Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

Tix éve bíráshodnak megyénkben a népi ülnökök Négyszemközt Honnan jön A napnak a bűn tató igazság­szolgáltatásban való részvéte­léről szóló 1949. évi XI. tör vény a pécsi felsőbíróság terű letép 1950. február I. napján lépett hatályba. Ezzel előbb a büntető Ítélkezésben, a polgá ri perrendtartásról szóló 1952 évi III. törvénynek 1953. ja­nuár 1. napján történt hatály­balépésével pedig a polgári ítélkezés területén is megváló sült Alkotmányunk 37. §-ának az a rendelkezése, hogy „a bí róságok hivatásos bírókból és népi ülnökökből alakított ta­nácsokban ítélkeznek.“ A nép képviselőinek a rész­vételével működő bíróságaink történelmi múltra tekinthetnek vissza. A dicsőséges tanácsköz­társaság forradalmi törvény­székei elnökből és két tagból álló tanácsban ítélkeztek s megbízatásuk nem volt képe­sítéshez kötve. A tagokat előbb a forradalmi kormányzó tanács nevezte ki, utóbb pedig a munkás-, katona és földműves tanácsok választották. Hatás­körükbe azoknak a bűncselek­ményeknek az elbírálása tar­tozott, „amelyek a tanácsköz­társaság fennmaradását ée biz­tonságát s általában a dolgo­zók uralmának forradalmi rendjét sértik, vagy veszélyez­tetik.“ A második világháború vé­gén, a fasizmus bukása után az 1945. évi VII. törvény által törvényerőre emelt 31/1945. M. E. sz. rendelet valósította meg a nópbíráskodást „attól o szükségtől vezettetve, hogy mindazok, akik a magyar né­pet ért történelmi katasztrófa okozói, illetve részesei voltak mielőbb elnyerjék büntetésü­ket.“ A népbíróságok a hábo­rús és népellenes bűntettek el­követői, majd a demokratikus államrend ellen támadó bűn­tettesek ügyeiben ítélkeztek. Az 1947. évi XXIII. törvény rendelkezett az uzsorabírósági különtanácsok, a „munkásbí­róságok" felállításáról. E bíró­ságok tagjai a nagyüzemek fi­zikai dolgozói közül kerültek ki és a gazdasági rend kárte­vői felett ítélkeztek. Az említett bíróságoknak a működése megfelelő tapaszta­latot nyújtott annak megvaló­sításához. hogy a nép képvise­lői az igazságszolgáltatás min­den ágéban közvetlenül, tény­legesen részt vegyenek s meg­valósuljon az 1949. évi Xl. tör­vényben kitűzött cél: „a jogi szakképzettség mellett a dol­gozó nép meggyőződése és fel fogása teljes erővel érvénye­sülhessen." A járásbíróságnál működő népi ülnököket a járási tanács, a megyei bíróság ülnökeit a ■■negyei tanács, a Legfelsőbb Bíróság ülnökeit pedig a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja az Illető bíróság te rületén levő üzemek, véllala tok, állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek dolgozói, va­lamint a társadalmi szervek jelölése alapján. Az 1956. évi ellenforradalom utáni rendkívüli helyzet szűk ségszerű következménye volt a Legfelsőbb Bíróságnál és egyes megyei bíróságoknál népbíró­sági tanácsok megszervezése. Az új népbíróságok eredmé­nyesen vettek részt az ellen- forradalom vezetőinek és részt­vevőinek felelősségre vonásá ban, a közrend és a törvényes­ség megszilárdításában. A nép- bírákat, akik népi demokrá­ciánk iránti hűségük, harcos­ságuk, élettapasztalataik és po­litikai éleslátásuk szempontjá­ból kiemelkedően alkalmasak voltak tisztségük ellátására, a helyi tanácsok utóbb népi ül­nökké is megválasztották s ezzel erősítették az ülnöki ap­parátust. A mi népbíráink Miklós Gyula, Jvanocák János Varga Józsefné és Kárpáti Jó­zsef elvtársak voltak. A népi ülnök ugyanolyan teljes jogú tagja a bírósági ta­nácsnak, mint a szakbíró. A tárgyaláson kérdéseket intéz­het a vádlotthoz, felekhez, ta­nukhoz, szakértőkhöz . A ta­nácskozásban, határozathoza­talban teljes joggal részt vesz és nem egyszer megtörténik, hogy a meghozott határozatban az ülnökök álláspontja jut ki­fejezésre. Népi ülnökeink eddigi mű­ködésének tapasztalatai az ül­nökbíráskodás létjogosultságát, a csupán szakbírókból álló bí­róságok feletti fölényét feltét­lenül bebizonyították. Az ülnökqk a termelő mun­kában való közvetlen részvé­telükből és a dolgozókkal való szoros kapcsolataikból adódó élettapasztalataikkal, a terme­lés különböző ágazataiban való jártasságukkal nagymértékben segítik, jobbá teszik a bíró­ság munkáját. A szakbíró szakképzettsége és az ülnökök élettapasztalata, egészséges szemlélete szerencsésen páro sül a bírósági tanácsban. Közlekedési ügyekben a köz- lekedési dolgozók, bányaügyek­ben a bányászok, a fiatalko rúak ügyeiben a pedagógusok ismeretei nagyban elősegítik az ügyek alapos, helyes elbírá­lását. Az ülnökök évenként 1 hó­napon át működnek a bírósá­gon, s tapasztalataikat a bíró­ság vezetőjével, a tanácsveze­tőkkel értekezleteken kicseré­lik. Az itt elhangzó bírálatok igen értékes tapasztalatokat nyújtanak a tan ács vezet ók tár­gyalási módszerének jó és rossz oldalai tekintetében ée az elvi kérdések megvitatása elősegíti az ítélkezési gyakorlat helyes irányba terelését, A jövőben megvalósítjuk a népi ülnökökkel való rendsze­res foglalkozást, jogi ismereteik kiszélesítését. Az Igazságügy- minisztérium ülnöki folyóirat kiadását is tervezi. Az elmúlt 10 év alatt teljes egyetértés és jó együttműkö­dés alakult ki a hivatásos bí­rák és a népi ülnökök között. A szakbírák sokra értékelik az ülnökök közreműködését an­nak érdekében, hogy a dolgo­zó nép igazságérzete és egész- eéges szemlélete érvényesüljön az ítélkezésben. Az ülnökök általában szíve­sen vesznek részt a bíróság munkájában. Sok olyan tapasz­talatot szereznek bírói műkö­désük során, amelyet az üze mekben s általában munkahe­lyeiken jól felhasználhatnak a dolgozók felvilágosítása, a hi­bák felismerése, a munka meg­javítása, a társadalmi tulajdon megbecsülésének fokozása, a szocialista társadalmi együtt­élésre való nevelés érdekében. Több ülnökünk kitüntetés­ben, miniszteri dicséretben ré­szesült jó munkájáért. Népi ülnökeinknek kötelessé- j gük, hogy a működési időszak le telte után beszámoljanak mun­kahelyeiken dolgozó társaik előtt a bíróságon végzett mun­kájukról, tapasztalataikról, megismertessék dolgozó tár­saikkal a bíróság munkáját. Meg kell vallanunk, hogy eb­ben a tekintetben mutatkozik a legtöbb hiányosság, amit fel­tétlenül pótolni kell, Hazánkban mintegy 20 000 megválasztott népi ülnök sze­repel a névjegyzéken. Nagyobb részüket még 1952. évben vá­lasztották, s azóta pótválasztá­sok útién egészültek ki a név­jegyzékek. Pártunk VII. kongresszusá­nak Iránymutatása szerint erő­síteni kell a népi demokrati­kus államhatalmat és tovább fejleszteni a szocialista demok­ratizmust. Ebből eredően a bí­róságok előtt álló feladatok megvalósítása érdekében idő­szerű, hogy bíróságainkat or­szágosan tartandó új ülnökvá- lasztás útján az ítélkezési munkára legalkalmasabb ülnö­kökkel is megerősítsük. A népi ülnökök részvételével alakult bíróságaink egyre slke- resetiben töltik be az Alkot­mányban meghatározott szere­püket: büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosít­ják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rend­jét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együtt­élés szabályainak megtartásá­a pénz t Dr. Dely István, a megyei bíróság elnöke KÖSSÜNK \ dohánytermelési szerződést l A dohánytermelőle magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyen cigarettát kapnak. A MEZŐGAZDASÁGI termelőszövetkezetek EZEN EELÜL 20 •/„ NAGYÜZEMI FELÁRBAN IS RÉSZESÜLNEK! 185 FABBY ZOLTA'A/: (Ct némi füslmus 'zefrq/zához ) IX: Ezekben a haláltáborokban két ellentétes indítékú akció futott párhuzamosan egymás mellett: a nyomeltüntetők ha- talom-biztosította precíz, ha­lál rontos munkája és az áldo­zatok állandó akadályozott primitív technikájú lázas-gör­csös tanúskodni-muszáj, az a köm'psségszerű tanú-tudat, me’y legmagasabb fokon Fucik börtönnaplóját hozta létre: a jövőre vonatkozó éberségre- intést az ugyanegy-ellenséggel, a némot fasizmussal szemben! A lágerlakók tanú-szomjú­sága kicsap és kisüt minden idevágó könyvből, legyen az regény, vers vagy memóriái. Teter Duhr romániai lóger- novelláiban a foglyok Így be­szélnek: „Egyedül az a fontos, how néhánv tanúra való ma­radjon belőlünk.;; Ez az eíy®üen gondolat szinte meg- " kell. hogy bennünk éljen ,. . Minden tapasztalatun­kig ’’ akarjuk adni egy- rrr mint egy palack­po-tM nr*>,vet a fuldoklók a vad habokra hfznsk, hogj az élők megtudják. hogyan ée honnen i*5 jött ez az egész és hogy mi történt? Tanulják meg. how pz alattompg halál k(v*'*<-*re. megelőzésére mit esi”"1 innak?“ Olyan korban éltem a földön, mikor az ember úgy alalja­hogy önként, kéjjel ölt, nem­csak parancsra dobol a dobhártyánkon Rad­nóti Miklós feledhetetlen tisz­ta tanúsága... és ha a jelek nem csalnak — a német fa­sizmus virulenciéjónak jóvol­tából — újra „oly korban1’ kez­dünk élni. A nürnbergi per hs’álos ítéletre váró vádlottal közül von Papent, Hitler nye- regbesegítőjét, épp e napok­ban tüntette ki a pápa a leg­magasabb méltósággal, a „Kard és Köpeny11 titkos ka­marása címével, és Krupp, Hitler másik nyeregbesegító- ie, ma akadálytalanul gyárt­hatja és szállíthatja a harma­dik világháború halálos kellé­keit. Ahol Hess, Hitler volt helyettese és dezignált utóda — Ossietzky után! — a Nobel - békedíj kandidátusa lehet, ott ki csodálkozik Oberländer bon­ni bársonyszékén?! A gonoszt —• a német fasiz­mus totális háborús lelkiségét — el kell marasztalni most mindjárt az elején, amikor íme >— mintha misem történt volna •— arcátlanul és ellent­mondás nélkül provokálja a folytatást. Állj ellent a kezdet­nek, állj ellent a kezdetén! Az emberfaló lángok tanúsága­ként is ez csap felénk: „Nem értettük meg, hogy az ember­telenség ellen csak az egész világot mozgósítva és szerve­zetten lehet a szabadságot megvédeni, nem értettük meg, hogy a hatalmi mohóság állati konoksága ellen már védekezni kell, amikor feltűnnek az első jelek’1. A német fasizmus pro­vokatív léte és ténye a hábo­rú bizonyosságát jelenti. Frin- eipiis obstett Állj ellent azon­nal! Állj ellent a kezdetnek! Állj ellent a kezdetén! A hé» hér nem vár ■ > < „A hóhér nem vár“: ez, eny- nyi a címe a cseh Norbert Fryd kisregényének. Karla Hlinová, a népszerű filmsztár, mozioperettek „millióira tar­tott hopszasszáréja”, úgy ke­rült a prágai Gestapo karmai­ba, mint Pilátus a krédóba. Kicsit meggondolatlanul, sze­szélyből, de betyárbecsületből szállást adott illegalitásban élő kollégájának. Producere né­hány nap múlva kiszabadítja a Pankrác börtönéből: az új fii* met be kell fejezni, a milliók nem úszhatnak el. De Karla szabadon úgy érzi magát, mint egy leprás, vagy szabadságolt hulla? Amikor ezt mind látja és nem bírja, — bár élni volna jó! — ő maga Sietteti a véget, és a Gestapo néhány napon belül lecsaphat rá másodszor. „Bajnélt-e egyáltalán valamit? Minden bizonnyal- Sajnálta, hogy NovÄk (az egyik letartóz­tatott) nem fordult hozzá ko­rábban. Hogv nem tudott töb­bet tenni ellenük", Ezzel a gondolattal, ezzel a tanulság­gal zárul a regény» Jó, hogy nagy gondjaink mellett egyre többet beszélhet tünk a kicsikről is, sőt hogy q kis gondok is nagynak látszat ng-k már. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a legfontosabb, a leg­súlyosabb gondok eltűntek életünkből és ezért kerülhettek előtérbe azok, amelyek korábban csak jelentéktelennek lát­szottak, Emlélcszem, egyszer majdnem, családi tragédia lett abból, hogy elvesztettem egy pengőt■ Egy pengő akkor is csak e9V pengő volt, mégis a gondot az elvesztett pénz hiánya okozta. Most viszont nevetve meséli a barátom, hogy az előbb nyomott a kisfia markába egy tizest tanszerekre, de a hatszonta 'in kölyke elvesztette, kénytelen másikat adni■ Gondterhelten tette aztán hozzá, hogy nem érti, miért van az, hogy a mm gyerekek ennyire nem tudják megbecsülni a pénzt. A kát eset között eltelt egy negyed évszázad, s ebből <s tizenöt év a felszabadulás után. Talán ennyivel is elég megm magyarázni, hogy miért jelentkezik ugyanaz a probléma má­sik oldaláról. Barátomnak már nem a pénz hiánya okozott gondot, hanem a gyereke felelőtlensége, amit rögtön általáno­sított is ,a mai gyerekekre”, A valamikori „zsebbevágó”. s az egész családra kiható anyagi kérdés pedagógiai problémává változott. Közelebbről nézve nem is olyan egyszerű ez a kérdési Bégen bizony egyszerűbb volt. A gyerek it könnyen meg­értette, hogy a pénzre vigyázni kell, mert az az élet alapja, mert pénzért mindent, viszont mindent csak pénzért lehet kapni és mert pénzhez jutni csöppet sem könnyű dolog. Kany- nyü volt ezt megérteni, mert maga az élet szolgáltatta hozzá az illusztrációt. A boltos is annak köszönt nagyobbal, aki készpénzzel fizetett és a dolgozó családokban mindennapos volt a számolgatás, a gond, hogy mi lesz, ha a családfő munka nélkülivé válik. Manapság nem így van. Anyagi gondok adódnak, de erek nem p létalapnál kezdődnek, mert a munkanélküliség, a lét­bizonytalanság megszűnt. Az anyagi gondok ott kezdődnek, hogy szebb ruhákat, jobb lakást, drágább bútorfélékéi akar venni a család. A megbecsülést sem a pénz mennyisége alap­ján mérik, mert egyforma megbecsülés jár mindenkinek, aki becsületesen dolgozik. A mai gyerekbe tehát nem ivódik >'de a pénz iránti tisztelet. Sőt, elmondhatjuk, hogy ez jól is van így, magunk is azt kívánjuk, hogy a pénznek a kapitalizmus­ban játszott fétis-szerepe megszűnjék. De azt sem tarthatjuk helyesnek, hogy a ma felnövő nemzedék, könnyelműen bánjék a pénzzel vagy egyéb anyagi javakkal. Hol van tehát a tulajdonképpeni probléma? leginkább ott, hogy a mai gyermekek többsége anyagilag rendezett körül­mények között nő fel, hogy szükséges kiadásaira, sőt azon fe­lül is könnyen kap pénzt szüleitől. A szülő visszaérniük zik arra, hogy mennyi mindent szeretett volna hiába gyermek- lutrában és örül, hogy mindezt az 0 gyermeke már megkap­hatja. A gyerek azonban ebből csak annyit vesz észre, hogy többnyire első szóra vagy némi kérés és alkudozás után meg­kapja azt, amit kér. Nemcsak pénzről van szó termeszemen, hanem játékról, drágább tanszerekről, könyvekről és egyebek­ről is. Könnyen jut ezekhez, nem becsüli meg eléggé. A játé­kok, könyvek és egyéb tárgyak csak addig értékesek számára, amíg meg nem unta ezeket, a pénzre nem vigyáz eléggé, hol­miját nem gondozza, hiszen, ha tönkremegy, ha elvész, majd adnak másikat a szülei. Végeredményben az a probléma gyökere, hogy a gyer­meki ész nem törekszik távolabbi összefüggések felderíté­sére. A pénz és a birtokába kerülő egyéb tárgyak hanyag ke­zelése arra vall, hogy nem tudja: minden érték az emberi munka eredménye, az apjától, anyjától könnyen megkapott pénzért szüleinek dolgozniak kellett, játékait, tanszereit nem­csak a munkával szerzett pénz ellenében kapja meg, hanem azok maguk is szorgos munka eredményei. Nem egyszerű ha­nyagságról van tehát szó, hanem arról, hogy életünk alapvető törvényét, azt, hogy az alkotó emberi munka minden jólét, és gazdagság alapja — nem ismeri. Mi következik ebből? Az, hogy gyermekeinket meg kell tanítanunk erre az alapvető igazságra. Nem elég megszidni azért, mert már megint összetörte a játékát, eltépte a köny­vét, elvesztette a rábízott pénzt, azt is meg kell magyaráznunk, hogy mindezekért mások keményen és szorgalmasan dolgoz­tak, s ha felnő, majd neki is dolgoznia kell önmaga és csa­ládja jólétéért. Időben meg kell magyaráznunk, hogy a pénz nem magától jön, valami adakozó kedvű bankból, hanem dol­gozni kell érte. Ne magát a bankjegyet vagy érmét tisztelje, hanem azt a becsületes munkát, amellyel meg lehet szerezni és amelynek anyagi javakra való átváltásához használjuk eszközül a pénzt. Természetes, hogy a mai gyermek, mire felnő, az iskolában megtanulja a pénz gazdasági funkcióinak ennél sokkal pontosabb meghatározását is. De ha nem tanulja meg idejében, hogy nem elegendő kérni, követelőzni, hanem dol- goeni is kell érte, akkor sok csalódás érheti később. Nem kívánhatjuk természetesen, hogy a szülő fukar le­gyen, megtagadja gyermeke kérésének a teljesítését, sem azt, fkogy minden apró ajándékot a munka szerepéről szóló hosszú magyarázkodásokkal „fűszerezzen". De azt igen, hogy feles­legesen és érdemtelenül ne halmozza el gyermekét min 'sn- féle ajándékkal, hogy bizonyos juttatásokat kössön a jó ' om­lás és jól végzett munka feltételéhez, s hogy ne hagyja ,V er­ben gyermekét afelől, hogy „honnan jön a pénz”. A gyyrmek erdeke kívánja ezt elsősorban, de a szülőé is, mart a fel i nié cseperedett gyermek könnyelműsége sem csak « gyermeknek, hanem szüleinek is keserűséget okoz majd. MÉSZÁROS FERENC Négytagú magyar tanácsküldöttség utazott Angliába Az angol kormány meghívá­sára hétfőn a ferihegyi repülő­térről magyar tanácsi delegá­ció utazott Angliába. A kül­döttség vezetője Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bízattságának elnöke, tagjai: Biczó György, a szegedi, Cser- nltszki Gyula, a győri városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke és Gál István, a debreceni városi tanács végre­hajtó bizottságának elnökhe­lyettese, Búcsúztatásukra megjelent Varga András, a Miniszterta­nács tanács-nervek osztályá­nak vezetője, a miniszter első helyettese; továbbá a fővárosi, a szegedi, a győri és a debre­ceni tanács több vezetője. Ott voltak a Külügyminisztérium munkatársai, valamint „p.m Edmund Dudley Street, a bu­dapesti angol követség e»so titkára. A küldöttség célja az, hogy megismerkedjen az angliai vá­rosok, köztük London életével és tanulmányozzék az angol közigazgatást- Az angliai vá­rosok fejlesztésének idős«-:'' problémáit és különböző vá< rospolitikai kérdéseket m Karla története könnyű élete ét nehéz halála — vilá­gosan mutatja, hogy még az olyan embernek is, akinek lát­sz«, tra semmi köze az „egész­hez“, aki nincs is tudatában annak, hogy mit jelent a né­met fasizmus, éreznie kell, lát­nia kell, hogy itt ezzel az el­ír nséggel mindenképpen szem­be kell szállni. Korán, koráb­ban, nem akikor, amikor a „né­met halál“ már lecsap, mert csak korán, a kezdetén lehet ellene úgy fellépni, hogy „töb­bet“ tehessünk. Európa fasiszta teológiá­ban visszavonhatatlanul a „német teret“ jelenti: Német- Európát. A célok nem változ­tak. A célok: felfokozódtak Európa: a „német halál" föld­része! Tizennégy évig tartott a német fasizmus viszonylagos türelmi próbája, kétszer hét évig. A harmadik hót év ele­jén már teljes nyíltsággal pró­bálkoznak ég — provokálnak. Az Oberlander-ügy így fesz próbatét mindkét oldal felé. Mert Itt nemcsak arról van sző, hogy Oberländer telel ős- ségrevonandó aktív részese-e 3000 ártatlan ember halálénak, de arról, hogy az Oberländer- típus holnap ne lehessen egy új háború tömeggyilkosa és tömeghóhéra! Itt, ezen a Pon­ton csapnak össze a háború és a /'-»öi. Mert hs oer — hét legyen per! Van valami kísér­teties abban, hogy Arany Já­nos vidám szatirikus fülemite- történetének is ez a esette ró­ja. Utoljám huszonöt ív •Jött — a Iipese! Dlmitrov-perrel kát Itban használtuk e ki» fejezést PUTtatJatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom