Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
1960. MÁRCIUS 2. N APLÖ 5 ToIIseprn Köznyelvi hibák 40 esztendő i Mindennnapi szóhasználatainkban gyakran akadnak olyan szavak, kifejezések, amelyeket — bármily sokan is használják — helytelenítenünk kell. Itt van mindjárt a kell szó múlt idejű alakja: a kellett, igen sokan így ejtik: kelletett. Például: Végül is el kelletett mennünk. Egyszerűbben és helyesen így hangzik ugyanez: Végül is el kellett menni. Szokták még használni Pécsett és Baranyában egyaránt a kelledjen felszólító módbeli alakot is, a kelljen helyett. Nem helyes, ha így írjuk, vagy mondjuk: A kabát kész van, de a nadrág még nincs kész. Helyesen így mondjuk: A kabát készen van, de a nad- rád még nincs készen. Még jobban helyteleníthető, ha valaki a ruhát készre csinálja. Ehelyett inkább az elvégzi, befejezi igét használjuk. A napokban valaki elcsípett az utcán, és megkérdezte: a hajtat műveltető igét hosszú t-vel (vagyis két t-vel), vagy rövid t-vel (vagyis egy t-vel) kell-e írni. A magyar nyelv a műveltető igét -at, -et, vagy -tat, -tét képzővel fejezi ki. Az említett esetben -at képzővel fejezzük ki a műveltető igét. Ezért a t végű igéknél ne írjuk két t-vel a műveltető igét: sejttet, bonttat, érttet, hanem helyesen ekként: sejtet, bontat, értet. Helytelen, ha a német nyelvet utánozva a hagy vagy enged igét használjuk mflvel- tetésre. Nem helyes ezért: el hagyja hozni: elhozatja; sejtetni engedi: sejteti. Még rc»z- szabb, ha a műveltető igéhez tesszük a hagy, enged igét: sejtetni engedi, nem hagyja magát félrevezetni Közbeszédben és írásiban gyakran elkövetett hiba, hogy az -e kérdezőszócskát a nem tagadó szóhoz, vagy egy igékötő- höz függesztik. Például: Nem- e volt Itt? El-e ment? Helyesen: Nem volt-e itt? Elment-e? Egyes esetekben, ha a monBefejeződött a fodrászverseny A Budapesten megrendezett kétnapos nemzetközi fodróisz- verseny hétfőn a késő esti órákban ért véget. Az első helyezést az osztrák csapat nyerte. A második helyezett a magyar A csapat. A harmadik a magyar B csapat lett. Az osztrákok őrzik majd egy éven keresztül a Magyar Fodrász- ™b Békekupáját. A versenyzők megkapták a Kupa kicsinyített mását, oklevelet és hét- ezerjormt jutalmat nyújtottak nöiíiK. A versenyen kialakult az új ínzuradivat A fodrászok a haj természetes vonalainak megőrzésére és a természetes színekre törekednek. Az egészen rövid hajból lágy tartóshulóm- mal laza, arcbasímuló, nagyhullámos és nem göndör frizurákat készítenék. Esetenként az arc tonnájának megfelelően fru-frus a frizura. Az ed- szinte vad színek helyett a hamvas, pasztell árnyalatokat kedvelik, a vörös színek élénkek és a legdivatosabb új BZín az arany- szőke. A Csecsemfiotthon Pécs. h a'l y‘ n *" azonnali belépésre alkalma* VIZSGÁZOTT KAZAnküTÖT «ÄatiJak4*<?**re étján rendelkezésre áll. f,.p1ó* besorolás szerint. 795 A SZEXTLÖRINCI MEZÖgazdasAgi technikum TANGAZDASÁGA Pályázatot hirdet egy nö»én erríési br gádvezetoi állásra. Teltétel: technikumi végzett ség. fizetés kollektív szeli . Jc,entkezés Írásban, néletrajz csatolásával a tangazdaság igazgatójánál. Személyes jelentkezés ősein" ,,UtiköUséKe‘ nem térí- 3333 datbari nincs állítmány, a kiemelt másik mondatrészhez csatolhatjuk a kérdezözsócs- kát. Mondhatjuk tehát így: Töprengek, megtegyem-e, nem-e. Ugyanígy mondhatjuk ilyen csonka mondatban is: Megteszem. — Meg-e? — Nem megyek el. — Nem-e? Ha már a tagadó szóknál tartunk, érdekes említenünk a magyar nyelvnek azt a meglepő sajátosságát, hogy nyelvünkben a kettős tagadás nem jelent állítást. A senki, semmi, sehol névmások után mindig a tagadó sem, se szócska következik. Például: Senki sem volt itt. Semmit sem láttam. Sehol se találtam. Ha a nem szócskával kezdjük a mondatot, hármas tagadás is következhet egymás után. Nem polt itt senki sem. Barátomat nem találtam sehol sem. A harmadik tagadás azonban el is maradhat. Helyes így is: Nem volt itt senki. Barátomat nem találtam sehol. Csaba Zoltán olvasónk kérdezi: Mi a különbség a volna, lenne szavak között? A volna a van ige, a lenne a lesz ige feltételes módja. A volna tehát a jelenre, a lenne pedig a jövőre vonatkozik. A mai nyelv- használat azonban nem nagyon tesz különbséget a kettő között. Használatukat néha a jóhangzás dönti el. Kedves olvasóinkra bízzuk, döntsék el, melyik helyesebb, illetőleg jobb: Szeretnénk, ha több pénzünk volna. Vagy: szeretnénk, ha több pénzünk lenne. Dr. Tóth István „Sobs tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd!**, (Apáczai Csere János). Ez a gondolat jutott eszem be, amikor ma reggel kis tanítványai köszöntötték nevelői pályájának 40. éves jubileuma alkalmával Horváth István nevelőt, a Bártfa utcai általános iskola II. osztályában. Negyven esztendő a nevelés szolgálatában. Mennyi virágba boruló tavasz, mennyi lombhullató ősz. Életében az ősz jelentette a palánták ültetésének idejét, a tavasz. amikor látta virágba borulni az elültetett palántákat. Első tanítványai azóta nagyapák, ezeknek gyermekeit nevelte és unokáit neveli most. Mim ahogy szabad idejében mindig a kertészkedéssel foglalkozott, hivatásának élt min- dig, ha a gyermekekről, a nevelésről volt szó. Bács-szentiván, Mőzs, Drá- vaszentes, Edde, Baranya megyében: Darócihalma. Sze mely, Egerág, Pécsudvard, Pécs az állomáshelyei. 15 évig Lakácsán igazgatótanító. Leghosszabb állomása ez a dél-somogyi kis horvál nyelvű falu, amely leginkább szívéhez nőtt. Megtanulva nyelvüket, másfél évtizedig gondozta a környező nagybir tokba nyomorított, konven- ciós zsellérnép gyermekeit. A Zsolnay-gyári munkás gyermeke megtanulta a gazdálkodás fortélyait, hogy ne csak a gyermekeket taníthassa a betűvetésre, tanult maga is, tanfolyamokat végzett, hogy jövedelmezőbb gazdálkodósra tanítsa a kis földjén, vagy bérletén gazdálkodó parasztságot. Mint egyik tanfolyami záró dolgozatában írta: „Nem csak a gazdálkodás a fontos gondoskodni kell arról ts. hogy falum népe a fellépő konkurenciával versenyre kei hessen, ne a nagykereskedő fölözze le a hasznot. Szövetkeztünk és a múlt év folyamán nagyobb jövedelmet tudtunk biztosítani gazdáinknak". Ez a harmincas évek törekvése volt, amikor gyakran árvereztek ezekben a falvakban. Mennyi törekvést, mennyi gondot, mennyi örömet tömörít magába egy nevelői élet negyven esztendeje! Bizonyára, most, amikor tanítványai, volt tanítványai cs nevelőtársai szeretettel veszik körül és a meghatottság könnyező mosolyával nyújtják át virágaikat, szemei előtt leperegnek a múlt emlékei. Amikor nevelőtársainat szívből jövő szeretettel köszöntőm életének ennél a nagy állomásánál, tocdbbl munkájában még sok sikert, később nyugalmas hosszú életet kívánva, ismét Apáczai hitvallása jut eszembe: „En azok közül, kik a magyar ifjúságnak dolgát a tanulásban előmozdítják, legkisebb vagyok, de szándékomra nézve, mellyel a cél elérésére törekszem, nincs aki rajtam kifogjon“. Az ö hitvallása is ez, legyen a miénk is, kik őt köszöntjük! J. B Tizenliciten a futószalag mellett Forog a futószalag a bőrgyár boxos műhelyében, s egyenletesen, egyhangúan viszi az elején rárakott marhabőröket. Alig múliik el 5 perc és már a huszadik marhabőr várakozik befestett állapotban hogy szárító rudakra helyezzék. Huszonnégy szorgos női kéz dolgozik a festőgép szalagja mellett. A tizenkettő a délelőttös műszakban, Marton Sándomé brigádvezető irányításával. Érdeklődéssel figyelem a szerény mozdulatokat, gyors fogásokat és a bőrök pillátok alatti színváltozását. Ész- rere sem veszem, hogy Mártonná már mellettem áll. — Ugye, milyen nagyszerű gép? — kérdezi és válaszom meg sem várva, folytatja. — Össze sem lehet hasonlítani a régi táblás festéssel. Beállításával a munka is könnyebb lett, no meg aztán csak úgy „karikacsapás” módjára ontja a befestett marhabőröket. Egy műszak alatt kétezer darabot csinálunk meg, ami hél-nyoicfiataloknak, meg a második műszak miatt, ez nehézségekbe ütközik. Azért a jövő héttől minden egyes brigádtag folyamatosan eljár a most beinduló kongresszusi szemináriumokra. Jelentkeztünk a munkás akadémiára is, sajnos ez ideig még nem sikerült elmenni, mivel délutánosok voltunk, amikor az előadást megtartották. Látja, itt dolgozik ez az őszhajú asszony, Lehőcz Lajoené. ő mindig az újságot böngészi, mióta megalakítottuk a brigádunkat. — Miért alakították meg a brigádot? — kérdezem Lehőcz- nétől. — Hát... tudja, ón nem nagyon értek a politikához — válaszol. Láttam rajta, keresi a szavakat. — Úgy éreztük, nekünk is kellene tenni valamit az ország érdekében, mert gondolom, nem véletlen, hogy manapság mindenhol alakulnak ilyen munkabrigádok. Beszélgetés közben odajön egy kis 19 éves feketehajú asszonyka is, Búza Istvánné. Valamit kér Martonnétól. — A KISZ-szervezetben hogy foglalkoznak a fiatalok munkavenseny-mozgalmával? — kérdem tőle. — Nem tudom. Nem vagyok KISZ-tag — válaszolja. — Már be akartam lépni egyßzer. de valahogy elmaradt. — Szokott könyvéket vagy újságot olvasgatni otthon? — Nagyon ritkán, mert hát... — e szónál abbahagyja és zavartan néz Martonnéra. — Kevés beszédű kislány — mondja anyáskodóan. — Nagyon szeretjük, jó munkaerő. Tizenkét no* köztük a legtöbb már asszony. Legtöbbjüknek egy nap két műszakot is kell teljesíteni, de a szocialista munka brigád cím elnyeréséért mindent megtesznek. Pertől Miklós üzemszervezési problémák a tsz-ekben Kifizetődő-e a zöldségtermelés? Megyénkben hosszú időn -.{■resztül probléma volt a két város Pécs és Komló zöldségellátása. 1959-ben ebben a kérdésben lényeges javulás történt, amit a piacon keresztül érezhették a város dolgozói is. Nem volt alaptalan tehát az a feltevés: a zöldségellátás problémája megoldódik a termelőszövetkezeti gazdaságok létrejöttével. A zöldségellátás problémájának végleges megoldásást a városi munkásság a termelő- szövetkezetektől várja különösen most, amikor a megye földterületének döntő többsége a termelőszövetkezetek tulajdonában van. Termelőszövetkezeteink a múlt évi kilencszáz hold helyett idén 1600 holdon termelnek zöldségféleséget. Több termelőszövetkezet, mint például a beremendi és a szederkényi nagymértékben rátért a zöldségtermelésre, korszerű öntöző berendezéseket szerzett be, hogy minél nagyobb mennyiségű zöldségféleséget szállíthasson a városnak. Több termelőszövetkezetben azonban ma is találkozni olyan nézettel, hogy a zöldség- termesztés nem kifizetődő. Ezt a nézetet könnyű visszaverni. Szakemberekkel kidolgoztattuk néhány zöldségféle egy holdra eső költségeit és azt, hogy mennyi tiszta jövedelmet biztosíthat az egy termelőszövetkezetnek. Itt van például a paradicsom. A kilencszáz gram vetőmag, amely a palántázáshoz szükséges, ingyenes. A várható átlagtermés — ez közepes termésnek felel meg — 250 mázsa. Ennek értéke 25 000 forint. Negyven- forintos munkaegységgel számolva szántásra, hengerezésre, klültetésre, kapálásra és szedésre 163 munkaegységet kell jóvá írni a tagoknak. Köny- nyű kiszámítani a tiszta jövedelmet. A tiszta jövedelem: 18 480 forint. A zöldségtermesztésnek üzemszervezési szempontból is nagy jelentősége van a termelőszövetkezetekben. A paradicsomnál ennek jelentősége abban mutatkozik, hogy a termelőszövetkezet egy viszonylagos holt szezonban — augusztus 1-től szeptember 30-ig van a paradicsom szedésének ideje — munkát biztosíthat a tagjainak. Itt van egy másik példa. A zöldbab. Ebben az esetben ugyancsak negyvenforintos munkaegységekkel számolva 131 munkaegységet kell egy hold zöldbab termesztésére fordítani. A termelőszövetkezet tiszta jövedelme 24 760 forint. És ebben az esetben sem csak a jövedelem a döntő. Agrotechnikai szempontokból is igen előnyös a termesztése. Előnyös azért, mert kukoricával, köztesként is termelhető, de előnyös azért is, mert kitűnő elővetemény. A gyökerén élő baktériumok lekötik a levegő nitrogénjét és elhalásuk után a talaj tápértékét ezzel gazdagítják. Nem célunk, hogy minden növényféleséget itt felsoroljunk, elmondjuk melyik menynyi jövedelmet biztosít, melyiknek milyen jelentősége van agrotechnikai szempontból. E kiragadott kérdésnek is, mint a többinek is az a cél jaj rádöbbentse a termelőszövetkezeti vezetőket mi mindent is kell egy termelőszövetkezetben tenni azért, hogy a termelőszövetkezet jól is gazdálkodjék, de a jövedelemmel is elégedettek legyenek a tagok. (Jt — újításokkal kikövezve Családi házak virágoskertjei közé ékelődött be Pécsett a Madách Imre utcában az ország egyik legkorszerűbb szövetkezeti cipőüzeme. A széles ablakokon betörő napfény világánál finom bőrökből kecses cipőket formálnak. Emitt szabják, ott már tűzik a felsőrészt, s mire a nagykeréken a felsőrészhez köt a felborzolt ■talp, majdnem teljesen elkészült a cipő. Azután, hogy megsarkalják, lecsiszolják, és még néhány apró művelet utón kicsinosítják a cipőket, megkezdik vándorú tjukat a raktáron ót a Tannimpex segítségével a határon túlra, Anglia és a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa felé. Tavaly április eleje óta dolgoznak itt, nem nehéz lemérni az azóta megtett utat, mely újításokkal, ésszerűsítésekkel van kikövezve. Házi újításnak keresztelték el a Jys borzológépet — Széliért Tózsi bácsi készítette, — amelyért hetvenezer devizaforintot kellett volna adniok, s mindössza hatezerbe került A borzológép segítségével egy munkásno két óra alatt végzi el két másik nyolcórai munkáját A csiszoló gépek, kefélőgépek, a hőlég- vasaló munkábaállítása mind- mind arra volt jó, hogy meggyorsítsák a termelést Vissza- pll-antva úgy tűnik, hogy már hosszú ideje újítási lázban ég az egész cipőüzem. Pápai GeElhanyagolta gyermekét — eljárás indult ellene ezer pár cipő felsőrészére ele-9®^k^®®®®®®®®®®®®®®®®®®íík5®®©Q©®^^®©©©0©0©<5XZXí>0<iX3CXD©©©©0©©®®©®©©®©©za újításával szinte forradal- gendő Ha pedig vállalásunkat^ teljesítjük, 30 százalékkal töb-í bet termelünk és ez éves szin-í ten 84 ezer forintot jelent a© vállalatnak. — Mikor határozták el, hogy§ részt vesznek a munka verseny-5 ben? — Tavaly szeptemberben —i válaszol a boxosműhely nép-' szerű „Terfkéje”. — Megbe-j szeltük az assoznyoklkal, hogyi mi sem akarunk lemaradni aj férfi dolgozóktól, és a szocia-i récéért UK!.{a^'Íf!ád cím eInye1 a tn . brlgad°t alak flottunk , iaSL S:'^zalékos termelés nf'-l \ elésén kívül vállaltuk, hogy a kon^resszua tiszteletére le‘‘ bbl.!? munkánkat a ki, vetkező félévben is megtart- ,iu|c, a minCségt munkánkat ^7] százalék helyett 99 százalékrai teljesítjük. A bőrök leszedésé-1 nél a gyűrődést, az akasztás-! nál az összeragadóst mini mumra csökkentjük. A brigád „mamája“! mindenhol ott van, mindenki-! nek segít, szalad az anyagért.1 intézkedik, ha hibát lót. Jól ismeri a munkát, hisz 30 éve a Pécsi Bőrgyár boxosműhe-1 'yében dolgozik! — A munkával nem is vol na semmi baj, inkább a má-< sik területen, a szakmai é> po-] litikai továbbképzéseknél mutatkozik egy ikiis hiba. Nehe-i w>bb«i főj , fejünk, mint a1 „Segítsen a rendőrség panaszunkon, mert tudjuk, hogy a mi rendőreink védik a hecsületes dolgozók érdekelt” — írták a rendőrségnek címzett levelükben a Pécs, Ágota u. 9 sz. ház lakói. Mi is történt ebben a házban? A ház ezuterinla- kásában lakott É. Sándor. Valóságos bűntanyát tartott fenn. Maga is részeges, csavargó, aki hol elzavarja feleségét, hol visszafogadja. S míg az asszony távol van, addig enyhén ezólva kéteshírű nőknél tölti éjszakáit. Vagy a nők lönnek hozzá. S van ilyenkor dínom, dánom, randalírozó«, ordítozó* — amit ők éneklésnek neveznek — Néh* még tízen is vannak abban a kis lakásban. — mondják a ház lakói. Nem ismeretlen ez a lakás a rendőrség előtt Sem a »vendégek”. Az idejárok közül H. Ferencnének a múlt év végén volt dolga a rendőrséggel. B. Sándomé neve is ismert a kapitányság nyilvántartójában. Rajtuk kikul még jónéhóny „társaságbeli” nő nevét jegyezték fel a nyomozók. A hajnalokba nyúló dáridózés háborgatta a lakókat. Tűrtek egy ideig a szomszédok, hanem nemrég betett a pohár. Történt ugyanis, hogy F. Sándor elment hazulról és 5 éves kisgyerekét a lakásba zárva magánt tént ez többször is, semmi lelkiismeret- furdalása nem volt amiatt, hogy a kisgyerek valami kárt tehet magában. A lakók vették észre: füst szűrődik ki a lakás ajtaján. Betörték az ajtót. Éppen a legutolsó pH lanatban. A kisgyerek a szalmazsákon ült, a zsák pedig égett. Kesernyés füst szaga terjengett. Valaki ölébe kapta a kis gyereket és kiszaladt vele az udvarba. F. Sándor, amikor elmondták neki az esetet, nem is vette tragikusan. Sem ezt. sem a többi cselekedetét. — Igaz, hogy jönnek hozzám, de el is mennek látogatóim — mondotta. Még szén. hogy „el is mennek”; Tiszta* i fuMJs, az egész ember ápolatlan. — Tisztálkodni nem mindig tudok, de egy magányos embertől nem lehet várni, hogy mindenre jusson idő. Mulatósra van idő, pénz is. Elvégre drága idejét igazán nem rabolhatja holmi mosakodással, borotválkozással. És mi a véleménye azokról a nőkről akik idejárnak? — Azt nem tagadom, hogy járnak hozzám, de mind jó ismerőseim. A rendőrség intéz kedett A kisgyermek ma mór a gyermekotthonban van. F. Sán dór ellen pedig eljárás indult. Az Ágota utca 9. sz. ház lakó.i nyugodtan hajthatják iVmn lejüket másították a talpragasztást is. Régebben külön préselték a felsőrészre a talpat és külön a nyakrészt. Most ez egy művelettel történik, s ezzel tizenkét perces időmegtakarítást értek el páronként Az újítások bevezetése, a lelkesültebb munka bőven gyümölcsözött: tizennégyezer pár cipő készült el terven felül, több, mint 20 százalékkal nőtt a termelékenység. Mindez a kongresz- szusl verseny Idején történt.:. Természetes, hogy azóta sem állt meg az élet, nem csökkent a munka lendülete. A Szovjetunió, az NDK, az USA, Dánia* Hollandia, Belgium, Norvégia* Anglia és Svédország megrendelői számára állandóan modelleznek. Most is harmincnál több pár cipő várja a raktárban, hogy mint a jövő téli cipődivat esélyeseit — budapesti útjuk után — Moszkvába szállítsák kiállításra. És természetesen terveik is vannak. Egy újabb női „kört” akarnak üzembehelyezni, amellyel a „terves“ 33 ezer helyett 45 ezer pár női cipőt tudnának már a második félévben előállítani. A külkereskedelmi vállalat kívánságéra szerveződik egy férfi „kör“ is, amely legutolsó divat szerint félcipőket gyártana nyugati megrendelésekre. A főcél: év végéig 70 százalékkal növelni a termelékenységet, n. a*
