Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

mm. remtuA* 17. NAPLÓ Toll seprő Idézetek egy menetrendből Már régóta tart a vita vfe.ro-i «unitban: villamos vagy autó­busz? Mindkettőnek vannak pártfogói, ellenzői. Vegyük csalt a buszt! Mindenki eiiame- ri, a villamosnál sokkal gyor­sabb közlekedési eszköz, nem lut síneken, bárhonnan indít­ható. És mégis! Sokan sajnál­ják^ a villamosokat, melyekre rátért még a mérkőzések tő* -liege is, s amelyek gondosan megvárják a felszállni akaró­kat, Gondoljunk csak a szer­dai, szombati piaci napokra, .tmlkor Pécsre özönllk a sok falusi jókora szatyrokkal, ko­sarakkal! Még a tágas villa­mosokon Is aüg fémek, el, nem­hogy a buszokon! Más baj is van a buszokkal! Idegen, de néha még pécsi is alig tud tá­jékozódni a buszok indulási ideje felől. A Széchenyi téren (de csak ott!) egy-két apróbe­tűs menetrendféle ugyan akad, de mire abból valaki megálla­pítja az indulási időt, addigra éppen az orra elől meglóg a busz. Ha valaki tájékozódni Ekar az indulási időről, leg­célszerűbb, ha a PKV-irodában zsebmenetrendet vásárol. Ezt tettük mi is, de bárcsak ne tettük volna! Most nem lepne toliseprű zni való! A Pécsi Közlekedési Válla­lat nemrég kiadott menetrend­jének mindjárt az első lapján a következő szöveg olvasható: a ., kettőhetes” jelző, mert korlátúin 9.— Ft." Ennek a kőkeménynek minden szavát kifogásolnunk kell. Helytelen a „kettőhuetes“ jelző, mert nyelvünkben a „kát" számne­vet használjuk jelzőül, a „ket­tő“ pedig önállóan. Ne írjuk, és ne mondjuk tehát: kettő- száz, kettőezer, kettőhetes, kettőéves! Mikor használjuk mégis a kettőt? Írásban csak csekken, postai, vasúti utalványokon, az élő­beszédben pedig akkor, ha at­tól kell tartanunk, hogy össze­tévesztik a hét számnévvel. Éppen ezért ajánljuk, hogy az új kiadaaban a „kéttünetes’' jelzős kifejezést cseréljék fel a „héthetes“-*el. Másik érdekessége a közle­ménynek a „dolgozó bérlet“ jelzős szó. A kibernetika tudó­sai sokféle dolgozó gépet ké­szítettek már, de dolgozó bér­letet aligha. A szövegszerkesz­tő bizonyára azt akarta kife­jezni, hogy a kéthetes bérlet a dolgozóknak, a dolgozók ré­szére váltható csak. Hogy a korlátlan 9.— Ft, mit jelent, nem tudjuk. Ha felírnánk a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságához, fejtsék meg, mi a különbség a korlá­tolt és a korlátúin 9.-— Ft kö­zött, bizonyéra nem a pénzt, hanem a kérdezőt tartanák korlátoltnak. Ügy véljük, is­mét a fogalmazó tévedett, mert nem a 9.-— Ft korlátlan, ha­nem az utazási lehetőség. A 17. lapon komoly figyel­meztetés szól az ifjúsághoz: „Kérjük a tanulókat és az if- jabbakat, adják át ülőhelyei­ket az idősebb utasoknak, kü­lönösen a terhes és gyermekes anyáknak.“ Ez a kérelem több okból is félreérthető. Tudjuk, hogy a kis első osztályosok 6—7 éve­sek Az ezeknél „ifjabbak" csak 4—5 évesek lehetnek. Ezektől senki sem irigyli az ülőhelyeket, hisz az említett mondat végén a gyermeke? anyáknak is ülőhely-átengedést javasolna a szerkesztő, ha ezt írta volna: „a terhes vagy a gyermekes anyáknak“ — így azonban kettős feltételhez köt­ve az ügyet, sem a terhes, sem a gyermekes anyák nem ülhetnek le, hanem csak azok, akik terhes és gyermekes anyák egyszerre. A szöveg szerint a tanulók­nak és csöppségeknek nem a helyüket, hanem a helyeiket kell átadniok. E szerint tehát a pácai járműveken kövérség­re való tekintet nélkül min­denki több helyet is Igényel­het. Nem valószínű. Hisz a buszokban néha állni is alig lehet! Végül, ha nem is mint érde­keltek, de tiltakoznunk kell az ellen is, hogy a „terhes és gyermekes anyákat“ a szöveg­író az idősebb utasok csoport­jába sorolja. Bizonyára sok kismama tiltakoznék ellene! Befejezésül még egy PKV- érdukeseégre hívjuk tel a fi­gyelmet. A Széchenyi téren több helyütt is olvasható a közlemény, hogy a PKV éjsza­kai autóbuszjáratokat állít be a külső városrészekbe. Koméi jük. hog}' a buszvezetők az éj­szakai járatok ellenére sem lesznek beállítva. Or. Tóth István Több mint 120 külföldi társasutazást szervez az idén azEx press Ifjúsági Utazási és Szolgáltató V A szovjetunióba tizenöt és so napes utazásokat szerveznek. A Csap—Moszkva—Le­ningrad és a Csap—Moszkva—Lenin grád—Kiev útvonalon 15 nap a ki­rándulás időtartama. Az elsőnél február 29, március 3, 14, 3», áp­rilis 12, 13 szeptember 21, októ­ber 5. 1!) és november 2. az in­dulások időpontja. A részvételi díj 1992 Ft. A másodiknál a? uta­zás időpontjai június 24, 30 és jú­lius 1, 9, 15, 24, 25, augusztus U, 22, 24, 23, szeptember 7, 10, 11, 12, Ifi. Részvételi díj 2190,— Ft. A húsznapos utak Csap—Moszkva— Krim—Kiev és Csap—Moszkva— Kaukázus—Kieven keresztül vezet­nek. Indulások a krimi útvonalon Július 11. augusztus 7, 21, és szep­tember Ifi. Részvételi díj 2645,— Ft. A kaukázusi útra a részvételi díj 2655.-- Ft. utazások időpontja június 5, 9, 29, július 27, aug. 26. A további külföldi utak a kö­vetkezők: Brno—Bratislava négy és fél nap. Részvételi díj 720 Ft. Indulás április 29, május 1, 3, és 5-én. Prága—Bratislava hét és fél­napos öt. Részvételi díj 1014 Ft. — Indulás május io, 14, is, 23. — Bratislava—Magas-Tatra—Prága 14 és fél nap. Részvételi dij 1735 Ft. Időpontok: július 7, 1«, 24, augusz­tus 1, 9. Prága—Sobesln—Karlovy Vary 15 és fél nap. Részvételi díj 1620. — indulás: július UI, 25, — augusztus 8, 19. — a lipcsei tava­Hanyszahású lav'szi divairevü • Pécsett és Mohácson Bár még a tél utolján tar- j tünk, de a budapesti Ruha­ipari Tervező Vállalat már jó- előre készül 1960. évi ta­vaszi és nyári készruha da­rabjainak Baranya megye vá­rosaiban való bemutatására. A vállalat tervbevette, hogy a pécsi Déldunántúli Textil és Felsőruha Nagykereskedelmi Vállalat közreműködésével nagyszabású divatrevűt rendez Pécsett és Mohácson az ötve­nedik Nemzetközi Nőnap al­kalmából. A terv szerint a divatrevűt Mohácson március 6-ón, Pé­csett periig március 7-én ren­dezi meg. Ez alkalommal be­mutatják a tavaszi és nyári konfekció modelleket. A di- vatrevű keretében budapesti művészek is fellépnek, többek között: Biliesí Tivadar, Vámos János, valamint Zárai Már­ta, akik műsorral szórakoztat­ják majd a divatrevű közön­ségét. szí vásárra szervezett utazások út­vonala Lipcse—Drezda, tartama 8 nap, indulás február 26 és már­cius 3. — Részvételi dij 1280 Ft. A NEMET DEMOKRATIKUS köztársaságba indított további utazások: Drezda —Meissen—Lipcse—Weimar—Bu- chemvald, Időtartama 14 nap. In­dulás májua 30. június 13, ifi, 27, 30, július U, 14, 25, 28, augusztus 8, 11, 22, 26, szeptember 5, 8, 12, 19, 26, okt. 10. Részvételi díj 1718 Ft, Berlin—Potsdam—Königstein- Drezda. Időtartam 14 nap. Indulás március 4, április 28, október 4. Részvételi díj 1895 Ft. Stralsund— Oraal—Müritz. Időtartam ifi nap. Indulás jún., augusztus hő. Rész­vételi díj 1930 forint. Rügen szi­get (Nyári tábor) Ifi nap. Indulás június 6, 20, július 4, 18, augusz­tus l, 15, 29. Részvételi díj 1930 forint. Weimar—Buchen wald—J éna— Oberdorf—Shul—Eisenach—Wart­burg. Időtartam 16 nap. Indulás május 26, június 23, július 21, au» gusztus 18. Részvételi dij 1650 fo­rint. Erfurt—Weimar—Buchenwald— Fridricjiroda—Gotha—Eisenach- Wartburg. Időtartam 1« nap. In­dulás május 19, június 30, július 7, 14, 25. Részvételi díj I960 forint. Drezda—Molssen—Hohnstein— Ostrau 15 és fél nap időtartam. Indulás május 19, június 2, 9, 23, július 8, 21, augusztus 4, 18, szep­tember, i. Részvételi díj 1950 forint. Drezda—Miessen—F rauenstein— «elten—Freiberg—Karl Max Riadt. Időtartam 15 és fél nap. Indulás június 23, július 7, 31, augusztus 4, 18, szeptember l. Részvételi díj 1590 forint. Halle—Lipcse—Blankenburg— Thale—Wernigerode. Időtartam 10 nap. Indulás május 80, június 18. július U, 28, augusztus 8, 26, szep­tember 1. Részvételi dij 1690 forint, LENGTE LORSZA G: Krakkó—Gdynia—Varsó. Időtar­tam 14 és fél nap; Indulás június 20, július 2, 8, augusztus 13, 20, 27, Rés,’.vételi díj 1750 forint. Katovice—aeinoujscie—Szczezin— Varsó. Időtartam 14 és fél nap. In­dulás augusztus 5. 13. Részvétei! dij 1750 forint. BULGARIA: Várna—Burgas—Prlmorszko. Idő­tartam 17 nap. Indulás június 22, július 15. Részvételi dij 1737 forint. A fenti társasutazásokra az Ex­press Ifjúsági Utazási és Szolgál­taié Vállalatnál leliet jelentkezni, ahol bővebb felvilágosításokat ad­nak a társasutazásokra vonatko­zóan. A tant felsorolt utazásokban az étkezés, szállás, és utszás költ­ségei bentfoglaltatnak. A költő­pénzt a megfelelő forint összeg befizetése ellenében kapják meg a résztvevők. Az utazások időtar­tamában az oda- és visszautazás ideje is beleszámít Lebontják és újjáépítik a mecseki Kait ukk -esd ráüt Pócu város lakosságának valamikor kedvenc kiránduló- helye volt a Mecseken, a Dö- mörkapui Mejiedókház közvet­len szomszédságában lévp Kakukk-csárda, amely elhanya goit állapota miatt az évek so­rán használhatatlanná vált. A Turlsstaházakat Kezelő Válla­lat mór az elmúlt évben lerv- bevette, hogy a rossz állapot­ban lévő épületet rendbehozat- ja és a helyiséget ismét átad­ja rendeltetésének. A múlt hét végén Pé­csett járt a Túr istaházakat Kezelő Vállalat igazgatója a Kakukk-csárda lebontása és újjáépítése, valamint a Dö- mörkapui Menedékház tata­rozása ügyében. A vállalat igazgatója közölte, hogy a Kakukk-csárda lebontására és újjáépítésére, valamint a Pö- mörkapui Menedékház tataro­zására, a terrapzok bővítésére, összesen 1 600 000 forintot for­dítanak ez évben, A Pécsi Tervező Iroda Ígé­retet tett arra, hogy a Kakukk csárda újjáépítésének tervét ez óv június 15-ig elkészíti és a vállalat rendelkezésre bocsát­ja, Amint a terv elkészül, rög­tön megkezdik a Kakukk-csár­da újjáépítését.; Országos történész konferenciát és tudományos ülésszakot rendez Pécseit, felszabadu ősi jubileumi-, és tanácsköztársasági emlékkönyvet ad ki a Magyar Történelmi Társulat Dé!-Dunántüíi Csoportja A Magyar Történelmi Tár­sulat 19ö4-ben az ország kü­lönböző területein csoportokat hozott létre azzal a céllal, hogy működését decentralizál­ja és sikeresen mozgósítsa a vidéken élő történelemkuta­tókat. Hat évvel ezelőtt így jött létre a Magyar Történel­mi Társulat Déldunántúli Cso­portja íg amely öt megye: Veszprém, Zala, Somogy, Tol­na és Baranya megye törté- neszeit foglalja magában. A Magyar Történelmi Tár­sulat DéldunántúU Csoportja most készítette el 1960. évi tervét, amelyben több orszá­gos jelentőségű rendezvény és A társaság egyik tag­ja azt ajánlja, hogy menjünk be a sétatéri Kioszkba és igyunk egy pohár bort. Igyunk. Váltjuk a blokkot, mérik a bort. Sokan vagyunk, alig fé­rünk, Magas, soványarcú férfi — negyven év körüli lehet — tolakszik mellém. A pultra teszi kétdecis poharát, s a po­hár mellé könyököl. Ejnye, de ismerős. Igen, határozottan rá­ismerek. Nemrég. amikor a rendőrségen „cikktéma’’ után jártam, O is ott volt. A nyo­moz ótiszt előtt egy széken ült. Emlékszem a tiszt szavaira: ~ Bejött a felesége panasz- , hodni, hogy már két hónapja a fizetésnek csak a maradékát haza. Abból pedig nem tu* a család megélni. A mostani „pultszomszédom” emlékszem — vsak fes^en- gett a széken s kezével valami ®Ä*n mozdulatot tett, mint akarja mondani, hogy: la t Vlen- W meg « ,ró­l^dotta, hogy ez nem hétért. elvál,alja, hogy néha honu „e?}i~egl> fröccsre, de e-%rn keresetét elinná? Hat , .'' ■ eet az asszony csak rde«éfc meff igaza d0kat’ klnek van Astún amikor részegen hazamegy. « két gyerek cmk hl\llXa *ar.ok'”- F’ Inek az ap­juktól. A feleségét ,H megveri. Ö mondotta. Tagadott. Nem mía he nem verekszik. Nem érti, hogy iu a rendőrségen mindjárt ..kész- Pénznek’’ veszik, ha egy asz- szony bejön panaszkodni _ pedlg nem veszik ,kés-- Venzvek”. A rendőrségen a p?y*k «lapján dolgoznak, azt. nem tudta, hogy nyomozó íróasztalán ott vol- rnilii? f*0™“Védők vallomásai, _ . , *üybehan.\)zóan igazolták * feleseg panaszait. — Most az egyszer még egy figyelmeztetéssel megússza —» mondta a nyomozó, — De leg­közelebb már ne találkozzunk ilyen ügyben. Méltatlankodva hagyta el a szobát. Hogy őneki mennyi el­lensége van — mormogta. MOS itt áll mellettem két barátjával. Mi még az el­ső pohárnak a felét sem ittuk meg, Ők már a harmadikkal hajtják fel. ő fizet. Miközben a poharakat hozza a söntéstől, véletlenül meglök a könyöké­vel, a teli poharak vxeglöty- tyennek s az én kabátom válla is bortól lesz „vizes”. — Bocsánat... ba... — mondja, majd „fájdalomdíjul”’ felajánl egy deci bort, Már hozza is, hiába szabadlcozom hogy nem haragszom, kényte­len vagyok „békepoharat” üríteni. Már alapos spicce van, jó lesz odébbállni. De nem hagy elmenni, megfogja a ka­bátomat és úgy mondja: — Most mondja meg... de most őszintém... hát nem iha­tok én meg egy pohár bort? Ki tiltja ezt meg? — Én nem tiltom meg, lát­hatja. De nem egy, sem két pohárról van szó. Igaz? — kér­dem. Aztán — mintegy vic­cesen — hozzáteszem: — Jó lesz hazamenni, várja a család. Réveteg szemmel néz ránk. Aztán előveszi a pénztárcáját és mutatja, Ma meg „csak” ,?0 forint árát ivott, illetve ittak meg. Ennyi — szerinte — iga­zán megjár. Különösen így 'fi' zetts napján. A két barátja közül az egyik igazat ad neki, a máíik így mondja el állás­pontját: — Én is megiszom egy-két pohárral, de az nem megy a család rovására. Bolond em­ber az, aki megissza a kere­setét. De én már megyek is. rvlva... ISO forint volt már csak nála... Ha a vészharang kongatá- sáf'a nincs is szükség, de szá­mos ehhez hasonló „ügy” van. F ele végek járnak kétségbe­esve rendőrségre, nőtanácsra, iszákos férjeikre panaszkod­nak. Különösen fizetés napján dugig telnek a kocsmák és so­kan vannak, akik elvétik a mértéket. József Attila Mun­kásak című versében így ir: ... s két drei fröccsel becsüljük magunk.” Abban az időben sok esetben talán érthető volt, És elment. Valószínű azért mert látja, hogy két torsa már túl volt a szalonspiccen. Mi is távoztunk, ők ketten még maradtak... Érdeken véletlen. Né­hány nap múlva megtudtam, hogy az én ismerősöm ugyan­vsak a pohár fenekére nézett, — Megint fizetés napja volt — mondta a felesége. — Az egyik kocsmában találtain rá. «Kcal az asztalt* volt bo­ha a munkás borba fojtotta bánatát. Mg nincs ok erre. Ott ssámmun ma u mérték nélkül, derűrc-borúra isznak. Megfeledkeznek asg- szonyról, gyerekről, családról, o ?}em „két deci fröccsel” be­csülik magukat, hanem leg­alább két-három literrel. Csa­ládi tragédiák fakadnak eb­ből. llol a kiút? GARAT FERENC munkásmozgalmi, valamint felszabadulási dokumentum nyiivánoeságrahozása, közre­adása (szerepel. Többek között tervbevette a dicsősége« Ma­gyar Tanácsköztársaság pécs- baranyai emlékkönyvének megírását. A munkálatokat a tizenkét szerző befejezte, a kézirat a Pécsi Szikra Nyom­dában van, ahol szedését már megkezdték. A tanácsköztársasági kötet a maga nemében országos vi­szonylatban is sajátos, egye­dülálló lesz, mert Pécs és Ba­ranya megye túlnyomó része 1918 november 14-e és 1921 augusztus 20-a között szerb megszállás alatt volt. Valójá­ban csak a sásdi járás és né­hány más község tartozott a tanácsköztársaság! kormány­zat alá. Ezért a jubileumi emlék­könyv ' szerkesztő bizottsága úgy határozott, hogy a mun­kás mozgalmaknak és a politikai eseményeknek általában tá- gabb keretet jelöl meg. így a Magyar TauácsköztanBuság «m lékor? írott mű felöleli vidé­künk munkásmozgalmának leglényegesebb fejlődéseit már a századfordulótól kezdve. , Foglalkozik az agrárprole- táriátus szervezkedésével és ez értelmiségiek bizonyos problé­májával. A kötet eseményeit a szerbek kivonulásával zár­ják le. A munkatársak között van a Pécsi Állami Levéltár 3, a Pedagógiai Főiskola tör­téneti tanszékének 3, a TJT, a Magyar Tudományos Aka­démia Duntántúli Tudomá­nyos Intézetének 3 dolgozója. Néhány középiskolai történe­lem ianái- is bekapcsolódott a munkába. A szerzők beható levéltári kutatásokkal arra törekedtek, hogy az említett problémakörrel kapcsolatban minél több eddig ismeretlen anyagot tárjanak fel. A mun­katársak működését nagymér­tékben segítette, támogatta a párt Központi Bizottsága Párt- történeti Intézete, valamint az MSZMP Pécs városi bizottsá­ga. A könyv terjedelme 19 ív lész. Ebből 3 ív az értékesebb dokumentációt tárja majd az olvasó elé. A tanácsköztársasági kötet kiadása mellett, a Dél dunán­túli Csoport tervbe ve Lie, hogy hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából, 1960. április elején Pécsett, tudo­mányos ülésszakot rendez, amely május végén fejeződik majd be. Az előadássorozat­ban öt főrtöadás lesz korre­ferátumokkal. Az ülésszak rendezésébe«, ezőgmomm Jfé- i esi tudományos intézmény, társadalmi-tudomanyae egye­sület, sőt a Magyar Jogász Szövetség joatörténeti osztá­lya is rés/.tveszt A tudományos ülésszak má­jus 19 és 21-e között, Pécsett, egy országos történész konfe­renciával kezdődik. A konfe­renciának előreláthatóan szé­leskörű rendezősége lesz, még­pedig az eddigi konferenciák­tól eltérően, a Művelődésügyi Minisztérium, illetve a taná­csok művelődési osztályai, a Hazafias Népfront bizottságok és természetesen a Magyar Történelmi Társulat központ­ja is részt vesz a rendezésben. Az ünnepi ülésszak és az or­szágos történész konferencia előadásainak egy részét — amelyek kivétel nélkül tudo­mányos értekezések lesznek — a Magyar Történelmi Társu­lat Dóldunántúli Csoportja, felszabadulásunk 15, évfordu­lója tiszteletére, felszabadulá­si jubileumi kötetben adja majd ki. Az eddigi tervek szerint — amelyek már csaknem végle­geseknek tekinthetők — 17 kutató a következő témákkal foglalkozik majd a felszaba­dulási jubileumi kötetben: a felszabadulás hadműveleti ese­ményei, beleértve a partizán harcokat is; * Kommunista Párt pécsi szervezetének sze­repe a város politikai, gazda­sági, társadalmi és kulturális átalakulásában; a Nemzeti Bi­zottságok feladatai; a földre­form végrehajtása; a pécsi ür­me lös zö vet kezetek története; a pécsvidéki* bányamunkások élete és munkaviszonyai; a pécsi városi tanács kezelésé­ben lévő üzemek fejlődéstör­ténete; az iskolák államosí­tása, az oktatásügy fontosabb eredményei; a tanácsi, a tu­dományos és társadalmi-tudo­mányos szervek és intézmé­nyek a művelődés szolgálatá­ban; Pécs népesedése a szá­zadfordulótól napjainkig < a fentién zeti-folcl rajzi tényezők vizsgálata népgazdasági fel­adataink teljesebb megoldása érdekében. A gazdagnak Ígérkező kö­tet terjedelme mintegy 29 ív lesz, A felszabadulási" júhUe- umi kötet a terv szerint, ez év őszén jelenik meg. Elisme­rés illeti a Magyar Történőim’ Társulat DéldunántúU Cso­portjának tagjait, történészeit, akik kollektív munkájukkái, méltó emleket állítanak a di­csőséges Magyar Tanácsköz- ai-sasug es felszabadulásunk 15. évfordulója emlékére. Pusefai Jóssal

Next

/
Oldalképek
Tartalom