Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

Tis éve szabad Kína eközben elérkezettnek látta a pillanatot, hogy betörjön Kí­nába (1931). A Kínai Vörös Hadsereg és a dél-kínái parti­zánok haladéktalanul felvették a harcot a japánok ellen. Ha­lált megvető hősiességgel har­coltak Kína szabadságáért. A Szovjetunió támogatta Kína szabadságharcát. 1937-ben meg­nemtámadási szerződést kö­tött Kínával, 1945 augusztus 8-án pedig hadat üzent Japán­nak. 1945 augusztus 14-én már térdre is kényszerítette a Ml- kádó hadsereget, Az a Ceang Kai-sek, aki a japán agresszió Idején Dél- Kínába húzódott vissza, n Kommunista Párttal 1945 és 46-ban folyt békés tárgyalá­sok ellenére 1946 júliusában rajtaütött a felszabadult terü­leteken és villámszerűén fog­lalt el védtelen városokat és helységeket. A Felszabadító Néphadsereg 1947 júliusában ellentámadást indított az áruló ellen. A felszabadító hadjárat több mint két évig tartott. Kína újkori történetének leg­dicsőbb lapjai ékkor keletkez­tek. Minden soruk a kínai nép hősiességét hirdeti. Kína területének nagy része már 1949 szeptemberében fel­szabadult. A Kínai Kommu­nista Párt 1949 szeptemberé­ben a nemzeti felszabadulásért harcoló pártokkal egy ütem­ben összehívta Pekingbe a Kínai Népi Politikai Tanács­kozó Testületet, hogy napi­rendre tűzze és megtárgyalja a népi állam megalakulásának módozatát. Ennek eredménye­ként Mao Ce-tung 1949 októ­ber 1-én kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. A kínai szárazföld Tollsepr® Sízel, vagy *íelf* ’ Gombamód épülnek egymásután az új erőművek. Ez az új vízierőmü is 1961-re már újabb 580 000 kW villamos­energiát biztosít a fejlődő országnak. harminc gyapotgyár és selyem­fonoda működött. A nemzeti burzsoázia az iparosodás során felismerte a reformok szüksé­gességét, a végrehajtásra azon­ban nem futotta erejéből. A reformmozgalom 1898-ban összeomlott. Vezetői részben vérpadra kerültek, részben el­menekültek. A század végén kitört boxerlázadfe eredetileg a parasztság tiltakozása volt a külföldi hittérítők kiváltsá­gai és visszaélései ellen. Ké­sőbb és szélesebb alapon álta­lában a külföldiek ellen irá­nyult. Az Imperialista hatal­mak vórbefojtották (1908) és még jobban megerősítették a Kínában élő külföldiek pozí­cióját. A nemzeti kapitalizmust képviselő burzsoázia befolyása minden eddigi kudarc ellenére egyre jobban megerősödött (Dr. Szűri Jat-szen és a Szö­vetséges Liga 1905). A közvé­lemény egyre inkább a kül­földi tőkéseknek a hazai ipar fejlődését megakadályozó vál­lalkozásait pártoló dinasztia ellen fordult. 1911 októberé­ben még a császári helyőrség is fellázadt. A mandzsu ural­kodóház helyzete tarthatatlan­ná vált: Pu Ji, az utolsó csá­szár 1912 februárjában lemon­dott. Az egykori Mennyei Bi­rodalom átalakult köztársa­sággá. Ezzel megindult a hcsz- szű folyamat, melynek során Kína sok évezredes arculata újjáalakult. A kínai kapitalizmus az el­ső világháború alatt jelenté­kenyen megerősödött. A ban­kok száma 1914—19. között 15-ről 57-re emelkedett, ugyan­akkor a munkások száma a háromszorosára növekedett. II Nagy O 'tóberi Szocialista Forradalom ződésben 21 millió ezüst dol­lár kártérítésre kötelezte. Ugyanez a szerződés biztosí­totta az angol állampolgárok területenkívüliségét, egyben angol kézre játszotta a vám­illeték megszabását. Amerika és Franciaország, bár nem vet­tek részt a háborúban, hasonló értelmű szerződést kényszerí­tettek Kínára. A második ópiumháború (1856—1860) csak súlyosbította Kína helyzetét és megszorította a nanlkingi szerződésnek az ország gazda­sági életét megbénító feltéte­leit. A „Mennyei Birodalom” teljesen a tőkés nagyhatalmak karmaiha került. Megindult Kína arcátlan kifosztása. Mél­tó jelképe ennek a pekingi Nyári Palota felégetése és mérhetetlen kincseinek elrab­lása. Ez a tény az angol és francia csapatok történetének örök szégyenfoltja. A gazdasági helyzet a nan- kingi szerződést követő tíz év­ben annyira megromlott, hogy a súlyos adóterheket nem bíró parasztság fellázadt (Tpjping felkelés 1851—64). A felkelés­ből a hatalmas birodalmat el­árasztó lázadás lett. A Tajping- kormány földreformot hajtott végre, betiltotta az ópiumke­reskedelmet, a szerencsejáté­kokat és biztosította a nők egyenjogúságát. Egyben felvi­A több mint négy évezredels múltra visszatekintő Kína né­pe 1950 január 13-án végleg kiűzte országából az imperia­lista zsoldba szegődött csapa­tokat. Az ország felszabadult és az 1949. október 1-én ki­kiáltott Kínai Népköztársaság egész területével, kivéve Tai- van (Formosa) szigetét, Csang Kai-sek utolsó mentsvárát szabadon rendelkezett. Az egykor „Mennyei Biro­daloménak nevezett Kína év­ezredeket átfogó úton jutott el odáig, hogy lerázza magáról a császárság hűbéri rendszere jármát, megszüntesse függősé­gét a tőkés nagyhatalmaktól, felszámolja a reakciós erők­höz átpártolt Kuomintang uralmát, és saját életkörül­ményeihez mérten hozzáfogjon az emberi szabadságjogokat biztosító szocializmus építésé­hez. Négyezer esztendős története során Kína átélte az őskom­munizmus és a rabszolga tár­sadalom korszakát, majd a hűbériség korszakába lépett. A hűbéri rendszerben a társa­dalom alapját a paraszti gaz­dálkodás alkotta. A nagy föld- birtokosok a császár, a földes­urak és a nemeseik voltak, ugyanakikor a legtöbb paraszt­nak vagy egészen csekély, vagy semmi földje nem volt. A parasztok kötelesek voltak terményeik nyolcvan százalé­kát átadni a földesúmak ée még adót is fizetni az állam­nak. Szörnyű nyomor köze­pette robotoltak. Nem voltak politikai jogaik, A hűbéri kor­szakban a császár volt a leg­főbb úr. A hivatalnokok a föl­desúri osztályból kerültek ki, A nagybirtokosok, akiket a feudális rendszer tiszteletére nevelt bürokrácia támogatott, alkották a hűbéri uralom pil­lérét. A könyörtelen kizsák­mányolás Ismételten paraszt- felkelésre vezetett. Ezeket a* eevmással vetélkedő uralko­dók és tábornokok arra hasz­nálták fel,»hogy uralomra jus­sanak, Jóllehet, minden pa­rasztfelkelés bizonyos társa­dalmi változással járt, a hű­béri gazdasági és politikai rendszer általános szerkezete ugyanaz maradt. A modern Kína története voltaképpen az nl«Th^rukkal kezdődik. <1840T,42)- Anglia a XV1H. —uzadban élénk kereskídelini kapcsolatot tartott fenn Kíná­val. A merleg Rína oldalára billent. Az angol ezüstpénz elárasztotta Kínát és búsás jö- , védelemmel gazdagította ke- i i-eskedelrriét Angija erre, hogv vürzaszerczze kivándorolt ezüsUallérait, megindította az ópiunwzállítást, amely a XIX, század első felében óriást mé­retet öltött, A pénz áramlása l most megfordult. Az ezüst- * tallér visszHÖzönlöU Angliába. Kína fizetési eszközei érez­hetően megcsappantak. A csá­szárt kormány védekezésül be­tiltotta az ópiumszállítáut és szigorúan büntette az ópi­um élvezetét (1839). Antilla, miután nem volt hallandó bú­sás nyereségéről lemondani, hpdozenettel felen. Megindult az első óplumháború (18401. amely Kína vei'tséaével vég­ződött (1842). A győztes Any­roppant hatással volt a kínai munkásosztály haladó rétegére és azokra az értelmiségiekre, akiket hazájuk helyzete komo­lyan aggasztott. Az országban megindult a forradalmi erje­dés. Kiindulópontja az 1919, május 4-i pekingi tüntetés volt. A munkásosztály egvrc aktí­vabb szerepet játszott az im­perializmus elleni harcban, Elén az 1921. július 1-én meg­alakult Kínái Kommunista 1950. január 13-án áz utolsó kuomintang kato­nától is megszabadult. Betelje­sedett Mao Ce-tung kijelen­tése, amely szerint „a kínai nép, az emberüsóg egynegyed része, talpra állott.” Alighogy talpfa állott, meg­indult a szabadság útján. A közben lezajlott évtized alatt a világ egyik nagyhatalmává fejlesztette országát. Ma már biztos léptékkel halad a kom­munista világrend megvaló­sítása felé. Dr. W. I. Befútta a# utat a hó. Fönt, a Mecseken is ágyat bont a hó, De nemcsak a hó csókolgatja a csontosodott utakat, hanem a téli sportoló sílécei is. Sízni mennek, síelni szeretnek ilyen­kor az emberek. Sokan kérde­zik, melyik a helyesebb alak- sízik, vagy síel valaki. Mielőtt a kérdésre felelnénk, talán nem lesz felesleges előbb a szó eredetét tisztáznunk, Sí szavunk norvég eredetű, a ski szóból származik. Magyarításá­val eddig többen kísérleteztek Melich János lábszánkót, Zol­iiét Gyula hótalpat, Dengl Já­nos talpszánkót ajánl. A Ma­gyarosan című folyóirat a sik­lik csallóközi tájszóból a kor­csolya mintájára képzett siko­lya, sikolyázik szóhasználatot javallja. A többféle próbálko­zás ellenére is tovább tartja magát az eredeti *f szó — bizo­nyára rövidsége és nemzetközi elterjedtsége miatt. Ha már meg kell békülmünk a sí szóval, adjunk igazat ki­váló nyelvművelőnknek, Pápay Sámuelnek, aki arra figyelmez­tet bennünket, hogy idegen szavak használata esetén lega­lább származékaikat képezzük magyar képzővel. Igen ám, de melyik a helye­sebb, magyarabb: a síel, vagy sízik forma? Mindkét alaknak vannak védői, ellenzői. Az ál talános nyelvhasználat mind két alaknak helyt ad. A sízik forma kedvelői azt mondják, hogy a játékot, spor­tot kifejező igéket általában —z képzővel képezzük a főne­vekből, mint pl.: korcsolya — korcsolyázik, szánkó — szánká- zlk, ródll — ródlizik, hógolyó • hó golyózik. A síel alak hívei arra hivat­koznak, hogy az —l képző használata sem helytelen, mert névszókból valamivel való fog­lalkozást, működést jelentő igéket tömegesen képzünk ve­le. így pl.: dob — dobol, érnek énekel, hegedű — hegedül, tánc — táncol, stb. Általában az —I és —z kép­ző egyformán használható fő­névből való igeképzésre. Régeb­ben gyakrabban használták az —I képzőt, mint ma. Olyan fő­nevekhez is járult, amelyekhez ma már csak —z járul. Pl.: mézel, éjszakái, hibái, hálói. Többen azért kifogásolják a síel igét, mert szerintük ala­kilug csak síi lehetne, és nem síel. Ha ugyanis a főnév ma­gánhangzóra végződik, a képző kötőhangzó nélkül járul a fő­névhez, mint pl.: kasza — ka­szál, szó — szól, kefe — kefél. E kifogásra Zoliiai Gyula meg­jegyzi, hogy a három hangból álló síi alakból mai nyelvérzé­künkkel nem érezzük ki világo­san az alapszót és a képzőt, s ezért szükséges az —e kötő­hangzó. Még néni ismertettük a hi­vatalos álláspontot, A Magyar Tudományos Akadémia által kiadott új szabályzat mindkét igehasználatot engedélyezi- He­lyes tehát a síel alak, de épp­olyan jó a sízik forma is. He­lyes ez a döntés. Szókészle­tünkben ugyanis vannak olyan szavak, amelyek — bár más- más képző járul hozzájült — jelentésükre nézve mégis meg­egyeznek. Nem helytelen tehát, ha valaki gondolkozik, de jó, ha csak gondolkodik. Jóízűen ebédelhet valaki, de akár ebé­delhet is ugyanannyi fáradság­gal. Azt is mindenki elhiszi, hogy a pipáló ember ugyanazt teszi, mint a pipázó. Mindebből az a végső tanul­ság, hogy a síelők és a sízők Jól teszik, ha felkeresik a kü­lönböző síterepeket, és élvezik a tél örömeit. De azért ne sieljen mindenki a Mecseken! Félünk, hogy a végén még nem marad a váróéban elég hóhányó! Dr. Tóth István A Sakin-féle oltás második részlete A múlt év december 14. és 19-e között zajlott le a Sa- bin-oltás első része. A máso­dik oltás január 21-én, az or­szág egész területén megkez­dődik. Ezúttal azokat a 3 hónap­tól 14 éves korig terjedő ko­rúikat oltják be, akik de­cemberben megkapták az első típus elleni vaccinát. Felmerült a kérdés: mi tör- nénik azokkal, akik betegség, vagy egyéb ok miatt decem­berben nem részesülhettek oltásban. Amennyiben az ol­tást kizáró ok elmúlt, ezeket is be lehet és be kell oltani. Ujúlt erővel új úton A kínai autógyártás legújabb kiskocsija. rágoztatta a tea- és selyem- kivitelt. A pekingi kormány csak a befektetett tőkéjüket féltő nagyhatalmak katonai se­gítségével left úrrá a forradal­mon (1864). A kínai kapitalizmus első jelentkező-ének vehetjük a nyolcvanas években Sang­hajban, Vuhanbnn és egyebütt létesített kisebb méretű fém- feldolgozó üzemet, papírgyá­rat, gyufagyárat, selyemfono- dát stb. Közben (1849—95) lezajlott a kínai—japán háború, amelyet az elnyomás ellen fellázadt koreai nép szabadságharca robbantott ki. Kína ezt a há­borút is elvesztette. Tengeri hajóraja teljesen megisemmi- sült. Az ország a győztes Ja­pán (simonoszeki egyezmény 1895) és a nagytőkés nyugati oiszágok hatalmába került. A kínai ipar e sulyo megráz­kódtatásuk közepette is ,o- vábUéjiodött; 1897-ben mar Párt állott. 1924-ben létrejött a szovjet—kínai szerződés, amelyben a Szovjetunió haté­kony támogatást biztosit a fia­tal köztársaságnak. A Kínai Kommunista Párt segített új-: jászervezni a széthulló Kuo mlntangot, a polgári Kína egy­kori forradalmi szervezetét. A sanghájl tüntetés vórbefoj- tása (1925 május 30) újabb lendületet adott a szabadság- mozgalomnak. Létrejött az Északi Expedíciós Hadsereg. Ezt főleg a Kínai Kommu­nista Párt szervezte és irányí­totta. A kapitalista érdekeket szolgáló Csang Kai-sek ekkor árulta el népét: a Kuomintan- got letérítette eredeti útjáról 1927 április). Csapatai ettől kezdve a szabadságért küzdő nép ellen harcoltak. Kína forradalmi mozgalmá­nak irányítását a Kommunista Pán vette át. Harmincezer fő­nyi h(id=eie«et szervezett é.= me.tke/dto az árulóvá aljaso- dott Kvom!n‘aii<? pUenforv-!- dalini akciójának felszámolá­sát. Az imperialista Japán Már régóta isme- | rém Csóka Dezső bá­csit. Olyan ember, aki egyesíti magá­ban a tipikus pa­rasztember összes tu­lajdonságait. Erős és szikár, mint maga az anyaföld, amelyen dolgozik és amelyet imád, mert benne látja, tőle várja élete lényegét: a minden­napi kenyeret és ter­mő boldogságot. Dá- cos és akaratos mint az időjárás, mellyel sokszor meg kellett küzdenie, de ebből a harcból mmdig ö ke rült ki győztesen. És nem utolsósorban ra­gaszkodik a megszo­kotthoz. S mindezen tulaj­donságai ellenére Dezső bácsi ma bol­dog, nyugodt, meg­elégedett termelő­szövetkezeti tag. Alig egy évvel ezelőtt mi­kor beszéltem vele, ellentmondást nem tűrő határozottság­gal jelentette ki: —■ Amíg a kezem fel bírom emelni, a magam gardája le­szek,! Hiába sorakoztat­tam fel érveimet, mennyivel könnyebb a közösben, ott nem keli éit nappal1 á té­ve dolgozni, — vner* ; nokszor mesélte, hogy mire más kiér a ha­tárba, ő már egy hol­dat felszánt *— aztán az öregség is nyu- godtabb lesz, ha nyug díjat kap. Csak legyintett a kezéveL — Mese az egész. Ezért is csodálkoz­tam azon, mikor az udvari termelőszövet­kezet elnöke, Tárnok József a legjobb dol­gozó tagok között is elsőnek sorolta fel Csóka Dezső nevét Szinte hihetetlennek hangzott, hogy az az ember, aki azelőtt olyan hajthatatlan volt, most ennyire megváltozott. Elhatároztam, hogy elmegyek hozzá, meg próbálom kiszedni belőle a nagy átala­kulás történetét. Szo­kott szívességgel fo­gadott, hellyel kínált. Poharazás közben a tárgyra tereltem a szót. — Hallom, Dezső bátyám is belépett, — Be, — Tavaly pedig mennyire kötötte az ebet a karóhoz. Lehajtotta fejét, látszott rajtn, hogy jól megrágja monda­nivalóját, Kis idő múlva megszólalt. — Olvin ive emb " 1“ mint a rovarok At kell alakulnia, hogy igazán kifejlőd­jék. De ehhez arra van szükség, hogy előbb begubózzék. — Valahogy így vol­tunk mi is. Aztán szűk lesz neki a régi, levegőre, napfényre vágyik, s kirágja ma­gát. Nem könnyű, de át kell rajta menni. — Dezső bátyám­nak sikerült. — Nehéz volt. Las­san megértettem, hogy jtt nincs más kiút, mégis mikor ott álltam, hogy alá­írjam a nyilatkoza­tot.;. Most már könnyebb elmondani: bizony, meglett em­ber létemre sírtam Az elnök meg is kér­dezte: — Ml bajod van Dezső? — Ez volt a legne­hezebb — feleltem. Nevetséges —- foly­tatta — de megtör­tént. Sok álmatlan éjszakám ment rá, Igaz, de most azt mondom: nem dön­töttem rosszul. — Hallom a szor­galma itt se hagyott alább. —■ Ha már egyszer így dolgozunk, dol­gozzunk ügy mint amúgy. Adta meg a kissé nynkatekert. mégis értelmes és so- kattvu’"’ló — Vagyis, ha ma­gunkénak erezzük a termelőszövetkezetet, akkor a gépek, meg a jó vezetés mellett sokkal nagyobb ered­ményeket érhetünk el mint egyéni gazda korunkban. — Van-e már sok munkaegysége? — Ami azt illeti, olyan sóik nincs, mint ha mégegyszer annyi lenne, lutízen csak az ősszel kezdtük meg a munkát, De igyekezni fogok, hogy minél több legyen. — Befejezésül még egy kérdést: milyen jövőt vár a szövetke­zettől? Olyan magabizto­san, határozottan ad­ja meg a választ, mint mikor a saját gazdasága mellett tört lándzsát. — Boldog új évet, t'ég nagyon sokat. Mi is kívánunk még számtalan bol­dog új évet, — sok­kal boldogabbat, mint a régiek voltak — azoknak, akik Cson­ka Dezsővel együtt most indulnak az új úton, telve hittel, re­ménnyel és törhetet­len munkavággyal, melynek gyümölcsé­vel megtelik és min­denki számára elér­hető lesz a bőség ko­sara. (elit Deuce

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom