Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1960. JANUÄR 10. VASÁRNAP » ./ tlill TSZ-KÖZSÉGEK: Okorág, Révfalu, Drávakeresztur, Drávasztára, Mozsgó, Lapáncsa és Monosokor is termelőszövetkezeti község Beremenden 62 «/ tag lépett a régi tsz-be Mindenütt és mindenkor arról beszélgetnek ma falun az emberek, hogy ez és ez a község már új útra lépett. Egyik község követi a másikat és ez gondolkodásra készteti a pa­raszt embereket. Mindenütt gondolkodnak és egyre több az olyan község, ahol határoznak is, mégpedig úgy, hogy ezentúl egybe szántják a község határát. Így határoztak legutóbb Okorágon, Révfa­lun, Drávakereszturon, Drávasztárán. Mozs>- gón és Monosokoron is. Uj községek válnak szövetkezeti községekké és olyan községekben, ahol termelőszövetke­zet működik már, mint például Beremenden, egyre több a belépő. Beremenden például hat­vankét gazda lépett be a helybeli Dózsába. Beremenden ma már végeredményben nincs egyéni gazda, a Dózsa 3 379 hold föld gazdája. Teljes lendülettel Eltelt az év első tíz napja. Egy dekád — ahogyan az üze­mekben mondják. De előttünk áll még az egész év. Az első tíz napban éppen csak bele­kóstoltunk, milyen is l®82 82 1960. Milyen Is lesz az év? Sokat beszélnek erről az, emberek. Általában sokat vár mindenki az évtol. Hiszen idén már na­gyobb erővel rajtolhatunk, mint tavaly, még nagyobbal, mint két éve. Tehát logikus következtetés, hogy ennek az évnek jobban kell sikerülnie, mint az elmúltaknak. Végered­ményben így vagyunk minden új év elején. De meg kell mondani azt is, hogy sok útja-módja van an­nak, hogy egy év jól sikerül­jön. Persze, egyebeik között az k kell hozzá, hogy az időjá­rás olyan legyen, mint ami­lyennek szeretnénk. Kell, hogy ideiében jöjjön hótakaró a földekre, nyáron ne legyen aszály, ősszel ne legyen túl sok eső, és a többi. De ez csak a természetre tartozik. A töb­bi az már tőlünk függ. Sót sokkal inkább helyes, ha meg­fordítjuk az egész tétéit, még­pedig úgy, hogy elsősorban tő­lünk függ, milyen eredmé­nyekkel zárul majd ez az év, e mellett segíthet nekünk a természet is. Milyenek az 1960-as felada- tatrrití-Nem könnyebbek, mint az 1959-esék voltak. Sőt: na­gyobb eröfesztíéseket kíván­nak az idei feladatok, mint az elmúlt éviek. Ez évben mar magasabb szántra indulunk, mint amilyenről a múlt .évben indultunk, magasabbra állítot­tuk tehát a mércét is. Ez tér- mészetes. A tervek magasab- bak az elmúlt évinél, figy®" lembe veszik az elmúlt évi eredményeket és reálisan számbaveszik adottságainkat, lehetőséeeiríket és természete­sen azt, hogy dolgozóink, mun­kásaink és műszakijaink az elmúlt évben is bebizonyítot­ták. hogy képesek nagy Im­ádatokat megoldani és az ő lelkesedésük, odaadó munká­juk a terv teljesítésének egyik fontos kulcsa, ereje, amire mindenkor számíthatunk. Az elmúlt évben, különösen az év második felében igen nagy erőként jelentkezett a tervek teljesítésében a VII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny. Nagy­szerű eredményeket érték el az üzemek dolgozói. Egymás után emelkedtek a tervteli®; síté-ek százalékai a száz fölé ős «ok száz millió forint ér- tőkfl termelvény készült el te-ven felül. TöW~<v mondták: nem is tudom, hol tartanánk, ha év éviétől így ment volna s termelés Ez a megíegyj^ igen-igen akuális most. az év első tíz napja után. Mert ebben az év­ben is érvényes- ha az év ele­jén telié? erővel dolgozunk azért, hogy „jól sikerüljön az év”, akkor az év elején kell megkezdeni a munkát az éves tervek teljesítéséért. Az idei év különösen fon­tos. Hiszen ez az év a máso­dik ötéves tervünk előkészí­tésének az éve is. Az ötéves terv nagyszerű célkitűzéseinek olvasása közben, szinte kivé­tel nélkül mindenkiben feltá­madt a sóvárgás: bár már csak itt lenne az ötéves terv utolsó éve, amikor már vala­mennyi előirányzat és terv valóra váltan lenne a miénk. Igen, az na gye« jó lenne, ha eljönne közénk az ötéves terv befejezésének az éve. De hát az nem fog soha eljönni. Ne­künk kell oda eljutnunk. És ez nagy különbség Tudják ezt, akik szeretnek a hegyek­ben sétálni. Nagyon jó érzés lenne, ha az ember alá csúsz­na a hegy. Nem kéne rá fel­mászni, nem kéne a kaptáto­kat legyűrni. De hát ilyesmi nem létezik. Aki fel akar jut­ni a hegyre, annak meg kell azt mászni. így állunk mi az ötéves tervvel is. Nem jön el soha sem magától egy befeje­zett ötéves terv teremtette jó világ. Azt a jó világot nekünk magunknak kell megteremteni —, hogy úgy mondjuk: az utolsó szögig mindent. Az idei év a nagy terv elő­készítésének az éve. Ha ebben az évben sokat megyünk elő­re, vagy mondjuk talán in­kább úgy: felfelé, akkor jö­vőre már magasabbról indul­hatunk tovább és magasabbra juthatunk öt év alatt, mintha ebben az évben megreked­nénk. Ez világos dolog. Mi segíthet nekünk, hogy gyorsabban haladhassunk? A legfontosabb kétségtelenül az, hogy mindenki akarjon gyor­sabban haladni. A munkások, dolgozók egyöntetű akaratát nagyszerűen fejezte ki a múlt évben a kongresszusi verseny. Ez a venseny folyik csaknem általánosan mindenütt tovább, április negyedikéig, felszaba­dulásunk 15. évfordulójáig. Ez a verseny az előrejutásunk legfontosabb lendítője. Versenyezni persze úgy le­het, ha jól ismerik a dolgozók a feladatokat, ismerik a ter­vet, tudják, hogy mit kér az állam a gyártól, üzemtől, mit kér tőlük egyénenként. Ha ezeket ismerik, akkor tudnak gondolkodni, számba tudják venni, hol van lehetőség arra, hogy többet adjanak, hol lehet valamit jobban megszervezni stb. E téren fontos szerepük lesz a termelési tanácskozá­soknak. Ugyancsak nem lebe­csülhető a szerepük az üzemi tanácsoknak. A tervek ismer­tetése, a tervek ismeretében született gondolatok, javasla­tok összegyűjtése fontos ré­sze annak, hogy az idei terv sikeresen induljon útjára. Az emberek többsége bízik abban, hogy az idei tervévet sikeresen zárjuk majd tizen­két hónap múlva. Ennek a bi­zakodásnak megvan a reális alapja. De ahhoz, hogy való­ban úgy „sikerüljön az év”, ahogyan szeretnénk, az kell, hogy már most, az év legele­jén „teljes gőzzel” fogjunk hozzá a tervek valóraváltásá- hoz. Bekö^ontoH a hideg Európába É o n d O r (Reutert. Szom­bnt-.„ egész Xözén-Eurónában erős havazás volt, igen sok or­szágban fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Kelet-Norvégiában szombat­ra virradó éjszaka a hőmérő mínusz 29 fokot mutatott. Myugat-Németországba» te Korma ny ha tá roza t a tizenöt éves lakásfejlesztési tervről Lakbérpótlélcot vezetnek be a lakások jobb kihasználásának előmozdítására — Rendelettel szabályozzák az albérleti szobák díját A hivatalos lap vasárnapi száma közli a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány határozatát a 15 éves lakás- fejlesztési tervről. Ugyanekkor megjelent a hivatalos lapban a lakbérpótlékról és az albérleti díjakról szóló kormány- rendelet. A nagyjelentőségű távlati lakásfeölesztési határozatról és az ugyancsak a lakáshelyzet javítását célzó lakbérpótlék- rendeletről az Építésügyi Minisztériumban a következő tájé­koztatást adták az MTI munkatársának: A második világháborúban több tízezer lakóház, illetve lakás pusztult ét, a lakásállo­mány jelentős része pedig megrongálódott. Egymillió lakás, épül tizenöt év alatt A felszabadulás után népi demokráciánk nagy erőfeszí­téseket tett a lakáshelyzet ja­vítására, Mintegy háromszáz- ezer új, nagyrészt közművek­kel ellátott jól felszerelt la­kást építettünk meg. Évszáza­dok mulasztásait azonban le­hetetlenség másfél évtized alatt helyrehozni, ezért a la­káshiány napjainkban még mindig a lakosságot legjobban foglalkoztató szociális kérdés. A most megjelent határozat kimondja, hogy a párt és a kormány a le^cözelebbi évek egyik legfontosabb feladatá­nak tartja a kapitalista Ma­gyarországtól örökölt rossz la­káshelyzet gyökeres megjaví­tását. Erőforrásaink és gazdasági lehetőségeink módot adnak arra, hogy 15 éven belül a lakáshiányt lényegében fel­számoljuk és minden arra igényjogosult családot lakás­hoz juttassunk. A határozat értelmében az 41961-től 1975-ig terjedő terv­időszakban mintegy egy­millió lakás építését kell elő­irányozni a járulékos és kap­csolható létesítményekkel együtt, A program szerint 1961—1965-ben 250 000. 1966—1970-ben 350 000. 1971—1975-ben négyszázezer lakást kell megépíteni. Az egymillió lakásnak mint­egy 60 százaléka állami kivi­telezésben, elsősorban a fővá­rosban, az ipari jellegű váro­sokban és a munkásosztály lakta egyéb településeken épül fel. Az állami kivitelezésű la­kásokat bérlakásként, szolgá­lati lakásként és szövetkezeti lakásként kell felhasználni. A lakásoknak legalább egy- harmada, körülbelül 200 000 lakás lesz szövetkezeti, ille­tőleg öröklakás. A határozat intézkedik, hogy az új lakások településenkénti elosztásánál a regionális vizs­gálatok eredménye és a távlati iparfejlesztési terv érvényesül­jön. A fővárosba való túlzott beáramlás ellensúlyozására négy-öt vidéki centrumot meg­felelő színvonalra kell kiépí­teni. A nagyarányú lakásépítési program előfeltételeként intéz­kedik a rendelet az alapköz­művesítésben mutatkozó el­maradás fokozatos felszámo­lásáról is. Az új építési módszerek el­terjesztése és az építőipar ma- gasabbfokú szervezettségének minél jobb kiaknázása céljá­ból a lakásépítéseket általá­ban új lakónegyedek létesíté­sével hajtják végre. A máso­dik ötéves terv során a város­központokban avult épületek bontásával és foghíjak beépí­tésével az állami kivitelezésű lakásoknak vidéken legfeljebb 15 százalékát szabad építem Fürdőszoba,központi fűtés, beépített bútorok Utasítja a határozat az Or­szágos Tervhivatal elnökét és az építésügyi minisztert, hogy a tanácsok javaslatainak fi­gyelembevételével ötéves terv­időszakonként állapítsák meg a régi lakóépületek szanálásá­nak mértékét. Azokat a kor­Sok e%er budapesti dolgosó kísérte utolsó útjára Autós István elvtársat Ausztriában heves’ hóviharok tomboltak. A iege«. s;'ros ntak sok közlekedési szeren zsétlen- séget okoztak. Havazott Hollandiában és Belgiumban is. valamint az Al- pesekben. Londonban szintén Szombatom délelőtt a Nem-! zeti Galériálbam ravatalozták fed Amte* Istvánt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagját, a forradalmi munkás-paraszt kormány pénzügyminiszterét, országgyűlési képviselőt, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanárát. Délelőtt 11 órától a főváros dolgozói sűrű sarokban keres­ték fed a Nemzeti Galéria osz­lopcsarnokait, hogy a ravatal­nál kegyelettel adózzanak An­tes István emlékének. A ravatalnál diszőrségek vál­tották egymást. Diszőrséget állt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, dr. Münnich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kcav mány elnöke, Apró Antal, Bis zku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Ma­rosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Szirmai István, a Politikai Bi­zottság póttagja. Diszőrséget állt az MSZMP Központi Bi­zottságának, az Elnöki Tanács­nak, a kermánynak számos tagja, országgyűlési képvise­lők, a munkásmozgalom régi harcosai, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet sok vezető személyisége. A gyászszertartás délután a Kerepesi temetőben folytató­dott. A Kossuth-mauzo’euminál felállított ravatal körül több ezren gyűltek össze a végső risztességadésra. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságá­nak, az Elnöki Tanácsnak, a minisztertanácsnak számos tag­ja. a közélet sok kiváló képvi­selője, az elhunyt barátai, t’sz- ■etöi, munkatársai. Jelen volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője és Koszorút küldött a temetés­re Tadeusz Dietrich, a Lengyel Népköztársaság és Willi Rump, a Német Demokratikus Köz­társaság pénzügyminisztere is. — A himnusz hangjai után Apró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhe­lyettese búcsúzott Antos Ist­vántól. Ezután dr. Hunor János, a pénzügyminisztérium osztály- vezetője, a minisztérium párt- bizottságának titkára mondott búcsúbeszédet. Majd Háy Lász­ló, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem rekto­ra vett búcsút Antes Istvántól, mint az egyetem professzorá­tól, az egyetem oktatói és hall­gatói nevében. A gyászbeszédek után a ko­porsót leemelték a ravatalról, majd a munkás gyászinduló hangjai mellett engedték le a sírba. Felcsendültek az Inter- nacionálé hangjai, majd a fris­sen hantolt sírt koszorúk bo­rították el. U:abb 50 traktor áll munkába az idén a baranyai tsz-ek földjein A baranyai termelőszövetke­zetek ebben az évben több mint húszmillió forintot fordí­tanak új erő- és munkagépek beszerzésére, istállók építésé­re, öntözőtelepek szivattyúi­nak felszerelésére, stb. Az év folyamán 50 újabb traktor áll munkába a megye közösen művelt földjein, köztük a múlt évben kitűnően bevált és máris igen népszerű szovjet belorusz traktorok. Az új traktorok munkába állításával mintegy száz pár ló költséges tartásáról és sok időt igénylő gondozásáról szabadul­nak meg a termelőszövetkeze­tek. Ezekkel együtt 180 erőgép dolgozik majd a nagyüzemi táblákon, ami azt jelenti, hogy átlagban minden máso­dik közös gazdaságnak lesz már a megyében saját trakto­ra. Az új erőgépek nagy része még az év első hónapjaiban megérkezik, úgyhogy a tavaszi munkákban már ezek is részt vehetnek. A gépek javítását a ’"gközelebbi gépállomások nV>- helyeiben végzik majd igen Az 1960-as évben nagy lépést tesznek előre a baranyai ter­melőszövetkezetek az istállók gépesítése terén is. összesen 33 magtárpadlásos szarvasmar­ha-istállóban szerelnek fel ta­karmány- és trágyaszállító be­rendezéseket, fejőgépeket stb. Négy termelőszövetkezetben — köztük a száz holdas kertésze­tet kialakító szederkényi Ka- rasica Gyöngye Tsz-ben — ál­lítanak fel az idén öntözőbe­rendezést saerűtlen, elavult, épületeket, amelyek anyaguk és koruk miatt gazdaságodén nem újft- hatók fel, le kéül bontani. A második ötéves ten- idő­szakában állami kivitelezés­sel átlag 48 négyzetméter alapterületű lakásokat kell építeni A nagy városokban gondos­kodnak az egyedül éló szemé­lyek, a gyermektelen házaspá­rok és a nyugdíjasok elhelye­zésére alkalmas lakásokról is Az újonnan épülő lakások felszereltségében is jelentős haladást ír elő a határozat. A második ötéves tervben ■» lakások 60—65 százalékát fürdőszobával a többit mot- dófülkével látják el. A több­szintes lakóépületeket .általá­ban központi fűtéssel kell felszerelni Az épülő lakásoknak 60 száza­lékát távfűtéssel, tömbfűtéssel, vagy egyedi központi fűtéssel látják eL A második ötéves terv idő­szakában az új lakásoknak mintegy 45 százalékát beépí­tett szekrénnyel, 40 százalékát (Folytatás a 3. oldalon.) 28 négytalálatos A lottó második (hetére be­érkezett 3 896 698 darab szel­vény. öttalálatos szelvén' nem volt. Négy találatot 28 fogadó ért el, a nyeremériyösz- szeg egyenként 104 376.25 fo­rint. A háromtalálatos szelvé­nyek száma 2955 darab, ezek re a szelvényekre egyenként 495 forintot fizetnek. Két ta­lálatot 90132 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenkéi ‘ 16.20 forint. Telies üzem a téli üdülőhelyeken A SZOT az idén a téli hó- napokban 25 716 felnőttet jut­tat kéthetes üdüléshez a meg­szokott térítés ellenében. Kü­lön gondoskodott a gyermekek íd'jurtéséről. 938 gyermek vesz részt a 33 napos ingyenes gvóayüdilltetésben, 1950 kicsit pe’dig 23 napos iskolás-üdülte­tésre vitt el, napi 6 forintos térítéssel. Megjavult az étkezés mipóeéae te a választék is bő­vült. Ma már kivétel nélkül minden SZOT-üdülőben leg­alább kétféle étel között vá­logathat a vendég, de sok he - Ivütt már három- vagy né?-1 féle ebédet és vacsorát hat össze az étlap szerint "(dűlő. A SZOT-üdülókben bőke­zűen gondoskodnak a vendé gek szórakoztatásáról is,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom