Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-17 / 40. szám

»6«. FEBRUAR If. Pf ÁPLO 3 Bogy gyorsabban forogjon a „négy kerék** Mtár az országúton, akár városban járunk, lépten knon össze találkozunk a Cs Autóközlekedési Válla- gépkocsijaival. Az évek én népszerűvé vált „TEFU” kocsik sokszázezer kilomé­tert hagyva maguk mögött, lyolítják le megyénk szál­éi feladatait. Nehéz dolguk \ a gyorsan fejlődő Bara­an. Hát bizony a feladat ne- — mondja Dunai elvtárs lilalat terv- és statisztikai tője. — A múlt évben is kissé lemaradtunk, kb. millió-kétszázezer forinttal teségi tervünk teljesítésé­ig Ennek okát nagyrészt jn látjuk, hogy a helyi sgű fuvarozás, a város te- én erősen megnőtt. Rövid alatt a város hatalmasat 'tt, sokat kell szállítani itöipari, Élelmiszerkeres- ilmi, Ruha- és Cipőipari latnak stb. — Kevés a gépkocsi-állomá­nyuk? — Ezt nem lehetne monda­ni — felel elgondolkozva, — mivel körülbelül 35 új Zil gyártmányú gépkocsit kap­tunk tavaly. A hiba ott jelent­kezik, hogy a fuvaroztatók sokat vára­koztatják a kocsikat, emiatt nem tudjuk gazdaságosan kihasználni őket. Bár 1958-ban a gépkocsiki­használás ötvenegy egész há­rom tized százalék volt, 1959- ben már ötvenkettő egész hat­tized százalékra javult, de ez­zel még egyáltalán nem va­gyunk megelégedve. Ebben az évben jobb eredményeket sze­retnénk elérni. — Milyen terveik vannak 1960-ra? — Ebben az évben a tervek végrehajtása még több és jobb munkát követel — válaszol Dunai elvtárs, — A múlt évi Ők a siklósi üzemekben liklósoK hosszú időn keresztül probléma volt a nők fog- itatása. Volt ugyan téglagyár, meg ott volt a Siklósi Fa- Vállalat is, de mindez kevésnek bizonyult. A faipari tónál elég sok nő dolgozott és dolgozik jelenleg is. Ez a lat jelenleg 3 Duna háromajtós szekrényeiket, méhkap- 1 és parkettákat gyárt. Nyolcvanezer méhkaptárt gyár­ebben az évben — ennek bizonyára örülnek a mehé- -, amelyből 6800 darab Nagyboconádi, 200 darab anyag- kóló és 1000 Hunor lesz. Mint dri Németh Jenő, a vál- főkönyvelője elmondotta, ugyancsak ebben az évben gy 18 000 négyzetméter parkettát is gyártanak, ami ha is sok, de mégis csak: segíti a lakásépítkezéseket. v legtöbb nő azonban mégis a legfiatalabb üzemben, a Kesztyűgyár siklósi kirendeltségében dolgozik. Ez az még alig féléves, és máris 190 dolgozót foglalkoztáit. És döntő többségükben nők; arrógépek kattognak, a fiatal lányok kezében szaporán lg a varrótű. Nemsokára hozzákezdenek az üzem átalakí- oz is, ami nem kevesebb, mint nyolcmillió forintot emészt <s az átalakított üzembe megjönnek az új, villanymeg- sú varrógépek is Csehszlovákiából és a Német Szövet- toztarsaságból és akkor mutathatják meg igazán a siklósi iyok és lányok, hogy mire képesek, #•# hatvan-millió forintos tervhez viszonyítva, idén hetvenöt millió forintos tervet kell biz­tosítani. Természetesen gép- kocsiparkunk is kettószázhet- venkilenc darabról három­száztizenötre szaporodik, azon­kívül nagy segítségünkre lesz két rakodógép, amit az idén állítunk be. — No, meg azután a mun­kaversenyt is tovább folytat­juk — veszi át a szót, a köz­ben odaérkező Ambrus János párttitkár elvtárs. Szocialista munkabrigádo­kat alakítunk, a gépkocsi­kat átadjuk szocialista meg­őrzésre és gépkocsivezetői iskolát állítunk fel, ahol saját „szájunk íze” sze­rint oktatjuk leendő gépkocsi- vezetőinket. Reméljük, hogy ez lendületet visz eddigi mun­kánkba, és ha nehezen is, de megbirkózunk a feladatokkal. Nos éppen itt jön két régi gépkocsivezető, majd ők el­mondják, hogyan látják eze­ket a dolgokat. Pénzes Gábor és Pernek László elvtársak két éve dol­goznak a vállalatnál. Jó pár ezer kilométer van a hátuk mögött, és ez alatt az idő alatt a közlekedésrendészetben elő­írtakat betartották, szabály­talanságot nem követtek el, a vállalat kiváló gépkocsiveze­tői. *— A fiafcaloíjjkal jobban meg kellene szerettetni a szak mát — kapcsolódik a beszéd­be Persek elvtárs. — Jó dolog lesz, ha minden fiatal és idő­sebb dolgozó átveszi szocialis­ta megőrzésre a gépkocsiját Jobban fognak vigyázni és megtanulják a kocsit szeretni. Én nagyon szeretem a masiná­mat, de mondhatom nem is szokott cserben hagyni. A felújító műhelyben Har- ka János elvtárs fogad. 36 éve dolgozik a szakmában, mint gépkocsiszerelő. A vállalatnál ő az „újítókirály” mivel ő ad­ta be eddig a legtöbb újítást. X_.átom a műhelyben sok fiatal dolgozik. Meg is kérdem tőle: — Szeret a fiatalokkal fog­lalkozni? — Harminchat éve vagyok autószerelő — mondja János bácsi. — Ez alatt az idő alatt igen sok fiatalt neveltem a szakmán ak. Van közöttük ilyen is, olyan is, de én egyformán szeretem őket. Tanítgatom, oktatgatom a gépkocsiszerelés művészetére, mert higgyje el, nincs szebb érzés, mint a szak­tudást átadni egy fiatalnak és a keze nyomán látni az ok­tatás eredményeit. (Fertői) Épül as ela& magyar szilészter-gyár A Nitrogénkémiai Vállalat vegyészmérnökei több éves kí- aérletsorozat után próbaüze­mükben kidolgozták az ipar egyik legkeresettebb anyagá­nak, a szilésztemek gyártását. Az alkoholból kivont folyékony, átlátszó terméket a külföldihez hasonló minőségben, két vál­tozatban állították elő labora­tóriumi készülékekben. A ve­gyianyaggal egész sor, évek óta halogatott problémát ol­danak meg a legkülönbözőbb gyárakban. A kidolgozott gyártási eljá­rás alapján a nitrokémia gyár­telepén építik az első magyar szilészter gyárat. Az üzemek még az idén munkához lát nak és 60 tonnát készítenek az új anyagból. Az idei gyár­tás tapasztalatainak figyelem- bevételével az ötéves tervben tovább bővítik az üzemet; Talán nem is utópia Gyermekbaleseteket okozott a szülők gondatlansága Az elmúlt negyvennyolc órában sok munkát adtak a mentőiknek a gondatlanságból keletkezett gyermekbalesetek. Katies Éva másfél éves, Kos­suth Lajos utcai gyermek egy literes üveggel játszott, amely eltörött. Bal térdén körülbelül három centiméter hosszú csontig hatoló sérülés keletke­zett. A mentők beszállították a Gyermekklinikára; Meszes-pusztán Szőke Mária hároméves gyermek édesanyja a forralt tejet a földre tette le, hogy kihűljön; A kisgyermek belelépett a forralt tejbe és jobb lábfején, talpán, valamint lábszárán égési sebeket szen­vedett. A mentők beszállítot­ták a Gyermekklinikára; Dobos Gyula, hároméves vókányi lakos, tizenöt centi­méter hosszú síppal játszott a gyermek a sípot a szájában tartotta és közben elesett. A felső és alsó száj pad alatt, kö­rülbelül öt centiméter hosszú szakított seb keletkezett. A mentők beszállították Pécsre a Gyermekklinikára; Július 23-án kezdődnek a szegedi ünnepi játékok A szegedi ünnepi játékok művészeti bizottsága megtár­gyalta az idei műsortervet, az előadások előkészületeit. Meg­állapodtak a megnyitás idő­pontjában: az idei szabadtéri játékok július 23-án Erkel: Hunyadi László című operájá­nak előadásával kezdődnek; Olvasom a hireket. Ilyene­ket: A Szovjetunió Országos Talajtani Tudományos Kutató Intézetében nagyhatású új mű­trágyát kísérleteztek ki. Ha 100 gramm molibdén-műtrágyát juttatunk egy hektárnyi, hüve­lyes növénnyel beültetett te­rületre, akkor a tapasztalat szerint a termésátlag igen nagy mértékben növekedik. Savanyú talajban a lóhere hektáronként 8—10, gyakran 20—30 mázsával nagyobb ter­mést ad. Emellett a széna jobb minőségű, az átlagosnál több fehérjét és karotint tar­talmaz. Nagy dolog; Aztán itt van egy másik hír. A Szovjetunióban, a kievi te­rületen fekvő Vörös Október kolhoz, amely 137 falut egye­sít, elhatározta, hogy az apró, egymástól távol fekvő falucs­kák helyett hat városi jellegű települést hoz létre. A hétéves terv folyamán a kolhozparasz­tok 1200 kényelmes lakást, klubokat és filmszínházakat, művelődési parkokat, uszodá­kat és stadionokat építenek. És ez nem egy kiragadott példa; így van ez a Szovjet­unió sok-sok kolhozában; Óriási mértékben fejlődik a szocialista világ mezőgazda­sága. Ami tegnap még álom­nak tűnt, az ma már valóság mindenütt; Az NDK-beli Wal- tersdorfban ■— ez négyszáz méterrel a tenger színe felett van — az egyik mintagazda, Gerhardt Weickert azt mond­ta: —> A mezőgazdaság szocia­lista átszervezése jó dolog, de csak a síkságon; Nálunk a hegyvidéken nem megy;»« Persze ezt a kijelentést ak­kor tette, amikor még nem tu­dott arról, hogy Elstervverdá- ban megkezdték már a gördü­lő fejőtelepek készítését és azt már ki is próbálták a krippeh- nai termelőszövetkezetben, A legelőkön fejik a teheneket. A neustadti „Fortscritt“ Művek­ben már kipróbálták a lejtős területeken jól használható trágyaszórókat és rakodókat is. Ez a jelen és a közelebbi jövő. A világsajtó beenged pillantani távolabbi jövőbe is. Távolabbi jövő? Ez a távolab­bi jövő is mindössze 39 év; A „Neues Deutschland“ nemrég közölte dr; Schick professzor­nak: „Az ezredforduló küszö­bén“ című cikkét, amelyben képiét p»róbál adni arról: vajon milyen lesz 40 év múlva az élet a termelőszövetkezetek­ben. A cikk így kezdődik: „Az Egységes Németország kombi­nát 7000 hektáron gazdálkodó dolgozói összegyűltek a műve­lődési otthon dísztermében, hogy meghallgassák az igazga­tó zárszámadási beszámolóját és végleg meghatározzák a 2000. évi tervelőirányzatokat. Tekintettel az ezredfordulóra, az igazgató beszámolójában az utóbbi tíz esztendő eredmé­nyeire és a következő évek perspektíváira is kitér,j,“ Miről szól ez a beszámoló? Arról, hogy miután 1995-ben a gazdaság utolsó tábláit is be­kapcsolták a permetező-öntö­zési hálózatba és már annyira előrehaladtak az automatizá­lási munkákkal, hogy rövide­sen beépíthetik a talaj ned­vességfokát és tápanyagtartal­mát megállapító műszereket; Az öntözőtelep kapcsoló-köz­pontjából néhány mozdulattal az egész területet el lehet lát­ni a szükséges vízzel és táp­anyaggal. A kertészeti részleg fóliákkal fedett, talajfűtéses területén ma már ugyanolyan jó termést érnek el, mint negyven évvel ezelőtt az üveg­házakban. A következő évben intenzív fényhatással tovább növelik a hozamot úgy, hogy télen is biztosítani tudják a lakosság friss zöldséggel való ellátását. Az automata gomba­gyárban kitenyésztett gomba­fajták nagyszerűen beváltak, A legelőkön befejezték az ár­kokat pótló csövek lerakását, amelyeknél kisnyomás szabá­lyozza a vízellátást. A legelő­kombinát kerítéseit és itató­berendezéseit ugyancsak auto­maták ellenőrzik; 1999-ben 700 hektáron 70 000 tonna silókukoricát és téli köz­testerményt termeltek, aminek a szárításánál azonban nehéz­ségek mutatkoznak. Ennek el­lenére egyelőre mégsem építik fel a szárítóüzem tervbevett harmadik részlegét, mert a ta­karmányalap növelése alga- kultúrák révén olyan gazda­ságosnak bizonyult, hogy egyéb zöldtakarmány vetése már célszerűtlennek tűnik; És így folytatódik tovább az igazgatói beszámoló; Egy német szakember fan­tasztikus elképzelése? Miért lenne fantasztikus? Ha arra gondolunk, hogy negyven év­vel ezelőtt még karbidlámpák­kal közlekedtek a gépkocsik és még nem ismertük a rá­diót, a televízióról és a szput- nyikokról nem is szólva, in-, kább az a valószínű, hogy még egyéb dolgok is valóra válnak, olyanok, amilyenekre még ez a német tudós sem gondolt. Valóra válnak, mert óriási ütemben fejlődik a tech­nika, mert ez a technika min­den szocialista országban, így nálunk is a közösen, termelő- szövetkezetekben dolgozó pa­rasztokat szolgálja; GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, va­lamint VEGYÉSZMÉRNÖ­KÖT keresünk, akik némi gyakorlattal rendelkeznek. Fizetés megegyezés szerint. Családosnak lakást bizto­sítunk. 109 Mohácsi Farostlemezgyár. MILLIOMOSOKRÓL , te* k^táraéfí _ — Tudja magún hogy régen mennyit fizettek az ura­dalomban? — szegezem neki a kérdést. — Ja, maguk mindig ezzel jönnek — tér ki a válasz elől. Igen, mi régiek már csak ilyenek vagyunk. Nem győ- I zünje eleget beszélni a múlt­ról, hogy fiataljaink annál jobban láthassák, mit jelent számukra a jelen. Én sem za­vartatom magam és felsorolom a konvenció járandóságomat, amiért látástól vakvlásig kel­leti robotolni. Egy esztendőre kaptam nyolc mázsa búzát, nyolc má­zsa rozsot, 1200 négyzetöl ku­koricaföldet (de a határ leg­rosszabb földjét), 600 négyszög­öl rétet. 300 négyszögöl ker­tet,^ 12 ürméter dorongját, 20 kiló sót és kihajthattam a tehe­net meg a göbét a legelőre, ha j volt.. Mindent összeadva sen. j tett ki 25 mázsa búza értékét. Szántó Károly, a tsz bog- narmest^re keresett 100 mázsa búzát. Rendjén van az, hogy weg ennél is többet akar, azért mégsem lehet lebecsülni a fenti eredményt. Lehetne több ; a keresete neki is, a többiek- I nek is, ha például 40 vagy 50 i ^oríJlt lenne egy munkaegység váétse,. Hm ~ “ ' ■ 15 000 olyan munkaegységet, ami mögött nincs vagy csak alig van elvégzett munka.. Ha nem egyenlősdi alapon szer­veznék meg a munkát s nem csak' azzal törődnének, hogy minél több munkaegységet tyazolion a brigádvezető, ha­nem azzal is, hogy minél több kukoricájuk teremjen. A bri­gádok végezhetik a munkája- kot külön-külön, de év vé­gén a zárszámadáskor a mű­velési ágitk összeredménye je­lenti a jövedelmet. Hiába dol­gozik jól a sajtüzem, ha két­szer annyit ráfizetnek a ba­romfiakra, vagy megfordítva. Tanúja voltam ^ vitának, ami Berta elvtárs, a növénytermesztési főagronó- mus és a nen,.rég telepített 10 hold szőlő kezelője között zaj­lott le. — Már pedig nekem az idén motoros permetezőt adjanak, mert anélkül nem terem bor — így az egyik. —’ hold szőlő még nem igényel motoros permetezőt, nem is lenne kihasználva, fe­lesleges beruházás. Elég oda a magasnyomású kézi permete­ző is — érvel a másik. — Még csak az hiányzik, hogy a dohá­nyosok is gépet követeljenek ** «fewaáwis fe­— Nem érdékel engem a do­hány meg a dinnye — mondja a szőlő megszállotja. És itt el is érkeztünk oda, ami még nincs jól Törődnie kell minden tsz-tagnak a rá­osztott munkán kívül álló dol­gokkal is, ami a tsz-szel ősz- szefügg. Az egyik ember nagyon jól jellemezte a helyeztet és a munliafegyelem jobbrafordulá- sának várható időpontját. — Sokkal előbbre leszünk majd. ha az emberék nem azt mondják — megyünk a tsz-be dolgozni, hanem arról beszél­nek — megyünk a magunké­ba dolgozni. Ezt pedig megtehetik már holnap is, nem kell várni ve­le holnaputánig. Vannak jócs­kán köztük olyandk, akik már tegnap is így gondolkoztak és éppen az ő munkájuk nyomán tartanak ott. ahol ma tarta­nak. A folyóban fürdő embert az ár is sodorja magával, de gyorsabban és biztosabban ér a célhoz, aki két karját mun­kára fogva úszni kezd. Szólni kell még az idoracl- lenességről is, ami ott lappang a tagok között. Négyezer hol­don gazdálkodni, felér effy üzemmel, ahol pedig elenged­hetetlen a pontos könyvelés, te bürokrácia, ahogyan sokan gondolják, hisz jelentős kész­letek vannak felhalmozva ter­ményből, takarmányból, álla­tokból, amit időnként mozgat­ni kell és szükséges, hogy mindennek nyoma maradjon, mit mire használtak fel. Az irodában ülők munkája ke­vésbé fontos, mint a terme­lés bármely ágában levőiké. Az ő munkájuk az az összefogó erő, aminek következtében nem válik a tsz vagyona Csá­ki szalmájává. J Esek a hibák esík pörsenések a „leányzó" arcán, amelyeket azonban nem elég kozmetikai szerekkel szépít- getni, hanem végleg meg kell gyógyítani, meg leéli szüntetni. Látják ezt a vezetők is. Sziveri Kálmán elnök be­számolójában kendőzés nélkül ostorozta a múltban elkövetett hibákat, nem kímélve önma­gát és a vezetőséget sem. __ Sz envedéllyel és bizakodással beszélt a jövőről. Mert a má- gocsi Béke Tsz-nek van jö­vője! Öröm és boldogság végig­járni a gazdaságot. Jól esik kezet rázni az emberekkel, akik az új formát mindinkább megtöltik tartalommal. CYENia JOZ&Sff

Next

/
Oldalképek
Tartalom