Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

WM. FEBRUAR 13. NAPLÓ 3 Zárszámadás Szederkényben A szederkényi kultúrház, il­letve a Karasica Gyöngye Tsz idvarán (a kettő ugyanis egy Vpületben foglal helyet) asz­alóik és székek vannak egy- násra halmozva. Benn a nagy­eremben idős asszony súrolja t padlót, álmosézemű embe- fek járnak-kelnek és tanakod­tak. Minden ünnep utáni han- [ulatra emlékeztet. I Zárszámadó közgyűlést tar­oltak szerdán. Vagy kétszáz- ftven ember szorongott oda­fenn; a tagság és a vendég- ereg. Részt vett az ünnepsé­^ DeSk elvtárs, a pécsváradi isi pártbizottság munkatár- |a, Majzik Jeremiás elvtárs, járási tanács elnöke, a ME- iZÖV, a község tanács és épállomás képviselői. Czinege József elnök beszá­molója után került sor az ün- ;epcség régvárt részére, a ré- Kesedés kiosztáséira. 171 ezer printot fizettek ki ezúttal a agságnak. Harminchárom fo­hlt volt egy munkaegység ér­őké, ami egy első éves tsz párnára nem is rossz ered­mény. (A Karasica Gyöngye íbruár 24-én ünnepli fenn- llásának első éves fordulóját.) Iz egy tagra eső munkaegy- pgek száma ugyanis — a be­tgeket nem számítva — el­ite a 230-at: |a részesedés kiosztása után íjabb pénzösszeg, 91 634 forint pndorolt a tagság zsebébe ■— Hd járadék formájában •— lajd kezdetét vette az ünnepi Be sora és a tánc, amelyhez a »tárőrség zenekara húzta a Ipalávalót. Hajnali öt és hat óra között entek az emberek haza, jó- idvűen és azzal az érzéssel, pgy nem dolgoztak hiába, (le lett a tsz-tagak éléskam­Ma; (7/ módszerek, új anyagok Műanyag-felhasználás az építőiparban — 12 ezer négyzetméter műanyagpadlót építenek be ebben az évben 7 kárpitos üzemrész épül Mohácsi Bútorgyárban; A \git, mely zsúfolt, sötét és eszségtelen volt, üzemépítés patt lebontják. A most épülő ' üzemrész 63 méter hosszú, I méter széles, világos, für- Ikkel és mosdókkal is el lesz tva. Május 15-én adják át lb deltetésének» Tizenöt év alatt meg kell oldani Magyarországon a la­kásproblémát, 15 év alatt 1 millió lakást kell felépíteni — határozta el a párt és a kor­mány. E program a legszélesebb körben helyeslésre talált, nisz a lakáskérdés sok embernek jelent súlyos gondot. A ter­vet nem egy helyen bizonyos kétkedéssel is fogadták. Ho­gyan lehetséges ennyi lakást felépítem, honnan tud eh­hez népi államunk annyi anyagot, munkaerőt, szakem­bert biztosítani? Baranya me­gye viszonylatában a lakás- probléma megoldása azt je­lenti, hogy 15 év alatt kb. 15 ezer lakást kell építőiparunk­nak elkészíteni, felépíteni; Nem, ez lehetetlenség —• mondják sokan. Meghaladja erőnket, kimeríti az ország tar talékait. A kételkedők azon­ban véleményük hangoztatása­kor nem veszik figyelembe, hogy az építőipar is fejlődik, gépesedik, újabb és újabb módszerek gyökeresednek meg munkájában. —• Kétségtelen, hogy ilyen nagyméretű épít-, kezesi programot a hagyomá- j nyos építőipari módszerekkel megoldani nem lehet. Nem le­het már azért sem, mert az építőiparnak más feladatai is vannak, iskolákat, ipartelepe­ket, erőműveket, gyárakat, mezőgazdasági építményeket kell kiviteleznie. Az építés korszerűsítése (kö- zégblokk, nagypanell) az elő­regyárt ás fejlődése mellett szükséges, hogy új, a hagyo­mányosnál olcsóbb anyagokat kutassanak fel és térjenek át használatbavételükre, alkal­mazásukra. Egy ilyen új anyag használatbavételét, alkalmazá­sát mutatjuk most be olva­sóinknak. A Baranya megyei Építőipa­ri Vállalat 1959-ben még alig használt fel műanyagokat. — Csupán idomoknál, szerelvé­nyeknél, csőanyagoknál jelent kezett PVC-felhasználás. De általánosan is építőiparunk a 1 műanyagfelhasználásban elma- | radt a fejlett országok, külö- I nősen a Szovjetunió és Cseh­V ....."s': ' ....:? " ...... "'■'»sasi Mű anyagpadlóval borított szoba. Szlovákia mögött. Múlt év no­vemberében Budapesten meg­rendeztek egy műanyagkiállí­tást, amelynek eredményekép­pen egyszeriben a műanya­gok felé fordult a beruházók, tervezők figyelme is; Ebben az évben már 12 ezer, négyzetméter műanyagpadlót kap importszállításból a válla­lat. A „Rheinische Linoleum- verke“ cég által megküldött mintapéldányok felkeltették az érdeklődést más műanyagok iránt is. A padlókollekciót a szivárvány minden színében állították elő. Fekete, szürke, vörös, világoskék, szebbnél szebb padlóanyagok állnak majd az építők rendelkezésé­re. A műanyagpadló előnye, hogy könnyen tisztítható, el­lenáll a savnak, lúgnak, jó hő és hangszigetelő stb. Ter­melékenyebb a munkája, mert egyszerű betonalapzatra ragaszt ják fel, olcsóbb a parkettnál. Nem púposodik fel, mint a faanyag, nem deformálódik. A 12 ezer négyzetméter mű­anyagpadlót a nyugati város­Kacsaháj, kacsamáj... jízentlaszló ~ ---------------------------------------------­_____ ^ Almamellék ■z ott, mély völgybekinőben, be- gyott víztükrök csillognak. Jvblabb baramfiólak és régi fedasági épületek fehérlenek. ! egyik töltésnél átvezető Ion lehet odajutni. ISz a híd olyan, mint a fon­ni Themze híres csapóhídja jcsak jóval primitívebb an- |f. Két fordított V-álakú ge- |)da csupán, amelyen kötél- icosok módjára kell egyen- yozni. Ijesztően hajlik és (korog minden lépesre. Az foer aggodalmasan pislog . ílybe, a jéghártyás víztükör- fs megborzong a kényszer­ülő gondolatától.:. Rudrudrud . > rudrud­Jrud.,, íej, de so'k. pulyka! S még p a kacsa! Feher, nagytes- 2 pekingi állatok, vidáman ickolnak a jeges tóban. Ek- |fn hápogást csapnak, aim­j észre vesznek. ■’ lenne hát a Görösgali 11 Gazdaság Szentmárton- üzemegységének szent­1 raajorja. Bán Ferenc ^ységvezető szerint vaíló- ps állatország ez. És nem i kacsa a legfőbb cikk, ha- i a hízott marha. Minden (ten eladnak 250—300 dana- I Annyira szépeik, hogy a leatnémet és svájci keres- jők kijönnek a helyszínre (GO—22 forintot fizetnek az hús kilójáért. linden évben exportálnak fa 400 hízott birkát. Az első í.lítmány már elment, a kő- mezőre a közeljövőben ke- ! sor. Halastavukon — 108 fias víztükör — 328 mázsát úsztak tavaly. Minden üzem- iübb pénzt hoz a gazdaság ‘yhájára, mint a kacsa és iem mégis ez érdekéi, (gvszerű a magyarázata. Hí­rész építésénél használják fel elsőízben. Ugyancsak most kerül elő­ször felhasználásra mintegy 1000 kilogramm műanyag fal­festék is, mely 15 ezer négy­zetméter fal festésére lesz ele­gendő. A műanyag falfestéket a bevakolt falra mázolják, féi óra alatt megköt Utána bár­mikor szappanos lével lemos­ható a fal, nem kell festeni, meszelni. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat három szakem­bert küldött el tanfolyamra, ahol elsajátítják az új mű­anyagok beépítését A közeljövőben épített la­kásokban, ahol kanyhabe ren­dezést is szerelnek fel, az asz­tal lapokat, mosdót, szintén műanyag borítással látják el, A háziasszony erre az aszbesz- tes műanyaglapra nyugodtan ráteheti a forró vasalót, lá­bast vagy bármit nem rongál­ja, égeti el az asztalt Természetesen ezek az új műanyagok még korlátolt mennyiségben állnak csak a* építők rendelkezésére. Egyelő re ezekből a cikkekből behoza­talra szorulunk. Nagy figyel met érdemel viszont hogy mé{ így is olcsóbbak eddigi hagyó mányos anyagainknál és ez i tény egyúttal megmutatja i műanyagipar létesítésénél I -CJJL a ma rha, minden van. de a vízisszámyes te­nyésztéssé! nagyon csehül ál­lunk a megyében. A pecsenye- csirke-tenyésztés már megho­nosodott kacsa- és libafarmja azonban egyetlen egy tsz-nek sem volt a múlt évben. Ezért úgy tekintek az ötszáz há­pogó kacsára, mint a kincsek kincsére. — Miért tartják a kacsákat? — kérdem a fiatal üzemegység­vezetőtől. — A naposkacsákért. Tavaly is éledtünk tízezret, az idén is annyit akarunk keltetni; — Miért csak tízezret? Bán élvtárs széttárja a kar­ját: — Mert nem vesznek töb­bet. Keltethetnénk mi tizenöt- ezret is! De mit csinálnánk ve­le? Még a tízezret is nehezen tudtuk eladni! Elújságolja: 1950-ben, ami­- ,laau-Den, anr faluban !»r a kacsaidé létesült, négy. venezref keltettek. Nem kel­lett. A másik évben már keve­sebbet. Ezt sem vették meg. így olvadt le a negyvenezres létszám tízezerre. S ha még ez sem fogy él, nem tudni, mi lesz. Vagy megunták az embe­rék a kacsát?;:s Megunták? Még most is fü­lembe cseng az a versike, amit gyermekkoromban tanítottak az óvodában- ... „Kacsaháj, kacsamáj, szívetek most ugye fáj?” Aligha hiszem, hogy az utóbbi tíz év alatt úgy meg­változott az emberék falése! Valószínű, majd minden csa- ládav i szívesen fogadnák a jó ropogósra sült kacsapecsenyét — csak lenne! Mert a háztáji gazdaságok terméséből csak minden szökőévben kerül a városi ember tepsijébe! Meg kell oldani a nagyüzemi kacsatenyésztést! Nincs messze az az idő, ami kor nemcsak a padló, a falai a mennyezet burtkolódik mi anyagba, hanem a lakások be rendezési tárgyai is abból álla nak. A Szovjetunióban má gyártják például a műanya fürdőkádakat, mosdókat, egyé eddig csak hagyományos alap anyagból készült tárgyaka Nyilvánvaló, hogy a 15 éve lakásépítési program megváló sításóhoz nagy segítséget ad nak az új módszerek mellei az új anyagok, amelyeknek al kaima zásától ha még idegen kednek is néhányan, elvitatha tatlanul a jövőt képviselik. Szfits Istva ü mezőgazdasági kinrviidnapo 2000 községet keresnek tel a föidmövesszövetkezetek könyvterjesztői A Földművelődésügyi M nisztérium, a Művelődésük Minisztérium és a SZÖVOS szervezésében megkezdődött mezőgazdasági könyvhónai A mezőgazdasági könyv és f< lyóirat kiadó vállalat és a föle művelésszövetkezeti köny\ terjesztő vállalat a TIT agrái tudományi szakosztályán együttműködve több mint 20 községben rendez mezőgazris sági könyvahkétot. A földmí ves6zövetikezeti könyvterjeßs tők 2000 községben keresik fe a lakosságot. A termelőszövel kezed községekben a jövedel mező nagyüzemi gazdálkodá üzemszervezési kérdéseivel é a háztáji gazdálkodással fog lalkozó könyveket árusítjá1 nagyobb i @áAk cZitaán. 95 mej A Hunka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki A Népköztársaság Elnöki Tanácsa élete munkásságáért a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adományoz­ta Csók István kétszeres Kos- suth-díjas festőművésznek, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének 95. születésnapja alkalmából. A kitüntetést pén­teken délben az idős mester lakásán adta át Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. A mamar képzőművészet egyik nagy alakja: Csók István ma 95 esztendje, 1865 február 13-án született Pusztaegresen. Szülei jómódú polgáremberek voltak, akik minden áldozatot meghoztak a kis Csók Istvá­nért, Csók István a Dunántúlon tölti kora ifjúságát, itt szívja magába a dunántúli tájak és emberek sseretetét. Mindig szerette szűkebb hazáját és lé­lekben akkor sem szakadt el a Dunántúltól, amikor hosszú éveket töltött Münchenben és Párizsban. A boldog gyerekkor ragyogja be és kíséri el egész életére Csók Istvánt. Középis­kolai_ tanulmányait Székesfe­hérváron és a budai reálisko­lában végezte. Nem szerette az egyhangú iskolai órákat, min­dig álmodozó lélek volt. Az egész család nagy megdöbbe­néssel vette tudomásul elhatá­rozását; festő akar lenni. 1882- ben Pestre megy, hogy festő iskolában tanulhasson. Csók­nak azonban nem sok kedve volt a sablonos és egyhangú rajziskolához, szívesebben járt a Nemzeti Múzeum képtárába és a Műcsarnokba, ahol hosszú órákat gyönyörködött a nagy művészek alkotásaiban. Külö­nösen Szinnyei Merse Pál Ma­jálisa volt rá nagy hatással. Valami lázas nyugtalanság ke­rítette hatalmába és külföldre vágyott, ahol nagyobb teret adnak az egyéni elképzelések­nek, egyéni stílus kialakításá­nak. A müncheni akadémiai szellem is ellensége volt min­den új kezdeményezésnek, az egyéni kibontakozásnak. Kéz- , detben jól érezte itt magát, itt került közvetlen kapcsolatba Rippl-Rónai Józseffel, Iványi Grünwald Bélával, Ferenczy Károllyal és Hollósy Simonnal. Különösen ez utóbbi volt nagy hatással Csók egyéniségére, aki mindig nagy lelkesedéssel beszélt Bastien-Lepager-ról. Mivel a müncheni akadémia is megcsontosodott, elavult alko­tói módszereket tanított, Csók 1888-ban Párizsba került a „Julián” festőiskolába, ahol szabad teret adtak az egyéni elképzeléseknek, s nem töre­kedtek az egyéniség elfojtá­sára. 1889-ben szerepelt először a „Krumplihámozók" című ké­pére! a párizsi Szalonban, amelyet a zsűri dicséretben részesített. 1890-ben alkotta az „Úrvacsora” című festményt, amelyet kezdetben értetlenség és közöny fogadott még hazai körökben is. Csók több képét is részvétlenség fogadta kez­detben, míg az Jf.lrvák”-ka.l elnyerte az 1000 forintos tár­sulati díjat, 1894-ben Bécsben aranyérmet és Antwerpenben is első osztályú aranyérmet nyert. A millenniumi pályázat­ra a „Báthori Erzsébettel” ké­szült, amelyet azonban nem vettek át tőle. 1897-ben azon­ban, mikor a müncheni állami aranyéremmel kitüntették — a minisztérium megvásárolta. Egymás után alkotja leg- nagyszerűbb képeit: „Dolce far niente”, „Cserényben”, „Öcsényi keresztelő”, „Teknő­vájó cigányold’. Csók István a női test alapos ismerője, sor­ra festi a szebbnél szebb ak­tokat. A „Müteremsarok”, amelyet érthetetlenül hűvösen fogadott Párizs — egyik leg­szebb alkotása. 1905-ben fes­tette felesége képét, amely már felfogásban, stílusában egészen más, mint amit a müncheni iskola képviselt és tanított. Csók csalódott Párizsban, s hazatérve számtalan népéletet ábrázoló képet festett. Mindig kereste az élet derűs színeit, s csak azt örökítette meg ecsetjével, ami szépségével, friss üdeségével hat az em­berre. A Züzü-sorozat, a Reggeliző- asztal, Keresztapa reggelije és a balatoni képek méltón kép­viselik Csók Istvánt a magyar képzőművészetben. Csók Ist­ván realista festőként indul, később impresszionista, sőt néha a posztimpresszionista irányzat fa érződik képein. A tájképbe gyakran komponált csendéletet, portrét — ez Csók egyénisége, ez jelenti az új* szerűséget művészetében. •« Tíz percig a sarokban Előre elárulom, hogy nem azért ül­tem a sarokban, mert nem ettem meg a Mirelit spenótot (tud niilik most csak azt lehet kapni), ha­nem azért, mert egy feketét fogyasztot­tam a sásdi cukrász dában és éppen egy sarokasztalnál. A legbelsőnél foglal­tam helyet azért is, mert a .kilátás“ in­nen volt a legjobb. Meg a többi „jó“ hely foglalt volt. Egészen olyan, mint egy nagyvárosi pressó. Intim kis he­lyiség. Halkan sis­tereg a feketét főző presszógép. Pomgrácz Klárika ügyes moz­dulatokkal készíti a megrendelt duplát Barna hajában hó­fehér. bóbita. Fod­ros pántú kötény van rajta, mely szo­rosan simul szabá­lyosan szép, formás alakja köré; A szemben lévő asztalnál fiatal sze­relmespár; össze­bújva tervezgetnek. A biztonság ked­véért papírra is ve­tik, mert ugye a szó elszáll, de az írás megmarad. Bár az a nézetem, hogy itt sincsen óé­ve, mert a fiú igen szolidan, csak egy télifagyit fogyaszt, biztosan józan és spórolós férj lesz belőle; Középen, a bejá­rat mellett egy taxi­sofőr ül. — hogy megnyugtassuk a közlekedésrendésze­tet — asztalán egy pohár szódavíz. Köz ben belép egy fia­talasszony, karján jól bebugyolált kis­babát tart, három csokoládécsúcsot kér és sietve távo­zik. Most. két elég­gé jól öltözött fiatal cigányleány jön be, — a hideghez viszo­nyítva lengén öltöz­ve; — — Ebbő! kettőt kérünk — mutat egyik a fényes mar­cipán kacsákra. Klárika a fehérhez nyúl, hogy csoma­goljon, mire a fia­talabb közbeszól, hogy ne fehéret, ha­nem sárgát csoma­goljon be. (Az mé­giscsak jobban illik a ruhájához.). Közben megka­pom a feketémet (nem teszek szent­ségtörést, de van olyan jó, mint a Mecsekben^} Ekkor idősebb né­ni jön be, látszik rajta, hogy nem.ide való. Nagy csomag­ja van, négy kré­mest kér. De Klá­rika ismerheti, mert úgy üdvözli, mint a törzsvendégeket szokás. — Jónapot, Gott- hár néni, mi újság Egerszegen? Nem tud a két nagy fia meglenni, a mi kré­mesünk nélkül? TUdom, ez jobban esik nekik, mint amit otthon sütnek, ügye? — Bizony ezek megkívánják, hogy vigyek nekik egy- pár darabot, ha bennjárok Sásdon. ** Egyéniek-e még Gotthár néni? — Hát, hogy gon­dolod lányom?! — mondja majdnem sértődötten — mi már az elején benn voltunk. A falu szégyenére csak nem leszünk az utolsók?! Soh‘se vol tunk azok. No isten veled, lányom. Ennyi történt egy hétköznap délelőtt 10 perc alatt a sás­di cukrászdában. Gazdagb IstVfci

Next

/
Oldalképek
Tartalom