Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

Tix éve bíráshodnak megyénkben

a népi ülnökök

Négyszemközt

Honnan jön

A napnak a bűn tató igazságszolgáltatásban való részvételéről szóló 1949. évi XI. tör vény a pécsi felsőbíróság terű letép 1950. február I. napján lépett hatályba. Ezzel előbb a büntető Ítélkezésben, a polgá ri perrendtartásról szóló 1952 évi III. törvénynek 1953. január 1. napján történt hatálybalépésével pedig a polgári ítélkezés területén is megváló sült Alkotmányunk 37. §-ának az a rendelkezése, hogy „a bí róságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek.“

A nép képviselőinek a részvételével működő bíróságaink történelmi múltra tekinthetnek vissza. A dicsőséges tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei elnökből és két tagból álló tanácsban ítélkeztek s megbízatásuk nem volt képesítéshez kötve. A tagokat előbb a forradalmi kormányzó tanács nevezte ki, utóbb pedig a munkás-, katona és földműves tanácsok választották. Hatáskörükbe azoknak a bűncselekményeknek az elbírálása tartozott, „amelyek a tanácsköztársaság fennmaradását ée biztonságát s általában a dolgozók uralmának forradalmi rendjét sértik, vagy veszélyeztetik.“

A második világháború végén, a fasizmus bukása után az 1945. évi VII. törvény által törvényerőre emelt 31/1945. M. E. sz. rendelet valósította meg a nópbíráskodást „attól o szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar népet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak mielőbb elnyerjék büntetésüket.“ A népbíróságok a háborús és népellenes bűntettek elkövetői, majd a demokratikus államrend ellen támadó bűntettesek ügyeiben ítélkeztek.

Az 1947. évi XXIII. törvény rendelkezett az uzsorabírósági különtanácsok, a „munkásbíróságok" felállításáról. E bíróságok tagjai a nagyüzemek fizikai dolgozói közül kerültek ki és a gazdasági rend kártevői felett ítélkeztek.

Az említett bíróságoknak a működése megfelelő tapasztalatot nyújtott annak megvalósításához. hogy a nép képviselői az igazságszolgáltatás minden ágéban közvetlenül, ténylegesen részt vegyenek s megvalósuljon az 1949. évi Xl. törvényben kitűzött cél: „a jogi szakképzettség mellett a dolgozó nép meggyőződése és fel fogása teljes erővel érvényesülhessen."

A járásbíróságnál működő népi ülnököket a járási tanács, a megyei bíróság ülnökeit a ■■negyei tanács, a Legfelsőbb Bíróság ülnökeit pedig a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja az Illető bíróság te rületén levő üzemek, véllala tok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozói, valamint a társadalmi szervek jelölése alapján.

Az 1956. évi ellenforradalom utáni rendkívüli helyzet szűk ségszerű következménye volt a Legfelsőbb Bíróságnál és egyes megyei bíróságoknál népbírósági tanácsok megszervezése. Az új népbíróságok eredményesen vettek részt az ellen- forradalom vezetőinek és résztvevőinek felelősségre vonásá ban, a közrend és a törvényesség megszilárdításában. A nép- bírákat, akik népi demokráciánk iránti hűségük, harcosságuk, élettapasztalataik és politikai éleslátásuk szempontjából kiemelkedően alkalmasak voltak tisztségük ellátására, a helyi tanácsok utóbb népi ülnökké is megválasztották s ezzel erősítették az ülnöki apparátust. A mi népbíráink Miklós Gyula, Jvanocák János Varga Józsefné és Kárpáti József elvtársak voltak.

A népi ülnök ugyanolyan teljes jogú tagja a bírósági tanácsnak, mint a szakbíró. A tárgyaláson kérdéseket intézhet a vádlotthoz, felekhez, tanukhoz, szakértőkhöz . A tanácskozásban, határozathozatalban teljes joggal részt vesz és nem egyszer megtörténik, hogy a meghozott határozatban az ülnökök álláspontja jut kifejezésre.

Népi ülnökeink eddigi működésének tapasztalatai az ülnökbíráskodás létjogosultságát, a csupán szakbírókból álló bíróságok feletti fölényét feltétlenül bebizonyították.

Az ülnökqk a termelő munkában való közvetlen részvételükből és a dolgozókkal való szoros kapcsolataikból adódó élettapasztalataikkal, a termelés különböző ágazataiban való jártasságukkal nagymértékben segítik, jobbá teszik a bíróság munkáját. A szakbíró szakképzettsége és az ülnökök

élettapasztalata, egészséges szemlélete szerencsésen páro sül a bírósági tanácsban. Közlekedési ügyekben a köz- lekedési dolgozók, bányaügyekben a bányászok, a fiatalko rúak ügyeiben a pedagógusok ismeretei nagyban elősegítik az ügyek alapos, helyes elbírálását.

Az ülnökök évenként 1 hónapon át működnek a bíróságon, s tapasztalataikat a bíróság vezetőjével, a tanácsvezetőkkel értekezleteken kicserélik. Az itt elhangzó bírálatok igen értékes tapasztalatokat nyújtanak a tan ács vezet ók tárgyalási módszerének jó és rossz oldalai tekintetében ée az elvi kérdések megvitatása elősegíti az ítélkezési gyakorlat helyes irányba terelését,

A jövőben megvalósítjuk a népi ülnökökkel való rendszeres foglalkozást, jogi ismereteik kiszélesítését. Az Igazságügy- minisztérium ülnöki folyóirat kiadását is tervezi.

Az elmúlt 10 év alatt teljes egyetértés és jó együttműködés alakult ki a hivatásos bírák és a népi ülnökök között. A szakbírák sokra értékelik az ülnökök közreműködését annak érdekében, hogy a dolgozó nép igazságérzete és egész- eéges szemlélete érvényesüljön az ítélkezésben.

Az ülnökök általában szívesen vesznek részt a bíróság munkájában. Sok olyan tapasztalatot szereznek bírói működésük során, amelyet az üze mekben s általában munkahelyeiken jól felhasználhatnak a dolgozók felvilágosítása, a hibák felismerése, a munka megjavítása, a társadalmi tulajdon megbecsülésének fokozása, a szocialista társadalmi együttélésre való nevelés érdekében.

Több ülnökünk kitüntetésben, miniszteri dicséretben részesült jó munkájáért.

Népi ülnökeinknek kötelessé- j gük, hogy a működési időszak le telte után beszámoljanak munkahelyeiken dolgozó társaik előtt a bíróságon végzett munkájukról, tapasztalataikról, megismertessék dolgozó társaikkal a bíróság munkáját. Meg kell vallanunk, hogy ebben a tekintetben mutatkozik a legtöbb hiányosság, amit feltétlenül pótolni kell,

Hazánkban mintegy 20 000 megválasztott népi ülnök szerepel a névjegyzéken. Nagyobb részüket még 1952. évben választották, s azóta pótválasztások útién egészültek ki a névjegyzékek.

Pártunk VII. kongresszusának Iránymutatása szerint erősíteni kell a népi demokratikus államhatalmat és tovább fejleszteni a szocialista demokratizmust. Ebből eredően a bíróságok előtt álló feladatok megvalósítása érdekében időszerű, hogy bíróságainkat országosan tartandó új ülnökvá- lasztás útján az ítélkezési munkára legalkalmasabb ülnökökkel is megerősítsük.

A népi ülnökök részvételével alakult bíróságaink egyre slke- resetiben töltik be az Alkotmányban meghatározott szerepüket: büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartásáa pénz t

Dr. Dely István, a megyei bíróság elnöke

KÖSSÜNK

\

dohánytermelési

szerződést l

A dohánytermelőle magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyen cigarettát kapnak.

A MEZŐGAZDASÁGI termelőszövetkezetek

EZEN EELÜL 20 •/„ NAGYÜZEMI FELÁRBAN IS RÉSZESÜLNEK! 185

FABBY ZOLTA'A/:

(Ct némi füslmus

'zefrq/zához )

IX:

Ezekben a haláltáborokban két ellentétes indítékú akció futott párhuzamosan egymás mellett: a nyomeltüntetők ha- talom-biztosította precíz, halál rontos munkája és az áldozatok állandó

akadályozott primitív technikájú lázas-görcsös tanúskodni-muszáj, az a köm'psségszerű tanú-tudat, me’y legmagasabb fokon Fucik börtönnaplóját hozta létre: a jövőre vonatkozó éberségre- intést az ugyanegy-ellenséggel, a némot fasizmussal szemben!

A lágerlakók tanú-szomjúsága kicsap és kisüt minden idevágó könyvből, legyen az regény, vers vagy memóriái. Teter Duhr romániai lóger- novelláiban a foglyok Így beszélnek: „Egyedül az a fontos, how néhánv tanúra való maradjon belőlünk.;; Ez az eíy®üen gondolat szinte meg- " kell. hogy bennünk éljen ,. . Minden tapasztalatunkig ’’ akarjuk adni egy- rrr mint egy palackpo-tM nr*>,vet a fuldoklók a vad habokra hfznsk, hogj az élők megtudják. hogyan ée honnen i*5 jött ez az egész és hogy mi történt? Tanulják meg. how pz alattompg halál k(v*'*<-*re. megelőzésére mit esi”"1 innak?“

Olyan korban éltem a földön,

mikor az ember úgy alaljahogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra

dobol a dobhártyánkon Radnóti Miklós feledhetetlen tiszta tanúsága... és ha a jelek nem csalnak — a német fasizmus virulenciéjónak jóvoltából — újra „oly korban1’ kezdünk élni. A nürnbergi per hs’álos ítéletre váró vádlottal közül von Papent, Hitler nye- regbesegítőjét, épp e napokban tüntette ki a pápa a legmagasabb méltósággal, a „Kard és Köpeny11 titkos kamarása címével, és Krupp, Hitler másik nyeregbesegító- ie, ma akadálytalanul gyárthatja és szállíthatja a harmadik világháború halálos kellékeit. Ahol Hess, Hitler volt helyettese és dezignált utóda

— Ossietzky után! — a Nobel - békedíj kandidátusa lehet, ott ki csodálkozik Oberländer bonni bársonyszékén?!

A gonoszt —• a német fasizmus totális háborús lelkiségét

— el kell marasztalni most mindjárt az elején, amikor íme >— mintha misem történt volna •— arcátlanul és ellentmondás nélkül provokálja a folytatást. Állj ellent a kezdetnek, állj ellent a kezdetén! Az emberfaló lángok tanúságaként is ez csap felénk: „Nem értettük meg, hogy az embertelenség ellen csak az egész világot mozgósítva és szervezetten lehet a szabadságot megvédeni, nem értettük meg,

hogy a hatalmi mohóság állati konoksága ellen már védekezni kell, amikor feltűnnek az első jelek’1. A német fasizmus provokatív léte és ténye a háború bizonyosságát jelenti. Frin- eipiis obstett Állj ellent azonnal! Állj ellent a kezdetnek! Állj ellent a kezdetén! A hé» hér nem vár ■ > <

„A hóhér nem vár“: ez, eny- nyi a címe a cseh Norbert Fryd kisregényének. Karla Hlinová, a népszerű filmsztár, mozioperettek „millióira tartott hopszasszáréja”, úgy került a prágai Gestapo karmaiba, mint Pilátus a krédóba. Kicsit meggondolatlanul, szeszélyből, de betyárbecsületből szállást adott illegalitásban élő kollégájának. Producere néhány nap múlva kiszabadítja a Pankrác börtönéből: az új fii* met be kell fejezni, a milliók nem úszhatnak el. De Karla szabadon úgy érzi magát, mint egy leprás, vagy szabadságolt hulla? Amikor ezt mind látja és nem bírja, — bár élni volna jó! — ő maga Sietteti a véget, és a Gestapo néhány napon belül lecsaphat rá másodszor. „Bajnélt-e egyáltalán valamit? Minden bizonnyal- Sajnálta, hogy NovÄk (az egyik letartóztatott) nem fordult hozzá korábban. Hogv nem tudott többet tenni ellenük", Ezzel a gondolattal, ezzel a tanulsággal zárul a regény»

Jó, hogy nagy gondjaink mellett egyre többet beszélhet tünk a kicsikről is, sőt hogy q kis gondok is nagynak látszat ng-k már. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a legfontosabb, a legsúlyosabb gondok eltűntek életünkből és ezért kerülhettek előtérbe azok, amelyek korábban csak jelentéktelennek látszottak,

Emlélcszem, egyszer majdnem, családi tragédia lett abból, hogy elvesztettem egy pengőt■ Egy pengő akkor is csak e9V pengő volt, mégis a gondot az elvesztett pénz hiánya okozta. Most viszont nevetve meséli a barátom, hogy az előbb nyomott a kisfia markába egy tizest tanszerekre, de a hatszonta 'in kölyke elvesztette, kénytelen másikat adni■ Gondterhelten tette aztán hozzá, hogy nem érti, miért van az, hogy a mm gyerekek ennyire nem tudják megbecsülni a pénzt.

A kát eset között eltelt egy negyed évszázad, s ebből <s tizenöt év a felszabadulás után. Talán ennyivel is elég megm magyarázni, hogy miért jelentkezik ugyanaz a probléma másik oldaláról. Barátomnak már nem a pénz hiánya okozott gondot, hanem a gyereke felelőtlensége, amit rögtön általánosított is ,a mai gyerekekre”, A valamikori „zsebbevágó”. s az egész családra kiható anyagi kérdés pedagógiai problémává változott.

Közelebbről nézve nem is olyan egyszerű ez a kérdési Bégen bizony egyszerűbb volt. A gyerek it könnyen megértette, hogy a pénzre vigyázni kell, mert az az élet alapja, mert pénzért mindent, viszont mindent csak pénzért lehet kapni és mert pénzhez jutni csöppet sem könnyű dolog. Kany- nyü volt ezt megérteni, mert maga az élet szolgáltatta hozzá az illusztrációt. A boltos is annak köszönt nagyobbal, aki készpénzzel fizetett és a dolgozó családokban mindennapos volt a számolgatás, a gond, hogy mi lesz, ha a családfő munka nélkülivé válik.

Manapság nem így van. Anyagi gondok adódnak, de erek nem p létalapnál kezdődnek, mert a munkanélküliség, a létbizonytalanság megszűnt. Az anyagi gondok ott kezdődnek, hogy szebb ruhákat, jobb lakást, drágább bútorfélékéi akar venni a család. A megbecsülést sem a pénz mennyisége alapján mérik, mert egyforma megbecsülés jár mindenkinek, aki becsületesen dolgozik. A mai gyerekbe tehát nem ivódik >'de a pénz iránti tisztelet. Sőt, elmondhatjuk, hogy ez jól is van így, magunk is azt kívánjuk, hogy a pénznek a kapitalizmusban játszott fétis-szerepe megszűnjék. De azt sem tarthatjuk helyesnek, hogy a ma felnövő nemzedék, könnyelműen bánjék a pénzzel vagy egyéb anyagi javakkal.

Hol van tehát a tulajdonképpeni probléma? leginkább ott, hogy a mai gyermekek többsége anyagilag rendezett körülmények között nő fel, hogy szükséges kiadásaira, sőt azon felül is könnyen kap pénzt szüleitől. A szülő visszaérniük zik arra, hogy mennyi mindent szeretett volna hiába gyermek- lutrában és örül, hogy mindezt az 0 gyermeke már megkaphatja. A gyerek azonban ebből csak annyit vesz észre, hogy többnyire első szóra vagy némi kérés és alkudozás után megkapja azt, amit kér. Nemcsak pénzről van szó termeszemen, hanem játékról, drágább tanszerekről, könyvekről és egyebekről is. Könnyen jut ezekhez, nem becsüli meg eléggé. A játékok, könyvek és egyéb tárgyak csak addig értékesek számára, amíg meg nem unta ezeket, a pénzre nem vigyáz eléggé, holmiját nem gondozza, hiszen, ha tönkremegy, ha elvész, majd adnak másikat a szülei.

Végeredményben az a probléma gyökere, hogy a gyermeki ész nem törekszik távolabbi összefüggések felderítésére. A pénz és a birtokába kerülő egyéb tárgyak hanyag kezelése arra vall, hogy nem tudja: minden érték az emberi munka eredménye, az apjától, anyjától könnyen megkapott pénzért szüleinek dolgozniak kellett, játékait, tanszereit nemcsak a munkával szerzett pénz ellenében kapja meg, hanem azok maguk is szorgos munka eredményei. Nem egyszerű hanyagságról van tehát szó, hanem arról, hogy életünk alapvető törvényét, azt, hogy az alkotó emberi munka minden jólét, és gazdagság alapja — nem ismeri.

Mi következik ebből? Az, hogy gyermekeinket meg kell tanítanunk erre az alapvető igazságra. Nem elég megszidni azért, mert már megint összetörte a játékát, eltépte a könyvét, elvesztette a rábízott pénzt, azt is meg kell magyaráznunk, hogy mindezekért mások keményen és szorgalmasan dolgoztak, s ha felnő, majd neki is dolgoznia kell önmaga és családja jólétéért. Időben meg kell magyaráznunk, hogy a pénz nem magától jön, valami adakozó kedvű bankból, hanem dolgozni kell érte. Ne magát a bankjegyet vagy érmét tisztelje, hanem azt a becsületes munkát, amellyel meg lehet szerezni és amelynek anyagi javakra való átváltásához használjuk eszközül a pénzt. Természetes, hogy a mai gyermek, mire felnő, az iskolában megtanulja a pénz gazdasági funkcióinak ennél sokkal pontosabb meghatározását is. De ha nem tanulja meg idejében, hogy nem elegendő kérni, követelőzni, hanem dol- goeni is kell érte, akkor sok csalódás érheti később.

Nem kívánhatjuk természetesen, hogy a szülő fukar legyen, megtagadja gyermeke kérésének a teljesítését, sem azt, fkogy minden apró ajándékot a munka szerepéről szóló hosszú magyarázkodásokkal „fűszerezzen". De azt igen, hogy feleslegesen és érdemtelenül ne halmozza el gyermekét min 'sn- féle ajándékkal, hogy bizonyos juttatásokat kössön a jó ' omlás és jól végzett munka feltételéhez, s hogy ne hagyja ,V erben gyermekét afelől, hogy „honnan jön a pénz”. A gyyrmek erdeke kívánja ezt elsősorban, de a szülőé is, mart a fel i nié cseperedett gyermek könnyelműsége sem csak « gyermeknek, hanem szüleinek is keserűséget okoz majd.

MÉSZÁROS FERENC

Négytagú magyar tanácsküldöttség utazott Angliába

Az angol kormány meghívására hétfőn a ferihegyi repülőtérről magyar tanácsi delegáció utazott Angliába. A küldöttség vezetője Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bízattságának elnöke, tagjai: Biczó György, a szegedi, Cser- nltszki Gyula, a győri városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Gál István, a debreceni városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese,

Búcsúztatásukra megjelent Varga András, a Minisztertanács tanács-nervek osztályának vezetője, a miniszter első helyettese; továbbá a fővárosi, a szegedi, a győri és a debreceni tanács több vezetője. Ott voltak a Külügyminisztérium munkatársai, valamint „p.m Edmund Dudley Street, a budapesti angol követség e»so titkára.

A küldöttség célja az, hogy megismerkedjen az angliai városok, köztük London életével és tanulmányozzék az angol közigazgatást- Az angliai városok fejlesztésének idős«-:'' problémáit és különböző vá< rospolitikai kérdéseket m

Karla története könnyű élete ét nehéz halála — világosan mutatja, hogy még az olyan embernek is, akinek látsz«, tra semmi köze az „egészhez“, aki nincs is tudatában annak, hogy mit jelent a német fasizmus, éreznie kell, látnia kell, hogy itt ezzel az elír nséggel mindenképpen szembe kell szállni. Korán, korábban, nem akikor, amikor a „német halál“ már lecsap, mert csak korán, a kezdetén lehet ellene úgy fellépni, hogy „többet“ tehessünk.

Európa fasiszta teológiában visszavonhatatlanul a „német teret“ jelenti: Német- Európát. A célok nem változtak. A célok: felfokozódtak Európa: a „német halál" földrésze! Tizennégy évig tartott a német fasizmus viszonylagos türelmi próbája, kétszer hét évig. A harmadik hót év elején már teljes nyíltsággal próbálkoznak ég — provokálnak. Az Oberlander-ügy így fesz próbatét mindkét oldal felé. Mert Itt nemcsak arról van sző, hogy Oberländer telel ős- ségrevonandó aktív részese-e 3000 ártatlan ember halálénak, de arról, hogy az Oberländer- típus holnap ne lehessen egy új háború tömeggyilkosa és tömeghóhéra! Itt, ezen a Ponton csapnak össze a háború és a /'-»öi. Mert hs oer — hét legyen per! Van valami kísérteties abban, hogy Arany János vidám szatirikus fülemite- történetének is ez a esette rója. Utoljám huszonöt ív •Jött — a Iipese! Dlmitrov-perrel kát Itban használtuk e ki» fejezést

PUTtatJatt