Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

4 NAPLÓ I960. FEBRUAR. Békeutazás Ázsiába Rövid hír adta tndtul á világnak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja első tit­kára, a Minisztertanács el­nöke, N. Sz. Hruscsov elv­társ, Indonéziába vezető út­ján átutazóban Xaskentben tartózkodik, ahol részt vett az tlzbég Kommunista Párt 15. kongresszusának munká­jában. Újabb utazás, újabb bará­tok, mert a Szovjetunió mindenkivel barátságban akar élni. „A magunk részé­ről minden lehetőt megte­szünk a világ békéjének biztosítása érdekében" — mondotta N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP XXI. kong­resszusán. Es e kijelentés igazságát a szovjet kormány, a szovjet kormányfő tettek­kel is bizonyította. Bizonyí­totta többek között a béke, a leszerelés ügyét szolgáló utazásaival és személyes ta­lálkozásaival új korszakot nyitott a diplomácia törté­netében. Látogatásainak fel­sorolása igen hosszú lenne, ezért ettől eltekintünk, hisz nincs Magyarországon olyan ember, aki ne kísérte volna figyelemmel Hruscsov elv­társ látogatásait és ne tekin­tene úgy a mostani ázsiai látogatására Is, hogy ez a látogatás is közelebb visz bennünket a tartós béke megteremtéséhez, a végleges leszerelés megoldásához. Elsenhower megkísérelte ellensúlyozni a szovjet sike­rek hatását, S ezért ő Is szin­tén hatalmas utazásokra vál­lalkozott, persze más céllal és más eredménnyel. Mac­millan, angol miniszterelnök Is követte a példát. 1959. elején Moszkvába utazott, I960, januárjában pedig af­rikai útra indult a Brit Nem­zetközösség érdekeinek szol­gálatában. Ha összevetjük Hruscsov és Elsenhower utazásait, a számok elmondják, hogy N. Sz. Hruscsov 1955-től 1959. végéig meglátogatott 16 or­szágot, amelyeknek lakos­sága együttesen 1 422 000 000. s megtett 165 000 kilométert. 1980 első felében Ismét ellá­togat hat országba, amelyek­nek lakossága 550 000 000, s megtesz 80 000 kilométer utat. Ha tehát a megtett és az 1960. első felében esedé­kes utakat összeadjuk (nem számítva a már elhatározott gulneal utazást) kereken (megbízható, de bizonyos fo­kig becslésszerfi számítások alapján légvonalban) 245 900 kilométer végeredményt ka­punk. Ez pedig nem keve­sebb, mint hatszorosa az egyenlítőnek. Eisenhower 1955-től 1959, végéig 14 országba látogatott el. A meglátogatott országok lakosságának együttes szá­ma 790 000 000, és ha kiszá­mítjuk a megtett utat, akkor kiderül, hogy összesén 06 000 kilométer utat tett meg. Eisenhower I960, első felé­ben látogatást tesz 12 or­szágban, amelyekben á la­kosság egytUtes száma 546 000 000. Ez pedig azt je­lenti, hogy 1060. Június 30* ig, mire utolsó elnöki évé­nek első fele befejeződik. 130 000 kilométernyi megtett útra tekinthet vissza. A diplomácia története ed­dig valóban nem ismerte a kormányfők Ilyen hatalmas aktivitását. Joggal állítható tehát, hogy a szovjet kor­mányfő a diplomácia új kor­szakát nyitotta meg a békét szolgáló utazásaival, amelyet midig — most Is, amikor Ázsiába látogat — nagy fi­gyelemmel kísér a békcsze- rető, haladó emberiség. Hruscsov elvtárs as indiai parlamentben Magyar kiállítás loulonban Tnu’orb ’ a Földközi-ten­ger) nngy kikötővárosban szép sikere van egy magyar kiállí­tás”’v Touion kö7.'ég*'nr’4csa és a France—ttongrie Társa­ság közös rendezésében ma­gyar népművészeti tárgyak, művészfényképek és magyar bélyegek kiállítása vonzza a UiiogatiVuil Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke csü­törtökön az Indiai parlament­ben kijelentette: a Szovjetunió az általános és teljes leszere­lésről tartandó tárgyaláson minden tőle telhetőt megtesz, hogy e tárgyalások az általános és teljes leszerelési egyezmény kidolgozását és aláírását ered­ményezzék. Hruscsov hozzáfűz­te: a Szovjetunió kész az álta­lános és teljes leszerelésre, szi­gorú ellenőrzési rendszer meg­teremtésével. A kérdés megol­dása most a nyugati hatal­maktól függ. Hruscsov beszé­dében megállapította, hogy az utóbtb Időben bizonyos fokig csökkent a nemzetközi feszült­ség. Ezután az utóbbi években ázsiai országokban történt vál­tozásokról beszélt, majd kije­lentette: — Ami a legközelebbi törté­nelmi perspektíváit illeti, úgy látjuk, hogy olyan idő közele­dik, amikor az ázsiai országok amelyek nemrég még elnyo mott gyarmatok voltak, nem­zetgazdaságuk és kultúrájuk színvonalát tekintve a világ élenjáró országai közé kerül­nek. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet nép örül az ázsiai, az afrikai és latln-amertkai né­pek sikereinek. A Szovjetunió — folytatta Hruscsov — baráti, önzetlen segítséget és támogatást nyúj­tott és szándékozik ezután is nyújtani minden országnak, amely harcol szabadságáért és függetlenségéért, küzxJ az év­százados gazdasági elmaradott­ság ellen. Hruscsov hangsú­lyozta, hogy amilyen arányban előrehalad hétéves tervének teljesítésében, a Szovjetunió egyre növekvő részt fordíthat anyagi erőforrásaiból segély­Gronclr elnP eWazolt Moszkvából Giovanni Gronchi, az Olasz Köztársaság elnöke csütörtö­kön a koradélutáni órákban elutazott Moszkvából, nyújtásra, így be Indiai Köz­társaság megsegítésére is. A szovjet minisztertanács el­nöke ezután kijelentette, hogy a Szovjetunió és India viszo­nya a békés együttélés és együttműködés mintaképe, Többször kijelentettük és most is azt mondjuk — folytat­ta Hruscsov — hogy boldogok lennénk, ha megszűnnének a katonai tömbök, mert e töm­bök eredményeként nem ba­rátság alakul ki a népek kö­zött, hanem kiéleződik a nem­zetközi helyzet. Mi üdvözöljük India békeszerető politikáját, a tömbökön kivülmanadás po­litikáját. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a tartós béke biztosításáért folytatott harc fennköit ügyé­ben a Szovjetuniónak és In­diának közösek az érdekei. Tenorral és csalással igyekszi biztosítani uralmát a dominikai diktátor Az amerikai hírügynojksé- ! süllyedő hajóról’'. A Ne* gek és lapok jelentése szerint a dominikai nép fokozza har­cát a Trujilló-család diktatú­rája ellen. A diktatúra hely­zete annyira bizonytalanná vált, hogy képletes kifejezés­sel élve „a patkányok már I megkezdték a menekülést a „A Szovjetunió törhetetlen céltudatosságával szemben, mit tud felmutatni az USA?66 A Newsweek cikke A Newsweek írja: — Hosz- szabb ideje folyik Ameriká­ban a vita akörül, hogy vajon az Egyesült Államok feltartóz­tathatatlanul másodrendű ha­talommá válilk-e, vagy pedig igaz-« az, amit az Hisenhower- kormány szóvivői hangoztat­nak, nevezetesen, hogy Ameri­ka gazdasági ép katonád ereje teljében van és még tovább erősödik? — Ezekre a kénlésekre nem lehet igennel válaszolni. Na­gyon könnyen lehetséges ugyanis, hogy art Egyesült Államok valóban erős, mint Herkules, gazdag, mint Midas, napró] napra még erősebb és gazdagabb lesz, b mégis a való­ságban hanyatlóban van a Szovjetunióval folytatott nagy versenyben. Kína a természet megzabo- lázásánalk titáni munkájához látott. Hihetetlen akaraterő, elszántság és lendület jellem­zi a Szovjetunió műszaki, gaz­dasági és diplomáciai eredmé­nyeit, s va jon ezzel a törhetet­len céltudatossággal szemben mit tud felmutatni az Egyesült Államok? Vajon elegendőnek mondható-e Amerika élet- és tettereje? Ragadjunk csak ki néhány részletet. Közoktatás: az Egyesült Államok iskolái, egyetemei valamikor az első helyen álltak világviszonylat­ban, most a szovjet közokta­tás hallatlan iramú fejlődésé­vel messze túlszárnyalta Ame­rikát. Az amerikai főiskolai Oktatást tanulmányozó intézet matematikai osztályának fiz igazgatója, dr. Lefschitz kere­ken kijelentette; az amerikai mérnökök és műszaki szak­emberek siralmasan lemarad­tak az oroszok mögött a felső­fokú matematikában. — Ha a kommunista orszá­gok a közoktatás fejlesztésé­ben ennyire ae élre kerültek. egy pillanatig sem lehet két­séges, hogy ezt a pozíciójukat a jövőben is megőrzik. Ugyan­ez elmondható a világűrkuta­tásban elért szovjet eredmé­nyekről. Amá pedig a gazda­sági életét, a kereskedelmet illeti, a Szovjetunió ebben a vonatkozásban te keményen szorongatja Amerikát, főleg az ázsiai és art afrikai országok­kal kialakuló kereskedelmi kapcsolataiban. Szovjet szakemberek készítik India lpnnat*\obb villamoserőmüvének terveit India legnagyobb vifflamoG- erűművétiek terveit szovjet szakemberek készítik. A 250 000 kilowiattos erőművet az ország déli részében, Madras- tól 230 és a Bengáli öböl part­jától 30 kilométerre építik. E térségben nagy barnaszén lelő­helyeket fedeztek fél. Az erőmű üzemeltetésében és szerelésében majdan részt­vevő indiaiak most kapnak gyakorlati kiképzést Moszkvá­ban, Ítéletet hirdettek a kubai összeesküvők perében Havana (Reuter). A ku-1 A bíróság a száznegyven bal katonai bíróság szerdán hirdetett ítéletet a kormány megbuktatására szőtt össze­esküvés miatt perbefogott száznegyven Vádlott perében. vádlottm 3—30 évi börtönbün­tetést szabott ki, harminchat Vádlottat pedig szabadlábra helyezett. Az elítélték vagyo­nát elkobozzák. Times közlése szerint * jilló néhány rokona, I kisebbik fia és leányá * ta az országot. Ugyanakkor újabb J teket tesznek a korh® tatúra végleges össto nak megakadályozasáí Noticias de Hoy Círiw lap szerint a négyezer,' kai tengerész gyalog* a céllal érkezett az 4J hogy nyomást gyakori tüntetőkre, ha pedig I sikerül, ellenőrzés al4 az országot. Ez bri* Trujillónak, hogy rt* nul elmeneküljön az' bői az összerablott jl kel együtt és helyét égi radalmi- kormány fofl amely teljes egészébe* delmeskedik Washing A New York Times ti beszámol róla, hogy j1 nikal Köztársaságba zett Smathers szem nek az lenne a reir hogy meggyőzze „ideje békésen átadni mat a képviseleten demokratikus kői Ellenkező esetben Véleménye szerint a uralmat „kommunist* szer válthatja fel”. A New York Time tójának beszámolóját» ban az is kiviláglik, diktátor még reméli» féle módon sikerül • maradnia. E célból v' forral félemlíti meg gedetleneket. Eisenhower elnök lej észak-európai it Mint ismeretes, elnököt meghívták,, togaitást Svéde végiában, Oáf országiban. A Reuter jelentéséi finn kü'.ügyminisztiánj törtökön közölte, az tudja megfelelően j jába illeszteni az é&i s így nem tud elegri1 meghívásoknak, _______________ (Bácsi tudósítónktól.) Ha most hosszabb szünet után újra levelet akarok Önöknek írni az osztrák fő­város kulturális életéről, na­gy cm kérem, ne várjanak tő­lem valamilyen csevegő be­számolót művészi eseményeik­ről. Vati egy olyan kérdés, amelyet semmiképpen sem le­het levenni a napirendről, amely mindenkitől állásfogla­lást követel, aki felelősnek érzi magát az emberi kultú­ráért. Ez a kérdés így hang­zik: Háború, vagy béke? Faj­gyűlölet, vagy igazi humaniz­mus? Barbárság és kultúra A barbár kultúrellenesség szégyenteljes jegye még nem tűnt el a házfalakról, a zsi­nagógákról, a templomokról és a temetőkből. Nem tűnt el a gyilkosok jelvénye még ak­kor sem, ha százszor levakar­ták vagy átfestették is. Az antiszemltlsta pestis mélyen gyökeredzik. Vannak erők, a mell vek vissza akarnak ta­szítani bennünket borzalmas fasiszta múltba és az országot mégegyszer háborúba akarják sodorni. Ezt a felismerést Ausztriában is nagyon sok felelősségteljes, demokratikus 'gondolkodású ember kimon­dotta,* S amidőn nemrégiben dr, Zechner a bécsi városi Is­kolai tanács elnöke sajtókon­ferenciát tartott, a fő kérdés ezen a konferencián éppen az volt, hogyan lehet megóvni a fiatalságot ezen erők hatásé­tól Dr. Zechnor azt az álláspontot fejtette ki. hogy a történelmi tankönyveknek az a feladatuk, hogy megmutassák a fajgyű­lölet lélekbemarkoló hatását és a támadó háborúk elutasí­tására neveljék az ifjúságot, különösen a II. világháború Diódáját felhasználva érre. Az osztrák tankönyvek jelenleg olyanok, hogjnh« a tanán* él tanítók ragaszkodnak a köny­vek szelleméhez, akkor semmi olyasmit sem tanítanak, «mi gyűlöletre, vagy háborúra ne­velné a rájuk bízott fiatalo­kat. A kérdés azonban az, hogy ragaszkodnak-e minden esetben a tanárok és tanít ék a tankönyvek szelleméhez? Dr Zechner kénytelen Volt elis­merni: a történelemtanításban igen gyakran előfordul, hogy „időhiányra” való hivatkozás­sal éppen a legújabb történeti események tanításét mellőzik. És ha az iskola adós marad a legutóbbi események értéke­lésével, vájjon honnan szerez­hetnek ezekkel kapcsolatos tájékoztatást a fiatAlok? Nos. ebben az esetben nem marad más hátra, mint hogy valame­lyik rokon, vagy esetleg magá­nak a tanítónak a katona-él­ményei (nem ritkán nagyon is vidám stílusban) lielyettesítik a legújabbkori történelem elemzését. És ami még ennél is roszabb: ezen az alapon azután nem egyszer a Nyugat- Németországból beáramló nagynémet propaganda áradat mérge teszi teljessé a fiatalok „történelemszemléletét”. Az úgynevezett „katonahistóriák” és egyéb fórcművek, amelyek nemét „haditetteket" dicsőíte­nek, vagy a fajgyűlölet és né­pek egymás ellen való uszí­tásának eszméit terjesztik, tö­megesen forognak közkézen az osztrák iskolaköteles fiatalok aoraiban. Ehhez járulnak még azok a kiadványok, «melyeket magában Ausztriában terjesz­tenek különböző revansiáta csoportok. Ezek a caopoftok szoros kapcsolatot tartanak fenn a Nyugat-Németorszfig- ban működő katena-szövetae- géfcfcwl és a* ..Landern anschaftokkal”, ame­lyek a Nyugat-Németorezágba áttelepítetteket egyesítik so­raikban. Ezekben a revansista kiadványokban felszólítják az osztrák ifjúságot, hogy »szük­ség esetén fegyverrel a kéz­ben harcoljanak új politikai meggyőződésükért és hitükért,” —- Amint ez a Deutscher'Kul­turbund című folyóiratban szószerint így olvasható. — Ugyanez a folyóirat versekben dicsőíti a hitleri hadsereg esz­telen háborúját és követeli, hogy m Ifjúság tegye magáévá azokat az eszméket, amelye­kért a „német hősök” elestek; Az alábbiakban hevenyészett magyar fordításban közlök egy ilyen verset: „Értünk haltak meg mind­nyájan, Örökösei mi vagyunk. A holtak tettét nem feled­jük, Eszméikért dolgozik agyunk. Mi folytatjuk csatájukat Fegyverük a ml fegyverünk, Szívünkben az ő vérük lük­tet, öklükkel együtt sújt ke- , zank.1" Dohát, — ha mér „időhiány’' miatt a tankönyveket nem használják ki megfelelően — hol maradnak azok az egyéb eszközök, amelyekkel fel le­hetne venni a hareot ezzel a nagynéniét és revansista mé­reggel szemben? Dr. Zechner bejelentette, hogy a magasabb osztályú tanulók olyan szín­házi és mozielőadésokat fog­nak látogatni, amelyek az el­lenállási harcról szólnak. Ez nagyon helye*. Felvetődik Azonban á kérdés, hogy a Je­lenléti oasrtrík kultúrálta éW keretei között milyen lehető­ségeket nyújtanak erre a szín­házak, a mozik műsora és mi­lyen segítséget ad ebből R szempontból a könyvkiadás. Amióta két évvel ezelőtt be­mutatták az „Anna Frank naplója" című drámát, amely becsületesen tárgyalta a náci megsZálókkal való együttmű­ködés és az ellenállás konflik­tusát, nem lehetett találni egyetlen hasonló Jellegű dara­bot sem a bécsi színházak műsorán. Még rosszabb a helyzet a mozikban, ahol az amerikai gengszter története­ken és nyugatnémet szeméten kívül nemigen láthatnak egye­bet. Ami a hyuganémet film­gyártást illeti, gyakoriak az olyan filmek is, amelyek nyíl­tan megkísérlik a háború re­habilitációját. Az olyan remek filmek, mint pl. a „Csodagye­rekek”, amelyet Bécsben most mutatnak be, ritkaságszámba mennek, s az ilyen típusú fil­meknek is megvan az a hát­ránya nevelő szempontból hogy bár megmutatják a há­ború szörnyűségeit, kerülik a Világos állásfoglalást. Ebben a vonatkozásban az egyetlen dicséretes kezdemé­nyezést az osztrák televízió hajtotta végre. Nem arról van szó, hogy általában dicsérni lehetne az osztrák televízió munkáját. Sajnos a televíziót elárasztják a nyugat-német darabok, amelyek közül na­gyon sok nyíltan uszít a népi demokratikus országok ellem. Most azonban nem erről aka­rok szólni, Iranern arról a rendkívül helyes és nagyon hasznos kezdeményezésről, hogy az osztrák televízió mű­sorra tűzte „A verduni csoda" darabot. A darab eredetijét Chlumberg, egy 19:18'’ talon elhunyt osztrák író írta és most telew kalmazták. A dara)» támadnak az első V» rú halottai és megjri háborút túlélt embeí* dalmában, ahol azt ’ pasztalniok, hogy újj jelentek a hősiességé hazug frázisok és r jes gőzzel folyik a há9 készítése. A darabból hogy a feltámadás hiábavaló volt. A megmutatja, hogy borús üzlet, az üi — hősi emlékműveknél vitt „hazafias” s; tés a feltámadott -- lőtt A költő és hős«» j nak semmiféle kiút*' rab kétségbeesett «6 * ejtő tiltakozás, de szörnyű víziója moá jfl figyelmeztetés 16 második világhábC' ben nyilvánvaló irt tó igazát bizonyít nem utolsó sorban tént így, mert na indulatú ember a háború közti időse i ve reménytelennek, küzdelmet a há szemben. „A darab nyílt ménytelensége és lansága ellenére egy bécsi kritikus T vízió bemutatójáról más erejű felhívás u ebből az igazi 1 iétM darabból: ne eng^ a ha'ottak vérérig lottak legyenek! Ti el a háborús usz**^ ború áldozatainak és emlékműveitől a halottakra és ^ a békét és akkor lesz hiábavaló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom