Dunántúli Napló, 1960. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR t960. FEBRUAR 20. SZOMBAT Új létesítményeink Távolit adták át rendeltete­kének a 600 ezer forintos költ ­séggel épült meteorológiai ob­szervatóriumot. A Misina tetőn épült modem vonalú, korsze­rűen felszerelt épület a vizs­gálatok és megfigyelések meg­valósítását teszi lehetővé. A megfigyelőtorony tövében kétszobás összkomfortos szol­gálati lakást is építettek. Tervezője Pénzes József és Gettó József. Foto: dr. Szász. Ifjabb feladatok megoldásán dolgozik a tsz- üzemszervezési szakbizottság Rövid múltra tekint még | kítani a munkaszervezeteket, I vissza a megyei Termelőszö­vetkezeti Üzemszervezési Szak bizottság és máris érezhető munkájának eredménye. A szakbizottság tagjai eddig 32 termelőszövetkezetet látogat­tak meg. Az első látogatásuk alkalmával felvették a kap­csolatot a járási és helyi szer­vekkel és megismerkedtek a tsz-vezetőkkel. Munkájuk el­sősorban a termelőszövetkezet helyzetének megismerésére ira nyúlt Kutató elemző munká­jukkal segítettek felmérni a termelőszövetkezet terület, munkaerő, termelőeszközök, erőgépek, munkagépek, beru­házások stb. helyzetét. Figye­lemmel kísérték a zárszáma­dásokat; értékelték az itt jelent* kező pozitív és negatív jelen­ségeket, megvizsgálták a tsz tervét, közreműködtek annak reális elkészítésében, irányel­veket dolgoztak ki a termelő­szövetkezetek üzemszervezési és üzemrendezési problémái­nak megoldására, javaslatot tettek a tez jövedelmezőbb gazdálkodásálnak kialakítására többek között a baromfi te­nyésztésre, halastavak építé­sére, gyümölcsösök létesítésé­re. Az első lépések után most újabb feladatot tűzött maga elé az üzemszervezési szakbi­zottság. A jövőben optratív se­gítséget kíván adni a szakbi­zottság az újonnan alakult vagy nagymértékben felfejlő­dött termelőszövetkezeteknek a mielőbbi megszilárdításához. Itt elsősorban segítenek kiala­OQOO0OCXEXDGOOOOOQOOOG Negyvenkét méter magasban hogy a tavaszi munkákat már nagyüzemi módon kezdhessék meg ezek a termelőszövetke­zetek is; A bizottság megvizsgálja a tsz-ek takarmányhelyzetét és annak helyes felhasználását is A szakbizottság tagjai feloszt­ják egymás között a járásokat, hogy így még hatékonyabb se­gítséget adhassanak a terme­lőszövetkezeteknek. A szakbizottság elhatározta, hogy mindent megtesz a ter­melőszövetkezetek jövedelme­zőbb gazdálkodásáért. Fő fel­adatának tekinti a nagyüzemi formák kialakítását, a fejlett agro- és zootechnika beveze­tését, a korszerű vegyszeres gyomirtás bevezetését, hogy ezáltal is minél nagyobb le­gyen a termés és a jövede­lem a termelőszövetkezetek­ben. Újabb 180 mezőgazdasági szakember indul az új tsz-ek megsegítésére A Földművelésügyi Minisz­térium az Élelmezésügyi Mi­nisztérium és a Szövetkezetek Országos Szövetsége újabb 180 jólképzett mezőgazdasági szak­embert küld vidékre az újon­nan alakult, vagy a területi­leg jelentősen megnövekedett termelőszövetkeztek megsegí­tésére. Pénteken a Földműve­lésügyi Minisztériumban bú­csúztatták a falura induló szakembereket. Márezis Antal a Földművelésügyi Miniszté­rium szövetkezetpolitikai fő­osztályának helyettes vezetője tájékoztató beszédében felhív­ta' a szakemberek figyelmét, hogy minden erővel segítsék a most induló közös gazdaságok szervezeti és gazdasági meg­erősödését, a tavaszi munkák jó megszervezését. Töreked­jenek arra, hogy az új és a területileg megnövekedett ter­melőszövetkezetek már a mű­ködésük első esztendejében növeljék a terméshozamokat, adjanak az országnak több árut, mint az átszervezés előt­ti időszakban adtak az egyéni gazdaságok. 1959-ben tizenhárom hónap volt**a a pécsi Kesztyű- és Borkonfek- ciós KTSZ-nél a fizetés sze­rint. Ez tűnt ki a február 18- án megtartott évzáró közgyű­lésen, mert több mint egy havi fizetésnek megfelelő részese­dés jutott a tagoknak. Ez a szép eredmény a kiváló munkát és a jó vezetésit dicsé­ri. A KTSZ össztermelésének 76 százaléka exportra került, ami a terv szerint 88 000 pár kesz­tyű lett volna, de terven felül még több mint 20 ezer párat készítettek, úgy hogy összesen 108 500 pár került külföldre különböző — főleg északi — országokba, s a belkereskede­lem is több mint tízezer párat kapott. De nemcsak kesztyűt készít a szövetkezet. A bőröndö6 részlegben különböző díszmű­árut gyártanak, ahol szintén nagyon szép eredményeket ér­tek el és gyártmányaikat 3 saját szaküzletben hozzák for­galomba , melyből kettő Pé­csett, egy pedig Baján van. A közel 300 tagot számláló KTSZ-nél érthető, hogy biza­kodó a hangulat és a tagok a legnagyobb reményeikkel néz­nek a jövő elé, ami viszont a szövetkezeti élet erejét bizo­nyítja; K11ŰNTE1ÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásmozgalom­ban kifejtett 30 éves tevékeny sége elismeréséül ötvenedik születésnapja alkalmából Se­bes Imrének a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. „BEJÁRÓ“ EMBEREK dolgoznak a Budapesti wényépítő Vállalat i /.művesei a gomolygó füstöl eregető Porcelángyári kéményen. A kemény felső része a szorító Pántokkal együtt széthasadt és leomlással fenyegetett, ezért •^^égeesé -»ált az átépítés. Reggel. A dombóvári személy prüsz­kölve kapaszkodik fel a he­gyen. Viaduktok, alagút, Abali- get. Megállunk. üj felszállók. Aztán indulunk tovább. Uj ar­cok. Fiatalok és idősebbek. „Bejárók". Egyre többen. Mennek Pécsre. Ki tanulni, ki dolgozni. Egész Dombóvárig terjed a város vonzóköre. In­nen indul el hajnalonként az a kis tömeg, amely reggel Pécsre érve már egész lavinát képez. Dombóvárról leginkább diákok jönnek. Korán kelők. Almos szemekkel szorogatják kezükben a könyvet. Ilyenkor reggel pihent az agy. Ki keli használni.. i Sásdon száll fel Laci bácsi, az örökifjú. A vonaton min­denki ismeri őt. Haja már ezüst szálaktól csillogó, de a kedve még fiatalos. A Pécsi Vendéglátó Vállalat hideg­konyháján dolgozik. Sokat lá­tott, tapasztalt szakács. A fél­világ áll a hátamögött. Mint hajószakács Hamburgtól Őrá- nig bejárta az összes kikötő­városokat. De hazajött. Haza hívta a honvágy. A Mecsek. Pécsi gyerek volt. Innen in­dult el, s ide tért vissza ... Kotta-füzetet tart az ölében. — Saját dalaim — mondja mosolyogva — ez az én szen­vedélyem. — A magyarnóta a mindenem, — helyettesíti az italt és a dohányzást is. Egyet­len szórakozásom. .i Akármerre megyek a vona­ton, itt mindenki tanul, nvn- denki olvas. Nemcsak a diákok. A munkahelyek felé igyekvő emberek is. Dubovánszky Rudolf fSmér­folyóiratok fölé hajol. Nem za­varom. Ugyanis az arcára van írva, amit kérdezni akarok. — „Tanulni keU, mert különben elmarad az ember... Tanulni, mindig, mindenütt. hisz az élet olyan rövid, hogy még így is ezernyi ismeretlen relytély marad az ember előtt.. Bükköseire érünk. Az állo­más előtt hatalmas tömeg. Er­re már egyre ritkábbak az üres padok. Amint közeledünk Pécs felé, úgy nő a vonatra várakozók tömege is. Szentlőrinc. Valóságos to­kom. Itt van a „bejárók“ gó­ca. A Szigetvár felől érkezők is itt szállnak át a pécsire. Az indítótárcsa a magasba emelkedik. Indulunk. A ko­csikban helyreáll a rend. Az új felszállók nagy része elhe­lyezkedett, az a pár ember pe­dig, aki ülőhely nélkül maradt, szomorú mosollyal veszi tudo­másul, hogy ma pechje volt. No, de majd holnap...! Közeledünk. Feltűnnek Uj- Mecsekalja hatalmas bérházai. Aztán rövidesen már a váltó­kon csattog a kerék. Itt vagyunk. Pécs. Figyelem! Figyelem! Dombóvár felől személyvonat érkezett a harmadik vágányra. A vágány mellett tessék vi­gyázni! — harsogja a hangos- bemondó. — „Figyelem! Fi­gyelem! Kérjük az utazókö­zönséget, hogy a lejárt menet­jegyeket a kapusnak adja le!' A lavina elönti a vágányok közét. A kijárat felé hömpö­lyög. De a kapusnál a jegye­ket nem adják le. Mert ők holnap is jönnek. Meg holnap­után is. Mindennap. Kint ez utcákon elnyeli Skel a város. Egy munkanapig me — Ünnepség az öthőnapos pártiskolán munkapadoknál, a kórházak­ban, s a pultok mögött. Az ő kezük munkájának is köszönhető, hogy a nyüzsgő város forgatagában zavartalan az élet. BÉKÉS SÁNDOR Pénteken délután 3 óraikor tartotta záróünnepélyét az MSZMP öthónapos pártisko- lája. Az ünnepélyen jelen volt Egri Gyula elvtáns, a Bara­nya megyei Pártbizottság első titkára, Daranics Ferenc elv­társ, a Tolna megyei Pártbi­zottság titkára, Földes And- rásné elvtárenő, a Baranya megyei Pártbizottság osztály- vezetője, Szőke Pál elvtárs, a Somogy megyei Pártbizottság osztályvezető helyettese. A végzett hallgatók előtt Egri elvtárs tartott rövid beszédet. Többek között a következőiket mondotta: — öt hónap alaittt a párt politikáját tanulták, a leg­aktuálisabb kérdéseket. A marxizmus—leninizmus taní­tásait ,vették át. Jelentős ala­pot kaptak a 'gyakorlati mun­kához. dé ne felejtsék el, hogy tovább kell tanulniok. A szo­cializmus gazdasága alapjait nemsokára lerakjuk hazánk­ban. Ennek (következtében is­mét előtérbe kerül az ideo­lógiai munka. Az emberek tudatának átalakítása nehéz feladat és még hosszú ideig fontos feladatunk lesz az ide­ológiai nevelő munka. Folytas­sák az elvtársaik az itteni munkát odahaza is. Ne tegyék le a könyvet, elméleti (képzé­süket állandóan folytassák, mert akik nem tartanak lé­pést, azok lemaradnak. Egri élvtárs ezután a vég­zett hallgatókra váró gyakor­lati feladatokról beszélt: — A kongresszus határoza­ta az élet minden területére megszabta a kommunistáik feladatait. Gyorsabb ütemet vett a szocializmus építése. A legfontosabb feladat ma a me­zőgazdaság szocialista szekto­rának megerősítése, úgy, hogy biztosítani tudja h mezőgaz­dasági árutermelés döntő ré­szét. Ez igen nagy szervező és politikai munkát igényel: Jelenleg e kérdés áll mun­kánk homlokterében. Ez az életszínvonal emelésének egyik lényeges alapja; Egri elvtárs beszéde végén jó egészséget, sok sikert kí­vánt az iskola végzett hallga­tóinak . Ezután’ Lukies elytárs a végzett hallgatók nevében köszönetét mondott az iskolá­nak és a megyei pártbizott­ságnak; . — örömmel jöttünk, meg­erősödve megyünk vislsza —* hangoztatta többek között. Az egész hallgatóság nevé­ben mégegyszer köszönöm az iskola vezetőségének fárado­zásait­Végezetül Báli elvtárs, az iskola vezetője búcsúztatta a hallgatókat: A záróünnepély után baráti összejövetellel búcsúztak az iskola hallgatói; Üzemi bölcsődében Közel 10 éve létesült a porcelángyár udva­rában lévő kastélyban a gyár üzemi óvodája és bölcsődéje. A nagy gonddal berendezett és sok-sok játékkal felszerelt óvodában, 90 gyári dolgozó gyermeke talált második otthonra. És, hogy ez így van, azt bizonyítja a sok örökké nevető dundi apróság és a szülők, akiknek nagy gondot emelt le a válláról az üzem vezetősége, pártszervezete és szakszer­vezeti bizottsága az óvoda és bölcsödé létesí­tésével. wőfc németet *mml> Mmxtfej gfe* pécsink. Ott Séttes őtet * Télen is „napbarnított“ csokaládébőrű csecse­mők népesítik be a bölcsödét. Mindennap 15 perces kvarckezelést kapnak a kis ágyak la­kói. A képen: Gaál Jánosné gondozónő és Balázs Dezsőné bölcsőde-vezető kvarckezelés - bem. nézzenit két csecsemőt. önfeledten játszadoznak a «z óvodások. „nagyok".

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom