Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

nm. FEBRUAR SS. N A P L ő Több mint ötmillió köbméter bányagázt csapolnak le az idén Inhalációs berendezést, szénbomlokótnedvesítő-berendezéseket, ködfejlesztőket helyeznek üzembe A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya 1959- ben jelentős kísérleteket vég­zett, melyeket a gyakorlat iga­zolt. E kísérletek eredményei­nek hasznosítása segítette a korszerű bányaművelés előre­törését és a bányászok egész­ségvédelmét is szolgálta.. A kutatási osztály tevékenysége három fő probléma megoldá­sára terjedt ki, úgymint a porelhárítás, a gázlecsapolás, a gázkitörésveszély leküzdése. Tudvalevő, hogy a pécsi bá­nyák legnagyobb veszélye a szilikózis. Éppen ezért a kuta­tás munkája műszaki és orvo­si kutatást is foglalt magába. Számos porelhárítási eljárást tanulmányoztak és vezettek be a pécsi bányákban. Közel kétmillió köbméter bányagáz A gázlecsapolást legered­ményesebben a vasas i Petőfi- aknán végeztek, ahol 1959-ben összesen 100,2 folyóméter vá­gatot hajtottak ki gázlecsapo­lás céljára és 25 harántot, 80 db fúrólyukat fúrtak le 3817 folyóméter Ö6szhceszal. A gáz­lecsapoló berendezés Vasason egész évben üzemelt, nem ke­vesebb, mint 1 740 000 normál- köbméter bányagázt szívtak ld 70,4 százalékos metán tartalom mai. A kitermelt bányagázt csaknem teljesen hasznosítot­ták, kazánokat fűtöttek vele. Pécsbányán is előrehaladt a kutatások nyomán a bányarém megfékezése. György-aknán létesített lecsapolóberendezést szeptemberben fejezték be, föl ez«- köbméter bányagázt csapoltak le, 72 százalékos metántartalommal. Szabolcson ugyancsak ha­sonló célból vezetéket építet­tek. A gézkitörésveszély le­küzdése érdekében kiterjesz­tették minden széntelep ha­rántolásánál a szénkimosásos eljárást. Ezt 1959 év végéig 46 esetben alkalmazták, minden­hol eredménnyel. Széleskörű kísérleteket folytattak a szén­telepek fiziko-kémiai tulaj­donságainak megismerésére, és a gázkitörés optimális pontjai­nak felderítésére. Múlt év vé­gén a széntelepekben haladó vágatokban jelentkező gázki­törések leküzdésére vonatkozó kísérleteket is végeztek. Az új eljárások bevezetése nyomán a gázkitörések fajla­gos száma a várható 19-ról 15- re, és az egyes esetre jutó in­tézi tás 48 tonnáról 34 tonnára csökkent. (Nagy eredménye az elmúlt esztendőnek!) Még nagyobb mérvű kutatás 1960-ban A porelhárításnál a szilikó­zis elleni küzdelem —- mint legfőbb cél — mellett a szén­por robbanás vizsgálatára és , megelőzésére is kiterjesztik kí­sérleteiket. (A kutatóknál tett i nn port FI HUSH * Megrendelhető: «■ SH40DIK Sí KIM Budapest, Vili., József körút 59 61 126 látogatásunkkor éppen labora­tóriumi vizsgálatot végeztek egy albán szénfajtával. Az al­bán szénpor, a várakozás el­lenére rendkívül nagy robba­nási készséget árult el. A pé­csiek vizsgálata most segít testvérállamunknak abban, hogy épülő brikettgyárukat a megfelelő biztonsági berende­zésekkel lássák el a pécsi kí­sérletek alapján.) Ebben az évben üzemszerű­en bevezetik a kísérletek fo­lyamán bevált porelhárítási eljárásaikat. Többek között ennek érdekében 17 ezer fo­lyóméter vízvezetéket építenek ki a bányákban, 430 porálarcot szereznek be, 26 db szénhom- 1 ok átned vés ító-beren dezés t he­lyeznek üzembe, 60 db köd­fejlesztőt, 180 permetezőt állí­tanak munkába, összesen 6 millió forintot fordítanak por­elhárításra. István-aknán egy 25 szemé­lyes inhalációs berendezést szerelnek fel. Pormérő és por­elhárító tanfolyamot indítanak be. Megnövekszenek • felada­tok a gázlecsapolásnál is. — Vizsgálatokat végeznek a fölé és aláfejtés gázhozam változá­sával kacsolatbam, kiterjesztik kutatásaikat arra, hogy fölé és aláfejtés nélkül hogyan le­het a széntelepek mentánját felszabaditanii 5,2 millió köbméter bányagázt akarnak leszívatni A nyert gázt nagyrészt fel­használják üzemi fürdők ka­zánjainak fűtésére. Tervbe vették egy vezeték építését is, mely a Pécsi Kokszműhöz to­vábbítaná a nagymennyiségű gáztömeget, hogy fel lehessen használni a lakosság számára. Ennek költsége kb 6 millió forintba kerülne. Természete­sen még csak terv, de ha idén nem is, a közeljövőben meg­valósul. A kutatási osztály a szén­telepekbe hajtott vágatokban jelentkező gázkitörések leküz­désével is foglalkozik ebben az évben, valamint kikísérle­tezik a turbinafűrást és a G2- es készüléket. Geofizikai mé­réseket végeznek a széntele­pek feszültségi állapotának meghatározására, szeizmikus módszerrel, elektromos ellen­állásméréssel, természetes po­tenciálméréssel. Kísérletet kívánnak folytat­ni a bányabeli riasztásra új készülékekkel. A három fő kérdésen felül más vizsgála­tokat is lefolytatnak. Tervbe vették egy kísérleti telep léte­sítését. György-aknán, ahol kózetpor, szénpor, robbantás, sújtólégrobbantás vizsgálatát folytatják majd le. Itt létesí­tik a villamos és diesel-moz­dony sújtólégképességét vizs­gáló állomást is. A következő időkben egy kísérleti robbantó táró megépítését szeretnék te­tő alá hozni, ahol félüzemi szinten lehetne eldönteni egyes kísérleteik eredményét. A Pécsi Szénbányászati Tröszt kutatási osztálya terv­szerű munkával segíti a ter­melést, a korszerű bányamű­velést, és emellett segíti a bá­nyamunka megkönnyítését, a dolgozó emberek egészségvé­delmét. Szfits István Az ország első virágórája A székesfehérvári *zol#ál- tató vállalat kertészeti rész­lege érdekes tervet valósít meg a tavasszal: a Köztár­saság út melletti parkban virágórát készít. A tervező, Horváth Jenő városi főker­tész, aki Prágában végezte kertészeti tanulmányait, az órát a Prága melletti Po- debrady fürdőhelyen sok éve működő és idegenforgalmi látványosságnak számító vi­rágóra mintájára készíti. A virágórát földbeépített szer­kezét működteti majd, szá­mait és percbeosztását kü­lönböző színű virágokból ké­pezik ki. Az órákat kis kerti törpe-figura gombaalakú üllőn Üti kalapáccsal. Mel­lette virágnaptárt helyez­nek el, amely a hónapok és a napok számát mutatja. A talajmurtkálkat rövidesen megkezdik s a virágóra má­jus 20-án már működik. Négyszemközt A legokosabb, legerősebb ember felelőssége Időjárás jelenté* VÁlható Időjárás kedd estit: ma párás, kfidfia idő, holnap felhő- átvonulások, több helyen eső. A keddi nap folyamán záporezerű esők. Mérsékelt déli aeél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­let a, plusz 5, legmagasabb nap- paU hőmérséklet kedden plusz 4, plusz • fok között. Távolabbi ki­látások a hét közepén enyhe idő. esőkkel. 110 millió Ft nyereségrészesedés az állami mezőgazdasági nagyüzemekben Hétfőn megkezdődött a Me­zőgazdasági és Erdészeti Dol­gozók Szakszervezete Köz­ponti Vezetőségének kétnapos Halász József, a MEDOSZ főtitkára elmondta, hogy a szakszervezethez tartozó üze­mek a kongresszusi verseny tiszteletére ötszázmillió forint értékű vállalást tettek. Ezt kétszeresen teljesítették, s így a verseny az állami mezőgaz­dasági nagyüzemekben egy- milliárd forintot hozott. Az ál­lami gazdaságok például ti­zenegy millió literrel több te­jet 2 832 vagonnal több gabo­nát, 5 436 vagonnal több kuko­ricát adlak a tervezettnél. Az erdőgazdaságok múlt évi több- lettermése 55 000 köbméter ipari fa és 32 000 köbméter fa­gyártmány. A mezőgazdasági üzemekben kiosztásra kerülő nyereségrészesedés meghaladja a 110 millió forintot. A MEDOSZ Központi Veze­tősége határozatot fogadott el a felszabadulálsi verseny irány­elveiről. Földi paradicsomot teremthetnek Dunafalva, február 20. j kai több a földje, mint a Kos- Elromlott a komp motorja, j suthnalc egymagában. Dühösen káromkodik a gé- J Fiatal szőke férfi tűnik fel. Pész, aztán evezőt ragadnak, A tsz-parosztok utat nyitnak és merni kezdik a vizet. \ neki, régi ismerősként «zoron- Tiszta és csendes a Duna { (tátják a kezét és bemutatják: tükre — viharos az emberek Gjienis Jenő elvtárs, a járási lelke. A komvon ülők—iava­részt szigetlakok lehetnek — mind arról vitatkoznak, hogy a három dunafalvi tsz egyesül­jön-e. összecsapnak a vélemé­nyek, de mire a túlsó partra érünk, a nagy többség meg­egyezik abban, hogy mégis csak jobb lenne egybekelni. Alig fogadja ellenvetés az egyik paraszt véleményét: — Ha a három csoport egye­sülne, a dunafalvi tsz talán a legnagyobb lenne az ország­ban, a nádudvari és a barcsi után. Valaki megjegyzi, hogy ez nem egészen biztos. De, hogy Baranyában nem akadna pár­ja, az szent. Hatezer hold nem csekélység! Ugyanilyen benyomások fo­gadnak a tanáosirodán is. Olyan mint a felbolydult méh­kas. Izgatott, vitatkozó em­bercsoportok állnak a folyosó­ján. Odamegyek az egyik közép­korú parasztemberhez: — Hogy állunk az egyesülés­sel? — Egyelőre sehogy, — vála­szolja Szemelácz Ferenc, a Kossuth Tsz elnöke, mert mint kiderült, ő a megkérdezett. — Tegnap tartottunk összevont közgyűlést, és a három szövet­kezet tagsága nem fogadta el a tervet. A dologban az a leg­érdekesebb — fűzte tovább a gondolatait, — hogy a Kossuth tagsága szívesen fogadná a fú­ziót. A Búzakalász és az Uj Elet tagjai ellenezték, pedig ennek a két Isz-nek nem sok­tanács elnökhelyettese. Gyűrűbe fogják, faggatják. A kétkedők arról kérdezik, miért lenne előnyös, ha a há­rom szövetkezet egyesülne. — Sok szempontból — vála­szolja Gyenis elvtárs. — Kezd­jük a majorositással. Itt a kö­zépső részen van a 100 férő­helyes tehén-, száz férőhelyes növendékistálló. Ugyanott épült az S0 vogonos magtár, a 20 férőhelyes fiaztató, a hizlal­da — igaz, emberek? — Igaz, igaz. — No hát ez a hely központi fekvésénél fogva nagyszerűen alkalmas egy hatalmas major­ság kiépítésére. Vagy kezdjük meg három helyen az építke­zést? — Pénzpocsékolás lenne! — Ez az! — folytatja a sző­ke férfi. — De menjünk esek torább. A Kossuthban négy és félhold, a Búzakalászban hit és fél, az Uj Életben pedig 12 hold jut egy tagra Jól ven ez. így emberek? — Nincs —- Én is úgy gondolom. Ha összeállnánk, nyolc hold jutna minden tagra, és minden táb­lán olyan növényt termeszthet­nénk, ami a legjobban fizet. A háztáji parcellákat sem kelle­ne a tanyától 3—4 kilométer­re kijelölni, mint ma, meg­kaphatná a tag helyben is. Erre is helyeselnek az em­berek. S amikor Gyenis elv- társ arról beszél, hogy még az őszirózsa magjának és tulipán I hagyma termesztésével is meg- í próbálkozhatnának — 32 ezer ' formtot mának ema mérte ősz: rózsa-magért — felderülnek az arcok, A végén már egymás­nak bizonygatják, hogy 5—6 év alatt földi paradicsomot te­remthetnek a szigeten. Igaz. az első év nehéz lenne, de csak a kezdet, hiszen olyan bőkezű hozzájuk a természet! Minden \ van ezen a szigeten: nagysze-, tű föld, erdő és viz, csak meg­értés kell. Beszélgetés közben feltűnik egy kucsmái parasztember, a Búzakalász egyik vezetőségi tagja: — Én azt hiszem, mégis csak lesz egyesülés. A Búza­kalász és az Uj Elet vezetői a házakat járják, és aláírásokat gyűjtenek erre. A saját sze­memmel láttam reggel: a Bú­zakalász 196 tagjából *0 mái I aláírta. (M. L.) i f egokosabbnak. legjobb- nak, legerősebbnek lenni nemcsak jó. kellemes érzés, hanem felelősséggel is jár, A sok „leg"-nek meg is kell felelni, úgy is kell vi­selkedni, hogy mindezen csorba ne essék. De kiről van szó? Ki az, aki a leghatalmasabb, leg- bölcsebb és általában min­den erényt a legmagasabb fokon testesít meg? Talán valami történelmi személyi­ség, nagy vezető, kiváló mű­vész? A felsőfok álta­lában egyetlen személyt fel­tételez. És ezúttal mégsem egy emberről van szó, ha­nem sokról. Szinte vala­mennyi felnőttről. Mert a felnőttek többsége egyúttal szülő is és a szülő a gyer­mek szemében a legnagyobb, a legerősebb, legokosabb és legjobb ember. IQV, négyszemközt őszin­tén bevallhatjuk egymásnak, hogy ez mind nem egészen igaz, Akadnak nálunk szép számmal okosabbak, erőseb­bek, jobbak is, ha minden erényből van is bennünk va­lamennyi, egyikről sem be­szélhetünk legfelsőbb foko­zatban, de meg nem is di­csekedhetünk csupa jótulaj­donsággal, vannak gyöngé­ink, sőt kimondottan rossz tulajdonságaink is. Mégis, meg kell marad­nunk a gyermekeink szemé­ben olyannak, amilyennek a gyermekeink képzelnek ben­nünket: jónak, okosnak, erősnek, sőt legjobbnak, legokosabbnak, legerősebb­nek. Nem, ne csapjuk be a gyereket, szó sincs erről. Tettetéssel, színészkedéssel nem lehet fenntartani a lát­szatot. A gyereknek jó sze­me van. úgyis észreveszi. Es akkor már nem hisz ne­künk. A valóságban kell olyanokká válnunk, hogy a gyermeki vélemény ne vál­tozhassál, gyerekünk ne csalódjék bennünk. Ez nem is túlságosan ne­héz, mert a gyerek, amíg kicsi, amíg fel nem serdül, hibáinkkal együtt is-legjobb­nak, legokosabbnak és leg­erősebbnek hisz bennünket. De szörnyen csalódik, ha összekeverjük elképzeléseit- Ha mondjuk éppen a „leg- okosábbtól” vár tanácsot, választ valamilyen kérdés­re, s ehelyett a „legerősebb" fizikai fölényével találja szemben magát, vagy ha ép­pen legjobb" vélekedését, magatartását akarja ellesni tőlünk, de a jóságnak meg­felelő érzelmi tartalom nél­küli rideg okoskodást kap helyette. Ez bizony megesik. Számos tréfa szól az apáról, aki valaha régen jól megta­nulta a matematikát, jó bi­zonyítványát a személyes példamutatás okáért meg is mutatta fiának, de amikor a gyerek segítséget kér egy bonyolultabb feladat megol­dásához, kiderül, hogy már régen elfelejtette, nem tud segíteni, ehelyett ráripako­dik a gyerekre, sót le is ken egy „atyait”. Hálás téma ez a humoristák számára, pedig nem is olyan humoros a do­log, ha meggondoljuk, hogy a gyerek előbb-utóbb rájön a csalafintaságra, arra, hogy apja erélyessége tudatlansá­got takar. Furcsa talán azt mondani, hogy a szülő is tanulhat sa­ját gyerekétől, a gyerek « nevelheti szüleit, mégis majdnem éppen erről van szó, s ezen nem is kell szé­gyenkeznünk. Természetesen nem úgy, hogy a gyerek ok­tatja a szülőt vagy neveli, ahogyan megszokott módon a szülő teszi gyerekével Nem, a világ nem áll a feje- tetejére. Mégis, a gyerek közvetítésével és segítségé­vel (amiről 6 maga nem is tud) a szülő is változtatni tud magatartásán, szemléle­tén — ha akar. Ezzel a se­gítséggel gyakran jobban megértheti a környező vilá­got, a mai valóságot, mint egyébként. Gondoljunk csak arra, hogy a felnőtt életében már sok mindenen ment ke­resztül, a mai szülők kivétel nélkül átélték a háborút, az inflációs időket, társadal­munk forradalmi átalakulá­sát és ez a rengeteg élmény meglehetősen ellentmondá­sos nyomokat hagyott gon­dolkodásmódjukban, a kör­nyezetükhöz való viszonyuk­ban. A mai gyerekek azon­ban csak a mai valóságot ismerik közvetlenül és ezért sok olyan fogelmet, amely a felnőtt számára már elko­pott, elszürkült, élesebben- világosabban, a maga erede­ti jelentésében ismerik. Ér­tékmérő jelzők, amelyek a felnőtt tudatában csak úgy egyebek között vannak meg, a gyerek számára sokszor megelőznek minden mást, sőt nem is ismer mást. Pél­dául a haza fogalma a fel­nőtt számára a felszabadu­lás előtti Magyarországot is jelenti, annak minden keser­vével együtt, sőt a horthysta irredenta agitáció reakciója­ként a szóval együtt nagyon kellemetlen emlékek is éb­redhetnek. A gyerek azon­ban a haza fogalma alatt a mai, felszabadult' országot, annak szocializmust építő népét érti, kellemetlen mel­lé kzöngék nélkül. Cseppet sem árt a szülői tekintélynek, ha megpróbálja megérteni ezt a természetesen kezdet­legesebb, de sok tekintetben tisztább erkölcsi felfogást, sőt saját tetteit is megpró­bálja ezek szerint mérni. Itt érkezünk el aztán oda. hogy miért is felelős első­sorban az a gyermekei sze­mében legokosabb, legerő­sebb, lebátrabb és legjobb ember. Azért, hogy a gyer­mekei számára egyedül el­fogadható szocialista erköl­csi mércét megüsse, hogy a most nevelődő nemzedék számára követendő példát mutasson. A szülői példa — ha jó — többet ér minden szónál, de ha rossz, akkor a szó is hiábavaló. Ebben rej­lik a „legerősebb és legoko­sabb” emberek, e szülők fe­lelőssége. Mészáros Ferenc AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄAÄÄ/ A szocialista faluért adt.ik At rendeltetésének az egymillió forint költséggel épült és teljes kiijmw,-«,, . silvan, ai 48 íeruhelves tehénUtállót. Keskeny nyomtávú síneken szállítják i ellátott korszerű tejk.zelö helyiségben me,.,,,* *, £oyíe, btalmtt|n IFotnj »r. Szását

Next

/
Oldalképek
Tartalom