Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

1960. FEBRUAR 21. NAPLÓ 5 Miéit nem néz etóreíl*»« ÍGY KELETKEZETT AZ EREDENDŐ BŰN <— Jonathan? Köss, akkor enem. MEGSZŰNIK A PÉCSI VILLAMOS Az utolsó Járat. Gyümölcstermesztési és szőlészeti ankét Pécsett Február 26-án, pénteken dél­előtt fél tízkor gymnölcfiter- mesztéii és szőléSíáti tíhkétot rendez a megyei tanács me- zó?azdasági osztálya, a/. Ag­rártudományi Egyesület me­lyei szervezete, az Állami Ka, -erjesztő és u Mezőgaz­da .-ági Könyv- és Folyóirat- kiadó Vállalat Pécsett a járási tanács nagytermében. A* afikét nívóját mutatja, hogy együk előadója Mohácsy Mátyás Kossuth-díjas egyeté­rt tanár les*, aki „Baranya Vidékének legmegfelelőbb gvü- mölcsösök termesztése” címéh tart előadást. Dr. Osepregi Pa: egyetemi adjunktus^ „A szőlő metszése és ikorszerű termesz­tése” címen tant előadást« Gárdonyi Géza­relikvia Pécsett... Arany cirádás, fekete kere­Könnyítsék meg a felstá írnia»autóbuszokra tes, ulött-kopott, regi módi tü­kör ... Olyan, hogy ha az em­ber belenéz, arcának már csal egy részét látja. Mert foncsora már csaknem teljesen elho­mályosodott. Pedig valamikor, falusi tanító, újságíró-író sá­padt, aszkéta arcát még hűsé­gesen tükrözte vissza ... Tulajdonosa sohasem vált meg tőle. Megőrizte fiatal ko­rától kezdve egészen a halá­láig. Hűségesen magával vitte mindenhová, ahol csak meg­fordult az országban. Utoljára pedig ott lógott az egri „reme- te-lak“-ban ez a tükör: Gár­donyi Géza borotválkozó tük­re. Most itt, Pécsett őrzi özvegy Laczó Ferencné, a Kossuth La­jos utca 50. szám alatti emele­tes házban. Högyan került Egerből Pécsre ez a Gárdonyi Géza-relikvia? r— Egerben, a Dobó utoa 10. szám alatt laktam — mondja özvegy Laczó Ferencné, — a Gárdonyi utcában pedig öz­vegy Majtényi néni lakott. Be­járatos volt hozzá Gárdonyi Géza fia: Gárdonyi Sándor. Amikor édesapja meghalt, an­TSmegétterem, strand, brüsszeli bazár és áj ül ápol Tihanyban Tihany területének rendezé­se az utóbbi időben, egyre sür­getőbbé vált. Ezért az irányító szervek már egy évvel ezelőtt tervpályázatot hirdettek « fél­sziget zsúfolt területének ren­dezésére. Bérezés Ispánnak, a BIB mérnökének tervei alap­ján megszüntetik a tihanyi akvárium épület melletti ka­nyart és a közutat fiz akvá­rium épület és a Kecskeköröm csárda mögött, a hegy libánál építik: A hegyoldal alján hú­zódó új út négy-öt méter ma­gas lábadton álló híddal kap­csolódik majd a régebbi műút- hoz. A partmenti területen sétányt, strandot és nagy be­fogadóképességű vendéglőt építenek. A vendéglő a kör­nyék szépségéhez nem illő, s lebontásra kerülő Kecske- köröm csárda helyén épd{ A rév környékén, a nagyforgal- mú motel mellett — ahol már új központ van kialakulóban — L* díszeiben vásárolt kor­szerű basáit építenek, nak több holmiját átadta Maj­tényi néninek értékesítésre. Máj tényt néni pedig nekem ú adott belőle. Én is segítettem eladni Gárdonyi Géza teás- és kávés porcelánkészletét és több egyéb holmiját. Az egyik napon, Majtényi néni kezembe nyomott egy tük­röt, melyet semmiképpen sem tudott már értékesíteni és azt mondta: — Ezt magának adom, lel­kem, tartsa meg emléknek, ebben borotválkozott szegény Gárdonyi Géza. Azóta is tartogatom. Abban az időben Egerben még nem létezett a Gárdonyi- múzeum. Most már van, az író saját házában. A napokban éppen arra gondoltam: a tük­röt felajánlom az egri Gárdo­nyi-múzeumnak. Őrizze az to­vább. — Mi bizonyítja azt, hogy ez valóban Gárdonyi borotválkozó tükre volt? — Monogram ugyan nincs benne. De Majtényi néni — aki Gárdonyi Géza régi ismerőse volt, — mondotta, hogy ez a „mesteré“ »ott. Az öregasszony szavahihető volt és így nem kételkedhetek abban, hogy a borotválkozó tükör nem Gár­donyié. — Személyesen is ismerte Gárdonyi Gézát? ■— Ott laktunk a közelében. Gyermekkorom óift jól ismer­tem. Amikor 6 meghalt, én ti­zenkilenc éves voltam. En es­küdtem, őt temették. Még jói emlékszem rá. Mindenki na­gyon szerette. Helyes, szimpa­tikus, egyszerű, kedves, köz­vetlen ember volt. Halála előtt igen zárkózott lett. Sokat he- gedütgetett. Az volt a nótája, hogy: *Lehullott * rezgS­nyárfa ezüst színű levele Egyszer jól megbotolt bennün­ket gyerekeket, mert fájáról leszedtük az epret. De azért nem haragudtunk rá. Amikor meghalt, úgyszólván minden­nap kimentünk a sírjához, amelyet Sanyi fia gondozott. Özvegy Uczé Ferencné szeme a távolba réved. Elméláz. Gon­dolatban most Ott jár, ahonnan ez a relikvia: Gárdonyi Géza borottriMmró tükre Pécsre ke­rült: Eperbe«, « „remete-lak­ban ,..m rosttáu jözssf Az ülökálauzi rendszer na­gyon jó és bevált. A kalauzok rnyelmét szolgálja. Nekem az ellen van kifogásom, hogy az autóbuszoknak felszállásra szolgáló hátsó ajtaján csak baloldalon van kapaszkodó fel szerelve, s így az idősebb em­berek nehezen tudnak felszaU- ■ni. Nekem, aki 88 éves vagyok mindig idegenek segítségét kell kérnem « felkapaszkodás­hoz. Ugyanígy vannak az öl­távozásunk alkalmával a sajtó hasábjain keresztül mondunk köszönetét az ott dolgozóknak. Köszönjük az orvosok és egészségügyi dolgozók lelki- ismeretes, fáradságot nem is­merő munkáját, A gyógyfürdő személyzeté­nek önzetlen udvarias magatar tása, szolgálatikészsége is jól esett mindnyájunknak és elő­segítette gyógyulásunkat « Köszönjük nekik is, hogy egészségesen térhetünk vissza a családunkhoz, munkahe­lyünkre. Köszönetül* mellett azon­ban el kell még mondanunk, hogy az ott dolgozók több se­gítséget is megérdemelnének. Az illetékes szervek segíthet­Molett nők is jussanak késs ruhákhoz Olvastam az újságban, hogy a kereskedelem ez évben még- jobban kielégíti a dolgozók igényeit. Jó lenne hogyha ar­ról is gondoskodnának, hogy mi mólétt nők hozzájuthas­sunk kész ruhákhoz, mert bár­hová megyünk, az űztétek el­adói azzal utasítanak el, nincs nekünk való sz$m. Budapes­ten van ugyan különleges mé­retek boltja., de hát mindenki item tud felutazni. Jó lenne talán egy ilyen üzletet Pécsett is létesíteni. Sz 9 . ■ff 1 Péesvárad beli gyermeket vivő szülők is. Kérem a PKV vezetőségét tol­mácsolja a gyár felé azt a ké­résemet, illetve javaslatomat, hogy a kocsik hátsó ajtajára is kétoldali kapaszkodót sze­reljenek fel, mert ezzel lehe­tővé teszik öreg emberek szá­mára is a segítség nélküli felszállásit. Dr. Kenessey Aladár Sallai u. 20. káját, s ha már nem egy he­lyen van a kórház a fürdővel, akkor gondoskodjanak a bete­gek által is járható útról. A súlyos betegek korszerű és biztonságos elszállítását is meg kell oldaniuk. Különösen télen nem kellemes, fájós láb­bal vagy derékkal csúszkálni a jeges úton. A községi ta­nácsnak gondoskodnia kellene az út feféintéséről ilyenkor. Harkány idegenforgalma is megköveteli ezt a figyelmessé­gét. Ha az elmondottakat meg­teszik, akkor nemcsak a kór­ház és a fürdő dolgozóinak, hanem az illetékes szerveknek is sok köszönetét mondanak majd a Harkányban meggyó­gyult betegek: Harkányban kezelt betegek nevében: Baranyai Sándor gk vez. , A PéeM Terveső Vállalat Rét utca 41. szám alatt eladja állami vállalatoknak, szövet­kezeteknek a* alábbi FELSZERELÉSI TÁRGYAKAT: l db Omikron gyártmányú blokkoló óra hozzávaló z db kartonszekrénnyel, 1 db 85x95 cm nagyságú kapcsolótábla ráépített Volt- és Aropér-mé- rövel, 5 késes kapcsolóval, IS biztosítékkal, hozzávaló vas- szekrénnyel, 2 db 85 Amp. olaj védökapcsoíó, 1 db Tor­nádó ventillátor 42 cm % la­pátkerékkel. 228/88(1 V villany­motorral, 1 db Gamma teodollt (Javítandó). Felvilágosítás: 11-04 (18 mell.) Köszönet és kérés mm Idegen világok küldöttei a Földön? A Lityeraturnaja Gazeta 1960. február 9-t számában megjelent ettek nyomán A szovjet tudomány nagy­szerű eredményei után, midőn az ember előtt megnyílt a kozmoszba vezető út, már senki sem kételkedik abban, hogy az ember valóban eljut-, hat a távoli világokba. Mivel pedig «nberiaktá Földünk nem lehet kivétel a végtelen és örök világegyetemben, te­hát az is kétségtelen, hogy a messzi világuk lakói Ugyan­csak eljuthatnak a tudományos fejlettség csúcsaira és végez­hetnek kozmikus repüléseket. Ezen ^gazságok alapján, ame­lyek a modern ember előtt nyilvánvalóak, M. M. Agrosit szovjet tudós, a fizikai és ma­tematikai tudományok kandi­dátusa olyan hipotézist állított fel, amely szerifit a thessií múltban már jártak a Földöfi űrhajósok idegen bolygókról. A feltételezett űrhajósok nyomaira utalhak azok a föl­di tárgyak, amelyeknek ere­dete ma még rejtélyes, továb­bá különböző népek ősi hagyo­mányai, M. M. Ágrószt szerint kétségtelen érdeklődésre tar­tanak számot az alábbi té­nyek: A Föld felületén, többek* közt a líbiai sivatagban, üveg­szerű képződményeket, úfl. tektitokot találtak, amelyek­ben ai aluminium és a baril- lium radioaktív izotópjait fe­dezték fel. fia Bírói tanúsko­dik, hogy a tektitok legfeljebb egymillió évvel ezelőtt kelet­keztek", igen magas hőmérsék­let és erős radioaktív kisugár­zás közepette. Á tudósok már többször megpróbálták a tek­titok természetét megmagya­rázni, de magyarázataik egyet­len esetben sem bizonyullak elfogadhatónak. Vajon ezek az üvegszerű képződmények nem más égitestekről a Földre > küldött kutatólövedékek ma­radványai? — teszi fél a kér­dést a szovjet tudós. A hipotézis szerzője úgy vé­li, hogy a távoli kozmikus térségekből gigászi űrhajó kö­zeledett a Föld félé. A csillag­köz térében a fény sebességét megközelítő sebességgel szá­guldott, z a Földtől körülbe­lül 40 000 km-nyi távolságban sebességét 3 km/sec-ra csök­kentette és a hajtóműveket ki­kapcsolva mesterséges szput- n.yikként keringett a Föld kö­rűi. Az űrhajósok különleges kutató-lövedékek segítségével vizsgálták a Föld atmoszférá­ját és felületét, majd leszál­lásra alkalmas hely kiválasz­tása után leereszkedtek a Földre. Az ősidőkben emelt építmé­nyek közül egyik légféjtélye- sebbnek táftjlk á baalbeki ..verandát”, amely kolosszális kőtömbökből álló kisméretű plató az Ahti-Libatton hegyei­ben. Eddig még senki sem adott pontos feleletet arra, mikor, hogyan és milyen cél­lal építették ezt a fantasztikus sziki aveféftdát. Szovjetunióban feltételezik, hogy a baalbeki veranda az űrhajósok által efnelt kilövő­pálya maradványa, vagy eset­leg olyan építmény, amelyet az idegén vendégek földi lá­togatásuk emlékére emeltek: AgreSzt megjegyzi, hogy éa az építmény aránylag közel fek­szik a Líbiai-sivataghoz, ahol a tektitokat találtak: Afc Antí-Líbanón vidékén igen gazdag ősi kéziratleletek­re bukkantak, E kéziratokat „Holt-tengeri tekercseknek” nevezték el. A tekemsek le­írják Stodottta és GOttiora pusztulását, s ez a leírás szük­ségszerűen felkelti a modem atomfizika vívmányait ismerő ember figyelmét. Séodoma és Gomora története mai nyel­vem értelmezve azt Jelenti, hogy a lakosságot figyelmez­tették: hagyják el a nemsoká­ra bekövetkező robbanás szín­helyét, né álljanak meg nyílt terepen, ne figyeljék a robban­tás fejleményeit. A menekü­lök közül ázok, akik Vissza­pillantottak, megvakultak és elpusztultak. A szóvjét tudós feltételezi, hogy a földünket elhagyó "ide­gen világokból jött űrhajósok távozásuk előtt felrobbantot­ták nukleáris tüzelöanyag- feléelegeiket, s idejében fi­gyelmeztették á környékbeli íakosságöt, hogy üé sújtsa őket az atemróbb&ntás. AZ árcheölógüSök, geológu­sok, fizikusok és radiokéthiku- sok közös kutatásaira van szükség, ahhoz, húgg Választ ádjUfik á tektitok természe­tével, a bäalbekl Verandával, az ősi kéziratokkal kapcsolatos kérdésekre. Lehet, hogy a tu­dósoknak sikerül új utalást ta­lálniuk az ősi kéziratokban. Lehet, hogy felfedeznek olyan radioaktív iZÖtópök&t, äfhelyek pontosán bizonyítják, hány éWél «előtt következett be ezen a földön atomrobbanás, vagy hány évvel ezelőtt indult él nukleáris hajtómű arról a helyről, ahol az izotópokat megtalálták. Lehet, hogy a tu­dósok kimondják: az említett rejtélyek egyike sem áll ösZ- SZefüggéSben azzal á feltevés­sel, hogy Idegen világuk kül­döttei jártak a földön. Á tudó­sok erőfeszítései azonban még ebben az esetben sem vesznek kátbé, „ miVél magyarázatot kapunk számos, ma még rej­télyes jelenségre. Az olvasóban felmerülhet a kérdés: ha feltételezzük, hogy Valamikor az emberemlékezet előtti időben örhájósbk láto­gatták meg bolygónkat, mi­vel magyarázzuk azt a körül­ményt, hogy a legutóbbi évti­zedekben látogatásukat nem ismételték meg? A hipotézis szerzője szerint erre a kérdésre röppaht nehéz lenne választ adni, ha a fel­tételezett űrhajósok naprend­szerünk valamelyik Bolygójá­ról vagy a közeli cslttagrend- SitefékBől járták VOlfln ná­lunk. A Világegyetem távoli mélységeiben lakÖ<íéHVek szá­ntára ViSzífflt földünk á renge­teg lakott bolygóknak csupáft egyiké. B ezenkívül azt se fe­ledjük, hogy á relativitás el­mélete szeriül a ’ SzUperraké- tán äZ idő Sokkal täSs9v,’--ah múlik, filint á földön. Ta’án a feltételezett űrhajóSbk ha-ójá olyan messze van, hogy föl­dünket (földi idő szerinti ezer meg ezer esztendővel elhagy va még máig is útban vari­nak hazafelé, l

Next

/
Oldalképek
Tartalom