Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

I NAPLŐ 5 Valamennyiiinkne nagyon tetszett Komló Hans Schültzki elvtárs nyilatkozata Több éve tart már a barát­ság a2 NDK-beli elslebeni, Walter Schneiderröl elnevezeti Vetőmagtermelő Állami Gaz­daság vezetői, munkásai és a Pécsi Állami Gazdaság dolgo­zói között. Eislebenből Pécsre Jönnek tapasztalatcserére, e a pécsiek évente viszonozzák a látogatást. Néhány nappal ezelőtt ér­keztek meg Hans Schultzki, körzeti párttltkár vezetésével a „legújabb" delegáció tagjai, — Hans Belitz, a gazdaság igazgátója, Erich Meiner főál­lattenyésztő, Otto Lüdic/ce fő­mérnök, Heinz Etmess lakatos, valamint a gazdasággal szom­szédos termelőszövetikezet el­nöke, Joachim Elnenlkel, — akik vasárnap Sírnék Árpád elvtárs vendégei voltak Kom­lón és ellátogattak ismeretlen kökönyösi bányászcsaládokhoz is. Az új városban szerzett él­ményekről, benyomásokról ké- féstlnkre Hans Schultzkl elv­társ beszélt. — Rendkívüli módon megle­pődtünk — mondotta — a nagyvonalú építkezésen és azon, hogy milyen rövid idő alatt építették fel ezt az elég­gé nagy területen fekvő, fiatal várost, noha áz építőknek ugyancsak nehéz dolguk lehe­tett a hegyes-dombos vidéken. — Valamennyiünknek na­gyon tetszett Komló. Szépek a lakóházak, a középületek, ren­dezettek a parkok, tiszták az utak és a terek, jó a világítás, iigves a városgazdálkodás. — Tetszett, hogy a városban nln- ósehek ólak, nemcsak a lát­vány miatt, hanem azért is, mert ebből csakis az életszín­vonal emelkedettségére tud* tunk következtetni. Úgy láttuk Komlón nemcsak rendkívül erős munka folyik, hanem so­kat adnák a tanulásra ÍS. Bi­zonyítják ezt a lakóházakkal egyldőben létesített új Iskolák, amelyeket — ezt nem tudtuk mivel magyarázni — mind más más stílusban terveztek és épí­tettek. — Nagyon jólesett az a szí­vélyes fogadtatás és a barát­ság, amelyben Sírnék elvtársék részesítettek bennünket. Ok funkcionáriusok voltak az amúgyis kötelező udvariasság­gal. De ml ellátogattunk „fel­készületlen" emberekhez is, akik szintén rendkívül barát­ságosan fogadtak bennünket. AZ egyik bányászcsaládnak — mely rövid időre vendégül látott bennünket Kökönvüsön — még a nevét sem tudjuk, de amit náluk láttunk és hallot­tunk— nem hagy kétséget afe­lől. hogy jól élnek és elége­dettek sorsúikkal. Elmondották hogy a családfő 3600 forintot keres havonta, hogy a fizeté­süknek körülbelül két százalé­kát fizetik lakbérre, a vizet ingyen kapják, s hogy hama­rosan készen áll majd a saját házuk, s akkor a kétszoba összkomfortból oda fognak köl­tözni annak ellenére, hogy az állami lakás bére lényegesen alacsonyabb á sajthéz költsé­geinél. A német vendégek érdeklőd­tek a bölcsődék és napközi otthonok iránt is és igen ked­vezőnek találták, hogy a dol­gozó szülők gyermekei Viszony lag alacsony térítésért része­sülnék jó ellátásban. — Összefoglalva — mondot­ta Schultzki elvtárs — azt ta­pasztaltuk, hogy a komlói em­berekben rendkívüli bizalom van a szocialista rendszer iránt és nem tétovázva, hanem szi­lárdan állnak mellette. A német vendégek tizenha­todikén utaznak el Pécsről. _ 15 000 méter hosszúságban épöl ki lénycsövilágltás az idén a komiéi bányákban Pécseit is utat tör a mélyszinti munka­helyek villany vi lazítása A disznóölések a tél elmaradhatatlan kísérői. Ez a hízó a Sarányi Miklós úton esett áldozatul! Váljék a háznép egészségére! Húsz év alatt több mint tízszeresére növekedett a műtrágya fe. használása A mecseki Szénbányák mű- [ i szakiejlesztési programjánál, j ] egyik jelentős feladata a mély- | szinti munkahelyek világításé- i nak korszerűsítése. A Komló Szénbányászati Tröszt villa­mosüzemében a múlt évben kezdték el saját tervezés alap ján korszerű, bányabell fény­csövek készítését. A szépkivi- telű, erős fényt árasztó Világí­tótestekből eddig 7 km hosz- szúságban helyeztek el. Az Idén ezer armatúra felhaszná­láséval további 15 000 métei vágatot világítanak meg ily- módon. Ugyancsak ezer fény­csövet szerelnek fel egyéb üzemrészekben — rakodóknál, szénosztályozónál. — Az eddig készített világítótestek csak szállószénpor- és sújtólégmen­tes bányatérségekben voltak alkalmazhatók. A villamos- üzem dolgozói a kongresszusi verseny folytatásaként tett vál­lalásukat most teljesítették: sikerrel elkészítették egy súj­tólég- és szénporblztos arma­túra prototípusát is. A sorozat­gyártást az év második félé­ben kezdik meg. Az üzem dől­Ömegyűitik az orasrsági nép' mo'ivurkat, magretofonszalagra veszik a népdalokat Zentai János kemsei tanács- titkár, a több országos pályá­zaton elismerést szerzett Ör- mánság-kutató kezdeményezé­sére Kemsén és Drávaplskin fiatalok & idősebbek részvéte­lével néprajzi szakkörök ala­kultak. A környező községeket belárva elsőként az ormánsági népi mintákat kutatták fel. Lerajzolták a bútorok, ormán­sági építőmesterek munkájával készített több százéves templo­mok népi díszítőelemeit és azokat a szakkör nfltagjai a téli estéken hímző- és szőttes- mintáknak használják fel. Újabban, a községi nőlaná- csokkal karöltve, megkezdték a népdalok gyűjtését, megmen­tését Is a feledésbeveszéstől. Magnetofonnal járják az or­mánsági falvakat és hangsza­lagra Veszik a dalokat. A Földművelésügyi Minisz­térium növénytermesztési fő­igazgatóságán elmondották, a legutóbbi 20 esztendő alatt öt— hat kilóról hetven kilóra, te­hát több mint tízszeresére emelkedett a mezőgazdasági művelés alatt álló területek egy-egy holdjára jutó műtrá­gyák mennyisége. Az idén az eddigieknél is szélesebb körben szerveznek műtrágya-kísérleti bemutatókat, de ugyanakkor szükségesnek látszik, hogy az egyes termelőszövetkezeti gaz­daságok maguk is kipróbálják a műtrágyákat a sajátos helyi viszonyok között. A hosszú őszi szárazság mi­att sokhelyütt megkésett ga bonavetések megsegítése érde­kében az idén különös gond­dal kell megszervezni a fej- trágyázást. A tapasztalatok sze­rint legjobb hatású a fejtrá­gyának használt nitrogénmű­trágya, ha már január végén vagy február elején kiszórják a vetésekre. Kukorica elővete- mény után minden esetben célszerű nitrogénműtrágyával serkenteni a gabonák növeke­déséi. bdkrosodását, ugyanak­kor burgonya elővetemóny gőzéi, ésszerűsítésekkel csak­nem 50 forinttal olcsóbban ké­szítik jelenleg a fénycsöveket, mint azt eredetileg tervezték; Pécsett a Széchenyl-akna félezer méter mélyen fekvő, nyolcadik szinti főkeresztvá- gataban — a bánya égjük új szintjén — gyúlt ki a közel­múltban a pécsi szénbányák első mélyszinti munkahelyén az elektromos világítás. Eddig mintegy 250 méter hosszúság­ban építették ki a vezetéket, s az év végéig körülbelül 390 méterig növelik. A pécsi bá­nyáknál a mélyszinti munka­helyek elektromos Világítása azért jelentős, mivel itt — mint az ország leggázveszélyesebb, sújtóléges bányájában — eddig nem tartották lehetségesnek. A pécsihez hasonló külföldi bányákban szerzett tapasztala­tok alapján kezdték meg az elektromos világítás alkalma­zásit, aminek legfőbb feltétele a korszerű bányaművelés, na­gyobb átmérőjű vágatok készí­tése, jól szellőző munkahelyek kialakítása. után kár lenne holdanként 1— 1,5 mázsa műtrágyát kiszórni a gabonára. Legtöbb esetben hasonló hatást érhetnek el fél­adaggal is. Pillangós növények után vetett gabonák nitrogéties fejtrágyázása többnyire feles­leges sőt — mivel a Vege­tációs időszakot megnyújtja, s így még gyengén éri az aszály — káros ia lehet. Az Idei műtrágya-akció sike­re a kereskedelmi szerveken és a vasúton kívül nagyrészt a termelő gazdaságokon mú­lik. A télvégi, kora tavaszi tor­lódások elkerülése végett a ré­gebbi termelőszövetkezetek már most rendeljék meg a szükséges műtrágyát és egyút­tal gondoskodjanak megfelelő száraz tárolóhelyekről. Annál is inkább fontos szempont ez. mivel az újonnan alakult ős most alakuló közös gazdaságok — szervezési gondok, kezdeti nehézségek miatt, továbbá, mert raktáraik még nincse­nek — közvetlenül a felhasz­nálás előtti időben rendeljék majd meg a műtrágya szállít­mányokat, ami a MÁV szél- Utóapparátusát valószínűleg ! így 1» kemény próbára teszi. A Kommunist» Ifjúsági Szövetség Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, valamint Pécs mj, vá­ros tanácsa VB Művelődésügyi Osztálya a művelAdésügyl minisz­ter 70/1959 .'M. K. 23./M. M. számú utasítása alapján egyetemi, főis­kolai, akadémiai felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamokat szervez a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban (levelező tanfolyamra pályázók ré­szére is). Az egyetemtől függően, ahova a jelentkező felvételét fogja kérni egy, Illetve több tárgyas tanfolya­mok indulnak. Azok is jelentkez­hetnek, akik nem Pécsett kíván­Átlaq 15 cm-es Makaro hordja a Mécsé et Misina-tetői meteorológiai államát jelenléte tzerint teg­nap reggel 11 fok hideget mértek, amely a nap folya­mán 6 fokra enyhlllt. Dél­után már itmét a —10 fok köré süllyedt.' Az Időjárás kedvez a téli sport kedvelői­nek, bár több helyen — az állomás jelentése szerint — csak hófúvások vannak s a talajt nem fedi egyenletes hó takaró, Az állagai hótakarót mintegy 15 centiméterre be- i ctüllk. ják végezni egyetemi, főiskolai ta­nulmányaikat. A tanfolyamokon a felvételi vizsga tárgyait oktatják. A tanfolyami felvétel az egyetemi felvételre valő szabályszerű jelent­kezést, Illetve az egyetemi felvételi vizsgán váló részvételt nem he­lyettesíti 1 RészVételi díj egy-tárgyas tanfo­lyamnál ISO, két-tárgyasnál 320 forint. A tanfolyamok február 4. és jú­nius 80. között kerülnek lebonyo­lításra, munkanapokon 17,30—21 őrá között. Jelentkezhetnek az 1959-ben, vagy régebben érettségizettek, akik 30. életévüket nem töltötték be. A ké­réshez mellékelniök kell a munka­adó beleegyezését, munkaviszony­ban nem állóknak pedig érettsé­giztető középiskolájuk Igazgatójá­nak egyetértő Igazolásét. Párt­vagy állami ösztöndíjra javasolt személyek életkortól és előképzett­ségtől függetlenül Jelentkezhetnek, A kérelmek beadási határlőéjg 1980. január 30. A kérelmek felett a művelődés­ügyi osztály vezetője, az Illetékes KISZ-bizottsággal egyetértésben dönt. A kérelmeket á pécsi Nagy Lajos Gimnázium Igazgatójához kell beküldeni. (Pécs, Széchenyi lér 11.). Részletes felvilágosítást a fenti gimnázium igazgatója, a mű­velődésügyi osztály és az illetékes KtV/ blaottságok adnák. KISZ BARANYA MHOYF.I FK per» VÁROSI BIZOTTSÁGA- PÉCS MJ. VAROS TANACSA VB. MŰVELŐDÉSÜGYI OSZTÁLYA. Vándor mereven néate a* ^ eget és nem gondolt semmlfe. Vannak ilyen pillanatai a* embernek. Csak nézi a körü­lötte lévő világot, hogyan Jön- riek-menr.ek az embereik, mit Visznek, mtt csinálnak — lát­ja őket, érzi a közelségüket, de cselekedeteik értelmét nem fogja fel, mert egyszerűen: nem gondol semmire. Gergely észrevétlenül állott meg Sándor megett. Figyelte kis Ideig, Várta, hogy majd- thak megmozdul, de az bizony nem mozdult, — Szerbusz, te méla úrls- ten! ~7 szólott rá ingerülten. ábrándozol? Akárki leüthetne, tene ^ tudná, ki volt, úgy ülsz itten a küszö­bön. Sándor lassan fordította a fejét a hang Irányába, s ami­kor látta, hogy a sógora áll mögötte, közömbösen hUmmó- gött, s aztán felállt. — Szerbusz. Megyünk? — Megyünk. A többiek mind benn vannak a munkásklub­ban a várnak. — Akkor gyerünk 1 Lista van? — Van. Csak úgy nézem, nthesen rajta mindenki. Te jobban ismered az embereiket, majd meglátjuk, hogyun lesz. cs&k az a fohtos, hogy figyeld a házakat, ki ne fnaradjék senki. Váratlan fordulat — Bízd rám. áenkl nőm fog kimaradni. — Apád belépett mán?--Be. Nem sokat teketóriá­zott az üreg, megmondtam ne­ki, hogy mindenki a Söröse- Bek Ügyeli, hogy azok t«U t*1* nálnaík. Neki muszáj vöt be­lépni. Tudja ezt ő is, meg <ee várta, hogy mondjam neki, miért jöttem, kitalálta, b alá­írta szó ftélkül. ... Bekopogtattak Kerszte­sics Mózeshez, Éppen disznó­vágás volt. Ki az ördög szereti, ha zavarják ilyenkor? Senki. Kersztesics Mózen is csóválta a fejét, megvakarta a füle tö­vét, s káromkodni akart egy cifrát, de csak rántott egyet *1 nadrágján, vállára dobta á széthasított fél disznót, s vitte be a konyhába, — Kerüljetek beljebb. Tu­dom miért Jöttetek, Nem lé­pek be. Sok dolgom van még nekem, atni nincsen rendben, a nem mondom, hogy nem leaz rendben hamarosan, de most nincsen rendben, fi addig nem lépek be, amíg rendben nem lesz minden. — Adósság? — kérdezett rá Sándor gyorsan. — AZ is Van Nem sok Van. néhánv eZer forint. De azt Is csak ki höli fizetni, nem? — Ki hát — mondta Ger­gely nyomatékosan, s még nyomatékosabban tette hozzá: — Világos, hogy ki köll fizet­ni. De azt akkor Is kifizethe­ted, ha fnár benn leszel. Ha­marább fogod kifizetni, mifit gondolnád. lesz neked ottan annyi' jövedelmed, mint így egy Mái magadban! Hirtel*« jé be« nem jtiMWt eszükbe semmi, egyiküknek sem. Pillanatnyi csönd állott be a beszélgetésben, csak a böllér baltája csattogott, mi­közben a jóhúsú és erős cson­tozató kétmázsás mangalica koponyáját hasogatta kétfelé. Herceg Grassalkovichra gon­dolt most Sándor, s eszébe ju­tott, hogyah nyúzta a herceg- asszohy a cselédeit, s mikép­pen ostorozta meg ót alig ti­zenhat éve a herceg, mert nem akarta befogni a fehér lovat a hintóba, amikor a/.meg- kehesedeít, Akkor menekült el uz uradalomból s állott be a Pécsi Sörgyárba ipari mun­kásnak, Akkor is két holdja volt, moot is annyi van. Ak­kor Is meg tudta művelni a szolgálaton kívül, most la meg­műveli. Akkor is látta, hogy a sók ezer holdak egytagban milliókat jövedelmeznek, moot Is látja. Most is látja, hogy a tiagytáblájú földekből többet lehet kihozni, mint a kicsik­ből. Erit. hogy a párt jót akar, amikor atTa kéri a parasztsá­got, hogy nagyüzemi gazdál­kodóira térjen át, mert azt akarja, hogy minden ember jobban éljen. Szívesen végzi ezt a felvilágosító munkát. Szervezi a falubelieket, mert a szívével Is érzi, e-zével is érti. hogv csak így lehet fel- ie'-h emelkedni. Tőle is sokat vár a iáért. A Ihúlt pénteki taggyűlésen meg is mondták neki, hogy járjon élen, úgyis téétz-község lesz nemsokára az egész köz­ség, a akkor a két hold is jó lesz a közös gazdaságban. S ahogyan ezt átgondolta, jó ötlete támadt. Ezt kérdezte Kersztesics Mózestől: — Tudod-e Mózes, hogy a hercegnek miért volt sokmil­liós jövedelme a nagy birto­kán? — Tudom. Mert jól gazdál­kodott. — Te is jól gazdálkodsz s még sincsen sokmilliós jöve­delmed. Mit gondolsz, miért nincs? — Mert ahhoz szerencse is kell. — Az ám, a fenét! Szeren­cse! Nagy darab föld kell ah­hoz Mózes! — Hol Van Itt nagy darab föld? Ha az egész határt egy­beszámítod, akkor is csak nyolc­száz hold lesz együtt. — Nagyobb az, mint hat hold. nem? — Nagyobb hát. De a gond i.» nagyobb le:7 Vele. — Vállaljuk, trdd alá. hogv belép z, $ aztán nyugodtan da­rabolhatod a disznódat. Mózes elvörösödött, s a hosz- sZú, Zsíros asztalba vágta he­gyével a disznóölő kést. Kia­bálva mondta: — Néni 'Zégyeiied magad, ide jó?*z engem meggyőzni, > te se léinél bel1' kom­munista vagy te? Agitálni tudsz, nem mondom, igaz, amit mondsz, mind Igaz, jókat mondsz, de akkor te miért nem jössz viasza a földre9 Azért, mert másfél évtizedet eltöltöttél a gyárban, tudom, aíkár ki se nyissad a Szád. hogy ezt mondod. De dilikor minek szónokoljátok mindig, hogy vegye át a paraszt az ipari nagyüzem tapasztalatait, meg így, meg úgy. ha senki nem akar idejönni közületek. hogy átadja? Köll a nagyüzem, rendben van. Köll. Meg is lesz majd. De én nem lépek be addig, amíg te csak beszélsz, jártatod a szád s nem úgy te­szel, ahogyan mondod! Sándor még jobban elvörö­södött, mint Mózes. (A szégyen pírja mindig Is élénkebb, mint a méregé, vagy a fölháboro- désé.) Csaik most vette le a kalapját. Fölugrott ültéből és uíkkorét kiáltott Gergelyre, hogy szegény majd hanyatt- ésett az ijedtségtől.,, — Azonnal adj egy belépési nyilatkozatot! Adj egyet Mó­zesnek is. egyszerre írjuk alá, de azonnal. No, aláírja? Kersztesitís visazahökölt.. Nem számított ilyen hirtelen fordulatra. Biztos volt benne, hogy Sándort semmi -em tud­ta kitépni az Iparból * vissza­vinni a földre. — Akk ... — dadogott za varában — akkor *e ;., Stk kor se írom alá. Miért csak most, az én házamban jutott eszedbe, hogy téasz-tag le­gyél? Néked hamarabb köllött volna ezt eldönteni, hé! Gergely Is felállott Feltette a kalapját s kifelé indult. Sán­dor ment utána. Kersztesics Mózes mély lélegzetet vett « megkönnyebbülten sóhajtott. Két kézre fogta a frissen töl­tött disznósajtot s beleengedte az abáló lébe. Gergely megállón két ház­zal odébb, s szó nélkül Sándor kezébe nyomott egy belépési nyilatkozatot. Sándor átvette ée szótlanul aláírta. Nagyot, mélyet sóhajtott, s megköny- nj'ebbülten lépkedett tovább. A következő háznál, ami­kor beléptek áz ajtón, azonnal ezt kérdezte tője a szomszéd­a^s/.ohy: — Te tag vagy már? Széles mosolygással felelte: — Régen, 86ri néném! Na­gyon régen! S aztán egész nap, amerre csak járt, megelőzte őt a jó híre. Mindenütt tudták rúlá, hogy másfél évtizedes gyári munka után képe« volt vissza­menni parasztnak. S ha már 6 is érdemesnek tartja ezt, mégse lehet rtlyah rossz az a szövetkezet. S komolyan mondom, ftin gam se lepődtem meg tegnap, amikor azt hozták hírül, hogy Kerezte-les Mózes lett az új termelőszövetkezet elnöke. Sö­rös Sándort, pedig párltltkár- hak választották meg ugyan­ott. G|-evi Karéi) Előkészítő tanfolyamok egvefemí, főiskolai, akadémiai felvételi vizsgára

Next

/
Oldalképek
Tartalom