Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

»60. FEBRUÁR 16.

N APtö

iás idén less elegendő villamos háztartási gép

A Belkereskedelmi Ministerium vas-műszaki főigazgatósága az idén sok tavalyi .hiányt” pótol. Amint elmond- ék, főként villamos háztartási lépekből hoznak többet forga- omba. mint az elmúlt évben. 959-ben tízezer villanytűz- lyet adtak el a szaküzletek is az áruházak. Ez a mennyif

B kevésnek bizonyult, ezért idén 'kétezerrel több kerül boltokba. Kellő számú hűtő- fzekrény, mosógép, padlcke- felő, villanyvasaló és kétlapos íyorsfőző áll majd rendelke- késre. A vas-műszaki főigazgatóság 1960-ban negyvenf

srrel több televíziót hoz toriamba.

A pécsi operaegyüttes tavaszi tervei

A „Rigolettó“ majd a „Pillangókisasszony“ emlékezetes sikersorozata után felfokozott kíváncsisággal várjuk az ope risták további teljesítményeit.

Érdeklődésünkre Paulusz Elemér, a szinház zenei vezetője és első karnagya a következőkben tájékoztatta az opera barátait:

— Műsortervünk értelmében az idény végéig még két teljes estét betöltő nagyoperát mutatunk be. Március 18-án, pénteken: Carmen. Április végén: Bánk bán. Ez utóbbi lesz több évet átfogó tervezetünk első magyar dalműve.

— Mind a kettő valóban nagyigényű opera. Hogyan készülnek rájuk?

— Még a Pillangókisasszony közben megkezdtük a zongorás

I

A pécsi Cipőipari KTSZ nőbizottságának családi estje

i A Pécsi Cipőipari KTSZ nő- t munkában megöregedett doiizottsága szombaton, 13-án iegvendégelte nyugdíjas dol- [>zóit A nyugdíjba vonult plgozók tiszteletére halvacso- rendeztek. Vacsora előtt 'glátogatták a nyugdíjasolt otthonukban, családjuk Írében és meghívták őket a á ünnepségre.

A nőtanács kedves megérnék ezése igen meghatotta az cipőipari dolgozókat s bolts'10 vettek részt a családias angulatú házi ünnepségen és icsorán, amelyen Varga yörgyné, a nőbizottság el- |®ke mondott köszöntőt; A

gozók örömmel vették tudomásul, hogy a KTSZ vezetősége Harkányban házat vásárol, amelyben a nyugdíjasak számára is berendeznek egy szobát, hogy a hét végét ott tölthessék eL

A Cipőipari KTSZ nötoizott- sága ma délután orvosi előadást rendez a szövetkezet nődolgozói számára, s már most készülnek a Nemzetközi Nőnap megünneplésére is. Még e héten összeállítják a nőnap műsorát és megkezdik annak előkészítését,

próbákat — felelte Paulusz karnagy. — Velük párhuzamosan készülnek a díszletek és jelmezek. Az ének- és zenekar szorgalmasan gyakorol. Kovács Lajos szcenikai főnökünk egybehangolja a cselekménynyel a világítást.

így hát mind a bővérű spanyol cigánylány, mind a tragikus sorsú magyar főúr szomorú története hamarosan meg elevenedik színpadunkon! Tudomásunk szerint a Carmen-t Pécsett most fogják játszani legelőször, de a Bánk bán-t is csak egyszer láthattuk, amidőn a Gördülő Opera vendégszerepeit vele, a címszerepben Kiről« Sándorral.

— Carment ki fogja alakítani?

— A címszerepben kedves meglepetést tartogatunk közönségünknek. Egyelőre Csak ennyit árulok ei

— Olvastuk a prőbatábián, hogy a színházban operastúdiót szerveztek — folytatjuk a kíváncsiskodást. — Ez mit jelent a gyakorlatban?

— Azt, hogy alkalmat adunk az énekes-utánpótlásnak. Az operastúdió előadásai lényegében semmiben sem térnek el más előadásoktól. Ugyanúgy nyilvános produkciók, jelmezben, zenekarral. Egy-egy neves, gyakorlott énekes közreműködésével bontogatják szárnyukat a fiatalok.

— És mit választottak az operastúdió első darabjául?

— Mozart: „Figaró házassága" című vígoperát. Hangver- senyszerűen többizben előadtuk a közelmúltban, szakiskolás énekesnövendékek közreműködésével. Veress András

Sxombatesti

8 é

így farsangi ünnepek aücaJával mindenütt hangosak a fivelődési házak, mulatnak,

órakoznak az emberek. A ■cs városi Művelődési Házt a

A Pécs városi Művelődési Házban

fi Nevelik Házában

vannak itt olyan fiatalok is,

akik csak így szombatonként járnak ide szórakozni, — mondja Fellner Lászlóné tánc- tanárnő. — Az a célunk, hogy n jókedvű fiatalok ropják a megtanítsuk ízlésesen, szépen ticot. táncolni a fiatalokat. Foglalko— Most tartjuk az össztán- zás közben a társadalmi sza- It a támciskolások részére, de bályokat is megismertetjük a

tanulókkal

1 KISZ és a Szakszervezetek Doktor Sándor knltúrotthonában

kipirult arcú fiúk és lányok sürögnek, s a mamák pedig még egy utolsó szemlét tartanak gyermekeik öltözéke felett, mart nagy ünnepe ez a nap a diáknak és szülőnek egyaránt. Most tartják a Nagy Lajos Gimnázium végzős növendékeinek a szalagavató bálját. A negyedikesek arcán komoly ünnepélyesség tükröződik, négy éve várták ők ezt az alkalmat, s most talán kissé furcsának és hihetetlennek is tűnik, hogy elérkezett ez a nap is. Mert most döbbennek csak rá, hogy mily gyorsan elillantak az önfeledt, boldog diákévek. Persze a nagy számadás ideje még hátra van, addig sokat kell tanulni, hogy bebizonyíthassák — nem volt hiába a gimnáziumban eltöltött négy esztendő.

A Pécsi Irodalmi Színpad és a Nevelők Háza három pécsi író: Lovász Pál, Kende Sándor és Galambosi László szerződ estjét rendezte meg, amelyen mintegy száz irodalomkedvelő jelent meg. Dr. Ne- merey Éva, az Irodalmi Színpad vezetője bevezető előadásában rövid és alapos értékelést adott a három pécsi író munkásságáról. Ezután Poór Zoltán, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, Horváth Erzsébet, Bérezés Lívia, Sugár Győző, Varga János és öhlmüller Miklós, az Irodalmi Színpad tagjai szólaltatták meg Lovász Pál, Kende Sándor és Galambosi László műveit. Az előadás emlékezetes, szép élményt jelentett a hallgatóknak.

Termelőszövetkezeti

a tsz-ek jogvédelméért

Havonta 150 panasz — Gondoskodnak az idősebb tsz-tagokról

Kié lesz a vándorzászló?

Egy év leforgása alatt számos új termelőszövetkezet alakult a megyében, s ezzel párhuzamosan a tsz-eknél előforduló szervezési és gazdasági problémák, jogi és egyéb vitás ügyek is megsokasodtak Zákányi Józsefet a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottját kerestük fel és kértük nyilatkozzon a tsz-tanács legfontosabb teendőiről, a tsz-ek és a tsz-tagok leggyakoribb sérelmeiről, és a vitás jogi, peres ügyek elintézéséről. Zákányi elvtárs a következőket mondatta:

— A tsz-tanács munkája az előző évekhez képest valóban nagyon megnőtt és a megyei megbízott csak úgy láthatja el feladatát ha egyre inkább az ügyvédi munkaközösségek segítségére támaszkodik. A megbízott munkája mindinkább az elvi irányításra és ellenőrzésre összpontosul ez azonban nem jelenti azt, hogy az irodánkhoz forduló panaszosokat elküldjük, áll. meghallgatás nélkül más szervekhez utasítjuk;

Irodánkhoz havonta ISO— 180 panasz érkezik egyrészt írásban, másrészt — és es a gyakoribb — személyesen előadva. Sokszor nagyobb csoport, egy egész küldöttség érkezik.

Hogy mik a leggyakoribb panaszok? Uj belépőknél a föld bevitelével, a háztáji területtel kapcsolatos sérelmek, illetve vélt sérelmek és a földjáradékkal kapcsolatos panaszok a legsűrűbbek. A panaszok jelentős része a törvények meg nem értéséből, vagy tájékozatlanságból, a rendeletek nem ismeréséből származik. Ez esetben a panaszosnak csak megmagyarázzuk a törvényt vagy rendeletet és az Illető legtöbb esetben megnyugodva távozik. Más a helyzet a jogos panaszoknál. Ezeket kivizsgáljuk és minden esetben orvosoljuk. Sok isz- ben komoly gondot jelent az öreg, munkaképtelen, vagy csökkent munkaképességű tsz- tagok eltartása. Ezek az emberek egész életükben erős munkát végeztek, földjükkel együtt beléptek a tez-be, de a nyugdíjéveik még nincsenek meg. Mintegy 150 ilyen jellegű panasszal fordultak irodánkhoz az elmúlt időszakban

s mi eddig kilencven — legalább 1958-ban belépett — Idős tsz-tagot javasoltunk rendkívüli nyugdíjazásra. A* Országos Nyugdíj Intézet javaslatunk alapján a panaszosok nagy részének már ki is utalta a nyugdijat.

A termelőszövetkezetek jogvédelmét — peres és peren kívüli ügyekben egyaránt — az ügyvédi munkaközösséggel karöltve végezzük. A tsz-ek egyre inkább megértik a jogi képviselet fontosságát, bizonyítja ezt az is, hogy 1959- ben már 20 termelőszövetkezetnek volt szerződéses ügyvédje. Ebben az évben pedig még ennél is több tsz köt szerződést ügyvédi munkaközösséggel illetve ügyvéddel. A termelőszövetkezetek érdekeit elsősorban a különböző szerződtető vállalatokkal szemben kell megvédeni: Terményforgalmi, Magtermeltető stb. A gépállomások és az építő vállalatok is gyakran megszegik a tsz-ekkel kötött szerződési kötelezettségüket, nem küldenek gépeket, illetve nem építik fel határidőre az istállót vagy más épületet, s ezekből bizony a tsz-nek tetemes kára származik. Ilyenkor a tsz kötbérez vagy benyújtja egyéb követelését és mi segítjük, hogy jogainak érvényt szerezhessen. Az elmúlt évben például 700 000 forint perértékű ügyet nyertünk meg a termelőszövetkezetek javára és a peren kívüli ügyek értéke is elérte a peres ügyek összértékét.

A tsz-tanács megyei dolgozóinak egyik soron következő feladata a Termelőszövetkezeti Tanács és a Földművelés- ügyi Minisztérium vándorzászlajáért folyó tsz-termelési verseny kiértékelése lesz. A zárszámadások alapján a járási tanácsok már megkezdték a kiértékelést és

február 16-án megyei szinten eldöntjük hogy Baranyából melyik az a legjobb kilenc tsz, amelyik az országos döntőbe kerülhet.

Az egységnyi területen megtermelt érték, az áruértékesítés, az állatsűrűség növelése és a munkaegység értéke alapján Baranyából véleményem szerint a siídósnagyfahisi Jó Barát, a rózsafax Kossuth és a beremendi Dózsa Tsz kerülhet be az ország első kilenc tsz-e közé. Baranyai tsz még egyik évben sem nyert vándorzászlót, reméljük ez az év ebben is meghozza megyénknek a nagy változástA televízióban láttuk — hallottuk

erőműre a szerződést. Két darab 1500 kilovoltos erőművet építenek fel a Vietnami Nép- köztársaságban. Balogh Zoltán elvtárs beszélgetés közben megkérdezte mit tudnak Vietnámban a magyarokról.

— A legtöbben az Orion rádiót és a magyar futballt említették.

Reméljük, hogy ez most már erőművel is bővül, mert bár ez az első magyar erőmű Vietnamban, de reméljük, hogy lesz több is.

Hazánkba látogatott Mihail Stirjel a Román Opera tagja. Csütörtökön este Budapesten a Faust főszerepében láthatta a közönség. Budapesti szereplése után Szegedre látogat, ahol fellép a Traviatában ég a Pillangókisasszonyban.

*

Nemrég tért vissza Vietnamból Balogh Zoltán az Erőmű Beruházási Vállalat igazgatója. Mint elmondotta Vietnamban megkötötték az felső két

dk

iwíS?eres látogatói a

muv^ödési crttbarmákj

MILLIOMOSOKRÓL

Az irodalmi

haftgatŐh

Azzal zárták az évet,

hogy munkaegységenként 30 forintot osztottak. Ez így kimondva nem sok. — Sok tsz többet fizet — de lehetne több is, bár ez a 30 forint nem kevés. Végigböngésztem a tagok keresetének alakulását s kiderült, hogy 80—100 személy keresete meghaladja a havi 1500 —1600 forintot, a többi sem marad túlságosan alatta * mégis elégedetlenkednek. Pedig ha családokra vetítjük « dolgott, még kedvezőbben alakul a számítás.

Felkerestem Szívért Mátyá- sékat a lakosúkon.

Matyi bácsi Piroskával, 22 éves lányával egy brigádban dolgozik. Felesége is tsz-tag, de már több mint fél éve táppénzen van. Miután a mama keresetének 60 százalékát kapja, bizony csökkent a család jövedelme, ennek ellenére kerestek összesen 35 000 forintot.

Ez a család elégedett, hisz a háztáji is jövedelmezett és még 1000 forint értékben fa juttatást is kaptak a tsz-től, amit egyébként minden tag megkapott.

A lakás maga is arutkodik, hogy ez a kereset nemcsak ennek. az évnek az eredménye.

szkmrt Mart «topft* tartatott

a tsz-nek, sokáig tanácselnöke is a falunak. (Akkor sem keresett többet.)

Beszélgetünk a szobában s a szép kombinált szobabútor láttán mellesleg megjegyzem, hogy jöhetnek a kérők Piroskáért, a lakásba valója már együtt van.

— Nem, ez nem az övé, ez a miénk öregeké — tiltakozik.

Mosolyogva feláll és invitál át a másik, szobába.

— Tessék, ez a Piroskáé — mutat körül a szobában.

Ha lehet, ez a szoba bútoraival talán a másiknál is szebb. Hogy a meglepődésem még nagyobb legyen, Matyi bácsi a harmadik szobába is benyit, ahol gyönyörű vajsárga konyhabútor veri vissza a délutáni napsugarat.

Lehet, hogy sután hangzik, de örülök a mások örömének. Piroska és a hozzá hasonló korúak joggal mondják:

— Megdolgoztunk érte, ez jár nekünk.

Igazuk van jar wkik

a szép bútor, most már jut is romló.

Nem ténfereg az utak mentén a munkanélküliek serege,

*m dobaljak matti oekerekre fiataljaink bútorait esztendő végén, mint régen a cselédekét. Nem, most már azon sem lepődöm meg, mikor Piroska kissé félszegen asztalunkhoz lép, két csészét tesz elénk és megkérdezi:

— Főztem kis feketét, sok cukorral szereti?

Ha akadna valaki, aki azt mondaná, ez nagyképűség, sznobság, én perbe szállók vele. Vagy talán a városiaknak több joguk van beülni fe- ketézni a Zserbóba, meg a Tacskó-Mackóba?

Tudomásul kell venni, hogy falun is 1960-at írnak, s a technika náluk is technika.

Érdemes lenne kutatómunkát végezni, hogy az elmúlt 30 esztendő alatt hány eszköz, használati tárgy tűnt el örökre. de még inkább arra nézve, hány új született falun is.

A párló sajtárt meg a mosó- sujkot felváltotta a mosógép. Porszívó, kefélő, televízió ma már természetes dolgok s így van ez jól. Ezt akarjuk, ezért dolgozunk.

Másnap végigjártam a műhelyeket is. hadd i-'rmm, mit keresnék jó magam is, ha falun laknék. Jól esik körülnézni a bognárműhelyben az ismerői szerszámok között. Jó

kötésű fiatalember a mester, kérdezem, mennyit tud keres- ni.

— Elég keveset — válaszolja.

— Mégis, mennyi az a kevés, mit kap mondjuk egy új ke- rék elkészítéséért.

— Három és fél munkaegyseget.

Fejből |g gyorsan kész a számadás. Egy hét alatt elkészít négy kereket, mert any- nyit meg lehet, meg kell csinálnia, ha magát iparosnak meri nevezni. Keresett tehát 14 munkaegységet, ami 30 forintjával is 420 forint szorozva néggyel, az eredmény 1680 forint. Még hét-három nap fe- leslegje is marad a hónapból.

— Mit akar, magának megvan a havi 1700 forintja, ha kicsit rákapcsol, akár kétezer is.

— Ezt én is tudom, de hát az nem sok, a bányászok 3—4 ezret is keresnek.

Valahol itt a „de hát” körül van a hiba a tagság gondolkozásában.

Ha már itt vagyok, akkor vitatkozzunk.

(Folytatása következik.)

G yenig Járni