Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

' 1M8. JANUAR 7. NAPLŐ 3 Felnőtt fiatalok — és az ifjúsági szövetség Új kötőgépet vásárolt a Pécsi Vegyesipari Vállalat Szokatlan vadászzsákmány A Kamasica Völgye vadász- brigád dec; 28-án furcsa va­dászzsákmányra tett szert. A Pécs—bátaszéki vasútvonal mellett haladtak, amikor a 7. számú őrháztól keletre for­dultak és az őrháztól mintegy 70 méterre délre haladtak, az egyik vadász felkiáltott. Meglepetése nem volt ok nélküli. A brigád a Zengőaljai Ál­lami Gazdaság területén volt és a szántás alól egy zsák „kacsintgatott-1 a meglepett vadászokra. A brigád azonnal munkához látott és összesen nyolc zsákot szedtek elő a föld alóh A zsákokat alá­szántották. A vadászok azt kérdezték egymástól: „Vajon kit terhel a felelősség? Ki hagyta kint ezeket a zsáko­kat a kukoricaföldön? Nincs-e több zsák is a föld alatt?“ Ilyen kérdések foglalkoztat­ták a vadászbrigád tagjait és mint írják: választ várnak ezekre a kérdésekre a gazda­ságtól. De választ várnak ar­ra is: milyen büntetést kap­tak azok, akik ilyen kicsinek látszó, de mégis nagy mulasz­tást követtek el. Amikor Weigerding György, a nagyharsányi kőbánya KISZ titkára megnősült, még a párt­tagok egy része is azt hitte, hogy ezzel vége van a Gyuri aktivitásának, nem jár el töb­bet a KISZ-szervezetbe. Kö­rülbelül ugyanezt gondolták sokan a drávacsepelyi KISZ- titkárról, Beregszászi Kláriról is, amikor férjhez ment. A Károiymajari Állami Gaz­daság KISZ-szervezetének tag­jai is féltek attól, hogy ha Tamási Lajos megnősül, keres­hetnek maguknak új titkárt. Az olvasó, amikor ide ér az olvasárban, bizonyára maga is kitalálja, hogy most ez követ­kezik: „Tévedtek, kellemesen csalódtak, nem így történt!“ S ha kitalálta, mindjárt meg is erősítjük benne. Valóban így van. Weigerding György Nagy- harsányban, szép, fiatal fele­ségével együtt éppen olyan te­vékeny tagja és vezetője ma­radt az ifjúságnak, mint azelőtt volt, legénykorában, — sőt még aktívabb, mert azóta párt­titkár lett, s a felesége is ak­tívabb, mert azóta KISZ-tit- kár lett. A drávacsepelyi Be­regszászi Kláriból azóta Bíró« Jánosné lett, s mégis KISZ- titkár maradit, éppen olyan vi­dám, lelkes, mint lánykorában volt. Férje a pécsi hőerőműnél KISZ-tag. Károlymaj árban Tamás Lajos ugyancsak nem marad le a kiszieta feladatok teljesítésében a többi hozzá hasonló KISZ-titkárok mögött. Még külön feladatokat is vál­lalt rnagárH azzal, hogy az Or­mánsági Állami Gazdaságban segít a KISZ-szervezet létreho­zásában. Soroljuk még a jó példákat? Akad még. S nagy mulasz­tást követnénk el, ha kihagy­nék Kemény Lajos nevét, aki a villányi termelőszövetkezet­ben titkára az ifjúsági szövet­ségnek, — s ha nem imánk meg, hogy felesége ugyanott propagandista. A népszerű KISZ-propagandistát, aki ta­nítónői hivatásának Is kitü­nően eleget tesz, csak dicséret illeti ezért. Felnőttek valamennyien, aki­ket elsoroltunk. A párt ifjú­sági szervezetében végzett munkát mégsem érzik teher­nek, mintán házas emberekké váltak, sőt nagyon is komolyan veszik azt. S milyen jó lenne, ha pél­dájukat Harkányban is követ­Ma nyeremény betét­könyv sorsolás nék a fiatalok! Kémes község kiszistái is felfigyelhetnének ezekre a szép példákra, sőt a máriagyűdi fiatalok is megszív­lelhetnék. Miért? Mert Harkányban olyan kis­lány is van, aki egyhónapos KISZ-iskolát és kéthetes veze- tőképző-tamfolyamot végzett, a leánytanács vezetője Is volt, most pedig még csak meny­asszony, s máris otthagyta az ifjúsági szövetséget, mondván, hogy ő már felnőtt. (Tizenki­lenc éves!) A pártszervezeteknek termé­szetesen mindenütt felelősséget kell érezniök az ifjúság poli­tikai neveléséért, s érzik is ezt. Ahol a férjhez ment, vagy megnősült kiszisták azt hiszik, hogy házasembemek nem illik a mozgalomban dolgoznia, ott magyarázzák meg nekik az idősebbek, a párttagok, hogy tévednék. Segítsék, lelkesítsék őket, vezessék vissza mindnyá­jukat a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. Nagyon szép, nagyon hálás pértfeladat ez. Gyevi Károly A Pécsi Vegyesipari Vállalat a nemrég alakult kötőrészlegé­nek fejlesztéséhez új kötőgépet vásárolt. A huszonnyolcezer fo­rint értékű gépet a fővárosi VII. kerületi Kézműipari Vál­lalat készítette. Az új gép műszaki átadása megtörtént. Jaiksa Ferenc és Mazány Ist­ván a kézműipari vállalat TMK műszerészei az összesze­relés után műszaki átadáshoz készítik elő az új gépet. Hanyag ellenőrzés, 164 ezer forintos sikkasztás A bíróság a napokban tár­gyalta Nagy Béláné és U. Ká­roly bűnügyét. Nagy Béláné, a görcsönyi tanács adóügyi elő­adója súlyos bűnt követett el a gondjaira bízott társadalmi tu lajdon ellen. 164 233 forintot sikkasztott a befolyt adókból, és egyéb állami illetékekből. 1958. januárjától kezdődően -múltjévjnájus^ig folytatta raf- finált manővereit, melyek vé­gül is a vádlottak padjához vezettek. Mit hozott fel saját védel­mére? — Ha már 1958. januárjától ellenőrizték volna a munká­mat, akkor a kezdet kezdetén megakadályozhatták volna a sikkasztást. De érezhette, hogy ez gyat­ra magyarázkodás, hát kita­lálta, hogy U. Károly adóügyi felügyelő, másodrendű vádlott tudott a sikkasztásról, s nem­csak leplezte a bűnt, , hanem maga is segédkezet nyújtott hozzá anyagi ellenszolgáltatás fejében. A nyomozás, a szembesítések aztán bebizonyították, hogy a szemenszedett rágalom csak arra lett volna jó, hogy a bűn súlyát és következményeit ne egyedül viselje. Amikor ezen Is rajtavesztett, cinikusan kijelentette, hogy neki már mindegy, ő már kez­dettől fogva tudta, hogy vesz­ve van és éppen ezért nem lát­ta értelmét, hogy a sorozatos bűnözést abba hagyja. Miért lett mégis mésodren- du vádlott U. Károly? ~ Nem ellenőrizte a munká­mat. A kezdet kezdetén még megakadályozhatta volna a sikkasztást... — mondotta ró­la Nagy Béláné. Igen. Csirájában megakadá­lyozhatta volna u. Károly adó- felügyelő a bűnt, ha nagyobb felelősséggel végzi munkáját. ~ Sajnos, on csai^ nyugta- tömb és a csekkek alapján el­lenőriztem. Pedig rájöhettem volna arra. hogy a számiakivo- natoknt is felülvizsgáljam és a főkönyvet Is egyeztetni kel­tett volna a nyugtatömbből Brzem, hogy súlyos mulasztást Mvettem el, de ez most már fnit sem segít. Pedig kell, hogy segítsen. Ha már U. Károly el is követ­te a súlyos mulasztást, esete legyen figyelmeztető mindenki számára, aki a nép vagyonát kezeli, hogy a társadalmi tulaj­donra úgy kell vigyázni, mint a szeme világára. A bíróság Nagy Búiánét. a társadalmi tulajdon sérelmére, Ismetelten elkövetett sikkasz­tásért, magánokirat, valamint közokirat-hamisításban elkö­vetett bűntettéért hat évi bör­tönbüntetésre ítélte és az oko­zott kár megtérítésére kötelez­te. U. Károlyt, a bíróság bű­nösnek mondotta ki a társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett hanyag kezelés bűn­tettében és ezért 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. ,. (—a—gy—) Az 1959. negyedik negyed­évi nyereménybetétkönyv- sorsolást január 7-én Tatán rendezi meg az Országos Ta­karékpénztár. A húzáson minden olyan érvényben lé­vő nyereménybetétkönyv részt vesz, amelyet legké­sőbb 1959. december 29-ig váltottak. Minden ezer nye­reménybetétkönyv közül egy az átlagbetét 200 százalékát, kettő az átlagbetét 100 szá­zalékát, tizenegy pedig az átlagbetét 50 százalékát nye­ri. A nyeremények kifizetését, illetve jóváírását január 18- án kezdik meg az Országos Takarékpenztar fiókjaiban. Mi újság a Táncsics Tsz-ben? Mozgalmas a siklóéi Tán­csics Tsz udvara. Zsákkal ra­kott szekerek várakoznak a daráló előtt, alomszalmát tesz­nek a sertések alá a gondo­zók, vizet húznak a régi gé- mefikútból. Az irodában kellemes mele­get áraszt a kályha. Borbély Dénes, a fiatal könyvelő a te­lefonnal van elfoglalva. Bo­rostás az arca. Mentegetőzve mondja, hogy nincs ideje bo­rotválkozni. Zárszámadásra „Falun a termelőszövetkezet a kulturális élet serkentője“ A megye szélén fekvő, mintegy 2000 lakosú Kaposszekcső parasztjai december közepén a közös gaz­dálkodás útjára lép­tek. A község belte­rületén már a „mi­énk” szó járja, de a szőlőhegyen még min dig gyürkőzik az új a maradisággal. A szőlőhegy 800 lakosa még most mérlegeli: belépjen-e, vagy még várjon egy keveset? — Lényegében a nehezén túl vagyunk — mondja Nagy De­zső tanító, aki maga is részt vett a tsz- szervezésben. — Most legalább jut egy lé­legzetvételnyi időnk a kulturális munka fellendítésére is — teszi hozzá és elmond ja milyen szakaszok voltak a község kul­turális életében, mi­kor volt fellendülés, mikor kerültek hul­lámvölgybe. 1956 előtt, amikor volt a községben tsz, egy télen 3—4 szín­darabot is előadtunk — És most? — Jelenleg a kultu­rális tervek megvaló­sításának első napjai­ban vagyunk — mond te- — A tsz megala­kulásával most ismét esz a kultúrának Is kollektív bázisa. Mert hiányzott eddig Kaposszekcsön. 1936 ban a tsz felbomlott f azóta csak éppen hogv döcög a társa­dalmi népművelés. A tsz megszűnésével va­lahogy kicsúszott « talaj a népművelési munka alól is. A fia­talok egyrésze elment ' ipari tanulónak, so­kan a komlói bányák dolgozói lettek, a fa­luban alig maradtak. A kultúrotthon ajta­ját mind kevesebben nyitották meg. Néha egy táncestére össze­jöttek, de szervezete művelődésről, szóra­kozásról beszélni sem lehetett. Ez bizony nem ép­pen a legfényesebb példája a falu kultu­rális életének. Pedig Nagy Dezső agilis ember, meg sem lát­szik' rajta az 59 esz­tendő. ő a község népművelési ügyveze­tője. Nem az ő hibája, hogy nem büszkélked hetnek népművelési eredményekkel. A hi­bát másutt kell ke­resni. Jelenleg a faluban 89 fiatal lakik, közü­lük 42 KISZ-tag. At arány tehát Jó, Ott. ahol 42 aktív, tett re­it ész KISZ-tag van, ott nem lehetnek kü­lönös akadályok a fiatalság művelődése, szórakozása előtt, ott a fiatalok szint" a egész község kulturá­lis életének erjesztői- vé válhatnak. Csakhogy. . Csakhogy megs- így van. Nincs a1.; szervezze a fiatalokat, a KISZ-vezetőség va­lahogy szétforgácso- lódott. Az egyik be­vonult katonának, másik férjhez ment. a titkár Komlóra jár dolgozni, keveset van otthon. így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a KISZ kultu­rális szemle anyaga felbontatlanul maradt Pedig itt van most ez a lehetőség, a szemle keretén belül mód lenne a kulturális élet fellendítésére. — Ha a fiatalok még nem tudnak erő­teljesen lábukra áll­ni, segíteni kell őket — mondja Nagy elv­társ. De nemcsak mondja, hanem cse­lekszik is. Néhátív napja KISZ-gyűlésre hívta a fiatalokat. El is jöttek több mint harmincán. S amikor arról volt szó, hogy beneveznek-e a fe1- s2abadulási szemlébe, a fiatalok igent mon­dottak. Elhatározták, hogy megalakítják a színjátszócsoportot s műsorukat két kör­nyező községben is bemutatják. A lelke­sedés mellé mindjárt aggodalom is csatla­kozott. De ezt az ag­godalmat bátran ne­vezhetjük „pozitív aggodalomnak”. — Ugyanis a gyűlésen voltak akik megkér­deztek: jut-e minden jelentkezőnek szerep? Mert sok falusi fiatal ..presztízskérdésnek” tartja, hogy ha jelent t r '-or feltette ’ o kapja meg ezt vagy azt a szerepet. Nagy elvtárs megnyugtatta őket. Lesz szerep. Ha hell 3 vagy 4 színda- ab hateim’lá-át is vál lalja. Erre aztán meg nyugodtak. A tsz megalakulá­sával lett bázisa a tánccsoportnak is. — Hamar Jozefina ta­nítónő lesz a vezető­je, aki még a nyáron részvett egy 3 hetes népi táncoktatói tan­folyamon. Ez a kul- túrcsoport is mo6t kezdi szárnypróbálga­tását. Már 16 lány Je­lentkezett. A színjátszócsoport és a népi tánccsoport alakulása azonban korántsem öleli fel egy község kulturális életét. Részei ezek a kultúrmunkának, de nem azonosak vele. Szükség van még sok másra is. — Tavaly jól mű­ködött a szabás var­rás szakkör, most is­mét megszervezzük — mondja Nagy elv­társ. Megszervezik az anyák iskoláját is. A község könyvtára ed­dig letéti könyvtár volt, most önállóságot kapott. Ebben az év­ben 3200 forintot for­díthatnak új könyvek beszerzésére. Kaposszekcsön most van bontakozóban a kulturális munka. A vérkeringés megindu­lása egybeesik a tsz megalakulásával — mintegy bizonyítókul annak, amit Nagy elvtárs a falu életé­nek tapasztalatai alap ján mondott, hogy „falun a termelőszö­vetkezet a kulturális élei serkentője.” Garay Ferenc készülnek, tegnap is éjfélig dolgozott. Kedvező állatsürüség Nemhiába lépett a Táncsics megalakulásának 11. eszten­dejébe, állatsűrűsége kedvező. Csaknem négy koca, több mint 18 hízó és 5 tehén, illetve vem­hes üsző jut minden száz- holdnyi területre. 1960. végére még nagyobb lesz az állatállo­mány Építenek is hozzá: ha­marosan elkészül az 50 férő­helyes magtárpadlásos tehén­istálló. Kis sínt fektetnek le a közepén, modern önitatós berendezéssel szerelik fel. Hogy az állattenyésztés mi­lyen jól fizet, csak egy szem­léletes adattal érzékeltetjük: a zárszámadáskor kiosztásra kerülő jövedelem közel felét hízott sertésekből, marhákból és tej pénzből nyerte a szövet­kezet. Belterjesed!! gazdálkodás A tsz tagsága mind belter- jesebben akar gazdálkodni, mind több jövedelmet szeretne nyerni egy-egy hold földből. Tavaly még nem volt ker­tészetük, az idén legalább 10 holdat kívánnak ebből a cél­ból öntözni a Lanka-patak vi­zével. Szivattyút és szórófejet is .rendelteik a MEZŐSZÖV-től. Úgy tervezik, 15 ezer forintot nyernek így egy holdról. A kertészettől függetlenül termesztenek 6 hold korai bur­gonyát, mert az elmúlt évben jól bevált, 6400 forintot fize­tett holdanként. A mák egy holdja még többet, 7000-ret fizetett, ezért a tavalyi hat holdat megtoldják az idén eggyel. Cukorborsóból is két holdat vetnék a tavalyi egy hold helyett. Gépeket vásárolnak A szövetkezet sokat költ gé­pekre. Egész kas „gépállo­mását vásárolnak az idén. Két pótkocsit akarnak venni a Szuper Zetor mellé, modern 32 soros vetőgép, 24 kalapá­csos daráló, sőt még aratógép is szerepel a tervben. A gépesítési akció _koro­nája az Agrostroj nevű uni­verzális szőlőmunkáló gép lesz. Kapál, permetez, poroz — úgy­szólván mindent megcsinál. Nagy munkaerő-megtakarítás­hoz fog vezetni, s ez különö­sen fontos a szőlőtermelő Táncsics Tsz-nek. Új belépő* A tsz gazdálkodása egyre vonzóbbá teszi a szövetkezetét az egyéni parasztok előtb Egyre többen választják a kö­zös gazdálkodás útját, több új belépő is van már Spanics Ferenc és mások személyében. Arra is számítani lehet, hogy a Táncsics megszűnik csak a volt agrárproletárolk termelő­szövetkezete lenni. A szövet­kezet ugyanis 50 forintot érő munkaegységet akar osztani ebben az évben, s amint a je­lek mutatják, ez a nagy jöve­delem már a jól gazdálkodó középparasztokat is nagyon elgondolkoztatja. Egyetemi felvételi vizsgára előkészítő esti tanfolyam a Pécsi Orvostudományi Egyetemen A művelődésügyi miniszter 70,1959. (M. K. 25.) M. M. sz. utasítása alapján a Pécsi Or­vostudományi Egyetem a fo­lyó évben is megszervezi • a felvételi vizsgára előkészítő esti taníolyamot azok szá­mára, akik érettségi után egy vagy több évet termelőmunká­ban töltöttek, s tanulmányai­kat orvosegyetemen kívánják folytatni. A tanfolyam anyaga az általános gimnáziumi fizi­ka és biológia az egyetem sa­játos követelményeinek meg­felelően. A tanfolyamra jelentkezhet­nek azok, akik 1959-ben vagy korábban érettségiztek. 30. életévüket nem léptók túl és igazolják, hogy tanfolyami felvételükkel a munkaadó szerv vezetője — munkavi­szonyban nem álló esetében az érettségiztető középiskola igaz­gatója — egyetért. A tanfo­lyamra való jelentkezés úgy történik, hogy « pályázó a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Rektori Hivatalában (Rá­kóczi út 80. I. em.) igényelhető „Jelentkezési lap”-ot pontosan kitöltve legkésőbb 1960. ja­nuár 20-ig a rektori hivatal­nak visszaküldi. (írásbeli kérelemre a rektori hivatal postán megküldi a pályázó­nak a „Jelentkezési lap”-ot.) A „Jelentkezési lap”-hoz csa­tolni kell egy példány részle­tes önéletrajzot, munkaadói, valamint az üzemi KISZ- és pártszervezet javaslatát. Az előkészítő tanfolyam feb­ruár elejétől június végéig tart. A felvételről vagy el­utasításról, illetőleg a további tennivalókról a jelentkezők írásban kapnak értesítést. A tanfolyamra felvettek szemé­lyenként 320 forint részvételi díjat fizetnek. A részvételi dí­jat a munkaviszonyban álló dolgozóknak — az üzemi KISZ Bizottság javaslatára — az üzemi cza'K-^zervezeti bizottság megtérítheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom