Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-06 / 4. szám
»60. JANUAR 6. NAPLÓ 3 Idén István-akna Ies* a Pécsi Szénbányászati Tröszt beruházásainak a súlypontja Épül már az 50 méteres új aknatorony — Új rakodógépek és bányamozdonyok állnak munkába — Munkahelyi hűtő- berendezéseket próbálnak ki Nagypeterd hétéves terve A t ecsi Szénbányászati Tröszt 1960-as beruházási feladata közel azonos lesz az elmúlt évivel. Az idei beruházásokat azonban már úgy tervezték, hogy azok az eddigieknél nagyobb koncentráltság mellett biztosítsák a beruházott hitelek gyors visz- szatérülését, biztosítsák az új létesítmények gyors üzembehelyezését, a termelés mielőbbi megindítását. Ez a koncentráltság úgy érvényesül az idei beruházási feladatokban, hogy a beruházások súlypontja István-aknára került. Ebben az évben az István-ak- nai kerületben 85,5 millió forint beruházást irányoztak elő a tervek. Az idei beruházásokkal jelentősen meggyorsul az új István-akna üzembehelyezése. István-aknán még ebben az évbeji üzembehelyezik az 5,6 kilométer hosszú kötélpályát a hozssá tartozó külszíni szállítással és az újhegyi leadóállomással együtt. Tovább épül az István II. szállítóaknát és a légaknát összekötő második és harmadik szinti főkereszt- vágat. Ebben az évben elkészül az ötven méter magas vasbeton aknatorony is. Az aknatorony építése jelenleg is folyik, pillanatnyilag mintegy tizenöt méter magasban folyik már a torony építése. — Mint érdekességet említhetjük meg, hogy az aknatorony csúszózsaluzással épül. A fémzsaluzat a falak mentén halad felfelé és feleslegessé teszi a nagymennyiségű fűrészáru felhasználását, amely a hagyományos fazsaluzat elkészítése mellett tetemes összeggel drágította volna az építkezést. Az uknalorony építésének a befejeztével, előreláthatólag a harmadik negyedévben megkezdik majd a gépi berendezések szerelését. Az új aknatoronyba beszerelésre kerülő Koepe típusú szállítógépet a Duclos Bányagépgyár készíti. A két szállítógép 160 vagon szenet szállít majd felszínre naponta. Az akna üzembehelyezésére 1961-ben kerül sor. Az aknához tartozó kétezer személyes fürdő, az új lampakamra és irodaépület építését is megkezdik még ez év folyamán, a bányában pedig folytatják a két évvel ezelőtt megkezdett beruházási vágatrekonstrukciós munkákat. Az István-aknai súlypont mellett természetesen a többi bányaüzemben is jelentős beruházásokra kerül sor, bár azok nagyságrendileg nem érik el az István-aknait. Így például Széchenyi-aknán a beruházási tervben javarészt bányabeli beruházások szerepelnek. Hosszúhetény további építése során pedig a hosszú- hetényi vasút üzembehelyezéséhez szükséges felépítményi munkák elkészítését irányozza elő az idei beruházási terv, valamint a Petőfi-aknai bányabeli munkák, közöttük elsősorban a vágatrekonstrukciós munkák szerepelnek a tervben. A Pécsi Szénbányászati Tröszt beruházásai között szerepelnek a mindennapi termeléshez feltétlen szükséges, úgynevezett kisebb beruházások is, ezeknek összege kereken 20 millió forint. Ebből a bányagépesítésre és a gépek beszerzésére 7 millió forintot használnak fel. Munkavédelmi és munkabiztonsági célt szolgáló beruházásokra pedig négymillió forintot fordítanak. Érdekesség a beruházási tervben, hogy szerepel benne a Bányaipari Technikum diákotthonának továbbfejlesztési prog ramja is. Erre a célra, a diákotthon bővítésére 2 millió 300 ezer forintot költenek az idén. A beruházások között szerepel újabb 80 darab 2—3 szobás lakás elkészítése és további 85 új lakás építésének az elkezdése is. Ezek az új lakások Meszesen épülnek majd fel, A gépi beruházások nyomán több új gép kerül a bányaüzemekbe. A kisebb gépek mellett érkezik majd hat darab szovjet rakodógép, három darab Skoda dieselbányamozdony és két darab munkahelyi hűtő- berendezés. Ezeket a hűtőberendezéseket Nyugat-Német- országból szerzi be a tröszt. Egyelőre kísérleti jelleggel üzemelteti majd őket, egyiket Vasason, a másikat pedig a szabolcsi kerületben. Ezek a berendezések a házi hűtőszekrényhez hasonló elven működnek, a hűtőfelületükön keresztül ventillációs úton juttatják a levegőt a túlságosan meleg munkahelyekre. Ezek a hűtőberendezések egyébként mozgathatók, tehát könnyen átirányíthatók egyik munkahelyről a másikra. Az idei tröszti beruházási terv nagy feladatot ró a beruházások megvalósításában résztvevő aknamélyítő körzetek dolgozóira, az építővállalatok és a mélyfúró vállalat dolgozóira is. De a különböző vállalatok dolgozóinak összefogása feltétlenül biztosítja majd a beruházási feladatok maradéktalan megvalósítását, és munkájuk nyomán az idén tovább fejlődnek a pécsi bányaüzemek. 344 millió forint békekölcsönt sorsoltak ki a műit évben T5 allaFnkölcsonsorso'fc. 16 millió kisorsolt WWtW. ™ mim™. M És viliim lonai A második, a harmadik és a negyedik békekölcsön múlt év végén kisorsolt nyereményeinek kifizetését szerdán kezdik meg. A nyerteseknek 94 miihó forintot fizetnek ki. A múlt évben egyébként a meghatározott terv szerint 12 államkölcsön-sorsolást tartott az Orságos Takarékpénztár. A 12 húzáson 1 300 000 kötvényre mintegy 344 millió forintot sorsoltak ki nyeremény és törlesztés formájában. December 30-án jubileumi sorsolást tartottak: a harmadik békekölcsön húzása ugyanis a 75. államkölcsönsorsolás volt. A hetvenöt húzáson 16 millió kötvényre három és félmilli- árd forintot sorsoltak ki. Ebben az évben is változatlanul minden negyedévben három, egész évben tehát 12 békekölcsön-sorsolás lesz. Először márciusban az első, az ötödik és a hatodik békekölcsönt sorsolják. Az idei 12 ál- lamkölcsönhúzáson 361 millió forint jut majd a szerencsés kötvénytulajdonosoknak. Minden községnek megvan a múltja, jelene és a jövője is. Van ahol csak a múltat rögzítettek, van ahol már a jelent is és egyre több az olyan község, mint például Nagypeterd, ahol már a jövőt is papírra vetették a múlt és a jelen mellett. A múlt krónikájában Nagypeterddel már a XVIII. században találkozunk. Ekkor mintegy 12 családból álló rokoni ágazat települt meg a mai községtől mintegy 400 méternyire. Ezek a családok az állattenyésztés mellett körülbelül 200 holdon földműveléssel is foglalkoztak. Ebben az időben a község határának nagyobb részét erdőség és rét alkotta, A felszabadulásig a XVIIT. századbeli ősök leszármazottai kisparaszti gazdálko- dast folytattak. A községben főleg búza, őszi árpa és kuko- ncatermesztéssel foglakoz1951-ben termelőszövetkezet alakult a községben. 1952-ben "“*** a község hajárában a földeket. 1956-ban feloszlott a termelőszövetkezet, 1059. tavaszán azonban újjáalakult es most már az egész futár a termelőszövetkezeté. Röviden ez a község múltja és jelene. A jövője? Ez is írásban van. Igaz, hogy csak a közeli jövő, de ha belegondol az ember, a hét év alatt többet akarnak tenni, mint a XVIII. században itt letelepült osok és azok leszármazottai egy évszázad alatt. A területmegoszlás azt mutatja, hogy a szántó és rét ará' nya nem megfelelő. A 126 hold rétből 45 holdat feltörnek és így a tsz szántóterülete 612 holdra növekszik. A község szántóterületét két vetésfor- gora osztják fel. Az egyik vetésforgó, amely a község árutermelő vetésforgóját képezi majd a község észak felé eső részén lesz. Ezt hét szakaszra osztják, szakaszonként 32 _35 ho ldas területtel. A termelőszövetkezet a jövőben nagyobb gondot fordít az állattenyésztőre is, ezért a község belterületéhez csatlakozó határrészen egy takarmányos forgót is kialakítanak, méghozzá 10 szakasszal, szakaszonként 20—25 holdas területtel. Jelenleg a község szántóterületen ek egy része tápanyagokban igen szegény. A mostani állatállomány a háztájival együtt nem adja meg azt a szükséges trágyamennyiséget, amely biztosítaná a rendszeres talajerő-visszapótlást. Azonban a már meglévő trágya mennyiség es az amit 1960-ban termelnek, lehetővé teszi azt hogy 112 holdat 160 mázsás Délelőtt 11 óra. a földszintes la'cás kicsiny konyhájában a mama Péterkét öltözteti, de nagy üggyel-bajja.1, mert Pé- terke egy pillanatig sem nyugszik, keze, lába, szá jócskája örök mozgásban, mint minden gyereké. \ — Keller Erzsébetet keresem. — Édesanyja vagyok ereszti el Péterkét az asszony. Meg fekszik, mert most dél- ntános műszakban vagyunk a Dohánvqyárban. Mindjárt szólok neki. L'•töröl egy széket, hellyel kínál. Még egy fél cigarettát sem srírok el, belép Erzsébet. Kedves, fesr*-len modorú fiatal lány. Tükörbe sem néz, úgy akasztja dús hajába a félül, Arim PéLerke is harsány csatatkialtással elhagyja a szobát, mi hárman pedig visszapergetjük a naptár lapjait. Keller Erzsébet nem ismerte édesapját, a pusztamalmi kommandón szolgáló ‘kötél'^nót. Három éves volt, kis testvére 6 hónapos, amikor frontra vitték a papát. Tán éppen jelentését tette a kormányzó előtt vitéz Jány Gusztáv vezérezredes úr, amikor Voronyezsnél utolsót sóhajtott a két gyermek apja. Húsz nap múlva eltemették kis testvérét. Ketten maradtak a mamával. Béköltöztek Pécsre, a mama elment takarítani, mosni, padlót sikálni, hogy Erzsikének legalább ne kelljen követnie kis testvérét a szomorú útra. Nehéz évek voltak. Erzsébet elvégezte a nyolc általánost és beiratkozott a Leöxvey gimnáziumba. A ma- taa már a Pécsi Dohánygyár- ban, dolgozott, végre emberi körülmények között. 1955-ben azonban Erzsébetnek Uci kellett maradnia a gimnáziumból, mert kellett otthon a pénz. öt is a dohánygyárba vették fel. — Kocsányozónak vették fel — mondja Erzsébet — akkor még káxml kocsányoztak, Aztán felkerültem a gyártásba, majd helyettesítettem a telefonközpontba is. — Es miért nem tanul további — Tanulok. Két évvel ezelőtt, amikor a marna 15 évi özvegység után férjhez ment újból beiratkoztam az elsőgimnáziumba — újra az elsőbe — de most már levelező, illetve esti tagozatra. Már a másodikat végzem. — Milyen eredménnyel? — Kitűnő vagyok. — Mi a kedvenc tantárgya? Várom a választ s már hallani vélem előre: magyar, történelem, földrajz. — Kémia — feleli — A kémia. — Ne tréfáljon! Mit lehet a kémián szeretni? — H70, ti,SO, és a többi. Nagyon száraz tudomány. — Ó, roppant érdekes. És én vegyészmérnök akarok lenni. Nálunk a Dohánygyárban is van laboratórium. Nagyon szép kis laboratórium. — Biztosan bejár akkor néha, elnézegeti a lombtkokat, műszereket? — Nem, oda nem szabad bemennem. Gondoltam is már, hogy jó Unna, ha legalább takaríthatnék a laboratóriumban. Tudja az ember sok. mindent láthat és megfigyelhet ilyenkor. — Annyira szereti a kémiát? — Nagyon. Most hetenként kétszer járok gimnáziumba, minden szabadidőmben tanulok. Múlt évben például háromszor voltam összesen moziban. Táncolni, szórakozni sehol. Hiába, aki komolyan veszi, annak nem lehet. A mama csendesen, szeretettel nézi az ő kis „komolyát“, aki 19 éves mindössze, de felnőttet meghaladó buzgósággol építgeti terveit. — És ha elvégzi az egyetemet, akkor? — Olyan helyre szeretnék kerülni, ahol a vegyipar nagyarányú fejlesztése várható. Amikor a mama is kimegy a szobából Péterkét eligazítani odasúgja: — Tudja valamikor a mama is szeretett volna tanulni. Ha egyedül van és rányitom az ajtót, látom, hogy a könyveimet nézegeti. — Letakarítom csak lányom — nd a Ilyenkor és elfordul De én úgy meg tudom érteni az idősebbeket. SZOTS ISTVÁN átlaggal istállótrágyázzanak. Ez kev«ss, hisz az össz-szántó- területet figyelembe véve évenként 130 holdra kellene szerves trágyát kiszórni. Erre azonban csak 1960. után kerülhet sor. Addig ezt a hiányt nagyobb mennyiségű műtrágyával pótolják. Eddig 70—80 kiló műtrágyát használtak fel átlago san holdanként. Most úgy határoztak, hogy az elkövetkezendő években ezt a mennyiséget 180—200 kilóra emelik. A rét és legelő területek is meglehetősen elhanyagoltak Ezeken rétgyalúval, gyephaso- gatóval, műtrágyázással még segíteni lehet. A rétek és legelők egy részét azonban újra kell telepíteni. Ezt a termelő- szövetkezet úgy kívánja megoldani, hogy fűmagot termel saját szükségletre és a feltört réteket saját maggal újítja fel. Hz állattenyésztésben is nagy változásokat akarnak Nagypeterd adottsága állattenyésztés szempontjából is igen jó. A bevétel nagyobb részét eddig is az állattenyésztés adta. A jelenlegi tsz állatállomány sem minőségileg, sem számszerűleg nem felel meg a korszerű mezőgazdaság feltételeinek. A jelenlegi állapotot, mint kiindulást figyelembe véve 9,9 holdra jut egy számosállat. Ez az állatsűrűség nem tudja biztosítani a növénytermesztés részére szükséges trágyamennyiséget. Ezen az állapoton is segít a termelőszövetkezet hétéves terve. Az állatállomány növelését a tér melőszövetkezet részben a meglévő állatállománnyal, részben állami támogatással oldja meg. 1960-ban a meglévő 27-ről 57-re növelik a szarvasmarhaállományt. Ezt évről- évre számszerű növekedés követi és ezzel egyidőben javítják az állomány minőségét is. A számszerű fejlődés méreteit mutatja az, hogy 1967-ben már 112 szarvasmarhájuk lesz, köztük 56 fejőstehén. És mindezt úgy érik el, hogy a termelő- szövetkezet a meglévő állomány szaporulatából és a selejtezésből hizlal is. A minőség javításánál nagy, de megvalósítható célkitűzésük van. 1960-ban 2100 kilóra tervezik — 7 kilós istállóátlaggal — a tehenek átlagos tejtermelését. 1967-ben már minden tehenük 3500 kilót termel és az ístállóátlaguk eléri a 11,6 kilót; A sertéstenyésztésnél a legkedvezőbb az induló állapot. A tsz-nek 15 kocából álló tenyészete van. Ezek fehérhússertések és jól megfelelnek a helyi adottságoknak. 1960. végére a kocaállományt húszra növelik és 1967-ben már negyven koca ontja a malacot a termelőszövetkezetnek. A termelőszövetkezet felismerte, hogy a sertés- tenyésztés a fejlett szarvasmarha-tenyésztéssel együtt a jövedelmező gazdálkodás alapját képezi. Felfedezték azt a lehetőséget, ami eddig is adva volt, hogy a fehérhússertés szaporasága, gyors fejlődése a falu lakosságának nagy jövedelmet biztosíthat akkor, ha a hizlaláshoz felhasználják a fehérjei gényt kielégítő herefé- léket, a hüvelyeseket és a szarvasmarha-tenyésztésből eredő melléktermékeket. Amennyiben a helyi szarvasmarha-tenyésztés nem biztosítaná a szükséges állati fehérje mennyiséget, akkor a mutatko zó hiányt a községtől alig néhány kilométerre lévő Kacsótáról, vagy Szigetvárról beszerezhetik azt. Nagypeterden lehetőség van juhtenyésztésre is. Ezért a termelőszövetkezet 1962-ben egy 100 anyajuhból és 3 kosból álló törzsállományt szerez be, amit 1967-re 546 darabra növel. Hasonló a helyzet a baromfitenyésztésnél is. Nagypeterd több éven keresztül baromfitenyésztő mintaközség volt. A szakszerű kezelés tehát nem okoz gondot. Hogy a baromfitenyésztés kifizetődő, azt nagyon jól tudják a nagy- peterdiek. Ezen keresztül értékesíteni lehet az egyébként piacképtelen gabona tisztítási melléktermékeket, a cséplési rostaaljat, de vándorólazáissal megmenthetjük az aratás alkalmával kihullt és pusztulásra ítélt gabonaszemeiket is. A termelőszövetkezet úgy tervezi, hogy 1961-ben egy kétszáz darabból álló baromfi törzsállományt szerez be, amit 1963-ra 500 darabra növel. E tervek megvalósításához természetesen új épületek is kellenek. Jelenleg ilyen épület csak részben van a községben. Az eredetileg kijelölt tanyaközpont sem gazdálkodási, sem egyészségügyi szempontból nem volt megfelelő, mivel a község belterületén jelölték ári ki. Uj tanyaközpontot jelölteik ki, ahol 1960-ban egy 20 férőhelyes favázas, téliesíthető sertésfiariatót és egy ötven férőhelyes növen- dékmarha-is tállót építenek. 1961-es tervükben egy 200 férőhelyes, egyszerű kivitelű sertéshizlalda, egy 500 férőhelyes baromfiól, 1962-ben pedig egy 100 férőhelyes tehénistálló, egy 500 férőhelyes, házi építésű, szalunatetős juh- hodály és egy 20 férőhelyes favázas sertósfiaztató szerepel az ugyancsak ekkor megvalósuló majorvízvezeték építéssel együtt. A következő két évben két 400 köbméteres áthaj- tós téglasilót, egy mesterséges borjúnevelőt és még egy 400 köbméteres áthajtó silót építenek. Tervük előírja állandó kultúrák telepítését is. A községben jelenleg összefüggő szőlő- és gyümölcsös terület nincs. A zárt kertté kijelölt 174 hold ilyen telepítési célra kitűnően megfelel. A tsz munkaerőmérleg is lehetővé teszi, hogy I 24 holdon szőlőt telepítsenek. ('Ugyancsak ezen a területen 15 hold gyümölcsöst is lehet telepíteni. Ezt a munkát máris el lehet kezdeni; A községben erdő és fásitott terü’et nincs. Erre is van alkalmas terület. A Mecseki Állami Erdőgazdaság a helyszínen megr tekintette a területet és véleménye szerint 34 hold betelepítésre alkalmas. Ezt be is telepítik. A legelőgazdálkodás is szükségessé teszi legeiő- védő erdősávok telepítését. A termelőszövetkezet úgy határozott, hogy az elkövetkezendő hét évben mintegy 10 holdnyi összterületen legelő- védő erdősávot létesít. Nagy tervek, megvalósuló tervek ezek. Olyan tervek valósulnak meg a következő hét évben Nagypeterden, amilyeneket egy évszázad alatt sem tudtak megvalósítani az ősök. Most a kései utódók összefogtak és megváltoztatják az egész határ képét, de megváltoztatják a községben élő emberek életét is. Szalai János Amit a népszámlálásról tudni kell Kötelező-e az adatszolgáltatás? A népszámlálást’ az Elnöki Tanács 1959. évi 30. törvény- erejű rendeleté rendelte el, melynek értelmében a népszámlálással kapcsolatos adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Kell-e igazolást is felmutatni az adatokról? A számlálóbiztos bemondás alapján tölti ki a kérdőívet, a bemondott adatokról igazolást, okmányt asm korbst, ás tűző kérdésnél azonban szó volt arról, hogy mindenki a valóságnak megfelelő adatokat köteles bediktálni. Mire használhatók fel a nép- számlálás adatai? A népszámlálás során ösz- szeírt adatokat csak a Statisztikai Hivatal használhatja fel. Az egyes személyek, családok, lakások adatai titkosak, azo- vat semmilyen szerv vayv hivatal nem kaphatja meg. A Központi Statisztikai Hivatal ■sak a községek, városok és az ország összesített adatait hozza majd nyilvánosságé*
