Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

Mindennapi lenekre van szükség a szakszervezeti munkában A szakszervezeti munka feladatairól tanácskoztak a megye szakszervezeti bizottsági titkárai Csütörtökön mintegy négyszáz üzemi bizottsági és szakszervezeti bizottsági titkár ott össze a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében, hogy megtárgyalják a SZOT 7II. teljes ülésének határozatát, az abból adódó feladatokat. Az egésznapos tanácskozáson megjelent Varga György elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Egri tyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Földes Andrásné 'ívtársnő, a megyei pártbizottsájg osztályvezetője, a szakszervezetek megyei tanácsának agjai. A szakszervezeti munka feladatairól Varga György elvtárs tartott előadást a meg­menteknek, Varga György elvtárs beszéde \ Beszédében leszögezte, hogy f-veink, az 1960-as tervünk megalapozott, reális terv. kiden vonatkozásában tel je­de tő, sőt bizonyos területein 1 is teljesíthető. Majd be­lit azokról a feladatokról, íelyek a SZOT felhívásával pcsolatosan a szakszervezeti inka előtt álltnak. «tint azt a SZOT felhívása i ansúlyozta, a tervek meny- iségi túlteljesítése csak ak- r kívánatos, ha a túltelje- éshez az anyag- és energia- ikséglet biztosítva van és a Tnékek alkalmasak a tőkés amok felé irányuló exportra valamint nem igénylik az yagimport emelését. Erre Irt van szükség, hogy bizto- ani tudjuk fizetési mérle- nk kedvező alakulását. Ipari termelésünk emelését ősorban a termelékenység lelésévél kell biztosítanunk, hangsúlyozta beszédétien xga elvtárs. — El kell ér- nk, hogy a termelés emel- fdésénék mintegy hatvan izaléka a termelékenység leikedéséből adódjon. Ennek célnak a szolgálatába kell ítani a munkaversenyt is. \ szakszervezeti munka fon- i feladataként jelölte meg a iszaki technikai színvonal íelésének segítését. Élő pél- kkal bizonyította Varga elv- hogy mennyi megtakar'- eredményezne a technika b kihasználása, a műszaki nvonal emelése. Elmondta >bek között, hogy ha a ko­sza tunk jobb minőségű acé­lai és szerkezeti anyagokat ítana elő, akkor 30—40 szi­lákkal csökkent hetnénk a hászati termékek felhaszná­lt, anélkül, hogy ez a meg­tanítás a minőség rovására enne, sőt bizonyos tekintet- n javítaná is a minőséget. ! igen sokat jelent az egész tógazdaság számára az is, az új, korszerű gépeket ónnal munikába állítják és m fordulna elő sehol, hogy gépek kihasználatlanul áll­ít, vagy pedig nem a leg- ob hatásfokkal üzemelnek a Jvtelen alkalmazásuk miatt. A termékek minőségéről szól í elmondta Varga elvtárs, így az elmúlt év végén né- tny termék minősége észre- ihetően romlott. Ebből egy- szt külkereskedelmi gond- mk származnak, másrészi dig saját ellátásunk is rom- ; ezáltal. Mindenütt nagy fj­eimet kell fordítani arra ey a minőség miása ne fordulhasson elő. A unkaversenynek, a műsziaki jlesztésnek, az új technoló' ti eljárásoknak egyaránt azt célt kelj Bzolgálniok, hogy yartmányaink minősége ja­iljon, ezáltal versenyképesek áradjunk a nemzetközi pia- ►kon es népűink ellátásának In vonalát is tud luk emelni Beszelt Varsa elvtáns a lét- ámgazdálkodás problémáitól Elmondta hogy az iparba^ eimuít évben a tervezettnél le5(, óve több dolgozott, túlórák száma pedig har- incezer körül mozgott. Ez a ■lyzet nem viszi előre a fej- dést. Egyrészt a több mun- aerő alkalmazása bizonyos ikintetben gyáron belüli unkanélküliséget eredmé- rez, ami a fegyelem rondá­ihoz vezet, másrészt pedig a ’lös munkaerő bérét végered- ényben úgy kell ellopni, ez tál alacsonyabb lesz az üze- en belüli bérszínvonal, ami met nem jói ha* ki a tereae­lésre. Nagyjából ugyanilyen hatással van a túlzott túlóráz­tatás is a termelésre. Ebben az évben feltétlenül nagyobb gon­dot kell fordítani a létszámgaz dál kodásra, hogy ne fordulja­nak elő a múlt évihez hasonló kirívó hibák, és hogy biztosít­suk ezzel is fejlődésünk egyen­letességét, A beruházásokról szólva elmondta, hogy feltét­lenül törekedni kell a beruhá­zások koncentráltságának a megteremtésére, és a legna­gyobb gondot a már megkez­dett beruházások befejezésére kell fordítani. Az elmúlt év során nem sikerült megoldani a befejezetlen beruházások számának csökkentését. Ebben az évben már feltétlenül előbb­re kell lépnünk ezen a téren és gyorsítanunk kell a beru­házások kivitelezését is, ami különösen az építőiparra ró igen komoly feladatokat; A szakszervezeti munka stí­lusának javításáról hosszan beszélt Varga elvtárs. Ma még jellemző, hogy túl sok határo­zat születik, sok az elvi hatá­Fejlesszük a közös állatállományt rozat. és nem eléggé konkrét a közvetlen termelő munkai se ‘ ákenység. A feladatok között eieő he­lyen említette a verseny demokratizmusának tovább­fejlesztését, az üzemi ’.anácsok munkájának segítését, az újító mozgalom és a műszaki fej­lesztés összekapcsolását, a ver­seny nyilvánosságának a to­vábbá javítását. Majd a szo­cialista munkabrigáiok fejlő­déséről szólva elmondta Varga elvtáns, hogy arra kelt töre­kedni, hogy a szocialista bri­gádokat ne sémák szerint szervezzek, hanem engedjék ki bontakozni a brigádtagok alko- tóvá<^rát. és arra törekedjenek mindenütt, hogv egyénileg fej­lődjenek a brigádok tagjai, váljanak szakmailag és politi­kailag egyaránt művelt embe­rekké, akikre biztosan számít­hatunk a nagy feladataink megoldásakor. Varga György elvtáns beszé­de után Egri Gyula elvtárs szólt az értekezlet résztvevői­hez. Egri Gyula elvtár9 felssólalása Pártunk VII. kongresszusa, - mondta Egri elvtárs, — jó határozatot hozott. Megfelelő dolgozó emberek általános kí­vánságainak, az emberek, a nép akaratát fejezi ki. A kongresszuson olyan volt a légkör, a tanácskozások szel­leme, hogy érezni lehetett, hogy ott minden az embere­kért, az emberek érdekében történik. Ez a szellem hullám­zik most végig az országon és teremt új erőket. Nekünk most az a feladatunk, hogy megér­tessük az emberekkel, hogy valamennyi feladatunk az ő érdekeiket szolgálja. Ha ezt sikerül megértetnünk, akkor nyert ügyünk van. Ezután arról beszélt Egri elvtárs, hogy nagyban függ a szakszervezetek munkájától is, hogy milyen kedvvel dolgoz­nak az emberek. Jókedvűen látnak-e neki a munkának, kedvvel, szívesen fognak-e hozzá a műszaki fejlesztés fel­adatainak a megoldásához, szívesen tanulnak-e. Ismétel­ten hangsúlyozta, hogy minden feladatot úgy mutassanak meg a dolgozóknak, hogy azok érezzék, lássák, hogy saját érdekeikért dolgoznak, a saját életüket teszik szebbé a mun­kájukkal, — így biztosan szá­míthatunk arra, hogy megér­tik az emberek, mit keil ten­niük, így számíthatunk arra, hogy sikerrel valósíthatjuk meg terveinket. Egri elvtárs sikereket kívánt a szakszervezeti munkások­nak, és biztosította őket arról, hogy a párt politikája megva­lósításáért folyó munkájukban mindig számíthatnak a párt­szervezetek segítségére, Ezután Bogár elvtárs zár­szavával a tanácskozás első része véget ért. A szakszerve­zeti és üzemi bizottságok tit­kárai a konkrét tennivalókat csoportonként, a területi bi- „cuságok vezetésével tárgyal­ták meg; Megalakultak a termelőszö­vetkezeti községek. Az eddig egyénileg dolgozó parasztok aláírták a belépé'i nyilatkoza­tokat és ezzel dokumentálták azt a szándékukat, hogy ezen­túl ők is a közös úton akar­nak járni. Termelőszövetke­zeti tagok lettek, de nem let­tek még ezzel az aktussal szövetkezeti emberek. Bár a belépési nyilatkozaton ott a nevűik, érzik azt is, hogy a kö­zösben kell keresniük a boldo­gulásukat és mégis visszaka­csintanak. Nem rossz szán­dékkal, a múlt emlékei, az új szokatlansága miatt. Nagyon sokszor meghányta-vetette a parasztember, amíg aláírta a belépési nyilatkozatot. Nehéz volt határozni. És nem köny- nyebb most sem, amikor a már megalakult termelőszövetke­zeti községekben hozzákezde­nek az állatok összevonásá­hoz, a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához. Egészen eddig csak papíron adta oda állatait, gazdasági felszereléseit, most azonban a valóságban. A parasztember most is vívódik önmagával és a helyes döntésben most is legalább olyan segítségre szo­rul, mint akkor, amikor a be­lépés eldöntéséről volt szó. A már termelőszövetkezeti tag­gá lett parasztember aláírásá­val a közös, a nagyüzemi gaz­dálkodós mellett döntött, de most ismét gondolkodik. Vannak, akik könnyebben iöntenok, vannak, akik azt mondják: a termelősz-" ékezet is becsületes árat fizet, miért ne a mi gazdaságunkat gyara­pítja az én állatom is, de van­nak olyanok is, at-5'' ki akar­ják játszani a szövetkezetei. Mindez a régi szemléletükbe’ adódik. Ezt meg ke11 értenünk és most is olyan türelmesen kell megmagyarázni nekik, mint a szervezés idején: a ter­melőszövetkezet olyan lesz. amilyenné teszik. Az állam egyszerre minden szövetkeze­tét nem tud kellő mennyiségű és minőségű állattal ellátni, Szépen gyarapodik az új ter­melőszövetkezeti községek kö­zös szarvasmarha-állománya. Egy adat erre. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya már teljesen tiszta képet nyert 43 800 hold földterület után. Erre a földterületre a belépett tsz-tagok 3444 szarvasmarhát vittek be, ami 100 holdra szá­mítva 7,8 szarvasmarhát je­lent. Ez nem rossz, különösen, ha azt is látjuk, hogy a ta­vaszi fejlesztéskor 5,2 szarvas­VÉS a Pécsi Kiskereskedelmi V. A tegnapi napon, február 4- én ünnepelték tíz éves fenn­állásuk évfordulóját a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói. Amikor azt a 35 dolgo­zót, aki a fennállás óta a vál­lalat alkalmazásában áll, ki­tüntették, mindenki visszapil­lantott az elmúlt tív év ered­ményeire. Mit is jelentett ez a tíz esztendő a pécsi lakosok­nak, mit jelentett a vállalat dolgozóinak? Tíz évvel ezelőtt 1950. feb­ruár 4-én 81 dolgozóval alakult meg a vállalat és 10 boltegysé­gében mindösze 2 millió fo­rint értékű raktárkészletet tá­rolt A magántulajdonosok ál­lamosított üzletei többségük­ben elhanyagolt, korszerűtlen, a higiéniai követelményeknek nem megfelelő boltok voltak. Ma 280 dolgozót foglalkoztat a vállalat 53 üzletében, ahol a raktárkészlet 30 millió fo­rint Az egy főre eső forgalom 1950-ben egy éves viszonylat­ban még csak 15 600 forint volt 1959-ben már 55 000 forint Az éves forgalom az összes egy ségben 1950-ben 19 millió volt, ma már 160 millió forint. Az üzletek közül sokat korszerű­sítettek, önkiszolgáló boltot nyitottak, illetve az új kiszol­gálási formára állították át. Uj raktárakat is létesítettek. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Megmutatják azt a fejlődést, amit a Pécsi Kiske­reskedelmi Vállalat tíz év alatt elért. A vállalat dolgozóinak szándékában áll további kor­szerűsítések végrehajtása, olyan üzlethálózat kiépítése, mely lépést tartva az általá­nos fejlődéssel, mindenben megfelel a kultúrált szocialis­ta kereskedelem követelmé­nyeinek. marha jutott ugyancsak 100 holdra. A sertéseknél azonban prob­léma ...átkozik. Ugyancsak az említett területen 21736 sertés van És ebbő] mind ">csze 877 kerül a termelő zövetíke- zelekbe. Kétségtelen tény. hogy a termelőszövetkezeti paraszt, háztáji gazdaságában az alap­szabály szerint mee+ai'that egy kocát és annak szaporulatát. Ezt az alapszabály előM-j és ehhez mindenütt tartják is ma­gukat. Azonban az is tény, hogy a most induló termelő­szövetkezeti gazdaságok olya­nok lesznek, amilyenné első­sorban maguk a tagok teszik. És ehhez hozzátartozik az is, hogy kellő állatállománnyal rendelkezzenek. Iga2 az. hogy a termelőszövetkezetek állami hiteleket kapnak ahhoz, hogy állatokat, köztük sertést is vá­sároljanak. Vásároljanak, de kitől? Törzstenyészetet termé­szetesen elsősorban az állam­tól, a már meglévő törzste­nyésztő termelőszövetkezetek­től a tenyészállatforgalmm ke­resztül, de hízóanyagot most az első évben helyes, ha első­sorban a tagjaitól szerez be. Minden községben van elég sertés és a termelőszövetke­zeti tag, ha a maga termelő- szövetkezetének ad el egy­két süldőt, semmivel sem jár rosszabbul, mintha azt a piac­ra vinné. Nem jár rosszabbul, mert a termelőszövetkezet rendes árat fizet érte, a teljes összeget ki­fizeti és ami nem lényegtelen, segítik a saját termelőszövet­kezetüket abban, hogy sertés­hizlalás útján is nagyobb le­gyen a magiéi, a tagok jöve­delme. Ez a termelőszövetkezet ér­deke, a közös útra lépett pa­rasztember érdeke Is. És mi biztosak vagyunk abban, hogy megértik ezt azok, akik nem­rég határoztak úgy, hogy a ’közösben keresik a boldogulás suíkat, 324 kiváló dolgozó a pécsi bányaüzemekben dig tizenegy bányász részesül majd. Mint ismeretes, az okle­véllel jutalmazottak egy heti, a kiváló jelvénnyel jutalmazot­tak két heti, a Bányászati Munkazászlót elnyert dolgo­zók pedig négy heti átlagkere­setüknek megfelelő összegű jutalomban részesülnek. A ju­talmak összege a széntröszt üzemeiben mintegy háromszáz- ezer forintot tesz ki. Pécsváradi fordulat Derűs téli reggeT köszöntött Pécsváradra. A házakon meg­csordult az eresz, a napsugár si- mogatására megolvadt a hó, s barna foltok tarkítják az ut­cákat Ünneplőbe öltözött, csizmás emberek igyekeznek a mozi felé. A moziterem csakhamar megtelik a Dózsa Termelőszö­vetkezet tagjaival és azokkal, akik hallgatva a népnevelők szavára, az elmúlt héten a belépési nyilatkoza­tit Most eljöttek a zárszáma- ffr3’ hogy személyesen győ­ződjenek meg a közösség ere­y501’,? naSyüzemi gazdálko­dás előnyeiről. Több, mint kétszázan szoron­ganak a széksorokban. Az első lépést már megtettek, de még egy kissé idegenül feszengenék a széken, latolgatva magukban, vajon helyes volt-e ez a lépés. Azt már megértették, hogy á nagy fejlődések korszakában igen maradi dolog két lóval, vagy esetleg tehénnel szorgos­kodni az apró parcellákon, de még ott ágaskodik bennük a kétség: jobb lesz-e a közös út? Mi erre a biztosíték? a szemekben, mint hamu alatt a parázs, ott ég a kérdés: biz­tos-« a jövő, a maguk és csa­ládjuk megélhetése? Itt is, ott is összebújnak a fe­jek és pillanatok alatt kiszá­mítják, hogy egyik-másik tag keresete eléri a havi 2500 fo­rintot is. Ez igazán nagyszerű dolog, valóban nem kell félni a jövőtől! Fel is villannak a szemek, enged a feszültség és most már mindenki azért drukkol, hogy belépési nyilatkozatát a közgyűlés hagyja jóvá. Nagy szégyen lenne, ha visszautas í- tanák. A jóváhagyás elég hossza­dalmas dolog, de mire a köz­gyűlés az utolsó nyilatkozatot is elfogadja, megállapítható, hogy a pécsváradi Dózsa Ter­melőszövetkezet 210 új taggal szaporodott, földje pedig 283 holdról 1600-ra gyarapodott. A kislétszámú vezetőség ek­kora nagyüzemet már nem tud igazgatni, szükséges tehát az intéző bizottság kiegészí­tése az új tagokkal. Füri Fe­renc, ifj. Tiszti József, Böröcz Sándor és a többiek szemé­lyében olyan gazdák kerültek a vezetőségbe, akiknek tekin­télyük van a dolgozó parasz­tok előtt, akiknek becsületes­ségében is bíznak és így még aggyd szaporodott • megélhe­tésre vonatkozó bizonyítékok száma. Papp János élvtársnak, a já­rási pártbizottság titkárának szavai meleg légkört teremte­nek és megnyitják a zárkózott­ság zsilipjeit. Felhívja az új tagok figyelmét, hogy ha bol­dogulni akarnak, akkor egyet­értésre, jó munkára, a közös vagyon megbecsülésére van szükségük. Ehhez a lehetőség megvan, csupán a tagságon múlik, hogy a jövő évi zár­számadáskor is megelégedett emberek üljenek a közgyűlé­sem SaiDi tagolt, mintha egy­szeriben igazolni akarnák a szavait, egymás után szólalnak fel. Nyoma ßincs már a féle­lemnek, bizonytalankod ásnaki A tervek özönét hangoztatják! még egy Zetor kell, a földren­dezést sürgősen kezdjük el, a vezetőség már holnap készítse el a tervet. Elit hangoztatják leginkább, mert tudják, hogy a jó terv fa siker. A lelkesedés azokat is meg­legyen ti, akik csak hallgatózni jöttek, egyszerre hatan is ké­rik, vegyék fél őket a tsz-be. Teljesül az ő kívánságuk is. A tsz-elnök zárószavait már egy erős, nagy család hall­gatja Az elmúlt év második felében végzett munkája alapján 324 dolgozó kapja meg a kiváló dolgozó oklevelet, jelvényt, il­letve a Bányászati Munka­zászló kitüntetést a Pécsi Szén- bányászati Tröszt üzemeiben. A kiváló dolgozó oklevelet kettőszáznegyvenen, a kiváló dolgozó jelvényt hetvenketten kapják meg az üzemek javas­latai alapján, a Bányászati Munkazászló kitüntetésben pe­A válaszra nem sokáig kell vámiok. A közgyűlés minden pontja határozott igent mond kérdésükre. Kosa Pál tsz-el­nök beszámolójából kicsendül­nék a bizonyítékok. A tíz esz­tendős Dózsa Tsz harminchét tagja becsületesen dolgozott a 283 kát. holdon. Tiszta vagyo­nuk 929 490 forint Az elmúlt évihez viszonyítva ez 591210 növekedést jelent Az egy hold ra eső tiszta vagyon gyarapo­dás 1163 forint A termés is jobb volt a ter­vezettnél. őszi árpából az üte­mezett 14 mázsa helyett 15 mázsát termeltek holdanként Tavaszi árpából a 8 mázsás tervet 13 mázsára teljesítették. Zabból 5 mázsára számítottak és 14 mázsát vágtak le egy- egy holdról. Kukoricából 18, burgonyából 45, cukorrépából 124 mázsa volt az átlagtermé­sük. No, és a gazdafül számára azt is jól esik hallani, hogy terven felül vettek egy Zetort, vasekét, vetőgépet, műtrágya- szórót, építettek egy öt vago- no® górét, felszereltek egy ön- tfzó íesőztető) berendezést lell-e ennél jobb bizonyíték arra, hogy a tsz jól működik? Ha kell, tessék! A pénztáros sorban szólítja a 37 tagot és vastag borítékokat nyújt át nekik, aláírás ellenében. Horváth János gépkoca ve­zető keresete 25 253 forint, Fuchs Jánosné sertésgondozó borítékját pedig 17 228 forint dagasztja. Glas István a szarvasmarhák gondozásáért 15 473 forintot tehet zsebre, Kollár Sándor takarmányt« munkaegységeire 20 000 jut a forintokból. Serbán János és felesége növénytermesztéssel foglalkoznak. Idősebb embe­rek mégis öszesen 27 000 fo­rinton felül kerestek az idei évben. Vettek is egy szép há­zat Ebben is segítette őket a közösség. Év közben 10.000 fo­rint rendkívüli előleget sza­vazott meg számukra a tag­gyűlés. I iZ tCmiéS7(tCS6ff csalk a kész­pénz. Ezenkívül búzát, árpát, ■ burgonyát, cukrot stb. kap­nak még munkaegységeikre. ■ A tsz-várományosok tenyere önkéntelenül taper« vesödük*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom