Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

Ifctf. JANUAR IT 5 N A PL O PILLANGÓKISASSZONY i pécsi operajáték második állomása I960. január 15-e. fa», éles porhót vág sze­ttekbe a jege« téli szél.. >nn telt ház, az ünnepi al­komhoz illő öltözetek, a ae- ■karnak az óboa adja a ka­sra a-t... Most elsőiéiül a zőtér, a karmester fellép szült várakozás ... Int e iris hangzik a hegedűkön az iő főtéma, fájdalommal és falómmal telített, mint a [fűtött és lefolytott szenve- ly... Nyomban fűszerillat •jeng — bekapcsolódnak a ily hegedűk, gordonkák, vi- rzik a téma. Közben szétfut függöny s előttünk áll Na- saki japán kikötőváros rész- -- mintha most érkeztünk Ina oda. Megkezdődött a Pillangófcis- szony élőadása. De amig idá- iutortt a Pécsi Nemzeti Szín- z. hosszú utat kellett meg- 'nie. Egy operaelőadás nem hét ki a földből. Megtanulá­sokszorosa a prózai dará­nak, nemcsak a nagyobb ap- rátus miatt, hanem főleg irt, mert a zene az opera- -epet kényessé teszi. Elég y másodpercnyi figyelmet- lség s a színész máris vég­lesen belezavarodhat az el- sett lépésbe. Kár, hogy a szemre nagyon hatos színházunk terme a hgzásterjedés szempontjából m eszményi Ez főleg az et előadásokon mutatkozik ! intóan. „Süket” sarkok —s amelyekben a hang nnábbnak vagy ellenkezőleg 1 élesnek hat. A visszaverő­s kiegyenlítetlenségének fő a a terem patkó alakja, a!ak helyett, azonkívül a ze- kari árok túl mély s a föld­et! széksorok túl alacsony ha. a zsöllyéről is rálátás­ok kell lennie a színpadra, ni filmvászon-szerű feltekin- 5re- Reméljük, hogy a szfa- c korszerű átépítése Bórán Miét fogják ejteni a 'íéene­meg a nézőtér fele- ... ,c.n,*s miáltal az akusz- HelvLyeses«" megjavul. Ä*11 r választás c,-e A «Héraként Puccini­,szíhház vezetőségét tie i. ”yira *2 a szándék ve­thet ■; ^'feltétlenül egy köz- űfni válasszon a darabból álló hanem inkább az B„,;°ndoIá«, hogy Puccini k niakban áüs zenéje ;n hírt , , ? - stílusát, egy­meEért^801** modem ope- meeertese felé. uccini.nak ashu. Ücmző^lío^' NéPszerűségáre C S kéí, ^ alatt az Ptatte május 12-én űsor^iT^v.' Bár állandósult L eS 1 Viáék^ fe szá­«m meg’ “h* »el / - túljátszottá, oly Lett «I ^fedenki szívéhez, aera “í°ljana a Gördülő ^ödh1ttüS.adáSában ** A gyermek megtanul járni Az első lépések után most már nagyobb követelményt támasz­tunk. örömmel' állapíthatjuk meg, hogy az előadás kibírja. A több mint kéthónapos gon­dos előkészítés megteremtette gyümölcsét, az őszinte tetszés- nyilvánításban és elismerő szavakban megmutatkozó si­kert. Paulusz Elemér érdeme, hogy a színpadról lehangzó ének meg az áookból felhang­zó zene között javult a hang­erő aránya. Egyes drámai csúcspontokon érvényesült az abszolút fortossimo a rendel­kezésre állő vokális hangerők rovására. A zenekar egyöntetű hangzásán, meleg dalolásán megérződik, hogy tagjai isme­rik a modern zenét s így játsz­va győzik le a fél évszázaddal ezelőtt még aggodalmasan ne­héznek ható buktatókat. Di­csérettel szólunk az énekkar­ról te. Elég kiegyenlítetten szólt. A gésák sétadala vagy a Zümmögő-kar teljes illúziót keltett Radványi Zsuzsa első operai rendezésére legna­gyobb dicséret az, hogy mun­kája nem szembeötlő. Úgy érezzük, ott üldögélünk Naga- saklban s részvevő tanúi va­gyunk egy darab életnek, az élet egy kegyetlen számyesa- pásának. Helyesen nem az eg­zotikumot domborította ki, — hiszen arra a zene sem törek­szik, hanem az egyetemes szen­vedélyt és szenvedést Szerel­mi csalás, hűtlenség, csapodár- ság bárhol a világon naponta előfordulhat, ahol emberek szeretnek és küzdenek, nem csupán japán—amerikai vi­szonylatban. Amivel nem teljesen értünk egyet az Csocsoszán élőképbe merevedése a shosinál és a végkifejlés decrescendos letom- pítottsága. A iszerzők kívánsága fináléban a tehetetlen fájda­lom marcangolása. A zongora­kivonatot eredeti játékutasf- tásának értelmében Osocso­szán az öngyilkosság után a különleges alakú szamuráj tőrei, köntösöstül gyermeké' szívére szorítva ,a paravánnal együtt elzuhan. Berohan Pin­kerton és Sharpless, de már késő. A hadnagy rádöbben könnyelműségének végzetes következményére és megsem­misül ten térdre rogy. A konzul meg — karjára emelvén a gyermeket — zokog. A horizontfüggönyre festett öböl nyílása nem abba az irányba esik, amerre Csocso- szán látcsövez. A hadihajó nem úszhat be az öbölbe a házak, mólók felől; A két díszlet közül az első hangulatos. Nyíló cseresz­nye- és barackfák, legyezőpál­mák alatt a tamácos kis fahá­zacska. Előtte fehér nádbútor, oldalt sziklakért, mögSíie bü- rü. Aga ve bokrok közül kandi­kál elő az öböl. Megkapó fény­hatással beesteledik. Kél a hold, csillagok sziporkáznak, a sziklák oldalában szentjános­bogárkák viliódznak. Megjele­nik sejtelmes selyemköntösé­ben a néhányperces feleség, aki még ősei hitét is elhagyta, hogy nagy és őszinte szerelmét bizonyítsa. Lehellethalkan hangzik a holdfény-motíyum; valóban olyan helyzet, amely ellenállhatatlanul magával ra­gadja a benne sodródó szerel­mespárt. Félő Volt, hogy a sze­reposztásban egyenetlenséget fog okozni az a kétféleség, hogy miközben a két női fő­szereplő már évek óta alakítja Csocsoszán-t és Szuzki-t, aköz­ben a többiek most először léptek színre. Azonban művé­szeink rutinjukkal felzárkóz­tak gyakorlottab társnőikhez. Cser Tímea alakítása mélyen átélt bennsőséges líra. Érzelmi skálája a megnyerő mosoly­tól a balsejtelmes komorságig pillanatok alatt változik. Hang­ja a drámai részekben te helyt­áll s különösen a felső közép hangokon cseng szépen.. Máoo° (ük áriája legalább olyan szép. mint az első; világszeszély, hogy ez nem vált népszerűvé. Uher Zita szolgálólánya a bi­zalmasabb társalkodónő, a ta­pasztaltabb idősebb barátnő »melegségével közelít úrnőjé­hez. Mezzoszoprán hangja pu­ha, kiegyenlített. Az amerikai feleség néhány kellemesen el­énekelt frázisával a fiatal Orfy Judit első operaszerepét telje­sítette. Rokonszenves tenoristánk, Wagner József második szere­pében is azt a férfitípust ala­kítja, aki könnyen veszi az életet, vele együtt nőtt te. Hangigényes szerepében dere­kasan helytáll, mégis félő, nem okoz-e darabváltozást egy vá­ratlan indiszpozíciója, mivei a tenor-szerepeket nem tanulják ketten. A buff «tenor szerep­ben Hotter József kiváló. A bárgyún vúgyorgó, ravasz há­zasságiközvetítő Goto alakjá­ban ismét bebizonyította pom­pás színészi készségét és mu­zikalitását, hiszen az ilyen szaggatott énekű és jetanésű szerep sokkal nehezebb, mint egy hangilag bér kiadósat*), de folyamatos szerep. Hogy a mai operaéneklésben nincsen sztár és epizódista, azt igazol­ja Tréfás István, aki Sparafu- cále után most Bonzo rövid je­lenetét zengte el,' megfelelvén ebben a nembaeszus szerep­ben is. Kisebb szerepükben jók voltaik Dórp Déneené, Nagy Jőzsa, Bonnet Kálmán, Tnrza Imre és Szendrődi Ede. % Tartanék Nándor bekapcso­lódásévá! szinte feleslegessé vált, hogy még egy lírai bari­tonistával megerősítsék as operaegyüftestu El h fi ngZOtt Piimoerwn há­rom Butterfly—kiáltása, Cso- csoszán meghalt, az előadásnak vége. Az emlékezetünkben fel­élénkült melódiáikkal, meg egy igaz élménnyé! gyarapodva tá­volunk. Teres András Lerövidítik a pécs-budspesti gyorsvonat menet­idejét, jobb összeköttetés Pécs és Siéfok között A MÁV pécsi igazgatóságának taréiból A MAY pacsi igazgatóságán _ elkészülteik már se idei munkára vonatkozó tervek. Megkértük az igazgatóság he­lyettes vezetőjét, dr. Szabó Tibor elvtársat, tájékoztassa olvasóinkat azokról az elkép­zelésekről, amelyek az utazó­közönség körébem nagyobb ér­deklődésre tarthatnak számot. Szabó elvtárs ezeket mondotta: — Az új menetrend, mely­nek bevezetésével valósulnak meg tulajdonképpen terveMs, május 29-én lép majd életbe. Igsst, hogy ex az időpont Még kissé távolinak tűnik, de az­ért már beszélhetünk u menet­rend újdonságairól. — A -pécsiek Bzanpoiítjából legjelentősebb tervünk, hogy meggyorsítjuk Pécs—Budapest között a gyorevonati összeköt­tetést Terveink szerint az 1907- es, illetve visszautban az 1908- os gyorsvonat menettar­tama az új menetrendben 48 perccel lesz rövidebb a mosta­ninál. Ezt úgy érjük el, hogy külön indítunk gyorsvonatot Pécsről, külön Kaposvárról, s így a pécsi gyorsvonattal Dom­bóvár—Pusztaszabolcs között nem fogunk megállni, ügy gondoljuk, hogy a 46 perces időnyereség sokat jelent majd az ügyintézésben. — Másik tervünk az, hogy május 29-től egy koradélutáni vonatot közlekedtetünk Dom­bóvár—Pécs viszonylatban. Ez a vonat körülbelül 18 órakor étkeznék Pécsre. Ezzel teljesül majd azoknak a Pécsett lakó dolgozóknak egy régi kívánsá­ga, akik a Dombóvár—Szent­lőrinci vonalrész állomásaira és köaségeibe járnak munká­ba és akik eddig lerfcorábban este 28 óra hárem perekor ér­hettek csak vissza Pécsre. — Fonyódra továbbra is közlekedtetjük a fürdővonatat Ezen a vonal részen újdonság­ként tervezzük, hogy Pécsről a bZotnbaU napon Fonyódra és onnan vasárnap visszatérő für- dővonatot ebben, az «ben elő- idényben május 6-tól és az utóidényben október másodi­kéig közlekedtetjük. — Az elmúlt esztendőkben sérelmezték a pécsiek, de fő­leg a komlóiak, hogy nagyon rwhenMMejtetJSiftwiu» e^ut­Jdénybea Kaposvár—Siófok között, muoka&zünetes napo­kon a középállomásokon átha­ladó sebesvonatot kívánunk forgalomba helyezni Ehhez a vonathoz Pécsről, Szigetváron és Dombóváron át, Komlóról pedig a reggeli budapesti gyorsvonattal Dombóváron át, megfelelő esaUcácozást bizto­sítunk. — Harkányfürdóre az eümúlt nyáron közlekedtetett fürdő- vonatokon kívül újabbak beál­lítását tervezzük. Ezek szerint rmunkaszünetos napokon Har­kányfürdóre reggel négy, visz- sza pedig öt vonatot akarunk közlekedtetni. Tekintettel Har- kányfürdó fejlődésére, vala­mint a Dráva-menti lakosság közlekedésének megjavítására Barcs és Siklós között, a ta­valy csak nyári idényben köz­lekedtetett többlet-motorvona­tok az új menetrend szerint egész éven át közlekednek. — Meg kell jegyeznem, hogy személykocsi helyzetünk ebben az évben még nem fog lénye­gesen javulni Ennek oka, hogy bár folyamatosan ka­punk új személyszállító kocsi­kat — ezeket elsősorban el­avult, kiselejtezendő kocsijaink pótlására kell felhasználnunk. Ezért a teherkocsikból átala­kított úgynevezett E kocsik ott, ahol ezekre szükség van, az idén még bár kisebb szám* ban — közlekedni fognak. —Tervezzük a személyszál­lító vonatok meggyorsítását azokon a vonalakon, ahod a pályasebesség megengedi. A vonatok meggyorsítását első­sorban a menetidők és a tar­tózkodási idők csökkentéséivel kívánjuk elérni — fejezte be nyilatkozatát dr. Szabó Tibor Mintha az ablakok is az elmúlt szép időkről, a nyárról álmodoznának. Csikorgó éjszakákat átvacogva, hajnalonként kristályctsillogású virágokat, szeszélyes rajzi buja páfrányokat préselnek az üveglapra haszontalanul. Mihaszna, csalóka virá- gok ezek, hiszen a gyengécske téli napsütés nem hogy oltal­mazná, de letörli, szétmázolja őket és senki sem sajnálja pusz­tulásuk. Tombolhat odakint a Hóvihar, azért • ««drMi «n esípet­nyi mégis behúzódott előle az üvegház enyhét adó falai mögé. Keresztény József, a pedagógiai főiskola botanika« kertjének tapasztalt szakértője, trópusi klímát varázsolt szeretett virágai, növényei számára. Csupa szív és gyöngédség minden szava, mozdulata, amikor a virágaihoz nyúl, amikor róluk beszél. — Ez itt a laportea canadieúSis. Gyönyörű növény, de óvakodni kell tőle. Csalán szőrei rendkívüli hatású taxiién mérget rejtenek, virágpora a szénalázhoz hasonló betegséget okozhat. „Hálátlan gyerek", mégis szeretem. — Szeretem, mert egy darakba a nyárból, Aki keres, az talál- A h&tarlaszos Széchenyi téren és a Kossuth Lajos utcában is rábukkantunk a nyárra. Az 1. számú Virágbolt jégvirágos ablakai mögül kandikált ki a havas, sze­les utcára. Ajtaján belül 24 fokos enyhe nyár van és rengeteg illatos virág. Nyílik az ajtó és néhány percen belül selyempapírba bur­kolva vándorolnak szerte a városba. — Lám, ha néhány percre is, de a fagyos utcára is kilép « nyár és suta m zord \ Vír ág-—jégvirág

Next

/
Oldalképek
Tartalom