Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-13 / 10. szám
ISM. JANUAR IS. NAPIÓ Lakáscserével igen sok probléma megoldható ^ten egy szoba-konyhás lakásban — Hogyan kell értelmező* 12 négyzetméteres alapterületet? — Lesz-e 60 torintos lakbér- pótlék — A városi tanács igazga ási osztálya vezetőjenek nyilatkozata rasárnap jelent meg a la- Sejlesztésről szóló kormány- ározaí, amely élénk érdekést váltott ki a lakosság les tömegeiben, i lakáshelyzet megjavítását tgáló rendelet nagyon sok bért érint és ennek megfe- ien városszerte beszéd té- ja az érdekelteknek. Küló- en azoknak, akik eddig az lyeiknek kevésbé megfe- i körülmények között várlakásproblémáik megoldá'ersze nem mindenki örül új lakásrendeletnek, amely tleg megfosztja az évek óta Sszokott és bevált pénz- & éti forrásoktól. Ii természetesen olyan last kerestünk fél, akik Itefc a kormányrendeletnek, >t Rapcsák Károlyné, aki k óta ötödmagával él szoba- yhás Jókai téri lakásában. Ahogy múlottak az évek, növekedtek a problémák - mondja. — A fiam 18 s legénykévé. a két Iáin nagylánnyá serdült. A K viszont egyetlen szobá- d egyre alkalmatlanabbá a normális családi élet tatására. Egyetlen kiút ed- az új lakásigónylés volt, vei éltünk is, de beláttuk, Y az egyre növekvő és a nknél is indokoltabb laká’s- lyek háttérbe szorítják a témáinkat. Most, hogy az :ormányrendelet megjelent, remények csillantak fel iink. Tudtuk md eddig is hogy sokan élnek ebben irosban olyan „szerencsés” >k. akik igényeiket túlha- i többszobás lakásban lak- , s ami a kényelmükön ki- spekulációra is módot i számukra; 1 Nagyon jókor jött ez a nányhatározat és mi bí- i abban, hogy ezzel nem- : a visszaéléseket szünte- neg, hanem mód nyílik ar- b, hogy az indoklatlanul több lakások tulajdonosai ék folytán végre átadják saikat azoknak, akiket az illet. »dis Nándor Jókai Mór 1. sz. alatti lakos eddig nadmagával élt egy szobaiba, fürdőszobás lakásban lem is volt addig semmi amíg a leányuk férjhez : ment. Ekkor kezdődött tk is a lakásprobléma. így állott élő az a fura tét, hogy a lányom ná- : lakik továbbra is. ami jelenti, hogy az áj házasok r vendégségbe láthatják tóst. Mi its az új lakás- elettől várjuk az előállt la helyzet megnyugtató ulását. Azaz nem is vár- I hanem máris járjuk a »nyilvántartás bonyolult es bízunk abban, hogy útján a mi is megoldódik. Erftf*«S!Í!zél'tünk másokkal nem égéit másik * lakásrendelet KSK* . ,P°ntja, vagy nokkal, rosszindula \ kijelentették hogv c». K** 2' ÄÄ“ re az utóbbira azzal remink, hogy csak a jóindu- kérdésekre adjuk meg a *zt az új kormányrendelet értése céljából. Helyeseb- mondva Pozsgai József írsat, a városi tanács igaz- li osztály vezetőjét kértük a kormányrendelet rövid rtetésére. Bár a kormányhatározat otasítása még . ^eien" weg. szükségesnek a határozat egyes ren e.z^l€in*k bővebb megvi 4 eddia is több ozo részéről kérdés merült ii‘é«t Ve" Értetni, ít 12 négyzetméter alapba ra csak egy személyt lehet számítani. A rendeletnek ez a része azt fejezi ki, hogy ha a két szobás lakás második szobájának alapterülete nem haladja meg a tizenkét négyzet- métert, akkor az egész lakásra csak három személyt lehet számítani, annak ellenére, hogy egyébként kétszobás lakásra négy személy lenne az előírt mérték. Előfordul az is, hogy a két szobás lakás mindkét szobája olyan kicsiny, hogy egyik sem haladja rpeg a tizenkét négyzetmétert. Ilyen esetben egy-egy szobára egy személy, tehát összesen csak két személy számítható. Ezzel a törvényalkotónak az volt a célja, hogy akik kis terjedelmű szobákban laknak, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azokkal szemben, akik nagy terjedelmű szobákkal rendelkeznek; A határozatnak ez a rendelkezése visszahat a lakbérpótlék megállapítására is. Ugyanis nem közömbös, hogy a lakás kihasználási értékét olyan szobák után állapítják meg, me’veknek területe a tizenkét négyzetmétert meghaladja, vagy pedig amelyiknek alapterülete kisebb ennél; Erre vonatkozóan is több kérdés merült fel. Sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy ha a lakás mértékének kihasználása során, egy fél szobára eső egy fő hiány mutatkoznék, ebben az esetben 60 forint lakbérpótlékot kell fizetni. Ez a magyarázat helytelen« A határozat erre vonatkozó része szerint, ameny nyiben a lakásban az állandó lakó személyek száma a lakás ban elhelyezhető személyek számához képest kettővel kevesebb (egy többlet szoba esetén) 120 forint összegű lakbérpótlékot kell a lakás után fizetni. Ez azt jelenti, hogy csak abban az esetben kell lakbérpótlékot fizetni (akárhány szobából is áll a bérelt lakás), ha a lakásban az állandó lakó személyek száma, a lakásban elhelyezhető személyek számához képest, legalább kettővel kevesebb. (Természetesen a személyek számának a megállapításánál az albérlők nem vehetők figyelembe.) Tehát nem kell lakbérpótlékot fizetni annak a háromtagú családnak, amelyik kétszobás lakásban lakik, mert a bentlakó személyek száma, a lakásban elhelyezhető személyek számához képest csak eggyel kevesebb; 1960-^an 40 millió forintot fordítanék a Balaton körny^ének ej eszlés re A Balaton pariján avu a közszolgáltatás — U üziethíza: at építenek, strandokat Dővitenek A Balatoni Intéző Bizottság már készül a nyárra, az évad ra. Az északi parton Balaton füreden befejezik az összesen mintegy IX millió forintos költséggel épített szennyvíztisztító telep építését és az üdülő övezetben a fővezeték kiépítését Uj utak bekapcsolásával tovább javítják a vízellátást, s ennek hatása már nyáron érezhető lesz. Egymillió forintot költenek majd Balatonfüreden a közvilágítás fejlesztésére. — Almádiban ugyancsak elkészül a szennyvíztisztító telep, amelyre több mint 10 millió forintot fordítottak eddig. A déli parton Siófokon nyáron már működik a szennyvíztisztító és az idén körülbelül kétmillió forintos költséggel, másfélkilométeres főgyűjtőt helyeznek üzembe. A régi vízmüvet korszerűsítik, s így naponta körülbelül 500 köbméterrel több vizet kap ez a fontos nyaralóközpont. Fonyódon 1960-ban körülbelül 8 millió forintot fordítanak csatornázásra és a vízellátás is javul nyárra új kutak bekapcsoláiéval és 400 köbméteres tárolo I pííésével. A nyárra azonban a közm. vek építésén kívül egyéb be ■uházásokra is sor kerül A.- -■szaki parton Ar ácson itrandbövítés és kezdeti márkájaként az eddiginél alkal masabb épületbe kerül a rév- őrség és egy új mentöállo más épül, ezzel jelentős terülő szabadul fel, s így hozzá le hét majd látni a strand na gyobbításához. 1961-ben Ará csőn kétezer személyt befoga dó strandot létesítenek. Az. idén egyébként ugyanitt befe jeződik mintegy 200 méter hosszban a partvédőmű építése is. Füred és Tihany között tovább fejlesztik az autóstrandot, körülbelül hárommillió forintot fordítanak az első osztályú camping építésére, bővítésére, elkészül a strand épülete és a camping magasépítményeinek egy része is. Tihanyban elsősorban a felső központ területrendezésére for dítanak jelentősebb összeget, a múzeum körül és a Csokonai ligetben parkosítanak. A Belkereskedelmi Minisztérium Tihanyban üzlethálózaA Megyei Idegenforgalmi Hivatal 1960. évi tervei — Befejezik az abaligeti barlang villamosítását — Bővítik a pécsváradi vár turistaszállását — Megkezdik a szigetvári vár restaurálását tot épít, s az idén a vou iacnt Klub épületét átadják a vitor- as sport kedvelőinek Jelenősen bővítik a nagyon mesve, élt tihanyi sátortábort az év második felében renae/.ik majd a tihanyi Hajóállomás rnyékét. s a Közlekedés és i’ostaügyi Minisztérium net* millió forintos költséggel — amelyből négy milliót mar az idén használ fel — útépítést végeztet, kiigazítja a mostani veszélyes kanyart, s ezzel ugyancsak jelentős terület szabadul fel. Hévizén üzelthaz épül mintegy 20 üzlettel, s mar a nyáron, szolgálja a közönség i gényeit. A déli parton három helyen létesítenek kereskedelmi objektumot, Szabadiban, Földváron és Szárszóit, s ezen az oldalon 10—15 helyen bővítik a sátortáborokat. A Balaton1 Intéző Bizottság 1960-ban több mint 40 millió forintot költ a Balaton környék fejlesztésére. Szerkesztői üzenet A Megyei Idegenforgalmi Hivatal elkészítette 1960. évi terveit, amelyből kitűnik, hogy a terv végrehajtása nyomán még több és szebb látnivaló akad megyénkben. Március elejére befejezik az abaligeti barlang villamosftáMegnyílt a Icéptávíró-forgalom 4 Bulgáriával 2B országgal van a postának képiávíré-összekötletése A posta két és féléve korszerű képtáviró adó-vevő berendezést helyezett üzembe, s ezzel megindult egyik legfiatalabb új szolgáltatása. Azóta hazánk képtáviró összeköttetése kiterjed a világ minden részére. Január elejétől újabb külföldi kapcsolattal gyarapodott a szolgálat, megnyílt a képtávíró-forgalom Magyar- ország és Bulgária között. Ezzel együtt 20 országgal — többek között Európában a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Jugoszláviával, Ausztriával, Belgiummal, a tengeren túlon az Egyesült Államokkal, Kanadával stb. — van kapcsolata a postának. A posta képtáviró forgalmának több mint 90 százalékát a Magyar Távirati Iroda bonyolítja le, amely különösen a jelentősebb politikai és sport események idején küldi, vagy igényli a képeket« sáit, helyenként reflektorokat helyeznek el. Csinosodik az abaligeti tó is. A szezon megkezdéséig a tó partját kövekkel szegélyezik, hasonlóan a sziget partját is kővel rakják ki. Ezzel nemcsak esztétikailag lesz szebb a tó, hanem a vizét is tisztábban lehet tartani. Gondoskodnak a látogatók szórakoztatásáról is: 4 balatoni csónak és 4 vizibicikli „szántja” majd a tó vizét. — Gondoskodnak arról is, hogy a Vidéki Vendéglátó Vállalat az igényeknek megfelelő szintű kirendeltséget állítson fel Aba- ligeten. A festői táj jobb megközelítése érdekében egyrészt intézkedés történik, hogy a gyorsvonat Bükkösd helyett Abaligeten álljon meg. Különösen majd munkaszüneti napokon sűrítik a Pécs—Abali- get autóbuszjáratokat. Csinosítják, bővítik a pécsváradi várat is. A várban már eddig is működő turistaszállót a jelenlegi 32 ágyasról mintegy 60 ágyasra bővítik. A turisták a környék látnivalóin kívül a várban lévő kiállításban is gyönyörködhetnek majd, mert a környék ásatási anyagából a Janus Pannonius Múzeum rendezésében kiállítás nyílik. Ebben az esztendőben hozzákezdenek a szigetvári vár helyreállításához is, valamint a vár környékén további kutatómunkát, ásatásokat végeznek. Megszervezik — Harkányhoz hasonlóan — a fizetővendégszolgálatot Abaligeten és Obányán. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal elkészítette az 1959 évi statisztikáját. A statisztika szerint a turistaszállásokat (Harkány, Siklós, Pécsvárad, Abaliget) mintegy 6700 fő vette igénybe 15 800 éjszakára. — Jelentős volt megyénk idegenforgalma. Az idegenforgalmi objektumok közül például Pécsváradot 12 ezer, Harkányt 300 ezer, Abaligetet több mint 10 ezer, a siklósi várat 42 ezer. a szigetvári várat mintegy 11 ezer, Sikondát körülbelül 15 ezer látogató kereste fel. Kaplial-e földjsradékot a kilépeti tsz-lag ? „Egy vidéki előfizető’ jeligével, egyik olvasónk levelet írt a szerkesztőségbe, melyben azt kérdi? „Jár-e annak föld járadék, aki földjével együtt belépett a tsz- be, majd később a közgyűlés jóváhagyásával kilépett, de földjét minden ellenszolgáltatás nélkül a termelő- szövetkezeth,r> hagyta .'” Ha xa kilépés valóban indokolt volt, úgy két eset lehetséges. Ha az illető kilépő megállapodást kötött a termelőszövetkezettel, hogy beadott, illetve benbagyott földjéért ellenszolgáltatásképpen haszonbért vagy földjáradékot kér, ill. kap, akkor a tsz köteles a haszonbért vagy földjáradékot kifizetni. Ha azonban a kilépő a tsz-szel ilyen megállapodást nem kötött, hanem földjét ellenszolgáltatás nélkül a tsz-ben hagyta és a föld a termelőszövetkezet tulajdonába került, akkor az illető utólag ilyen igénnyel nem léphet fel, azaz a tsz számára nem köteles földjáradékot fizetni. Állóeszköz nyilvántartót és számlalikvidátort keres a Mecseki Földtani Kutatófúró Vállalat. Komló, Kossuth L. u. 1. sz. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán. 13 Apró, sűrű pelyhekben hull a hó. A dombon két „hóember- lány“ kacarászik és messze gurulnak az alóluk kicsúszott szánkóról. Bent az irodában kályha duruzsol A meleg mindenkit elzavar a kályhától. Bírom én a hideget is, meg a meleget is! — mondja Kovács Miklós, és a változatosság kedvéért most ő ill a kályha melletti székre. Nekik szokatlan az, amit csinálnak. Vezetőségi ülést tartanak és arról beszélgetnek: hogyan is alapozzák meg a falujuk, Palkonya sorsát. Szokatlan ez nekik, hisz néhány hónappal ezelőtt még így terveztek: hogyan lenne jobb nekem, most meg arról beszélgetnek: hogyan lenne jobb nekünk? Nemrég meg simogattak, babusgatták a lovakat, a lónál kezesebb, kedvesebb állatot el sem tudtak képzelni. Ka véletlenül arról hallottak: ezt meg ezt a lovat vágóba viszik, akkor majd, hogy a könnyük ki nem csordult. Neveket olvasnak és a nevek után azt is bemondják: ki, hány lovat ad a közösbe. A vezetőségi tatok gondolkodnak, aztán az Beszélgetés a falu jövőjéről egyikre azt mondják: — Virslibe jó lesz! — másikhoz még csettintenek is. — Ez igen, ez jó lesz a közösbe. Harminc, negyven holdra hagynak meg egy pár lovat, ügy gondolkodnak, nem kell több, hisz a munka zömét úgyis a gépállomás végzi el Van, aki több lovat hagyna meg. Ennek mindjárt meg is mondják: — Miért kellene több, azért, hogy mindent felzabáljanak? Számbaveszik a kocsikat. — Az nem kell! — kiált fel az egyik vezetőségi tag. — Azon csak tojást lehet számtani. A csoportba jó, erős kocsik kellenek csak... — És a gazdasági felszerelések? — Csak, ami nagyon szükséges, azt vesszük be — mondja Czinzár János. — Magunkat csapnánk be, ha minden gazdasági felszerelést havannánk, olyat is, amire semmi szükségünk nincs. Ott rohadna, rozsdásodna és senkinek nem lenne belőle haszna... — És az iglikapák? — Ha szükség lesz rá, mén- dmfci odeadfe Ezzel le is zárták az iglikapák sorsát. Valaki megemlíti: — Mi lesz a gombapincével? — Abból is lesz majd valami, de mi elsősorban nem gombát, hanem húst akarunk termelni .. j — Pedig a gomba is kifizetődő, pince is vám, a villányi Bert- hóld, Péter is említette, eljönne gombatenyésztőnek, meg vannak idősebb emberek is, akik ezzel foglalkozhatnának... — Tudnak azok az idősebbek kapálni is — szól közbe Kovács Miklós. — Én sem tudtam úgy kapálni húsz éves koromban, mint most. Most nem fájdul már meg a derekam. Ezzel úgy látszik le is zárták a gombaügyet, mert nem szólnak többet róla. A tehenekre terelik a szót. — Húst akarunk termelni és mindössze három tehenet Írattak be — mérgelődik az egyik. — össze kellene imi: kinél hány felesleges tehén van és ezeket vegye meg a termelő- szövetkezet. Ne engedjünk ki ■ egy tehenet se a községből. *bkmk » szükségünk mim fit ■— A legjobb lenne kilóra megvenni a teheneket, akkor mindenki a termelőszövetkezetnek adná el. Itt, Palkonyán, a szombati közgyűlésen, amelyen a Közös Vt nevet is választották, azt is eldöntötték: a tsz-nek eladott állatok után senki, semmit nem fizet be. Úgy határoztak: minden bevitt hold föld után 150 forintot fizetnek be a termelőszövetkezetnek. Azok a családok pedig, amelyeknek nincs földjük, egységesen 600 forintot fizetnek. Ez lesz a szövetkezeti alapjuk, az áHatokkal, felszerelésekkel pedig mindenki szabadon rendelkezik. A háztájit is szóba hozzák. Mennyi legyen? — ez itt most a kérdés. Abban megegyeztek: egy holdnál semmi esetre se több. Egy vezetőségi tag javaslatot tesz: — Aki egyedül van, annak legyen kevesebb... — Az nem jó. Idén mindenkinek meg kellene adni az egy holdat. — Az nem igazságos. OuMsámoljóJu kL k/kmoÁ magával iratkozott be. Kiderül, nagyon kevésnek a felesége van bent. — Azért dolgoznak az asz- szonyok is, talán még többet, mint mi — így Kovács Miklós. — Az igaz, hogy dolgoznak — magyarázza a tanácselnök. — De, ha a maga felesége csak dolgozik és nem tag, akkor csak maga kap nyugdíjat, a felesége nem. — Hát ez igaz — és látszik az embereken, hogy gondolkodnak a kérdésen. Duruzsol a kályha, kint aprón hull a hó. Kint szánkóznak a gyerekek, bent az irodában a falu jövőjéről beszélgetnek, vitatkoznak. Arról, hogy ki kell javítani, át kell alakítani az istállót a közösnek, hogy meg kell kezdeni a tervkészítést, össze kell írni az őszt vetéseket, a mélyszántásokat, lehetne már a trágyát is hordani... A hó kint betakarja a földet. Bár bent meleg van, úgy érzem itt az irodában is ilyes- valami történik. Lassan, lépésről lépésre betakarják a múltat, hogy mire eljön a tavasz, megerősödjék a zsenge vetés. , SZÁLAI JÁNOS
