Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-09 / 33. szám
tm. február «. N A Plö feltétlenül többet kell beszélni a szinte határtalan erőfeszítésről, mely a munka megkönnyítéséért, a munka biztosításáért folyik szakadatlanul. A betonidomokkal, a csavaros főte felfüggesztéssel, a keramit és egyéb kísérletekkel egyre inkább elűzik az alattomos bányarémet. S az ilyen fajta gondoskodás egyre érettebb gyümölcsöt teremt, amely leginkább lemérhető a napról Impozáns látvány az Erőmű a két kémény-gól láttat, mégis tenni kéne valamit, hogy a képen nem látható „szépséghibáit” elveszítse. A komlóiák nem véletlenül titulálják szilikózis- gyárnak a szinte az egész várost elborító füstöt, pernyét okádó kéményei miatt. Itt-ott még kísért a tegnapi Komló. A tanácsházára, a Béke szállóra, a környező palotákra rámerednek még a vályog vi kők, a néhol még feed- n Kaszárnya patait, az egykori düledező Konzum. de amiként eltűnt a központból a szénport okádó szénosztályozó, a só:tói tüdőpusztító kapaszkodó, úgy kopnak le napról papra a rossz emlékezetű csúfító foltok Uj-Komló arcáról. menyek nélkül. Ahogy mondottuk, ma még értetlenül néznek szembe egymással a Lenin téri palotáik és a íélcsí- pejű roggyant házikók, de holnap már ásni kezdik a teret lezáró hatalmas épülettömb fundamentumát, amely újra eltemet valamit a régi Komlóból. Ma még vannak a bányában is korszerűtlenül biztosított szállító folyosók, fejtések, de Bár egy régi közmondás úgy tartja: — ne bolygassuk a múltat — Komlón, erre mit sem adva, olyannyira megbolygatták. hogy maholnap még a hírmondóját sem találjuk a múlt szétszórt, vagy még megtanuló néma tanúinak. Komló ma a meglepetések városa, ahol nem múlik éi ®*>P nagy és még nagyobb eseszerűsítéséne is. Uj és korszerű nagy teljesítményű szovjet, svéd, német fúrógépekkel kísérletezik a termelékenység fokozását. A meddő és a szén felrakód ás gyorsítását is gépesítéssel oldják meg. A meglévő 23 rakodógép mellett, még ebben az évben újabb tízet ál lítanak csatasorba s ezzel évi 120 ezer köbméter meddő „félreállitását” teszik lehetővé. Sokat lehetne még beszélni a nagyteljesítményű szellőztető gépek, légcsatomák, valamint a fémcsövekkel megoldandó bányavilágítás jelentőségéről, a termelés minden eddiginél nagyobb méretű koncentrálásáról, ami mind a széntermelés növekedését és végső fokon a jólét további fokozását célozza. De az emberről magáról még keveset szóltunk. A komié: bányászról, aki az utóbbi évek során legalább annyit változott, mint a körülötte épülő, zsongó város. Valahogy mértéktartóbbak, takarékosabbak az emberek, mint akár egy esztendővel ezelőtt. Pedig a keresetük tavaly óta is lényegesen emelkedett, sőt a szórakozó helyek száma is ehhez mérten megszaporodott s mégis, akármilyen furcsán hangzik is, de a komlói bányász otthonülő lett. Ezt magunk is tapasztaltuk. A Béke* a Mecsek, a Fekete Gyémánt, a Sport, a Zrínyi kultúrotthon Munka után. Ozga István bányászt, Anna-akna egyik cialista brigád vezetőjét leptük meg családi körében. A félreértések elkerülése végett meg kell jegyeznünk, hogy a sakktábla felett kibicelő fiatalok, nem valamennyien az Ozga- család tagjai. Ifjú Ozgu István az édesanyja mellett ül és éppen tiltakozik a vendégsrácok buzgóságán, akik túl aktívan szólnak bele az „öregek” játszmájába. Ozga Istvánról el kell mondani, hogy brigádja élén az első he'yet tartja nemcsak Anna-aknaí, hanem pillanatnyilag tröszt színvonalon is. Még tavaly ősszel szerződést kötött a brigádja az üzemvezetőséggel, miszerint a minőségi munka mellett balesetmentesen, állandó 110 százalékot teljesítenek. A szerződésben vállaltakat nemcsak, hogy betartják, de hét hónap óta 14—150 százalékos átlagteljesítménnyel dolgoznak. Ebben az évben már arra törekednek, hogy az országos feltárási normát Is megdöntsék. Persze más terve is van, de ez már családon belüli terv. — Ha a Pista fiam eredményesen felszabadul, egy jóképű Trabant-ot kap tőlem ajándékba..napra tóbontakozó általános vénsenymozgalamból, s a szocialista brigád címét viselő bányászok versenyéből. Az. üzemvezetőséggel kötött 'kölcsönös szerződések, a terven felül tett vállalások ma már szinte magától értetődővé tették, hogy a 24 órára vállalt 5000 tonna szenet is napi' 100 tonnával túlteljesítik. A vállalások, a szerződések köteleznek. Kötelezik a vezetőket is, hogy a munka bizton- séga meleltt gondjuk legyen a munka megkönnyítésére, korpresszója és valamennyi komlói szórakozóhely igencsak kihalt a hét legtöbb napján. Mi történik Komlón? Lemondtak volna a bányászok a zenés helyről, a borról, a vl- gadozásról? Nem mondtak le. Csak éppen módjával élnek vele, mert amint mondtuk is, takarékosabbak lettek a komlóiak. Ez a jó szokás, valószínűleg akkor kezdődött, amikor az első bányász autót, házat, televíziót vásárolt. Ez a szokás azóta elharapózott Komlón. .... .„.-MaaMT':: Mit fogyaszt Komló hetenként? Csak néhány fontosabb élelmiszert említünk meg. Húsból 110—180 Bni*s4k kenyérből 800—900 mázsát, tejből *80 hektolitert, s ha hiszik, ha nem, borból mindössze 140—150 hektolitert fogyasztanak a takarékoskodó komlóiak. A Zrínyi kultúrház presszójában egyelőre csak a kultúr- csoport tagjai vendégeskednek. Egy-egy pohár málnát fogyasztanak, aztán hajrá: neki újra a próbáknak. Nem tudjuk pontosan hányféle márkájú személygépkocsit vásároltak már Komlón, de úton, útfélen tucatjával találkozni velük, azt sem tudjuk hányán vásároltak családi házat, de utcasorokat lehetne állítani belőlük. A hagyományos bányásztarisznyát is egyre inkább felváltja az aktatáska, a „schichtest” az utcai ruha s az egykor annyira jellemző bagózást is, legfeljebb emlékidézö szertartásból kaparják elő egy-egy múltat temető alkalomból. Mig ezek a semmiségnek tűnő változások is jelentőséggel bírnak. Valami olyasfajta jelentőséggel, mint amikor a gyerek szégyenli már a korához nem illő játékot. Mert valahogy úgy beszélnek a szokásokról is, a múltról is, mint elnyűtt felejtésre ítélt valamiről. Nem indulatosan, csak éppen megemlítve, hogy nem felejtik, hogy számontartják de nem érdemes sokat vesz'e-' Uni rá. Nem érdemes, mert íme az új gondok egyre 'nkább elterelik a figyelmet róla. Most beszéljünk az új gondokról? Úgy hiszem felesleges. Hiszen ezzel kezdtük a komlói beszámolót — P — iry — foto: Erb A Dávid-földi iskola IV. leányosztály dblgweatirasa felett ellenőrző szemlét tart Mikolasefc Antalné tanarno. Komló öt általános Iskolájában 3379 gyerek tanúTörténelem gyufocímkéken a több mint «6 kilométer hosszúságú földalatti labirintus felét még ebben az évben felszerelik a minden eddiginél biztonságosabb TH-, illetve acélfém gyűrűs ácsolással. A korszerű vágatbiztosítás máris teljes erővel folyik. A fentebb említett vállalást a mai napig 39 százalékban teljesítették. S ha már a bányánál tartunk, Nemcsak a történelemkönyvek lapjairól ismerhetjük meg az események sorozatát, hanem például — az összegyűjtött gyufacimkékről is. És hogy ez mennyire igaz, elég, ha végignézegetjük Tálján Géza bányász gyűjteményét, amely 200 gyufacimkét tartalmaz. Található ebben címke 1945-ből, továbbá a Magyar Kommunista Párt 111. Kongresszusának idejéből, tehát 1946-ból, majd egyik az Orvos Szakszervezet 1949-es szegedi vándorgyűlésének időpontját, 1949. pünkösdjét jelöli meg, a másik a burgonyabogár első kártételét jelzi, ez 1951-ben volt. És így sorolhatnánk egészen napjainkig, amikor a nemrégiben lezajlott népszámlálás idejét az utcai falragaszok mellett a gyű facimkékről is leolvashattuk. Vannak, akiket nem érdekelnek a gyufacimkék, ellenben szenvedélyesen gyűjtik a levelező lapot. Mások szalváták vastag kötegével jöttek el szombaton a Szigeti úti művelődési otthonba, hogy meghallgassak Szepesi Gézának, a dorogi tájmúzeum igazgatójának, egyben a „Ki mit gyűjt“ klub alapítójának beszámolóját. Ennek során megtudhatták, hogy ez a gondolat körülbelül két éve terjedt el az or- i szágban, sőt azon túl is, hiszen ma már cserélgetnek is a szorgalmas gyűjtők szerte a miágon. Az előadó elmondotta, hogy a gyűjtés nem csupán öncélú szórakozás, időnként kiállításokon is bemutatják eredményeit, aminek ismeretterjesztő jelentősége van. Másrészt például a legtöbb gyű- facimke értékes grafikai alkotás, ezért is érdemes az enyészettől megóvni. Ugyanilyen jelentősége lehet a levelezőlapok, bélyegek, újságfejlécek összegyűjtésének is. Természetesen a rendszeresség a fontos, ez adja meg a gyűjtemény értékét. A beszámoló után elbeszélge tés kezdődött, amelynek során a pécsi gyűjtők elmondották, hogy milyen gyűjteménnyel rendelkeznek. Kiderült, hogy van olyan vasutas gyűjtő, akinek 12 ezer gyufacimkéje «a*. Egy pufókarcú kisfiú Dinekén jelentette be, hogy 500 különféle szalvétát és 150 levelezőlapot gyűjtött össze, mire felnőtt lesz, szeretne sok ezer levelezőlapot elraktározni a gyűjteményében. A több óra* beszélgetés során a résztvevők megállapodtak abban, hogy levelezés útján bővítik kapcsolataikat nem csak a hazai, hanem a külföldi gyűjtőkkel is. Ezenkívül tervbe vették, hogy a pécsi ,,Ki mit gyűjt” klub is rendez kiállítás a tagság gyűjteményéből. Péntek László, Kossuth-bánya egyik szocialista brigádjának vezetője a váltótársakkal beszélget. Sok idő nincs, mert a „népes” már beállt, de azért megtanácskozták, hogy a \állalt 115 százalékot most is sikerült túlszárnyalniok. Hz Országos Takarékoénztár Baranya megyei fiókja Pécs. Kossuth Lajos utca 11. egy férfi fűtőt felvesz. 3066 A 24. ss. Autóközlekedési Vállalat felvételre keres MOTORSZERELŐKET és LAKATOSOKAT. Jelentkezés Komlón a vállalat munkaügyi osztályán. 91
