban össze­kovácsolta a gyár kollektíváját, s egyre job­ban alkalmassá váltak arra, hogy 1960. évi feladataikat teljesítsék, továbbra is jól gazdál­kodjanak« Ahonnan az egész város úttörőit irányítják Nyomolvasók kiállítása — Csehszlovákiai táborozás — Meseház Fontos szerepet tölt be az iskolák életében az úttörőcsa­patok munkája. Az úttörők az iskola hangadói, a munkában és a tanulásban élen járnak. Igen komoly munkát jelent a városban lévő 42 csapat mun­kájának irányítása. Ezt a fel­adatot látja el az úttöröház. A tömegkapcsolatok kiépí­tése, a vezetők képzése és a különböző szakkörök működé­sének irányítása a feladatunk Alig egy hónapja vettem át az úttörőház vezetését — mondja Hang elvtárs. — Úgy látom, hogy a vezetőképzés és a tömegkapcsolatok kiépí­tése még nem kielégítő. — Milyen terveik vannak7 — A foglalkozások sikeré­nek alapvető feltétele, hogy a gyermekek figyelmét lekösse. Szervezünk tudományos elő­adásokat, ahol a gyerekek bi­zonyos materialista ismerete­ket szereznek. Természetesen a 12—14 éves gyerek tudásé' hoz mért. Ez igen helyes, mert ebben a korban találkozik gyermek a legtöbb ellentmon­dással amire választ vár. Vi­szont a fiatalok érdeklődési köre igen sajátságos. Ha pél­dául egy előadás címe: „A Kétszázhatvan forint Márton bácsi szeme meg se rebben, mikor az éles, vakító, télvégi napfény az ajtónyitás­sal beözönlik a konyhába. Gyuricza Márton tágranyitott kék szemével nézi, de nem látja, csak megérzi a fényt s keze bizonytalan mozdula­táért — -Mellyel kézfogásra nyújtja — mente getődzve kér elnézést. — A nagy árvíz idején még jól láttam —, de aztán roha­mosan gyöngyült a szemem, s két éve már egyáltalán nem látok, nem dolgozhatok. Kissé féloldalra billent fej- jel lassan tagoltan ejti a sza­vakat, oly lassan, hogy szinte megáll az idő, sőt peregni kezd visszafelé s az ember úgy érzi, hogy a huszadik szá­zad a bezárt, ajtón kívül re­kedt s itt benn a homályos sarokban faklumpás merev lábakkal, mozdulatlan, szinte a fonott székhez nőve mesélni kezd maga a múlt. 1874-ben született s ebben az időben szegény embernek születni, szegény emberként élni nem volt semmi öröm. Hét év katonáskodás, világhát- ború, fogság, földnélküli nyo- tnorgás, bérmunka, 26 év egy téglagyárban, majd ugyanott megrokkanás. Hóna alatt kél mankóval kaszálta Markincán a búzát, s mert a karja jó erős volt, kötörést is vállalt. Nyo­morén lábaira! ülve törte a kemény követ, mert a család ehezett. Egyszßv ttvéQ koldulni is elment esetlen mankóin egy idegen faluba, de megmondta, hogy ő tulajdonképpen nem igazi koldus. eddig is dolgo­zott és ha meggyógyul, ezután , ti csak Lat mondott & 1 part és a gyerekei éheznek. Többet aztán nem ment. Márton bácsi világtalan sze­méből lassan pereg a könny, mikor ideér, s egy ideig nem is szól. Majd egyszerre a je­lenről kezd beszélni, hosszú életének talán a legnagyobb eseményéről, Marci bácsi né­hány hete feleségével, lányá­val és vejével együtt belépett a dunaszekcsői Petőfi Terme­lőszövetkezetbe. ö maga öt és fél, veje kilenc hold földet vitt be meg egy darabka sző­lőt, jószágokat. Bari Janos, Marci bácsi veje is betöltötte már a hetven évet, biceg is a lábára, Bariné, a lánya, most lesz hatvan. Fia­tal nincs a családban. Marci bácsi eleinte csak csóválta a fejét: „Mit kezdünk mi ott négyen öregek? Miből fogunk most már megélni? Később, mikor a lánya elmagyarázta neki az új rendeletet, mely a tsz-öregekröl gondoskodik, is­mét csak megcsóválta a fejét. „Az nem lehet — mondta. — Mióta a világ világ, az öreg parasztról még nem gondos­kodott senki, a vagyonáért is nehezen tűrték meg. Az nem lehet.. De aztán a veje is mondta-, meg a szomszédok is — hisz a Duna-soron csaknem minden család benne van a szövetke­zetben. — Hát lehetséges ilyesmi? Én életemben még két pengőt se kaptam csak „úgy”... Mi­kor a téglagyár partja rám­szakadt és 26 évi munka után nyomorék lettem, a tulajdonos felmondott. Se orvosi díj, se rokkantsági pótlék, se segély. Darabokra törött csontjaimat egy parasztember takta. sm­Nap bolygói’’ igen sok gyerek nem jön el, mert azt mondja: tanuljuk az iskolában”. Vi­szont a mondanivalót ta­karja a jól kiválasztott cfm: Lehet-e táborozni a Marson? A gyerekek kiváncsiak erre és az előadáson sokkal többen lesznek, bár az előadás tárgya nem változott. — A munka megjavítása ér­dekében hasznos, ha a külön­böző szakköröket munkájuk szerint jutalmazzuk. Az idén nyáron a legjobban dolgozó szakkörök Csehszlovákiába utaznak. — Van egy tervünk, ami­nek megvalósulása igen nagy tetszést fog aratni, főleg a kisdobosok körében. Szeret­nénk egy Meseházat beren­dezni, ahol az összes játékok megtalálhatók és így a fiata­lok egyelőre még a Meseház látogatói lesznek, de később majd biztosan bekapcsolódnak a komoly úttörőmunkába. — Készülnek már április 4-re? — Igen. Nagyszabású prog­ramot tervezünk. Április har­madikén ünnepi csapatgyűlés lesz. Itt kapjuk meg a csapat- zászlót. A jól dolgozó pajtá­sok jutalmazása is ekkor tör­ténik. 4-én szovjet pionírok­kal és komszomolistákkal lesz közös műsorunk. Ekkor nyit­juk meg a Nyomolvasók kiállt tását. Igen gazdag, színvonalas műsor vár tehát úttörőinkre. — Azt szeretnénk ha az út­törőház betöltené azt, hogy az úttörőélet központja legyen. Minél többet járjanak ide a fiatalok, hogy az itt szerzett tapasztalataikat iskolájukban I is érvényre Juttassák; Egyetemisták falun be és mehettem koldulni. Ezek meg itt öregségi járadékról beszélnek, 260 pengőről, amit havonta kihoz a postás .., így morfondíroz Marci bá­csi, ha szóba jön az öregségi, pedig szóba jön naponta több­ször is. És minduntalan azt hajtogatja: „Különös ... külö­nös ... Méghogy ingyen orvosi kezelés, kórházi ápolás. Hát el lehet ezt hinni?” Földjára­dék, háztáji, föld, SZTK, va- donat új szavak Marci bácsi szókincsében, nem is sókat ért belőlük, de annyit már tud, hogy ez a sok fura szó valami olyasmit jelent, hogy gondos­kodni akarnak az öregekről. És Marci bácsi most már nemcsak csodálkozik, hanem bízik is, várja, hogy egy nap bekopog a postás az első öreg­ségi járadékával. Mert ha re­ménykedik is, elhinni ezt a „csodát” igazán mégiscsak akkor fogja, amikor először veszi majd kezébe a nyugdí­ját. — Rné — Hétfőn reggel a megyei ta­nács kiultúrtefmében 42 egye­temista, KISZ-fiatal gyűlt ösz- sze, hogy a megyei KISZ-bi- zottság, és a megyei népmű­velési csoport útmutatásai alapján 10 napos falusi mun­kában vegyenek részt« Baranya megyében ennek a tevékenységnek már hagyo­mányai vannak. Az elmúlt népművelési időszakban két állami gazdaságot keresett fel két brigád, amelyben 9 egye­temista vett részt. Szilágy­pusztán és Bikaion végeztek népművelési munkát, ismer­kedtek a falusi viszonyokkal. A mostani ennél lényegesen nagyobb jellegű, mert 10 cso­portból áll, minden csoport­ban 2 pedagógus-jelölt, 1 or vasnövendék, és 1 joghallgató vesz részt. Egyetemisták je­lenleg három központból men­tek vidékre, Budapestről, Deb­recenből és Pécsről. Az 1940-es években bara nyai kezdeményezésként erő­södött meg a főiskolás fiatalok falusi munkájának megszer­vezése. Ezzel nagymértékben javult a fiatal értelmiség von­zódása a megismeri; faluhoz és sokan egy egész életre el­kötelezték magukat a faluval. Ott dolgoznak ma is, mint körzeti orvos, iskolai nevelő vagy más falusi munkát vég­ző megbecsült értelmiség. Asszonyom! Ön ne táplálkozzon tort átütéssel! Rendeljen f é I k é szto rtát a JEGESMEDVE cukrászdában Ara 15,80 Ft Telefonon is megrendelhető. Tel,: 12-70 A brigádok összeállításánál az volt az elgondolás, hogy a falun felmerülő kérdésekre szakmai hozzáértéssel megad­hassák a választ, családlátoga­tások alkalmával megismerjék a község kulturális életét, se­gítséget nyújtsanak a népmű­velési munka végzésében, ma­guk is rendszeresen tartsanak ismeretterjesztő előadásokat, diafilmvetítéssel segítsék a fiatalok szórakozását, a kisebb gyermekek részére pedig me­sedélutánokat szervezzenek. Az egyetemisták közül az erre a munkára vállalkozó, leg­képzettebb KISZ-tagokat je­lölte a megyei KlSZ-bizott- ság. A jelentkezők maguk is falusi származásúak, vagy a falu életét jól ismerő, faluról bekerült, többnyire végzős nö­vendékek. Termelőszövetkezeti közsé­gek és állami gazdasági üzem­egységek látják vendégül az egyetemista fiatalokat, akik ottlétük alatt a KISZ szerve­zeti és kulturális életében s részt vesznek, saját tapaszta­lataik elmondásával lehetősé­get nyújtanak a munka meg­javítására és erősítik. Az isko­lai, városi élet, és a művelő­dési munka megismerése újabb lépésekkel viszi közelebb az egész dolgozó nép műveltségé­nek fokozásához. Hétfőtől kezdve 4 tagú cso­port vesz részt Dinnyeberki, Helesfa. Eszterág, Majláth- puszta, Püspökbóljr, Ujmoháes, Bár. Szentdénee, Hegyhát- maróc községekben és 6 fiatal Bükkösdön. B. J» Időjárás jelen lés Varható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, több helyen cső, a hegyeken havazás. Mérsékelt szél, előbb északi, holnap valószí­nűleg már déli. A hőmérséklet kissé csökken. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 0— plusz 4 fok között, helyenként gyenge talajmenti fagy. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet csütör­tökön plusz ír-plusz 10 fok között« Távolabbi kilátások: a hét vegén felhős XK>> atfkMt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom