Dunántúli Napló, 1960. március (17. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-01 / 51. szám
ÍLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Ú| létesítményeink A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA tyll. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. MÁRCIUS 1. KEDD A Pécsi Szénbányászati Tröszt szolgálati lakóépületei a Rét utcában. Derűs, nyugati tájolású loggiás lakásai, a legmodernebb elvek szerint épültek. A két és félszobás lakásokba beépített szekrényeket és beépített típus-konyhabútort Kónya Károlyné a Pécsi Tervező Vállalat építészmérnöke tervezte. Több színű vakolásé homlokzatával az egyre szépülő déli városrész kellemes színfoltja az eddig elkészült két épület. Foto: Dr. Szász ipfe ütemben A Statisztikai Hivatalnak, Il959-es évről kiadott jelente megállapítja, hogy me- fcnkben az elmúlt évben az ír termelésének az emelke- ke állandó jellegű volt, de termelés üteme nem volt E nletes. 1958. december phoz mérten csak 1959. sától kezdődően emelke- s termelés. Az fitemes- l vizsgálata azt bizonyítja, y nemcsak az év végén, lem a negyedévek végén is f még rohammunka. — r ulja a jelentés. — így jú- uban 2,3 százalékkal, októ- rben pedig 7 százalékkal It kevesebb a termelés, nt az előző negyedévet zá- hónapban. \z egyenetlen termelés, a gyedévi és az évvégi haj- munka semmiképpen sem űnthető helyénvalónak, íz az, hogy az ilyen haj- k kisegítik az üzemeket, Halatokat, úgy, hogy sike- [ a negyedéves, vagy éves vüket teljesíteni, de e mel- ,t egy sor kihatásukban rosan befolyásolják a terűőmunkát. A hajráknak szinte élma- lhatatlan velejárója a túl- izíatás, » kapkodással yüttjár a minőség romlása, negyedév-végi hajrák ne- zségeket _ támasztanak az íyagél látásban, — gondolok «idősorban az import- yagokra, amelyeknek a be- írzését rendkívül nehéz az yenetlen termelésnek meg- lelően biztosítani. Az egye- tlenség mindemellett az ex- rtterv teljesítését is kedvetlenül befolyásolja* Az idei év első hónapjának eredményeit tekintve, nem »etünk egészen nyugodtak, eredmények ugyanis arról izéinek, hogy az egycnet- a termelés nem szűnt meg <*. tbben az évben is, — galábbig az ejsg jjónap ered- enyei alapja,, ezg mondbat- “L ’ j^entkezik. lan^anszigeteiőből a ter- * 4 százalékra teljesítette a múlt év de- eredményéhez viszoiIkn«aZ°ttban csak 78*7 szá- eredményt ért el.-, - 0balból a decemberi rmc esnek 90,4 százalékát ^..^Uárban a Kenderfo?a“J‘barválla'atok terme- nézzük, azt IKK ho^ f6cemboM ,an“árban jóval a alatt termelés színvona- endir'b^adtak. A Bere- icembeMmentgyár Pél<laul * ,1 szá?, termelésének csak Í a ‘6kát adta januar- 7 százM-^Setvári Cipőgyár ■cembeH ^kkat maradt el a ^ben termelése mögött. Persze i . »«érc» Í5.Ö-S körübnónyek dSF>XStbaníantób élképptervteljcs.tes 1 sikerUu ketetlen, bogy indenüttUa, december énvek neh* ?bjcktív k°íát A hóvégNtik a munkát. “ ‘"‘aŰm ÍSÜ■S f ■«; ÄSf * «■S-S bet válaszú^* nebe*cj£k ! egyenletes tbk- Merti„het : alapja a tern. rme,és s clőrehaladáT/1^ fo,y.?!*I6. nek, csak ez í íak* *ejl«d® reális tervek az alaPJ i túlteljesítésén ,lcsitésé!!!: that ja csak aek> ez bl*to* * ivének Meg akarjuk szüntetni a gyarmatosító rendszer súlyos örökségét Hruscsov elvtárs sajtóértekezlete I>jakartában Djakarta (TASZSZ). Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke hétfőn sajtóértekezletet tartott Djakartá- ban. Kijelentette, hogy látogatása során fontos, őszinte és igen hasznos beszélgetéseket folytatott az Indonéz Köztársaság elnökével és más államférfiakkal. Tárgyalásai felölelték a nemzetközi problémák széles körét, továbbá azt a kérdést, hogyan fejleszthetik tovább a Szovjetunió és Indonézia baráti kapcsolatait és együttműködését A Szovjetunióval a keleti országokkal kapcsolatos külpolitikájáról szólva Hruscsov ki jelentette: *— Célunk a legszélesebb együttműködés, önzetlen gazdasági segítséget nyújtunk ezeknek az országoknak. A gazdasági, kulturális és egyéb együttműködés, amelyet a Szovjetunió az ázsiai országokkal megteremt, elősegíti, hogy normális kapcsolatok alakuljanak ki az államok között és megszilárduljon a béke. Nemzetközi téren ez a Szovjetunió főcélja. Más célja nincs és nem is volt. «*- A Szovjetunió gazdasági és technikai segélyprogramja egyre nagyobb elismerésre talál — folytatta Hruscsov. — Országunk e téren egyre nagyobb lehetőségekkel rendelkezik. A szovjet kormányfő példaként említette a nagy ipari vállalatok építésében Imdoné- zi,fn®k nyújtandó szovjet segítséget, továbbá az Indiában szovjet segítséggel épülő nagy ipari vállalatokat. Kijelentette, hogy a Szovjetunió más országoknak is nyújt ugyanilyen baráti segítséget. — őszintén segíteni akarjuk a gazdasági fejlődésben elmaradt országokat — folytatta — meg akarjuk szüntetni a gyarmatosító rendszer súlyos örökségét, meg akarjuk teremteni a szóbanforgó országok gyors gazdasági és kulturális felemelkedésének feltételeit. A Szovjetunió kedvezményes feltételekkel nyújtott hiteleinek az a célja, hogy a szóbanforgó országok rendelkezésére bocsássa az eszközöket gazdaságuk elsőrendű jelentőségű, kulcsfontosságú objektumainak megteremtéséhez. Hruscsov ezután korunk legfontosabb problémájáról — <a hosszú és tartós béke biztosításáról, a fegyvemélküli, feszültség nélküli béke megteremtéséről, egy háborúk nélküli világ létrehozásáról szólva kijelentette, hogy e kérdés megoldásának kulcsa: az általános és teljes leszerelési program megvalósítása; A szovjet kormányfő végül válaszolt a tudósítók kérdéseire; Az első kérdést az Antara indonéz hírügynökség tudósítója tette fel. Megkérdezte, mit mondhat Hruscsov azokról a lapjelentésekről, hogy a Szovjetunió Ambon szigetén állítólag katonai támaszpontot akar építeni. Hruscsov így válaszolt: — Mit felelhetnék erre a kérdésre? Azt mondják, hogy egyetlen bolond annyi kérdést tehet fel, hogy tíz okos ember sem tud rá válaszolni (derültség). Kérem, ne értsenek félre, nem a kérdést feltevő újságíróról van szó. Minden jelenlévőt nemcsak okosnak, de egyenesen lángésznek tartok, (derültség, „Jól van“ felkiáltások.). De hadd feleljek érdemben is a kérdésre, nehogy azt mond ják, hogy Hruscsov kitérő választ adott. Aki figyelemmel kíséri a Szovjetunió politikáját, az tudja, hogy megszüntettük külföldi katonai támaszpontjainkat, csökkentjük fegyveres erőink létszámát és követeljük, hogy külföldön minden katonai támaszpontot számoljanak fel, s minden ország kizárólag saját területén tartson csapiatokat. Mi több: nemcsak a külföldi katonai támasz pontok, de minden hadsereg teljes feloszlatásét javasoltuk. Ezért az amtooni szovjet támaszpontról kifumdált ostobaság egyáltalán nem illik bele (Folytatás a 4. oldalon) Kínai—magyar fizetési- és árucsereegyezmény Peking (Uj Kína) Vasárnap Pekingben aláírták a Kínai Népköztársaság és Magyarország 1960. évi árucsere- és fizetési egyezményt. Grotewohl miniszterelnök meglátogatta a lipcsei vásár magyar pavilonját Rostás István, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és a tavaszi lipcsei vásár magyar vásárigazgatósága hétfőn délután négy órakor bemutatóval egybekötött fogadást adott a technikai vásár magyar pavilonjában. A fogadáson megjelentek: Erich Wécter és Erwin Kerber, kül- és belkereskedelmi német kereskedelmi miniszterhelyettesek, Willi Hüttenrauch külkereskedelmi államtitkár, Paul Prőlich, a Német Szocialista Egységpárt lipcsei kerület első titkára, továbbá Walter Vesper, az NDK magyarországi nagykövete. Jelen voltak a baráti országok berlini nagykövetei, a diplomá-. ciai kar más tagjai, valamint a külföldi kormánydelegációk és kereskedelmi küldöttségek képviselői, s több külföldi cég vezetője. Ott volt Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a tavaszi Vége a farsangnak. Utoljára wég kitomboljuk magunkat, hogy a búcsúztató után fvis- maradjon meg emlékezetünkben a farsang hangulata. lZe — ámbár manapság rnar swlé/cezés közben sem böjti diétán tengődünk, a szép ta- vo-'izt ígérő farsang utáni időben. Mohácson a farsang utolsó napjain egyedülálló, sajátos •’Szertartással” folyik a bú- «uztatás. Előbújnak rejtekhelyükről a busók, s ezekben m,^F?kban ijesztő, ördögi fi- hér.-1 népesülnek be a moból \y,tcá-h. Vicsorognak a fá- kéL» O0°tí álarcok, öklelésre z-ü?, »írednek előre a kosMit, pufognak • hátakon a fürészporral és hamuval töltött zsákok. így volt ez mindig, évről évre, s ha időnként halványult az emlék, feledésbe ment a régi népszokás, mindig akadt, aki újra felelevenítse. Most már a város vezetői vettek kézbe a busójárás ügyét, s az idén vasárnapra tűzték ki a farsangbúcsúztató nagy felvonulás idejét. A Dunához vezető főutcát, a Szabadság utcát már kora délután ellepte az érdeklődők, kiváncsiak tömege. A tanácv- ház bejáratánál kis asztalkara kirakták a díjakat, amelyek a felvonulás legötletesebb, legjobb jelmezeinek viselőit ille- tik, Közben m »teákon, ken már nagy léptekkel jártaik körül, egyesével, párosával vagy csoportban a busók. Az ijesztő faálarcok hol a terek bokrai közül, hol az utcán csoportosulok tömegéből villantak elő, álarcos lovasok jártatták kényeslcedő, ideges lovaikat. Mindennek valami furcsa mellékízt adott az, hogy az egész a város modem, fénycsövekkel felszerelt főútvonalán zajlott, s hangszóró tájékoztatta a felvonulás résztvevőit és a nézőket. A mai technika és az ősi szokások találkozása azonban valóban még csak furcsa, szokatlan, a busójárás ősi voltát méginkább hangsúlyozó. Az viszont már zavaró volt, hogy a busójárás hagyományait új szokásokkal keverték, s a felvonulás mintegy „felhígult” az egyéb jelmezekkel. Volt a felvonulók között cowboy (ebből volt a legtöbb, a lovasok is a cowboyokat utánzó viseletben voltak), kínai, néger, frakkos udvarmester, meg egyéb, s bár elég nagy számban felvonultak a „valódi” busók is, a szalmával kitömött gatyájú, gubancos birkabőrökkel ölesre magasított termetű faálarcosok, ez a vasárnapi felvonulás mégsem igazi busójárás volt. Inkább csak amolyan jelmezes farsangi felvonulás, amelyen a helyi hagyományoknak megfelelő jelmezek is szerepeltek. Valószínű, hogy a városi tanácsot és a felvonulást szervező társadalmi szervezeteket a felvonulás és a jelmezek díjazása révén fejleszteni tudják a busójárás szokását és ösztönzést adnak a régi faálarcokhoz újaik készítésére is, de úgy tűnik, ez az elgondolás ezúttal nem a várt hatást hozta. Igaz, hogy a hangulat a felvonulás idején már meglehetősen magas fokra hágott, mivel a hagyományokhoz a busójárás közbeni kor- tyintgatás is hozzátartozik, de kissé kiábrándító látványt nyújtottak a felvonulók közt baktató, jókora kartonpapírra írt számokkal „feldekorált” busók. A busójárás régi mohácsi népszokásának ilyesforma „megszelídítése” inkább szegé- nyíti, mint gazdagítja a mohácsi néphagyományt. Sokkal célravezetőbb lenne felkutatni, hogy az idők folyamán milyen játékok, egyéb cselelcmények fűződtek a busójáráshoz, s ezeket lenne jó továbbfejleszteni, kiszélesíteni. Ez a továbbiak folyamán idegenforgalmi szempontból is hasznára lenne Mohácsnak, hiszen ahogy erre « felvonulásra autóbuszon, vonaton és gyalog eljöttek a környező falvakból, úgy később szívesen jönnek majd az ország távolabbi részeiből is. Reméljük, hogy a jövő évi és azután következő farsangokon helyes irányba fordul az idei jószándékú kezdeményezés és gazdagabb, színesebb, elevenebb, a hagyományokat hívebben tükröző busójárásban gyönyörködhetünk Mohácson. M F, lipcsei vásárra érkezett magyar kormányküldöttség vezetője és a delegáció több tagja. Kallós Ödönnek, a Kereskedelmi Kamara főtitkárának üdvözlő szavai után Apró Antal beszédet mondott. Szívélyesen í'drözölte a fogadás vendégeit, majd hazánk tizenötéves nagy gazdasági fej lődéséről beszélt. A beszéd elhangzása után a vendégek megtekintették a magyar ipar termékeit. A fogadás szívélyes, baráti légkörben folyt le. *. Otto Grotewohl, az NDK Minisztertanácsának elnöke és felesége, valamint ,M. G. Pe*- vuhin, a Szovjetunió berlini nagykövete vasárnap délután látogatást tett-a tavaszi lipcsei vásár magyar pavilonjában. Grotewohl hosszan időzött a magyar szerszámgépeknél és igen behatóan érdeklődött műszeriparunk eredményei iránt is. Nagyon megnyerte tetszését a magnetofonnal kombinált sztereofonikus hang visszaadó berendezés és a hazánkban is gyártott tranzisztoros zsebrádió. A vásár rádiórészlege egy ilyen kis rádióval kedveskedett Otto Grotewohl feleségének. Nagy érdeklődést tanúsított az NDK miniszterelnöke Ikarus autóbuszaink, valamint tartálygépkocsijaink iránt is. Otto Grotewohl nagyon szép nek találta kiállításunkat és kijelentette: örvendetes tény, hogy a magyar ipar a felszabadulás óta rohamosan fejlődik. Az Esti Pécsi Napló műsoros estje Nagysikerű Dupla vagy semmi estet rendezett hétfőn az Esti Pécsi Napló szerkeszto.se- ge a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. A közönség jól szórakozott a színvonalas műsoron. Pagony Lajos és zenekara nagv sikert aratott és jó hangú ,a- tott teremtett. A műsor eb o részében kérdezz-felelek játékot rendeztek, melyen több értékes jutalmat nyertek a vállalkozók. A tulajdonképpeni dupla vagy semmi játékra a műsor végén került sor. A játékra sokan jelentkeztek általában jól válaszoltak a kihúzott kérdésekre. A műsor mindvégig színvonalas volt és kellemes es : szerzett a fiataloknak.
