Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

WM. FEBRUAR 13.

NAPLÓ

3

Zárszámadás

Szederkényben

A szederkényi kultúrház, illetve a Karasica Gyöngye Tsz idvarán (a kettő ugyanis egy Vpületben foglal helyet) aszalóik és székek vannak egy- násra halmozva. Benn a nagyeremben idős asszony súrolja t padlót, álmosézemű embe- fek járnak-kelnek és tanakodtak. Minden ünnep utáni han- [ulatra emlékeztet.

I Zárszámadó közgyűlést taroltak szerdán. Vagy kétszáz- ftven ember szorongott odafenn; a tagság és a vendég- ereg. Részt vett az ünnepsé^

DeSk elvtárs, a pécsváradi isi pártbizottság munkatár- |a, Majzik Jeremiás elvtárs, járási tanács elnöke, a ME- iZÖV, a község tanács és épállomás képviselői.

Czinege József elnök beszámolója után került sor az ün- ;epcség régvárt részére, a ré- Kesedés kiosztáséira. 171 ezer printot fizettek ki ezúttal a agságnak. Harminchárom fohlt volt egy munkaegység érőké, ami egy első éves tsz párnára nem is rossz eredmény. (A Karasica Gyöngye íbruár 24-én ünnepli fenn- llásának első éves fordulóját.) Iz egy tagra eső munkaegy- pgek száma ugyanis — a betgeket nem számítva — elite a 230-at:

|a részesedés kiosztása után íjabb pénzösszeg, 91 634 forint pndorolt a tagság zsebébe ■— Hd járadék formájában •— lajd kezdetét vette az ünnepi Be sora és a tánc, amelyhez a »tárőrség zenekara húzta a Ipalávalót.

Hajnali öt és hat óra között entek az emberek haza, jó- idvűen és azzal az érzéssel, pgy nem dolgoztak hiába, (le lett a tsz-tagak éléskamMa;

(7/ módszerek, új anyagok

Műanyag-felhasználás az építőiparban — 12 ezer négyzetméter műanyagpadlót építenek be ebben az évben

7 kárpitos üzemrész épül

Mohácsi Bútorgyárban; A \git, mely zsúfolt, sötét és eszségtelen volt, üzemépítés patt lebontják. A most épülő ' üzemrész 63 méter hosszú,

I méter széles, világos, für- Ikkel és mosdókkal is el lesz tva. Május 15-én adják át lb deltetésének»

Tizenöt év alatt meg kell oldani Magyarországon a lakásproblémát, 15 év alatt 1 millió lakást kell felépíteni — határozta el a párt és a kormány.

E program a legszélesebb körben helyeslésre talált, nisz a lakáskérdés sok embernek jelent súlyos gondot. A tervet nem egy helyen bizonyos kétkedéssel is fogadták. Hogyan lehetséges ennyi lakást felépítem, honnan tud ehhez népi államunk annyi anyagot, munkaerőt, szakembert biztosítani? Baranya megye viszonylatában a lakás- probléma megoldása azt jelenti, hogy 15 év alatt kb. 15 ezer lakást kell építőiparunknak elkészíteni, felépíteni;

Nem, ez lehetetlenség —• mondják sokan. Meghaladja erőnket, kimeríti az ország tar talékait. A kételkedők azonban véleményük hangoztatásakor nem veszik figyelembe, hogy az építőipar is fejlődik, gépesedik, újabb és újabb módszerek gyökeresednek meg munkájában. —• Kétségtelen, hogy ilyen nagyméretű épít-, kezesi programot a hagyomá- j nyos építőipari módszerekkel megoldani nem lehet. Nem lehet már azért sem, mert az építőiparnak más feladatai is vannak, iskolákat, ipartelepeket, erőműveket, gyárakat, mezőgazdasági építményeket kell kiviteleznie.

Az építés korszerűsítése (kö- zégblokk, nagypanell) az előregyárt ás fejlődése mellett szükséges, hogy új, a hagyományosnál olcsóbb anyagokat kutassanak fel és térjenek át használatbavételükre, alkalmazásukra. Egy ilyen új anyag használatbavételét, alkalmazását mutatjuk most be olvasóinknak.

A Baranya megyei Építőipari Vállalat 1959-ben még alig használt fel műanyagokat. — Csupán idomoknál, szerelvényeknél, csőanyagoknál jelent kezett PVC-felhasználás. De általánosan is építőiparunk a 1 műanyagfelhasználásban elma- | radt a fejlett országok, külö- I nősen a Szovjetunió és CsehV ....."s': ' ....:? " ...... "'■'»sasi

Mű

anyagpadlóval borított szoba.

Szlovákia mögött. Múlt év novemberében Budapesten megrendeztek egy műanyagkiállítást, amelynek eredményeképpen egyszeriben a műanyagok felé fordult a beruházók, tervezők figyelme is;

Ebben az évben már 12 ezer, négyzetméter műanyagpadlót kap importszállításból a vállalat. A „Rheinische Linoleum- verke“ cég által megküldött mintapéldányok felkeltették az érdeklődést más műanyagok iránt is. A padlókollekciót a szivárvány minden színében állították elő. Fekete, szürke, vörös, világoskék, szebbnél szebb padlóanyagok állnak majd az építők rendelkezésére. A műanyagpadló előnye, hogy könnyen tisztítható, ellenáll a savnak, lúgnak, jó hő és hangszigetelő stb. Termelékenyebb a munkája, mert egyszerű betonalapzatra ragaszt ják fel, olcsóbb a parkettnál. Nem púposodik fel, mint a faanyag, nem deformálódik. A 12 ezer négyzetméter műanyagpadlót a nyugati városKacsaháj, kacsamáj...

jízentlaszló ~ ---------------------------------------------_____ ^ Almamellék

■z

ott, mély völgybekinőben, be- gyott víztükrök csillognak. Jvblabb baramfiólak és régi

fedasági épületek fehérlenek. ! egyik töltésnél átvezető Ion lehet odajutni.

ISz a híd olyan, mint a fonni Themze híres csapóhídja jcsak jóval primitívebb an- |f. Két fordított V-álakú ge- |)da csupán, amelyen kötél- icosok módjára kell egyen- yozni. Ijesztően hajlik és (korog minden lépesre. Az foer aggodalmasan pislog . ílybe, a jéghártyás víztükör- fs megborzong a kényszerülő gondolatától.:.

Rudrudrud . > rudrudJrud.,,

íej, de so'k. pulyka! S még p a kacsa! Feher, nagytes- 2 pekingi állatok, vidáman ickolnak a jeges tóban. Ek- |fn hápogást csapnak, aimj észre vesznek.

■’ lenne hát a Görösgali 11 Gazdaság Szentmárton- üzemegységének szent1 raajorja. Bán Ferenc ^ységvezető szerint vaíló- ps állatország ez. És nem i kacsa a legfőbb cikk, ha- i a hízott marha. Minden (ten eladnak 250—300 dana- I Annyira szépeik, hogy a leatnémet és svájci keres- jők kijönnek a helyszínre (GO—22 forintot fizetnek az hús kilójáért.

linden évben exportálnak fa 400 hízott birkát. Az első í.lítmány már elment, a kő- mezőre a közeljövőben ke- ! sor. Halastavukon — 108 fias víztükör — 328 mázsát úsztak tavaly. Minden üzem- iübb pénzt hoz a gazdaság ‘yhájára, mint a kacsa és iem mégis ez érdekéi, (gvszerű a magyarázata. Hírész építésénél használják fel

elsőízben.

Ugyancsak most kerül először felhasználásra mintegy 1000 kilogramm műanyag falfesték is, mely 15 ezer négyzetméter fal festésére lesz elegendő. A műanyag falfestéket a bevakolt falra mázolják, féi óra alatt megköt Utána bármikor szappanos lével lemosható a fal, nem kell festeni, meszelni.

A Baranya megyei Építőipari Vállalat három szakembert küldött el tanfolyamra, ahol elsajátítják az új műanyagok beépítését

A közeljövőben épített lakásokban, ahol kanyhabe rendezést is szerelnek fel, az asztal lapokat, mosdót, szintén műanyag borítással látják el, A háziasszony erre az aszbesz- tes műanyaglapra nyugodtan ráteheti a forró vasalót, lábast vagy bármit nem rongálja, égeti el az asztalt

Természetesen ezek az új műanyagok még korlátolt mennyiségben állnak csak a* építők rendelkezésére. Egyelő

re ezekből a cikkekből behozatalra szorulunk. Nagy figyel met érdemel viszont hogy mé{ így is olcsóbbak eddigi hagyó mányos anyagainknál és ez i tény egyúttal megmutatja i műanyagipar létesítésénél

I -CJJL a

ma

rha, minden

van. de a vízisszámyes tenyésztéssé! nagyon csehül állunk a megyében. A pecsenye- csirke-tenyésztés már meghonosodott kacsa- és libafarmja azonban egyetlen egy tsz-nek sem volt a múlt évben. Ezért úgy tekintek az ötszáz hápogó kacsára, mint a kincsek kincsére.

— Miért tartják a kacsákat? — kérdem a fiatal üzemegységvezetőtől.

— A naposkacsákért. Tavaly is éledtünk tízezret, az idén is annyit akarunk keltetni;

— Miért csak tízezret?

Bán élvtárs széttárja a karját:

— Mert nem vesznek többet. Keltethetnénk mi tizenöt- ezret is! De mit csinálnánk vele? Még a tízezret is nehezen tudtuk eladni!

Elújságolja: 1950-ben, ami- ,laau-Den, anr

faluban !»r a kacsaidé létesült, négy.

venezref keltettek. Nem kellett. A másik évben már kevesebbet. Ezt sem vették meg. így olvadt le a negyvenezres létszám tízezerre. S ha még ez sem fogy él, nem tudni, mi lesz. Vagy megunták az emberék a kacsát?;:s

Megunták? Még most is fülembe cseng az a versike, amit gyermekkoromban tanítottak az óvodában- ... „Kacsaháj, kacsamáj, szívetek most ugye fáj?” Aligha hiszem, hogy az utóbbi tíz év alatt úgy megváltozott az emberék falése! Valószínű, majd minden csa- ládav i szívesen fogadnák a jó ropogósra sült kacsapecsenyét — csak lenne! Mert a háztáji gazdaságok terméséből csak minden szökőévben kerül a városi ember tepsijébe!

Meg kell oldani a nagyüzemi

kacsatenyésztést!

Nincs messze az az idő, ami kor nemcsak a padló, a falai a mennyezet burtkolódik mi anyagba, hanem a lakások be rendezési tárgyai is abból álla nak. A Szovjetunióban má gyártják például a műanya fürdőkádakat, mosdókat, egyé eddig csak hagyományos alap anyagból készült tárgyaka Nyilvánvaló, hogy a 15 éve lakásépítési program megváló sításóhoz nagy segítséget ad nak az új módszerek mellei az új anyagok, amelyeknek al kaima zásától ha még idegen kednek is néhányan, elvitatha tatlanul a jövőt képviselik.

Szfits Istva

ü mezőgazdasági kinrviidnapo 2000 községet keresnek tel a föidmövesszövetkezetek könyvterjesztői

A Földművelődésügyi M nisztérium, a Művelődésük Minisztérium és a SZÖVOS szervezésében megkezdődött mezőgazdasági könyvhónai A mezőgazdasági könyv és f< lyóirat kiadó vállalat és a föle művelésszövetkezeti köny\ terjesztő vállalat a TIT agrái tudományi szakosztályán együttműködve több mint 20 községben rendez mezőgazris sági könyvahkétot. A földmí ves6zövetikezeti könyvterjeßs tők 2000 községben keresik fe a lakosságot. A termelőszövel kezed községekben a jövedel mező nagyüzemi gazdálkodá üzemszervezési kérdéseivel é a háztáji gazdálkodással fog lalkozó könyveket árusítjá1 nagyobb i

@áAk cZitaán. 95 mej

A Hunka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa élete munkásságáért a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Csók István kétszeres Kos- suth-díjas festőművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének 95. születésnapja alkalmából. A kitüntetést pénteken délben az idős mester lakásán adta át Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára.

A mamar képzőművészet egyik nagy alakja: Csók István ma 95 esztendje, 1865 február 13-án született Pusztaegresen. Szülei jómódú polgáremberek voltak, akik minden áldozatot meghoztak a kis Csók Istvánért,

Csók István a Dunántúlon tölti kora ifjúságát, itt szívja magába a dunántúli tájak és emberek sseretetét. Mindig szerette szűkebb hazáját és lélekben akkor sem szakadt el a Dunántúltól, amikor hosszú éveket töltött Münchenben és Párizsban. A boldog gyerekkor ragyogja be és kíséri el egész életére Csók Istvánt. Középiskolai_ tanulmányait Székesfehérváron és a budai reáliskolában végezte. Nem szerette az egyhangú iskolai órákat, mindig álmodozó lélek volt. Az egész család nagy megdöbbenéssel vette tudomásul elhatározását; festő akar lenni. 1882- ben Pestre megy, hogy festő iskolában tanulhasson. Csóknak azonban nem sok kedve volt a sablonos és egyhangú rajziskolához, szívesebben járt a Nemzeti Múzeum képtárába és a Műcsarnokba, ahol hosszú órákat gyönyörködött a nagy művészek alkotásaiban. Különösen Szinnyei Merse Pál Majálisa volt rá nagy hatással. Valami lázas nyugtalanság kerítette hatalmába és külföldre vágyott, ahol nagyobb teret adnak az egyéni elképzeléseknek, egyéni stílus kialakításának. A müncheni akadémiai szellem is ellensége volt minden új kezdeményezésnek, az egyéni kibontakozásnak. Kéz- , detben jól érezte itt magát, itt került közvetlen kapcsolatba Rippl-Rónai Józseffel, Iványi Grünwald Bélával, Ferenczy Károllyal és Hollósy Simonnal. Különösen ez utóbbi volt nagy hatással Csók egyéniségére, aki mindig nagy lelkesedéssel

beszélt Bastien-Lepager-ról. Mivel a müncheni akadémia is megcsontosodott, elavult alkotói módszereket tanított, Csók 1888-ban Párizsba került a „Julián” festőiskolába, ahol szabad teret adtak az egyéni elképzeléseknek, s nem törekedtek az egyéniség elfojtására.

1889-ben szerepelt először a „Krumplihámozók" című képére! a párizsi Szalonban, amelyet a zsűri dicséretben részesített. 1890-ben alkotta az „Úrvacsora” című festményt, amelyet kezdetben értetlenség és közöny fogadott még hazai körökben is. Csók több képét is részvétlenség fogadta kezdetben, míg az Jf.lrvák”-ka.l elnyerte az 1000 forintos társulati díjat, 1894-ben Bécsben aranyérmet és Antwerpenben is első osztályú aranyérmet nyert. A millenniumi pályázatra a „Báthori Erzsébettel” készült, amelyet azonban nem vettek át tőle. 1897-ben azonban, mikor a müncheni állami aranyéremmel kitüntették — a minisztérium megvásárolta.

Egymás után alkotja leg- nagyszerűbb képeit: „Dolce far niente”, „Cserényben”, „Öcsényi keresztelő”, „Teknővájó cigányold’. Csók István a női test alapos ismerője, sorra festi a szebbnél szebb aktokat. A „Müteremsarok”, amelyet érthetetlenül hűvösen fogadott Párizs — egyik legszebb alkotása. 1905-ben festette felesége képét, amely már felfogásban, stílusában egészen más, mint amit a müncheni iskola képviselt és tanított.

Csók csalódott Párizsban, s hazatérve számtalan népéletet ábrázoló képet festett. Mindig kereste az élet derűs színeit, s csak azt örökítette meg ecsetjével, ami szépségével, friss üdeségével hat az emberre.

A Züzü-sorozat, a Reggeliző- asztal, Keresztapa reggelije és a balatoni képek méltón képviselik Csók Istvánt a magyar képzőművészetben. Csók István realista festőként indul, később impresszionista, sőt néha a posztimpresszionista irányzat fa érződik képein. A tájképbe gyakran komponált csendéletet, portrét — ez Csók egyénisége, ez jelenti az új* szerűséget művészetében.

•«

Tíz percig a sarokban

Előre elárulom, hogy nem azért ültem a sarokban, mert nem ettem meg a Mirelit spenótot (tud niilik most csak azt lehet kapni), hanem azért, mert egy feketét fogyasztottam a sásdi cukrász dában és éppen egy sarokasztalnál. A legbelsőnél foglaltam helyet azért is, mert a .kilátás“ innen volt a legjobb. Meg a többi „jó“ hely foglalt volt. Egészen olyan, mint egy nagyvárosi pressó. Intim kis helyiség. Halkan sistereg a feketét főző presszógép. Pomgrácz Klárika ügyes mozdulatokkal készíti a megrendelt duplát Barna hajában hófehér. bóbita. Fodros pántú kötény van rajta, mely szorosan simul szabályosan szép, formás alakja köré;

A szemben lévő asztalnál fiatal szerelmespár; összebújva tervezgetnek. A biztonság kedvéért papírra is vetik, mert ugye a szó elszáll, de az írás megmarad. Bár az a nézetem, hogy itt sincsen óéve, mert a fiú igen szolidan, csak egy télifagyit fogyaszt, biztosan józan és spórolós férj lesz belőle;

Középen, a bejárat mellett egy taxisofőr ül. — hogy megnyugtassuk a közlekedésrendészetet — asztalán egy pohár szódavíz. Köz ben belép egy fiatalasszony, karján jól bebugyolált kisbabát tart, három csokoládécsúcsot kér és sietve távozik. Most. két eléggé jól öltözött fiatal cigányleány jön be, — a hideghez viszonyítva lengén öltözve; —

— Ebbő! kettőt kérünk — mutat egyik a fényes marcipán kacsákra. Klárika a fehérhez nyúl, hogy csomagoljon, mire a fiatalabb közbeszól, hogy ne fehéret, hanem sárgát csomagoljon be. (Az mégiscsak jobban illik a ruhájához.).

Közben megkapom a feketémet (nem teszek szentségtörést, de van olyan jó, mint a Mecsekben^}

Ekkor idősebb néni jön be, látszik rajta, hogy nem.ide való. Nagy csomagja van, négy krémest kér. De Klárika ismerheti, mert úgy üdvözli, mint a

törzsvendégeket

szokás.

— Jónapot, Gott- hár néni, mi újság Egerszegen? Nem tud a két nagy fia meglenni, a mi krémesünk nélkül? TUdom, ez jobban esik nekik, mint amit otthon sütnek, ügye?

— Bizony ezek megkívánják, hogy vigyek nekik egy- pár darabot, ha bennjárok Sásdon.

** Egyéniek-e még Gotthár néni?

— Hát, hogy gondolod lányom?! — mondja majdnem sértődötten — mi már az elején benn

voltunk. A falu szégyenére csak nem leszünk az utolsók?! Soh‘se vol tunk azok. No isten veled, lányom.

Ennyi történt egy hétköznap délelőtt 10 perc alatt a sásdi cukrászdában.

Gazdagb IstVfci