Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-16 / 13. szám

NAPLÓ I960. JANI Az új szovjet békekezdeményezés világvisszhangja Hruscsov bejelentése, hogy a szovjet hadsereg létszámát körülbelül egyharmadával csökkentik, egy csapásra a világ- közvélemény érdeklődésének homlokterébe került. WASHINGTON A amerikai külügyminiszté­rium nyilatkozatot adgtt ki Hruscsov beszédéről. A nyilatkozat megállapítja, hogy az Egyesült Államok ér­deklődéssel fogadta a szovjet bejelentést és azt a tényt, hogy a létszámcsökkentést a követ­kező egy-két éven belül végre­hajtják. A Szovjetuniónak ez az elhatározása — hangoztatja a nyilatkozat — „hozzájárulhat a jelenlegi nemzetközi feszült­ség egyik tényezőjének enyhí­téséhez". A nyilatkozat szerint a má­sodik világháborút kővető időkben az Egyesült Államok maga is jelentős létszámcsök­kentéseket haitott végre fegy­veres haderejében, majd a le­szerelés nemzetközi ellenőrzé­sének fontosságát hangsúlyoz­za és kitér a hamarosan somi­kerülő általános leszerelési tár­gyalásokra. Kijelenti, hogy ezeken a tárgyalásokon az el­lenőrzött leszerelés kérdésében az Egyesült Államok is haj­landó ugyanolyan messze el­menni, mint bármely más or­szág. Washingtonban remélik, a Szovjetuniónak ez a bejelenté­se azt jelenti, hogy a szovjet kormány hasonló szellemben hajlandó tárgyalná a közelgő megbeszéléseken, és így kon­krét lehetőséget teremtene!? majd a leszerelés megvalósí­tására, a bizalmatlanság meg­szüntetésére és az általános biztonság megteremtésére — feleződik be az amerikai kül­ügyminisztérium nyilatkozata. színteret azzal, hogy megra­gadta a kezdeményezést. A Nyugat évek óta egyenlőségre törekedett a Szovjetunióval, minden egyes katona és bom­bavető dolgában. Most töre­kedjenek az államférfiak egyenlőségre Hruscsovval a béke nagy kérdését illetően. A Daily Mail-ben olvashat­juk: — Hruscsov szavait nagyon komolyan kell venni. A Szov­jetunió messze túlszárnyalta az Egyesült Államokat atomraké­ták terén, aminek hatásai még csak ezután bontakoznak ki teljes mértékben. Nem üres dicsekvés a szovjet miniszter- elnöknek az az állítása, hogy képzeletet felülmúló fegyverei vannak. A Szovjetunió telje­sítményei a rakétatudomány­ban és a világűr-kutatásban olyan lenyűgözőek, hogy tiszte­lettel kell fogadnunk az ilyen állításokat. Az elmúlt években enyhült a feszültség, növeke­dett a jóindulat. Ha ez a folya­mat tovább tart, jó remény t>an a leszerelésre. húzhatja Adenauer rendszeré­nek agresszív fegyverkezési koncepcióját. PÁRIZS TOKIG LONDON A szovjet bejelentés az an­gol főváros legnagyobb politi­kai eseményévé vált. A külügy­minisztérium szóvivője egy ^ sajtóértekezleten „politikailag nagy fontosságú okmánynak” nevezte Hruscsov beszédét és közölte, hogy a kormány ta­nulmányozza a beszámoló szö­vegét. Mint mondotta, az an­gol külügyminisztérium feltét­lenül reagálni fog erre az „igen fontos bejelentésre“. A Daily Express így ír — Hruscsov terve a lehető legjobb időben jött. Ezzel is bebizonyította, hogy mint po­litikus, kimagasló nagysággá nőtt. Ismét uralja a nemzetközi Hruecsovnak az új szovjet fegyverek kidolgozáséról tett kijelentése a legfantasztiku­sabb találgatásokra adott al­kalmat a világon. így például Acusd Oi japán katonai kom' mentátor — mint az AFP je­lenti — egy japán lapban azt írja, hogy az új fegyver nagy erejű altatót, vagy érzéstelení­tő szert fog tartalmazni, amely képes időlegesen megbénítani az ellenséget. Acusi véleménye szerint a Szovjetunió olyan biológiai fegyvereket szándék­szik használni, amelyek egész városokat képesek elaltatni, anélkül, hogy a lakosság éle­tét veszélyeztetnék. BONN Bonnban megdöbbenést kel­tett a Szovjetunió új leszere­lési kezdeményezése, ezt meg­erősíti a nyugatnémet sajtó- visszhang is. Adenauer lapjai makacsul és görcsösen azon fáradoznak, hogy csökkentsék a Szovjetunió lépésének jelen­tőségét. E kommentárokból ki­tűnik, hogy a nyugatnémet kormány szándékosan kétségbe vonja a Szovjetunió kezdemé­nyezését, hiszen az keresztül A párizsi sajtó vezető he­lyen foglalkozik Hruscsov be­szédével. Valamennyi hírma­gyarázó egyetért abban, hogy a Szovjetunió egyoldalú lesze­relési határozata nagy hatás­sal lesz a világ közvéleményé­re. A jobboldali sajtó kétségbe­esetten igyekszik csökkenteni a bejelentésnek a francia köz­véleményre gyakorolt hatását, és mintegy szemére veti a Szovjetuniónak, hogy a rakéta­lövedékek és a Hruscsov által jelzett hihetetlen erejű új fegyver birtokában katonai ha­talma még az 1,2 millió ember leszerelése után sem csökken. A jobboldali sajtóhoz csat­lakozik véleményével Guy Mod­let lapja, a Populaire, a szo­cialista párt hivatalos közlö­nye is. A szocialista hírmagya­rázó a dullest idők szókincsé­ből merít és megkísérli propa­gandának minősíteni a szovjet kormányfő bejelentését. Érdekes eredmények as űrkutatásban Nizza (MTI) A Nemzetközi Űrkutatási Bizottság értekez­letén — UPI és AP jelentés szerint — Blagonravov neves űrkutató, a szovjet küldöttség vezetője, előadást tartott a szovjet űrkutatás lendületes fejlődéséről. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia tagja vá­zolta a szovjet kutatók mun­káját az első Szputnylk két évvel ezelőtt történt felbocsá­tásáról a Hold túlsó felének lefényképezéséig. Blagonravov ismertette a kö­zeljövőben megvalósítandó szovjet űrkutatási programot Eszerint a szovjet tudósok előbb a Szputnylkok sorozatát tervezik fellőni, majd folytat­ják a Holdkutatást. Ezt köve­tően a szerzett tapasztalatok relhasználósával rakétát lőnek a Vénuszra. Az említett boly­gók körül keringő űrrakétákon elhelyezett műszerek felfedhe­tik majd a világ egyik legna­gyobb titkát, nevezetesen azt. hogy van-e élet más bolygó­kon. Harold Urey, a Nobel-díjas kaliforniai egyetemi tanár előadásában hangsúlyozta hogy a Hold talán nem Is olyan kihalt égitest, mint azt feltételezték. Még mindig fel­tehető ugyanié, hogy sugárzá­si övezet veszi körül a Holdat ami elképzelhetővé teszi, hogy a Hold felszíne alatt életet adó elemek — köztük víz —- találhatók. Urey azt is lehet­ségesnek tartja, hogy bakté­riumok vagy alacsonyabbren- dű élőlények élnek a Hold fel­színéin. Lederberg, a kaliforniai Stanford egyetem tanóra azt a véleményét fejezte ki, hogy az ember tíz—tizenöt év alatt elérheti a Mars, va; bolygót. Porter amerikai Egyesült Államok 1 programjáról beszéli tette, hogy 1960-ban ges holdakat bocs* az inoszféra elektfl gének, valamint a* szerből a Föld köze* nagyerejű gamntff tanulmányozására, kor tanulmányozzál napkoronát, a Nap a Földet körülveví övezetre és a viláj' ses mezőit. Januárt* ban, júliusban és # több kisebb meteort kétát akarnak fellé! A Nemzetközi UrW zottság e héten ke* tekezletén 17 orszáá1 200 tudósa vesz rá** Véget értek az atlanti gazdas^ tanácskozások Párizsban Párizs (MTI) Nyugati hír- ügynökségek beszámolnak ró­la, hogy Párizsban csütörtökön Továbbra is hideg idő Európában Fagyok Olaszországban, húviharok Angliában (MTI) Párizsban 1918 óta nem volt olyan hideg Január 14-e, mint tegnap, amikor mí­nusz 15 Celzius fokot mértek A várost hó és jégréteg borít­ja. A hideg időjárás ugyancsak rátelepedett az egyébként nap­sütéses Itáliára, nem kímélte az olasz Riviérát sem. A szá­razföldi közlekedésben Igen ÜJ TASKAIRÖGÉPTIPUS Drezda. A drezdai írógép- gyár a lipcsei tavasai minta- vásáron mutatja be újtípusú táska Írógépét, az „Erika 20” elnevezésű gépet, amely tránt már most rendkívül nagy az érdeklődés külföldön. Az új írógép ugyanis 83 férte billen­tyűzettel készül, beleértve az arab és az ázsiai népeik írás­jeleit, nagy zavarokat okozott a hi­deg, a hófúvások sokhelyütt földcsuszamlásokat okoztak. Az ország délnyugati részében, a földrengések következtében hontalanná vált lakosság a hóborította hegyoldalakon fa- gyoskodva töltötte az éjszakát. Hollandiéban Amsterdam kör* nyékén tovább folytatódik a gátszakadás következtében hontalanná váltak áttelepíté­se. Az utóbbi jelentések sze­rint, mintegy 15 ezer ember­nek kellett elhagynia otthonát a gátszakadás miatt. Angliában erős hóviharok dúlnak. A déli parton a két város teljesen elszakadt a kül­világtól. A főváros közelében a síkos utak halálos balese­teket okoztak, a vonatközle- kedés teljesen rendszertelen. Az utak nagyrészét eltorlaszol­ta a hó. befejeződtek az atlanti gazda­sági tanácskozások. A 13-as gazdasági értekez­let a hajnali órákba nyúló záró ülésen három határoza­tot fogadott el a nyugat-euró­pai gazdasági nézeteltérések elsimításának, az OEEC meg­reformálásának és a gazdasá­gilag elmaradt országok meg­segítésének kérdéséről. Csütörtökön a 18 tagú OEEC (Európai Gazdasági Együttmű­ködés Szervezete) miniszteri tanácsa ült össze az Egyesült Államok és Kanada képvise­lőinek részvételével, hogy jó­váhagyja a 13-as értekezleten hozott határozatokat. A miniszteri tanács csaknem két órás ülésén jóváhagyta a 13-as értekezlet határozatait Jóváhagyta 8 tt$j nács a 13-as értek«* a határozatát, hogf öszes tagállamaiból, sült Államok és K» viselőiből, valamint! gazdasági közösség) vas- és acél közöst# vételével alakíts an** got a nyugati keresd lttika különböző V tanulmányozására.I megalakítása célját forgó húsz ország Jj pai gazdasági közüv selői egy hónapon ** ülnek Párizsban, é elsősorban az eurÜ piac és az európai1 reskedelmi társulás) val foglalkozik. Pinay ment, a problémák marat Párizs (MTI) Mint az MTI párizsi tudósítója jelenti, Pinav lemondása után csütörtökön külön-külön megbeszélésre ül­tek ősze a jobboldali konzer­vatív és az MRP-miniszterek. A tanácskozások középpont­jában az a kérdés állott, hogy milyen magatartást tanúsítsa­nak a Pinay kiválásával elő­állott helyzetben) A századforduló Európája végzetesen téves fogalmat al­kotott magának a cári Orosz­országról. Érthető, hiszen meg­tévesztő távolságból szemlélte az orosz életet. Ezenkívül el­fogultak felfogása szerint ítél­te meg az eseményeket. Min­dent úgy látott, ahogy az az akkoriban Párizsban, London­ban és egyebütt gondtalanul költekező, orosz nagyvilági személyek véleményében tük­röződött. Azokat pedig, akik oroszhonba látogattak, elvakí­totta a cári udvartartás ra­gyogása, a dúsgazdag bojárok, földesurak és a polgárság leg­felső rétegének szemkápráz­tató fényűzése. Az igazi, a dolgozó, a szenvedő, ezer gonddal bajlódó Oroszország arculata nem tárult fel előtte. Ezen az orosz—Japán hábo­rú (1904) végzetes, a cári kor­mányt megalázó az orosz né­pet nyomorba döntő kimene­tele sem változtatott. Európa még mindig nem vette észre, hogy a szél megfordult, hogy az új századot megmozgató történelmi erők súlypontja ke­letre tolódott, és hogy a meg­újhodás csak Oroszországból Indulhat el megváltó útjára. A történelem hamarosan el­oszlatta e téves felfogást. Európa nemsokára megdöb­benve ébiedt az orosz való­ságra. Az 1905-ös pétervári sztrájk 55. évfordulójára felháuwrodást keltett A mun­kásság wem hagyta szó nélkül az ügyet és az „Oroszországi gyári munkások gyülekezeté­hez” fordult segítségért. Ezt a szervezetet egy bizo­nyos Gapon nevű pópa alapí­totta (1904) a cári kormány és az Ohrana (politikai rend­őrség) tudtával és támogatá­sával. A pap a rendőrségnek a munkásság mozgalmába be­épített embere, a szervezet pedig a cári kormány titkos eszköze volt. Gapon pópa két­színű szerepet játszott. A fe­lülről kapott megbízás értel­mében ki akarta fogni a sze­let a Putyilov-üzem munká­sainak vitorlájából. Első javas­lata az volt, hogy tárgyal az üzem igazgatóságával és a kor­mány Illetékes szerveivel. A tárgyalás — érthető okokból — zátonyra futott. A munkás­ság erre sztrájkba fogott. Sztrájkbizottságot választott, követelte a négy elbocsátott munkás azonnali visszavételét, továbbá gazdasági és politikai követeléseinek a munkásmeg- blzottakkal való megtárgyalá­sát. A követelések (amelyeket a munkásság a magukat takti­kai okokból le nem leplező bolrevikojj tanácsára támasz­tott), főbb pontjai a követke­zők: a nyolcórás munkanap és a napi hármai műszak beve­zetése, a segédmunkások bé­rének rendezése, az egészség­ügyi intézkedések megjavítá­sa stb. A Pufyílov-ílzem veze­tősége e feltételek egyikét sem TOlt hajlandó teljesíteni; A munka ennélfogva tovább szü­netelt. Az Oroszország! Szociál­demokrata Munkáspárt ekkor külön röpcédulákon közölte a munkássággal, hogy a munka beszüntetését a többi üzemek­re is ki kell terjeszteni és hogy az eddigi követelésekbe a demokratikus szabadság- jogokat is bele kell foglalni. A Putyilov gyári sztrájkoló]? által Irányított agitátorok azonnal akcióba léptek. Mun­kájuk eredménnyel járt. A többi gyér dolgozói is beszün­tették a munkát. Az elsőik kö­zött a Névai Hajógyár, az Obuhovszki, az Izorszki üzem, a Névai Papírgyár stb. szere­pelnek. Január 7-én már 382 üzem 108 ezer munkása állott sztrájkban. A főváros élete teljesen megbénult. Az újságok nem jelentek meg, a vízszolgálta­tás szünetelt, az utcákon és a házakban nem volt világítás. Eddigi túlnyomórészt gazda­sági jellegű feltételeiket a munkások ekkor már olyan politikai jogok követelésével egészítették ki, mint a szólás­éi gyülekezési szabadság, a magánszemély sérthetetlen­sége, a törvény előtt való 1 egyenlőség, a nemzetgyűlés 1 azonnali egybehívá^a és ha- i sonlók. Mondani sem kell, i hogy a kormányzat e feltété- | leket nem fogadta el. Gapon pópa — hogy a kor­mány számára mentse, ami még menthető — újabb, ravasz 1 tervvel állott a Ktrájkolók. elé. Azt javasolta, hogy köve­teléseiket kérvénybe (petíció) foglalva juttassák el a cárhoz. Ezzel egyidőben vonuljanak — békés szándékuk jeléül iko­nokkal és templomzászlókkal — a cári palota elé. A gyanút­lan, a pópa jószándékát két­ségbe nem vonó munkások magukévá tették a gondolatot s 1905. január 9-én, vasárnap, felvonultak a Téli Palotához, ahol a cár éppen tartózkodott, hogy a petíciót ünnepélyes ke­retek között átadják az ural­kodónak. A cári udvar eköz­ben felkészült a munkások „méltó" fogadására, II. Mikaós ideiében Intézkedett. Alighogv a munkásság a Téli Palota előtt felsorakozott, kinyíltak a hatalmas kapuk. A katonaság kiözönlött és tüzet nyitott. II. Miklós, „minden oroszok cár­ja” az ikonokkal és templom- zászlókkal felvonult munká­soknak «őrtűzzel válaszolt! A határtalan felháborodást kiváltó „legfelsőbb válasz” a 1 vérükben fetrengő munkások és velük felvonult hozzátarto- . zólk tragédiája igazolta a bo’- sevikokat, akik őva intették a 1 munkásokat Gapon pópa aljas 1 Javaslatának elfogadásától. Az r események bebizonyították, , hogy a bolsevikek helve-en cselekedtek, amikor figyel- ‘ mezt ették .a sztrájkolókat, i hogy a munkásság Jogait nem lehet petíciókkal megvédeni Azolrat csak fegyverrel lehet ' kiharcolni! < * A szikra kipattant 1905 ja­nuár 3-án pétervár legnagyobb Ipari üzemében: a Putyilov (ma Ki rov)-művekben. A va­gon svári részleg egyik nép­szerűtlen művezetőjének ugyonlt őszébe jutott, ho*? négy munkást elbocsát. Tör­vényellenes eljárás« általános A jobboldali k<<# közül sokan már 3^ rálják De Gaulle 1(1 ját, különösen ól NATO és az euróP* kérdésében. Amíg Pinay tagja volt a nak, tartózkodott a d befordulástól. Most* vélik, hogy itt az zékbe menni a » szemben. A DP A a franci* kai helyzettel foglal* mentárjában hal« párizsi politikai i*' rámutatnak, hogy ! hónapokban mind M szeszűkült a Debt* politikai bázisa. j Bert hóin belügyi^ 1959. májusában tó* lásával a radikál^ megszűntek a korrá' lenni. BouHoche * ügyi miniszter let* megszakadtak az kany szálak is, 9 kormányt még a ** hoz fűzték. Ha motfi válását a többi jobb* zervatív miniszter is követi, úgy egyed# marad a kormányt az új köztársaságért sű pórt és a politi»* nem kötelezett szak** mellett E parlamenti válj gek közepette De 0 bornok csütörtökön Michelet igazságügy Leon Noéit,. az a'1? tanács elnökét és lest, a tanács tagF politikai megfigyel“ arra következtetnek^ Gaulle e megbeszél*' vitatta meg, milyen Beket nyújt a jelen míny a prezidencl* úgynevezett elnöki! zásl rendszer be'íi Mint az AP tudósig jegyzi. De Gaulle 5 tanácskozásai megfej ""mák azokat a b* , ltot, amelyek MerlP', nok-elnök alkotm^ tásra készül hatain**^ szilárdítását*, 1« A „véres vasárnap"-««, ja­nuár 9-én kb. 140 ezer ember vem ült a Téli Palota elé. A munkásság nagy része, sajnos, ekkor még hitt a cárban. A gyalázatos »őrtűznek kb. ezer halálos áldozata volt. A súlyo­san megsebesültek szám? meg­haladta a kétezret. A sortűz t szörnyű pusztítás ellenére visz- szafelé sült el: végleg meg­semmisítette a munkásságnak a cárba vetett hitét. Pétervár utcáin még aznap este barrikádok épültek. A végsőkig elkeseredett munká­sok „a cár megadta nekünk, mi megadjuk a cárnak” jelszó­val szállták meg a hevenyé­szett torlaszokat. Pétervárra ég egész Oroszországra véres és nehéz napok virradtak. A sztrájk a véres vasárnap lezajlása után nem korlátozó­dott többé Pétervárra. Hullá­ma az egész országot elöntőbe. Január második felében már ÍIO ezerre emelkedett a sztráj- íolók száma. A sztrájkmozga- lom eközben az egyes helyek- lek megfelelően különböző onnét öltött, hosszabb-rövi- lebb ideig tartott. A munka íjrafelvétele sem következett te mindenütt ugyanazon a na- on. A Putyilov üzem mun- ésal saját kényszerítő körül- tényeiknek engedve, 1905. ja- iuár 16-án egyelőre befejez­ik a sztrájkot és felvették a nunkát. A helyzet ennek ellenére ha- álotan komoly és válság is olt. OiogzorszáRhan elkezdő­ött a forradalom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom