Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

1960. MÁRCIUS 24. NAPLÓ 3 Csökkenthető-e a »elejt a Pécsi Porceláng 1999-ben a készáruk selejtje 12 hónap átlagában a Pécsi Porcelángyárnál 8,7 százalékos »olt. Az iparágat nem ismerők ebbő] olyan következtetést vonhatnának le, hogy ez az eredmény rossz, nem kielégítő. Eldönteni ennek a 8,7 százalé­kos selejtnek a realitását csak úgy lehet, ha ezt az eredményt a külföldi gyárakéhoz viszo­nyítjuk. A külföldi porcelán- gyárak átlagos selejtszázaléka 8—7 között mozog. A Pécsi Porcelángyár tehát felette van az eddig elérhető selejtszáza­léknak, felette volt 195fl-ben is. Nem lenne helyes azonban elhallgatni azt a körülményt» hogy a pécsi gyár a felszaba­dulás előtt egyáltalán nem használt fel hazai nyersanya­got. az államosítás idejében is csak 15 százalékban, ma pedig már 60 százalékban hazai nyersanyaggal dolgoznak: A székesfehérvári aplit (földipát), a balatomelléki kvarc, a holló- házi. s kisebb mennyiségű sé- risápi illitkaoiim kétségtelen nem olyan jó nyersanyag, mint a külföldi; A Pécsi Porcelán- gyár ennek következtében ne­hezebb helyzetben van a fel­dolgozásnál, gyártásnál, kész­áru termelésenj mint külföldi versenytársai» 1960 januárjában a készáruk selejtje 11,2 százalékra ugrott fel, februárban 9,7 volt, már­ciusban — az eddigi számítá­sok szerint 9 százalékos lesz: Ezeket a számokat már nem mentesíti azonban az úgyneve­zett „nehezebb“ körülmény: Nem mentesíti azt sem, hogy az edénygyártásnál jelentősen »omlott az elsőosztályú áruk aránya, hogy bizonyos fajta szigetelőket, amelyeket Török­ország részére készítettek mindössze 25—30 százalékban lehetett exportra ajánlaná: Mi okozta a seüejtgyártás ilyen Nagyarányú »»ugrását“ az utób­bi hónapokban? Ismertetünk Néhány véleményt a gyárból» GALL TIBOR IGAZGATÓ: f---As <4Ung fölé emelkedett Selej tszázalékot az okozta, hogy a nyersanyagokban fokozott mértékben fellépett a szennye­ződés. amit nem vettünk észre Idejében. Különösen nagy volt a vasszennyeződés, mely a készáruknál úgy jelentkezik, hogy a porcelánban apró feke­te pontok vannak. Ez termé­szetesen rontja a minőséget is: A massza-malomban tovább Növekedett a nyersanyag ere­dendő szennyezettsége, mert átalakítási munkák folytak. Vakolat, vaspor s egyéb szeny- Nyező anyagok kerültek a masszába. Kétségtelen, hogy gondosabban kellett volna el­járni. IFJ. FICHER JÓZSEF, SZIGETELÖRÉSZLEG MŰVEZETŐJE: Legnagyobb baj, hogy a nyersanyagszennyeződésről már csak akkor szerez tudo­mást a részleg, amikor a masz- s^malomból kikerül. A labo- catóriumi vizsgálatok sokkal későbben fejeződnek be, mint ^hogyan kellene, illetve mi teár dolgozunk az anyaggal, mire a vizsgálati eredmények napvilágra kerülnek. A gyár­tásnál nincs olyan sok selejt, mert a masszát, ha valaki el is rontja, a munkadarabot új­ból fel lehet használná» JAKAB MIHÁLY, GAZKEMENCE ÜZEMRÉSZ HELYETTES VEZETŐJE: —• Legtöbb selejt bizony a nyersanyagból adódik. De emel­lett szállítási selejt is akad. Régi épületek, lépcsők, mi­egyéb, hamar összetörik az anyag. Hiba volt az elmúlt hó­napokban az is, hogy nem vol­tak az égetésnél rendes samott- tokoki LUDAS MIHÁLY tS HORVATH JÓZSEF LABORVEZETŐK: — Anyagtároióhelyetkei kel­lett volna már régen építeni. Az új anyagból használnak mindig először: A vizsgálatok­hoz 5 nap szükséges. Ezt gyor­sabban nem lehet csinálni: Az anyagot egyidőben kapja meg a termelő-részleg és a labor. Egyébként az év elején kapott anyag nem sokkal volt szeny- nyezeltebb, mint a korábbiak, inkább az volt a hiba, hogy már a gyár területén, a masz- szaxnalomban főképpen helyte­len technológiai eljárás miatt (átalakítás s egyéb) a megen­gedettnél jobban szennyeződött az anyag» A véleményekből nemcsak az „objektív” körülmények derül­nek ki» hanem azok is, amik­ről igenis a gyár vezetői, mű­szaki szakembered tehetnek. Tömören összefoglalva, na­gyobb figyelmet kellett volna fordítani a selejteződésre, na­gyobb figyelmet a laboratóri­um szerepére» a hazai nyers­anyagok tudományos megfi­gyelésére (mér a felhasználás­ban), gondot fordítani a mes­terséges szennyeződés megaka­dályozására, egyszóval „üggyé“ kellett voll» tenni a selejt el­leni harcot» Hogy ez nem tör­tént meg, hogy a különböző, aprónak látszó össztevőket el­hanyagolták, annak eredménye a 8,7 százalékos múlt évi se­lejt túlszárnyalása: Fél győzelem, ha egy gyár­ban a hibát észreveszik, fel­tárják okozóit, körülményeit A Pécsi Porcelángyár dolgo­zód kemény akarattal határoz­ták el, kijavítják a hibákat, leszorítják a selejtet. Mit tesz nek ennek érdekében? A gyár dolgozói április 4-e tiszteletére vállalták, hogy a múlt évi 8,7 százalékos selej­tet ez évben 8,2 százalékra szo­rítják le. A masszamalom gé­peit leállították, kitisztították fokozott gondossággal járnak el a nyersanyag feldolgozásá­nál. Kiterjesztik az ellenőrzést a malomban, a körkemencék­nél éjjel-nappali inspekciós szolgálatot tartanak. Segítik a laboratóriumot a nyersanyag- vizsgálatoknál. A munkaver­senyben első és legfontosabb pontként a selejtcsökkentést vették fel. A masszamalomban ötszörösére emelték a perma­nens mágnesek számát, ame­lyek a vasszennyeződést küszö­bölik ki. A kemencéknél job­ban figyelnek a samott-tokok használatára, a rakok, égetők prémiuma ösztönzi a dolgozó­Hatodszor is élüzem a ME6YEVILL A megyei tanács építési és közlekedési osztályának fel­ügyelete alá tartozó Villany­szerelő Vállalat 1959-es gaz­dasági év sikeres befejezése Eredményeképpen elnyerte a kitüntető élüzem címet. A Vállalatnál ez már a hatodik hasonló kitüntetés. Az élüzem cím hivatalos át­írására április 2-án kerül sor. érthető érőm uralkodik a vál­hat dolgozóinak körében hi­A mopresszó és a libpresszó 'keres vállalkozása után most íabb presszó létrehozásán fá- Jteoznak a Nádor szálló veze­i. Úgy tervezik, hogy a Pé- Fodrászipari Vállalat Kos- ***** Lajos utcai 1 nfrmd te­szem 22 napi nyereségrészese­dés tetőződött most a jó mun­ka után járó újabb kitüntetés­sel. A vállalaton belül alapí­tott vándorzászlót a szigetvári részleg dolgozói nyerték el. Az éves munkaversenyt terv szerűen indították el a ME- GYEVILL-nél ez évben sem akarnak rosszabb eredménye­ket elérni. Különösen fontos munkáik lesznek a tsz-ek vil­lamosításánál. leiében megnyitják a fodpresz- szót, amelyben feketén kívül üdítőitalokat, csomagolt süte­ményeket szolgálnak majd ki. A tervek szerint napokon belül megnyitják a fodpresz- nü kát a selejt elkerülésére. Len-, kei György mérnök szerint olyan vállalás is született, hogy az égetési, rakodási selejtet a visszalévő háromnegyed évben 5,2 százalékra csökkentik» A Pécsi Porcelángyár dolgo­zói amellett, hogy a termékeik­kel világhírnevet szereztek, 1958-ban elnyerték a SZOT és a Minisztertanács vándorzász­laját. Élüzemek is voltak. A vándorzászló, a legmagasabb kitüntetés, most máshová ke­rül: Biztos azonban, hogy azt a munkát, aminek segítségévéi megszerezték maguknak a nagy kitüntetést újból meg tudják ismételni, ha a kellő akarat nem hiányzik, ha emelik a ter­melékenységet, gépesítik a ma még kézzel végzett munkákat, gondosabban égetik az anyago­kat, „ügyet" csinálnak a seiejt- csökkentésbőL MNs István Érdekes ííjítás Újhegyen Bddig a völtemosmoEjdon y ok mágnes tekercseihez 5x5 írni- teméteres vörösréz huzalokat alkalmaztak:. A huzalok négy­szegletes kivitelűek. Az ilyen megoldásnál, ha valamilyen oknál fogva a szigetelés ki­égett a huzalok közül, az egész tekercset szét kellett bontani. Cserfai János újtíó 5x50-es lapos huzalokat alkalmaz, me­lyek beégés esetén a mélysé­gig letekercsefflhetők, így a ki­égett huzal kicserélése után a használható részt ismét vissza lehet tekercseim. Az újítást kísérletre elfogadták. Kifizeti az eddigi legnagyobb lottónyraénift Szerdán kora délben a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai főpénztárában F. B. 22 éves gépmunkás és D. Z. 20 éves villanyszerelő — mind­ketten. a Csepel Vas- és Fém­művek dolgozói — felvették a 11. heti 6,224.154 számú ötbalá- latos szelvényük után járó minden eddiginél nagyobb lottónyeremémyt. Az illeték le­vonása után a két fiatal 1266 553 forintot kapott. Mindössze egy órát töltöt­tem el a szederkényi körzeti rendelőben, vagy talán még annyit sem, hiszen le kell von­ni azokat a perceket, amikor egy-egy női beteg miatt ki kellett vonulnom * rendelő­ből. Persze, ezek a percek sem mentek veszendőbe, mivel al­kalmam nyílt a várószoba kö­zönségével is némi ismeretsé­get kötni, olyan, köhögés és krákogás közötti ismeretséget, ami influenzajárványok sze­zonján szokásos minden terem­tett orvosi várószobában. Azt hihetne az ember, hogy a falusi körzeti rendelők váró­szobáiban valamiféle patriar­chális szokás járja, ahol az öregeknek vitathatatlan elő­joguk van soronkívüü bebo­csátásra. HM csak annyi a különbség a pécsi SZTK és a szederkényi rendelő várakozói között, hogy amíg Pécsett egy­szerűen és félreérthetetlenül megmutatják, hol a sor vége, addig a szederkényiek sokkal tapintatosabbak. — Vince bácsi, maga ágyis ráér, engedjen már be, mert elkel otthon a kenyértésztám. Ilyenkor aztán minden attól függ, hogy Vince bácsi orvos­hoz jövet bevette-e a maga féldeci fájdalomcsillapítóját. De már újra belül vagyok a rendelőben, pedig női beteg van idebent. Maradhatok, mert Molnár nénin csupán vérnyo­más-vizsgálatot végeznek, mé­gis restellkedik egy kicsit, amikor előttem dorgálja meg az orvos. — így nem sokra megyünk Molnár mama. Kétszázhatva­nas vérnyomással komolyab­ban kell venni az orvosi uta­■ ■ — Fodpresszó nyílik Pécsett A tizenöt éves várestejlesztési tervet és az 1960. évi költségvetést tárgyalja meg keddi ülésén Pécs város tanácsa Kedden délelőtt ül össze a városi tanács, hogy megtár­gyalja Pécs város tizenötéves városfejlesztési tervét, az 1960. évi költségvetést és a város- politikai munka eddigi tapasz­talatait, valamint az 1960. év feladatait. A tanács végrehajtó bizott­sága már elkészítette a tanács­ülés elé terjesztendő beszámo­lókat. A városrendezéssel fog­lalkozó beszámoló megállapít­ja, hogy városunkban hatezer körül van a lakásigénylők szá­ma, és ezért elsősorban la­kásfejlesztésre kell törekedni. A hatezer igény közül mintegy kétezer jogos, és sürgős igény van, melyből körülbelül 150 la­kás veszélyes és sürgős lebon­tásra szorul. A tizenötéves la­kásfejlesztés keretében a vá­rosban 16 200 lakást építenek fel, melyből a második 5 éves tervben 5000 készül el. A fel­épülő lakások között közel 400 családi lakóház lesz. A városfejlesztéssel egyidejű leg kitelepítik a város lakó­övezetében szétszórtan beéke­lődött üzemeket Az üzemek a városon kívül, illetőleg a kül­városokban kapnak helyet» Ebben az évben kezdik meg a városrendezési terv kidolgo­zását is, melyben a repülőtér és a déli városrész csapadék­os szennyvMevezetésének, va­lamint a város ivóvízellátásá­nak és a távfűtésnek a meg­oldására átfogó terveket ké­szítenek. A tanácsülés a városfejlesz­tés tárgyalásakor külön gon­dot fordít majd a város köz­lekedésének korszerűsítésére és az ehhez kapcsolódó nagy teherbírású úthálózat megte­remtésére. Az útépítésre ebben az évben közel 20 millió forin­tot fordítanak, ami lehetővé teszi, hogy a korszerű közle­kedési úthálózat kialakításá­nak előfeltételeit megteremt­hessék. A várom tanácsülés e9é ter­legatább 1 éves gyakorlattal felvesz a 21; sz. Autóközle­kedési Vállalat. Jelentke­zés: Pécs, Rózsa Ferenc utca 22» 770 jesztendő költségvetés szerint ebben az évben Pécs városi és kerületi tanácsai 236 millió 305 ezer forintot használhat­nak fel különböző célokra. A PIK-lakások felújítására 18 millió 988 ezer forintot ter­vezett a városi tanács, isko­lák felújítására pedig 337 ezer forintot biztosítanak. A várospolitikai munka ed­digi tapasztalatait és az 1960. év feladatait is megtárgyalja keddi ülésén a városi tanács. Az elkészített beszámoló meg­állapítja, hogy ezentúl nagyobb gondot kell fordítani a terv­szerű várospolitikára, a terv­szerű városfejlesztésre. Előre kell gondoskodni a következő év feladataihoz szükséges terv­dokumentációk elkészítéséről, ahol nagyobb mértékben kell igénybe venni a társadalmi A baranyai mezőgazdasági nagyüzemek az utóbbi években igen jó eredményeket értek el a szarvasmarhatenyésztés te­rén is. A megyei törzskönyve­zési felügyelőség keréken négy ezer tehenet tart ellenőrzés alatt, s ezek az állatni gazda­ságokban átlag 3761 liter, a termeflősaövetkeztekben pedig 3062 liter tejet adtak egy év alatt. A tenyésztői munka eredményességét mutatja az is, hogy évről-évre gyarapszik az „ötezer literes” tehenek száma. A töraskönyrenéBÍ fetügy«­. A magyar városok békekon­ferenciáján, 1958 októberében elhatározták: képesalbumot adnak ki Budapestről és az ország más nevezetességeiről. A Hazafias Népfront gondozá­sában a közelmúltban napvi­lágot látott a könyv, amelyet Siklósy Norbert, az Újságíró- szövetség főtitkára szerkesztett s amelynek riportjait Fehér I Klára, Fodor József. Máté tervezés lehetőségeit. A társa­dalmi munkának, a lakosság aktív részvételének az eddigi­nél nagyobb helyet kell bizto­sítani a tanácsi munkában. Az ellenőrzés fontosságát is ki­emeli a tanácsülés elé terjesz­tendő beszámoló. Részletes elő terjesztésben külön-külön az egyes fontosabb objektumokra fordítandó öszegeket is meg­tárgyalja a tanácsülés. Ezé)? szerint többek között az ide­genforgalmi pavilon építésére 50 ezer, a budai vámtól a szi­geti vámig fénycső világítás felszerelésére 2 millió 400 ezer, három újabb kísérleti panel­ház építésére 240 ezer, az állat- és növénypark építési munká­lataira 719 ezer és az új 60 személyes turistaszálló építé­sére egymillió forintot for­dítanak» lőség ma már 387 olyan tehe­net tart nyilván, amelyektől egy év alatt ötezer liter vagy ennél több tejet fejtek, öt év­vel ezelőtt mindössze 78 ilyen tehén volt a megyében, számuk tehát azóta ötszöröséi« emel­kedett A legjobb tehenet — a nagydíjas Gombást — a Bó- lyi Állami Gazdaságban tart­ják. Ez a rekorder tehén, amely nemrégiben egy szép bikaborjút ellett, tízezer liter tejet adott az elmúlt évben, azaz majdnem ötszörannyit, mint egy átlagos tejhozamú tehén. György, Jtuffy Péter, Rúnái Mihály András, Baráti Géza, Boldizsár Iván, Bektay Ferenc Kardos Tibor, ülés Sándor, Horváth Mihály, Seendrei Jó­zsef és Várkonyi Endre írták. A magyar városok című al­bum megjelenése alkalmából a Hazafias Népfront budapesti bizottsága a Népfront székhá­zéban baráti találkozón látta vendégül a szerzőket fit év a!att ötszörösére gyarapodott az „ötezer literes“ tehenek száma a baranyai mezőgazöasáii nagyüzemekbe! Magyar városok címmel négy nyelvű képesalbum jelent meg RENDPXÖBEN Gödi Margit, a monyoróM tsz nyugdíjasa van soron. Hü­velykujjával a hátára bök és komplikált magyarsággal pa­naszkodik. — Szúr itt a köhög-től::: S amit már nem tud sza­vakkal kifejezni, szívet indító nyögésekkel, sóhajtásokkal ér­zékelteti. Mégsem túloz Mar­git néni, mert a harmincnyol­cas hőemelkedés nem gyerek­játék. Mittly Zoltán doktor receptet diktál, s mielőtt el­bocsátja, szigorú hangon a lel­kére köti: — amíg hőemelke­dése van, ki ne mozduljon az ágyból. Baleseti sérültek jönnek, kő­művesek, traktorosok. Arány­lag gyorsan folyik a kezelés, odakint mégis egyre zsúfol­tabb a várószoba. Ezért a lé- legzetnyi időt is kihasználom, hogy néhány kérdésre választ kapjak. Megtudom, hogy naponta hatvan, hetven beteget lát el egyedül Mittly Zoltán körzeti orvos, amiben segítő társa az egy szál betegápolónő és az adminisztrátor. — El lehet képzelni — mondja —, hogy amíg egy év­vel ezelőtt még alig kétezer biztosított dolgozó tartozott a körzetemhez, most ez a szám néhány hónap alatt ötezerre emelkedett. Azt is megtudom, hogy a tsz-tagság — mert döntő részt velük növekedett meg a biz­tosítottak létszáma — össze­hasonlíthatatlanul jobban igénybe veszi az egészségügyi szolgáltatást, mint egyéni gaz­da korában. ben fordultak orvoshoz, ma a legcsekélyebb betegséggel, sé­rüléssel is felkeresik a rende­lőt. Es még azt mondják, hogy a falusi ember legutoljára gon­dol a saját egészségére. Pedig csak meg kell találni a módot rá, s éppoly becses számára is az egészség, mint bármelyi­künk számára. Ha a közöst, a szocialista kö­zösséget még nem is ismerték meg teljes egészében, a jogai­kat mindenesetre egyre na­gyobb étvággyal ízlelgetik. Egyik-másikuk még zavartan magyarázza az orvosnak, hogy ő a tsz-tag férje, az apja után jogosult az ingyenes kezelésre, nehezen akarják elhinni, hogy nincs szükség magyarázkodás­ra. Máskor meg hetven éven felüli tsz-nyugdíjasok, oly ott­honosan mozognak, mintha már gyerekkoruk óta bejárato­sak lennének a rendelőbe. Pe­dig mondjuk meg őszintén, nem is olyan rég a hetven évesek sorsa, a magáraha- gyatottság, a lassú sorvadás volt — tisztelet a kivételnek. Elnézem a lankadatlan szor­galommal dolgozó orvost, aki mindössze harmincegy eszten­dejével már hosszú évek óta négy község egészségőrzője, s elgondolom, mennyivel köny- nyebb a dolga pécsi kollégái­nak. Igaz, azok is hatvan- hetven, sót talán több beteget vizsgálnak, kezelnek naponta, de szakosítva és váltott rende­léssel, ami lényegesen meg­könnyíti munkájukat. Mittly Zoltán dr. pedig el­kezdi reggel nyolckor, mint belgyógyász és a rendelés vé­orr, fta, gége, hál padtg éppen szemész vagy nőgyógyászati beavatkozásokat végez a bete­gein. Amikor megkérdezem, hogy a rendelés után mivel tölti a szabadidejét, csodálkozón, ki­csit elnéző mosolygással néz rám. — Délután a fekvő betegei­met látogatom, de vannak kü­lön fogászati rendelőóráim is. Azután elmondja még, hogy hetenként egy-egy alkalom­mal Máriakéménden és Sze­derkényben közegészségügyi tanfólyamot tart vöröskeresz­tes aktívák számára. De az ö gondja a körzethez tartozó négy község majd négyszáz iskolásának és közel száz óvo­dásának szűrővizsgálata is. Persze, azért szabad idő is txm. Vasárnaponként kigu­rítom a ház elé a Moszkvicso­mat és irány Pécs. Legtöbb­ször elviszem a családot, cl gyerekeket (két kis fia van) sétákocsizásra, de igen sok­féle módon oldjuk meg a szó­rakozást. Színház, mozi, hang­verseny, na és természetesen a Pécsi Dózsa mérkőzéseit is látogatom. Kiderül az is, hogy Szeder­kényben nemcsak pártoló tag­ja, hanem elnöke a helybeli sportegyesületnek, s hogy mi­lyen elnöke, arról talán a sze­derkényi futballcsapat jó sze­replése tanúskodik, mi szerint a járási bajnokság harmadik helyét foglalja el a tabellán. Nem kérdeztem meg a sze­derkényieket, de biztos vagyok abban, hogri nemcsak orvo’uk- nak, hanem családtagjuknak tekintik Mittly Zoltán dok­tort

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom