Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

I

tm. FEBRUAR ft.

NAPLÓ

ft

Az első lépések Vajszlón

Vajsrió utcái, házai, emberei, az emberek gondolkodásmódja, szokásaik, hagyomá- lyos gazdálkodásuk, a táj, a cömyezet együttvéve egy kis ömény Ormánság. Néhány Évtizede ez a <;zó még a nyo- n<rt, az egykét, a kisült lege- őket s ezeken a legelőkön ártott csenevész parlagi fajúkból álló rideg állatállo- hányt, kishozamú, külterjes zán tóföldi gazdálkodásit, a legénységet jelentette.

S hogy az Ormánság szó ma nár nem ugyanazt jelenti, nint tizenöt-húsz évvel ezelőtt, ízt maguk az ormánsági em- lerek érzik, látják és tapaszalják a legjobban. A legna- lyobb ormánsági községben, taj'zlón régen néhány vállalkozó, kulák és ügyes kupec ritte a szót, zsebelte be a hasznot. Az elmúlt tizenöt év alatt izonban ezek nyomtalanul el- ■üntek, s ezzel együtt a vajsz- öi kisparasztság élete ie fokiéi fokra javult. De a jó mód, i paraszti életszínvonal emel- tedésével nem nőtt arányosan i gazdálkodás színvonala. A ideg állattartás, az egyoldalú ermelés, a régi hagyományos rxtenzív gazdálkodás nyomai még megtalálhatók, s a 6ok tisparcella, korszerűtlen kis- izemi gazdasági felszerelés iátolta a mezőgazdaság fejlő- lését. A józanabb, előrelátóbb fajszlói parasztok ezt is lát- ák és tudták, Ormánság me- ő gazdaságát csak a nagyüzemi lazdálkodás teheti virágzóvá

A falu már a tavaszra készül

Mínusz 10 fokot mutat a hő- nérő, de a nap ragyogóan süt s Vajszló nagyközség utcáin ezseg az élet. Különösen az llomás környékén nagy a faralom. A szomszédos gépállomás teherautói, vontatói ro- pgnak szünet nélkül a csont- eményre fagyott utakon, a örnyező tsz-ékből hozzák be leadásra szánt hízómarhát, Hzik szét az állomásra érként sovány sertéseket. A mar- ákat vagonba rakják, s egy söpört göndörszórü manga- ca süldőt az Aranykalász Tsz iajorja felé terelnek. Uj gon- ozójuk úgy mondja, ez az öten első fecske — azaz disznó -. amit lehizlalnak, de kará- ßonyig még vagy 500 süldőcrs- [éből lesz hízott diszni a keze ,latt. A majorban daráló búg, odébb a kerteken túl a hóéi már csak imitt-amott tarkított mezőn első legelésző sójára indul a téesz birka- ája Február másodika van, ha a ragyogó napsütés miatt

m.vkó vissza is bújik bar- n” áha. Vajszló lakói már a vas^ közeledtét érzik. Az ié'z -özség a lázas tavaszi löké '".letek képét mutatja.

I Alakulnak a nagy táblák

Berni a tanácsházán föld- lyilvántartó brigád üli körül íz asztalt. Előttük Vajszló tériépe s az asztalfőn Török Ferenc tsz-elnök, mint a községi éi határát legjobban ismeri ember, irányítja a munkát. Ez most a legsürgősebb, ap- é parcellákból nagy táblákat ilakítani...” — mondta, de cözben nem titfcolja, hogy tü- elmetlen, hisz ezer féle múlttá várja a falakon túl a magban, az emberek között. A agosítás, a táblák kialakítása élkül azonban nem kezdhetik F* a tavaszi munkát, sőt a ermelesi terv készítését

uSyancsak sürget

^ idő.

Török Ferenc * térként mutatja Száz meg száz pró parcella tarkítja a paart, egy részük őszi vetés imihez az idén még nem nyúl- íatnak, de a többit összerónák. Közel kétezer holdon kell íz Aranykalász Tsz területét ^alakítani, s ebből 1200 hold 1 szántó. Hogy mit fognak ter- nelm? Hát elsősorban igen ok kukoricát, háromszáz holdiái is többet. A kukorica /ajsz'ón ős növény, termelésélek hagyományai vannak g ez sorosan összefügg a manga- ca hizlalással. Vajszló év.ize- e< óta híres sertéshizlaló lözséj,. F.vente ezernél is 1cbb lízott disznó került ki a közlégből, s a kukoricatermelés •teán nagy njértéflcű volt,

hogy minden más növényt, még a gabonaféléket, búzát is kiszorította. A vajszlói ember azt mondja: „Ha van kuk >- ricám, van kenyerem is.” S ha figyelembe vesszük, hogy az éghajlat, talaj és egyéb adott- ágok a kukorica termelésre legalkalmasabbak, akkor csak helyeselhetjük ezt a felfogást, no meg azi is. hogy az Aranykalász Tsz ezt a hagyományos termeié'" akarja fenntartani, sőt nagyüzemi módszerekkel továbbfejleszteni.

Jön a Szuper Zetor

Török Sándor jól ismeri faluját, hisz nyolc évig tanácselnök volt itt Vajszlón s niég egy hete sincs, hogy a tsz- tagok az Aranykalász elnökévé választották. Szívesen vállalta ezt a cserét, hisz most már így többet tehet a községért, az emberekért, akiket hosszú évek alatt megismert, megszeretett, ismeri gondjukat, bajukat, örömüket, a falu életének minden mozzanatát. Most azt mondja róluk: „Derék, szorgalmas emberek.; ” De a/dán gondjairól is számot ad; „Kevesen vagyunik, sok az öreg, idősebb ember és kevés a fiatal, s ez még a_ múlt bűne, a régi egykés idők maradványa”. Ma már több gyerek születik Vajszlón, mint régen, de a fejlődés igen lassú, meg aztán el is költöztek a faluból. Tíz évvel ezelőtt például száz emberrel élt több a községben, mint most. Persze, túlzott aggodalomra azért nincs ok. Az 1959-ben alakult kis Aranykalász T6z — ami aztán most januáréban fejlődött fel 2000 holdasra — megrendelt egy Szuper Zetor traktort összes! tartozékával, s mire a tavaszi munkák megindulnák, a traktor is megérkezik. Az univerzális gép sok ember munkáját elvégzi, s a szomszédos gépállomás biztosítja majd a nehezebb erőgépeket. A kukorica mellett sok takarmány- növényt termelnek majd, pillangóst, vetett szálast — ezek nem olyan munkaigényesek — és gabonát, de ebből csak annyit, ami az adót és a tagok szükségletét fedezi;

A tervezgetés azonban nem csak a tanácsházán folyik, hanem az emberek otthonában is. Ha két szomszéd összejön, egy-két szó után a közös témánál kötnek ki, a jövőt színez- getik. Az Aranykalász majorjába épp etetéskor érkezünk. A lóistállóban a fogatosok csoportját nagy vitában találjuk. Méregetik, bírálgatják a lovakat, melyiket lehetne ösz- szepárosítani, melyiket adják el a következő vásáron. Az új belépők lovait még nem vonták össze, pedig azok is kitesznek majd jónéhány kettős fogatot. A kocsisok javaslatot tesznek a vezetőségnek: „Válasszunk ki egy derűs napot és akkor az összes lovunkat hajtsuk ki a vásártérre és ott tartsuk meg a lóbírálatot.” \ bíráló bizottság tagjaiba a leghozzáértőbbeket kell beválasztani, azok aztán eldöntik, melyik lóra van szükségünk és melyiket vigyük a vásárra. Az ötlet tetszik, mindenki elfogadja, no meg azf. is, hogy a lovaknak most ne adjanak drága szénát, télen megteszi a takarmányszalma is, s majd ha megkezdődik a tavaszi munka, erősebb takarmányra fogják őket;

Mindenki tervezget

A szarvasmarha gondozók is uj javaslattal jönnek. „Eddig az istállóban tároltuk a tejet, de ez nem jól van így, az egyik megüresedett helyiséget alakítsuk át tejházzá ahol az aszonyok tisztán higiénikusan kezelhetik a tejet”. Ez a javaslat is helyénvaló és főleg megvalósítható. S ha már összejöttek az állattenyésztés dolgozói mindegyik elmondja a maga problémáját észrevételét. Most éppen Borka Béláé a tsz népszerű juhászáé a szó. Csendesen beszél, lassú amolyan juhász tempóban, de amit mond, annak súlya van. a vajszlóiak eddig nem sokra becsülték a birkát, de mióta Borka Béla kezébe vette a oyájat, egycsapásra megválto- zott a véleményük. Nyáran vették a 145 darab anyajuhot azota »ár egyszer leellettek, s

egy részük ezekben a napokban másodszor fog elleni. Egy anyajuh egy év alatt felnevel két, vagy ha ikret ellik akár három vagy fiégy bárányt is, ezen kívül ad öt kiló gyapjút

— Borka Béla szerint még ennél is többre lehet számítani

— jelentős mennyiségű trágyát és ha fejnének még tejet is adna. Az Aranykalász juhásza úgy számol, hogy májusra ha a nyájat megnyírják, 30—35 ezer forint bevételük lesz a gyapjúból. De az elles előtt álló anyáiknak sürgősen építem kéne egy pajtát, mert féltető alatt vannak és ha ott leelle- nek, megfagy a kisbárány.

Ezek a napok a tervezgetés napjai Vajszlón, első alkalom a község életében, hogy az emberek valamennyien egy közös tervet készítenek és néhány hét múlva közösen kezdik meg annak végrehajtását. A „kis” Aranykalász 30 forintot osztott munkaegységenként az elmúlt évre, de annyi takarmányt tárolt, hogy a kibővült állatállományt sőt még a vásároltat is kitartják újig vele. A „nagy” Aranykalász, amelybe az egész község tömörült már többet akar nyújtani tagjainak. Ha a terv elkészül azonnal leszerződik az ötven sertést, nemsokára a 18 mustra marhát, növényeket szerződnek és ezek fedezetéből már március elsejétől munkaegység előleget osztanák.

Ha itt lesz a tavasz

Tervek, terek.;. De aztán jönnek a tetteik, jön a március és akikor a vajszlói paraszt már nem kis parcellába, hanem nagytáblán géppel szórja el a magot, négyzetesen a kukoricát és a nagy táblákon nyáron kombájnnal arathat. Más lesz ez az esztendő, mint a többi elmúlt sok száz év volt Vajszlón, ez lesz az első lépés a ma még eléggé elmaradott ormánsági mezőgazdaság felvirágoztatása felé.

— »né

Néhány sorban t

nyereség részesedésről, az első hónapról, a kongresssnsi versenyről

A Pécsi

Dohánygyárban

az elmúlt évben 10,5 napnyi nyereségrészesedést fizettek. A könyvelés még nem tud pontos adatot szolgáltatni az

1960-ban kifizetendő nyereség- részesedésről és a felettes hatóság által sincs jóváhagyva, megállapítva az összeg, annyi azonban máris bizonyos, hogy nyereségrészedés lesz, remélhetőleg valamivel több is mint tavaly.

Az első hőnap nagyon kedvező eredményeket hozott, a gyár termelékenységi tervét 102,2 százalékra teljesítette, ami nagyon sikeres dolog. A termelékenység ilyen mértékben még nem emelkedett a múlt évben sem. Legfőbb okát

abban látják ennek az üzem vezetői, hogy megnőtt a munkások termelőkedve, átszervezést hajtottak végre a TMK- ban, tovább folytatták a kongresszusi versenyt.

A XIV-es

Autójavító Vállalat

a múlt évben 26 napos nyereségrészesedést fizetett. Az átárazás következtében most jelentősen csökkent a nyereségrészesedési alap. Ebben az évben mindössze 8,6 napi bérnek megfelelő összeget fizetnek ki. A dolgozók ennek az összegnek is örülnek, mert a terveket jól teljesítették, gazdasági mutatóik sem voltak rosszak.

Ebben az évben előrelátha>%»

46,21 lórin! munkaegységenként

Zárszámadás Kacsótán

A napokban tartotta a kacsótai Jobb Sors Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlé sét, amelyre meghívták az új belépőket is. A teremelőszövetkezet minden munkaegységre 46,21 forintot fizetett. Eléged ettek a tsz-tagok különösen azok, akik egész évben minden munkából kivették a részüket. Sár József állatgondozó és felesége, aki a növénytermesztésben dolgozott összesen 662 munkaegységet szerzett, amiért 30,591 forint ütötte a markukat. Sass János a termelőszövetkezet traktorosa 50 1 munkaegységet ért el és az évi jövedelme csupán a közösből 23,151 forint.

Idős Bencze Sándor az állattenyésztésben, felesége pedig a növénytermesztésben dolgozott. Munkaegységük száma 781 volt, amiért ezen a zárszámadáson 36,366 forintot kaptak;

tólag január hónapi tervüket teljesítik. Ez nagy eredmény, hisz a vállalat eléggé mostoha körülmények között dolgozik, és még mindig küzködik alkatrészhiánnyal is. Az első hónapi tervteljesítés azt mu, tatja, hogy az évet nem kezdték rosszul.

A munkaversenyt továbbfolytatják egész évben. A vállalatnál több szocialista brigád alakult, javult a munka szervezettsége is, jobban, összedolgoznak a munkások.

A DhDÁSZ dolgozói

szép eredményeket értek el a múlt évben. Joggal számítanak ők is nyereségrészesedésre. Iparági sajátosságuk azonban magával hozza, hogy a nyereségrészesedési összeg illetve alap megállapításánál figyelembe veszik az iparág országos eredményeit. Remélik azonban a dolgozók, hogy kb. 14 napi bérnek megfelelő összeget kapnak, nyereségre- / szesedés címén. A múlt évben 9 napi bérnek megfelel: összeget vettek fel. 1959-ben azonban jobban ment a munka, így talán nagyobb lesz a nyereségrészesedés is.

A téli időjárás kedvezőtlenül befolyásolja az új hálózat- szerelés munkáit, valószínű, hogy ebben a gazdasági ágban lesz némi lemaradásuk. Ezt a lemaradást azonban feltétlen be akarják hozni a jóidő beálltával.

Több mint ötven új gyógyszert állítottak elő a gyógyszergyárak 1959-ben

A magyar gyógyászati Ipar fejlődését ismertették a sajtó képviselőivel azon a tájékozHazai szelektív növényvédőszer a lucerna rovarkártevői ellen

Eddig a virágzó lucernában kémiai úton nem védekeztek a rovarkártevők ellen, mivel nem voltak növényvédőszerek, amelyek a kártevőket hatásosan pusztították volna, egyidejűleg azonban ne oíkoztak volna kárt a lucernát beporzó méhekben is. A Nehézvegyipari Kutató Intézet laboratóriumában Melipex néven olyan szelektív növényvédőszert kísérleteztek ki, amely nemcsak a lucernásban használható

majd jó eredménnyel, hanem a repce, a mák és a vöröshere vetésben is. A hazai gyártmányú szelektív növényvédő

vegyszert — amelyet idén már forgalomba hoznak — tavaly próbálták ki először a martonvásári mezőgazdasági kutató Intézet lucernásában, igen jó eredménnyel.

tatón és kiállításon, amelyet pénteken rendezett a nehézipari minisztérium a kohó- és gépipari minisztérium orvosi műszergyáraival és az egészségügyi minisztériummal

együtt;

Purman Jenő, a nehézipari minisztérium szerves vegyipari főosztályának vezetője a gyógyszergyárak nagyarányú fejlesztéséről számolt be. A három nagy gyár, a Chinoin, a Kőbányai Gyógyszerárugvár, valamint az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár rekonstrukciójára több mint 230 millió forintot költenek, ennek eredményeként a jelenleg is világhírű magyar gyógyszer- gyártás színvonala még inkább emelkedik. A gyógyszergyártás tizenöt éves távlati-fejlesztésére a kormány ezerötszáz

cd fayifós, lekeletu d&mhieiott

nyilvántartók egyénenként számbaveszik, hogy hány és mekkora parcella van a határban. A műszakiak, — mint ő is, — bejárják a területet, Csörög a mérőszalag, hol itt, hol ott tűnnek fel a jellegzetes póznák,, i Amikor elkészülnek, összedugják fejüket, eldöntik, hogy hol, kié legyen a határ. Néhol igen hosszas vita fejlődik ki a tsz és az egyéniek között. Baranyaszent- györgyön nem így történt, mert itt alig vannak egyéniek.

1— És hány tábla van most? — kérdem a fiatal technikustól.

— Azelőtt 1760 parcellára szabdalódott a falu 1296 holdas határa. Most csak 79 tábla maradt az Uj Erőben.

Ez még mindig sok, de hiába: Baranyaszentgyörgyön

nem lehet nagyobb táblákat kijelölni. Domb és völgy itt az egész határ, alig látni sík terepet.

— És mit szólnak a tagosításhoz?

A fiatal technikus elneveti

magát:

— A termelőszövetkezetek mindenütt örülnek. Ez természetes, hiszen ki a jóég tudna 1700-nál több parcellán gazdálkodni? Szép kis tsz lepne az! í ; i Az egyéniek? Azok között- már megoszlik a vélemény. Van akinek tetszik, van akinek, ,,

— Ugy-úgy! — bólogat az egyi puíajkakabátos, kucsmás egyéni paraszt. — Én rosszul jártam! Mert olyan jó föld, mint az enyém volt,. t

— Mindenki azt mondja Jenő bácsi!

— Ne beszélj, gyönyörű zab termett ott tavaly! — szól közbe az egyik öreg egyéni paraszt, majd újra a sínadrá- gos fiatalember veszi át a szót:

— Hiába, a többség dönt. Nem lehet az elenyésző kisebbség az első, amikor az egész falu belépett az Uj Erőbe! |,,

A kucsmás ember megnyugszik. Újra csörög a mérőszalag, megint megindul a menet. Én már a falu felé kaptatok a dombon, ők pedig ott maradnak a hideg leheletű széllel dacolni,

Korábban Okorágon és Kákicson volt, hétfőn már Ba- kóca földjét járja ez a sínad- rágos fiú, aztán egy másik faluét. Durva pokrócú vaságyon alszik, fagyoskodik, hetenként csak egyszer megy haza, hogy tavaszra a traktorok egybeszánthassák a barázdákat,

M. L.

millió forintos beruházási keretet ad a gyógyszeriparnak, további 300 millió forintot szán gépi felszerelésre. Gyógyszertermelésünk értéke a jelenlegihez képest tizenhárom év alatt így megháromszorozódik. A hazai gyógyszertermelés kétszerese, az export pedig majdnem ötszöröse lesz a jelenleginek.

Horváth Gyula, a Gyógyszeripari Kutató Intézet helyettes vezetője elmondotta, hogy az Intézet tíz év alatt hetven gyógyszer szabadalomképes előállítását dolgozta ki és vezette be az iparba. A kutatás új meg új területekre terjed ki, s a következő években számos nagyhatású gyógyszert adnak át ipari előállításra a gyáraknak.

A gyógyszergyárak képviselői elmondották, hogy ebben az évben is számos új nagyhatású készítmény forgalom- bahozatalát tervezik.

Orvosi ügyelet

Pécs m}. város Rendelőintézetének biztosítottjai részére a sürgős esetek ellátására ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak I960 február 6-án déli 12 órától február 8-án reggel 6 óráig a következő orvosok: .

I. TÖMB: a város nyugati felében, megyeri kertvárosban. Ke- szüben és • Malomban, Hunyadi út, Széchenyi tér, Bem utca Baj- csy-Zs. út és a Siklósi úttól nyugatra: dr. Siska Valér (lakik: Doktor S. u. 7. sz., telefon: 22-39) Rendel járó betegeknek sürgős esetben a Hunyadi út 10. sz. alatti körzeti rendelőben, szombat du. 4—5 óra, vasárnap de. 9—10 és du. 4—S óra között, telefon: 43-02. A fekvő betegekhez való kihívást is ekkor kérjük itt bejelenteni.

n. TÖMB: a város keleti felében, Pécsbányatelepen. Borbálatelepen, Postavölgyben, Nagyárpádon, a Nagybányaréti völgyig és Alsóbánomig: dr. Kovács János (lakik: József u. 17/2. sz. telefon: 47-72). Járó betegeknek sürgős esetben rendel a Hunyadi út 10. sz. alatti körzeti rendelőben, szombat du. 4—5 óra, vasárnap de. 9—10 és du. 4—5 óra között, telefon: 47-33. A fekvő betegekhez való kihívást Is itt kell bejelenteni.

ül. TÖMB: Gyárváros, Meszestelep, Pécse zabolcs, Újhegy, Üszög: dr. Kiss István (lakik: Frankel Leó u. 16. sz., telefon: 24-91/33 mellék.) Járó betegeknek sürgős esetben rendel az újme- szesl körzeti rendelőben, szombat du. 4-5 óra. vasárnap de. 9—11 óra között, telefon: 24 91/56 mellék. A fekvő betegekhez való kihívást Is ekkor kérjük bejetew

Komótos szelecske fújdogál a baranyaszentgyörgyi dombtetőn. Gyenge fuvalat. Ha nyár volna, körülcirógatná az arcodat. De most harap. Fülpirosító és borotváló, kicsalja a könnyet a szemedből. Ilyenkor a meleg kályha mellett érzi jól magát az ember. Dugig rajta fával, aztán fújhat a szél, ahogy akar! Úgy látszik igy tett Baranyaszentgyörgy népe is, mert alig látni embert az utcán. Hanem itt a dombon..;

Vagy tíz ember baktat a hosszú föld mellett, lassú léptekkel. Mérőszalag csörög a két lány kezében, karót erőltetnek a csontkemény földbe, aztán továbbindul a menet. Megint előkerül a zsákból egy karó.,i

A földrendezők dacolnak a tél jeges vasfogával. És azok az egyéni parasztok, akik most kapják meg a csereparcellát.

— Ez itt Surján Ferencé lesz! — mondja egy sínadrá- gos, sapka nélküli fiatalember, ö dirigálja a menetet, Fischer Frigyes földmérő technikusként mutatkozik be. Jókedvű. Azt mondja, holnap végeznek. Ideje is, mart két hete vannak már itt.,.

Hogy miképpen megy végbe a földrendezés? Egyszerűen. Megjelennek, felütik a sátorfájukat,. azután hajrá! A föld-